Filantrópiai tanácsadás: egy befektetés, amikor a hatás számít
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Mi történik akkor, amikor a kérdés nem az, hogy mennyit termel a vagyon, hanem az, hogy mi a valódi célja és értelme a vagyon felhalmozásának.
A filantróp stratégiai tanácsadásról beszélgetett Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője és Haás Péter, az Impact Itiner alapítója és ügyvezető partnere.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Filantróp tanácsadás: egy befektetés, amikor a hatás számít.
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets videopodcastjának legújabb epizódjának nézőit és persze hallgatóit is. Egy izgalmas témával fogunk foglalkozni. Sokszor beszélgettünk vagyonkezelésről, itt legtöbbször hozamokról, kockázatról, portfóliókról esik szó, de eljöhet egy pillanat, és azt fogjuk megvizsgálni, hogy mi történik akkor, amikor már a kérdés nem az, hogy mennyit termel a vagyon, hanem valamiféle valódi célt, értelmet akar adni neki a tulajdonosa. Ebben az epizódban a filantróp stratégiai tanácsadásról fogunk beszélgetni. Ez egy olyan szemlélet, ahol a kockázathozamot az értékkel is bővítjük, egy kicsit tágítjuk ezt a dimenziót, ezt a megközelítést. Persze azt is megvizsgáljuk, hogy miért nem elegendő a jó szándék, miért kell ehhez egy bizonyos stratégiai szemlélet.
Beszélgetőpartnereim Bozsogi Tamás lesz, az OTP Private Banking vezetője, valamint Haás Péter, az Impact Itiner alapítója és ügyvezető partnere. Sziasztok, köszöntelek titeket itt a stúdióban. Kezdjük Péter talán veletek, hogy egész pontosan ti mivel foglalkoztok?
Haás Péter: Szervusz, én is sok szeretettel köszöntök mindenkit. Az Impact Itiner az egy kis butik stratégiai, consulting cég, tavaly alapítottuk, és nemcsak Magyarországon, hanem a közép-kelet-európai régióban az első professzionális üzleti alapon működő stratégiai filantrópiai tanácsadó cég.
Műsorvezető: És akkor így lesz egy együttműködés a vagyonkezelővel. Akkor, amikor azt mondjuk, hogy vagyonok jönnek-mennek, exit-történetek vannak.... Ugye említettem a felvezetőben ezt a kockázatérték-hozam kiterjesztést, ez mit jelent egy privátbanki tanácsadónak, ez hogy jelenik meg nálatok?
Bozsogi Tamás: Hát ugye én, amióta pályámon vagyok, az ilyen húsz év, azóta folyamatosan utódlás-menedzsmentről beszélgetünk, hogy ez az égető kihívás, nyilván ismerjük a történelmünket, ebben a műsorban is többször már beszéltünk erről. Tehát gyakorlatilag az a generációs vagyontranszfer, hát most már zajlik nyilván itt az elmúlt időszakban, de hogy az nagyon sok kérdést fölvet. Annak idején ugye mindenki, amikor egyáltalán Magyarországon lehetett vagyonkezelésről beszélni, ez nyugati mintákat vett át. Mi is pár éve választottuk el élesebben a legvagyonosabb ügyfélszegmensnek a kiszolgálását, és oda eljutottunk, vagy amikor ezt megtettük, addigra eljutottunk oda, hogy ezt mondjuk így a legalapvetőbb befektetési funkciók esetén ezt már lehetett tényleg ilyen nyugati benchmarkokhoz mérni, így a legjobb iparági sztenderdek szerint mondjuk a vagyonkezelés, a kiszolgált ügyfél mennyisége az advisory támogatás, és ezek az úgymond szakmai alapfunkciók rendelkezésre álltak. Utána fordultunk rá arra, hogy családi vagyonkezelés szolgáltatást is föl tudnak ajánlani az ügyfeleiknek, vagy aztán bevezettük a bizalmi vagyonkezelést így az értékajánlatba, és folyamatosan keressük azokat a partnerségeket elsősorban, mert mondjuk ilyen family office jellegű szolgáltatásokat még be lehet integrálni az értékajánlatba. Vannak is ilyen együttműködéseink, és ennek egy ilyen majdnem hogy magától értetődő következő lépcső lehet az, hogy a filantrópiát is beemeljük. Ugye eddig ez hiányzott, ugye Péter elmondta, hogy gyakorlatilag ez egy ilyen zöldmezős beruházás, itt nem csak az országban, hanem a régióban is, szolgáltatói oldalon is, és akkor mi ennek meg, mint Magyarországon mondjuk a piacvezető talán erről szól, de mondjuk a méretben biztosan legnagyobbak, illetve a régiós jelenlétből fakadóan így a csoportközpontként is működő vagyonkezelésbe, akkor ezt az újonnan megjelölő szolgáltatást integrálni tudjuk.
Műsorvezető: Erre nyilván volt egy igény, hát azért léptetek partnerségre. Ezt hogy kell elképzelni? Ez egy vagyonméret függvényében jelenik meg? Tehát először a vagyonépítésnél gondolok magamra, a családomra, a szeretteimre, és amikor már akkorára duzzad ez a vagyon, hogy tudok abban gondolkodni, hogy egy társadalmi hasznosságot is rendeljek mellé, ez akkor jön?
Haás Péter: Mindenképpen, ha kell egy vagyon, egy pénzügyi kapacitás ahhoz, hogy valaki filantrópiában gondolkozzon. Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy a jótékonyságra való hajlandóság vagy hajlam vagy készség, az nem korrelál egyenes mértékben a vagyon nagyságával. De az tény, hogyha filantrópiáról vagy stratégiai filantrópiáról beszélünk, akkor a high-networks szegmens legtetejéről és inkább az ultrahigh-networks szegmensről beszélünk, ahol értelmes igényként jelenhet meg egy stratégiai megközelítésű filantrópia és az ehhez kapcsolódó filantrópiai tanácsadás.
Műsorvezető: Azt meg lehet valahogy röviden fogni magyarázni, hogy mi a különbség az ilyen ad hoc jellegű támogatások, adományozások és a stratégiai filantrópia között?
Haás Péter: Az ad hoc jellegű adományozás az gyakorlatilag egy ilyen érzelmi reaktív jellegű történet, valami ügy megszólít bennünket, és aztán adományozunk. Ezzel nincs semmi baj, nagyon sok fontos ügy így kap fundingot és finanszírozást. A filantrópia egy másik történet. Itt is egy érzelmi indíttatás van mögötte, de ezt követően viszont az adományozáson túl, jóval inkább van egy társadalmi hatáskeltésre vonatkozó cél, ezt a célt az ember átgondoltan, stratégiailag kitűzi, és ennek a célnak az elérésére különféle eszközrendszert épít ki és használ. És hogy mi ez pontosan, miből tevődik össze, és hogy lehet úgy megvalósítani, hogy a lehető leghatékonyabban működjön ez a történet, az gyakorlatilag a filantrópiai tanácsadás és a stratégiai filantrópia.
Műsorvezető: Azt el lehet mondani, hogy azoknak, akiknek a vagyonát kezelitek, nyilván stratégiában, üzleti döntésekben azért otthon vannak, valahogy azért csak összejött ez a vagyon, hogy ez a tevékenység is ilyen hasonló szemléletet igényel? Tehát ez is egy ilyen kemény üzlet, ahol mondjuk nem az a végeredmény, hogy a profitot vagy a marzsokat növeljem, hanem hogy a társadalmi hasznosságot maximalizáljam azzal a betett pénzeszközzel, amit én erre rászánok?
Haás Péter: Hát azt nem mondanám, hogy kőkemény üzlet, inkább azt mondanám, hogy kőkemény befektetés. És a filantrópia fejlődéstörténetében az utóbbi 20 év az arról szól, hogy a filantrópiát egy befektetésnek kezeljük és egy befektetésnek fogjuk fel. Gyakorlatilag ugyanolyan befektetés, mint egy pénzügyi befektetés, ami akár lehet portfólióbefektetés, vagy egy vállalati beruházás. Egyetlen egy különbség van, hogy a tőkénkért, amit befektetünk, cserébe nem profitot, hozamot, hozadékot, kamatot, vagy bárhogy hívjuk, tehát nem pénzügyi történetet várunk, hanem társadalmi hatást. De ettől még egy ugyanolyan befektetés, és ha már befektetés, akkor ugyanolyan tudományos, stratégiai szemmel és gondossággal kell megközelíteni, mint bármelyik más befektetést.
Műsorvezető: Az igény megjelenésekor egyébként a kidolgozottsága ezeknek a gondolatoknak ez nagy szórást mutat? Tehát most hirtelen én arra gondoltam, hogy lehet, hogy valaki csak ennyit mond nektek, hogy nem tudom, az oktatáson szeretne javítani, és onnantól elindul egy folyamat. Vagy megvan az az elképzelés, hogy az oktatáson belül milyen korosztályt, milyen iskolát, képzőintézményt stb. Tehát erre van tapasztalat?
Haás Péter: Hát pont ez a stratégiai filantrópia lényege, hogy fogalmazzunk így, hogy az ügyfél, tehát az ügyfél fejében meglévő gondolatok és érzelmi töltetek meg motivációk, azok a leghatékonyabban legyenek megvalósítva és tükröztetve a filantrópiába.
Műsorvezető: Az előbb azt feszegettem, hogy vagyonmérethez köthető ez a dolog, de bizonyos eseményekhez köthető-e. Nem tudom, generációváltás, egy exit egy cégnél, vagyontranszferek, akármi..., tehát bizonyos ilyen vagyonhoz köthető eseményekhez kapcsolódnak. Mit lehet elmondani erről?
Bozsogi Tamás: Szerintem ez bármikor elkezdhető és beépíthető a gyakorlatba, tehát hogy nincs olyan feltétel, hogy ez csak és kizárólag bizonyos események esetén kezdhető el egy ilyen gondolkodás, vagy akár egy stratégiai tervezésnek az elindítása, de az jellemző, hogy értelemszerűen a kor előrehaladtával, ahogy az utódlásmenedzsment, meg a vagyonátadás így fölmerül lehetőségként, ott azért általában elindít egy gondolkodást. Általában a következő generációval kapcsolatos életesemények tudják ezt ígérni, nagykorúvá válás, diplomaszerzés, házasságválás mindkét irányból. Vannak ilyen életesemények, ahol ez mondjuk koncentrálódhat, de igazából, ha valaki úgy kel föl, milyen nap van majd csütörtök reggel, hogy ő ezzel szeretne foglalkozni, és ez ma jött meg az ihlet, és bejelentkezik nálunk, akkor megvan a módja, hogy ezt gyorsan leszervezzük, és nem kell megvárni egy 60. születésnapot, vagy egy válást, vagy egy gyerekszületést.
Műsorvezető: Korosztályokról, generációkról mi az elképzelés. A fiatalabb generáció esetleg már közelebb áll ez a gondolatiság, amit fölvázoltunk az elején, ez a kockázat-hozam-érték tengely mentén vagy dimenziókban gondolkodás?
Bozsogi Tamás: Mi nyugati példákat tudunk elsősorban hozni, mert ez itthon még legalábbis ilyen formában, főleg úgy, hogy kutatások is legyenek róla, ez így nincsen. Tehát az látszik, hogy hasonlóan mondjuk a fenntarthatósági, meg ilyen egyéb ilyesmi kérdésekkel ott a fiatalabb generáció erre jobban rezonál. Tehát, hogy olyat találtam, hogy mondjuk vagyonos amerikai fiatalok közötti felmérésben mondjuk már 70 százaléka a válaszadóknak, az pozitívan nyilatkozott arról, hogy ő egyébként jótékonysági feladatokat végez, és nem csak adományozóként vesz részt, hanem mondjuk ilyen stratégiai döntéshozatalban is, tehát ilyen értelemben az biztos, hogy így a fiatalabb generáció jobban rezonál, és arra is van jó gyakorlat, hogy ez kinyithat egy olyan kommunikációt családon belül, ami adott esetben nem feltétlenül magától értetődő. Ez így globálisan is igaz, és hogyha erre mellé tesszük azt a Magyarország történelméből fakadó helyzetet, hogy erre se évszázados gyakorlatok, sem feltétlenül családon belül jó példák nem állnak rendelkezésre, mert egyszerűen nincs old money, vagy nagyon kevés, akkor ez kinyithat egy olyan kommunikációs ajtót, hogy akkor elkezdünk beszélgetni a családi vagyonról, a családi örökségről, ha úgy tetszik, és ezt egészen más nézőpontból meg lehet fogni akkor, hogyha nem a volumenekről, meg hozamokról, meg eszközosztályokról kezdünk el beszélgetni, hanem arról, hogy mi az örökség, mi az, amivel szeretnénk továbbvinni azt az értékrendet, vagy egyáltalán mi az az értékrend, amit tovább akarunk vinni. Itt nagyon eltérő dimenziókat hozhat be az idősebb, fiatalabb generáció, de hasonlóan mondjuk a családi vagyonkezelés-szolgáltatáshoz, akár egy ilyen gyakorlóterepként is fölfogható a következő generáció irányába, hogy akkor ki tudja próbálni akár a stratégiaalkotást, döntéshozatalt, felelősségvállalást, és mielőtt mondjuk a teljes pénzügyi vagyon vagy cégstruktúrának a döntéshozatalába involválódik.
Műsorvezető: Ez nálatok egyébként akkor gyakorlat lesz, hogy ti tegyetek fel kérdést az ügyfélnek, hogy esetleg gondolkodott-e ilyesmiben, merthogy van ilyen szolgáltatás, amivel tudtok segíteni, merthogy ugye arról beszélünk, hogy azért az idősebbeknél nem feltétlenül van ez benne a gondolkodásban.
Bozsogi Tamás: Igen, és ez így a piaci pozícióból fakadó felelősséggel is együtt jár, hogy adott esetben ennek az edukatív igény felkeltési részét is vállaljuk. Eddig ez nem létezett, biztos, hogy ezt első körben nekünk kell triggerelni vagy letapogatni. Azt is látjuk, hogy azért vannak erre jó példák Magyarországon is. Tehát aki olyan helyzetben volt, hogy ezt már megvalósította, akár alapítványon, akár más struktúrán keresztül, ő vélhetően irányban van, ott is fölmerülhetnek olyan jellegű finomhangolási és stratégiai kérdések, ahol itt a partner bevonató lesz, aki meg esetleg azon gondolkodik, hogy lenne ilyen szándék, és esetleg ezt meg is teszi ad hoc jelleggel bizonyos összeg szerint, ez elindíthat egy olyan utat, hogy akkor leülünk, stratégiát alkotunk, és majd Péter kijavítja, hogy ez így van, vagy nem így van, de hogy simán lehet, hogy akkor a nap végén egy sokkal nagyobb összeg is kiköt ilyen jellegű befektetésekben. Mert akkor már megvan az a mögöttes, adott esetben nagyobb cél, tehát nem az van, hogy x összeget én szeretnék jótékonyságra, valamiféle társadalmi hasznosságra fordítani, hanem megfordul az egész, és elkezd gondolkodni azon, hogy tényleg milyen irányba megvan már a cél, és esetleg az determinálja az erőforrásigényt. Akár időben, akár pénzben.
Műsorvezető: Igen. Ha már behoztuk a generációkat, ez lehet egyébként egy ilyen közös nevező, közös hang a generációk között?
Haás Péter: Sőt, nem lehet, ez praktikusan az. Tehát a filantrópia az klasszikusan egy családi biznisz, fogalmazzunk így. Amíg ugye az üzleti része, nagyon sok példát látunk, főleg, amikor vagyongenerálásról beszélünk, tehát amikor az első generáció megteremti a vagyoni alapokat, de ez további generációknál is lehet így, hogy az üzleti része családon belül koncentrálódik mondjuk egy személyre, aki ezt az üzleti sikereket felépíti. A filantrópia mindig családi vetület. Nemcsak generációk, hanem akár a szélesebb család bevonása, összefogása, ez.. A filantrópia mindig értékazonos, ott családi értékekről van szó, azt kell tükröztetni magában a filantróp folyamatokba vagy cselekedetekbe. Tehát ez valóban a családi dinamikát egy újabb, magasabb szintre tudja emelni. Tamás is említett már példákat, hogy az új generáció, vagy a következő generáció hogy kapcsolódik be. Nem mindegy, hogy mikor kapcsolódik be: egészen fiatal gyerekkorban, vagy amikor már tényleg abba a korba lépnek, hogy átveszik a családi vagyonnak a kezelését. Úgyhogy igen, az, hogy családszinten gondolkozzunk a vagyonról, a filantrópia egy nagy támogató ebben.
Műsorvezető: Ha esetleg nem egy ilyen jól kidolgozott stratégia mentén történik ez a folyamat, ez okozhat-e kárt, akár még nagyobbat is, mint a rászánt összeg. Tehát mekkora hibákat lehet véteni ebben?
Haás Péter: Ugye említettem, hogy a modernkori filantrópia felfogásban a filantrópia befektetés. Ezt lehet csinálni, lehet nem csinálni, lehet jól csinálni, meg lehet rosszul csinálni. És ugyanúgy, mint a befektetésnél, tehát hogyha rosszul csináljuk, akkor nem lesz hatékony. Aztán, hogy effektíve a kárunk micsoda, ugye pénzügyi befektetéseknél, hogy nem lesz akkora hozam, mint amekkora lehetne, vagy akár még veszítünk is a történeten. A filantrópiában más jellegű kockázatok vannak, de a végeredmény ugyanaz, hogy azt a hatást, amit el akarunk érni, az nem olyan mértékben, vagy egyáltalán nem valósul meg. Gyakorlatilag ez az egyik nagy kockázat, és vannak még más kockázati elemek is természetesen, hogyha az ember nem a legmegfelelőbb úton indul el a filantrópia kapcsán.
Műsorvezető: Nézzük meg ennek a folyamatnak a gyakorlati praktikus részét, hogy hogyan működik. Itt már előrevetítettük a kezdeteket, hogy nyilván kell egy megbeszélés, kellenek célok. Az, hogy az milyen szinten van kidolgozva, az nyilván a vagyontulajdonosnak a terepén, vagy őtőle indul és ebbe szálltok be, de valószínű ezen a ponton, ez a legelső. És akkor milyen lépések vannak még, hogy lesz ebből egészen odáig, hogy már túl vagyunk, és már zajlik a folyamat, és már ellenőrizzük annak a hatásait.
Haás Péter: Mindig oda lyukadok ki, hogy a filantrópia egyfajta befektetés, és gyakorlatilag ahogy a pénzügyi befektetéseknél a befektetési stratégia kialakítása az egy többlépcsős folyamat, és megvan a strukturált medre, ami mögött vannak különféle tudományos megközelítések és módszerek, ugyanezt kell elképzelni a filantrópiáról is. Tehát ennek is, a filantrópiai tanácsadásnak is megvan egy olyan strukturált menete, ami mögött megvannak azok a módszerek, megközelítések, amik tudományos alapokon állnak, amivel aztán egy hatékony stratégiát ki lehet építeni, és utána egy hatékony filantrópiát meg lehet csinálni. És ha nagyon messziről nézzük, akkor az alapjai tényleg nagyon hasonlítanak a befektetési tanácsadáshoz. Ott is az első lépés egy diagnosztikai fázis, le kell ülni az ügyféllel, és átbeszélni mindazokat a szempontokat, amik fontosak ahhoz, hogy egy hatékony filantrópia alakuljon ki, és amire egy filantrópia stratégiában reflektálni kell. Úgy kell kiválasztani az adományozási struktúrát, a kollaborációs partnereket, minden egyebet, hogy ez működjön. És hogy persze más dolgokat kell felmérni a diagnosztikában, mint a befektetési tanácsadásnál. Itt is vannak kockázatok, beszéltünk róla, de más jellegűek nem az a pénzügyi kockázat, ami matematikailag modellezhető, meg számítható, de vannak itt is kockázatok, amire a stratégiában reflektálni kell. Itt is vannak különféle ügyfélszempontok, motivációk, amikre szintén kell a stratégiában reflektálni, és a legfontosabb az, hogy megtalálni azt az ügyet, azt a célt, amit sokan magunkban is nagyon nehezen döntünk el, ami megfelel a személyes háttérnek, és arra is reflektálni kell. És hogyha megvan ez a filantrópiai stratégia, utána jön a következő lépés, ezt átvinni a gyakorlatba, megtalálni hozzá a megfelelő struktúrát, megtalálni hozzá a megfelelő kollaborációs partnereket, és ez lehet csak annyi - idézetben mondom - ,hogy ki kell tölteni pár csekket, és meg kell találni azokat a megbízható szervezeteket, akik a kitűzött célt a leghatékonyabban megvalósítják, de lehet teljesen bonyolult strukturált programot létrehozni, elindítani, ami már jóval nagyobb kihívás. És a végső lépése ennek a filantrópiai tanácsadási folyamatnak ugyanaz, mint a befektetésnél, hogy meg kell nézni, hogy a befektetésünkért elvárt dolog a hatás, a társadalmi hatás az, hogy hogyan alakul, ezt vissza kell mérni, és hogyha szükséges, akkor ez alapján belenyúlni a folyamatba és korrigálni. Gyakorlatilag ez az a strukturált meder, amin végig kell menni ahhoz, hogy valaki jól csinálja a filantrópiát, és tényleg a maximális értéket hozza ki saját maga számára is, meg a társadalom számára.
Műsorvezető: Ott lehet olyan feladatotok, hogy egy ilyen, nem tudom, ilyen moderációt felvállalni, hogyha mondjuk családon belül más irányok vannak, más elképzelések ember, hogy milyen területeket akarnak támogatni, vagy hogyha már a befektetési példánál maradunk, ebből is lehet egy portfóliót építeni, és akkor inkább afelé terelgetni az ebben résztvevőket.
Haás Péter: Hát ez nem csak lehet, hanem ez kell is. Tehát ez az egyik feladat, hogyha ilyen helyzetek vannak. Ugye mondtam, hogy a filantrópia az egy érzelmi érték azonos dolog. Ez tükrözi a családi értékeket, de tükrözi a személyes értékeket is, és értelemszerűen egy családon belül nem mindenkinek ugyanazok az értékek fontosak, ugyanazok az ügyek érintik meg lelkileg vagy érzelmileg, és igen, ezt harmonizálni kell. A diverzifikáció kérdése azért a filantrópiában teljesen más, mert ugye befektetési oldalon ez nem kérdés, hogy diverzifikálsz, kockázatot kezelsz, és az a leghatékonyabb, hogyha egy kellő mértékű diverzifikációt csinálsz. A filantrópiánál ott a koncentráltságnak azért van egy óriási előnye, hiszen hogyha tényleg társadalmi szintű hatást akarsz, akkor azt főleg úgy tudod elérni, hogy koncentrálod az erőforrásaidat egy területre vagy egy bizonyos programra, amivel aztán tényleg a legmélyebb és a leghatékonyabb hatást el tudod érni te magad.
Műsorvezető: Közben azon gondolkodtam, Tamás, hogy az ügyfelet meddig viszitek, vagy meddig kíséritek ebben a folyamatban, hogy előbb van az, hogy a vagyontervezésnél esetleg meghatározza az ügyfél, vagy közösen azt a vagyonhányadot, amit erre a részre szánna, és úgy kezdődik ez a stratégiaalkotás, vagy fordítva, megvan az igény, fölépítik a stratégiát, visszaér hozzátok, és azt építitek be a vagyonszerkezetbe.
Bozsogi Tamás: Szerintem mind a kettő járható út, és sokszor az egyiken indulunk, és a másikon kötünk ki. Tehát lehet, hogy előre megállapítottuk azt, hogy mondjuk a vagyon mekkora részét, vagy az éves hozam mekkora részét, vagy teljesen mindegy. Tehát, hogy az összeg van meg előbb, és ahhoz próbálunk stratégiát alkotni, csak az lehet, hogy nem jön össze, vagy beleszeret egy projektbe, vagy egyszerűen valahova máshova jut az a fajta megbeszélés, ami arról zajlik, hogy akkor egyáltalán merre induljunk. Úgyhogy szerintem ebben így nincsenek ilyen előre definiált szabályok. Szerintem nekünk az a feladatunk, hogy az igényt, hogyha van, akkor észrevegyük és becsatornázzuk a megoldás irányába, merthogy egyszerűen ez nekünk is stratégiai érdek, és csak egy gondolat így a kockázatokról, szerintem az is kockázat, hogy azért ha ez hozzá van kötve egy családhoz, egy téma, hogy annak azért van reputációs kockázata, amit azért érdemes az elején belevenni a Mátrixba, meg biztos, hogy benne is van, csak ez eddig így szerintem nem hangzott el, de hogy ez azért tud fontos lenni, adott esetben még a diverzifikációs igény is megjelenhet, de ez csak akkor, hogyha ott nem teljesen definiáltak az igények, de ott az a fajta hozamkockázat arány, mint a normál befektetéseknél, az itt is megvan, és azért a reputáció az megjelenik.
Műsorvezető: Igen, épp ezt feszegettem, az a kérdés, hogy lehet-e az erre szánt összegnél nagyobb veszteséget elkönyvelni, rossz stratégia vagy rossz döntések mentén. Nyilván az összeg az marad, de ugye egy ilyen reputációs károkozás az érheti ugye a vagyontulajdonost, hogyha ezt nem jól csinálja.
Haás Péter: Abszolút, és a filantrópiai tanácsadásnak az egyik fontos eleme az, hogy ezeket a kockázatokat az ember fölmérje, és mondom még egyszer, a stratégiát úgy építse föl, hogy ezeket vagy minimalizálni, vagy szándékosan felvállalni attól függően, hogy melyik a jó az ügyfélnek. És igen, ahogy a Tamás mondta, hogy milyen ügy szólítja meg az ügyfelet. Ott azért vannak olyan témák, amik nem megosztóak, és ilyen szempontból fogalmazzunk úgy, hogy nincsenek reputációs vagy kockázati elemei, de vannak nagyon megosztó témák társadalmi szinten. Azt felvállalni egy teljesen más jellegű helyzet és tudatosságot kíván, mint nem felvállalni, és ezt is figyelembe kell venni egy stratégiánál, hogy például ez a fajta kockázat felvállalható-e, igen, milyen mértékben, és milyen ügyek vagy témák azok, amit meg kell célozni a filantrópiával. De hogyha már reputációs kockázatról beszélünk, ugye például a kollaborációs partnerek kiválasztásánál. Tehát egy mindenki által támogatott, nem megosztott téma kapcsán egy rossz kollaborációs partner, aki ne adj isten, nem kellően prudens, ott valami nem helyes kezelése van a pénzeknek, vagy maga a programoknak, vagy egyszerűen csak jó szándék megvan, csak nem működik hatékonyan, akkor az igenis reputációs kockázat magának a donor szempontjából is.
Műsorvezető: Kicsit még a társadalmi hatásmérésre térjünk vissza, mert nekem ez egy olyan fogalom, ami nem tudom, ilyen nagyobb idősíkon tudom elképzelni, hogy igazán eredményeket lehet felmutatni. Milyen módszerek vannak erre, vagy mit várnak el az ügyfelek rövid, közép-, hosszú távon? Hogy lehet ezeket számszerűsíteni? Beszámolókat készíteni ma már az üzleti résznél.
Haás Péter: Hát ez egy darázsfészek, a társadalmi hatásmérés, az egy. Ugye mindig oda lyukadunk vissza, hogyha befektetés, ahol cserébe társadalmi hatást vársz, akkor az az alap, mint a pénzügyi befektetésnél, hogy profitot vársz, akkor a profitvárakozás legyen valamilyen módszertannal ugye prognosztizálva, becsülve, utána meg legyen visszamérve, hiszen ez a lényege. Tehát egy nagyon fontos az, hogy maga a megcélzott hatás az legyen visszamérve. Ugyanakkor tényleg a társadalmihatás-mérés az egy rendkívül összetett, rendkívül bonyolult és rendkívül kihívásos történet, és pontosan minél inkább gyökerekre lemenő társadalmi hatást céloz meg egy adomány, annál nehezebb mérni ezt. Ugye van a filantrópiában egy új irányzat, pont erre a data enterprise, AI vonalra építve ez az effektív alturizmus, ez a nem tudom, hogy is lehetne ezt megfogalmazni, effektív jótékonykodás, ami pont ezt célozza, hogy csakis a nagyon visszamérhető modellekbe rendezett jótékonykodásra fókuszál, és ezt hirdeti. Ugyanakkor ezzel meg az a probléma, hogy ha a hatást bizonyos területeken nagyon nehéz visszamérni, akkor, ha ilyen megközelítésben döntünk csak a források felett, akkor a források nem oda mennek, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, vagy tényleg a legmaximálisabb hatást el lehetne érni, hanem oda, ahova legkönnyebben vissza lehet mérni mondjuk a hatást. Erre nagyon jó egyébként, Einsteinnek van egy mondása, nem filantrópia kapcsán mondta, de szerintem nagyon jól működik erre, hogy nem minden mérhető, ami számít, és nem minden számít, ami mérhető. Ugye angolul ez még jobban hangzik, mert számít az a count ige, és akkor van egy ilyen szójáték eleme is, de ez nagyon jól mutatja a társadalmi hatásméréssel kapcsolatos ellentmondásokat, és hogy mekkora kihívás ezt kezelni.
Műsorvezető: Igen, már csak azért is, mert az egyik veszélye, és még mindig azon gondolkodom, hogy a rosszul csinálása ennek, vagy a nem jó stratégia mentén, hogy a green washinghoz hasonlóan ilyen social washing képzete is lehet esetleg a külső szemlélőnek, hogyha ez nem kellő hatékonysággal, és esetleg nem annyira mérhetően, vagy nem annyira jól ábrázolhatóan zajlik ez a folyamat.
Haás Péter: Abszolút ez a fajta, hogy mondjam, social washing látszat, ez az ember tevékenységére rá tud ülni, de én mindig azt szoktam mondani, hogyha a kommunikáció egyensúlyban van az eredményekkel, meg a ténylegesen előírt hatással, akkor ez a fajta kockázat nagyon jól kilőhető, hogy az emberre rávetülne bármilyen social washing megközelítés.
Műsorvezető: Oké, ez nagyon fontos. A végére rántsuk össze egy picit, csináljunk egy összegzést mind vagyonkezelői, privát banki oldalról, mind pedig a filantrópia oldaláról egy ilyen fő üzenetet, hogyha a nézőknek meg tudunk fogalmazni.
Haás Péter: Jó, akkor én kezdem, bocsánat. Ugye én mindig azt, vagy unalomig ismétlem, hogy a filantrópia egy befektetés, és nem véletlen látjuk azt, hogy az elmúlt egy évtized vagy másfél évtizedben az összes ultrahight-networks vagy a high-networks tetejére fókuszáló vagyonkezelő - legyen ez privátbank, legyen ez family office, legyen ez független, wealth manager, ők a vagyontervezés, vagyonkezelés értékajánlatukba integrálják a filantrópiai tanácsadást. És ez nem csak a fejlett piacokon van így, hanem meg lehet nézni Ázsiát, Latin-Amerikát, mindent. Kivéve nem egyetlen, de a kevés régió közül egyet, a közép-kelet-európai régiót, ahol eddig még nem találtunk ilyet, és én ezért örülök ennek az együttműködésnek, hogy végre akkor nemcsak Magyarországon, bár nem csináltam ilyen nagy kutatást, de szerintem mondhatjuk azt, hogy Közép-Kelet Európában egyedüliként, elsőként, most valakinek az értékajánlatába ez bekerül. És ez a valaki nem akárki, tehát egy domináns piaci szereplő itt Magyarországon és a régióban is. Úgyhogy szerintem ez egy nagy lépés a filantrópia, stratégiai filantrópia fejlődésének itt Magyarországon, és hát remélem, közösen, nagyon sok olyan sztorit fogunk megalkotni az ügyfelekkel együtt, meg Tamásékkal együtt, ami meg aztán egy ilyen példaképpé válik, és egyre többen fogják követni.
Bozsogi Tamás: Hú, de magasra tette a Péter a lécet. Úgyhogy nyilvánvalóan a hiánypótló megoldáson túl azt szeretném hangsúlyozni, hogy alapvetően ez így banki oldalról, tehát ebből nekünk nemhogy több vagyonunk nem lesz, hanem jó eséllyel kevesebb. Illetve a jövedelmezőségünket sem érinti pozitívan, tehát itt ténylegesen arról tudunk beszélni, hogy abban a fajta osztályban, együttműködésben, amivel mi az ügyfelekkel gondolkodunk, és együttműködünk, abba egy nagyon jól beleilleszkedő elem az, hogy a rövidtávú ad hoc adományozást esetleg egy ilyen hosszú távú stratégiai tervezést követő struktúrába bele tudjuk rázni, hogy ebből mi partnerek tudunk lenni az ügyfelek mellé, és ez nagyon jól rezonál egyébként az OTP-nek a fenntarthatósági, meg ilyen társadalmi felelősségvállalásával, úgy egyébként az OTP-nek, mint bankcsoportnak, és igen, a piaci pozícióból fakadóan mi meg örömmel csapunkra arra a lehetőségre, hogy akkor ebben a régióban is ez már ilyen szolgáltatói oldalról is megjelent, és integrálható az értékajánlatba. Eddig is az volt az ígéretünk az ügyfelek felé, hogy a nyugodt alvás örömét biztosítjuk, hogy a fő mandátumunk az, hogy a családi vagyont megőrizzük és gyarapítsuk, és akkor ez ki tud egészülni azzal, hogy a hozamok mellé adott esetben értéket, missziót, valami még magasabb rendű célt tudunk, vagy tudnak az ügyfeleink rendelni.
Műsorvezető: Hát nagyon köszönöm nektek a beszélgetést, és nagyon örülök az együttműködéseteknek is, meg annak is, hogy részt vehettem ebben a beszélgetésben. Azt gondolom, még eléggé az elején vagyunk ahhoz, hogy ennek hangot adhassak, hogy ennek a kommunikációjában részt vettem. A hallgatóknak, nézőknek is nagyon szépen köszönjük a figyelmet. Beszélgetőpartnereim Bozsogi Tamás volt az OTP Private Banking vezetője és Haász Péter, az Impact Intiner alapítója és ügyvezető partnere. Én Gede Balázs voltam, a viszontlátásra, viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek