Az első reakciókon túl – mi jöhet az iráni háború lezárása után?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Mi jöhet a gazdaságban az iráni háború lezárása után? Hogyan reagálnak más szektorok az olajárak mozgására? Az erősen hírvezérelt piaci környezetben a befektetői várakozások akár egy-egy nyilatkozat hatására is gyorsan változhatnak, ezért különösen fontos kérdés az is: hogyan lehet alkalmazkodni a rövid távú mozgásokhoz, és milyen szempontok mentén érdemes döntéseket hozni?
Ezekről beszélgetett Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója, Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője, és Gede Balázs, a Millásreggeli gazdasági újságírója.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Az első reakciókon túl – mi jöhet az iráni háború lezárása után?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets vodcast nézőit, hallgatóit! Ebben a részben izgalmas dolgokkal fogunk foglalkozni. Soha nem könnyű a tőke- és pénzpiacokon mozogni, befektetni, kereskedni, de mostanában, amikor nagyon hírvezérelt az egész piac, sőt egy-egy nyilatkozó sokszor saját magával kerül ellentmondásba, megpróbáljuk azt megnézni a szakértőinkkel, hogy ilyenkor, hogy lehet ehhez alkalmazkodni, hogy lehet ilyen piacokon kereskedni.
És a szakértőink nem mások, mint Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezetője, és Sághy Balázs az OTP Global Markets portfolió menedzsere, és hát persze utaltam itt Trump elnök úr X üzeneteire, ugye amelyek kicsit zavarják a képet, néha ellentmond saját magával néha ellentmond azzal, amit olvasunk esetleg más hírforrásokból. Mit lehet ilyenkor csinálni? Egyáltalán érdemes-e ezzel foglalkozni, vagy lehet-e ezzel pénzt keresni, amikor ilyen rövidtávú hatások befolyásolják az árak mozgását?
Kopányi Szabolcs: Sziasztok! Lehet, de nehéz. És én azt gondolom, hogy egy ilyen abszolút headline-ok által rángatott környezetben egy kicsit hátrébb kell lépni, mert azt senki nem fogja kitalálni, hogy éppen a következő milyen lesz, vagy miről fog szólni. Ennek megfelelően arra tippelgetni, hogy most ez ilyen irányba megy, vagy olyan irányba megy, ez egy kicsit olyan kaszinó jelleget kezdene ölteni a történet. Ezzel szemben, ha hátralépünk egy párat, és elkezdünk fegyelmezett stratégia szerint tradelni, illetve a befektetéseinket kezelni, ilyen környezetekben ez szokott előnyösebb lenni, előre meghúzott célszintek, stop szintek, különféle technikai indikátorok alkalmazása mind-mind segíthetik a döntéshozatalt.
Műsorvezető: A nyilatkozó személye, hát ugye Donald Trump nagyon erős dolgokat mond, és az Amerikai Egyesült Államok elnöke, tehát nagy súlya is van annak, amit mond. Az mennyiben befolyásoló? Érdemes-e, nem tudom, akár nagy befektetési bankoknak a mondásaira, vagy jegybanki nyilatkozókra ezt a stratégiát ráépíteni, vagy most ez egy olyan speciális állapot, hogy most kifejezetten akár az amerikai elnökre lehet kihegyezni ezt a stratégiát.
Sághy Balázs: Amit az amerikai elnök mond, az nagyon fontos, a piacok megmozdulnak rá, viszont a nagy kérdés, hogy kik vagyunk mi, milyen szereplők vagyunk, hogyha nagyon agilisek vagyunk, nagyon gyorsan tudunk mozogni, akkor meg lehet próbálni letradelni éppen az aktuális irányt, ami ilyen irányba mutat Trump nyilatkozata, vagy egy ilyen hasonló befolyással rendelkező embernek a nyilatkozata. Viszont azok, akik kicsit hosszabb távú szemlélettel rendelkeznek, azok jobban teszik, hogyha inkább megpróbálnak átnézni ezen a zajon, mert végeredményben zajnak tekinthető, tehát kevés struktúrát lehet jellemzően találni vagy építeni erre a környezetre. És hát igen, bízni abban, hogy ez zaj, és a hosszabb távú trendek, illetve fundamentumok fognak dominálni, hogyha át tudunk nézni akár nagyobb veszteségeken is, mert azért tényleg jelentősen meg tud mozdulni a piac egy-egy ilyen háborúval kapcsolatos nyilatkozatra.
Műsorvezető: Ez kicsit olyan kulisszák mögé nézünk, ez mennyire a kicsik, tehát mondjuk az én terepem kisbefektetőként, hogy én megpróbálkozom ezzel és lekereskedem, és mennyiben használják ezt a profik is ezt a lehetőséget.
Kopányi Szabolcs: Szerintem mindenre van példa. Az, hogy valaki kicsi vagy nagy, nem feltétlenül vízválasztó abban a tekintetben, hogy mennyire tudja letradelni az adott információ. Sokkal inkább arról van szó, hogy milyen a pozícióvállalás, milyen időtávra vállal valaki pozíciókat, milyen termékekben vállal pozíciót, és hát az is nagyon fontos, hogy milyen szemléletet követ, mert alapvetően pont arról beszélgettünk a kollégákkal is, hogy például az év elején nagyon sokat beszéltünk energiaárakról. És akkor ugye az volt a fő narratíva, hogy az olajár megy 50 dollárba, és hogy hát, hogy ez itt túlzott kínálat van, és stb. stb. És nagyon sokat érveltünk azon, hogy igen, de azért nagyon sok tekintetben az olaj az az akkori környezetben az egyik legolcsóbb eszköz volt a piacokon, amit nem tudom, a Bloombergen ki lehet rajzoltatni, tehát rendkívül olcsó volt. És persze volt mögötte mindenféle indok, hogy miért, de alapvetően a tényen nem változtatott, hogy mondjuk akár inflációval indexálva más termékekhez viszonyítva stb. stb. Rendkívül olcsó volt. És nyilván, ha valaki mondjuk ilyen körülmények között az ilyen eszközöket felülsúlyozza, elkezd bennük pozíciót építeni, akkor, ha van bármiféle olyan lehet az egy éppen egy ilyen villámháború, egy hosszabb háború, bármi, de igazából nem is az a lényeg, hogy mi váltja ki, de hogyha reagál rá az árfolyam, akkor ezen tud profitálni. Tehát ha valaki ennek alapján mondjuk pozícionálta magát egy magasabb olajárra, az, hogyha itt Trump üzenetei nyomán elszalad az olajárfolyam fölfele, akkor például már be is zárhatja a trade-et, és gyakorlatilag zsebre teheti a profitot, így van.
Műsorvezető: Jó, hogy behoztad az idősíkokat, mert ugye azért ez alapvetően egy ilyen rövid távú mozgást indukál, és jól látszik az, hogy tényleg éppen amilyen az üzenet tartalma, vagy amilyen a kilátások, mint egy ilyen lázgörbe, mozog az árfolyamdiagram, legyen az egy index, vagy egy valamilyen nagy részvény vagy devizapár, és vannak a hosszabb távú hatások. Ezeket mennyiben lehet és érdemes elkülöníteni, illetve mennyiben lehet összekeverni mondjuk ezeket a stratégiákat, hogy a hosszabb távúra is figyelek, de a rövidre tradelek. Tehát ez hogy oszlik meg?
Sághy Balázs: Igen, igen, nagyon fontos az időtáv, és ugyanazon az eszközön más konklúzióra juthatunk, hogyha különböző időtávokban gondolkodunk, az olaj például egy nagyon jó példa erre. Ugye túlkínálat volt, az volt a történet még a háború kirobbanása előtt, még néhány hónappal ezelőtt, hogy a tengeren tankerhajókban lebeg egy csomó fölösleges, illetve hát extra felhasználáshoz képest, rövid felhasználáshoz képest extra olaj, ami lent alacsony tartotta az olajárfolyamot. Viszont ugye itt volt ez a kockázat, egy háborús kockázat, Irán egy puskaporos hordó volt már akkor is, amikor az olajár ilyen 50 és 60 dollár környékén volt. És közben meg ott van ez a hosszú távú trend, hogy zöldül a világ, a fosszilis energiafelhasználást igyekszünk csökkenteni, ami megint csak ugye árcsökkentő. Az az ügyes, aki a ritmust jól eltalálja, mint egy koncerten, mint egy zenekarban azok a profik, akik jó ritmusérzékkel és jó időzítési érzékkel tudják kezelni az ilyen viszonyokat.
Műsorvezető: És ilyenkor esetleg arra lehet mód, vagy lehet az egy érdekes dolog, hogy figyelni ezekre a megújuló energiákra vagy elektromos autókra. Ugye azt lehet látni, hogy ez az olajár, illetve az azzal járó benzinár sokk azért előhozott rengeteg vevőt, előcsalogatott a használt elektromos autópiacra. Ezt is valahogy esetleg le lehet kereskedni?
Sághy Balázs: Igen, igen, hát éppen ott tartottunk, hogy az elektromos autózás terén korábban felépített ambíciókat kezdték visszavenni. Az autógyártók leírtak óriási elektromos autógyártási beruházásokat, korábbi beruházásokat.
Műsorvezető: A kormányok belefáradtak a támogatási programokba, hogy egyre inkább visszavonogatták.
Sághy Balázs: Így van, így van, az államok kezdték visszavenni a támogatásokat, és akkor jött ez a helyzet, ami megfordította a keresletet az elektromos autókra. Most már a használt autópiac is, elektromos használt autópiac is felélénkült, még Amerikában is, és hát egyszerű közgazdasági logika alapján az emberek elkezdtek dráguló benzinár mellett, elkezdtek megint ránézni az elektromos autókra és keresni az elektromos autókat a piacon.
Műsorvezető: Ez is hosszú és hosszú távú és rövid távú szemlélet, hogyha már az olajárnál tartunk, hogy most ugye mindenki szuggerálja, hogy mi történik a Hormuzi-szorosban, mikor lesz békekötés, mikor áll le ez az egész konfliktus, vagy mikor oldódik meg, jut nyugvópontra valamilyen formában. Ez a rövid árhatás mondjuk az olajpiacon, meg a származékok, a finomított termékek árában, de azzal foglalkozik valaki, hogy mi lehet ezután? Hogy lehet-e ennek valamilyen mélyebb hatása, vagy van valamiféle izgalom a piacon ez ügyben?
Kopányi Szabolcs: Én azt gondolom, hogy igen, bár kevésbé látványos, azt nagyon jól mondod, hogy az elsődleges hatás dominálja a híreket. Elsősorban a benzinár-emelkedés, a kerozinár-emelkedés, a jegybankoknak a reakciói, ahol gyakorlatilag a sorozatos kamatvágó várakozásból eljutottunk oda, hogy emelést, vagy sorozatos emelést mondjuk az ECB esetében vár a piac, ez az elsődleges hatáshoz kapcsolódik. Csak ugye az infláció az sosem egy szám, hanem mindig egy folyamat. Tehát a jegybanki tankönyvek elsősorban azért az ilyen kínálati piaci sokkokra azt szokták mondani, hogy ezen a legjobb, ha a jegybank átnéz, mert úgyse tudja befolyásolni, úgyis a jegybanki döntések ugye előre nem jelezhető és számos késleltetési hatáson keresztül hatnak, fejtik ki a hatásukat. Tehát mire a kamatemeléseknek mondjuk a döntése, vagy a hatása átgyűrűzne a reálgazdaságba, az már lehet, hogy már nem tudom hol van az olajár. Tehát ez az elsődleges hatás. A másodlagos hatás viszont az olajnál egy sokkal határozottabb és sokkal erősebb hatás, ez ugye a keresletrombolás, a demand destruction, ezt láttuk a Covidnál is. És látjuk azt, hogy igenis a magas olajár legjobb ellenszere a magas olajár, ugye ezt ismerjük korábbról. És az emberek akkor kevesebbet fogyasztanak, ahol a piac ugye érvényesül, és ezt látjuk abban is, ahogy mondtátok, hogy az elektromos autók iránti kereslet megnő. Meg hát nyilván onnan is, hogy ezt itt Európában nem nagyon látjuk, de Ázsiában nagyon jelentős elmozdulás volt home office irányba, amit lehet, azt igyekeznek mérsékelni a felhasználásnál, a fogyasztásnál, de a környező országok közül például Szlovéniában is limitálják a magánszemélyek és a cégek által tankolható mennyiséget is. Tehát azt kell látni, hogy ilyen helyzetekben a kereslet alkalmazkodik, és a kereslet alkalmazkodása viszont általában sokkal tartósabb. Tehát aki most vesz egy elektromos autót, az hiába fog lemenni az olajár, az nem fogja eladni az elektromos autót és visszavenni a benzinest, hanem az úgy fog maradni. Tehát az a helyzet, hogy ezeknek a másodlagos, harmadlagos, illetve sokadlagos hatásoknak a rendszerben maradása sokkal tartósabb. Tehát igazából átrajzolják a környezetet, és ez történt korábban más energiaválságokban is, és valószínű, hogy most is erre kell felkészülni.
Műsorvezető: Ez, amit említettél, ezek a korlátozott üzemanyag-vételezési lehetőségek és hasonlók, ezek már a kínálat szűkösségére utaló jelenség, vagy ezek még csak ilyen biztonsági intézkedések, ezekről mit tudunk?
Kopányi Szabolcs: Sokat nem tudunk, de az biztos, hogy ha azt látjuk, hogy fennáll a veszélye annak, hogy előbb-utóbb hiány lesz, és azt látni kell, hogy ez egy globális rendszer. Tehát Amerika is úgy gondolkodott nagyon sokáig ebben a kérdésben, hogy marhára nem érdekli a történet, a Trump ezt többször nyilatkozta is az üzeneteiben, hogy ők ugye nettó energia- és olajexportőrök, tehát hogy hol van, mennyi tanker halad át a Hormuzi-szoroson, azt ők marhára, őket ez nem érdekli, de hát ez nem így van.
Műsorvezető: És ezt így ki is mondta, hogy amikor nem talált partnert, hogy Hotmuzi-szoros forgalmát fellendítsék.
Kopányi Szabolcs: Így van, csak ugye ez egy globális piac. Tehát ha most azt látjuk, hogy ugye Ázsiában például szűkösség van, ugye hát a Hormuzi-szoroson áthaladó tankerforgalom, meg az annak kitett kerozin felhasználók, finomítók, stb. stb. a legnagyobb részt Ázsiában vannak, hát ott elszállt a kerozinár. És nyilván ilyenkor mit csinálnak a logisztikai cégek? Próbálják a világ többi részéből átvinni, szintén a piaci viszonyok érvényesülése. Hát ugye ezt lehetett látni, ahogy elszállnak ott az árak, megéri átvinni az üzemet. Akkor viszont ott nem lesz, ahol korábban volt.
Műsorvezető: Világos.
Kopányi Szabolcs: Nyilván egy termelőnek az az érdeke, hogy összességében a legmagasabb áron értékesítsen azok közül, ami számára elérhető, és hát az olaj az kifejezetten könnyen szállítható. Tehát oda viszik, ahova kell és ahol éppen kell.
Műsorvezető: Említetted a FED kamatpolitikáját, illetve pontosabban a hozzáállását az ilyen rövid távú ársokkokhoz, akkor valósak lehetnek azok az elképzelések? Olvastam ilyesmit, hogy tulajdonképpen akár még visszajöhet az a forgatókönyv is, hogy csökkent, kamatot csökkent a FED, mondván, hogy ugye ez a headline-inflációra van hatással az olajár, maginflációt, ha nézzük, az többé-kevésbé stabil, tehát ez akár adhatna teret kamatcsökkentésre. Ez mennyire helytálló?
Sághy Balázs: Valószínűtlen. A piacok is valószínűtlennek gondolják, mi is valószínűtlennek gondoljuk. Ugye az inflációs hatása egy ilyen olajársokknak, energiásoknak azért jelentős tud lenni, és hát az infláció ragadós, a FED-nek mindenképpen meg kell előznie, hogy inflációs folyamatok beinduljanak, és hát ugye ez nem a kamatcsökkentés, sokkal inkább az emelés irányába mutathat. És persze itt megint az időtáv nagy kérdés, és beszéltük ebben a műsorban is sokszor, ezen a fórumon is sokszor, hogy a FED-nek nincs könnyű dolga, pontosan az időtávok ellentmondásossága miatt. Most se könnyű nekik, de azért nem a vágás az irány.
Kopányi Szabolcs: De azt azért hozzá kell tenni, nagyon fontos, hogy időtávon, tehát hogy attól függ, hogy milyen időtávot nézünk. Mert ha, és ugye erről sokat beszélgettünk, pont együtt is, hogy mi hozhatná el az amerikai recessziót. Na most az elszálló energiaár és az energiaárak elszállása nyomán elszálló kamatok, azért tegyük hozzá, megint ugye kedvencünk a 30 éves amerikai hozam, megint 5 százalékot nyaldossa ugye. Hát ezek elhozhatják a recessziót, vagy az olyan erőteljes lassulást, profitrecessziót, amik aztán betesznek a gazdaságnak. És ugye az a gond, hogy ha, mert a piac, mármint a részvénypiac, az ugye folyamatosan ezt a Goldie Locke szcenáriót árazta, hogy a vállalatok nyereségessége az a végtelenségig tud nőni. Na most azt gondolom, hogy a megemelkedett energiaárak és a megemelkedett hozamszint az elég erősen tudja visszafogni a vállalati nyereségességeknek az alakulását. És ez, tehát valahol a hatásmechanizmus szerintem úgy nézhet ki, hogy a vállalati nyereségek kezdenek nem bővülni, illetve elmaradni. Ugye ezt láttuk az AI-sztorinál is a mindenféle hatalmas Capex Commitment kapcsán is ezek mind-mind terhelni fogják a jövőt. És ha ugye nem úgy jönnek a vállalati nyereségi mutatók, akkor az a tőkepiacnak, a tőzsdének egy kellemetlen meglepetés lehet, ott az árfolyamok lejjebb tudnak csúszni. Tehát ha a vállalati EPS-ek ugye csökkennek, akkor gyakorlatilag változatlan szorzók mellett is tud csökkenni a piac, és kiderülhet az is, hogy amit most látunk mondjuk az S&P-ben, ez a jelen pillanatban 5 százalék körüli esés, ez egyáltalán nem biztos, hogy ezek után most olcsók a részvények. Ha megnézzük, hogy valójában mi van benne vállalati fronton. És ha ez így folytatódik, akkor ugye ez valameddig leviheti a részvényárfolyamokat, és ha leviszi a részvényárfolyamokat, akkor az recessziót okozhat, mert az is látszik, hogy az amerikai fogyasztásban, hát nincs más szó rá, minthogy brutális a felsőbb vagyoni helyzetűeknek a költése, amit pedig egyértelműen a tőkepiacok táplálnak. Tehát ha visszaesnek a tőzsdék, akkor a gazdagok nem fognak már hatodik autót venni, meg nem fognak annyit nyaralni, meg stb. költeni. Na most ez viszont érezhető lehet utána a gazdasági növekedésben is, vagy annak a hiányában.
Műsorvezető: Hát igen, ugye nem véletlen, hogy Trump elnök úr is árgus szemekkel figyeli az árfolyamokat, és sokszor a döntéseit is ahhoz igazítja, ott voltak a tavaly áprilisi vámesemények, ahol nagyon gyorsan hátraarcot csinált, mert nagyon csúnyán megindult. Gyakorlatilag minden eszközosztály lefelé.
Kopányi Szabolcs: Hát igen. A kérdésed azt sugallja, hogy ő valami stratégiát követ, és most pont itt az iráni történetben az látszik, hogy néha van stratégiája, néha meg úgy elgurulnak a gyógyszerek, és akkor ahogy esik puffan. Mert itt ugye azt látni kell, hogy az ő összes törekvése az itt nem érvényesül. Tehát a magas benzinár, magas hozamszint, az mindenféle ilyen elérhetőségi kérdések, hogy a társadalom melyik rétegei ugye jutnak ingatlanhoz, stb. stb. Hát ez egyre csak romlik és egyre rosszabb, és hát ne felejtsük el, hogy novemberben időközi választások, ahol nem állnak jól a republikánusok, és ennek nyomán szerintem arra is van esély, hogy most attól függetlenül, hogy hogy fognak szerepelni a republikánusok, de hogy már adott esetben nem Trumppal mennek ennek neki, hanem házon belül valahogy leváltják.
Műsorvezető: Igen. Ugye említetted a vállalati eredményeket, gyakorlatilag ma, amikor a beszélgetést felvesszük, ugye most van a határideje annak, amit kitűzött az Egyesült Államok Iránnak, hogy valamit válaszoljon a tűzszüneti tervekre, de ugyanakkor itt vagyunk április elején, tehát lassan jönnek a vállalati gyorsjelentések, itt már kaphatunk valamiféle kitekintést arról, hogy hogyan hatnak vissza ezek a folyamatok a vállalati eredményekre?
Sághy Balázs: Igen, igen, abszolút. Megint csak egy olyan Earnings Season lesz, amire nagyon fognak figyelni, a szokásosnál jobban fognak figyelni a piaci szereplők, még a makrokereskedők is. Egyelőre egyébként nem látszik, tehát eddig ilyen vállalatvezetői nyilatkozatokból, előzetes jelzésekből nem látszik ez az earnings recesszió. Persze benne van a pakliban, és nagyon sokat beszélgetünk erről, nagyon sokat vitatkozunk erről mi is, hogy mekkora károk keletkeznek akár a háború, akár a vámok következtében. Tehát ez a Trumpnak a jótékony tevékenységének következtében. Egy idő után egyébként ez világnézeti kérdéssé válik, mert ugye adathiányban küzdünk, és ezt az adathiányt próbálja egyébként nem csak mi, a piacon mindenki, ezt az adathiányt próbálja kiegészíteni az Earnings Season tanulságaival, ami igen-igen-igen nagyon fontos most, amivel egyébként Trump biztos, hogy nem számol, hogy ezekkel a lépéseivel, legyen szó tényleg akár a vámokról, akár háborúról, bizalmat rombol, ami egy hosszútávú negatív hatás, és egyébként én emiatt látok esélyt arra, hogy recessziónál kötünk ki a végén.
Műsorvezető: Egyébként mi adja az amerikai gazdaságnak azt az erőt, ami miatt ennyire nem látványos, vagy egész egyszerűen ez időben még normális, hogy még nem hatnak vissza ennyire láthatóan ezek a folyamatok a vállalati eredményekre.
Kopányi Szabolcs: Én azt gondolom, hogy ezek mindig késleltetve jelennek meg, és azért az amerikai piacokon is látszik, és ezért is mondtam azt, hogy érdemes egy pár lépést hátrébb lépni. Hát emlékezzünk vissza, hogy amikor a hétezret támadta az S&P, akkor a 7000-es szintet, akkor gyakorlatilag minden tökéletes volt, és nem tudta ugye, tehát ott volt egy igazából egy felfelé besült kitörés, tehát gyakorlatilag megpróbált följebb menni, de nem ment.
Műsorvezető: Talán többször is nekifutott.
Kopányi Szabolcs: Igen, és akkor föltehetjük a kérdést, hogy oké, de akkor most mi változott, mi történt azóta? Na most azóta azért van egy energiaár sok, és ha most megoldódik ez az egész probléma, amire azért kevés esély van, akkor is pusztán a logisztikai rendszerekbe való belekavarás, a megsérült infrastruktúra helyreállításának időszükséglete miatti kimaradások mindenképpen a korábbi helyzethez képest azért lényegesen magasabb energiaárakat indukálnak. A hozamok is magasabbak, tehát ennek mindenképpen van egy ceteris paribus lassító hatása. Persze kérdés ez mennyi lesz, de ez a korábbi helyzethez képest mindenképpen egy romlás. És tegyük még hozzá azt, hogy az AI-félelmek sem oldódtak meg. Tehát én azt gondolom, hogy azért valahol a piac azt a diszkontálási mechanizmust, hogy ugye a jövőt diszkontálja, ezt végzi szépen lassan, ez működik, csak nyilván, amikor rövid távon hatalmas ugrások vannak fölfele és lefele, és az ember azt hiszi, hogy ezekben a hírháborúban gyakorlatilag követhetetlenné válik, hogy most akkor mi történik. Hát látszik ez, csak elég mondjuk hetente egyszer ránézni a grafikonokra, hogy hol állnak az árfolyamok.
Műsorvezető: Mit tudunk elmondani Európáról ebben a témában? Ugye beszélgettünk Amerikáról, aki legkevésbé érintett annak okán, hogy energiaexportőr, tehát meg tudja oldani ezeket a próbákat. Bár azért ugye már oda is átcsorog, mert az amerikaiaknak nagyon nem tetszik a 4 dollár feletti galanonkénti üzemanyagár, sőt már talán ma reggel láttam, olvastam valami olyasmit, már az ötöst pedzegetik, hogy mi van, hogyha oda elér. Beszéltünk Ázsiáról, aki talán a legjobban kitett ennek, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül feléjük apadt el leginkább az olaj, de azért Európa sincsen túl jó pozícióban.
Kopányi Szabolcs: Nincs. Azt hiszem, ebben a helyzetben senki nincs jó pozícióban, és nyilván még Irán sem, tehát teljesen nyilván szétlőtték őket.
Műsorvezető: És nekik a Hormuzi-szoroson befelé is jön, tehát import áruik is lennének, amik esetleg ott nem egészen úgy, nem olyan ellátásuk van logisztikailag, mint ami a megszokott.
Kopányi Szabolcs: Ez egy átláthatatlan helyzet, amiből nyilván rendszerszinten mindenki rosszul jön ki, bár azt is szerintem hozzá kell tenni a teljesség kedvéért, hogy most mindenki nézi az ilyen trackereket, hogy hány hajó halad át a Hormuzi-szoroson. Na most nyilván ez csak azt mutatja, aki bekapcsolt rádióval közlekedik. A mostani helyzetet pedig teljesen nyilvánvaló, hogy aki átmegy, az nem kapcsolja be a rádióját. Tehát ha át is mennek hajók, arról nem szerzünk tudomást. Magyarul egy visszább léptünk ebből a követhetőségből, az informáltságból, egy sokkal homályosabb, bizonytalanabb tükrökkel és mindenféle füsttel nehezített labirintusban.
Műsorvezető: Jól néz ki.
Kopányi Szabolcs: És itt kell okosnak lenni, de ebből senki nem jön ki jól, nyilván Európa se.
Műsorvezető: Világos. Ha visszakanyarodunk a rövid távú és hírvezérelt kereskedésre, azért nekünk itt Európában is alapvetően inkább az amerikai piacon érdemes ezt lekereskedni, vagy ezt valahogy leképezni, gondolom, mert azért itt is az mutatkozik, hogy Amerika viszi a prímet, Európa meg az inkább követőbb, még a legnagyobb piacai is, mondjuk egy DAX, vagy egy FTSE.
Sághy Balázs: Igen, Európában szektorszinten az elmúlt hónapban egyedül az energiaszektor tudott menni fölfelé. Teljesen érthető módon egy olajipari cég, akinek van kitermelési tevékenysége, az valószínűleg jól jár az emelkedő olajárakkal rövid távon, legalábbis a percepció mindenképpen ez, és innentől Európába is tudott menni az energiaszektor. Az összes többi szektor igazából lefelé csorog, és jobban, mint Amerikában, tehát nagyobb mértékben. Ugye ez az összenergetikai-kitettségnek is köszönhető, ugye a dinamizmusa is csekélyebb az európai piacnak. Tehát egyébként van igazság abban, amit mondasz, hogy Amerikában sokkal jobban le lehet kereskedni egy ilyen helyzetet, igen.
Műsorvezető: Amit néztem, hogy az európai védelmi szektorból is kiment a szufla, hogyha jól láttam, hogy az év elején még voltak nagy ambíciók, hogy hát itt lábra kell állni, meg a NATO már nem úgy működik, ahogy Amerikára már nem biztos, hogy lehet olyan mértékben támaszkodni, mint korábban, az most nem működik?
Sághy Balázs: Úgy tűnik, hogy nem működik, de ezek nagyon rövid távú dolgok. Hosszabb távon azért csak növelni kell a védelmi kapacitásokat, csak ott van ez a német költségvetési lazítás.
Műsorvezető: Ami belefolyik majd az iparágba
Sághy Balázs: mi belefolyik elsődlegesen a hadiparba, de egyébként remélhetőleg azért szétterítődik más szektorokba is. Tehát ezek a történetek ott vannak a háttérben, csak most annyira elnyomja a háború, és annyira elnyomja Trump stílusa és hangereje, hogy el is tudunk feledkezni egyébként ezekről az akár hosszabb távú trendekről, és nem érdemes elfeledkezni szerintem. Ugye a háborúnak remélhetőleg vége szakad, arról vitatkozhatunk, hogy mit gondolunk arról, hogy mikor lesz ennek vége, de amikor vannak ilyen, akár az AI-ra lehet gondolni, akár a hadipar fejlesztésére, ilyen évtizedes trendek. Jó az, hogyha ott van a gondolataink között.
Műsorvezető: Tehát amikor elől a háborús füst, akkor megint elővesszük ezeket a történeteket, és akkor azért érdemes odafigyelni, mert ezek hatni és munkálkodni fognak.
Kopányi Szabolcs: Illetve visszacsatolva arra, amit korábban mondtam, hogy kihasználni ezt a volatilitást. Tehát ha van előzetesen definiált érdeklődésünk mondjuk egy adott papírban, és azt mondjuk, hogy ezt szeretnénk venni, de itt azt látjuk, hogy túl magas az ár, várnánk egy kis akciózást a papírban, és adott esetben ezekre a rövidtávú zajra, Trump egy üzenetére mondjuk beesik a piac, akkor nyugodtan gyakorlatilag használjuk ki a lehetőséget, és az előre definiált szinteken, ha van egy érdeklődésünk, azt nyugodtan hajtsuk végre, mert ilyen esetben gyakorlatilag nekünk dolgozik a volatilitás, és ugye ez egy szemléleti váltás igazából, hogy nem az áldozatai vagyunk a volatilitásnak, hogy mindennel szétpofoznak minket, hanem jó szinteken veszünk, tehát akkor veszünk, amikor éppen valamit beadnak, és nyilván, ha azt látjuk, hogy emögött van egy hosszú távú racionális befektetési tézis, akkor nyugodtan ne féljünk ezeket kihasználni.
Műsorvezető: Hát nagyon köszönöm, nagyon jó kis témát választottunk. Ezek a rövid távú mozgások most nagyon jellemzik, uralják a piacot, és hát gyakorlatilag egy kicsit benézhettünk a kulisszák mögé, hogy hogy érdemes ezekhez viszonyulni. Köszönöm szépen nektek. A nézőknek, hallgatóknak szintén nagyon köszönöm. Beszélgetőpartnereim Kopányi Szabolcs volt, OTP Global Markets portfóliókezelési vezetője, valamint Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliómenedzsere. Én Gede Balázs voltam. A viszontlátásra, a viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek