Erősödő forint, csökkenő hozamok: Befektetői szemmel a magyar választások után
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
A piacok egyértelmű üzenetet olvastak ki a választási eredményekből: stabil, transzparens, Európa-orientált és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika körvonalazódik. De mit áraz már a piac, és hol maradhat tér a további felértékelődésre?
Erről beszélgetett Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési Osztályának vezetője és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője. Az epizódban szó esik a Hormuzi-szoros helyzetéről és az AI-vezérelt piaci trendekről is.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Erősödő forint, csökkenő hozamok: Befektetői szemmel a magyar választások után.
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. Aháttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm Önöket az OTP Global Markets Podcast következő epizódjában, ahol a magyar választás eszközökre, magyar eszközökre gyakorolt hatásairól fogunk beszélni. Utána a Hormuzi-szorosnak a helyzete, Irán-Amerika összefeszülése, energiapiacok, és a végén egy kis AI-morzsákat is hoztunk el önöknek, nektek. A beszélgetőtársam, Dinnyés István lesz az OTP Advisory részleg vezetője, jómagam pedig Sándor Dávid vagyok, a Multi-Asset elemzési csapatot vezetem az OTP-ben. Vágjunk is bele! Választások lementek, ismerjük az eredményeket. István, egy ilyen gyors összefoglaló?
Dinnyés István: Jó, jó, én is ezzel készültem, mert igazából rengeteg kiváló közgazdász már itt írt a választásokról, összefoglalta. Nálunk is, ugye Tardos Gergő is megnyilatkozott több hírportálnak, úgyhogy szerintem itt tényleg csak a főbb lényegi pontokat. Ugye hát volt egy kétharmados Tisza-győzelem, aminek a piac nagyon örült. Miért örült neki? Ugye itt a kétharmad volt igazából meglepetést, és a kétharmadnak pedig azért örült, mert ez politikai stabilitást is vélhetően egy egyértelmű irányt fog felvázolni a következő évekre. Ugye hát nyilván ugye itt a programból még nem feltétlenül sokat tudunk, de azokból a nyilatkozatokból, magából a kampányból az derült ki, hogy a Tisza mindenképp szeretne a fékek és egyensúlyok rendszerét visszaállítani, szeretne egy versenygazdaság irányába inkább elmozdulni. Mindenképpen nagyon fontos, hogy az uniós forrásokat hazahozná, ezt a 8 ezer milliárdot, ami értelemszerűen növekedést nagyban támogathatja a beruházások mentén, és hát ami nagyon fontos, még ugye többször megjelent, hogy eurót vezetnének be 2030-31 környékére, tehát mindez pedig egy fegyelmezettebb fiskális és monetáris politikát vonna maga után. Tehát, hogy summa summarumban egy piacbarát, transzparens és Európa-orientált gazdaságpolitikának nőtt meg az esélye igazából ezzel a kétharmaddal. És ennek megfelelően ugye a magyar eszközök reagálta ki is, tehát forint nagyon nagyot erősödött, és ugye az a mondás, hogyha ezt a kormány ügyesen menedzseli a következő évekre, és valóban felmutat időről időre olyan akaratot, olyan tevékenységeket, ami valóban ebbe az irányba mozdítja a gazdaságpolitikát, akkor vélhetően ezt továbbra is díjazni fogja a piac, tehát egy stabil forintra, erősödő forintra számít szinte mindenki. Nyilván a hosszú hozamok, a magyar hozamok is ugye lejjebb jöttek, tehát itt sokan figyelték, hogy ez volt egyik másik ilyen nagy érdekesség a forint mellett, hogy a hozamszintek ugye konvergálhatnak. Főleg ugye köszönhetően az egy későbbi euró bevezetésnek az eurós hozamszintekhez, és itt is láttunk egy nagy, nagyobb hozamcsökkenést. És itt is az a mondás, hogy egyébként még ebben is lehet puffer, hogyha valóban tudja a Tisza tartani ezt az irányt. És igazából ezekhez olyan nagyon sok mindent nem fűznék hozzá, tehát nekem nincs ettől jelentősen eltérő véleményem, tehát ugye a forint meg a hozamok kérdése az viszonylag ilyen szempontból egyértelmű, tehát, hogyha ez a fajta gazdaságpolitika, amit az előbb felvázoltam, az valóban tartható lesz, és folyamatosan kapunk jelzéseket, hogy tényleg ebbe az irányba tart az ország, akkor vélhetően ezek valóban ezek a trendek erősek maradhatnak a későbbiekben is. Ugye a másik része az a részvénypiac, itt is láttunk azért elég nagy rallyt. Nyilván itt is kiárazódott egy kockázat, illetve még inkább örültek a befektetők, hogy ebbe az EU irányába talán elmozdul a piac, és így befektetőbarát környezet lesz, aminek hatására természetesen a magyar részvények iránt is azért nagyobb lehet a kereslet. De hogy itt azért nyilván több lehet a pro kontra, ti azért követitek valamennyire a magyar részvényeket is. Ezt hogy látod, vagy itt miket láttok?
Sándor Dávid: Amit mondtál, igen, tehát van ez a konvergencia sztori, tehát most egyértelműen az látszik választások utáni mozgásokból, amit a magyar eszközöknél látunk, igazából a befektetők azok belehisznek ebbe a fajta egyébként hosszabb ideig elnyúló, következő évekre elnyúló konvergencia sztoriba. Tehát az szerintem egy nagyon fontos lépés volt, hogy egy ilyen erősebb euró bevezetési akaratot látunk egyébként az új felálló kormány részéről. Tehát ez szerintem sokat segített, sokat lendített ezen a fajta ilyen befektetői, hát ez a konvergencia gondolkodást illetően. És ugye ez meglátszik igazából, ez nagyon sok helyen meglátszik, ugye beszéltél a hosszú kötvényhozamokra, amik ugye ez az egész milyen hatást fejt ki. Alapvetően a hosszúkötvény-hozamoknak a csökkenése irányába halt. Ugye továbbra is úgy állunk, hogy nagyjából 6 százalékos szinten van most a 10 éves magyar kötvénynek a hozama. És ez még mindig egyébként felette van mondjuk a lengyel szintnek, ami nagyjából 60 bázisponttal van lejjebb, tehát ilyen 5,4%-on van. Hogyha elhisszük azt, márpedig úgy látszik, hogy legalábbis szerintem rövid távon még fennmarad ez a fajta befektetői hit, legalábbis ebben bízunk. És az például könnyen mondjuk a magyar tízéves kötvényhozamot is behozhatja a lengyel szintre. De ugye miért nem mehetne be a lengyel alá? Tehát hogyha ahogy megyünk előre az időben, és konvergálunk ugye itt az eurozónás gazdasági folyamatokhoz úgymond, végül is ez az euró bevezetés azért a nap végén erről is szól. Ugye akkor miért ne mehetne még lejjebb a hosszú kötvényhozam? Ugye a csehek, ahol ugye van egy hiteles gazdaságpolitika, ugye még lejjebb vannak egyébként, mint a lengyelek, ugye euró nélkül is, tehát 4,6%-on van a 10 éves kötvényhozam. Ugye akik bevezették az eurót, például a bolgárok, vagy a horvátok, akik az elmúlt években léptek is már ilyen irányba. Ugye náluk meg még lejjebb, mert nagyjából 3-3,5-3,6%-nál vannak a 10 éves európai kötvényhozamok, tehát itt még látszik, hogy azért itt a kötvényoldalon van tér. És igazából a részvényoldalt is szerintem ez érdekessé teszi. Ugye azért van egyfajta olyan összefüggés, hogyha arra számítunk, hogy a kötvényhozamok, a kockázatmentes hozamok, azok süllyednek és lefele jönnek, azért ceteris paribus, ugye azért az árazási oldalon emeli az adott reáleszközöknek az értékét.
Dinnyés István: Specifikusabban egy kicsit belemegyünk, ugye itt azért voltak különadók több részvény esetében, és nyilván azért itt lehet, hogy itt is van egy felfokozottabb várakozás, hogy ezeket esetleg kivezetik, ami nem feltétlenül biztos. Ezt hogy látod, meg ami még érdekelne, mire nem hallottam, nagyon szó volt, és lehet, hogy nem véletlenül, hogy az, hogy erős a forint, tehát van egy ilyen nagyon erős devizahatás is, az van olyan vállalat, akit szerinted negatívan érinthet, vagy ezeket a nagyobbakat nem nagyon?
Sándor Dávid: Igen, tehát hogyha belemegyünk így a részletekbe, azért ez valóban nem egy fekete-fehér történet, mert alapvetően mi van akkor, hogyha a piaci verseny élénkül adott szereplőknek a piacain. Az is látszik, hogy azért egyelőre a költségvetés helyzete valószínűleg nem engedi meg azt, hogy rövid távon itt a különadókban olyan érdemi csökkentések elinduljanak, de ugye a lehetősége adott, hogy akár egy hiteles következő évekre vonatkozóan, mondjuk, hogyha meg van hirdetve egy pálya, ami mentén mondjuk adott esetben ezek a most élő különadók elkezdenek csökkenni, az már alapvetően azért egy ilyen pozitív üzenet lenne. Nyilván a lengyel példát is látjuk, hogy ott például egy PKN Orlen olajcég, vagy a PKO Bank mindkét esetben azért jelentősebb állami tulajdont lehetett látni, és amikor a Donald Tusk, ugye '23 végén megnyerték a választást, akkor azért rövid távon például egy PKN Orlen árfolyamában is lehetett azt látni, hogy azért volt inkább egy ilyen negatív hangulat. Azért ott hozzányúltak a vállalatok felügyelőbizottságához, a vállalat menedzsmentjéhez is hozzányúltak. Tehát alapvetően ez értelemszerűen rövid távon ez hozhat azért egy ilyen kockázatérzékelés növekedést a piaci szereplőknek, de azért ott is látszott az, hogy ha egy picit ezen túl tudunk nézni és ki tudunk tekinteni, akkor alapvetően onnantól kezdve viszont egy nagyon erős teljesítménye volt egyébként a részvénynek is. És ez a lengyel példa, ezt nem feltétlen érdemes a magyar helyzetre is egy az egyben, mert nem ugyanaz a helyzet értelemszerűen, ezt nem érdemes átültetni, de hogy ebből is azért látszik az, hogy rövid távon persze ebből azért lehet volatilitás, lehet ilyen kockázati érzékelés növekedése is. Forint is. Ugye alapvetően azért a Mol is egy dolláros biznisz a nap végén, ugye a Richternek nagyon jelentősek egyébként az exportbevételeik, tehát esetükben, hogyha forinterősödésről beszélünk, az alapvetően inkább egy szembeszél. Ami viszont én azt gondolom, hogy vannak azért ilyen egyedi negatívumok, de ami ezt ellensúlyozza az, hogy szerintem továbbra is van árazási oldalon a magyar részvénypiacban egy akkora puffer, amihez képest ellensúlyozni. A lengyel piachoz képest is még van, egy ilyen kockázati prémiumban nagyjából 1 százalékponttal feljebb vagyunk. Én azt gondolom, hogy ebben a pozitív befektetői hozzáállásban ez eltűnhet, és még abban is van puffer, hogy a hosszú kötvényhozam jön lefele. Csak hogyha a lengyel piachoz beárazódunk kockázati prémiumot nézve, és ez nagyon sokáig, 2013-tól 2020-ig ez így volt, hogy pariban volt a magyar meg a lengyel piac ilyen szempontból. Ha ez megtörténne, akkor az mondjuk 150 ezer pontos BUX indexet implikál, most vagyunk 130 x ezer pontnál. Abban az esetben, hogyha a hosszú kötvényhozam is lejön a lengyel szintre, az már 160 ezer pont. Abban az esetben, és itt már nyilván évekről beszélünk, hogy ez a konvergenciaprogram tényleg úgy halad, ahogy tényleg egy jó irányba megy, tényleg a megvalósulás irányába megyünk, ez évek alatt, hogyha mondjuk a hosszú kötvényhozam lejönne ide akár horvát, bolgár vagy európai periféria szintekhez, a kockázati prémiumunk meg beszűkül oda, ahol most mondjuk a lengyel piac van, ami egyébként nagyjából az európai összeurópai piacon van, az azt jelentené, hogy mondjuk 200 ezer pontos BUX Indexszel is lehetne számolni. Ezt csak azért mondom el, hogy árazási oldalon úgy egyébként azért van még bőven puffer a magyar piacon.
Dinnyés István: Jó, tehát akkor te ezt úgy éled meg, hogy annak ellenére, hogy részvénypiacon több talán a pro, de összességében mégis, hogyha ez az irány marad, akkor hasonlóan akár a forinthoz, akár a hosszú kötvényekhez, ez is igazából még egy olyan play, amiben még lehet puffer. Ha marad ez az irányvonal, ez a gazdaságpolitikai irányvonal, amit alapvetően a piac pozitívan fogadott.
Sándor Dávid: Abszolút. Nyilván, ha csak nem itt a Hormuzi-szoros keresztbe húzza a számításunkat, mert az igazából egy olyan, mint nettó energia importőr, kelet-közép-európai régió, azért az egy érdekes kérdés, hogy ott mi van.
Dinnyés István: Igen, őszinte leszek, ugye hát szinte majd másfél hónapja ültünk itt ketten, és akkor még ez az egész konfliktus kezdődött, hogyha így visszaemlékszel rá. Az első között voltunk, akik nyilatkoztunk erről, nem örültem neki feltétlenül, mert geopolitikáról ugye néha nehéz beszélni, mert hát ez tipikusan egy olyan terület, hogy ma mondasz valamit, és holnap meg hát kicsit hülyeségnek tűnik, vagy hülyének néznek, mert valamilyen fordulat történik, de hogy ugyanakkor megkerülhetetlen, mert ugye továbbra is azt látjuk, hogy hát azért egy fontos mozgatórugó lehet a piacokon. Bár most a rövid távú árfolyammozgásból úgy tűnik, hogy nem feltétlenül érdekli már annyira a piacot, de nyilván ez azért tudhat fordulni, hogyha rosszra fordulnak a dolgok, mert hogy az a helyzet, hogy viszont megoldódni még továbbra sem oldódott meg a probléma. És bármennyire is bíztam benne, hogy a következő podcaston már elfelejthetjük a szorost. Az a helyzet, hogy igen, hogy érdemes róla váltani egy-két szót. Hát ugye, amivel szerintem össze lehetne gyorsan foglalni, az az, hogy pont ez a lényeg szerintem, hogy nem tudott feloldódni, mert hogy ez most egy kicsit összetettebb konfliktus, mint amiket Trump felvállalt eddig a korábban, és hát ez adja meg a nehézségét. Tehát ugye volt ez, amit már szerintem már mindenki hallott már, ez a TACO, ugye, hogy Trump Always, Chickens Out, hogy igazából az a befektetői várakozás, hogyha Trump belekezd egy konfliktusba, akkor az a tárgyalás politikája gyakorlatilag, hogy jól odacsap, és akkor utána viszont majd ad egy ajánlatot és elmegy. És akkor van egy nagy ijedtség, amikor jól odacsap, akár a piacok részéről is, akár a másik fél részéről is, de hogy a végén feloldódnak ezek a dolgok, mert hogy ő se akar azért katasztrofális dolgokat előidézni. És ugye itt hát azt lehetett látni már az elején, hogy ez nehezebb lesz, merthogy ugye más konfliktusokkal szemben itt a másik oldalnak is van beleszólása. Tehát ugye a szorost Irán zárta le. Tehát hogyha a csapás nem elég, hogy megijedjen Irán, és ez nem volt elég.
Sándor Dávid: Aztán Amerika is lezárta.
Dinnyés István: Igen, ez egy másik sztori, hogy aztán Amerika is lezárta. Egyébként ez már lehet egy ügyesebb taktika, mert ezzel egyaránt elvágja a bevételeitől, de ezt sem tűnik feltétlenül meggyőzőnek. Tehát ott az iráni oldalon nagyon-nagyon sok a kérdés, és szerintem ez világítja jól meg a problémát, hogy ugye az irániak igazából az atom programhoz szerintem valamennyire ragaszkodni akarnak, mert ugye azt látták, hogy ha nincs komolyabb fegyverük, akkor bármikor ugye odajöhet az USA, lebombázhatja őket, tehát akinek nincs komolyabb fegyvere vagy lemond róla, annak alakulhat úgy a sorsa, hogy ott megpróbálják őt megdönteni a hatalmát, hogyha nem illeszkedik bele nagyon a világrendbe. Tehát, hogy tegyük fel, hogy ők ehhez ragaszkodnának. Viszont ez amennyire felel meg Izraelnek, aki meg ugye konfliktusban van velük, és hát nyilván, hogyha nekik lesz atombombájuk vagy atomfegyverük, akkor vélhetően ők abszolút nem lesznek ott nyugodtak a környéken. A másik ilyen kérdés szerintem ez, amit mondtál, hogy ugye Irán úgy képzeli el a jövőt, mostantól kezdve, hogy díjat szed a szoroson. De ezek nemzetközi vizek, tehát eleve nem lehetne ilyet csinálni. És itt szerintem egy másik nagyon-nagyon fontos kérdés az az, hogy ez az egész Szaúd-Arábiát, az Emírségeket, ez mennyire bosszantja fel, hiszen ők ugye, tehát az OPEC árképzés, tehát ármeghatározás az olajra vonatkozóan, az azért jelentősen meggyengülhet, hogyha Irán egyik napról a másikra mondjuk lezárja, nem enged át, stb. Tehát én erősen kétlem, hogy ők egyébként ezt nagyon elfogadnák. És akkor ide jön be még az, hogy ráadásul elvárnák szerintem az USA-tól, hogy rendet tartson ott. Tehát az USA is ugye azt tűnik a legkézenfekvőbbnek, hogy Trump otthagyja az egészet, de egyébként ez óriási arcvesztés az Egyesült Államoknak. Ennek is azért egyébként nagyon-nagyon komoly következményei lennének a későbbiekre nézve.
Sándor Dávid: Hát igen, mert a nap végén ugye.... A Chicagoi Egyetemnek egy professzorától olvastam egy érdekeset, hogy igazából ez egy zéró összegű játszmaként fogható föl. Az egyik fél nyer, a másik fél veszít. Tehát azért is ez a Trump-féle TACO, az mit jelent? Az azt jelenti, hogy az USA veszít?
Dinnyés István: Így van.
Sándor Dávid: Megengedheti magának, hogy veszítsen egy ilyen helyzetben? Ebben nem vagyok biztos.
Dinnyés István: Ezt akartam mondani, hogy nyilván ez megint egy olyan szituáció, ami vélhetően valahogy majd fel fog oldódni. És akkor minden, amit mondtam, az egyik napról a másikra igazából semmis lesz, de nem lesz teljesen semmis, merthogy most például úgy tűnik, hogy egyik vagy a másik félre nézve, vagy akár még egy harmadik félre nézve is, kicsit hosszabb távon vagy középtávon nagyon komoly következményei lesznek. És ez az, ami miatt ez nem annyira egyszerű. És őszinte leszek, nem tudom, hogy mi lesz a feloldása. Nyilván mondom, a legegyértelműbb látva a Trump reakcióit, szerintem ő már jóval, ha régebben kifarolt volna ebből, ott jönnek neki az évközi választások, nagyon nem szélnépszerű otthon, tehát szerintem már rég otthagyta volna, ha egyszerű lenne a képlet. Tehát, hogy adná magát, hogy otthagyja, de még egyszer ott van még egyszer Izrael, az Arab Emírségek, a Szaúd-Arábia, tehát nem tudom, ez nem egy egyszerűen feloldható téma. És ez miatt egyébként az egésszel úgy vagyok, hogy igazából itt ilyen nagyon nagy vállalásokat ezzel kapcsolatban szerintem nem nagyon érdemes tenni. Tehát ők jó annak, akinek van erről valami nagyon határozott véleményes, esetleg még a jó irányba is mutat, de hogy inkább ilyen klasszikus megközelítéseket nézve, ha például portfóliót kezel valaki, vagy olyan ajánlások mentén mozog, ugye mi is a privátbankba negyedévről negyedévre frissítünk egy ilyet. Ott ugye az volt igazából a hozzáállásunk ehhez a kérdéshez, hogy alapvetően azokat a nagyobb strukturális trendeket, amiket hisz önben hiszünk, azokat továbbra is tartjuk a portfólióban. Egy nagyon kicsit óvatosabbra húztuk, kicsit több abszolut hozam alapot tartunk, amik véleményünk szerint talán jól lereagálhatják ezt a szituációt, de egy hosszabb távra mutató vagyonkezeléshez igazából abba annyira nem nyúlnánk ez miatt bele. Valamennyi óvatosság indokolt szerintem. Tehát korábban mindig azt mondtam a geopolitikáról, hogy nem kell vele foglalkozni. Ebben az esetben, miután nekem az egész egy átláthatatlan most, és még komoly következmény is lehetnek akár. Itt most egy minimális óvatosságot még egy hosszabb távú vagyonkezelési folyamatba is beemeltünk, de ennyi. Ha meg valaki jobban szeretne időzíteni, meg lovagolni esetleg piaci hullámokat rövid távon is, vagy középtávon is, hát azoknak meg nem kell szerintem mindenbe belenyúlniuk. És hogyha nincs valamiről abszolút véleményük, és erről szerintem most kifejezetten nagyon nehéz véleményt alkotni, akkor lehet, hogy érdemes megvárni, amíg ez elcsendesül, és utána megnézni, hogy hol milyen lehetőségek vannak.
Sándor Dávid: Igen, itt az iráni helyzettel kapcsolatban egyébként érzem azt, hogy látva a piacot, mert ugye ne felejtsük el, hogy az S&P 500 az amerikai részvényindex, az gyakorlatilag kiment új csúcsra, az európai részvénypiacok is korábbi csúcsaikhoz jöttek vissza. Ma reggel a dél-koreai Kospi index ment ki új csúcsra. Tehát igazából azok a régiók, amik egyébként érzékenyen érintve vannak. Ugye a Fatih Birol az IEA, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője mondta azt, hogy ez minden idők legnagyobb energiakrízise, tehát még azok a régiók is, amik elvileg ezzel érintve vannak, még ott is azt látjuk, hogy a részvénypiacok úgy csúcsra mentek, amivel egyrészt ugye az emberben benne van az, hogy amit a piac mond, azzal sokszor nem feltétlen érdemes vitatkozni. A mostani helyzet talán olyan szempontból azért egy picit más, hogy itt benne van a lehetősége annak, hogy félrekalkulál a piac. Merthogy ugye nagyjából úgy néz ki a helyzet, hogy még abban az esetben, ugye most kedden vesszük fel ezt az adást, gyakorlatilag elvileg a Donald Trump ugye máig adott haladékot a tárgyalásokra, esetleg ha ezek jól haladnak, lehet, hogy egy nappal tol rajta még, és meglátjuk, hogy ebből mi sül ki. De ugye mi van abban az esetben, hogyha nem kerül pont a végére, mert még egyszer egy zéró összegű játszmáról beszélünk, ha ez a szcenárió van, mi van akkor, hogyha egy ilyen helyzetben egész egyszerűen az USA-nak el kell odáig mennie, hogy mondjuk szárazföldi módon is beavatkozzon, ne így legyen, de hogy alapvetően ezek a szcenáriók szerintem már nincsenek benne a piacban, és hogyha visszamegyünk az energiapiacokhoz, mondjuk az olajpiacon, hogyha a határidős olajárakat megnézzük, abban ez egyáltalán nincs benne. Gyakorlatilag második félévre azt mondja a határidős görbe, hogy visszamenjünk 80 dollárral.
Dinnyés István: Az mindenképp egyébként egy nagy pozitívum volt, hogy a Trump abbahagyta, tehát jött ez a fegyverszünet, mert ugye egy óriási kockázat volt az szerintem, hogy folytatódik a bombázás, és akkor az infrastruktúra megrongálásával, esetleg az egyéb szállítási vonalak lezárásával, megtámadásával reagál rá Irán vagy a szövetségesei. Tehát ez volt szerintem, amit a leginkább tartott a piac, és ha abbahagyja a bombázást, akkor úgy volt vele szerintem most, hogy akkor előbb-utóbb megnyílik a szoros, mert ez volt az első lépés, hogy feloldódjon a probléma, és ez volt maga, ne érts félre, tehát értem, amit mondasz, tehát abszolút nem nyílt meg semmi, és ehhez képest túl optimistának tűnik minden, de hogy ez volt szerintem a mögöttes gondolat, hogy azért végülis elkezdett csökkenni ennek a kockázata, ami bármikor visszamehet, és akkor vélhetően reagálni fog rá a piac, és szerintem ketyeg is az óra ezzel kapcsolatban. Tehát, hogy itt van ez a probléma, hogy az idő kérdés, hogy ki mellett áll, tehát amiről beszéltünk, hogy egyrészről az amerikaiak is csináltak egy blokádot, és nyilván az Irán ettől komoly bevételektől esik el, ők se tudják elvinni az olajukat, tehát ott is alapvetően megrongálódhatnak a kutak, hogyha le kell őket zárni, stb. Tehát nekik is van most ilyen bevételi szempontból rajtuk egy pressure. De viszont a világ többi részén ugye ott megfogynak ki a dolgok. És itt ez az, ami érdekes szerintem, hogy erről legutóbb beszéltünk azért, ugye a szcenáriók kapcsán, meg mindenféle kapcsán, hogy ugye Ázsiában azért ennek nagyon komoly következménye lehetnek. És egyébként ott látjuk is, tehát amit mondtál Korea, de Japánban is már ugye a tartalékokat élik fel olajkészletekből, LNG-ből is alapvetően viszonylag kevés van, tehát hogy ott már májusban elméletileg azzal számolnak, hogyha addig se történik változás, akkor lehet, hogy gyakoribb áramszüneteket kell bevezetni, mert ugye el kell kezdeniük spórolni az energiával.
Sándor Dávid: Igen, mert most térünk be abba a helyzetbe, ugye azt kell látni, hogy ugye az idő. Ugye amikor úgy fogalmaz, hogy előbb-utóbb. Tehát minél inkább megyünk egy ilyen, tehát minél inkább húzódik ez a szituáció, ez ugye egy annál kényelmetlenebb, nehezebb helyzetet szül. Tehát azért az látszik, hogy most nyilván, akik így energiával, olajjal foglalkoznak. Ugye az látszik, hogy az, hogy egy olajtanker bemegy az öbölbe, betankolják, onnan elmegy Ázsiába, kirakodik, visszamegy az öbölbe, tehát hogy ha most tényleg minden helyreállna és elindulnának az ott levő tankerek, ez nagyjából a következő két-három hónapban nyilván a logisztikai időbelisége miatt a dolognak, hogy el kell vinni A-ból B-be az olajat. Gyakorlatilag ott van egy kéthónapos olyan időszak, amely két hónapban valószínű, hogy a tartalékok, a készletek, amik nyilván különböző mennyiség áll rendelkezésre az egyes országokban, azok kénytelenek hozzányúlni ezekhez a készletekhez, és a készletek elkezdenének leapadni. Tehát itt van azért egy nagyon érdekes játék ebben.
Dinnyés István: Abszolút.És egyébként ez látszik a politikai vezetések részéről is, a kormányok részéről is, tehát hogy annak ellenére, hogy ugye többen mondják, hogy Európa most kevésbé sérülékeny, stb. stb. Azért itt is most több ország jelezte már, hogy akkor ilyen energiaválság megbeszélést fog tartani a következő időszakban, hónapban, hogyha nem történik semmi. Mert ugye Európában is fel kéne kezdeni feltölteni gáztartalékokat, stb. Tehát a következő télre el kell kezdeni készülni, és ugye ez veszélynek van kitéve. Még egyszer Ázsiában nagyobb a probléma, de hogy ez megjelenik minden olyan érintett országban, amit a szoros nagyon negatívan befolyásol. És akkor itt van ugye ez a hélium kérdés, amiről ti is sokat beszéltetek, hogy ugye a szoroson nem tud áthaladni, és alapvetően az pedig ugye a chipgyártáshoz nagyon fontos, és itt is nagyon sokáig, amúgy a konfliktus elején mindenki azzal érvelt, aki ilyen félvezető elemző volt, hogy hát oké, de hogy nem kell beadni a Samsungot, meg a SK Hynixet, ugye a koreai piac vezetője, memóriagyártó, félvezetőgyártó papírjait, mert hogy alapvetően annyi tartalékuk van héliumból. De hogy most már azt élik föl, tehát hogy most már azért ketyeg ott is az idő, hogy az ura, hogy ez feloldódjon ez a probléma, és ha nem fog, akkor ott is vissza kell vágni a gyártásokból. Tehát amiről beszéltünk, hogy ennek lehet a növekedésre nézve is azért egy igen komoly hatása, az a következő egy-két hónapban most már igencsak realizálódhat, ha valóban nem sikerül feloldani. Ami még szerintem itt egy érdekes téma, és még ez az egy, amit így bedobnék ezzel kapcsolatban, így a szoros nyersanyag, hogy nem jön át ezzel kapcsolatban. Az ugye a műtrágya, amiről szintén beszéltünk legutóbb is, hogy a földgázárak növekedése miatt ugye ezzel is problémák lehetnek. És azt láttuk egyébként csomó országban, hogy ugye több nagy cég le is állította a műtrágya gyártását, mert ugye túl drága lett a földgáz, és meg is emelkedett az ára. És itt egyébként a mezőgazdasági terményeknek az árában várhatóan lesz ez miatt egyébként egy nagyobb ugrás. Ezt egyébként, ami nekem egy kicsit furcsa, hogy nem árazza annyira a piac, tehát gyakorlatilag, ami szerintem az egyik legkitettebb, az a kukorica. Ugye a kukorica óriási tömeget tud produkálni, adsz neki műtrágyát, és nyilván most viszont az az érdekes helyzet van, és több nagyobb régióban most van vetési időszak, hogy ugye nagyon-nagyon drága a műtrágya, és kukoricára most perpillanat ezt nem feltétlenül kompenzálja. És ugye adja magát, hogy ez miatt kevesebbet ültessenek, vagy inkább szóját ültessenek helyette, amihez ugye nem kell műtrágya. Viszont hát ugye ez el lesz vetve, vagy nem lesz elvetve, és pont ez miatt viszont ősszel adná magát, hogy igazából jóval komolyabb, magasabb árakat lássunk ez miatt. Még itt is lehetne egyébként egy feloldás, hogyha nagyon gyorsan minden megnyílna, bár nekem vannak már itt kétségeim. Tehát például a kukorica árában nekem abszolút determinálva van, hogy őszre egyébként komolyabb árakat láthatunk, és sajnos ez nagyon nem néz ki jól, tehát hogyha már az élelmiszerárak is ebbe az irányba mutatnak. Úgyhogy azért bőven vannak itt kockázatok, és ehhez képest amúgy érdekes, amit mondtál, hogy a részvénypiac még mindig nem reagál rá. Nyilván erre adtam egy lehetséges választ, hogy miért. Szerintem sok technikai faktor is van, nagyon sokan beszéltek arról, hogy opciók, nagyon sokan lefedezték a kitettséget, beszálltak ilyen trendkövető alapok, de igazából, ha tényleg annyira borús lenne a kép, vagy mindenki annyira borúsan ítélné meg, akkor azért beleadhatnának ebbe a befektetők, de ez mégse történik meg. És itt egyébként szerintem, ami még fundamentálisan is a részvénypiac mellett állhat, és ami miatt vállalja sok befektető azt, hogy ezek mellett a kockázatok mellett is még mindig nem hajlandó nagyon eladni. Az az, hogy én, ahogy láttam, hát ez az AI bumm, ez azért továbbra is nagyon-nagyon komolyan dübörög. Itt az év elején nagyon sokan beszéltek arról, hogy ennek a beruházási ciklusnak már a vége felé lehetünk, kicsúcsosodik. Tehát a számokban abszolút nem, ahogy látom, és légyszi ebben segíts ki, de hogy a szempi vállalati eredmények nagy részét is azért, ha jól láttam, az IT szektor hozza továbbra is.
Sándor Dávid: Hát igen, tehát azért az, hogy a részvénypiac. Na, tehát összefoglalva továbbra is azért a Hormuzi-szorossal kapcsolatban azért még mindig van bennünk egy óvatosság. Továbbra sem látjuk feloldva a helyzetet, és emiatt bár a részvénypiac mást mond, és izzadunk, merthogy új csúcsnál vagyunk, ami meg gyakorlatilag egy ilyen rózsás jövőt áraszt, azért azt továbbra is tartjuk, hogy valamekkora óvatosság még mindig indokolt itt a következő pár hónapra nézve. De ezzel szemben valóban van egy olyan helyzet, hogy az látszik, hogy egyébként meg a részvénypiaci profit várakozásokban egyáltalán nem látszik ez a fajta, mi kicsit most legalábbis negatívabb hozzáállásunk a mostani helyzethez, merthogy gyakorlatilag az eredményvárakozásokat igazából minden régióban húzzák fölfele. Ez nem csak mondjuk egy ilyen AI dominálta, techdominálta amerikai piacon, hanem alapvetően az összes többi nagy piacra igaz ez, hogy amióta kitört ez az iráni háború, azóta igazából az eredményvárakozások egy picit följebb is tudtak kapaszkodni. Ami az USA-ban szerintem érdekes, és nyilván itt ugye ez miért van, ez azért van, mert ahogy ugye a részvénypiacon is látjuk, gyakorlatilag az elemzői közösség is igazából úgy áll hozzá, hogy ennek nem lesz érdemi növekedési és egyéb negatív hatása ennek az iráni háborúnak. Tehát ugyanakkor olyan, mint egy klasszikus geopolitikai esemény, hogy tart egy-két hónapig, utána megoldódik, minden helyreáll, és ennek igazából nem lesz átgyűrűző negatív hatása a gazdasági adatokra. Nagyjából ez látszik, hogy GDP-konszenzusok is USA-ban, eurozónában, Japánban olyan 30 bázisponttal jöttek lejjebb, nem egy ilyen nagy, tehát nincs semmi nagy félelem. És hát ami ugye különösen érdekessé teszi mondjuk az amerikai részvénypiacot, hogy egyébként a február óta, amióta ez a háború él, azóta ez a Earnings Revisionnek hívják, amikor az elemzők változtatják az idei, 2026-os eredményvárakozásaikat, és ugye ezt mondtam, hogy most fölfele húzták az idei eredményprofit várakozást. Képzeld el, hogy ennek a fölfele módosításnak a fele az ugye egy részvénytől jött, ez a Micron, mint ugye a félvezetőgyártó szegmensbe tartozó szereplő. Broadcom is egyébként hozzáadott ehhez. Tehát itt látszik, hogy azért a félvezető szektorban nálunk van.
Dinnyés István: Ugye itt beszéltünk anno az NVIDIA is, és hogy említettem, hogy a véletlen brutál eredmény lehet, ami egyébként meg is lehet. Nem ment csúcsokra, mert akkor kezdődött igazából ez a kicsit negatív hangulat a részvénypiacokon, de ott is 68 milliárdos árbevétel, vagy nem tudom mi szerepelt pontosan, de tényleg brutál számok vannak továbbra is mindenhonnan, és a kilátások sem negatív irányba változtak.
Sándor Dávid: Hát ugye itt az S&P-nél is ez az 500 legnagyobb amerikai céget tömörítő index, és gyakorlatilag az éves profitnövekedésnek a nagyon jelentős részét egyébként pont az NVIDIA adja.
Dinnyés István: Igen, igen. Egyébként nagyon sokan mondják, hogy a no-brainer, hogyha nem a legnagyobb pénzt akarod megkeresni, de például egy indexportfóliót kezelsz, hogy egy kicsit rásúlyozol, mert hogy most hát ezekkel a kilátásokkal, meg aki továbbra is hisz ebben a sztoriban, annak igazából azt lehet mondani, hogy most kifejezetten nem is annyira végtelenül drága. Ami szerintem itt fontos, és ezt akartam igazából behozni, ami nekem a bull. Tehát, hogy még egyszer itt azért sokan beszéltek már arról, hogy ez az AI beruházási ciklus esetleg lassulni fog. De szerintem pont egyébként a bull, tehát a pozitív szcenárió játszódott ki. Ugye mi volt itt a félvezetőgyártóknak a pozitív szcenárió. Szerintem az, hogy ez az ágens alapú AI kódolás, nem csak kódolás, de az ágens alapú működés az igazából egy felfutóban lesz. Ugye erről beszéltünk egy korábbi adásban, hogy mi az az ágens alapú működés, főleg itt az Antropic programjai kapcsán, hogy gyakorlatilag, hogy az AI már nem egy ilyen chatbox, vagy egy ilyen, ami megmondja neked, vagy segít neked szövegesen, vagy akár programkódot írni, hanem önállóan tervez, tesztel, dokumentál, tehát önállóan elvégez neked feladatokat. Ami itt fontos, hogy mi itt a nagy különbség. Az a nagy különbség, hogy ez jóval-jóval több számítási kapacitást igényel. Erről is beszéltünk egy korábbi adásban, hogy ez a token. Ezek a tokenek azok, amik így az alapegységet adják ezeknél a nyelvi alapú modelleknél, hogy mennyi a bemenő, meg a kimenő output, és lényegében ezzel lehet számszerűsíteni azt, hogy mennyi számítási kapacitás kell egy feladat elvégzéséhez. És egyébként egy ilyen ágens alapú működéshez sokkal több kell, tehát ez gyakorlatilag nem lineárisan, exponenciálisan megemeli így a tokeneknek a számát. Miért? Azért, mert az, hogy amit mondtam, hogy ezek önállóan csomó feladatot elvégeznek, javítják magukat, tehát hogy próbálják még tökéletesíteni az outputot, hogy neked tényleg semmit ne kelljen csinálnod, és egyébként más ágenseket is meghívnak, más AI-okat, és azokkal is gyakorlatilag interaktálnak, hogy a végső output az megfelelő legyen. És nyilvánvalóan ez nagyon kezd bedurranni, tehát ugye itt főleg, amit mondtam, hogy az Antropic kapcsán egyébként kijött egy új modell, amiről most nagyon nagy hír volt igazából ez a Mythos nevű modellcsalád igazából, ami ez az ágens alapú működést és a hosszabb távú érvelést támogatja leginkább. És hát ugye nagyon jó, olyan hírek jöttek ki, hogy igazából olyan, az által alkotott, vagy bocsánat, tehát olyan hírek jöttek ki, hogy ez a mítosz, ez talált igazából hibát egy olyan programban, amiben 27 éve senki nem talált, és több nagyon biztonságosnak hitt szoftverben talált hibát, és akkor nyilván felmerült az is, hogy ezt akár lehet használni hekkelésre, ezért nem adják ki, de ami a lényeg, hogy igazából nagyon úgy tűnik, hogy ez viszont már tényleg olyan típusú programokat tud készíteni, mint egy ilyen közepes munkavállaló önmagában. Tehát, hogy amiről beszéltünk múltkor, hogy nagyon nehéz eldönteni azt, hogy mennyi emberi támogatás kell mellé, mennyire csak kisegítő eszköz, hogy viszont ez a fajta új programcsalád, úgy tűnik, hogy tényleg ki tud váltani már egy viszonylag magas szintű programozói munkát is önmaga anélkül, hogy különösebb segítséget kaphatna. Fontos az is, hogy nagyon keveset hallucinál, sokkal magabiztosabb, és egyre kevesebb, ám ebből kifolyólag egyre kevesebb támogatás kell neki. És szerintem ez mindenkinek azt mutatja, hogy akár védelmi szempontokat is figyelembe véve, akár csak simán hatékonyságjavulást figyelembe véve, de hogy erre szükség van, és ez miatt továbbra is azt lehet látni, hogy őrület mennyiségű pénz áramlik be, nem csak USA-ban, Kínában is. USA még mindig előrébb jár, szerintem sok tekintetben, de hogy mindenki látja benne a lehetőséget. És még egyszer, tehát ha itt arról beszélünk, hogy olyan programokban találnak hibákat, amiben azt gondoltuk, hogy nincs, akkor ez ilyen védelmi oldalon is. Tehát maga a politikai vezetés oldaláról is az támogatott, hogy minél hamarabb ugye ezt nekik élen kell benne járni, hogy ne az legyen, hogy a másiknak legyen meg előbb. Úgyhogy ez miatt mondom azt, hogy ez volt a bulis kész igazából a félvezetőknek, és ez nagyon úgy tűnik, hogy kijátszódik, és mindez azt mutatja, hogyha itt a szoros körül nincsenek amúgy nagy problémák, akkor ez nagyon komoly további fűtőanyagot adhat ennek az AI vezérelt boomnak egyébként.
Sándor Dávid: Okés, köszönöm szépen, akkor egy gyors lezárásként itt az iráni helyzettel kapcsolatban, szóval meglátjuk, reméljük, hogy majd rosszul öregszenek ezek a szavak. Beszéltünk arról, hogy tényleg napi szinten változik. Geopolitikai eseményeknél napi szinten változnak az események, nagyon nehéz ilyenkor befektetőként is viszonyulni a piachoz. Mi továbbra is látva ezt az egész helyzetet, egyelőre inkább egy óvatosabb megközelítést alkalmaznánk annak ellenére is, hogy közben látjuk azt, hogy egyébként a részvénypiac meg milyen gyorsan lerázta magáról ezt az egész helyzetet. Összességében óvatosak maradnánk, de hogy emellett azért vannak olyan részei a piacnak, ahol igenis vannak lehetőségek. A választásokat követően a magyar eszközökben, továbbra is kötvényrészvény oldalon is egyfajta konvergencia, trade, vagy ilyen befektetési sztori alakulhat, amiben azt gondoljuk, hogy még igazából lehet még tér, és hát vannak a piacnak olyan részei, például itt az AI vezérelt növekedésből fakadóan mondjuk a félvezetőgyártók szegmense, vagy akár olyan műtrágya, a szoroson keresztüli műtrágya kihozatalhoz kapcsolódó, vagy annak a hiányához kapcsolódó sztori például itt a kukorica, amit említettél. Tehát, hogy azért vannak olyan egyedi sztorik mindig, amikben lehet fantázia és nyilván portfólióépítésnél ezek szóba jöhetnek. Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Dinnyés István, az Advisory osztály vezetője, jómagam pedig Sándor Dávid voltam, Multi-Asset elemzési csapatnak a vezetője. Köszönjük szépen, hogy hallgattak, néztek minket.
Dinnyés István: Köszönjük.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek