Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 második negyedévében?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az OTP Bank friss Befektetési Kitekintőjéről Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője beszélgetett Gede Balázzsal, a Millásreggeli műsorvezetőjével.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Befektetési kitekintő: Mi várható 2026 második negyedévében?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Gede Balázs: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast nézőit, hallgatóit. Hát végre itt a tavasz, bár nem lehetnek az érzéseink felhőtlenek. Egy újabb háború árnyékában kell az elemző csapatának, az OTP-nek újravarrni a befektetési stratégiájukat, erről fogunk beszélgetni, ezt nézzük meg, hogy milyen kihívások jöhetnek a következő negyedévben. Erről lesz tehát szó a mostani részben.
Beszélgetőpartnereim Sándor Dávid, az OTP Global Markets multi-asset elemzési osztályának vezetője és Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője, én pedig Gede Balázs vagyok. Kezdjük akkor a nagy képpel, hogy mekkora kihívás volt beilleszteni ezeket a geopolitikai feszkókat, amik most a Közel-Keletről megérkeztek. Egy kicsit ugye nem csak a pénzügyi, gazdasági vonalat kell vizsgálni, hanem valahogy ezeknek a kimenetelét, hatásait, energiaárakat, azoknak az inflációra gyakorolt hatásait. Szóval én azt gondolom, hogy volt ebben kihívás.
Tardos Gergely: Hát van is még, tehát hogy igazából mindenki ezzel küzd, mert az a helyzet, hogy nagyon nem mindegy, hogy itt mi történik, mennyi ideig van zárva a szoros, egyáltalán kinyit-e, mert hogy már önmagában az, hogy mondjuk két hétig vagy négy hétig van zárva, az már ugye a globálisan elérhető olaj mennyiségét az korlátozza, és hogy nagyon mások a szcenáriók. Tehát, hogy itt ugye olyan szempontból még egy kicsit megtévesztő a helyzet, hogy rövid távon nem látszik a probléma, hiszen a tengeren lévő olaj, meg ugye az olajtartalékok, azok egyelőre, bocsánat, a tartalékok felszabadítása az egyelőre a rövid távú problémát azt enyhíti.
Gede Balázs: Ugye azt tudjuk, hogy azért ez a háború, illetve a szorosnak a lezárása, vagy az átjárhatatlansága az a legnagyobb kínálati sokk lényegében az olajpiacon, amit valaha feljegyeztek, és ugye ahhoz képest egyelőre az árreakció az viszonylag mérsékelt még.
Tardos Gergely: Ugye nagyjából azt kell tudni, hogyha itt a szoros az így marad, akkor legkésőbb mondjuk ilyen 9 hónap múlva elkezdődik az, hogy ki az, aki a fogyasztását annyival csökkenti, hogy a globális olajfelhasználás 10 százalékkal esik.
Gede Balázs: De itt még bocsáss meg, hogy a kitermelési problémák is jöhetnek, hogy ami neki csak a szorosról és a közvetlen logisztikai hatásokról beszél, de ha nagyon sokáig nem tud eladni egy olajkitermelő olajat, akkor abból lehetnek problémák a leállás, újraindítás.
Tardos Gergely: Ugye a worst case szcenárió az, hogy mondjuk ennek az olajnak a 10%-a az tartósan nem jut ki. Tehát, hogy igazából ez az, amiről azt. Tehát, hogy a többit azt valószínűleg más tudja pótolni, illetve át lehet irányítani. Mondjuk ez egy ilyen, tehát hogy így mondom, ez a 10%, ez is egy ilyen nagyon sötét szcenárió, mert ugye ilyen mértékű keresletcsökkenés globálisan, hát így nagyon nem hiszem, hogy meg lehet úszni recessziós nyomás nélkül. Úgyhogy igazából ez az egyik szcenárió, amihez ugye mivel az energiapiacok rendkívül, hogy is mondjam, árrugalmatlanok, tehát hogy nagyon komoly árelmozdulás kell ahhoz, hogy viszonylag kismértékű keresletcsökkenést lássunk. Ugye a kínálat oldali alkalmazkodás is nehézkes és lassú. Igazából ez azt jelenti, hogy nagyon komoly elmozdulás kell, aminek nyilván, mert lényegében úgy működik a dolog, hogy fel kell menni annyira az olajárnak, hogy a mindenféle, tehát lényegében a felhasználók döntsenek úgy, hogy kevesebbet használnak, amit ráadásul tompítanak mindenféle állami eszközök, hogy próbálják fékezni ennek a hatását. Úgyhogy ez egy elég nehéz matek, és akkor még csak az olajról beszéltünk, tehát hogy ugye van egy csomó más problémás részpiac, tehát nyilván a gáz, de hogy a műtrágya a héliumtól elkezdve nagyon sok mindent lehetne mondani, ahol lényegében a szoros az átjárhatatlansága, az egy óriási kínálati sokkot eredményez.
Gede Balázs: Bocsáss meg, Dávid, egy kicsit egy gyors képet vagy nagy képet a piacokról is nézzünk. Ahogy Gergő is mondta, a közvetlen hatás még olyan mérsékelt. Tehát, hogy esegetnek a piacok, és az is olyan szelektív, kit, hogy érint. Ugye európai piacok, német piac nagyobbat esett, amerikai, talán kisebbet. Ez most még így normális? Mert nagyon sokan azzal magyarázták, hogy hát eddig mindig megijedtünk, és nem kellett volna, most meg nem ijedünk meg annyira. És kérdés, hogy mi lesz ebből.
Sándor Dávid: Ugye az a helyzet, hogy ezeknek az, amikor ilyen geopolitikai feszültség, meg fennforgás van, akkor egyébként mondjuk tíz esetből nyolcszor nem érdemes fejvesztve menekülni meg pánikolni, merthogy az a helyzet, hogy egy nagyjából fél éves időtávon belül a piac jellemzően, amikor megoldódik a probléma, akkor a piac visszadolgozza ezeket a kezdeti mínuszokat. Valószínű, hogy most is, amikor belementünk ebbe a mostani helyzetbe, én azt gondolom, hogy a befektetők is jellemzően így álltak hozzá ehhez a mostani helyzethez. Mégpedig vélhetően azért, nyilván lehet több oka is, de hogy ebben benne lehetett az is, hogy azt látták, hogy a Donald Trump Venezuelában milyen gyorsan megoldotta a venezuelai helyzetet úgymond.
Gede Balázs: Szerintem maga is azt gondolta, hogy ez is egy ilyen gyors túra lesz.
Sándor Dávid: Így van, meg ugye azt is láttuk, hogyha nagyon fáj valami az amerikai vezetésnek, akkor ugye ez a Taco jelenség, tehát akkor igazából kitáncol az elnök. És szerintem ez benne van, hogyha megnézzük a globális részvénypiacot, akkor a csúcsról valóban egy 5%-kal vagyunk lejjebb, ami ahhoz képest egyébként, hogy amit ugye a Gergő is említett, hogy ez egy mekkora, tehát mekkora sokkszerű helyzet azért ez itt például olajkínálati oldalon a kiesést tekintve, azért ahhoz képest ez valóban egy nagyon enyhe piaci reakciónak tűnik egyelőre az említett okok miatt.
De szerintem ez változni fog, és az a helyzet, hogy itt a nehéz azt megfejteni, hogy meddig fog ez elhúzódni. Ugye ez az egymillió dolláros kérdés, nem hiszem, hogy erre bárki tudná a megoldást, mert ugye erre is van ez a mondás a piacon. Ugye itt a Trump-féle tagozáshoz jellemzően két fél kell. És ugye az egyik fél láthatóan, tehát az amerikai fél már láthatóan valamilyen módon a rendezés irányába gondolkozna, viszont a másik oldalon, az iráni oldalon egyelőre nem látszik az, hogy a fogadókészség erre az egészre. És az a helyzet, hogyha ez elhúzódik, tehát időben, ahogy húzódik, tolódik ez a helyzet, az egy, én azt gondolom, hogy vállalati szempontból, részvénypiaci szempontból az egy egyre rosszabb irány, merthogy a piac elkezdi árazni azt, hogy itt a profitnövekedésnek egy ilyen helyzetben vélhetően annyi. És hogyha ezt elkezdi árazni, akkor még erről beszélhetünk, hogy milyen szcenáriók vannak, de akkor még a mostani szintekről is vannak csúnya szcenáriók is.
Gede Balázs: Nézzük meg a makropályákat, az Egyesült Államokat, mondjuk szokás szerint onnan szoktunk indulni, meg a jegybanki politikát. Az látszik, hogy most volt rengeteg jegybanki kamatdöntő ülés, és ezek a geopolitikai feszültségek beépültek a döntésekbe, jellemzően tartásról döntött mindenki. Mire lehet számítani az elkövetkezendő időszakban, mondjuk az Egyesült Államokban, ott azért jöttek már olyan makroadatok, amik önmagukba véve is kicsit visszafogottabbá tették a FED politikáját.
Hát ugye indokolttá tették a vizsgát.
Tardos Gergely: Igazából szerintem három dolgot érdemes mérlegelni, tehát hogy honnan indultunk. Igazából ez merre kanyarodott volna mondjuk Irán nélkül, és ez az egész iráni háború, ez mit okoz. És igazából itt a nagyon nehéz, mert mindenki szcenáriókban gondolkozik, ráadásul ezek a szcenáriók, ezek, hát mi is most így számolgatunk, így az eurozónára, a régióra, stb.
És ugye amit könnyen megtalál mindenki, az mondjuk az energiamérleg, olajár hatás, esetleg gázár hatás, akkor az elektromos áramon keresztüli, hogy is mondjam, ilyen többlet energiaköltség.
Ugye ezeket ki lehet számolni, ezeket nem olyan rég, hogy le kell porolni a 21-22-es modelleket, tehát nem kell nagyon messzire visszamenni a megközelítésben, de hogy hát ugye ott is azért volt egy csomó ilyen másodlagos hatás az élelmiszerpiacokon keresztül. Ugye ne felejtsük el, hogy mondjuk az élelmiszeripar rengeteg energiát használ, rengeteg műtrágyát, tehát igazából itt elég nehezen számszerűsíthetőek, pontosabban a kezdeti hatások elég könnyen számszerűsíthetőek, de azt kell tudni, hogy van egy csomó olyan dolog, ami nem lineáris, és hogy igazából könnyen felskálázható akkorára a probléma, ahol azért már így komoly hatása van a számokra. Tehát hogyha példát mondok, akkor mondjuk, ha az olajár mondjuk az év végéig visszamegy 75 környékére, és mondjuk az átlagos olajár az valahol idén 80-85 dollár körül van, akkor az lényegében nem egy komoly hatás, tehát azt láthatjuk, hogy az egy lényegében a növekedésből le tud radírozni, főleg mondjuk az energiaintenzív országokból mondjuk egy ilyen kicsit fél százalékot körülbelül talán egy kicsit többet, meg tudja nyomni hasonló mértékben mondjuk az inflációt, de hogy ezen mondjuk átnéznek a jegybankok. Ha viszont az a forgatókönyv, amit látunk, az még csak, hogy is mondjam, az előjáték, merthogy az történik, hogy amikor a szoros mondjuk zárva marad. Ezek a jelenlegi átmeneti, tehát ilyen vízen lévő olaj, felszabadított tartalékok, stb. Ez elkezd kipörögni, és ugye jól meglódul az olajár mondjuk ilyen 150 dollár környékére, és akkor mondjuk elég sokáig ezeken a szinteken marad, az meg simán el tud vinni mondjuk egy-másfél, akár két százalékpontot is egy ország növekedéséből függően attól, hogy mennyire energiaintenzív. Mert ugye fölmennek az árak, ugye fel-meglódul az infláció, a reálbérek csökkennek a fogyasztáson keresztül, ez nyilván visszaüt azonnal. Van egy beruházási hatás, kérdés, hogy az állam ezt mennyire tudja tompítani. Tehát igazából, hogy is mondjam, most ezeket még mindenki csak számolgatja. Az USA-nál mindenesetre onnan indultunk, hogy a negyedik negyedéves GDP az meglepően gyenge lett. Ugye azt tudtuk, hogy ezt befolyásolhatja majd, vagy hát érdemben fogja befolyásolni a kormányzati lezárás.
De hogy ennél azért még egy kicsit gyengébb is lett az adat, miközben egyébként sok olyan tényező, ami kijött, az egyébként jó volt, tehát hogy így a, hogy is mondjam, inkább úgy írnám le a dolgot, hogy az amerikai gazdaság lényegét tekintve erős maradt, és hogy átmeneti tényezők lelassították, de itt azért mindig van kétely. Ugye azért a munkaerőpiacon volt korábban nagy ijedelem, ezek az ijedelmek azért alapvetően nem bizonyultak megalapozottnak, tehát nagyon sok mutató azért azt tükrözi, hogy azért az amerikai munkaerőpiac egy kis lazulás után inkább stabilizálódott, a bérdinamika például magas maradt, a heti munkanélküli segélyért fordulók száma, az újonnan fordulók száma az kifejezetten alacsony. Tehát, hogy igazából nem látszik egy ilyen drámai romlás a munkaerőpiacon, ez mindenképpen indokolttá tette azt, hogy a Fed óvatosabb legyen, és hogyha ehhez még hozzátesszük azt, hogy azért a kijövő, tehát ez az országos inflációs adatnak, a PCE mutatónak a maginflációs komponense az most már több hónapja, mondjuk évesítve legalább a cél kétszeresével megy előre, és az év/év mutatók is azért inkább ilyen 3% körüli értékeket mutatnak, akkor azt mondhatjuk, hogy mondjuk az amerikai gazdaság egy viszonylag erős lendülettel megy, és hogy ehhez azért tartozik egy igazából a vártnál erősebb munkaerőpiac, és mindenképpen egy várt feletti inflációs nyomás. És hogy hát erre a dologra jön rá az egész iráni háború, ami egyébként az USA-t, hogy is mondjam, az üzemanyagon keresztül, a fogyasztáson keresztül érinti, de ugye az USA nettó energiaexportőr, tehát hogy neki az ebből fakadó GDP hatás közvetlenül az inkább pozitív. Ugye a probléma az, hogy a bizalom erodálásán keresztül visszahathat.
Ennél, tehát hogy is mondjam, ugye erre azért az a reakció egy jegybanknál, hogy óvatosabb, lehet, hogy kivár a kamatcsökkentéssel, és ez is volt az első üzenet, és a piac is igazából azt tette meg, hogy korábban, hát ilyen kettő jövő év végéig mondjuk három vágást várt, és hogy igazából ebből így eltűnt lényegében az idei kamatcsökkentési várakozás, hogy jelentősen gyengült, tehát látszik, hogy itt is feljebb tolódott a kamatpálya.
De hát ugye azért itt az érintett országok közül egyértelműen az USA az, amit ez a legkevésbé visel meg ez az egész helyzet, hiszen szemben Európával, ami mondjuk az általa felhasznált energia túlnyomott lényegében a kétharmadát importálja. Ugye az USA az köszönhetően a palagáz és technológiának azért exportőrré vált, igen.
Gede Balázs: Dávid, a piacok ilyenkor egyébként priorizálnak az információkban, tehát át tud szűrődni egy ilyen rosszabb GDP adat, amikor ilyen geopolitikai erős hírek, információk jönnek, vagy azt majd elteszik valahova, majd feldolgozzuk, de most arra figyelünk, hogy mi történik. Ez, hogy zajlik így?
Sándor Dávid: Hát ugye a piac az előre áraz, tehát amikor a GDP adat kijön, az már ugye jellemzően a piacban benne van. De én inkább onnan fognám meg a dolgot, amit az elején is említettem, hogy értelemszerűen a piaci szcenáriókban gondolkozik, és én, ahogy most számolgattuk, az nagyjából úgy néz ki, hogy a mostani szinteken az, hogy lejjebb vagyunk tényleg ezzel a 5%-kal a csúcsokhoz képest. Továbbra is szerintem még nagyjából 60-70 százalékban azt árazza a piac, hogy egy profitnövekedési tartományban fog tudni bennmaradni a következő időszakban, annak ellenére, hogy itt van egy ilyen energiaár sokk, amivel szembenéznek a vállalatok. Tehát nagyjából ez van benne a piacban, és én azt gondolom, hogy ahogy telik az idő, és márpedig én személy szerint azt gondolom, hogy amire kísértél az elején is, tehát hogyha itt egy nagyon gyors megoldása lenne és megállapodás lenne ebben az egész helyzetben, aminek szerintem továbbra is inkább kisebb esélye látszik. De még ebben az esetben is azért azt se felejtsük el, hogy ott azért a közel-keleti infrastruktúrában keletkeztek károk. Ugye a katari LNG-terminál ott gyakorlatilag egy évig tart majd, amíg helyrehozzák ezeket a károkat. Mint említettél, azért mivel ugye nem tud akkora export kijutni mondjuk olajból a szoroson keresztül, ugye kitermelést le kell állítani a mezőkön, és nyilván ez technológiafüggő, de az nem olyan egyszerű, hogy akkor egy csettintésre egyik napról a másikra így visszakapcsolják majd full termelésre, meg export kihozatalra ezeket a mezőket. Tehát kezdünk belelépni egy olyan helyzetbe, ugye most már nagyjából eltelt egy hónap, és azért az, hogy még mindig nem látjuk a helyzetnek a rendeződését.
Gede Balázs: Nem, hogy nincs vége, de még nem is látszik, hogy hogy lesz ebből valami.
Sándor Dávid: Nem is látszik, és közben az infrastruktúrában is van kár, tehát én azt gondolnám, hogy ez alapvetően azt a szcenáriót erősítheti, hogy akár hónapokig magasan maradhat mondjuk egy olajár. És hogyha megnézzük azt, hogy az elmúlt 20 évben mi történt, amikor az olajár jelentőset emelkedett és magas szinteken 100 dollár környékén fennmaradt mondjuk 3-6 hónapig, azért ezekben az esetekben kevés számú eset, tehát ilyen módon statisztikailag nem biztos, hogy mérvadó, tehát van mondjuk egy nem is tudom, 4-5 ilyen eset az elmúlt időszakból, de minden esetben azt lehetett látni, hogy a profitdinamika az megállt, tehát a profitnövekedése a vállalatoknak megállt, és jellemzően egyébként egy 5-10 százalék közötti csökkenést is lehetett látni a csúcsról. És az a helyzet, hogy tehát nem kell nagy Armageddon szemlélő, hogy pusztán ilyen szcenáriókat berakunk abba, hogy elkezd nőni a valószínűsége a következő időszakban annak, hogy a profitnövekedés megáll és egy kis csökkenés jön, tényleg egy 7-10%-os csökkenés jön. Ez a mostani szintekről, ha nő ennek a szcenáriónak az esélye, az egy 15-20%-os lefele kockázat a részvénypiacon.
És még egyszer, tehát ahogy a helyzet most áll, azért ennek folyamatosan napról napra nő egy ilyen kifutásnak az esélye. És nyilván ebben benne van az is, hogy a piacon azért azt lehet látni, hogy közben a nagy szereplők közül nagyon sokan le vannak fedezve, és ugye behedzselték magukat egy ilyen negatív kimenetel esetére. Valószínűleg ezért is látszik az, hogy nincs egy ilyen hirtelen esés. Egyrészt ezért, másrészt azért, mert szcenáriókban gondolkoznak, és ugye időről időre mondjuk árazzák a negatív szcenáriót, akkor nyilván nem mindenki rögtön a mínusz 20%-ot árazza, de még egyszer, ahogy megyünk előre, és hogyha nem látunk tisztán azzal kapcsolatban, hogy hogy mennek át a szoroson a hajók, mi lesz a kifutása ennek az egész helyzetnek, akkor alapvetően megyünk egy ilyen negatív irányú kimenetel felé..
Gede Balázs: A rosszabb kimenetel felé és annak az árazása felé. Nézzünk rá Európára, és Gergő említetted, hogy minket azért jobban érint ez az egész történet. Ugye nem egyszer hallani már ilyen recessziós félelmektől is, hogy egészen mély hatásai lehetnek, és itt is az időtényező, amiről beszélünk, hogy nem látjuk, hogy mikor lehet ennek vége, mikor rendeződhet és milyen körülmények között, hogy Európával mi a helyzet, itt mi történt?
Tardos Gergely: Hát ugye az induló helyzet az egyébként tök jó volt, mert pont úgy nézett ki, hogy így Európa egy kicsit jobban meglódul, tehát hogy mondjuk az idei növekedés elérhette volna akár a 1,5%-ot, ezen belül úgy tűnt, hogy akár a német gazdaság is ilyen 1% feletti ütemre felpöröghet, miközben egyébként az infláció a headline az legalábbis lement cél alá, és hát ahol volt kérdés, az a maginfláció volt, meg a munkaerőpiac, meg a munkanélküliség tök alacsony, a bérdinamika még inkább most is ilyen 3-3,5%, és hogy hát a maginflációban volt egy hónap, amikor örültünk, ez a január, de mondjuk egyébként inkább azt mondhatjuk, hogy azért a szolgáltatás inflációja bírna, amit azért még okozott fejfájást az EKB-nak, mert lényegében azért volt alacsony az infláció, mert előtte az élelmiszerárak meg az energiaárak estek. Tehát nagyjából ez volt a kép, ahol mi azt gondoltuk, hogy az EKB nem fog kamatot csökkenteni. Ugye korábban azért voltak ilyen várakozások, hogy esetleg még egy kamatvágó az bepottyan az év végéig. És hogy még láttunk esélyt arra is, hogy esetleg emelni kell, mert lehet, hogy azért így túlvágta magát az EKB, ugye pont a kamatszint is 2, az effektív kamat, annyi, mint az inflációs cél, tehát nem tartalmaz reálkamat komponenst, meg hogy nagyon egyébként alacsonyak voltak a tömbprémiumok, tehát hogy igazából így az európai kötvénypiacot az alacsony hozamok, meg a nagyon alacsony tömbprémium, meg az esetleges kamatemelési veszély miatt nem tartottuk annyira vonzónak. És hogy hát ugye Európa, mivel rengeteg, tehát alapvetően az általa felhasznált energia túlnyomó többségét azt importálja, ezért nyilván rosszabb helyzetben van. Sokkal érezhetően rosszabb, mint az USA. Hát igazából ugye a mostani olajárakkal számolva az el tud vinni, tehát hogy mondjuk le tudja vinni ilyen 1% alá növekedést, ha pedig egy nagyon komoly olajársokk jön, akkor az idei növekedést azt le tudja tolni ilyen fél százalék közelébe, és hogy hát nyilván ez azért egy perzisztensebb sokk, tehát hogy ez nyilván azt jelenti, hogy nem csak az idei, hanem a jövő évi növekedést is érinti. Ezzel alapvetően az EKB-nak a kamatdöntésekor közzétett forgatókönyvekből már látszik, hogy nagyjából mivel számolt az EKB, és hogy egyébként mi is próbáljuk ezeket a hatásokat modellezni. Úgyhogy nyilván, hát igazából azt mondhatjuk, hogy ez az energia sok legjobb esetben is elég ahhoz, hogy az idénre várt növekedés gyorsulást azt elvigye, hogy meglökje az inflációt ismét cél fölé, nem kényelmetlenül, de azért érezhetően, ami azt mondhatjuk, hogy ott már van felfele mutató kockázat a kamatban. Ugye, ha meg tartósabb probléma, akkor meg egyértelműen az a helyzet, hogy akkor visszamegy-e a stagnálás környékére akár az európai növekedés. Nyilván ez megint, tehát hogy a németeket érinti ezeket az ipari energiaintenzíveket leginkább. Azért olyan sokra semmiképpen nem számítanánk, mint a 21-22-es, ugye ott a gázról volt szó, és ott azért abban az időszakban mondjuk úgy kell, tehát, hogy az Európa által felhasznált gáz több mint 40%-a majdnem 50, az Oroszországból jött, és hát ezt a gázt elkezdte Oroszország lecsavarni már 21-ben, utána ugye jött az Északi Áramlat felrobbantása, tehát lényegében egy komoly gázkrízis alakult ki Európában, amit úgy sikerült végül is megúszni, hogy volt egy komoly felhasználáscsökkenés, illetve nagyon sok cseppfolyósított gáz jött Európába, de hogy voltaképpen a szokásos árnak mondjuk majdnem a tízszeresén vette meg, sőt, nem is majdnem, sőt bőven több mint a tízszeresén vette meg mondjuk Európa az általa felhasznált gázt. És ez azért, tehát ilyenkor mértékű sokkot nem látunk, de az, hogy mondjuk az idei másfeles növekedés az lehet, hogy csak 0,5% lesz, az bizony benne van a kalapban. És hogy egyébként a piac fél perc alatt elkezdett kamatemelést árazni Európára. Ugye ez főleg azért, mert a februári inflációs adat az nem lett jó, tehát ott egyértelműen látszott, hogy a januári szolgáltatásinflációs csökkenés az átmeneti volt, a februári már magas volt, és erre érkezett meg lényegében az iráni sokk, és most ott tartunk, hogy három kamatemelést áraz az EKB-tól a piac, tehát az, hogy a jelenleg 2%-os irányadó kamatszint az igazából viszonylag gyorsan fölmegy 2,75%-ig.
Úgyhogy hát így messziről nézve Európában ez a helyzet, és azért a hosszú hozamok is mentek fel, de egyébként nem annyira sokat, tehát igazából továbbra is azt mondhatjuk, hogy az európai hosszú kötvények jellemzően kifejezetten kevés lejárati prémiumot tartalmaznak, és hogy ilyen szempontból, tehát ha meg ránézünk a német 10 éves hozamra, akkor fölment 3% fölé, ami egyébként a poszt-covid kereskedési sávból történő kilépést jelentette.
Most visszajött megint három alá, ami hogyha egy fals kitörés, akkor mondhatnánk, hogy akkor valószínűleg innen lefele fog menni nagyobb valószínűséggel, és akkor ez vonzó, de hát az a helyzet, hogy ezen a hozamszinten meg ennyire alacsony tömbprémiummal, meg azért egy komoly kockázattal, hogy itt mégiscsak fölfele fogunk menni, azt gondoljuk, hogy ez az euróhosszú kötvény sem tűnik túl vonzónak ilyen befektetési szempontból.
Gede Balázs: Mi a helyzet velünk, a hazai gazdasággal, ugye minket úgy érnek ezek a problémák, az európai problémák, hogy közben itt vagyunk egy választásban, ahol mindig van egy kis üzleti bizonytalanság, hogy milyen kormány és milyen gazdaságpolitika érkezik, gondolom ez így együtt azért nem ad egy jó képet, meg az sem, ahogy ebbe beleérkeztünk.
Tardos Gergely: Hát igen, tehát ha egy kicsit hátralépünk, akkor el tudjuk azt mondani, hogy a magyar gazdaság több komoly problémával néz szembe, tehát van egy növekedési problémája, ami különösen akkor látszik, hogyha a régió hasonló szerkezetű gazdaságaihoz hasonlítjuk Magyarországot, tehát hogy nyilván nem a magyar az egyetlen, ami ilyen ipar túlsúlyos energiaintenzív, a német ellátási láncokba betagozódott gazdaság, tehát van itt jó pár ilyen, a cseh, a szlovák. Azért lényegében hasonló a lengyel, a román is, vagy a szlovén, tehát hogy ezek a gazdaságok azért az elmúlt években átlagosan nőttek egy ilyen másfél százalékot, és voltak közöttük kifejezetten jól teljesítőek is. Ugye ehhez képest mi stagnáltunk.
Van egy ilyen költségvetési problémánk, ami nem drámai, mert azért nem arról beszélünk, hogy 8 vagy 9 vagy 15 százalék lenne a költségvetés hiánya, hanem hogy arról beszélünk, hogy valahol ilyen 5 körül van, és azt tudjuk, hogy vannak még olyan intézkedések, amik a következő években azért növelhetik a deficitet, de hogy még ha ezt így összeadjuk, akkor is az látszik, hogy ez egy olyan hiány, amivel azt mondják, hogy akár középtávon is együtt lehet élni, de mondjuk a kényelmesnél, vagy annál, amit a befektetők látnának szívesen, vagy a hitelminősítők, vagy akár az Európai Unió, annál egy ilyen jó 1,5-2 százalékponttal magasabb, tehát hogy ezt azért lejjebb kellene botozni, és látszik az, hogy ugye a kiadási oldalon meg van egy csomó olyan tétel, ami a tankönyvek szerint hozzájárul ahhoz, hogy valaki gyorsabban nőjön, és ezekre mi nem költünk eleget. Tehát, hogy van egy ilyen kiadásoldali probléma, és talán még azt mondhatjuk, hogy van egy ilyen inflációs várakozásos probléma, tehát hogyha valami sok jön, akkor nálunk viszonylag gyorsan fel tud menni az infláció. És ugye van ez az összkép, erre jön rá az iráni krízis, és ugye itt van az, hogy nálunk választás lesz. És hát ez a kettő azért nagyon mozgatja a piacokat. Ugye láttuk azt, hogy a választásokra való felfutásként azért itt nagyon sok külföldi vett abban a reményben hazai kötvényeket meg forintot, hogy majd a választások után látnak egy érdemi fordulatot egy olyan irányba, ami ezeket az előbb felsorolt növekedési költségvetési inflációs kérdéseket, az EU-s források kérdését azt rendezi, tehát hogy akárki nyeri a választást, akkor átfordul, tehát hogy olyan gazdaságpolitikát kezd el a választások után, ami azért választ ad ezekre a kihívásokra. Nyilván ilyen szempontból azért van kockázat. Ugye itt van az az iráni helyzet, ami minket is, tehát a magyar gazdaság is egy ilyen iparvezérelt, kifejezetten energiaintenzív gazdaság, ahol ráadásul az itthoni energiatermelés az nagyon alacsony, tehát lényegében valamilyen formában a legtöbb, tehát az általunk felhasznált energia túlnyomó többségét azért behozzuk. Nyilván minket nem érint jól ez a helyzet. És hogy hát itt is igaz az, hogy ugye korábban azért arra számítottunk az iráni háború előtt, hogy a hazai gazdaság az érezhetően gyorsul az idén. Az elmúlt két évben lényegében ilyen fél százalék körüli növekedésről beszéltünk, amiben erős volt a fogyasztás, és azért nem volt érzékelhető növekedés, mert a beruházások jelentősen csökkentek, és mellette a régió többi országával szemben, ahol legalább egy kis exportnövekedés volt, nálunk inkább egy kis zsugorodás, ami mögött azért ott van az, hogy a mi kitettségünk az akkumulátorgyáraknak, ott volt talán az is, hogy azért a mi kitettségünk a Volkswagen csoport felé, ami azért inkább alulteljesítő, az szintén, vagy hát az Audi, tehát az is egy tényező volt, meg azért azt se felejtsük el, hogy nálunk a legmagasabb a vállalati energiaár, ami mondjuk az ipar versenyképességét nem erősíti. Ugye ezek a dolgok határozták meg az elmúlt két évet. És ugye mit látunk az idén? Abban bízhattunk, hogy a német gazdaság begyorsul. Emellett abban bízhattunk, hogy a fogyasztást még a költségvetésen keresztül a választás miatt éri egy stimulus, és azt láthattuk, hogy a beruházások esése az tavaly lényegében véget ér, tehát hogy az, ami a hazai alulteljesítés nagyon nagy részét magyarázta, az a tényező, az talán kikopik. És ebből azt gondoltuk, hogy lesz egy ilyen mondjuk 2-2,5 százalékos növekedés, amivel kapcsolatban már amúgy is jöttek a negatív kockázatok, mert a negyedik negyedévben nem történt még lényegében érdemi előrelépés a növekedést tekintve. Az év elején sem láttuk azt, hogy fú, itt aztán sikerülne jól megindulni. És hát erre jön rá ez az egész energiakrízis, ami egyrészt ugye a lassuló európai, meg főleg német növekedésen keresztül, illetve hát a saját emelkedő energiaszámlánk miatt. Ugye egyértelműen egy masszív, negatív kockázat. Tehát itt is attól függ, hogy milyen olajárral számolunk, azért az, hogy egy ilyen jó fél százalékot levigyen a növekedésből, az egy ilyen kisebb sokknál is realitás, és egyébként egy tartósan magas olajárnál ez simán lehet, hogy visszamegyünk úgy, tehát hogy marad ez az ilyen nagyon lassú növekedgetés igazából a magyar gazdaságban, ugye ez konzisztens azzal, hogyha itt tartósan és a mostani szintnél érdemben magasabb lesz az energiaár.
Gede Balázs: Dávid, a régiós és a hazai részvénypiac most milyen állapotban van, vagy milyen a megítélése. Sokszor beszélgettünk itt ezekben a podcastokban arról, hogy alulértékelt a régió, aztán az, hogy javult az árazás, az látható volt részvényáremelkedésben, de hogy ma van még tér az emelkedésnek. Na most az a van még tér, ugye az kiegyenlítődhet további áremelkedéssel, ha jók a kilátások, vagy ugye a romló kilátások miatt ez az árazás előbb-utóbb akár ferré válhat, hogy most mi a megítélés e tekintetben, hogy hogy állunk?
Sándor Dávid: Hát itt azt gondoljuk, hogy azért az elmúlt években volt egy nagyon nagy menetelés fölfele, és nagyon komoly hozamokat lehetett megkeresni itt ezen a kelet-közép-európai részvénypiacon. És én azt gondolnám, hogy ez a mostani helyzet, ez az energiaárak emelkedése, növekedési képben a növekedési kép romlása, inflációs kockázatok, tehát hogy igazából egy ilyen helyzetnek, még ha nem is olyan mértékben, mint '21-'22-ben, de kitett Európa is, kitett a mi régiónk is. Tehát mi azt gondoljuk, hogy erre érdemes reagálni, és még egyszer vannak szép hozamok, nagy profitok, és abból azt gondoljuk, hogy érdemes lehet realizálni. Ez nálunk azt jelenti, hogy enyhén felülsúlyozott volt a régió, és az ajánlásunk a régióra már hosszú évek óta, és mi ezt most egy ilyen semleges állapotba fogjuk visszarendezni, merthogy valóban közben azért az történt itt az elmúlt időszakban, hogy azért az értékeltségben meglehetősen sokat zárkózott már föl. Még mindig van egy nagy diszkont egyébként a világ többi részéhez képest, de mondjuk egy ilyen 10 éves átlagokhoz visszarendeződött már ez az árazási diszkont, miközben vannak ezek a kockázatok, amiről azt gondoljuk, hogy a nap végén ezek azért a vállalati profit oldalra is képesek lehetnek. Nyilván attól függ, mennyire húzódik el, amiről beszéltünk, de hogy látunk arra kockázatot, hogy ez ott is egy ilyen visszafogó erő legyen, és emiatt gondolnánk azt, hogy egy enyhén óvatosabb álláspontot lehet érdemes képviselni egy ilyen kialakult helyzetben.
Gede Balázs: Nézzünk rá a devizákra, és a dollár helyzete is érdekes, mert ilyenkor ilyen geopolitikai helyzetekben normális esetben ugye ilyen menekülő devizaként funkcionál, néha mutat is ilyen jeleket, aztán el tud indulni a gyenge irányba elég komolyan. Mi a helyzet ezzel? Marad egy ilyen sávban, így egy ilyen hírvezérelt állapotban, vagy hogyan viszonyultok hozzá. Aztán nézzük meg a forintot is, mert az is egy érdekes dolog.
Tardos Gergely: Hát ugye a dollárnál az a helyzet, hogy nemcsak mint menekülő deviza számít, hanem hogy ugye nyilván szemben az euróval, ami az európai gazdaság energiakitettsége miatt szenved egy akkor, hogyha magasabbak az energiaárak, ezzel szemben a dollárt ez támogatja, tehát hogy ugye igazából ilyenkor a makromechanizmus az úgy működik, hogy fölmegy az energiaár, aki azt exportálja, annak ez jó, tehát hogy ez nyilván, és hát aki tudja is, mert egyébként nyilván jó lenne az öbölmenti országoknak is, de őket ez most speciál éppen a másik irányba húzza.
De hogy mondjuk Oroszországnak ez nagyon jól jött, pont már kezdtek elapadni az olaj, meg a szénhidrogén bevételei, amikor hát most felrobbannak.
És hogy hát így a dollárt is ez nyilván támogatja. És hogyha megnézzük, akkor igazából kezdett az történni, amiben bíztunk, hogy akkor így az euro dollár az kitör egy új csúcsra, és akkor fölé megy, mondjuk így, hogy közelebb kerül egy 20-hoz, és hát ez az iráni háború alapvetően megfordította ezt a dolgot. Ugye a középtávon azonban azt gondolom, hogy az a dolog, hogy itt az amerikai költségvetés az nyomás alatt van, hogy a hiány túl magas, az adósság magas, illetve az, hogy előbb-utóbb ott valószínűleg a kamatokra egy régen látott, tehát lényegében az adósság fenntarthatósága miatti nyomás nehezedjen, azt gondolom, hogy ez benne van az a kérdés, hogy ez mondjuk a következő negyedévben ebből mit fogunk tapasztalni, mert hogy egyelőre úgy néz ki, hogy hát egy kicsit tovább marad az amerikai jegybankelnök, mint ahogy azt gondolták. Úgyhogy hát igazából mondhatjuk, a dollár sokat erősödött, és hogyha az a forgatókönyv van, hogy itt az energiakrízisbe még befele megyünk, akkor ebből lehet további erősödés is. Ha meg úgy tekintünk arra, hogy ez egy ilyen átmeneti sokk, akkor inkább azt kell mondanunk, hogy akkor ez egy tök jó euró vételi és dolláreladási lehetőség.
Gede Balázs: Forint, ugye elért egy nagyon komoly, hát nagyon komoly időszakot, meg relatíve komoly erős szintet, ott a 380 alatt, 370 környékén, és hát onnan jöttek, vagy ott érte ezeket, vagy ezek a hírek, és hát egy jó tizen-x forinttal följebb került, most azt hiszem emlékeim szerint ott is stagnál így a 390 környékén valahol, plusz-mínusz pár forint. Itt mi a helyzet, mire lehet számítani. Ugye beszélgettünk arról, hogy azért a cryptraidek is, vagyis az abban kiépült pozíciók is segíthetnek néha egy ilyen gyengülést, azoknak a zárása, nem tudom milyen hatások érdekében.
Tardos Gergely: Hát ugye egyértelműen azt mondhatjuk, hogy a forint az már egy jó ideje egyébként a legnagyobb mozgásokat mutatja a régiós devizák közül. Ugye lényegesen nagyobb kilengések láthatóak, mint mondjuk a cseh koronánál vagy a zlotynál. Ennek részben oka, tehát hogy egyszerűen egy csomó mindent itt játszanak le a befektetők, meg megszokták azt, hogy a forint az szépen mozog, de hogy amikor egy ilyen energia sok van, akkor ugye azt kell látni, hogy ez a hazai gazdaságnak a külső egyensúlyára is hat, és hogy ez befolyásolja azt is, tehát egy ilyen negatív tömböt trécsók, a forintnak az egyensúlyi árfolyamát is odébb teszi. És hogy hát igazából én azt gondolnám, hogy ez a jelenlegi szint, én inkább abban bízom, hogy ennél erősebb lesz a forint mondjuk az év második felében, de nyilván ehhez kell az is, hogy így a külső körülmények azok megfelelően alakuljanak meg majd, hogy a választások után egy olyan gazdaságpolitikát lássunk, ami vonzóbbá, tehát ami vonzó a külföldi befektetőknek. Én azt gondolom, hogy az MNB komolyan gondolja ezt az erős forintpolitikát, tehát az azért a forint mellett szóló érv, és hogy az erős forintnak alárendeli, vagy a nem gyengülő forintnak alárendeli a kamatpolitikáját, ráadásul ha van valami piaci anomália, akkor van egy csomó devizatartalék, amivel be tud avatkozni. Az még szerintem egy nagyon fontos változás a korábbi sok évhez képest, hogy most először a jegybanknak bőven több tartaléka van, mint amennyi szükséges, vagy amit így elégségesnek tartanak a befektetők, mert ugye ez alapvetően a külső adósság szerkezetétől függ. Alapvetően még a fizetési mérleg pozíciót érdemes figyelembe venni, mennyi a rövid külső adósság, hát meg szokták nézni még így nagyjából az importot is, bár az nem egy releváns mutató, de azt mondhatjuk, hogy akármit nézünk, hogy valami egyszerű hüvelykujjszabályt vagy valami az IMF-nek a kompozit mutatóit, ahhoz képest is van mondjuk, hát legalább 15 milliárd eurónyi többlettartalék, tehát hogy van mozgástér. Én abban bíznék, hogy azért valószínűleg így a kerítés figyelembe véve jobban jár az, aki forintot tart, szerintem, és hogy igazából, ami ebben nyilván abban, hogy azért valaki eurót is tartson, amellett is szólnak érvek, hiszen ez akár az iráni, akár a hazai kockázatot nézzük, nem tudjuk. Tehát, hogy igazából itt is igaz az, hogy érdemes diverzifikálni, valószínűleg jobban jár az, aki forinteszközöket tart, hiszen a kamat magas és a jegybank eltökélt, meg azt gondolom, hogy a választások után akárki nyer, azért az a helyzet, hogy előre tekintve muszáj lesz a gazdaságpolitikai problémákat kezelni, és akkor az egy ilyen befektetőbarátabb irányba elviheti a hazai gazdaságpolitikát.
Gede Balázs: És a Ferértéket még mindig a 370 környékén gondolod?
Tardos Gergely: A mostani energia árral ez azért feljebb van, és ugye ez nagyon érzékeny az energiaárakra.
Gede Balázs: De azért azt elég korán elkezdted mondani, amikor annyira nem volt ettől hangos az elemzői közösség, és elég jól megközelítettük, úgyhogy ezért fogadj el tőlem egy ilyen virtuális veregetést.
Tardos Gergely: Köszönöm! Ugye ezt mindig meg szoktuk csinálni, hogy így nagyjából tudjuk, hogy mi a helyzet, és nyilván ebben van bizonytalanság. Mi azért bízunk abban, hogy ehhez közelebb mehet. Hát így nem tudom, belátható időn belül. De hogy ennek az ára az az, hogy itt igazából a kamatpálya az magasan ragadhat, vagy hát ott is óriási a bizonytalanság. Ugye egy pár héttel ezelőtt a piac azt árazta, hogy a 625-ös jelenlegi alapkamat, tehát másfél évnyi tartás után a jegybank pont összeszedte a bátorságot, és egyszer csökkentett a kamatszinten, és utána jött ez az iráni történet. Előtte még az volt a várakozás, hogy ez lemegy akár ilyen majdhogynem 5% közelébe. Hát a jelenlegi árazás az meg azt mutatja, hogy itt akkor lehet, hogy a régió többi jegybankjával összhangban viszonylag sokat kell és gyorsan emelni. Ugye a cseh és a lengyel hozamgörbe is tartalmaz, meg az Európa is 75 bázispontnyi kamatemelésre, ma reggel a forint görbébe viszonylag ütemesen 125 bázispontnyi emelés volt beárazva. Úgyhogy hát így elég nagy mozgás van, ugye tegnap is olyan napunk volt, amikor napon belül mozgott mondjuk 60-70 bázispontot az egész magyar hozamgörbe, tehát így nyitásra fölmentünk majdnem 8%-ig, és majd visszajöttünk. Ez ugye ez olyan nagyságrend, hogyha valaki egy negyedév alatt ezt zsebre teszi, akkor kötvénybefektetőként.
Azzal nagyon elégedett lehet. Ugye itt ezt kevesen tették zsebre, mert illik a piac, de hogy elképesztő mozgások vannak. Mindenesetre én azt gondolom, hogy ez a most beárazott kamatemelés, ez soknak tűnik. Nyilván azért a 21-22-es események fényében azért így ezzel kapcsolatban van bennünk egy kis rossz érzés, de azt látni kell, hogy azért az olajpiac, noha mint minden nyersanyagpiac nagyon komoly árkilengéseket tud produkálni, de azért az, amit 2021-22-ben láttunk, az egy valószínűtlen, tehát azt gondolom, hogy nagyon kicsi az esély, hogy egy olyan sokkot lássunk, mert eleve a gáznak azért a kereslete az még inkább rugalmatlan, hiszen az az alapvetően fűtési célra ment a gáz egy nagyon komoly része. Ott az európai kínálat 40%-a tűnt el, vagy vált bizonytalanná, és hogy hát most már, hogy a katari, vagy egyáltalán az öblön keresztül kijövő gáz, az ugye a cseppfolyósított gáznak a 20%-a, tehát globálisan a sok, de hogy a teljes gázfelhasználásnak csak igazából a 3%-áról beszélünk. Emiatt tehát nem meglepő az, hogy amikor elindult, akkor hirtelen nagyot ment a gázár, azóta sokkal kisebb benne a volatilitás, és én azt gondolom, hogy ugye ott érdemes felidézni, tehát akkor az történt, hogy mondjuk a gázár mélyponton volt 7 euró, a normális ára tekinthető mondjuk ilyen, a nyomott ár volt 20, és azt tudtuk, hogy lényegében 30-40 euróból bőven eljön Európában normál körülmények között. Van egy nagyon komoly infrastruktúrafejlesztés folyamatban, cseppfolyósított gázban. Tehát igazából azt gondolom, hogy az egy olyan sokk, amit akkor látunk, az nem tud megismétlődni, tehát ott a miheztartás végett mondjuk a magyar normál gázszámlának a, hát nem is tudom, mondjuk a normál gázár több mint tízszeresén vettünk gázt, a csúcson meg majdnem a húszszorosa volt. Most, hogy a csúcson mondjuk a magyar folyó fizetési mérleg az nulláról elment volna mínusz 20-száz, a GDP mínusz 20%-áig. Itt most arról beszélünk, hogyha így nagyon durva a helyzet, akkor romlik 2-3 százalékponttal GDP-arányosan, tehát hogy ez egy sokkal, még a komoly sokk esetén is lényegesen kisebbnek tűnik, úgyhogy én azt gondolom, hogy valószínűleg most, amit a piac ára, az túl sok. Ugye, amik egy nagyon komoly, tehát amik így röpködnek, tehát hogy ellenséges forgatókönyvek, ott is mondjuk a hazai inflációs hatás az meg kéne, hogy álljon egy pár százalékpontban, tehát hogy igazából én nehezen tudom elhinni azt, hogy itt szükség lehet ilyen mértékű kamatemelésre, és hát ugye most valahol ilyen 7-40-7-50 körül van a hozamgörbe távolabbi vége. Szerintem ez szerintem inkább már beszálló pont, tehát én ezt inkább ilyen vonzónak tartom. Nyilván azért a következő egy-két hét az kulcsfontosságú lehet.
Gede Balázs: Igen, sok mindent elárulhat. Volatilitásról volt szó, meg jegybanki tartalékról, rögtön az arany jutott eszembe, ugye eléggé mozgékony lett az ára, és hát korábbi árfelhajtó tényezőként azt jelöltük meg a jegybanki vásárlásokat részben. Most meg itt összeadódhat minden. Most mit tudunk az aranyról, mi mozgatja ennyire az árakat föl-le, néha párhuzamosan esik a részvénypiaccal, néha szembemegy, mi történik most az aranypiacon?
Sándor Dávid: Hát volt benne egy nagyon nagy túlpozicionáltság, ugye elkezdett parabolikusan emelkedni az év elején, brutálisan túlvett lett és túlpozícionált lett, és hát ahhoz képest.
Gede Balázs: Mindenki nyerőben volt ugye ilyenkor.
Sándor Dávid: Tehát ilyenkor az a legegyszerűbb. Tehát ugye amikor van egy ilyen kockázatkerülési helyzet, akkor igazából az a legegyszerűbb, hogy a legnagyobb nyerőket kezdik el levágni, pláne, amiben tényleg van egy ilyen nagyon parabilikus mozgás. És hogy nagyjából ez történt. Nyilván itt volt, tehát az, hogy a dollárba erősödött, az, hogy a kamatvárakozások elmentek fölfele, azért ezek mind-mind olyan tényezők, amik az aranynak ugye ilyen kedvezőtlen tényezők. Úgyhogy ennyi.
Tehát alapvetően úgy gondolkozunk, ugye már régóta benne vagyunk ebben az arany kitettségben még egyelőre tartjuk, de nagyjából azért azt gondolnánk, hogy könnyen lehet, hogy itt a nagy felfutásoknak a végét látjuk már az elmúlt hónapokban, nagy vagdalkozás, utána abból nagy leszakadás, és azért nagyjából úgy gondolkoznánk, hogyha most még visszamegy ez a 4800-as szint környékére, ne adj isten 5000, akkor ott valószínű, hogy a pozíciókat érdemes elkezdeni zárogatni.
Gede Balázs: Rendben, hát nagyon köszönöm, én abban bízok, azt kívánom magunknak, hogy a következő ilyen befektetési stratégia beszélgetés valahogy nyugodtabb körülmények között történjen, bár a beszélgetésből és a várakozásokból az derült ki, hogy ezt egyelőre nem látni, hogy ez megvalósul, de hát reménykedni lehet, köszi szépen. A nézőknek, hallgatóknak köszönjük szépen a figyelmet, akikkel beszélgettem Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multiaset elemzési osztályának vezetője, és Tarlós Gergely volt az OTP Bank elemzési központjának vezetője, Enged Balázs voltam. A viszontlátásra, viszont hallásra!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban, és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek