Választás után: Mit hozhat a Tisza kétharmada?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Az első reakciókon túl – mi jöhet az iráni háború lezárása után?
Mi jöhet a gazdaságban az iráni háború lezárása után? Hogyan reagálnak más szektorok az olajárak mozgására? Az erősen hírvezérelt piaci környezetben a befektetői várakozások akár egy-egy nyilatkozat hatására is gyorsan változhatnak, ezért különösen fontos kérdés az is: hogyan lehet alkalmazkodni a rövid távú mozgásokhoz, és milyen szempontok mentén érdemes döntéseket hozni?
Filantrópiai tanácsadás: egy befektetés, amikor a hatás számít
Mi történik akkor, amikor a kérdés nem az, hogy mennyit termel a vagyon, hanem az, hogy mi a valódi célja és értelme a vagyon felhalmozásának.
Elsöprő győzelmet aratott Magyar Péter pártja a vasárnapi választásokon, amire a forint árfolyama erősödésnek indult és a BUX is történelmi csúcsra ugrott. Meddig tarthat ki ez a lendület, mit okozhat a gazdaságban, és milyen mozgástere van az új kormánynak?
Ezekről beszélgetett Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője Gede Balázzsal, a Millásreggeli műsorvezetőjével.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Filantróp tanácsadás: egy befektetés, amikor a hatás számít.
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP GlobalMarkets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets vodcast nézőit. Itt vagyunk, nem túlzás szerintem azt állítani, hogy a történelmi országgyűlési választás másnapján, ismerve az eredményeket, ismerve már számos piaci reakciót. Viszont azt, hogy mi lesz a folytatásban, hogyan érinti ez a befektetőket, milyen új gazdaságpolitikai irányt vehet az új kormány. Ezeket fogjuk most megbeszélni. Izgalmas kérdések ezek a jövőket erősen érintő kérdések. Tardos Gergellyel vagyunk itt az OTP elemzési osztályának vezetőjével és Kopányi Szabolccsal, az OTP Global Market portfoliókezelési vezetőjével, én pedig Gede Balázs vagyok. Hát láthatók voltak ugye már előtte is, befektetők tettek téteket arra, hogy kormányváltás lesz az eredmény függvényében, aztán talán mint egy lázmérő, leghamarabb a forintpiac azonnal reagált. Mit gondoltok ezekről az azonnali reakciókról? Milyen folytatást vetíthet ez előre?
Kopányi Szabolcs: Az látszik, hogy a forinteszközök felértékelődtek jelentősen, és igazából nem csak most a választások utáni napot érdemes nézni, hanem azt gondolom, hogy az iráni konfliktus kitörése óta mutatott teljes árfolyamot érdemes nézni. Először a forint levált rossz irányba, tehát ott nagyon megütötték a forintpiacokat, és ezt több mint ledolgozta több eszközosztály, deviza, kamat, satöbbi, és gyakorlatilag most jobban állunk a régióhoz, mondjuk a lengyelekhez vagy a csehekhez képest a háborút megelőző időkkel összevetve. Tehát mindenképpen egy pozitív irányú, jelentős pozitív irányú elmozdulás történt.
Műsorvezető: Ezt még fogjuk folytatni a forintkilátásokat, állampapír-, hozamkilátásokat, de picit azt nézzük meg, hogyha már új kormány lesz, és a kormányzati politikában irányváltás, hogy mit vesz át az új kormányzat, milyen helyzetbe érkezik, honnan veszik fel a fonalat?
Tardos Gergely: Hát a jelenlegi helyzet nem könnyű, ezt nyugodtan mondhatjuk. Tehát igazából az európai gazdaság évek óta eléggé szenved, és már amikor pont úgy nézett ki, hogy elindulnak, jobbá válnak a dolgok, akkor az Irán ellen indított háború és az energia kínálati, meg az energiaársokk, az hát ugye azzal fenyeget, hogy igazából az európai növekedés az gyorsulás helyett lassulhat az idén, ha igazából a szoros tartósan zárva marad, és magas árak alakulnak ki, akkor egyértelműen érdemben lassulhat az európai gazdasági recessziótól, nem tartunk, de mindenképpen a növekedés lassulhat. Ha pedig mondjuk átmenet, tehát hogy egy belátható időn belül sikerül valamilyen fajta megoldásra jutni, és az energiaárak mondjuk csak elindulnak lefele, és mondjuk kicsit lesz magasabb az év végi olajárszint, mint ahol nemrég indultunk, akkor igazából azt mondhatjuk, hogy akkor csak a gyorsulást viheti el az eurozónában. Ha pedig a magyar gazdaságot nézzük, akkor sok problémát látunk, ebben a podcastban is szerintem sokszor beszéltünk arról, hogy a magyar gazdaságnak, többek között, van egy egyértelmű növekedési problémája, és egy egyértelmű költségvetési problémája. A növekedési probléma arról szól, hogy lényegében három éve stagnál a magyar gazdaság lassan, tehát hogy ugye most az első negyedévet látjuk, még most sem látszik az, hogy megindult volna a növekedés, tehát ezzel most már negyedik éve azt látjuk, hogy nagyon gyenge a magyar gazdasági teljesítmény, és igazából nem csak ahhoz a teljesítményhez képest, amit megszokhattunk mondjuk 2014 és 2020, vagy hát attól függ, még a '22-es év sem volt rossz, tehát hogy a között, hanem igazán, meg nem csak a mindenféle előrejelzések, kormányzati várakozásokhoz képest, hanem egyértelműen lemaradó a magyar gazdaság régiós összevetésben is. És ennek a növekedési problémának sok oka van, például a komoly költségvetési korrekció, az inflációs krízis esetén, vagy alatta a drámai magyar kamatemelés, de hogy igazából olyan okokat is látunk, minthogy a hazai export az szemben a régió legtöbb országában látható enyhe bővüléssel, alapvetően nálunk igazából esik. A beruházások, amíg más országokban alapvetően stagnálnak, vagy gyenge esést látunk, addig a magyar gazdaságban sok évig drámai mértékű beruházás esést láthattunk. Tehát, hogy igazából van ez a növekedési probléma, amihez kapcsolódik igazából egy bizalmi kérdés is, és emellett ugye van egy költségvetési problémánk, hogy a korábban végrehajtott költségvetési korrekciók ellenére igazából a hiány mindig magasabb annál, mint ahol lennie kellene, vagy ahol, tehát igazából ez az 5-6 százalék közötti költségvetési hiány, ami mondjuk idénre körvonalazódik, az nem drámaian magas, tehát nem azt jelenti, hogy akkor egy fiskális krízis küszöbén lenne a magyar gazdaság, de egyértelműen magasabb egy 1,5-2 százalékponttal, 2,5-el annál, mint ahol szívesen látná ezt a hitelminősítői csapat, vagy ahol a befektetők, vagy ahol igazából stabil maradhatna a magyar államadósság.
Műsorvezető: De ez kiigazításra szorul, gondolom. Ugye azt már a választások elején többen is, vagy a piac is azt gondolta, hogy akárki kerül hatalomra, azért ezen valamit igazítani kell.
Tardos Gergely: Erről szerintem érdemes beszélni, merthogy pont ilyen szempontból érdekes egyébként a Tisza győzelme. Ugye a másik probléma, ami nyilván ezt erősíti az, hogy azért az államadósság szintje sem alacsony, és egyébként erről a szintről, tehát régi összevetésben inkább magas a magyar állam, tehát ez a 75 körüli szint, ez azért magasabb, mint ahol ilyen komfortosan lenne, tehát ahogy komfortosnak nevezhetnénk. De hogy az igazi probléma az a költségvetés szerkezetén belül van, tehát azt látjuk, hogy a magyar állam kamatra nyilván sokat kell, hogy költsön, de emellett sok olyan sokat költ olyan dolgokra, amelyek növekedési szempontból, hát így a tankönyvek vagy az álmoskönyv szerint nem annyira fontosak, tehát hogy sokat költ mondjuk gazdasági intervencióra, sokat költ magára, sokat költ ilyen sportkultúra, vallás ezekre a területekre, miközben az oktatás, főleg az alapszintű, meg a középfokú oktatásra és az egészségügyre, az infrastruktúrára meg igazából inkább keveset. És hogy hát ugye itt van ez a problémahalmaz, és ezzel, tehát azt tudtuk, hogy akárki nyeri a választást, ezzel kell kezdeni valamit. Ugye a hiánylefaragás olyan szempontból érdekes, hogy nyilván ezt meg kell csinálni, viszont ezt több módon is meg lehet. És ugye az egyik ilyen könnyű megoldás az az, hogyha a befagyasztott EU-s pénzekhez hozzáfér a magyar kormányzat, hiszen ezeket a pénzeket fel lehet használni állami beruházásokra, és akkor kevesebbet kell költeni önerőből ezekre.
Műsorvezető: Ez mennyire könnyű vagy mennyire gyors folyamat?
Tardos Gergely: Hát ilyet csinált már a magyar állam, tehát 2010 után, amikor igazából az EU-s források a 2010-14-es időszakban ennek a második felén pörögtek fel, és akkor lényegében a magyar állam a Széll Kálmán terv során ezt csinálta, tehát hogy behúzott uniós forrásokból ruházott be minél többet. És ezzel a költségvetésen belül szabadított felforrásokat.
Műsorvezető: Az lehet egy látható tétel, hogyha már az adósságot említetted és az adósságszolgálatot, ami egy jó nagy hányada a költségvetési kiadásoknak, hogy ott valami gyors csökkenést látni. Nyilván nem az állományban, hanem esetleg a kockázati felárban, hogy az változhat-e. Mert nyilván ott lehet azon az oldalon is.
Tardos Gergely: Persze. A másik dolog, ami miatt a piac nagyon örül a Tiszának, tehát lényegében bíznak abban, hogy a Tisza programjának ez a költségvetési újrastrukturálásos, ilyen kicsit növekedésbarátabb költségvetési szerkezet kialakítása mellett abban is bíznak, hogy mondjuk a verseny élénkül a magyar gazdaságban, az ezt gátló tényezők csökkennek, de van még egy nagyon fontos dolog, ez pedig az euró bevezetése, amit a Tisza többször elmondta, hogy ez egy hangsúlyos céljuk, hogy ha jól emlékszem, 2030-ra teljesítenék a maastrichti kritériumokat, és utána bevezetnék az eurót. Ennek van egy széleskörű társadalmi támogatottsága, és költségvetési szempontból is egy fontos dolog, hiszen ugye a korábban mondjuk a magyar hozamszint az úgy nézett ki mondjuk a forintról. Tehát egyrészt a két dologról érdemes beszélni, vannak a forintkamatok, meg a devizaadósságnak a devizakamata, ami alapvetően egy eurókamat és egy ország kockázati felár. A forintkamatok, azok pedig lényegében ott ugye arról beszélünk, hogy van egy inflációs cél, vagy egy várható inflációs mérték, erre rárakódik egy reálkamat, ami tartalmaz egy országkockázati komponenst. Ez az, ami meghatározza a rövid hozamokat praktikusan, hogy mondjuk a hosszú táv átlagában milyen rövid kamatot kell tartania a Magyar Nemzeti Banknak. És ugye erre rárakódik még egy lejárati prémium, ami meghatározza a hosszú hozamok szintjét. És hogy mondjuk akkor, amikor a jegybanknak 3% az inflációs célja, és korábban is ez volt, tehát hogy inkább ennél az fenyegetett, hogy magasabb lesz, akkor igazából azt gondoltuk, hogy ezek az egyensúlyi rövid kamat az valahol ilyen 5,5-6% körül lehet, és erre rakódik le rá még egy hosszú lejárati prémium, tehát hogy mondjuk valahol így a hazai hosszú hozamok, azok ilyen 6,5-7,5-8 százalék. Tehát mondjuk ez a 6,5-8-as sávban volt a helyük ebben a rendszerben. Ha a jegybank elkötelezett amellett, hogy lehúzza az inflációt, azt tényleg hárman tartjuk, akkor lehet, hogy ennél egy ilyen 50-100 bázisponttal alacsonyabb értékekről beszélünk. Ha viszont valaki hitelesen el tudja adni az euró bevezetést, annak egyrészt van egy olyan hatása, hogy ahhoz egy csökkenő hiánypálya kell, aminek a vége az ugye a maastrichti kritériumnak megfelel. Tehát ez azt jelenti, hogy az önmagában az országkockázatot az csökkenti, de az igazán nagy durranás az az, hogy akkor ennek a végén a hozamgörbeink az nem úgy néz ki, hogy az eleje az 5 és fél 6, a vége meg valahol 6 és fél 8 között van, hanem az eleje az mondjuk most az Európai Központi Bank betéti irányadó kamatszintje az 2, most lehet, hogy ebből mondjuk lesz 2,5, de hogy valahol ilyen 2-2,5 között van a rövid, ami ugye sok száz bázisponttal lejjebb van, és erre rárakódik még talán egy kisebb lejárati prémium. Ha megnézzük a régió legtöbb országát, tehát mondjuk nem Svájc, vagy bocsánat, nem ismerem. Tehát, hogy mondjuk megnézzük a németet, vagy mondjuk a hollandot, akkor ugye ilyen 3% körüli szintet látunk, de ha megnézzük mondjuk a görögöt, a portugált, amik hozzánk sokkal közelebb vannak ilyen külső kockázati megítélésben, vagy Horvátországot, vagy megnézzük a Bulgáriát, akkor ezeknek az országoknak a hosszú hozamai azok valahol ilyen 3,5-4% környékén vannak jelenleg, tehát volt nem olyan rég még, amikor inkább 3-3,5-ről beszéltünk. Tehát az van, hogy ez egy komoly hozamcsökkenést tesz lehetővé. És ugye, ha mivel azért a magyar államadósságnak egy jelentős része az megújul évről évre, ez lehetővé tesz egy komoly megtakarítást akár. És ugye ez az oka annak, ami miatt a piac megőrült a politikai váltásnak, merthogy a programba belelátnak egy költségvetési, tehát egy olyan hiánypályát, aminek a vége lehetővé teszi az euró bevezetést, és hogy hát igazából ezt láthattuk az elmúlt időszakban, meg ma, hogy a korábbi szintekről elkezdett lendületesen csökkenni a magyar hozamszint.
Műsovezető: És ezek a céldátumok, tehát 2030-hoz eléggé közel van. Ez reálisnak tűnik? Tehát elérhetőnek egyébként? Jelen állapotból kiindulva?
Tardos Gergely: Hát ugye az a helyzet, hogy a EU-s forrásoknak a mértéke az igazából már érdemben, tehát hogy a többlethiány egy részét, vagy a hiánycsökkenés egy részét azt már biztosíthatja. Tehát, hogy én azt gondolom, hogy ez nem egy lehetetlen feladat. Ugye lényegében azért az a helyzet, hogy a magyar gazdaságtörténetben elég sok költségvetési kiigazítást láthattunk. Igazából ez nem egy olyan mértékű, főleg az EU-s források figyelembevételével. Inkább a kérdés az az, hogy hogy lehet, mert ugye bizonyos dolgokra többet kell költeni a költségvetésben, tehát hogy ez a programnak a, hogy is mondjam, a trükkösebb vagy a kihívásokkal telibb része, de azt gondolom, hogy ez nem egy lehetetlen feladat, és hát igazából ugye a piac annak is örül, hogy a Tiszának a pénzügyminiszter jelöltje, ő már csinált ilyet 2010-ben, akkor mint fideszes politikus csinálta ezt, vagy inkább azt mondom, hogy gazdasági szakértő.
Műsorvezető: Igen. És a kötvénypiacban egyébként még van tér a forintkötvényekben jelen állapotában, hogy elindult egy hozamesés.
Kopányi Szabolcs: Mindenképpen. Elsősorban azért azt látni kell, hogy a piac mindenképpen szereti az ilyen-olyan analógiákat, vagy múltbeli példákat vizsgálni, és sokan említik ezt a magyar helyzetet, hogy nagyon hasonlít a lengyel szituációra, amikor 2023-ban a Donald Tusk visszatérésével gyakorlatilag megszerezte az EU-s pénzeket, és egy komoly reakció bontakozott ki a lengyel eszközökben, és ehhez képest azért a magyar szcenárió annyiban stabilabb is, hogy Tusknak nem volt kétharmada, tehát ott azért mindenféle ellenállással neki jobban meg kellett anno küzdenie, mint ahogy azt mondjuk Magyar Péter esetében most várható. Egyrészt, másrészt pedig azt is látni kell, hogy mondjuk a lengyel hosszú hozamszint, amiről itt a Gergő beszélt, mondjuk egy lengyel 10 éves, az azért bőven 6 százalék alatt van, inkább olyan 5-5-70 körül. Ennek alapján pedig abszolút nem lenne ördögtől való, ha a magyar hosszú hozam is benézne 6 százalék alá, még a jelenlegi emelt globális hozamokat tartalmazó környezetben is. És az itt szerintem egy nagyon fontos dolog, hogy ez az egész történet, hogy EU-s pénzek felszabadítása és kamatkiadások GDP-arányos mértékének csökkentése, ez egy pozitív visszacsatolási kör, tehát minél inkább javul a piaci értékítélet, annál inkább javul a makró történet is, mert kevesebbet kell költeni kamatra, ami hát gyakorlatilag a levegőbe elfüstölt pénz ugye. Tehát itt ezt kell ebbe belelátni, hogy folyamatosan, ahogy javul a befektetői megítélés és csökken a GDP-arányos adósságszolgálat, úgy javul a makrohelyzet, és ezt tudja utána a többi eszköz is végigvinni. Tehát itt nem arról van szó, hogy ez egyszer csak, nyilván egyszer vége van, de ez egy ilyen inkább egy iteratív folyamat, és minél inkább javul, annál inkább lehet nyilván a költségvetési erőforrásokat értelmes célokra felhasználni, amiből lehet növekedés, amiből lehet pozitív gazdasági fordulatot elérni, és nyilván a piac ennek mind-mind örülhet, és ez mind-mind megmutatkozhat az árakban. Egyébként maga ez a konvergencia trade, ez nem teljesen új dolog, azért a 2000-es évek elején mondjuk a forint traderek is, hát már féltették a karrierjüket, ott ugye az volt, hogy mindig öt év múlva lesz az eurócsatlakozás, ez egy ilyen állandó mozgó célpont volt, mindig 5 éve előttünk járt. Tehát abszolút, tehát ha most valami reálisat kitűzne a kormányzat, akkor az abszolút reálisan tudna működni, és egyébként azt is látjuk, hogy az európai rendszerben azért itt van szubjektív értékítélet is, tehát az, hogy nyilván vannak a másik kritériumok, de ott azért van olyan apró betűs rész, hogy ez mennyire fenntartható, vagy csökkenő pályán van, vagy javuló tendenciát mutat, stb. stb. Tehát én azt gondolom, hogyha a szándék megvan, és jó irányba mennek a folyamatok, akkor a piac bele tud hinni ebbe, és ha ugye ezt látjuk, akkor tér még bőven van. Tehát ilyen tekintetben most a mostani hozamokat, ha látva, mondjuk amikor jöttem be a stúdióba, akkor ilyen 6-20 körül volt a magyar tízéves hozam, a lengyel mondjuk legyen 5,70, akkor még azért egy bőven egy 50 pontos tér mindenképpen adódik, csak ilyen nagyon egyszerű fejszámolással.
Műsorvezető: Hogyha már a csatlakozásról és euróbevezetésről ennyit beszélünk, azt érdemes feszegetni most per pillanat, hogy milyen árfolyamon történhet ez? Vagy azért ez még egy kicsit korai?
Tardos Gergely: Megpróbálhatjuk, persze, de hát hogy ugye nem olyan rég azért volt, tehát hogy ugye most így arról beszélünk, hogy ilyen 365 körül pörgött ma a forint, ugye nem olyan rég láttuk a 400-at, mondjuk egy kicsit több, mint egy éve, ilyen 4-15 körül is járt, akkor nem is tudom, talán 4-20 is volt a teteje, valami ilyesmi, sőt, tehát voltunk ugye 435-nél talán 2022 őszén. Tehát ahhoz képest ez egyértelműen egy erős forintárfolyam, meg ugye talán négy éve nem volt ennyire erős a forint, ha jól emlékszem. Tehát látszik, hogy egy komoly erősödésen van túl a forint, ráadásul egy olyan környezetben, amikor, hát hogy is mondjam, a közel-keleti háború az nyilván nem egy támogató tényező.
Műsorvezető: Igen, ez belerondított. Vagy rondíthatott volna a képbe, hogyha nincsenek ezek a helyi sajátosságok.
Tardos Gergely: És hogy mi is, amit érdemes figyelembe venni itt a forintnál. Az egyik az az, hogy ez a forint árfolyam, ez nagyjából ott van, talán még egy kicsit erősebb is, amit mi nagyon régóta mindig el szoktunk mondani, hogy körülbelül mit gondolunk ilyen egyensúlyi forint árfolyamnál, de nagyon régóta nem volt ilyen, hogy egy kicsit erősebb lenne. Tehát azt gondolom, hogy nagyjából a forint a korábbi ilyen alulértékeltségéből most lényegében ilyen fair értékeltség közelébe került. Ugye a másik fontos dolog az az, hogy végül is milyen árfolyampálya kell ahhoz, hogy a jegybank az inflációs célját tudja teljesíteni. És ugye hát azt mondhatjuk, hogy a múltbeli tapasztalat azért az, hogy ebben az inflációs környezetben egy leértékelődő forint mellett nehéz elérni a 3%-os inflációs célt. Úgyhogy előre tekintve én azt gondolom, hogy én ezekről a szintekről trendszerű leértékelődést nem várnék.
Nyilván a pillanatnyi mozgások azok nagyok lehetnek, hiszen a forint azért egy magas bétájú deviza, alapvetően nagyon komoly befektetői érdeklődés központjában van. Én alapvetően azt gondolom, hogy most a forint lehet, hogy valahol ott van, vagy talán egy kicsit erősebb, mint amit a jegybank mondjuk ideálisnak gondolt, viszont előre tekintve a 300 inflációs cél eléréséhez azért az nem konzisztens egy rendszerű leértékelődéssel. Ugye ezért történt az meg, hogy mikor Varga Mihály jegybankelnök lett, ő azt mondta, hogy ő alapvetően véget szeretne vetni a forint leértékelődésnek, és hogy alapvetően inkább ilyen stabilabb, vagy ezt nem mondta ki, de hogy a ki nem mondottban benne volt az, hogy akár erősebb is lehet a forint, és szemmel láthatóan a jegybank nem ijedt meg attól, amikor a forint erősödött. Ehhez hozzá kell tenni, hogy azért a magyar gazdaságnak a külső egyensúlyi pozíciója az még enyhe többletet mutat, tehát a külső adósságpályánk az lényegében régiós összevetésben közepes szinten stagnáló. Nagyon régóta először bődületes, tehát annyi tartaléka van a jegybanknak, ami érdemben magasabb annál, mint amennyire szükség lenne, tehát hogy mondjuk valahol az utolsó adatok szerint közel a 60 milliárd eurónyi devizatartaléka volt a jegybanknak, és hát ilyen 40 körül. Tehát, hogy egy 15, de inkább 20 milliárd többlet van a szükséges mennyiséghez képest. Tehát, hogy igazából, ha a jegybank előre tekintve az inflációs kockázatokat kezelni akarja, akkor azt mondhatjuk, hogy egy trendszerű leértékelődés nem tolerálhat, sőt egyébként, ha a növekedés beindul, akkor igazából lehet, hogy egy kis felértékelődés sem jön rosszul. Tehát, hogy igazából én azt gondolom, hogy én nem félek attól, hogy gyengülne a forint érdemben, tehát nem gondolnám azt, hogy mondjuk az euró bevezetésre 400-as árfolyamnál vagy 450-nél kéne, hogy sor kerüljön, hanem az nyugodtan lehet akár 365 is, vagy még az is lehet, hogy nem tudom. Valahol így a mostani árfolyam közelében, igen. Mi elég sokáig azt mondtuk, hogy valahol ilyen 390 körül lehet az idei árfolyam, és igazából most így a választás után azt gondoljuk, hogy ennél érdemben erősebb lesz. Ugye az a 390 azért egy két divergáló pályának volt mondjuk így a várható értéke.
Műsorvezető: Világos. Hogyha rátérünk a növekedési oldalra, ott mit lehet tenni? Talán a költségekkel jobban lehet gazdálkodni, azokat látjuk, meg tudjuk, meg ahogy elmondtátok, ott van mozgástér, de növekedéssel mit lehet kezdeni? Az látszik, hogy az előző kormány, hát fogalmazzunk úgy, hogy rossz lóra tett az iparpolitikát illetően. Van egy belassuló autógyártás, meg a járulékai, az akkumulátorgyártás, ami be sem indult nagyon, vagy nagyon csendes üzemmódban ketyeg, hogy mit lehet csinálni növekedési oldalon, hogy lehet beindítani a gazdaságot?
Tardos Gergely: Hát ugye az egyik egy triviális megoldás az EU-s pénzek hazahozatala, ami kezdetben adhat egy lökést a növekedésnek. Nyilván, ha tartósan tartós marad Európában a növekedési probléma, akkor az egy komoly ellenszél itthon. De hát azért azt gondolom, hogy a beruházási ciklus, annak előbb-utóbb fordulnia kell, nagyon régóta esnek a beruházások, viszonylag alacsony az üzleti bizalom szintje. A magyar gazdaságban, ha sikerül behozni az uniós forrásokat, javítani a hazai gazdasággal szembeni bizalmat, erősíteni a versenyt, akkor ezek olyan tényezők, amik azért a magyar gazdaságnál. Tehát igazából egy lépéssel lépünk vissza. Tehát ebben a környezetben is a régió a többi ország azért tudott ilyen 1,5-2%-ot nőni. A lengyelek többet is, amiben benne volt az, hogy náluk nincs akkora súlya az autóiparnak, viszont megkapták az EU-s forrásokat. Azt gondolom, hogy az egy legalább reális cél, hogy a magyar gazdaság ebben a nehéz környezetben is mondjuk 1,5-2%-kal bővüljön, ha bejönnek az EU-s pénzek, ez lehet több is, tehát azt gondolom, hogy az adhat egy lendületet. Úgyhogy én nem tartom azt lehetetlennek, hogy mondjuk a 27-28-as, tehát az idei vagy 27-28-as növekedés az érezhető, hogy mondjuk 3 százalék körül, vagy akár afölött is legyen. Az idei növekedéssel kapcsolatban annak a jó része már a csőben van, hiszen mondjuk feláll az új kormány, megkapják a mandátumot az első lépések, addigra túl vagyunk az év lényegében első felén, mire az intézkedések hatnak, tehát hogy igazából az idei növekedéssel kapcsolatban mi korábban azt gondoltuk, hogy lehet, hogy ilyen 2-2,5% köszönhetően az erősödő német gazdaságnak és a költségvetési impulzusnak. Egyelőre a német erősödés az megbicsaklott az energiakrízis miatt, és ami eddig eltelt, az alapján nem látszik az, hogy mondjuk a fogyasztáson olyan nagyot lökött volna a költségvetési helyzet. Úgyhogy ez alapján, meg az iráni konfliktus miatt mi lejjebb jöttünk ilyen 1,5-2% közé, és hát egyelőre még ezzel kapcsolatban is inkább lefele mutatnak a kockázatok, de hogy végül is egy új kormányprogram az nem hat azonnal, tehát azt gondolom, hogy nem is lenne reális várakozás, hanem inkább az a kérdés, hogy a középtávú gazdasági kilátásokat tudja javítani a kormányzat, és ahhoz meg az EU-s pénzek, meg ez a kicsit ilyen növekedésbarátabb költségvetési kiadási szerkezet, versenyközpontúbb megközelítés, ezek, tehát hogy ezeknek a nagyobb kiszámíthatósága, ezek azt gondolom, hogy ezek mind ebbe az irányba.
Kopányi Szabolcs: Igen, és nemcsak az állami oldalon, hanem azt gondolom, hogy ez a vállalatoknál is egy rengeteg visszatartott olyan beruházás volt, ami talán ugye nem lehet a végtelenségig visszatartani ezeket. Nagyon sok helyen azt láttuk, hogy már gyakorlatilag a beruházási mérték a szükséges pótláshoz szükséges szintet sem érte el, tehát hogy előbb-utóbb, ha valaki üzletben akar maradni és versenyben akar maradni, akkor muszáj beruháznia. Én azt is gondolom, hogy egy ilyen, ha nő a piaci szereplők bizalma a gazdaságpolitikában, akkor ez adhat egy löketet az EU-s pénzeken túl, tehát ez egy puffer, ugye a visszatartott beruházási mérték, és említetted az akkumulátorgyárakat, én őket se írnám le, mert azért nyilván ez egy nagyon volatilis szektor, de hát azért azt látni kell, hogy az elektromos átállás az azért folyik. Tehát Európában is nagy mértékben folyik, az európai autógyártók is egyre növekvő mennyiségeket adnak.
Műsorvezető: Lehet róluk csak úgy gondolkodni, hogy innen már csak fölfelé van út?
Tardos Gergely: Azért azt látni kell, hogy szerintem, ha megnézzük, hogy ezek a gyárak milyen növekedést produkáltak. Szerintem, ha a beruházáskori várakozásokat megnéztük volna, akkor ez gyakorlatilag a haranggörbének az alsó széle, tehát ezt senki nem gondolta, hogy ennyire rossz lesz. Na most innen azt gondolom, hogy igen, meg lehet lepődni pozitív irányba is, mert azért azt látjuk, hogy pont most részben az iráni konfliktus miatt ugye magas üzemanyagárak, stb. stb. Nyilván azért az elektromos autóval szembeni averziók is azért egyre jobban csökkennek, ha valakinek van egy olyan szomszédja, akinek már van, és el tudott menni vele síelni, és hogy jé, hát végül is lehet vele élni. Tehát, hogy ez megy előre, csak lassan. A szabályozók is azt gondolták, hogy ez sokkal gyorsabb lesz, hát nem lett annyira gyors, de ettől függetlenül megy. Tehát én azt gondolom, hogy innen is lehet majd azért növekedési tartalékokat hozni.
Kopányi Szabolcs: Én annyit azért hozzátennék, hogy általában, amikor növekedésről beszélünk, akkor mindenki, tehát hogy így a rövid távon berúgjuk, stb. felpörög az akár. De hogy valójában a növekedés az egy hosszú távú verseny. És hogy igazából itt jönnek be azok a puha dolgok, amik hát igazából az igazán sikeres országoknak a, hogy is mondjam, a gyakorlatát magyarázzák. Tehát, hogy ez a tényleg az erős verseny, hagyjuk a piacot dolgozni, akkor a humántőkébe történő, tehát oktatásba, egészségügybe, jogrendszerbe, korrupciómentes, tehát hogy ezek azok a dolgok, amik igazából hosszú távon tudják támogatni a növekedést. Nyilván a demográfia még egy fontos dolog, ami nekünk egy komoly probléma, vagy ha nem csak nekünk, hanem igazából akárhová nézünk, mindenhol azt látjuk, hogy ugye az elérhető munkaerő konkrétan elkezd csökkenni a demográfia miatt. Ugye ezért is fontos az oktatás, hogy igazából minél képzettebb legyen az elérhető munkaerő. Tehát azt gondolom, hogy ezek a szempontok azok, amik még fontosak, és hogy egy ilyen kicsit kiszámíthatóbb piacbarátabb versenyközpontú megközelítés, az valószínűleg középtávon is tud javítani a növekedés.
Műsorvezető: Igen, a szereplők gondolkodásában is kell valamiféle változást hozni, mert azért a jelen helyzetben az eléggé versenytorzító volt, hogy rengeteg ilyen támogatott formában kaphattak hiteleket, tehát nem a piacról kellett azt fölvenni. Voltak könnyen nyerhető közbeszerzések, most azért csak valahogy máshogy kéne működni, tehát azért egy ilyen gondolkodásbéli fordulat is elvárható a piaci szereplőktől, ami azért ilyen lassan szokott átmenni.
Tardos Gergely: Ezek nem gyors folyamatok, ez kétségtelen, tehát a kulturális minták változása az egy lassú folyamat, meglátjuk.
Kopányi Szabolcs: Azért én ennél egy kicsit optimistább vagyok olyan szempontból, hogy szerintem most is nagyon sok olyan cég van, aki versenyképes, aki igazából elszenvedője volt annak, hogy nem mindig úgy érvényesültek a verseny feltételei, körülményei, ahogy annak lenni kellett volna, mert nyilván ők gyakorlatilag olyan szereplőkkel versenyeztek, akik felé lejtett a pálya. Tehát én azért optimista lennék azzal kapcsolatban, hogy azért nagyon sok okos, versenyképes vállalkozó cég van, akik talán ezzel a lehetőséggel már most is tudnak élni, vagy holnaptól tudnak élni, vagy nem feltétlenül kell egy mentalitás változást elérni. Persze az is kell, de nagyon sokakban ez már megvan, azért azt tegyük hozzá, hogy vannak olyan cégek is, akik külföldön is sikeresek. Soha egy fillér állami támogatást nem kaptak, és köszönik szépen, jól vannak, bővülő piacon sikeres terméket építenek föl, adnak el, tehát szerintem azért erre is van példa.
Műsorvezető: Még egy dolgot meg kell beszélnünk, hogy a versenyképesség, meg az önálló gazdasági léthez hozzájárulna, hogy azokat a piactorzító intézkedéseket, amik most bent vannak a rendszerben, azokat valahogy ki kéne vezetni, ami szintén egy ilyen fájdalmas folyamat, mert a kedvezményezettjei nem fognak örülni, de valahogy mégis rendet kéne tenni, nem tudom, árréstopba, különadókba, és lehetne sorolni, hogy még hányféle ilyen dolog van, akár még a rezsicsökkentést is ide tehetjük, ami az életpályája során elvitt 7000 milliárd forintot, amit lehet, hogy valamiféle energetikai beruházásokba vagy valamibe is bele lehetett volna forgatni. Tehát, hogy ezektől hogy lehet megszabadulni? Vagy meg kell-e? Vagy valamiféle.
Tardos Gergely: Ezek politikai szempontból kényes kérdések. Ugye, ha jól értem, akkor az új kormány is azt mondta, hogy a rezsivédelem az marad, de hát ebben nem vagyok teljesen biztos.
Műsorvezető: Gazdasági alapon közelítünk, és úgy próbáljuk ezt a rezsivédelmi helyzetet megváltoztatni, azért gondolom, hogy ennek is lenne valamilyen receptje, hogy valami rászorultsági alapon azokat, akiket ez nagyon kényesen érint, nyilván megtámogatni, de mondjuk azokat a medencefűtéseket meg nem, ami mondjuk egy ilyen villához tartozó.
Tardos Gergely: Biztos, hogy nem fogunk összeveszni nyilván. Ugye például nem tudom, tehát hogy az árvédelemmel is van olyan típusú probléma, hogy nyilván rövid távon hatékonyan véd az infláció ellen, meg megvédi az állampolgárt a dologtól. De ugye, hogy alapvetően arról beszélünk, hogy a világban kevesebb olaj lehet, így most kevesebb olaj kerül ki a piacra, és hogy valahogy ezt le kell osztani. És nyilván az a jó elosztási mechanizmus, amikor az van, hogy az ár egy kicsit fölmegy, és akkor azok, akiket ez érint, azok visszafogják a fogyasztásukat, de ugye hogyha az árak mindenhol rögzítettek, mindenhol bevállalja az állam, akkor sehol nem alkalmazkodik a fogyasztás, és akkor a végén az ajtó, tehát hogy akkor nem tudom, majd így kisorsolják, hogy ki az, aki kevesebbet használ. Nyilván azt tudjuk, hogy a piaci mechanizmusoknak ez az egyik fő érdeme, és hogy másik oldalról meg van egy olyan politikai igény, hogy ezektől megvédje a politikus az állampolgárt, és általában a politikus szereti is. De hogy nyilván ezekről a választási programban nagyon ritka az, aki azzal érvel, hogy ő annyira piacpárti, hogy akkor az ilyen támogatásokat mind leépíti, mert azt általában a szavazók nem szeretik. Úgyhogy ez egy kérdés, hogy itt mire számíthatunk. Ugye a párésapkáknál is, tehát hogy ez egy folyamatosan megújuló dolog volt. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy azért van egy nagyon erős olyan sejtés, hogy ezek az árréssapkáknak az esetleges feloldásából jövő inflációs hatása az már korántsem lenne akkora, mint a dezinflációs hatás volt annak idején, merthogy a cégek részben elnyelik a forintfelértékelődésen keresztül, tehát hogy ott próbálják a marzsaikat korrigálni, vagy keresztárazással is dolgozhatnak. Ezt láttuk még régebben az árstopoknál, hogy ami nem volt olyan, tehát ami nem volt árréstop, azt megemelték, hogy meglegyen a Mars tömege a kiskereskedelemnek. Úgyhogy mondjuk ennek az eltörlése az kérdéses, hogy egyrészt most még mennyire fáj, meg hogy milyen inflációt okozna, de hogy nyilván ezek az intézkedések, ezek torzítják a piacot.
Kopányi Szabolcs: Amit szerintem azért érdemes még hozzátenni a rezsivédelem kapcsán, hogy egy idő után elkerülhetetlen ennek a felülvizsgálata mert azt látjuk, hogy az egész szektor a beruházásait teljesen visszafogta, egészen hiszen azért, mert veszteséget termelt a szektor ebben a környezetben. És ennek a hétköznapi következményeit nap mint nap látjuk, amikor csőtörés itt, csőtörés ott, nincs áram. Mivel ugye fizikailag elavul az infrastruktúra, el lehet azzal a gondolattal játszani, hogy nem minden évben újítok föl mindent, egy autóban is ezt meg lehet csinálni, hogy egy-két évig nem cserélek olajat, aztán egy idő után azért ebből gond van, mert megáll az autó.
Műsorvezető: Igen, csináltam olyat, úgyhogy tudok erről mesélni. Még egy dolog, akkor az áfát említetted, azt sem hiszem, hogy a jelen költségvetési állapotba kerül módosításra, bár ugye a program része.
Tardos Gergely: Igen, tehát hogy vannak olyan tételek, ahol az áfát csökkentené a Tisza, tehát hogy ez része, de ha jól emlékszem, általános áfacsökkentés az nincs napirenden.
Műsorvezető: Hát ugye ők mondták azért a célzott élelmiszer, abszolút a célzottságot lehetett kiolvasni a tervekből.Csak összefoglalásképpen akkor nézzük azt át röviden tényleg, amiről eddig beszéltünk, hogy milyen mozgástere van a Tiszának, az új kormánynak. Mit várnak el tőle a gazdaság szereplői, és ez mennyiben valósulhat meg?
Tardos Gergely: Hát azt gondolom, hogy a mozgástere elsőre az nagyon szűknek tűnik, hiszen alapvetően a gazdaság komoly növekedési problémával és egy költségvetési problémával szembesül. Ugyanakkor, ha megnézzük azt, hogy a Tiszának mi a programja és mire kapott mandátumot, az igazából az, hogy hozza haza az európai uniós pénzeket, azt, hogy élénkítse a magyar gazdaságban a növekedést, amit megtehet úgy, hogy átcsoportosít pénzeket azokra a területekre, amik a tankönyv szerint élénkítik, erősítik a növekedési potenciált. Növelheti a versenyt a magyar gazdaságban, és hogy erősítheti a bizalmat, aminek fontos része az, hogy hazahozza az EU-s pénzeket. Tehát igazából azt gondolom, hogy ja és ha a végén eljutunk az euró bevezetéséhez, az egy folyamatos önerősítő ciklust okozhat abban, hogy csökkennek a finanszírozási költségek, olcsóbbak a hitelek, nem kell annyit költeni hitelkamatra meg egyébként költségvetési forrásokból hiteltámogatásra ahhoz, hogy elérhetőek legyenek a hitelek. Tehát azt gondolom, hogy igazából a Tiszának a programja az sok szempontból olyannak tűnik, mint ami megoldást adhat a magyar gazdaság problémáira, tehát hogy az ő részükről gazdaságilag, politikailag is racionálisnak tűnik az, hogy amit a választóknak ígértek, azt megcsinálják. És akkor hát igazából az a hazai problémákat javíthatja, vagy enyhítheti érdemben, és igazából ezt láthatjuk a piaci reakcióban is, hogy a hazai eszközök ára az érdemben erősödött, ugye a forint felértékelődött az euróhoz képest, a hazai kötvényfelárak drámai mértékben estek, és még tudnak hova csökkenni, hogy akár ha a lengyelekhez viszonyítjuk, akkor is, és akkor is, hogyha belegondolunk, hogy hosszú távon esetleg beléphetünk az eurozónába.
Műsorvezető: Igen, és befektetői pénzpiaci oldalról.
Kopányi Szabolcs: Gyakorlatilag ugyanezt, amit a Gergő mondott, ugye ez a konvergencia trade, tehát ezt látjuk, és ahogy említettük, ez egy visszacsatolási folyamat, mert ahogy javulnak az eszközárak, úgy javul a makró helyzet. A javuló makró helyzetet tükrözik a javuló eszközárak, és ez folytatódik.
Műsorvezető: Világos. Hát azt hiszem, még nagyon sok muníciót ad nekünk az új gazdaságpolitika, hiszen most még csak egy gyors helyzetértékelést csináltunk így a választás másnapján, úgyhogy köszönjük szépen, vagy köszönöm szépen nektek ezt. Biztos, hogy még nagyon sokat beszélünk erről. A nézőknek pedig köszönjük szépen a figyelmet. Tarlós Gergellyel beszélgettem, az OTP elemzési osztályának vezetőjével és Kopányi Szabolccsal, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezetőjével. Én Gede Balázs voltam, a viszontlátásra, viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
Szakértőink