Forró a helyzet Iránban: érdemes hozzányúlni a befektetéseinkhez?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Befektetői dilemmák bizonytalan időkben – mit áraz most a piac?
Rekordokat döntögetnek a részvénypiacok – miközben geopolitikai feszültség, emelkedő infláció és jegybanki bizonytalanság árnyékolja be a képet. Mi mozgatja valójában a befektetőket? Mikor válik a kivárás a legnagyobb kockázattá, mit várhatunk a Fed élén beköszönő új elnöktől – és mit jelent mindez egy magyar megtakarító portfóliójára nézve?
Erősödő forint, csökkenő hozamok: Befektetői szemmel a magyar választások után
A piacok egyértelmű üzenetet olvastak ki a választási eredményekből: stabil, transzparens, Európa-orientált és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika körvonalazódik. De mit áraz már a piac, és hol maradhat tér a további felértékelődésre?
Február végén tört ki az iráni háború, ami úgy tűnik egyelőre, hogy akár hetekig, hónapokig is eltarthat. Mi vezetett a konfliktus eszkalációjához, és miért reagálnak erre a tőkepiacok jelentős eséssel? Melyek lehetnek a nyertes és vesztes szektorok, és hogy érinti ez a kelet-közép-európai régiót?
Ebben az epizódban Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője azt veszik végig, hogy az egyes szcenáriók milyen hatással lehetnek a befektetéseinkre.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Forró a helyzet Iránban: érdemes hozzányúlni a befektetéseinkhez?
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm önöket az OTP Global Markets Podcast következő epizódjában, ahol beszélgetőtársam, Dinnyés István lesz az advisory osztály vezetője. Jómagam Sándor Dávid vagyok, a multi-asset elemzési csapatot vezetem, és hát miről másról beszélnénk, mint Iránról, az iráni háborús helyzetről, de hát igazából mi arra leszünk majd kíváncsiak, hogy mégiscsak a befektetési implikáció, kik lehetnek nyertesek, kik lehetnek vesztesek egy ilyen helyzetben, hozzá érdemes-e, kell-e nyúlni a befektetési portfóliókhoz, és a végén még aranyról is, bitcoinról is fogunk egy picit egy kevés szót ejteni.
Na, tehát szerintem kezdjük onnan, akkor én fölvezetem ezt az egész helyzetet. Február végén, szombaton, egy szombati nap Amerika és Izrael csapatai támadást indítottak Iránnal szemben, Irán ellen. És hát itt ugye az alapvető kérdés, hogy miért történik egy ilyen helyzet. Több oka van, vannak geopolitikai okok, vannak vallási, ideológiai okok, amikre vissza lehet vezetni ezt az egész feszültségpontot. Ugye igazából oda tudunk visszamenni, hogy az izraeli ok igazából abban eredeztethető, hogy Irán nem ismeri el Izraelt államként, és igazából Izrael eltörlése úgymond az az irániaknak volt az egyik, az 1979-es iráni iszlám forradalmat követően ez volt az egyik cél, amit ugye megfogalmaztak. És vannak persze geopolitikai fronton is egy versenyfutás, itt a Közel-Keleten szintén ez az iráni befolyás, izraeli befolyás és ezeknek a találkozása. De hogy alapvetően izraeli oldalról inkább ez az ideológia, vallási ellentét talán, ami egy ilyen erősebb miértje ennek a lépésnek. A másik oldalon ott van az USA, ez már egy picit nehezebb tészta, mert itt igazából nem látjuk úgy egészen pontosan a célt. Ugye beszéltünk erről, hogy az iráni atomprogramot szerették volna hatástalanítani, már volt ugye egy tavaly is ezzel kapcsolatban egy támadássorozat, vagy az, hogy a ballisztikus rakéták, amik elérik az USA támaszpontokat, hogy ezeket szerették volna semlegesíteni. Tehát itt van több olyan ok, amit föl lehet sorolni, de hogy a nap végén nem biztos, hogy látjuk itt a pontos miértjét.
Dinnyés István: Igen, itt csak annyit szúrnék közben, hogy a cél az valószínűleg az USA részéről az lett, amit Donald Trump elnök majd a vége meghatároz, hogy sikerült.
Sándor Dávid: Hát így van. Ugye nem beszélve arról, hogy itt Irán, mint szövetségesek, ugye Oroszország, Kína és a velük való amerikai viszonya szintén egy ilyen mozgatópontja vagy mozgatórugója lehetett ennek az egésznek. Igazából ami szerintem nekünk befektetőként érdekes, én azt gondolom, hogy ez, hogy miért történnek ezek a dolgok, merthogy igazából így tudunk majd eljutni oda, hogy lehet-e megoldás, mi lehet a megoldás. Majd erről fogunk beszélni. Befektetőként nagyon fontos az, hogy mennyire meglepő egy ilyen esemény, egy ilyen háború, mert igazából a meglepetés ereje az, ami alapján mondjuk piaci mozgásoknak az intenzitása az fölvázolható vagy fölmérhető. Itt azt lehet mondani szerintem, hogy azért annyira nem volt meglepő. Tehát igazából mi is hetek óta azért azt beszéltük, hogy látszottak amerikai csapatösszevonások a térségben, láttuk azért, hogy ezek a tárgyalások Irán, Amerika között ezek nem voltak zökkenőmentesek, ráadásul itt ugye azért a venezuelai események az még talán eggyel, eggyel, hogy is mondjam, a valószínűségét növelhették annak, hogy Iránnal kapcsolatban is lesz egy beavatkozás, vagy egy ilyen megoldási kísérlet erre az iráni helyzetre. Tehát nem volt igazából egy ilyen derült égből villámcsapás esemény, de mégis tudott azért olyan szempontból meglepőt húzni talán inkább az iráni fél, hogy elsősorban a környező országokat kezdte el viszontválaszként megtámadni és az ottani infrastruktúrára mért csapásokat, drónok rakétákat lehetett látni a hírekben. És még ugye volt ezzel kapcsolatban is egy híráram, hogy ezt a bizonyos Hormuzi-szorost lezárják. És itt ezen a ponton jön el az a rész, hogy miért is fontos ez. Tehát ugye amikor látjuk azt, hogy mi történik, mennyire meglepő vagy nem meglepő, ugye miért fontos ez nekünk befektetőként?
Dinnyés István: Igen. Nagyon sok mindent mondtál, amire egyébként végig reagáltam volna, de szerintem majd kifejtjük, tehát hogy miért is támadtak meg más országokat. Tehát ennek azért igazából nem biztos, hogy volt más választásuk, de erről szerintem beszéljünk majd később. De tőkepiaci szempontból miért fontos ez? Itt az egész háború, ami miatt már régóta mindenki fél ettől, hogy kibontakozik, az elsősorban, ahogy említetted is, ennek a Hormuzi-szorosnak a lezárása. És egész egyszerűen ez azért egy ilyen kulcsfontosságú kérdés gazdasági szempontból, mert a világ kőolaj-kereskedelmének körülbelül a 20%-a itt halad át. És egyébként nem csak a kőolaj, mert most rövid távon szerintem ennél jóval nagyobb felborulást okoz az, hogy a cseppfolyósított gáz, az úgynevezett LNG, szintén ugye a Katarból itt talál utat magának. És ez egyébként sehol más volt. Tehát Katarból ez gyakorlatilag csak itt tud kijutni. És azt látni kell, hogy ugye ez miatt már most, ez miatt, hogy pár napja tart ez a probléma, hát ez a háború. Az olajárak gyakorlatilag felszúrtak talán 80-ig, az LNG árak, vagy jobban mondva földgázárak, bocsánat, itt Európában 40-szeresére, vagy 40 százalékkal emelkedtek. Tehát, hogy már most volt egy ilyen nagyon-nagyon komoly hatása. És látni kell azt, hogyha ez esetleg tartós marad, akkor ugye értelemszerűen kiesik ez, amit mondtam, ez a kőolaj, meg ez az LNG kínálat a piacról, tehát egy ilyen globális kínálati sokkot okoz. Ugye mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy értelemszerűen nő tartósan ezeknek az ára, és értelemszerűen egy inflációt generál.
Sándor Dávid: De itt is vannak szcenáriók is, amikről érdemes beszélni.
Dinnyés István: Igen, igen, erről szerintem kicsit kitérek, de hogy itt elsősorban azt akarnám most megvilágítani, hogy ugye van egy ilyen kínálati sokkunk, és igazából itt az fontos, hogy egy olyan inflációt generál, amit nem egy növekedés okoz, hanem ugye, tehát nem keresleti oldalon. Tehát, hogy kínálati sok van, inflációt okoz, nincs mellette növekedés, sőt, tompítja a növekedést, mert ugye drágább minden, nem tudunk annyit venni. Adott esetben, hogyha nagyon nincs valahol elérhető földgázolaj vagy helyettesítő, akkor még termelni is nagyon tudunk. Tehát gyakorlatilag hosszabb távon egy ilyen stagfációt tud előidézni, ami értelemszerűen a világgazdaság szempontjából katasztrofális lehet. Most nyilván ez a legszélsőségesebb szcenárió, ahol ez nagyon sokáig megtörténik, de hogy látni kell, hogy ettől fél a világ.
Sándor Dávid: Ez egy olyan szcenárió, amikor arról beszélünk, hogy ezt a bizonyos Hormuzi-szorost valamilyen módon tényleg lezárják a hajóforgalmat, és hosszabb távon nem tudnak mozogni ki a hajók a Perzsa-öbölből, amik szállítják a nyersanyagot, illetve abban az esetben, hogyha mondjuk az olajlétesítményeket elkezdik rakétázni, és azokban mondjuk tartós kár keletkezik, mert az szintén oda vezet ki, hogy a kínálati oldalt nem tudja ez a régió hozni.
Dinnyés István: Igen, igen, mielőtt még rátérnénk erre, hogy milyen lezárás, milyen súlyos lehet. Szerintem azt is fontos még érteni, hogy világegyes részeit amúgy rövid távon, meg hosszabb távon is nyilván másképp érinti egyébként ez a lezárás. Tehát van, aki nagyon nagyban támaszkodik ezekre az itt szállított nyersanyagokra. Ugye részben ilyen Európa, de igazából Európának az importált LNG az igazából csak 5-10 százalékot tart, de ez azért nem kevés, kicsi összeg, és azt is látni kell, hogy miután máshol, például Ázsiában ez jóval nagyobb ez az arány, ez miatt az itteni árakat is ugye nagyon gyorsan fel tudja strófolni, meg tudja nagyon gyorsan emelni, és értelemszerűen ugye ezért láttuk itt ezt a heves áremelkedést.
Sándor Dávid: Van, mert az LNG Exportnak is a 20%-a kimegy a szoroson. Nagyrészt megy ez mondjuk Ázsiába, és elindul kvázi, még hogyha Európába az összes, mondjuk gázimportnak csak a nem is tudom, 4 százaléka az, ami mondjuk direkt Katarból jön, tehát nem feltétlen egy ilyen kínálati oldali hihetetlen nagy hiány az, amivel szembesül ez a piac, hanem egész egyszerűen egy árverseny viszont kialakul, és ezt hajtja vissza.
Dinnyés István: Erről látni kell, hogy például Japánban a Közel-Keletről érkező olaj az az az olajigények 90-95 százalékát fedezi Dél-Koreába, az 70-75 százalék, Kínába majdnem 50 százalék, és ugye ebben az LNG-ből is itt ezeken a térségekben jellemzően több mint 20%-ról beszélünk. Ez nem az egész szoroson keresztül jön, de egy jelentős része. Tehát, hogy Ázsiában ez megkerülhetetlen, és látni kell, hogy apának például ilyen földgáz-tartalékai, LNG-tartalékai azok nagyon kevesek, tehát az nagyon gyorsan el tud fogni. Ugye az egy fontos dolog még itt szerintem, hogy ameddig kőolajból azért a többségnek van tartaléka, ezt például ilyen cseppfolyósított földgázból nagyon nehéz megoldani. Tehát ugye mi az a cseppfolyósított földgáz? Gyakorlatilag ugye földgáz le van hűtve, hogy cseppfolyós állapota legyen. Nem is tudom, talán ilyen mínusz 160 fok, vagy valami hasonló fokokig kell lehűteni, hogy ez cseppfolyósított állapotban maradjon, és értelemszerűen ennek a hosszabb tárolása az nagyon-nagyon költséges, és ami nehezen megoldható, még ha valakinek van is valamilyen tárolója, ott is amúgy gyakran visszalakul gázzá, újra vissza kell hűteni, hogy ne legyen belőle nagy veszteség. Tehát, hogy nincs igazából, ezt nagyon nehéz tartalékolni, nem is nagyon csinálják, és ami a másik nagy probléma ez az LNG-vel, hogy amúgy a világon a kapacitások azok gyakorlatilag 100%-ban ki vannak használva, tehát nem tudjuk azt mondani, hogy most kiesett Katar, és akkor nem tudom, valahonnan máshonnan hozzuk, mert ez gyakorlatilag 100%-ra van futtatva. Tehát ez miatt ez egy ilyen nagyon égető probléma az ázsiai oldalon, és azt is látni kell, hogy ugye többször beszéltünk itt ebben a podcastban például arról, hogy a mostani növekedésnek az egyik fő húzómotorja, húzóereje az ugye az AI boom, és ugye itt nagyon fontos részeket Ázsiában gyártanak ehhez, tehát memóriát, processzorokat, stb. stb. Itt elengedhetetlen, hogy ne legyen ugye áramkimaradás. Tehát ezek olyan üzletágak, ahol folyamatosan biztosítani kell a stabil áramellátást. Tehát ezért is kulcsfontosságú, tehát önmagában, amit felvezettem, ugye általánosan ilyen közgazdasági elméletből ez a globális kínálati sokk nagyon komoly problémákat okoz, és ha meg a mostani ciklust nézem, úgy kiemeltem, pont Ázsia egy ilyen gyenge pont, aki ebben az AI boomban, ami a mostani ciklus fő húzóereje, azért kiemelt szerepet játszik. Tehát, hogy összességében ez miatt egy ilyen nagyon érzékeny dolog most ez, hogy ez a szoros esetleg le lehet zárva. És ugye kérdezted a szcenáriókat, ugye itt mindenki sok mindent mond, nyilván azt lehetne általánosan mondani, hogy mondjuk, ha egy hétig van lezárva, akkor nagy gond nincs, a piacon ugye ez egy ilyen félelemhullám lesz, és akkor utána meg kell azt venni, vagy közben. Ha már ez több hétre elhúzódik, akkor ott már az olajár vélhetően még tovább felmegy, és az LNG-árak is tartósan emelkednek. Ebben az esetben egyébként az is lehet, hogy a termelés Ázsiában lassul, és ténylegesen azt látjuk, hogy az inflációban ez egy mérhető emelkedés lesz már. Ha meg több hónap, és ahogy te is említetted, esetleg az infrastruktúrát, finomítókat megrongálják, az az, ami nagyon komoly következményekkel jár, tehát gyakorlatilag globális recesszió, és ott már egyébként nem csak arról beszélünk, és ez is egy fontos dolog szerintem, hogy ott már nem csak arról beszélünk, hogy földgáz meg kőolaj, de például egyébként a nitrogén alapú műtrágya termelésnek is a 10 százaléka az itt halad át a szoroson, tehát az élelmiszerárakra is nagyon komoly hatása lehet. Úgyhogy ha hosszabb távra le van zárva, vagy el van lehetetlenítve ez a szoros, az valóban tud komolyabb felfordulást okozni.
Sándor Dávid: Ugye itt visszajutunk oda, hogy alapvetően, amikor geopolitikai forrópontokról beszélünk, akkor igazából a helyzet viszonylag gyorsan tud akár nagyon nagyot is változni, merthogy egész egyszerűen akár kis események, történések is elirányítják a folyamatokat egyik vagy másik irányba. Ugye ezért van az, hogy igazából a tutit megfogalmazni egy ilyen helyzetben én azt gondolom, hogy nagyon nehéz. Jellemzően ilyen esetekben szcenáriókban gondolkozunk. Ugye amit most felvázoltál, ez alapvetően azért egy negatív szcenárió volt.
Dinnyés István: Az utolsó.
Sándor Dávid: Így van, így van, így van. De amit ugye említettél is, hogy ugye nekem azért az a furcsa, hogy mégiscsak azért a nyersanyag, ami itt a Perzsa-öbölből kifejlene jön ezen a Hormuzi-szoroson. A nyersanyagnak a jelentős részének a felhasználói oldalán ott van például egy Kína, akiről tudjuk, hogy azért mégiscsak Irán szövetségese, lehet erről azért olvasni a hírekben, hogy mint ilyen, ugye Kína próbálja is valamilyen módon az irániakat arról meggyőzni, hogy mégse kellene ezt a szorost lezárni, és valamilyen módon biztosítani kéne a nyersanyagok kijutásának a folytonosságát. És igazából, hogyha nagyon belegondolok, akkor akik még nyilván hasonlóan módon egy nagyon jelentős szereplői ennek az egész eseménysorozatnak, ugye ott van Amerika. Ugye azt tudjuk, hogy igazából egy időközi választások jönnek ősszel. Azért igazából a nap végén leegyszerűsíthetjük oda, hogy igazából azért a Donald Trumpnak is nagyon elhúznia egy ilyen eseményt, illetve hát az amerikai vezetésnek nagyon egy ilyen elnyúló, hosszasan elnyúló konfliktushelyzet, háborús helyzet. Úgy tűnik, hogy nem feltétlen lehet az érdeke, már csak így a belső népszerűségi helyzetet tekintve is. És akkor ugye nem beszélve, hát ott vannak az öbölmenti országok, akiket ugye Irán ilyen-olyan pontokon, módokon is elkezdett támadni, hát alapvetően nekik sem érdekük az, hogy ez a fajta bizonytalan helyzet fönnmaradjon. Ugye nekik igazából ez hosszabb távon is akár ez egy ilyen üzleti érdekeiket sértő helyzet az, turizmus ugye Dubai esetében, de hát értelemszerűen egyéb frontokon is. Ugye nekik is az lenne az érdekük, hogy itt próbáljanak egy nyugvópontot találni, vagy valamilyen módon megállapodni. Hogy jöhet létre egy ilyen?
Dinnyés István: Ez egy nagyon jó kérdés, én ezt nem fogom tudni feloldani. Amit szerintem itt meg lehet csinálni, hogy nézzük végig akkor most kb, hogy milyen helyzetben lehet Irán, és mik azok az akadályok, amik egy ilyen megállapodás útjába léphetnek, mint kockázati oldalon. Amúgy 100%-ig egyetértek vele, tehát óriási nyomás van Iránon, és szerintem a gyengesége le is mutatkoznak. Ugye ez, hogy támadja az Arab Emírséget, a Szaud-Arábiát, egyébként ez tök érdekes, tehát egyébként a támadásoknak az elmúlt napokban az 50 százaléka az már őket érte. És igazából itt felmerül az is, hogy ugye ha Izrael támadni jóval nagyobb hatótávolságú rakétákkal lehet, és ezek jóval drágábbak. Vélhetően egyébként ebben fogyóban is vannak. Ugye akik így nyomon követik, hogy mennyi rakétájuk lehetett, most mennyi van, az is sokszor kimutatják most már, hogy valószínűleg azért nagyon sok elfogyott, és azt se felejtsük el, hogy a világ legerősebb hadseregével állnak szemben, Egyesült Államokkal, akinek bombáznak mindent, amiről tudják, hogy ott fegyver van. Tehát, hogy igazából valószínűleg erőforrásban, hadiparban, infrastruktúrában ezzel kapcsolatban kifogyóban lehetnek. Azt is látjuk, hogy az Egyesült Államok most már ilyen adminisztratívabb központokat is támad, tehát igazából a vezetőket, a fontos vezetőket gyakorlatilag likvidálták, és hogy gyakorlatilag azt látni, hogy az, hogy ez vezetve legyen valahogy ez az ország a korábbi vezetés által, azt próbálják teljesen ellehetetleníteni. Úgyhogy ilyen szempontból nagyon rossz helyzetben van, ráadásul, ahogy te is mondtad, a korábbi szövetségesei hangsúlyosan jelezték, hogy szeretnék, hogy befejeződjön ez a háború. A problémám nekem az ezzel, hogy maximálisan egyetértenek, és látszik a piacon is, hogy várja. Tehát, hogy annyira gyenge pozícióban van Irán, hogy bármikor, amikor jön egy olyan hír, hogy valaki azt nyilatkozza, hogy nyilván hajlandóak lennének arra, hogy tárgyaljanak az USA-val, akkor azonnal megveszik a piacot. Azt nem látom per pillanat, hogy kivel tud az USA leülni tárgyalni. Tehát ugye, ahogy mondtam, gyakorlatilag a legfontosabb vezetőket, azokat megölték, és nem látni, hogy ki az a személy, aki igazából az országot összefogva fel tud állni, hogy akkor ő megbeszéli az USA-val, vagy az Egyesült Államokkal, hogy akkor hogyan legyen tovább. És ez egyébként egy fontos dolog, mert hogyha valaki most például kijelenti, nem tudom, valamilyen katonai vezér kijelentette, hogy nincs is lezárva például a szoros ilyen hír is volt. Értelemszerűen nem teljesen látod át, hogy most akkor van-e valami központi vezetés, esetleg több részre szakadt ez a vonal, ki lehet a következő vezető, és lehet, hogy ezt más se látja, és mondom, ameddig ezt nem látjuk, addig tök nehéz látni, hogy hogy oldódhatna fel. És az a nehéz benne, hogy ugye a szorost, ha mondjuk ezt teszem azt, az lenne a kifutás, hogy több kis frakcióra szakad, nem tudom én, az irányi vezetés, és mondjuk valamelyik frakció meg ugyanúgy támadja a szorost, akkor igazából a probléma nincs nagyon feloldva. Azt a részét meg nem látom. Az mindenképp egy pozitívum volt, hogy a Trump elnök az azért nyilatkozta, hogy menni fog a szoroson a nyersanyag, és hogy megvédi, ha kell az amerikai haderővel, csak ezt meg nagyon nehéz átlátni, hogy hogy teszi meg.
Sándor Dávid: Így van, és tegyük hozzá, ugye a Vörös-tengeren a húti lázadók, akik szintén támadták a hajóforgalmat, viszonylag sikeresen, sokkal kisebb költségvetésből, mint amivel mondjuk vélhetően az irániak, vagy sokkal kisebb háttérrel, mint amivel vélhetően az irániak bírnak, de hogy ezt azért ott is, tehát azért viszonylag sikeresen egyébként jelentősen a hajóforgalmat visszaszorítandó tudták ezt a tevékenységüket folytatni. Szóval ez nem olyan egyszerű valóban.
Dinnyés István: Nem, úgyhogy igazából ezt mondom, feloldani szerintem nem fogjuk tudni innen, amit lehet látni, hogy miután valóban ekkora az előfény és a nyomás Iránon, valamekkora optimizmus azért lehet valóban befektetőkben, hogy akár jöhet egy hír, hogy mégis valakivel sikerül megállapodni, és akkor ő tényleg tudja az irányt mozgósítani abba az irányba, hogy ez befejeződjön. De per pillanat, ez azért így nem mondható ki, és mondom, ez a része aggaszt egyedül, hogy ki lehet ez.
Sándor Dávid: Nagyjából körülbelül ott vagyunk, ugye a 2022 február végén, amikor elindult az orosz-ukrán háború, megnéztem egyébként, hogy mik voltak a piaci reakciók, és nagyjából egyébként nagyságrendileg hasonló mozgások voltak, ugyanúgy a feltörekvő piaci index, az európai részvénypiac nagyjából 3%-kal esett, ez a CE régió, tehát a kelet-közép-európai részvénypiac nagyobbat jött lefele 10%-ot, most ez ilyen 5%-os volt így a hét elején, és hasonlóan az olajár is egy picit később, de az olajár, pár nappal később az olajár is elindult fölfele, meg az arany is elindult fölfele. Tehát nagyon sok mindenben hasonló ez az első egy-két nap. Az amerikai piac egyébként nagyjából stagnál, sőt akár még egy kis pluszra is futotta neki, mert értelemszerűen messze van, és önellátó olajból, gázból. Tehát, hogy alapvetően, de ahogy akkor is, 2022 február vége volt, és amikor elindult az orosz-ukrán háború, kezdetben ilyen piaci mozgások voltak, és eltelt egy hét, és egy hét után ott egyébként ott volt egy döntési pont, és ott egyébként lefele indultak még el, tehát voltak újabb mélységek, egy újabb ilyen kockázatkerülési hullám. Amit viszont már elsősorban az driveolt, hogy közben ugye európai-amerikai szankciókat vetettek ki Oroszországgal szemben, márciusban a SWIFT rendszerről is leválasztották az oroszokat, tehát ott jöttek be már olyan lépések, amik alapján ki lehetett azt jelenteni, hogy igen, itt már nem arról van szó, mint nagyon sok geopolitikai eseménynél, hogy van egy nagy riadalom, egy nagy feszültség, amiből aztán pár hét után egyébként felállunk piaci szempontból is, gazdasági növekedési szempontból is, tehát nincs érdemi hatása. Ott viszont itt nagyjából egy hét után vált világossá, hogy itt ennek van hosszabb távú hatása, ugye szankciókon keresztül, ugye ez a Kelet-Nyugat blokkosodás folytatódásán keresztül, merthogy az igazából a nyersanyagárakat is magasabban tartja, és ez inflációs kockázatokat gerjeszt, kötvényhozamok fölfele mentek, és a többi, és a többi. Tehát, hogy ott volt egy ilyenfajta változás. Itt a mostani helyzetben, amit látok, és amiket végigbeszéltünk szcenáriók, ez úgy néz ki, most elment ez az egy hét nagyjából hasonló piaci mozgásokkal, és most vagyunk azon a ponton, amikor a szcenáriók alapján ki kell derüljön, hogy ha tartósan ténylegesen le tudják zárni a szorost, komoly károkat okoznak az olajinfrastruktúrában, olajlétesítményekben, akkor ez alapvetően tud egy további negatív, tehát egy tartósabban negatív szcenáriót növekedésre, gazdaságra kifejteni.
Viszont van egy pozitív szcenárió is, talán pozitív szcenárió az, hogy mivel nagyon sokan kevésbé érdekeltek abban, hogy ez tartósan elhúzódjon, ezért törekedni fognak, elsősorban mondjuk amerikai oldalról törekedni fognak arra, hogy valamifajta megállapodást, viszonylag gyors megállapodást tető alá hozzuk, és itt elmondtad, hogy ez se olyan egyszerű. És én ezért hozok be egy ilyen középutas választ, ami igazából valami olyasmiről szólna, hogy még abban az esetben is, hogyha ez a helyzet valamilyen szinten elkezd normalizálódni. Továbbra is van egy olyan helyzetünk, amikor ott van egy nyersanyag, egy LNG, egy olaj, hajóforgalom, ami szinte biztos, hogy magasabb biztosítási díjak mellett fog tudni megtörténni. Könnyen lehet az, hogy mivel van egy iráni fenyegetettség. Könnyen lehet az, hogy a korábbi mennyiségekhez képest csak kevesebb hajó, meg kevesebb mennyiség fog tudni exportként átjutni ezen a szoroson, és nagyobb kockázatok közepette fog tudni átjutni a szoroson. És az is lehet, hogy azért nem lesz olyan csettintésre nagyon-nagyon gyors megoldása ennek a helyzetnek, merthogy látjuk például a katari LNG-nél, ott a cseppfolyósítást most leállították, azt legalább két hét, míg újraindítják, még két hét, míg felfut a kapacitás, tehát itt azért már hónapos kiesésekről beszélünk, ami azért azt feltételezi, hogy azért ezeket a korábbi nagyon nyomottabb, alacsonyabb energiaárakat, azért itt a közeljövő egy pár hónapban könnyen lehet, hogy nem fogjuk megint elérni. Nagyjából ez a közepes szcenárió talán ebben az egészben. Na most, hogyha látjuk ezeket a szcenáriókat, akkor ugye igazából az a nagy kérdés, hogy mit lehet ilyenkor csinálni egy befektetési portfólióval? Hogy érdemes hozzányúlni.
Dinnyés István: Mielőtt rátérnénk erre egy kicsit, azért azt hozzáteszem, hogy szerintem az orosz-ukránhoz képest az az óriási különbség, hogy teljesen igazad van, hogy bármi lehet, de hogy itt még mindig benne van az a lehetőség, hogy viszel minden régi kerékvágásba. Nem tudjuk nyilván, ezt biztosan, sőt, ahogy mondtad, igazából lehetséges gyakorlatilag az összes kifutás, a nagyon rossz is, a közepes is, mert mindegyikre megvan az esély. De szemben azzal itt még mindig, és a piacok szerintem ezért van az, hogy nyilván láttuk, hogy már volt egy komolyabb beadás, de hogy egy kicsit rendeződik a helyzet, azonnal még vissza tud jönni a vételi erő, mert hogyha itt tényleg valaki mégis össze tudná fogni az iráni vonalat, tudna tárgyalni az USA-val, akkor ugye ez feloldható. Tehát itt még benne van ez a lehetőség. Az orosz esetben ott lehetett látni, hogy ez már nem feloldható rövid távon semmiképpen sem. Ettől függetlenül miután ennyire tág a kimenetelek köre, és még mindig azért, ahogy beszéltük, Irány nagyon gyenge pozícióban van. Igazából itt olyan nagyon-nagyon okos javaslatot nehéz tenni. Amikor, ahogy te is mondtad, erre lehetett készülni, nyilván akkor egy jó döntés volt például olajra alapvetően kötni opciót, esetleg olajár emelkedés, egy jó ötlet volt energetikai részvényeket bevenni a portfólióba. Egyébként az utóbbi az talán még most sem egy rossz döntés. Nyilván, hogyha itt feloldódnak a dolgok, ott lehet egy megálló, egy visszakör, de hosszabb távon nézve ezek egy viszonylag olcsóbb szektor, de hogy értelemszerűen ennek lement azért egy aralli egy része, ami igazából azt árazta, hogy itt háború lesz, és innentől már csak akkor lesz jelentős emelkedés, ha tényleg nagyon rossz irányba fordulnak a dolgok. Magukkal a portfoliókkal pont emiatt nehéz mit kezdeni, hogy most, amikor már megtörtént az eset, és azok a régiók többnyire, amik igazán, hát hogy mondjam, ki vannak téve ennek a problémának, az ott már azért történt egy nagyobb beadási hullám. Ott olyan nagyon nagy kapkodásban szerintem egyelőre felesleges talán belekezdeni. Mérlegelni kell nyilván, hogy később hogy alakulnak a dolgok. Tehát azt látni kell, hogy mi az, aminek esetleg ez kedvezhet, hadiparnak kedvezhet, ugye hosszabb távra, ahogy mondtam, az energetikai cégeknek, tehát ilyen irányba esetleg elkezdeni diverzifikálni valamilyen minimális mennyiségbe, vagy az egyébként, hogyha talán az egy racionális döntés lehet, hogyha valaki túlzottan kitett kockázati irányba, például azokba a régiókba, amit nagyon érintettek, említettük ugye itt Ázsiát, vagy akár Európát. Ott is lehet akár egy kis kockázatot csökkenteni, de hogy per pillanat, amit mondtam, hogy miután az első lépés megtörtént, a kimenetelek azok még nagyon szerteágazó adóak, és igazából a pro-kontrák azok mindkét oldalon megvannak elég erősen. Nagyon pusztán ilyen pánikszerű lépéseket, mindent eladni, stb. ilyen irányba nem mozdulnánk. És egyelőre egyébként ez a nagyon nagy vételi vételeket kezdeményezni, az se tűnik még most per pillanat olyan nagyon helyes döntésnek.
Sándor Dávid: Igen, mert hogy alapvetően azért a piacon nem látszik az, hogy egy ilyen nagyon negatív szcenáriót így beárazott volna, ezzel egyetértek. Vannak viszont azért ugye nyertesek is, és akkor erről is egy picit beszéljünk. Te már igazából említetted ugye Amerikát, aki gyakorlatilag a 2018-20-as évektől kezdve olaj és gázfronton is igazából nettó exportőrré avanzsált. És amúgy is egyébként azt lehet látni, és ugye én is említettem, hogy Amerika nagyon gyorsan ledobta magáról ezt a kezdeti ijedést, és az amerikai részvénypiac azóta nagyjából visszajött, és így nagyjából nullában egy nagy nulla az, amit lehet most látni a mozgásából. Pedig nagyon sokan temették, merthogy valóban voltak olyan jelek, ami miatt túlvett, túlpozicionált, és akkor majd mit okoz ez a mostani helyzet. Azért az a helyzet, hogy egy amerikai részvénypiac is, hogyha végignézünk a historikus mozgásokon, igazából, amikor ilyen geopolitikai fennforgás volt, gyakorlatilag a kezdeti nagy ijedelem igazából nagyon gyorsan elmúlik az a helyzet, hogy három hónap múlva, sőt hat hónap múlva már igazából az esetek nagyon nagy százalékában visszadolgozza az Index azt a kezdeti ijedelmet. Egyedül, amit érdemes talán megnézni, mégiscsak egy ilyen olaj, olaj related sztori, ugye ez a '90-es években a kuvaiti, iraki kuvaiti háború, amikor egyébként több időre volt szüksége az S&P-nek is, hogy abból magához térjen, akkor egy évre volt szüksége, de tegyük hozzá, hogy az 1990-es években, akkor az USA nagyon erősen olajimportőr volt, ahhoz képest most ez a helyzet nagyon megváltozott, és azért is azt gondolnám, hogyha lesz is ebből fakadó, vagy van is ebből fakadó lefele kör. Igazából egy relatív nyertese ennek.
Dinnyés István: Ami szerintem itt még érdekes, az ugye az, hogy itt az elmúlt, hát nem tudom, talán egy-másfél éveben majd javíts ki, hogyha rosszat mondtam. Sőt, igazából tudjuk is, mióta voltak ugye ezek a Trumpnak a Trumpi vámok megjelentek, azóta a világ azért így elkezdett elmozdulni egy ilyen ex-USA, tehát USA-n kívüli régiók részvénypiaca irányába. És ugye azt is láttuk őszintén szólva, hogy ezek a régióban nagyon nehéz volt mellényúlni, tehát miután ugye korábban ezek a jelentések azért alul voltak pozícionálva az USA-val szemben, az utóbbi időszakban nagyon szép felzárkózást mutattak az amerikai részvénypiachoz képest. És év elején is ez látszódott, hogy folytatódik ez a trend, de hogy az is látszódott, hogy egy kicsit talán túl van pozícionálva rövid távon, tehát mindenki igazából ezt mondta, nem hallottál olyan podcastet, olyan nyilatkozatot, olyan elemzést, ami ne erre tette volna a voksát, vagy nagyon kevesen voltak inkább úgy fogalmazok, akik nem. És ugye a szcenáriónk, amiket említettünk azok közül, ha egy olyan szcenárió valósulna meg, amiről beszéltünk, hogy nem ez a végtelen világgazdasági recesszió, tehát valamekkora forgalom átmegy a szoroson, de hogy azért nem ugyanaz lesz, mint régen, akkor valóban ugye ezek a nem mindenki, de hogy lesznek akkor vélhetően olyan országok, akik Európa, Ázsia, akik hátrányos helyzetbe kerülnek, és könnyen lehet, hogy akkor a piac lehet, hogy nem hosszú távon, mert hosszabb távon valószínűleg megoldódnak a dolgok, de hogy középtávon elkezd újra visszamozdulni az USA irányába. Már csak azért is, mert ahogy mondtam, ez túlpozícionálva volt ez a tét. Nyilván még egyszer, ha viszont ez nagyon gyorsan fel tudna oldódni minden vissza, régi kerékvágásba, akkor nem valószínű, hogy ez az irány. De hogy egy ilyet látok most, tehát ebben az irányban mindenképp volt egy túlpozícionáltság. Voltak ezek mögött egyébként más okok is, tehát például, amit szerintem még mindenképp meg kell itt említenünk, az a koreai piac, ami gyakorlatilag, hát már múlt évnek is, de az idei év kezdetének is a sztár teljesítője volt, és ugye nyilván, ahogy mondtam, a koreai piac egyébként is érzékeny erre a kiesett nyersanyag ellátásra, és ez mellett meg azt is látni kell, hogy óriási spekuláció is kialakult már a piacon, tehát parabolikus emelkedéseket láthattunk, vélhetően nagyon sokan a helyi lakosságban is tőkeáttétellel játszották meg a piacot, és ott nyilván óriási hete, óriási, igen, koncentrált is, de hogy javíts ki, nem tudom pontosan, de hogy 10% körüli vagy feletti esések voltak egymás után két nap, és akkor onnan emelkedett vissza a piacra. Ott vélhetően azért volt egy ilyen megtisztulás a tőkeáttételes tradekből is. De egyébként a brazil piac, aminek alapvetően kedveznie kellene, tehát ugye ők is energiaexportőrök, és egy pozitív van kéne őket érintenie, őket is ugye azért szépen visszaadták, mert az is egy kicsit ilyen konszenzus trail lett már az utóbbi időkben. Tehát, hogy ez miatt van ennek egy ilyen hatása, hogy ez az ex-USA trade most egy kicsit leépült, de nyilván itt nem mindegyik esetben arról beszélünk, hogy a racionalitás, tehát hogy ez a közgazdasági racionalitás valahol tényleg pozíciózárások, tehát túlzottan magas volt például szerintem a brazil piac esetében a pozícionáltság, már nagyon sokan megjátszották, és értelemszerűen, amikor megnő az esélye egy világgazdasági recessziónak, abból hosszabb távon nyilván a brazil piac se jön ki jól mondjuk, és azért sokan pozíciókat is zárnak. Úgyhogy általánosan volt egy ilyen visszaesés szinte mindenhol, de egyébként az kijelenthető alapvetően az érzékeny régiók, Európa, Ázsia, ahogy mondtam, a koreai piac, azokat azért jelentősen megütötték, tehát azért mindenki figyelembe vette a piacot, hogy ki az, aki érzékeny erre.
Sándor Dávid: Így van. Ugye itt azért a feltörekvőknél volt azért egy érdekesség, ugye a dollár, hogy a dollár erősödött. Tehát most volt egy geopolitikai kockázat erősödés, és a dollár igazából tette a dolgát, ami nem volt mindig így, az elmúlt egy-másfél évben voltak olyan periódusok, amikor kifejezetten egy ilyen risk off, tehát kockázatkerülő periódusban ugye részvényt is adták, dollárt is adták, és ahhoz képest most viszont tette a dollár a maga dolgát, és valószínűleg ennek is szerepe van abban innen a túlpozícionáltság mellett, hogy voltak olyan feltörekvő piacok, amiket visszaadtak. Még a brazil is, és akkor igen, itt a Stanley Druckenmiller is becsatlakozott a brazil részvénypiacot favorizálók közé. Ugye ez derült ki itt a legutóbbi, amikor a hedge fundoknak mindig a pozícionáltságát le kell jelenteniük időközönként, és most hát ez derült ki a legutóbbiból, hogy a Stanley Druckenmiller is egy nagyon híres hedge fund menedzser, egy makro alapon befektető menedzser.
Dinnyés István: Egyébként azt is mondtam, mondjuk ezt nem a brazilra, részre, de ugyanezt megfogalmazta, hogy igazából nem egy ilyen nagyon-agyas trade, hanem igazából sokan benne vannak, de hogy racionális most befektetni ebbe az irányba.
Sándor Dávid: Mert hogy miért? Merthogy, és azért itt a brazilt mi is már többször mondtuk igazából az elmúlt időszakban, de akkor még egy picit ráerősítenénk, mert talán itt látszik egyébként az, hogy ennek a helyzetnek a nyertese, az egyik potenciális nyertese Brazília, és ahhoz képest van benne egy ilyen furcsa árfolyam. Furcsa, megmagyaráztuk, hogy miért, tehát vannak olyan tényezők, amik ezt hajtják azt, hogy igazából a brazil piac is esett nem egy jelentős mértékben, de 3-4 százalékot jött lejjebb itt az elmúlt napokban. Itt azért az a helyzet, hogy Brazíliát miért mondogatjuk ennyire. Hogyha pusztán erre a közel-keleti helyzetre figyelünk, akkor milyen megállapodás tudunk lenni? Messze van ugye. Tehát ez egy nagyon fontos észrevétel Brazíliával kapcsolatban. És amellett, hogy messze van, ugye a világ top 10 legnagyobb olajtermelő országa egyébként. Gyakorlatilag a brazil exporton belül az olaj, elsősorban nyersolaj és kisebb részben egyébként a feldolgozott finomított olaj, az az exportnak a 16 százalékát teszi ki. Értelemszerűen, hogyha az olajár emelkedik, az jótékony hatással bír az exporton keresztül a brazil gazdaságra. És ugye amikor a Goldman Sachsnak volt egy ilyen ábrája, hogy melyik feltörekvő piaci országra hogyan hat 10 dolláros olajár emelkedés, akkor ott az látszik, hogy igazából az országokra jellemzően negatív hatást gyakorol a GDP növekedésére, és ott van Brazília, ahol viszont pozitív. Tehát, hogy itt az olajár emelkedés itt az exporton, a már említett exporton keresztül, az ugye pozitív hatást gyakorol a helyi gazdaságra, növekedési kilátásokra, és ami miatt extrán jó sztori is tud szerintem lenni az az, hogy most nagyon magas ugye, erről is beszéltünk a kamat, a reálkamat nagyon magas Brazíliában, de úgy néz ki, hogy ezt el fogja tudni kezdeni lefele hozni a jegybank, már akár most így márciusban megindulhat a kamatcsökkentés, ami még adhat egy lendületet. Jön egy választás, ami egyelőre kockázat, de azt gondolom, hogy itt ez a jelenleg regnáló elnök az egyelőre jól áll a közvélemény-kutatásokban, könnyen lehet, hogy ő viszi majd el a voksokat ilyen módon, nem lesz egy ilyen piac számára egy ilyen extra kockázat ebben a mostani helyzetben. Igazából ebből a Donald Trumpos ez, hogy a Legfelsőbb Bíróság a vámokat ebbe a formájába elkaszálta. Igazából ebből is relatíve jól jön ki Brazília, merthogy alapvetően alacsonyabb vámterheket jelenthet neki ez, amit most emlegetnek, ez a globális 15%, amit vissza akarnak hozni, az alapvetően kedvezőbb a korábbi helyzethez képest. Ez is segítheti, és hogy igazából, tehát igazából még hogyha megnézzük ezt a brazil részvénypiacot, mert itt most gazdaságról beszélünk, meg azzal mi lehet, de aztán lehet, hogy a részvénypiacot meg tök más mozgatja, de itt az a helyzet egyébként, hogy a brazil részvénypiacnak a nagyon nagy része bankipar, tehát amit alapvetően drive-ol az, hogy mi történik a gazdaságban, és ha a gazdaságnak jó, akkor az ennek a szektornak is nagyon leegyszerűsítve egy jó helyzetet tud teremteni. Van benne egy jelentős energiakitettség, jelentős alapanyag szektorkitettség, tehát még a szektor összetétele is egyébként alapvetően vonzó ennek a brazil piacnak, szóval ez egy nyertesként gondolunk rá.
Dinnyés István: Talán itt az egyetlen egy kifutás, de nyilván az meg mindenkire igaz, hogyha ez a legrosszabb szcenárió a világgazdasági recesszió üt be, értelemszerűen akkor már tök mindegy, tehát akkor a brazil piac is nagyon sérülékeny tud lenni. Nyilván dollárban erősödik nagyon, és egyébként akkor meg nem feltétlenül van kinek eladni a nyersanyagot sem, vagy nem akkora mértékben, tehát itt a legszélsőségesebb szcenárió az, ami miatt végül is racionális volt még a piacnak az, hogy azért visszaesett ez az index is, még ha rövid távon pozitívan jön ki belőle.
Amiről még beszéltem itt a portfóliók kapcsán, nyilván, ami szerintem egy érdekes sztori, még akkor is, hogyha most teszem azt, rövid távon feloldódna ez a dolog, de hosszabb távon strukturálisan megint a hadipar kapott egy olyan strukturális üzenetet, hátszelet, hogy igazából muszáj több országnak is erre nagyobb figyelmet fordítani. Elég csak abba belegondolni, hogy beszéltük, hogy például egyesült arab emírség, Szaúd-Arábia, tehát gyakorlatilag ők is támadás alá kerültek, és nyilván nekik is el kell rajta kezdeni gondolkodni, hogy miután vége van ennek, hogy akkor hogy fejlesszék ezen a vonalon hadiparukat. Ugye Európa megint egy kis összetűzésbe kerül Trumppal. Eleinte az angolok nem akarták engedni neki, hogy használják a bázisaikat, aztán ugye a ciprusi támadás után ez fordult a kocka, de a spanyolok, ha jól tudom, azok továbbra is ellene vannak a háborúnak. Tehát, hogy Európa továbbra is ugye megmutatja, hogy nem feltétlenül ért mindenben egyet Amerikával, Amerika ennek nem örül, de nyilván Európa biztonságosabban ezt akkor teheti meg magabiztosan, ha ténylegesen ő is továbbfejleszti a hadiparát, további beruházásokat tesz. Tehát, hogy ha fel is oldódik ez a dolog, és mondjuk lesz a maripari papírokban egy visszakör, mert most egy kicsit mondjuk túl vannak hevülve, strukturálisan megint egy nagyon erős hátszelet kaptak, és vélhetően újabb megrendelési hullámot fognak kapni. Ami szerintem itt ezen belül is egy különös érdekes rész, az ugye a drónok, ismét nagyon sok hír volt a dróntámadásokkal, és amúgy ez egy nagyon érdekes abban a vetületben, főleg védekezés vetületben, hogyha belegondolsz, egy ilyen drón 10-20 ezer dollárba kerül, de egy rakéta, ami lelövi, az sokszor tízszerese vagy akár százszorosa, tehát ilyen millió dolláros összegű lehet. És ezeket a drónokat mostanában már úgy is használják, hogy jel segítséggel összehangolva így csoportosan támadjanak, és értelemszerűen most akkor, ha csoportos dróntámadásról beszélünk, ezeket ezekkel a milliós dolláros rakétákkal leszedni, gyakorlatilag fenntarthatatlan összegekbe kerül. Úgyhogy itt a drónelhárítás a fő kérdés, hogy ezt hogy lehet megoldani. És amiket mostanában láttam, egy érdekes, számomra érdekes sztori volt, amit több ilyen általam kedvelt ellenőrző ház most elővette ennek kapcsán, ez az Enlight nevű cég, ami gyakorlatilag ilyen nagy teljesítményű energia, vagyis inkább lézerfegyverrel szedi le ezeket, és értelemszerűen itt akkor arról beszélünk, hogy a korábbi millió dolláros rakéta helyett egy ilyen 1-10 dolláros lézernyalábbal szedné le ezeket a rakétákat, tehát gyakorlatilag csak a költség annyi, amennyi áramot felhasználd ez a szerkezet. Az Enelite cég egyébként az izraeli vaskupolában is segít pont ennek a kialakításában, a Pentagon védelmi rendszerének a fejlesztésében is. Tehát ilyen szempontból érdekes, most nyilván ezt is megtépték erre a háborúra, de nem lepődnék meg rajta amúgy, ha itt is komoly megrendeléseket kapna például a jövőben. Tehát, hogy összességében a hadipar és a drónok, dróngyártás, drónelhárítása szerintem az megint egy megerősítést kapott, hogy a következő években sajnos egy nagyon fontos beruházási trend lesz a világban.
Sándor Dávid: Jó. Azt már nem biztos, hogy most még egyszer végigmennék ezen, mert ugye összegyűjtöttük igazából a veszteseit is ennek a mostani helyzetnek, és itt azért te beszéltél már Ázsiáról, említetted Európát, itt is értelemszerű az európai befektetők is most hasonlóan a 2022-es évhez a TTF európai gázárjegyzést fogják erősen figyelni minden reggel, hogy az éppen merre megy, és hát ez egy ilyen iránymutatóként fog szolgálni valószínű a piacnak, hogyha fölfele megy az rossz hír, hogyha lefele megy, akkor az egy jobb hír, de hogy összességében azért az látszik, hogy igazából ez az európai részvénypiac, ami nagyon december óta felülteljesít mondjuk egy Amerikához képest. Itt ugye azt gondoljuk, hogy ez a felülteljesítés, ez hát egyelőre ennek vége, és inkább egy alulteljesítő mozgás az, ami várható a következő időszakban. Sajnos azért ennek a farvizén itt van a kelet-közép-európai régió, ahol szintén jelentős nettó energia importőr országok azok, amikről beszélünk, így alapvetően a fizetési mérlegre ez negatívan hat, hogyha tartósabban magas olaj gázárakkal szembesülünk, ugye ennek vannak inflációs kockázatai, növekedési áldozatai, ugye erről is beszéltél már ez a fajta stagfációszerű irány, ami kibontakozik, és alapvetően inkább deviza leértékelődő irány, amivel ez együtt járhat egy ilyen kombináció. Tehát itt ez alapvetően szintén egy relatíve nézve egy kedvezőtlenebb helyzetet tud teremteni. Ami meglepő volt, az egyébként az arany. Most már egy picit lejjebb vagyunk, mint itt a háborús konfliktus előtt, pedig elvileg ez a nagy geopolitikai fedezeti eszköz. Bennem ez azt erősíti, hogy az aranyból talán most így a következő időszakra könnyen lehet, hogy kifogyott a szufla, nem kell, hogy egy ilyen erős lefele kör legyen benne, de azt gondolnám, hogy most egy ilyen konszolidációnak jönnie kell itt a nagy felfutást követően. Ami viszont szintén meglepett, az a bitcoin. Múltkor beszéltünk róla, és most meg mintha elkezdett volna működni.
Dinnyés István: Hát ugye a legutóbb, amikor beszéltünk, az utána még esett sokat, de hogy most én is azt látom, hogy hosszú idő után először mutatott szerintem igazán kedvező mozgást. Biztosan azért még nehéz azt mondani, hogy fordult a kocka, de hogy megjelentek olyan faktorok. Ugye arról beszéltünk múltkor, hogy a bitcoin esetében nincsenek ilyen mély fundamentumok, alapvetően azt határozza meg, hogy mi a fő narratíva, és hogy az árfolyam hogy reagál rá, és ezek közötti visszacsatolásokból alakulnak ki nagyon szép trendek. Ugye egyrészről volt nyilván egy olyan mondás, hogy itt az irániak azért megijedtek attól, hogy az iráni reál az el fog gyengülni, és akkor tömegesen elkezdték bitcoinba, stablecoinokba váltani a pénzüket, és ezt tényleg lehetett látni, hogy az iráni tőzsdéknek, ezeknek megnőtt a forgalmuk. Azt is látni kell, hogy nagyon-nagyon túladott volt. Tehát volt egy érdekesség az elmúlt időszakban, hogy a szoftverpiaccal, amiről szintén sokat beszéltünk a korábbi adásokban, ez gyakorlatilag együtt esett, és mindkettő nagyon túladottá vált. Ennek az oka, hogy miért mozogtak együtt, igazából nincs nagyon pontos magyarázat, én azt tudnám igazából mondani, hogy miután egyre több intézményi szereplő is használta a bitcoint, úgy kezelte akár algoritmusokkal, akár nem algoritmusokkal, mint egy technológiai szektorbeli eszközt, és valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a TEK részvényekkel együtt ezeket kiszórták. És ugye mindketten nagyon mondom, túladottak voltak, és ami érdekes volt, hogy ebben a fellélegzésben, ami most volt az elmúlt napokban, abban viszont nagyon jól reagált már a bitcoin, de hogy azt látni kell, hogy ezek a szoftvercégek is. Tehát engem igazából az nyugtatna meg a leginkább, hogyha ezektől el tudna válni pozitív értelemben, mert hogy akkor azt mutatná, hogy igazából friss pénz is talán érkezik be a piacra, és nem csak ugyanazok a faktorok mozgatják, amik korábban. De hogy summa summarumban ez most jól nézett ki, hogyha itt egyébként a pozitív szcenárió irányába dőlnének el a dolgok, és el tudna mozdulni a piac egy olyan irányba, hogy nem lesz mégsem nagy probléma a szorossal. Abszolút nem lepődnék meg rajta, hogyha a következő időszakban ez egy nagyobb rallyt tudna produkálni a korábbi túladottság után.
Sándor Dávid: Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Remélem sikerült bemutatnunk azt, hogy a mostani iráni háborús helyzetet és úgy unblock a geopolitikai helyzeteket, feszültségeket hogyan érdemes legalábbis szerintünk lefordítani befektetési implikációkra. Úgyhogy még egyszer köszönöm, és Dinnyés István beszélgetőtársamnak is, jómagam pedig Sándor Dávid voltam. Viszontlátásra!
Dinnyés István: Viszontlátásra!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
Szakértőink