AI szorongás a szoftverpiacon – Erre figyelj befektetőként!
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
A szoftveripart fenyegető kockázatokkal kapcsolatos aggodalmak az elmúlt hónapokban tovább erősödtek, ami a részvényárfolyamokon is látványosan megmutatkozott. Mit jelent mindez befektetői szemmel? Átmeneti pánikról van szó, vagy a techcégek üzleti modellje hosszú távú kockázatokkal fenyeget? Mely ágazatok lehetnek a vesztesek és kik kerülhetnek ki nyertesként?
Ezekről is beszélgetett Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: AI szorongás a szoftverpiacon – Erre figyelj befektetőként!
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm Önöket az OTP Global Markets podcast következő epizódjában, ahol szó lesz AI-ról, és Anthropicról, hogy a szoftvercégeket miért ütik már október óta, milyen kihívásokkal néznek szembe. És megpróbálunk arra is választ adni, hogy befektetőként vajon mit lehet érdemes tenni ebben a környezetben.
Beszélgetőpartnerem Dinnyés István lesz, az OTP Global Market advisory osztályának a vezetője, jómagam pedig Sándor Dávid vagyok, a multi-asset elemzési csapatnak a vezetője. Na, és akkor indítsuk onnan a beszélgetést, hogy október óta itt a szoftvercégek, ez a SAS szoftver, ez a Service jellegű szolgáltatást kínáló vállalatok, ezek 30 százalékot zuhantak. És korábban gyakorlatilag a tech-szektor sztárjai voltak, nagyon nagy emelkedéseket láttunk, tipikus növekedési részvények, nagy növekedés van bennük, sérthetetlennek vélt üzleti modellekkel, viszont mintha itt valami eltört volna az elmúlt időszakban, és kifejezetten az utóbbi pár hétben az Anthropicnak voltak olyan bejelentései, amik borzolták a kedélyeket. És akkor szerintem indítsuk innét, hogy mi ez az Anthropic, mit jelentett be, mi történik itt a cégnél?
Dinnyés István: Hát ugye maga az Anthropic az egy ilyen mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalat, egyébként az alapítói az OpenAI-ból váltak ki anno, és a zászlajukra igazából azt tűzték ki, hogy a biztonság és átláthatóság mindenek felett. Magát a modellt amúgy elemzi is ezt, hogy nagyon erős etikai kódja van, de hogy nyilván nem ez volt az, ami most alapvetően felborzolta a kedélyeket, bár teszem hozzá, hogy önmagában ez, hogy ők ennyire ezekre az értékekre nagy hangsúlyt fektetnek. Az első pillanattól kezdve egy ilyen, hát vállalatok számára egy ideális modellé tette ezt az ő Claud modelljüket, mert hogy ugye ez a másik fontos dolog, hogy ugye mostanában sokat lehetett találkozni médiában szerintem ezzel a Claud névvel, az ő modelljüknek ugye gyakorlatilag ez a neve. Hát több dolog is van, amiről szerintem beszélnünk kellene, mielőtt eljutunk így.
Sándor Dávid: Bocsánat, mint a Chatgpt, vagy a Gemini.
Dinnyés István: Igen, igen, igen. Tehát ez gyakorlatilag becenév, vagy nem tudom, minek nevezzük, magának a modellnek ez a neve, ez a Claude Opus, ez gyakorlatilag az agya az ő ilyen mesterséges intelligenciás fejlesztésüknek. És mielőtt mondom továbblépnénk, szerintem érdemes átbeszélni egy kicsit, hogy ez mit is tud, meg hogy mi az, amiben kicsit más, mint ez a többi modell, amiket említettél is. Ugye maga a Claude Opus az ugyanolyan modell lehetne, ami szerintem most érdekes benne, hogy nagyon-nagyon sok bemeneti meg kimeneti tokennel bír. Érdemes akkor elbeszélni arról, szerintem mik ezek a tokenek, mert lehet, hogy nem mindenki van vele teljesen képben. Ugye maga ezek az AI modellek, ezek ilyen nyelvi modellek, és gyakorlatilag a szövegfeldolgozás alapegysége ez a token. Tehát, hogy nem úgy gondolkodnak, vagy hát nem is gondolkodnak igazából, mint mi, hanem feldarabolják a szöveget, és ilyen rövid szavakra szó részletekből kettőt címkéznek meg ezek a tokenek, és akkor igazából ez az érdekes, hogy minden ilyen, amit mi látunk, hogy legenerálódik egy szöveg, az úgy történik, hogy mindig a legvalószínűbb tokent keresi meg igazából ez az AI modell. Tehát nem az van, hogy ő kigondolja ezt a szöveget ilyen gyorsan, hanem megkeresi a legvalószínűbb következő ilyen szórészletet. És ez anno érdekes is volt, mert szerintem sokáig az miatt nem értetik sokan, hogy miért működik ilyen jól, mert ugye nem ez a klasszik gondolkodom, ahogy mi fogjuk fel így a világot, hanem még egyszer ez a folyamata. És itt ugye miért fontos ez a token, mert hogy ugye az, hogy egy szuszra mit tud csinálni egy ilyen modell, az gyakorlatilag a tokeneknek így a száma adja meg. És ugye az Anthropiknál mondom, a kimeneti tokenek száma az most már 128 ezer, és a bemeneti tokenek száma, meg ilyen béta verzióban akár egymillió is lehet. És ez azért nagyon fontos, mert ez azt jelenti, hogy akár egy szuszra meg tud írni egy könyvet, egy szoftvermodult per pillanat ez a Claude Opus, és bemeneti oldalon meg gondolj bele, hogy gyakorlatilag egy komplett versenytárs elemzést tud csinálni így, hiszen meg tudsz vele nézetni egy vállalatnak a dokumentumait, de még a versenytársait is fel tudod töltetni, és mindezt, ahogy mondtam, gyorsan végig is tudja számolni. Tehát, hogy van egy olyan modellünk igazából, amivel tényleg most már nagyon nagy mennyiségű adatot tudsz feldolgozni. És vállalati oldalon ez azért kulcsfontosságú lehet, hogy ne csak ilyen részszövegeket. Azt látni kell, hogyha nem lenne elég ilyen.
Sándor Dávid: Mennyire pontos, ugye vannak ilyen mérőszámok, hogy a többiekhez képest.
Dinnyés István: Szerintem mérőszámokban nem ez a legerősebb modell, de mégis összességében így felhasználási szempontból most mégis ez toronymagasan a legjobb. Tehát ez egy ilyen érdekes dolog, mert eddig ugye nézegettük ezeket ilyen mutatószámokkal, és abban szerintem, mondom még egyszer, mert nem vagyok 100%-ig biztos, de hogy szerintem nem ez a legjobb per pillanat, viszont mégis összességében mindenki most ehhez hasonlít mindent, mert annyira erős felhasználói élményt ad. De ahogy mondtam, itt igazából ez egy kulcsmomentum, hogy meg lehet most már vele oldani olyan funkciókat vagy dolgokat, amiket eddig igazából. Hát bíztunk benne, hogy egyszer majd meg lehet, de most úgy tűnik, hogy ez a Claude Opus alkalmas rá. De önmagában nem ez volt, tehát amit mondtam, hogy itt modellben nem is mindenben a legjobb, meg tök jó, hogy ennyi minden adatot fel tud dolgozni, de nem ez volt az, ami miatt ezeket a szoftvercégeket igazából elkezdték ütni. Két fontos momentuma volt szerintem ennek a folyamatnak. Az egyik az az, hogy amikkel szerintem a legtöbb ember találkozik ilyen néhány fronton, az továbbra is ezek a csetelős applikációk, vagy nem is tudom, minek nevezzem őket, tehát hogy én beírsz valami kérdést, vagy be-felmásolsz valamit, és akkor megkapod az outputot ehhez képest. De ugye a Claude-ná van több másfajta ilyen megközelítés is. Az egyik ez a Claude Code, ami gyakorlatilag egy terminált biztosít a számodra, amit telepíteni kell a gépedre, és ez kifejezetten fejlesztőknek készült, akik kódolással foglalkoznak. És itt már nem arról szól a dolog, hogy ugye ilyen szöveges inputokat teszel be, hanem ez a cloud kód, ez látja a fájlokat a fejlesztőnek a gépén a modulokat. Tehát, hogy gyakorlatilag igazából ez az az ágens alapú kódolás, tehát hogy itt már az megy, hogy segít neki a fejlesztésben ez az ágens. Ami a kulcsmondás lehet itt, hogy nemcsak beszél, hanem cselekszik is igazából ez a Claude Code. Tehát, hogy létre tud hozni neked egy tényleges szoftvert igazából az alapján, amit kérsz tőle. Fontos, hogy itt még azért nem arról beszélünk feltétlenül, hogy bármit megalkot, tehát kellenek rendszermérnökök, de hogy leteszteli a kódot, átgondolja, hogy kellene megírni, és azért elég jó outputokat tud kitenni. Szerintem ezt más sem mutatja jobban, mint hogy maga az Anthropic azt mondja, hogy a kódjainak a 90%-át már az Opus írja. Tehát, hogy történt egy ilyen igazából, hogy ágens alapú kódolás, ez megjelent, köszönhetően mindenképpen ennek a Claude Code-nak, és azt lehetett vele látni, ez tényleg hatékony, és a fejlesztőket nagyban tudja segíteni, hogy olyan mondások voltak, hogy amit korábban egy 5-10-15 fős fejlesztői csapat tudott megcsinálni. Most egy jó rendszerfejlesztési mérnök ezzel a Claude Opusszal össze tudja rakni. És adja magát, hogy akkor viszont korábban azért elég szűk keresztmetszet volt ez, hogy hány programozód van, mennyire jók stb. És hogy ebbe azért mindenképp tud hozni egy ilyen előrelépést ez a modul. Úgyhogy ez volt az egy második ilyen komolyabb lépés, és ami viszont igazán kiverte a biztosítékot, az még csak nem is ez volt, hanem ez a cloud coverk nevű modul, ami lényegében ugyanúgy egy interfészt biztosít a számodra, tehát nem csak egy ilyen chatelő kezelőfelületet, de hogy az már nem csak fejlesztőknek szól, hanem lényegében ezt úgy kell elképzelni, hogy telepíted, és gyakorlatilag úgy tudja használni az AI-t, a Claude a gépedet, mint egy felhasználó. Tehát tettek bele ilyen pluginokat, amivel el tud érni alkalmazásokat. Tehát ugye a Chatgpt, meg ezek, amiket használunk, ugye nem tud elérni, olyan, mintha egy dobozban lenne. És te meg tudod neki mutatni a világot, te hogy látod, ő tudsz vele beszélgetni, de ő nem tud igazából a te világodba úgymond cselekedni. Viszont ezekkel a pluginokkal ez a cloud cowork ez tud. Tehát, hogy tudsz neki feladatokat adni.
Sándor Dávid: Szerintem például milyen plug-in-ok jelentek meg?
Dinnyés István: Például böngésződre fel tud menni ugyanúgy, hogyha van Python telepítve a gépedre, akkor tud programokat írni. Hát itt is elsősorban arról van szó, hogy mit tudom én, korábban vettek ezek az emberek egyszerűbb szoftvereket, például követték a tőzsdét, és ilyen portfoliókezelési szoftvereket vettek. És most viszont meg tudod adni, és ilyeneket láttam is a Claude Cover-nek, hogy te szeretnél egy ilyen programot generálni, ami egyébként nyomon követi a pozícióidat, látja azt, hogy éppen, hogy kereskedsz, és ezeket egyébként egész hatékonyan meg tudja csinálni olyan embereknek is, akik nem feltétlenül programoztak korábban. Ami még talán érdekes volt, hogy ezeket a plug-in-okat amúgy elkezdték kiterjeszteni most már kicsit ilyen digitális szerepkörökre is, vagy munkakörökre, nem tudom ezt jobban megfogalmazni, tehát például létrehoztak jogi plug-int, marketing plug-int, vagy akár szoftverfejlesztési plug-int, és úgy kell elképzelni egy ilyen plug-int, hogy hozzáfér azokhoz a fájlokhoz, azokhoz a programokhoz, amik elengedhetetlenek lennének egy ilyen munkakörben, és egyébként meg úgy van tréneltetve ez a része a mesterséges intelligenciának, hogy ő úgy viselkedjen. Vagy inkább nem is tréner, tehát maga a promptja olyan, úgy van megalkotva, hogy egy profi marketingesként járjon el, egy profi jogtanácsosként járjon el. És ugye azt látni kell, hogy például azok a mondások vannak, hogy egy ilyen jogi ágens például több tízezer oldalanyagot képes átnézni, szerződést írni, stratégiát alkotni, marketing oldalon tud kampányokat megfogalmazni, ott is hirdetéseket írni, a bejövő adatok alapján ezt az egészet újra átgondolni, mérlegelni, és mondom, szoftverfejlesztésnél pedig beszéltünk róla, hogy akár megalkot ilyen önállóan szoftvermodulokat.
Sándor Dávid: Oké, de nyilván van egy olyan kérdés, hogy mennyire bízhat benne a marketing osztály, mennyire bízhat benne a jogi osztály, és hogy itt valahol odaérünk vissza, hogy emiatt miért kell, hogy ennyire megbüntessék ezeket a szoftvercégeket.
Dinnyés István: Ugye szerintem ez két külön, hát egyelőre még inkább mondjuk azt, hogy különbonthatjuk. Nem tudom, hogy eljutunk-e egy olyan pontra, hogy nem, de hogy most per pillanat ez egy jogos kérdés. Tehát ugye örök kérdés így a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy mennyi munkaerőt vált ki, szüksége van még az emberre. És egyébként ezeket nem látom per pillanat felülírva, tehát hogy az látszik, hogy nagyon nagy segítség ezekben az üzletágakban. Azt is lehet tudni, hogy vannak olyan nagy bankok, akik például a Goldman Sachs most próbálkozik ezeknek a bevezetésével, de nem hallottam még olyat, aki azért embert rúgott volna el, vagy akár már leváltotta volna. Nyilván ez lehet csak idő kérdése, de hogy egyelőre erre nem tudom azt mondani, amit kérdezel, hogy ez felülírható, tehát a felelősségvállalás, a kreativitás, tehát hogy ezeket egyelőre szerintem nem feltétlenül írja felül, de az is elvitathatatlan, hogy nagyon nagy teljesítménybeli javulást, meg támogatást tud adni, és ez miatt egyre többen próbálják majd ezt bevezetni. Az, hogy mi lesz ennek a vége, az egy másik kérdés. De, csak hogy visszatérve, a szoftver oldalon azért azt lehet látni, hogy azért tényleg meg tud alkotni programokat. Tehát az elmúlt hónapokban azért lehet látni, hogy egyre több Iphone applikáció születik, egyre több weboldal születik, tehát hogy ezek viszont olyan dolgok, hogy biztos vannak olyan nagyon bonyolult kódok, programok stb., amikhez továbbra is kell neki segítség, de nagyon sok mindenhez nem kell. Tehát ilyen programokat azokat meg tud írni, és akkor itt adja magát, hogyha viszont ezeket meg tudja írni, akkor viszont valamilyen szinten jogosan vannak talán büntetve ezek a szoftvercég fejlesztés. Ezek a szoftver áruló cégek.
Sándor Dávid: Jó, de hogy itt alapvetően oda megyünk vissza, hogy vajon ezeknek a nagy szoftverfejlesztő vállalatoknak az üzleti modelljével mi történhet. Ezzel pont a Goldman Sachsnak van egy érdekes ábrája ezzel kapcsolatban, ami ugye azt mondja, hogy az ő piacukban legalábbis az ő várakozásuk az, hogy az ő piacukban ez meglehetősen az ő piacukból ezek az AI ágensek, ezek akár nagyon nagyot is ki tudnak harapni itt a következő 5-10 évben. Miért, hol, hogyan?
Dinnyés István: Szerintem, ami itt még egy ilyen, a kirakóshoz egy fontos kép, hogy ezek a szoftverfejlesztő vállalatok, vagy akik ilyen programokat adtak el bankoknak stb. Azért egy nagyon kiváltságos helyzetben voltak, nagyon magas marzsokkal tudtak dolgozni. Tehát ugye ez az egész szakma már régóta arról szól, hogy kevés a programozó, meg a jobb programozó, és hát a saját szektorunkban is látjuk azt, hogy néha nagyon nehéz előrelépni ott, ahol komoly IT fejlesztésekről van szó, mert hogy ugye régi rendszerek vannak, nézőket átlátni, nagyon sok új jó programozó kellene, és ez miatt egy ilyen nagyon magas marzsú biznisz volt, és ráadásul mindent megfizettél érte, mert közben meg azt láttad, hogy a digitalizációval haladnod kell. És hát ez most abból a szempontból ugye belerondít ebbe, hogy még hogyha arról is beszélünk, hogy nem tudjuk, hogy mennyi embert vált ki, hogy vált ki, de hogy mindenképpen jóval több programozási kapacitást tesz lehetővé. Tehát és értelemszerűen, ha jóval több kapacitást tesz lehetővé, akkor már nem biztos, hogy ezeket a magas marzsú üzleteket ilyen magas marzsokkal tudod folytatni. Igen, azt is látni kell, az tök érdekes, amit még az elején mondtam, hogy sok token, hogy ez mire lehet jó. Például egyébként egy olyan cégnél vagy intézménynél, ahol régi rendszerek vannak, és eddig nagyon nehéz volt átlátni őket. Nagyon nehéz volt ez, mert váltani a rendszerről. Most azt is látni kell, hogy ezeket az ágensek, két ágenssel fel tudod térképezni ezeket a régi kódokat, és tudnak vele dolgozni. Tehát, hogy megnyit nagyon sok új lehetőséget, ami korábban egyébként lehetséges lett volna, de rettentően sok kapacitás kellett volna hozzá. Ami még itt egy másik érdekes gondolat, és még mindenképp ide tartozik, ha arról beszélünk, hogy miért büntetik ezeket a cégeket, hogy azt is látni kell, hogy ezek közül a cégek közül azért egy jelentős részük csak egyfajta ilyen felhasználói terméket hozott létre. Tehát például neked, mint ugye ilyen befektetési szakembernek, adtak egy felületet, ami egy adatbázisra ráteszel, és ott tudtál kattintgatni, chartokat létrehozni, adott esetben adni-venni. De igazából felelősséget nyilván nem vállalt olyan szempont, hogy neked kellett a döntést meghozni, az adatokat is adott esetben vagy hozzáadták, vagy nem, de hogy lényegében csak egy ilyen user experience-et adott. És az még itt egy fontos dolog, hogy itt amellett, hogy meg tudod saját magadnak csinálni a programot, az is felmerült, hogy nem biztos, hogy minden esetben szükség van erre. Tehát, hogy maga ez az AI ugye úgy működik, hogy az interfészen beírod neki, hogy te milyen outputot szeretnél látni, és adott esetben végén csak az outputot látod. Tehát például most mondok valamit, valaki kisvállalkozó, ott vannak a gépén a számlái, és a végén egy bevallást szeretne csinálni. És ez eddig úgy működött, hogy vettél ehhez egy programot, ami kezelte ezeket a számlákat. De ugye most tesztelik ezt is, hogy látja az Opus a számláidat, és végén csak az Outlook-ot adja meg. Tehát, hogy megpróbálhatnád, hogy létrehozol magadnak egy olyan programot, ami ezt lekezeli, de nem ezt csinálod, hanem csak azt mondod az Opusnak, hogy figyelj, én a bevallásomhoz az outputot, a bevallást szeretném látni, és ehhez pedig itt vannak a számlák a gépemen.
Sándor Dávid: Na jó, de erre meg ugye lehetne azt mondani, hogy oké, de hát, hogy ezek a szoftveres cégek már zuhantak 30%-ot, tényleg átlagosan ez egy index, ami átfogja őket. Valaki ennél nagyobbat is zuhant, valaki kevesebbet, de hogy van már, az értékük harmadát elvesztették ezek a vállalatok, és hogy igazából valami olyasmit képzelnék el, hogy biztos lesz egy átmeneti időszak, tehát hogy nem úgy indul ez a dolog, hogy jó, akkor egyik napról a másikra én a számláimat elkezdem úgy rendszerezni ezzel a Claude-dal, hogy mindent ő csináljon, hanem lesz egy olyan időszak, amikor gondolom én párhuzamosan futnak ezek a dolgok, és először egy ilyen tesztidőszak, hogy mennyire bízhatunk meg ebben, mennyire hoz jó eredményeket, meg jó outputot. Tehát, hogy befektetőként akkor.
Dinnyés István: Ez így van, de ezt neked kell legjobban tudnod, akinek a hobbija a vállalatértékelés, hogy alapvetően, hogyha annyit tudok csak mondani vállalatra, hogy mondjuk a következő két-három évben még biztos velünk lesz, az azért nem feltétlenül ér olyan sokat. Még ha benne is van valamekkora opcióval, hogy még tovább, de hogy az rettentően sokat el tud így veszíteni az értékéből, hogyha nagyon bizonytalanná válik a jövője. És szerintem most itt erről van szó, hogy a piac látta ezeket a tendenciákat. Ha nem is arról beszélünk most nyilván, hogy kisvállalkozók maguknak csinálják meg ezeket, azoknak mindenféle szabályozási korlátjai lennének, stb. Ez inkább csak egy szemléletes példa volt. De hogy nagy vállalatok, amit mondtam, hogy egyre kevesebb dolgot szerveznek ki ezeknek a szoftvercégeknek, és saját házon belül próbálják megoldani ezt a mesterséges intelligencia segítségével. Erre egyre nagyobb esély, ez egyre esélyesebbnek tűnik igazából, és a piac ezt kezdte el árazni.
Sándor Dávid: Én ezt valahogy úgy fordítanám le egyébként, hogy egészen eddig nagyjából, amiket elmondtál. Tehát volt egy olyan szektor, ami egy nagyon erős piaci pozíciót élvezett, nagyon magas Mars termelésre volt képes, és mellette évről évre impozáns növekedést tudott felmutatni, és ezért gyakorlatilag árazásban is egy prémium árazás mellett forgott ez az egész szektor, tehát magas árazási mutatókon. Viszont azzal, hogy megkérdőjeleződik a jövő, az üzleti modell. Vélhetően azt fogjuk látni idővel, hogy a növekedésben ezek azért elkezdenek egész egyszerűen a növekedési dinamika romlani, a marzsok elkezdenek lefele jönni, és onnantól kezdve ez a szegmens, ez a szektor, ez ugye elveszti a növekedési jellegét, a növekedési karakterisztikáját, és ahhoz viszont, vagy ahogy én nézem ezt az egészet, ahhoz viszont meg még nem kellően olcsó egyébként, hogy azt mondja az ember, hogy az kárpótol úgymond a kockázatukért, vagy az ilyen-olyan jövőbeli.
Dinnyés István: Részben szépek egyet egyébként még egyszer, tehát hogy itt nem biztos, hogy így lesz, de most felmerült, hogy ugye nem biztos, hogy velünk maradnak ezek a vállalatok. Tehát abban, ahogy te összefoglaltad, abban azért biztos vagy benne, hogy lehet, hogy kevesebb megrendeléssel, de velünk maradnak, és ez lehet, hogy így is lesz, vagy lehet egy részükkel így lesz, de lehetséges, hogy lesznek olyanok, akiket viszont tényleg tökéletesen kivált a mesterséges intelligencia. Szerintem amúgy ez nem kérdés, mióta velünk van ez a technológia, azóta gyakorlatilag idő kérdése, hogy legyenek olyan részvények, nem feltétlenül ilyen nagy csoportosulásban, de akár kisebbe, akik el fognak tűnni ez miatt. Tehát hogy ez egy technológiai forradalom, értelemszerűen, ha működik, és egyre inkább, ahogy haladunk előre, úgy tűnik, hogy azért ennek vannak elég erősen működőképes aspektusai, az el fog tüntetni bizonyos üzleti modelleket, másokat pedig kiemel.
Sándor Dávid: Oké, de ezzel együtt ugye van most egy olyan helyzet is, hogy igazából befektetők mindent adnak, ami szoftver. Tehát, hogy nem is nagyon tesznek különbséget, ugye ez a fürdővízzel kiöntik a gyereket jelenség. Tehát ugye a szoftvercégeken belül is azzal egyet tudok érteni, hogy lesznek, akiknek vélhetően leáldozik az üzletük. De potenciálisan lehetnek olyanok, ahol most túlféljük ezt a mostani helyzetet. Szerintem nyilván nehéz azért ebben a helyzetben olyan nagyon határozott véleményeket megfogalmazni, mert látjuk, hogy folyamatosan fejlődnek az AI megoldások, viszonylag gyorsan történik ez, de a jelenlegi tudásunk szerint azért mi például azt gondoljuk, hogy a szoftverszegmensen belül például a kibervédelmi cégek, akik hasonló mértékben estek és zuhantak együtt a szektorral. Azt gondoljuk, hogy esetükben inkább tűnik egy túlfélésnek ez a mostani helyzet, még egyszer ez a mostani tudásunk alapján, ami látszik, merthogy itt azért egy olyan szegmensről, egy alszegmenséről beszélünk a szoftvernek, ahol Járnák, amiről hát mi azt gondoljuk, hogy védettebb az AI kihívásokkal szemben.
Dinnyés István: Igen, erről már egy-két gondolatot ejtettünk legutóbb, és így van, én is így gondolom. Tehát annak ellenére teszem hozzá, hogy nyilván félelmek itt is vannak, mert az Anthropi kijött egy cyber seculity modullal is, tehát hogy értelemszerűen ők is gondolkodnak ebben az irányban, de hogy itt mind a szabályozási környezet, mind pedig az, hogy igazából egy külső, tehát az AI ökoszisztémájától független külső szereplőnek legyen egyfajta ilyen rálátása, engedélyezési joga ebben az egész folyamatban, az nekem validnak tűnik. Tehát, hogy azt gondolnám, hogy én is, hogy ezek ki lettek öntve az összes többivel, de hogy itt ezek fontos szerepet fognak bejátszani. Tehát ahogy elég abba belegondolnunk, hogyha nagyon sokan kezdik ezeket használni, nagyon sok mindent rábízunk, akkor egy idő után ugye itt a felelősség kérdésköre meg fog jelenni, hogy ki felelős miért, és hogy szerintem ott fontos, hogy legyen egy külsős partner is, aki ellenőrzi ezeket. Ez egyébként szabályozási oldalon is mindig is elvárás volt, és egyébként meg Józan paraszti ésszel is egy fontos plusz pont egy ilyen bármilyen rendszerben, amit a vállalati rendszer vagy akár döntéshozási rendszer.
Sándor Dávid: Így van, abszolút. Tehát itt azért vannak olyan, például részben, amit említett, szabályozói oldali korlátok, amik miatt egyszerűen ez egy védettebb terület. Gondoljunk csak bele, hogy ne adj isten, ügyféladatok kikerülnek, akár egészségügyi, banki oldalról, kormányzati szerveknél. Tehát, hogy igazából ez nagyon sok helyen volt is szempont.
Dinnyés István: Igen, meg egyébként lehetett találkozni ilyenekkel, hogy kompromittálva volt az ágens, nem azt csinálta, tehát hogy értelemszerűen ugye sajnos olyan világban élünk továbbra is, ahol lesznek olyan szereplők, akik viszont abban érdekeltek, hogy védelmi oldalról megpróbálják gyengíteni a dolgokat.
Sándor Dávid: Igen, és ugye azt is látni kellett, hogy mi például úgy nézünk rá, hogy ha például kormányzati szervekkel szerződik le egy kibervédelmi cég. Ott egyébként bizonyos kategóriáknak meg kell felelnie az adott vállalatnak ahhoz, hogy egyáltalán a kormányzati szereplő leszerződjön vele. Tehát ezeket el kell érni, meg kell ütni egy szintet az adott vállalatnak, hogyha az nincs meg, akkor nem szerződnek le vele. Ugye azt se szabad elfelejteni, hogy mondjam, tehát van egy ilyen jellegű, tehát futsz egyfajta reputációs kockázatot, tehát az a kérdés a vállalati oldalról, hogy futnál-e reputációs kockázatot egy ilyen saját belső fejlesztésű, akár egy Claude vagy egyéb módon, belső módon fejlesztett védelmi rendszerrel, hogy ez a fajta spórolás, amit ezen spórolsz, amit ezen nyersz, az vajon megéri-e azt a fajta kockázatot, akár reputációs szinten, akár belső adatvesztés szintjén, amit ugye kárként el tud szenvedni egy potenciálisan sikeres támadás esetén. Nem vagyok ebben biztos. Szerintem ez azért más ahhoz képest, amit mondasz, hogy marketing oldalon, jogi oldalon, sales, meg HR, analitikáknál, ott talán jobban el tudom képzelni, mint helyettesítő, de egy ilyen kibervédelmi területen egész egyszerűen, amit meg tudunk spórolni vele, ahhoz képest a potenciális kár sokszorosa tudna lenni. Nem beszélve arról, hogy ugye azért a kibervédelmi cégek, azért nyilván itt több éves szerződések vannak a meglevő partnerekkel. Egy partner, hogyha kiválaszt egy ilyen szereplőt, akkor ott gyakorlatilag ezt az ilyen core IT rendszerekhez meglehetősen erősen integrálják ezeket a megoldásokat. Tehát ez nem olyan egyszerű azért, hogy akkor gondolok egyet, és akkor egyik pillanatról a másikra fogom és leválok ezekről a kibervédelmi cégekről.
Dinnyés István: Azért most pont erről szól, hogy jóval egyszerűbb lesz, de még egyszer ebben egyetértünk. Tehát, hogy ezek a nagyobb szereplők egyébként mind dolgoznak ezeken, és akár jogosultságkezelésben, akár más megközelítésben, de hogy mind ők is azonnal észnél voltak. És még egyszer itt ezt tartom egy fontos dolognak, hogy lehetséges egyébként, hogy az Anthropicnak a belső cyber security modulja jó és használni fogod, de szerintem szeretnél egy külsős partnert is, aki még egy biztosítékot ad.
Sándor Dávid: Az így van, ezzel is egyet tudok érteni. Nem tudom, itt szerintem körülbelül arra érdemes lőni vagy várni, hogy most egész egyszerűen benne vagyunk egy ilyen szakaszban, hogy szoftver, szoftver, és igazából ezzel a fajta narratívával, meg szentimentál hangulattal együtt mozog ez a szektor is. Igazából el kellene jönnie egy pontnak, ugye ezt nagyon nehéz bejelölni, hogy ez mikor lesz, de hogy el kéne jönni egy olyan pontnak, amikor a befektetők azt látják, hogy ebben a szektorban a növekedési számok azok valóban jók. A menedzsmentek, hogyha most kijönnek a negyedéves jelentések, olyan előrejelzéseket fogalmaznak meg, amik megnyugtatóak, további növekedésre mutatnak, a Mars termelésük szinten marad akár javul. Tehát igazából én azt gondolom, hogyha ezeket látnák, és ez valószínű a következő lehet még az egy-két negyedévnek a zenéje lesz. Hogyha erről bizonyosságot kapnának a befektetők, én azt gondolom, hogy akkor jöhetne le egy olyan pont, hogy ez a sztori elválik ettől a szoftveres egésztől, és egy potenciális felülteljesítésbe.
Dinnyés István: Van egy nagyon erős tézis azzal kapcsolatban, hogy az adott szoftvercég azt miért nem tudja kiváltani az AI, vagy miért lesz szükség rá akkor is, hogyha az AI vagy a mesterséges intelligencia ilyen típusban elkezdik erőteljesen használni, akkor egyébként már most jó beszállás, csak erre szerintem most még egyszer itt talán a kibervédelem egy jó példa, de egyébként nagyon nehéz pontosan átlátni, mert hogy annyira most jelent meg ez a technológia, és nem óvatosak lesznek vele a befektetők. De hogy egyébként van is most egy ilyen irányvonal így a befektetési körökben, ahol az a mondás, hogy át kell térni a bitekből az atomok világába befektetés szempontjából is. Úgyhogy ugye itt mit értünk ez alatt, hogy a bitek nyilván eddig szoftverben, szoftverben tök jó lehetőségek voltak, viszont most egyre inkább a fizikai megfogható világ, az atomok irányába kell átmozdulni. Miben hardver, nyersanyag, ipar, robotika, és hogy ez a következő években erre kell inkább lőni. Mit gondolsz erről?
Sándor Dávid: Hát meghajolok a gondolat előtt, és ugye nálunk, amit ide lehetne kapcsolni, és amiről már te is beszéltél korábban, én is beszéltem korábban, de akkor lehet, hogy ezt jobban ki lehetne fejteni. Hogyha nyersanyagvonalon maradunk, ez a réznek a szerepe ebben az egész történetben, merthogy a réz esetében van egy olyan strukturális hajtóerő, ami rákapcsolódik akár itt az AI adatközpontok sztorijára is, de egyébként ennél azért sokkal több mindenről van szó.
Ugye, hogy miért? Merthogy egy elektromos vezetőről van szó. A XVIII. században, nem is tudom, Benjamin Franklin, amikor villámhárítókat, tehát próbálta a villámot befogni, akkor egy idő után rájöttek arra, hogy a vas helyett sokkal jobb, hogyha rezet használnak, mert jobban vezeti az áramot, és aztán a XIX. században már ezt elkezdték használni, és ahogy az elektromosság elkezdett terjedni, úgy egyre inkább a réz, a jó vezetőképessége miatt vált egy használt anyaggá. És igazából ez mind a mai napig így van, és most ugye arról beszélünk, hogy elektrifikáció van mindenütt. Mit jelent ez? Ugye részben volt azért egy nagy felfutás a 2003-2008 közötti időszak, ott gyakorlatilag az a kínai ingatlan, mánia ingatlanbuborék, amikor építették, beköltöztek a városokba nagyon sokan, és volt egy nagy ingatlanpiaci bumm, ugye az zabálta a rezet, és azzal együtt a részben is volt egy nagyon hatalmas áremelkedés. Aztán azt követően, ahogy ez a buborék is már itt az elmúlt időszakban inkább ereszteni kezdett, mint tovább fújódni. Ugye a részben is megállt, és egy kicsit egy ilyen unalomba kezdett fulladni, persze voltak benne azért nagy hullámzások. Hogy ebben a változás az az, hogy elég csak mondjuk az USA-ra visszamenni, Amerikára, az Egyesült Államokra, ott évekig gyakorlatilag az áramfogyasztás stagnált, viszont az elmúlt időszakban már éves szinten elkezdett megint nőni az áramfelhasználás, és most azt projektálja ez az S & P Globalnak a várakozása. Éves szinten egy 2% fölötti 2,5%-os éves áramfogyasztás bővülés jöhet a következő időszakban. És akkor emellé odarakjuk Kínát, ami egy dupla akkora árampiac, ahol van 3 %-os, vagy várható 3 százalékos éves növekedés. Oda rakjuk Indiát, ahol ugye a világon a legtöbb ember él, ott meg 4 százalékos éves áramfogyasztás bővülés van, és itt látjuk, hogy azért van egy, legalábbis áramfogyasztási oldalon inkább egy keresletes piac. És ami miatt ez most ilyen nagyon érdekessé vált, meg egy jó narratívát ad az egésznek, az elsősorban ez a ZAI adatközpontok építése, amikor ugye a nagy hyper skillerek, a Microsoft, a Google, Amazon, Meta, ugye gyakorlatilag most az elmúlt hetekben bejelentettek egy közel 700 milliárd dolláros beruházási programot az idei évre, ami elsősorban AI adatközpontok építéséhez kapcsolódik. És hát mi kell egy adatközponthoz? Sok minden, de például réz. Egy AI adatközpontnak az összköltségén belül nagyjából 6 százalékot egyébként a réz tesz ki. Ugye a transzformátorokhoz, a vezetékekhez kell a réz, és nem utolsó sorban kell, hogy az áramhálózatot is, ami odajuttatja az energiát, ahhoz is kell a réz, tehát nagyon sok mindenhez kell ez, és hogy ez az adatcenterek ilyen módon egy ilyen többletkeresletet adnak a következő években, de hogy az az érdekes szerintem a részben, hogy alapvetően ez számítani fog, de hogy mondjuk 2030-ra a globális kínálatnak mondjuk a 2 százalékának megfelelő többletkeresletet jelent ez. Tehát látjuk, és ez a 2 százalék is egyébként sok, tehát nem akarom lekicsinyelni, de hogy egyébként meg nem ez az elsődleges húzóerő, ez egy nagyon jó narratíva és egy ilyen többlet addicionális kereslet, de hogy az elsődleges top húzóerő, az egyébként a megújulók térnyerése elektrifikáció oldalon keresendő. Elektromos autók. Ugye itt az a helyzet, hogy egy elektromos autóhoz közel háromszor annyi rész kell, mint egy belső égésű. A belső égésű az kell, nem tudom, 25 kiló, az elektromoshoz meg kell 31 kiló, a nem aksis részéhez, az akkumulátorhoz meg plusz 40, tehát ez már 70 fölött vagyunk kilogrammban, amennyi rész kell hozzá. És ugye tavaly globálisan az új eladott autóknak a negyede az egyébként elektromos autó volt. Tehát, hogy ez egy brutál, és ez várhatóan ez a tendencia folytatódik. Ott a nap, meg a szélenergia inverterhez, elsősorban transzformátorokhoz használják, vezetékekhez használják a rezet, és alapvetően oké, azt látjuk, hogy a Donald Trump az nem szereti, meg akasztja a szélenergia projektet Amerikánál, ugye a dán cégnek a szélenergia projektjét, és hallottuk a Davosi beszédét, azért ott is belerúgott az ilyen jellegű beruházásokba, de hogy alapvetően tavaly, amit én statisztikát itt találtam, 2025-ben az újonnan installált elektromos kapacitásoknak a 90 százaléka szél és napenergiás kapacitás volt. És ez egy nagyon erős addicionális keresletet jelenthet a következő évekre. És akkor itt még arról nem beszéltünk, hogy ahogy gazdagodnak a feltörekvő országok, és egyre nagyobb lesz a nő a jövedelem. 2040-re szerintem nagyon-nagyon érdekes, most nagyjából 8 milliárd ember él a Földön. 2040-re a feltörekvő országokban kétmilliárdnyi új légkondicionáló berendezés az, amit projektál ez az SMP Global, ez szerintem egy nagyon nagy szám és egy nagyon érdekes szám, amihez nagyon sok rész kell. És akkor itt még nem beszéltünk ugye a védelmi kiadásokról, ahol szintén. Ez is egy kisebb részt ad hozzá, de ez is egy ilyen addicionális plusz, tehát brutális keresleti piac az, ami vár.
Dinnyés István: Ami még itt szerintem érdekes, ezt pont nemrég olvastam, hogy ugye itt a kínálati oldal, ez végig a keresleti oldal, amit feszegetsz, de ugye kínálati oldalon is azért nehéz, ahogy olvastam, újabb rézbányákat nyitni. Például legutóbb beszéltünk róla, hogy ugye Chile a legnagyobb ilyen kitermelő, de hogy ott is ezek a bányák már nagyon el vannak öregedve, és például a meglévő bányákból kitermelni, amik most üzemelnek, egyre nehezebb, jó minőségű és nagy mennyiségű rezet, és itt is újabb fejlesztéseket kellene indítani, de nyilván egy ilyen fejlesztés indítása az nem egyik napról a másikra megy. Tehát, hogy van egy kínálati szűkülés is, és hogy ugye ez miatt igazából adja magát, hogy a részben is kijátszódhat egyfajta, a következő években még további jelentős árfolyamemelkedés. Ugye hasonló volt a setup, de mondom, nem akarom beletenni ugye ebbe az ezüstös sztoriba is, csak az jóval kisebb tételbe zajlott, és jóval több spekuláció volt pont ez miatt benne, jóval kevesebb fizikai készlet volt, de hogy itt is igaz az egyébként, hogy a nagy kereslet mellett azért van egy szűk, szűkösebb kínálat is.
Sándor Dávid: Abszolút. Ezt is megnéztem egyébként. Jó, egy-két számot, csak még hogy.
Dinnyés István: Jó, jó, jó.
Sándor Dávid: Tehát, hogy ez igen, tehát amit én is olvasok, látunk ebből a dologból, hogy alapvetően romló ércminőség, egyre komplexebbek a kitermelési tényezők, egyébként a szakemberhiánnyal is vannak gondok, a költségemelkedés a bányaoldalon, környezetvédelmi aggályok, szabályozási, tehát itt azért vannak szűk keresztmetszetek, és az a helyzet, hogy ez is nekem nagyon érdekes volt, hogy a kitermelése a bányáknak, az most nagyjából 23 millió tonna, és ez 2030-ban éri el a csúcsát, ami 27 millió tonna lesz, és onnan, hát legalábbis azt projektálják, most nyilván ez egy ilyen alap forgatókönyv az Excelben, meg a stb., de hogy azt projektálják, hogy onnan elkezd majd csökkenni a bányáknak a kitermelése.
Sándor Dávid: Ebben benne van az is, amit mondasz, hogy egy bánya a felfedezéstől a kitermelésig az ilyen átlag 17 év, amíg odáig eljutunk, és nyilván ők abból indulnak ki, gondolom, a mostani projektek, amik várhatóak, amik láthatóak már, és akkor ezekből készítik ezeket a projekciókat, de alapvetően itt oda megyünk ki, hogyha ezen az úton megyünk egy ilyen alapforgatókönyv szerint, akkor ez a 2040-es évekre ez egy éves szinten 10 millió tonnás hiányos piaccá válhat. És nyilván nem fog azzá válni, tehát ebben nem fog azzá válni, mert ahogy megyünk idővel előre, ilyenkor jellemzően az szokott történni, hogy az árfolyam elmegy följebb, és a magasabb árfolyamok mellett már esetleg jönnek új technológiák, a magasabb árfolyamok mellett már megtérülővé válhatnak olyan projektek, amik most esetleg nem azok, és gyakorlatilag azért ezek be tudják tölteni ezt a rést. Ugye ez gyakorlatilag az olaj. Igazából a palaolaj forradalomnál is láthattunk egy hasonló jelenséget az olajpiacon, de ehhez mi kell? Tehát befektetőként ugye ehhez valószínű az kell majd első lépésben, hogy azt lássuk, hogy az árfolyam az fölfele megy alapvetően a részpiacon. Tehát igazából ez egy, és ez hosszú táv. Tehát itt 2030-2040-ről beszélünk, ez egy hosszú távú trend, de hogy alapvetően ez egy ilyen, amit mondtál, bitből atom irányába, tehát ez ugye nyersanyagvonalon ez továbbra is egy érdekesség.
Dinnyés István: Nem, évek óta egyébként szerintem egy nagyon jó sztori és egy valid meg a trend a réz. És pont ez miatt, mert hogy az egy dolog, hogy az AI rácsatlakozott, de egyébként is azt láttuk, hogy nagyon sok infrastruktúránk is elöregedett a világban, és ezeket is cserélni kell, tehát nagyon sok a kereset. De hogy egyébként nem mindenhol a réz a legjobb, illetve hát próbálják lecserélni, nem tudom, hogy hallottál-e például már szilícium fotonikáról? Szóval az adatközpontokban egyre több a modern chip, már ilyen brutális mennyiségű adatot kell szárítani a chipek között, és most már viszont nehézséget okoz a rész. Tehát a réz egyébként ilyen mennyiségű. Ugye az adatnátot nyilván elektronokon szállítják ezekben a részben, és viszont ilyen nagy mennyiségű adatáramlásnál, ami most zajlik ezekben az adatközpontokban, ez túlmelegszik, és egyre kevésbé válik alkalmassá. És itt viszont muszáj úgy tűnik, hogy új megoldás után is nézni. És ami, hát most úgy tűnik, hogy egy valid irány lehet, ez az, amit említettem, ez a szilícium-fotonika, ami lényegében ilyen fényimpulzusokat használnának inkább része helyett, vagy elektronok helyett, tehát elektronból foton irányába mennék, nyilván ez gyorsabb is, és nyilván nem melegszik túl. Hát itt viszont az a helyzet, hogy ez egyelőre még csak egy ilyen, hát egy-két cég az, aki igazából foglalkozik vele. Ez is egy tök érdekes téma, hogy legutóbb említettem, hogy a memória hiány van, új memória gyártásra állnak át, új chipeket gyártanak a nagyobb cégek, viszont klasszikusan ezzel az irányvonallal a régi hagyományos gyártók tudnak foglalkozni, akik még a gyártósoraikat nem építették át, és ilyen szempontból amúgy ez egy ilyen érdekes terület. Nyilván ez egy ilyen gyors, hatékony, integrálható folyamat lenne. Szerintem ez amúgy mostanában egy érdekes érdekesség a piacon, mert ugye mindig keressük azt, hogy mi az a következő ilyen AI alkatrész, vagy AI alapanyag, amit még nem talált meg annyira a piac. Nyilván ezekben van tök nagy kockázat, most ami miatt nem is mondom, itt a kisebb papírok egyrészről, másrészről meg őszinte leszek, most jelenteni fognak, és szerintem most a mostani jelentésüknek nem sok köze lesz még a szilícium-fotonikához, de hogy ezek amúgy nincsenek túltolva, mert régebbi fajta csipeket gyártanak, és most van egy-kettő szereplő a piacon, aki abszolút elkezdett mozgolódni ebbe az irányba, tehát felvásárlásokat csinál, és ezt a problémakört próbálja megfogni. Úgyhogy még ez az, csak innen jutott eszembe, hogy nyilván még az az egy dolog jöhet be, hogy próbálunk a rész helyett is keresni valamit, ami még hatékonyabb, de ez azért valószínűleg ez megint csak nem egyik napról a másikra fog megtörténni. Itt is amúgy ez a vonal, ez már régóta a fejekben van ez a szilicium-fotonika, de azért vannak még így a fejlesztésével kapcsolatban elvarratlan kérdések meg szállak, de hogy egyébként mostanában szerintem mostantól érdemes rá figyelni.
Sándor Dávid: Jó, hát akkor köszönöm szépen. Akkor egy gyorsan lehet, hogy összefoglalnám. Arról volt szó, hogy itt szoftver oldalon van egy nagyon nagy esés, áresés a szoftverfejlesztő cégek és szolgáltatásokat kínáló cégeknek a piacán.
Ugye az AI egy újabb fejlődése, egy újabb állomásának a hatására, amit ugye az Anthropicnak a Claude megoldásai, hát hogy mondjam, gerjesztettek tovább, vagy gerjesztették tovább az aggodalmakat. Itt befektetési oldalról azt gondoljuk, hogy persze ilyen nagy túladottságokból jöhetnek bármikor fölfele körök és árfolyam emelkedések, de összességében azt látjuk, hogy nagyon sok szoftvercégnek az üzleti modellje az nagyon komoly kihívásokkal néz szembe a következő időszakra nézve, tehát igazából az ilyen történetektől, amik strukturális ellenszéllel néznek szembe, inkább hátrébb lépnénk, és ezt inkább kihagynánk befektetőként. Van a szektorban olyan rész, ami érdekes lehet, merthogy ilyenkor ugye a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik jelenség. Ez a kibervédelmi cégek, amik ilyen tekintetben megfontolásra alkalmasak. Beszélgettünk arról, hogy a bitek helyett az atomok irányába kell menni, és nyersanyag oldalon a részben milyen lehetőségek rejlenek, és hoztál itt egy érdekességet a végén a vájtfülűeknek.
Dinnyés István: Szilícium-fotonika.
Sándor Dávid: Szilícium-fotonika. Nagyon jó lezárás, úgyhogy köszönjük szépen a figyelmüket. Beszélgetőpartnerem Dinnyés István volt, jómagam pedig Sándor Dávid voltam. Köszönjük a figyelmet, viszontlátásra hallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek