Pénzhígulás, arany, bitcoin: miért szól most minden ezekről?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Befektetői dilemmák bizonytalan időkben – mit áraz most a piac?
Rekordokat döntögetnek a részvénypiacok – miközben geopolitikai feszültség, emelkedő infláció és jegybanki bizonytalanság árnyékolja be a képet. Mi mozgatja valójában a befektetőket? Mikor válik a kivárás a legnagyobb kockázattá, mit várhatunk a Fed élén beköszönő új elnöktől – és mit jelent mindez egy magyar megtakarító portfóliójára nézve?
Erősödő forint, csökkenő hozamok: Befektetői szemmel a magyar választások után
A piacok egyértelmű üzenetet olvastak ki a választási eredményekből: stabil, transzparens, Európa-orientált és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika körvonalazódik. De mit áraz már a piac, és hol maradhat tér a további felértékelődésre?
Többek között az USA államadóssága miatt az elmúlt egy évben bizalmatlanság alakult ki a készpénzzel szemben, egyre többen fordulnak a reáleszközök felé. Mit jelent a debasement trade, és miért kap most nagy hangsúlyt a befektetők körében?
Ezekről a témákról is beszélgetett Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője. Az epizódban szó esik még a latin-amerikai régióról és a mesterséges intelligenciáról is.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Pénzhígulás, arany, bitcoin: miért szól most minden ezekről?
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm Önöket az OTP Global Markets Podcast következő epizódjának alkalmával, amiben szó lesz majd debasement trade-ről, szó lesz nemesfémpiaci szárnyalásról, mi történik az ezüsttel, beszélünk egy picit rézről, beszélünk Latin-Amerikáról, hogy hogy kapcsolódik mindenhez, és a végén azért elhozunk megint egy kis AI-s sztorit.
Beszélgetőpartnerem Dinnyés István lesz az advisory osztálynak a vezetője, jómagam pedig Sándor Dávid vagyok, a multi-asset elemzési csapatnak a vezetője. Kezdjük azzal, hogy nézzük meg, hogy mi történt az év eleje óta egy-két fontosabb eszközben, és hogy az elmúlt egy évben mi volt. Én amit kigyűjtöttem, az arany 17 százalékot ment év eleje óta. Az ezüst az még brutálisabb, itt 50 százalék fölötti a szárnyalás.
Hogyha az elmúlt egy évet nézzük, akkor az arany duplázott, az ezüst meg közel négyszerezett. Nagyon brutális számok. Mindeközben most a dollárt nézem, a dollárindexet, ami több devizával szembeni dollármozgást mutat. Itt az látszik, hogy az elmúlt egy évben itt is volt egy 10 százalékos dollár leértékelődés. Hogyha maradok a reáleszköz vonalon, akkor mondjuk a részvénypiacot érdemes még megnézni. Itt az amerikai részvénypiac az elmúlt egy évben 18 százalékot ment, a feltörekvő részvénypiacuk pedig egy ilyen nagyon hosszas, oldalazó, semmit nem csináló időszak után 41 százalékot rakétáztak. Mi történik itt? Van-e egy olyan jelenség, ami összeköti ezeket?
Dinnyés István: Hát tudom, mire akarsz utalni, de szerintem azért túlzás egy jelenség kötné össze ezeket, de mindenképpen az utóbbi, hát mondjuk, hogy egy évben mondjuk egyre nagyobb hangot kapott ez az úgynevezett debasement trade, ami szerintem elsősorban az aranyat érinti, de több más eszközosztályt, reáleszközt be lehet vonni ennek a kategóriájába. Ugye mi az a defacement trail, akkor szerintem egy-két gondolatban összefoglalnám, és utána beszélgessünk róla egy kicsit. Ugye lényegében ez a pénzhigulása elleni védelem befektetés által. Ugye miért kell védekezni a pénzhigulása ellen? Ugye vannak ezek a papírpénzek, amivel mindannyian használjuk őket, ugye ez az, amiben egy országban fizet az ember, de ugye ezek nem rendelkeznek belső értékkel, tehát nem tudok bemenni a jegybankba, mint korábban, hogy régebben, hogy aranyra váltsam, nem tudom felhasználni, mint egy nyersanyagot. Ez igazából nem ér semmit, az miatt ér valamit, mert egy kormányzat, egy jegybank jelenti, hogy ebben az országban ezzel kell fizetni, és mi ezt elfogadjuk, van benne bizalmunk, mert hogy ugye működik. És nyilván akkor van gond, hogyha ez a bizalom egy kicsit elkezd megborulni, és debasement trade lényegében ezt mondja ki, hogy problémák vannak a bizalommal, vagy lehetnek a későbbiekben, és ez miatt a papírpénzedet próbáld olyan helyekre tenni, ahol nagyobb biztonságban van. Ugye miért gondolják azt néhányan, hogy bizalommal gond lehet, és ez volt igazából, ami felerősödött az elmúlt évben. Az arany több faktor is támogatta, de mindenképp egy fontos faktor volt, hogy sokan elkezdtek megijedni attól, hogy az Amerikai Egyesült Államokban fenntarthatatlan a költségvetési pálya, óriásiak az államadósságok, és hogyha őszinték vagyunk, akkor ez nem csak ott igaz, hanem több olyan fejlett, vagy akár fejlődő gazdaság van, ahol ez igaz. És ugye a lényeg, ami a lényeg, hogy nagyon nehéz látni ebből a kiutat, mert politikusok választási ciklusokban mindig sokat megígérnek, és ugye ahhoz, hogy mondjuk helyre tegyük a költségvetést, ugye ahhoz olyan mondásokat kéne tenni, vagy olyan intézkedéseket, amik nem feltétlenül lennének népszerűek. Tehát mindig újabb költekezésbe megyünk bele ezekbe az újabb ciklusokba, és ugye az USA-ban is az volt a várakozás még Trump előtt, hogy egy kicsit ezt majd helyre teszi, ugye voltak is erre próbálkozások, de hogy azt látjuk, hogy igazából nem ebbe az irányba mentek el végül a dolgok. És másik oldalon pedig nyilván ezekre az óriási államadósságra tök sok kamatot kell fizetni, és van egy ilyen törekvés, hogy sokan azt gondolják, hogy előbb-utóbb ugye ebbe is próbálnak majd tenni a döntéshozók olyan irányba, hogy a kamatokat is próbálják csökkenteni, hogy ne legyen ilyen nagyon magas az államadósság. Tehát, hogy több kérdés is van, egyrészt meg lehet állítani ezt a folyamatot, ha nagyon visszaveszed, akkor félő, hogy recesszióba esel, ugyanúgy ki kell fizetned ezeket a magas államadósságokat, politikusok nem szeretik ezt a vonalat, nem népszerűek, és folyamatosan újabb és újabb pénzt tesznek a rendszerbe, akár ilyen költségvetési stimulus formájában, akár úgy, hogy a jegybankok korábban talán besegítenek mondjuk kötvényvásárlással, mesterségesen alacsonyan tartva a kamatokat, és summa summarum, tehát hogy igazából több pénz kerül a gazdaságba, mint ahogy az növekszik a reálgazdaságba. És ugye nyilván amiből több van, az ugye kevesebbet ér, és akkor tehát, hogy így, hogy felhigul a pénz, úgy próbálsz ez ellen védekezni, hogy olyan eszközökbe teszed, amiket nem lehet nyomtatni, nem lehet sokszorozni, és lényegében ez a debasment trade, és igen.
Sándor Dávid: Ugye ez a Kenneth Griffin volt, aki talán még tavaly ősz környékén, ő a Citadel Hedge Fundnak a vezetője, és mintha ő fogalmazta volna ezt meg az egyik nyilatkozatában ezt a fajta jelenséget, ami valóban azt jelenti, hogy a kötvénytípusú kitettségekből a tőke áramlik reál eszközök irányába, hogyha így nagyon egyszerűek akarunk maradni. De az a helyzet, hogy egyébként ez a fajta jelenség, ez igazából, hogyha történelme visszajelzünk, ugye ez nagyon hosszú idők óta azért ez egy megfigyelhető jelenség, akár a Római Birodalom korában is, de kicsit továbblépünk az 1500-as években, amit erről lehet találni, az az, hogy VIII. Henriknél, ahol először megjelent ez a nagy Great Debasement jelenség, amikor ugye az történt, hogy egész egyszerűen annyira fényűző életszínvonalat tartott fönn az udvarában a VIII. Henrik, miközben háborút folytatott Skóciával, Franciaországgal, tehát akkorák voltak a kiadások, hogy gyakorlatilag azt kellett csinálnia, hogy az arany és az ezüst pénzeket, ahogy mondod, elkezdte valamilyen módon felvizezni úgymond, tehát rezetkeztek. Ugye az olcsóbb rezet kezdték el használni, és ilyen módon, hát így nagyon a fű alatt elkezdték leértékelni ezeket a pénzérméket. Ugye az a helyzet, hogy ezt egy idő után azért észreveszik, hogy ott is a kereskedők, azért egy ideig működik fű alatt ez a dolog, de aztán egy idő után ezt észreveszik, és onnantól kezdve az egy kiló kenyér az nem két ezüst tallér, hanem 3-4, és ahogy ugye az értékét veszti a pénz, ez így változik. Aztán ugye továbbmentünk a Bretton Woods, amikor ugye a Nixon elnök, ugye a Dollának a teljesen tetted itt az aranyhoz való rögzítettségét feladta. Ugye ne felejtsük el, ott is volt egy vietnámi háború, gyakorlatilag azokban az időkben jött létre igazából ez a lebegő árfolyamrendszer. Ugye amikor a pénzeknek az értékét vagy az aktuális árfolyamát, azt igazából kereslet-kínálati viszonyokra bízták és arra hagyták. Aztán hogyha még tovább megyünk, és tényleg ez, akkor igazából ez a 2020-as éveket követően is egy hasonló jelenséget láttunk, ugyanakkor bejött a koronavírus, gyakorlatilag elkezdtek nagyon erősen költekezni az államok, és ahogy te is mondod, a jegybankok is beléptek, és igazából az államok által kibocsátott kötvényeket, azokat gyakorlatilag ilyen-olyan módokon igazából a jegybankok megvásárolták, hogy ez a quantitative easing-nek az időszaka volt. Tehát ez nem egy új keletű jelenség, de az elmúlt egy évben ez ismét elkezdett fölerősödni, ahogy fölment az USA államadósság 120%-a a GDP-nek, 5-6%-os költségvetési deficitet futtat az USA GDP-arányosan, és igazából ez erősítette fel ezt a fajta tőkeátallokálást, ami egy ilyen dedollarizációs iránynak felel meg. Ez inkább talán a tavalyi év első felére volt igazolva, tényleg egy nagyon jelentős, erős dollárgyengülés bontakozott ki, és hogy közben megy a reáleszközökben a tőke. Nyilván, amit te is említettél, hogy azért ez egy faktor, valószínűsíthetően ez egy erős meghatározó tényező ezekben az eszközökben, de nem kizárólagos, mert itt közben ugye kelet-nyugat blokkosodás, geopolitikai feszültségek, ami ugye egy arany, akár ezüstpiacán is még nagyon fontos szerepet játszottak, de hogy igazából a nap végén, mivel láthatóan ez a debasement, ez egy hosszú távra visszanyúló, egyfajta kvázi egy trend, egy ilyen strukturális trendnek mondható, ezért ugye érdemes azért úgy gondolkozni, hogy befektetési szempontból is azért legyen a zsebünkben, a portfóliónkban ugye olyan kitettség, ami véd az ilyen helyzetekkel szemben, még ha ugye azért láthattuk, hogy valamikor ez fölerősödik ez a trend, van, amikor ez visszább szorul, tehát hogy ebben is van mindig egyfajta hullámzás, de mint hosszú távú trendként ez egy élő trend maradhat a következő időszakban is.
És ha így gondolkozunk, akkor ugye az a nagy kérdés, hogy szerinted mik erre vonatkozóan azok a kitettségek, amiket érdemes?
Dinnyés István: Igen, hát ugye klasszikusan ugye, ahogy mondtam, reáleszközök, amiket említeni szoktak, arany, nyersanyagok, részvények, és hát a bitcoin is egyébként ide tartozhat. Amit viszont fontos látni, hogy azért nem egy az egyben húzhatóak rá erre feltétlenül, tehát például a nyersanyag, meg a részvények esetében ugye nagyon sok egyéb ciklus, fundamentális faktor szerepet játszhat, tehát hiába fektetek én be egy részvénybe, hogy védjen a higulás ellen, hogyha az egy csődös részvény lesz, tehát értelemszerűen az úgy nem működik. De például egyébként az arany, meg a bitcoin az egy tipikusan ilyen, hát nem pureplay, de közel pureplay ezekre a tendenciákra, vagy hát legalábbis ez van a befektetésekben.
Sándor Dávid: Mert igen, mert olyat próbálsz te is választani, ahol ugye a kínálati oldalt azt nem lehet csak úgy egyik pillanatról a másikra, most egy kicsit én is túlzok, de ugye a kínálati oldalt nem lehet érdemben növelni. Itt ugye a félelem az az, hogy a jegybankok a pénzkínálati oldalt, a pénzmennyiség oldalát kezdik el érdemben emelni azért, mert nagyok az adósságok, és ugye emiatt van egyfajta bizalomhiány vagy bizalomromlás, ami ehhez a dibesment rate-hez vezet. Ugye itt a kínálati oldal nem mozog ilyen gyorsan. Ugye említetted a bitcoint, viszont az is érdekes, hogy én a legelején meg nem említettem, amikor itt százalékos mozgásokat soroltam föl, merthogy a bitcoin meg olyan érdekes módon lemaradó.
Dinnyés István: Igen, most ugye ez nem működött, ami szerintem sokaknak fájdalom is volt, mert ez volt szerintem évekig az egyik legfontosabb narratívája a bitcoinnak, hogy ki tudsz csekkolni a pénzrendszerből egy alternatív pénzvilágába, és akkor megvéd téged ettől a folyamattól, és szerintem értelemszerűen ebben egy nagy csalódás, mert az arany az sok szempontból elvitte a flow-t. Ugye az a kérdés, hogy miért, nyilván erre nagyon nehéz válaszolni, egy kicsit távolabbról közelíteném meg. Nem tudom, tudod, van ez a közösségi elmélet, ez a reflexivitás, egy ilyen paradigma, ami azt mondja lényegében, hogy a piaci szereplőknek a várakozásai, azok nagyon nagyban determinálják, befolyásolják azt, hogy ténylegesen mi fog történni a gazdaság vagy a piacokon. Tehát nem csak az van, hogy vannak gazdasági fundamentumok, és akkor én befektetek, és ez egy két független dolog, hanem ugye nekünk vannak várakozásaink, ezzel hatással vagyok az árra, ezzel valamilyen szinten a gazdaságra is, és akkor ezek így egymásra visszaható folyamatok. És ez azért egy fontos dolog, mert ebben a bitcoin kérdésben szerintem a legtöbb eszköz esetében igaz az, hogy vannak azért mögöttes fundamentumok. Valamilyen szinten, ahogy beszéltem egy részvény esetében, oké, hogy ki tud alakulni ilyen reflexivitásos visszacsatolás, de hogy egy idő után nagyon eltávolodunk, akkor ugye buborék alakul ki és összeomlik. Még az arany esetében is igaz az, hogy egy nagyon hosszú track rekordról beszélünk, tehát hogy sokkal stabilabban tudunk róla gondolkodni ilyen szempontból, mert évezredek óta velünk van, ékszerként hordjuk, stb. Viszont a bitcoin esetében ugye azért nem egy régi eszköz, és hogyha tök őszinték vagyunk, akkor annak valóban nincs belső értéke, és még egyébként a papírpénzzel szemben még egy kormány sem áll mögötte, aki azt mondaná, hogy de márpedig ezzel kell fizetni. Hanem viszont köszönhetően a technológiai forradalomnak azért nagyon elterjedt, nagyon sokan ismerik, tehát van egyfajta elfogadottsága, de belső értéke nincs. És ezt azért csatoltam ide ezt a reflexivitásos gondolatot, mert hogyha van olyan eszköz, ami tényleg 100%-ig ilyen reflexivitáson alapuló eszköz, akkor az a bitcoin. Szerintem ezért volt az anno, hogy kicsit idősebb Umer közgazdászok, vagy akár vagyonkezelők sokszor lufit láttak benne, ami részben igaz is volt, mert nagyon nagyokat emelkedett, kipukkadt, de nem tűnt el, újra-újra megjelent. Egész egyszerűen azért, mert mindig volt mögötte egy olyan narratíva, ami újra vissza tudta hozni. Tehát ez a társadalmi elfogadottság igazából ez egy erős faktor maradt mögötte. És azért vezettem ezt így fel, mert hogyha azt keressük szerintem, hogy mégis miért nem működik a bitcoin, akkor nem biztos, hogy a fundamentumokban mérlegelhessen. Nagyon sokan ez miatt, hogy nincs hosszú track rekordja, mindig próbálják magyarázni likviditással, gazdasági mutatókkal, de szerintem nincs rá igazából olyan nagyon stabil mondás per pillanat, hogy mi mozgatja. Ami biztos, hogy mozgatja, az az, hogy ez a társadalmi réteg, aki ugye megismerte és hajlandó befektetni, ő éppen mit gondol róla. Gyakorlatilag szerintem ez a fő faktor. És itt szerintem azért sérült egyébként az elmúlt időszakban. Három pont van szerintem, ami miatt nem tudott annyira performálni. Az egyik az az volt, hogy ugye az arany az elvitte a show-t. Tehát azt látni kell, hogy az arany szerintem a mostani trendjében nem egy debasement trade-ként indult, hanem egy geopolitikai védelemként indult, és alapvetően ő a kínai jegybank ott állt mögötte, folyamatosan vette, és mint egy nagyon jó trend, nagyon sokan le is maradtak róla amúgy, de hogy nem ez volt a fő mozgatórugója, utána viszont ez miatt, hogy a jegybankok is folyamatosan megjelentek, a szereplők is lassan becsatlakoztak, egy nagyon-nagyon jól működő trenddé vált, és alapvetően erre a debasement trade-re egy sokkal biztosabb play volt. A másik, ami szerintem nagyon fontos, hogy ugye a bitcoin esetében, ugye itt igazából, ha kripto currencykről beszélünk, tehát összes kriptodevizáról beszélünk, azoknak a száma bődületesen megnőtt. Tehát rengeteg van. Ameddig az előző ciklusokban tényleg nagyon sok pénzt lehetett keresni azzal, hogy bitcoinba fektetsz, vagy egy-két alkony volt, és azokat esetleg jól meglovagolod egy ilyen trendbe, addig most ez nagyon nehézzé vált. Tehát a mostani trendben nagyon-nagyon-nagyon sok szerencse kellett hozzá, hogy jól kifogja egy coint, és a legtöbben szinte inkább csak megégették magukat, a bitcoinról meg nem feltétlenül kerestek olyan sokat. És hát van még egy harmadik faktor szerintem, ami egy kicsit most elbizonytalanító, ugye ez a Microstrategy nevű vállalat, aki folyamatosan veszi gyakorlatilag kötvények kibocsátásával, tehát egyfajta tőkeáttételes play a bitcoinra, és hát látni kell, hogy ez tök jó egészen addig, ameddig megy fel a bitcoin árfolyama, viszont ha esetleg egyszer megfordulna, akkor értelemszerűen könnyen lehet, hogy a Microstrategy az óriási felhozott állományát azt el kellene adnia, és ez is egyfajta ilyen félelemként. Tehát, hogy most sérült egy kicsit szerintem ez a narratíva, és sokkal egyszerűbb play sok szempontból az arany, és ez miatt fókuszált rá jobban a piac. Nyilván, hogyha ilyen irányba megyünk tovább, amiről beszéltünk, tehát ez a debasement trade, ez továbbra is egy fontos meghatározója lesz a piacoknak, mint hosszabb távú megatrend, ahogy te is mondtad, akkor nem gondolnám egyébként, hogy ez előbb-utóbb nem tud fordulni, de per pillanat ugye szerintem ezek miatt a fő pontok miatt nem ez rá a legattraktívabb play.
Sándor Dávid: Aha, tehát hiányzik a narratíva, és van nála egy jobb play, ugye ez az arany. Ugye az arannyal már jó ideje foglalkozunk, és ugye nálunk is azért ez részét képezi, így az elmúlt évek folyamatosan részét képezte a gondolkodásunknak az egyik ajánlott eszköz kategória volt, és igazából az idei évet is úgy kezdtük, hogy ez fennmaradt. Ennek ugye az egyik oka ez, amiről beszéltünk már. Ugye mellette, ami szerintem érdekes, amit te is említettél, ugye 2022-ben volt egy fontos változás, az pedig az, és ez gyakorlatilag az orosz-ukrán háborúhoz kötődik, és igazából ott ez a kelet-nyugat blokkosodásnak az talán egy mérföldkő volt ebben az egész folyamatban.
És igazából itt nem beszélve arról, hogy az orosz pénzeknek a befagyasztása, tehát hogy ez az egész kérdéskör nagy szerepet játszott abban, hogy '22-ben a jegybankok, és elsősorban valóban ezek a feltörekvő piaci jegybankok voltak azok, akik nagyon jelentős mértékben kezdték el, tehát a korábbi évekhez képest nagyon jelentős mértékben kezdték el vásárolni az aranyat és felhalmozni az aranyat. És még mindig az a helyzet, hogy még mindig van tél előttük, most itt közben keresem a konkrét számokat, mert hogyha az összes jegybanki tartalékhoz viszonyítjuk az aranykitettségeket mondjuk a feltörekvő országokba, akkor ott 15 százalék körüli szinteken állunk, a fejlett országokban átlagosan meg mondjuk kétszer ekkora az arany szerepe a jegybanki tartalékokban, tehát ilyen módon még mindig bőven van hova fölzárkózni. Azért az az igazság egyébként, hogy 22-23-24, tehát ezek az évek egy stabilan a korábbi időszakokhoz képest érdemben magasabb jegybanki aranyvásárlásokat hoztak. 2024 második felében ezek eltűntek ezek az aranyvásárlások. Beszéltünk arról is, hogy könnyen lehet, hogy ahogy az arany árfolyama is elkezdett fölfele jönni, valamelyest elbizonytalanította a jegybankokat, lehet, hogy inkább kivártak a vásárlásokkal, de aztán utána visszajöttek a piacra, és igazából még az elmúlt hónapokban, tehát a tavalyi év végén is az látszik, hogy a jegybankok azért ott voltak a piacon, már valamelyest csökkenő aktivitás mellett, mint a megelőző pár évben, de még mindig ez egy erős keresleti tényező. Kínai jegybank több hónapja folyamatosan megint vásárlóként van jelen, egyébként a lengyel jegybank az, ami a tavalyi évben a legtöbb aranyat vásárolt jegybank volt. Tehát ez a tendencia él, és még egy valami, hogy az elmúlt egy évben viszont ami rágyújtotta a rakétát, az az ETF flow. Egyrészt Észak-Amerika, másrészt pedig a feltörekvőkön belül elsősorban India, Kína, ahol gyakorlatilag ez a befektetési jellegű aranyvásárlás az ETF-ekbe való befektetés, ezek rekord magasságokba emelkedtek. És a korábbi időszakokhoz képest ez egy nagyon kiugró kereslet jelent meg gyakorlatilag a lakossági befektetők részéről. És igazából ez okozta azért még itt az elmúlt egy évnek ezt a nagyon-nagyon jelentős mértékű emelkedését. És aztán, hogy ugye hol futhatunk ki, tehát most értelemszerűen egy év alatt duplázott az árfolyam, ilyenkor már azért óvatosabbak vagyunk, hogyha így a rövid távú kifutásokat nézzük, mert azért azt hozzá kell tenni, hogy ez a befektetési jellegű keresletnek azért van egy erős ciklikussága, hogyha visszanézzük az elmúlt időszakot. Tehát itt már valamekkora óvatosság indokolt, de az továbbra is igaz, hogy hosszabb távon portfóliószemmel továbbra is egy tartható kategória. Nyilván itt elsősorban mi úgy gondolkozunk, hogy azért a visszaeső periódusokban érdemes azért a kitettségeket jobban növelni, amikor van nagy megugrás, akkor valamelyest leépíteni belőle, és hogy igazából így haladunk így emellett a trend mellett. Szerintem azért ami az aranynál érdekesebb és izgalmasabb téma, az ugye az ezüst. Mert hogy ez mégiscsak ez, tehát itt azt látjuk, hogy az árfolyam négyszereződött. Szerintem nagyon sokan próbálják megfogni, shortolni ezeken a szinteken. Mit üzensz nekik?
Dinnyés István: Hát először kezdjük akkor azzal, hogy miért emelkedett ez ennyit. Itt is azért vannak eltérő vélemények. Ezt azért kevésbé kapcsolnám amúgy a debasement trade-hez, meg a geopolitikai vonalhoz. Nyilván az utóbbi időben már biztos ez is közrejátszott benne. De hogy azt látni kell, hogy ahogy mondtam is, ugye amikor az aranytrendje megindult, nagyon sokáig nem működött az ezüst. Tehát ahogy mondtam, hogy egy ilyen jó trendnél nagyon sokan lemaradnak benne, és ilyenkor, hogy lenni szokott, próbálnak okosan becsatlakozni, és ezek általában nem működnek ezek a dolgok, tehát nagyon sokan úgy próbálták az aranyt utolérni, hogy még az trendhez illik, hogy a lemaradót megveszik az ezüstöt, és hát ez baromira nem működött, mert ugye akkoriban, ahogy mondtam, az arany narratívája nem annyira, tehát sokkal inkább geopolitika volt, aztán kicsit.
Sándor Dávid: De hát ott a jegybanki vásárlások voltak az arány mögött az erős tényező.
Dinnyés István: Igen, és ugye ez nem működött ez a trade. Tehát, hogy egy az egyben megfeleltetni neki, tehát nyilvánvalóan más mozgatórugóknak is kellett szerintem lennie, amihez egyébként később ez csatlakozhatott, de mi lehetett akkor ez a mozgatórugó? Itt egyébként megint ez az AI, és hát ez a megnövekvő energiaigény az, ami szerintem ezt elsősorban elindította. Ugye erről beszéltünk már sokszor itt ketten, meg hármasban is, hogy ugye nagyon nagy az áramigénye a mesterséges intelligenciának, legutóbb ugye volt szó ezekről a GPU-król, amik ugye processzor, számítási kapacitás miatt kellenek ezek a rendkívül erős chipek, és például egy ilyen GPU, ez ilyen érdekesség, kb. annyit fogyaszt, mint egy háztartás. Tehát, hogy azt látni kell, hogy ezeknek brutális energiaigénye van, és ugye ahogy beszéltük, ez miatt is ezeket az adatcentereket próbálják felvértezni mindenféle energia és Féle energiatermelő létesítményekkel, tehát földgázt ugye említettük, de ugye, ami itt egyébként régóta megy nálunk is, az ugye a megújuló energiaforrások. Nem feltétlenül ez a data centereknek a legfőbb energiaforrása, viszont a megugró áramigényre nagyon fontosak, és ugye, ha már globális trendek, ugye az egyik nagyon fontos globális trend ez a felmelegedés, tehát mindenki azért valamennyire próbál ez ellen küzdeni, és értelemszerűen adja magát, hogy akkor megújuló energiaforrások napenergia az egy ilyen helyzetben, amikor megemelkedik az áramigény, arra is sokkal inkább szükség van. Na és akkor summa summarum, ugye nyilván egyre több napelemre van szükség, és ezeknek egyébként az egyik ilyen legfontosabb eleme ugye az az ezüst. Ugye az ezüst egyébként a legjobb elektromos vezető, nyilván ezt használják benne. Ez olyannyira igaz, hogy egyébként 2030-ra az a mondás, hogy az ezüst termelés 50%-át egy az egyben felszippantja egyébként ez a napelem szektor. Na mindegy, és nyilván aztán, ahogy ez megindult ez a folyamat, hogy ez a napelemgyártás egyre inkább fókuszba került, akkor mindenkinek leesett, hogy nyilván ehhez ezüst kell, és azt kell látni, hogy itt a kereslet meg a kínálati oldal is meglehetősen rugalmatlan. Tehát, hogy mit értek ez alatt, azt kell látni, hogy például kínálati oldalon, ugye ez is bányászat, ez nem egy egyszerű dolog, tehát az ezüstnek egy jelentős százaléka, 72 százaléka egyébként ilyen melléktermék, amit ilyen réz ólom meg cinkbányákban termelnek ki. Tehát, hogy nem annyira egyszerű azt mondani, hogy akkor az ezüstbányáimból több ezüstöt bányászok ki, mert nem pont így van kialakítva jelenleg ez a bányászati szegmens. Tehát, hogy van egy alapvetően egy olyan kínálatom, ami nem annyira alkalmazkodóképes. Keresleti oldalon meg azt kell látni, hogy ez egyébként viszonylag a töredékét teszi ki egy ilyen napelemnek, tehát még egyébként egészen 100 dollárig az volt a mondás, hogyha még nem éri el az este 100 órát, hogy nem is nagyon akarnak foglalkozni helyettesítéssel a napelemgyártók, meg ha majd akarnak is, ugye át kell húzni a gyártósorokat, stb. stb. Tehát, hogy annak ellenére, hogy mi azt láttuk ugye a grafikonokon, hogy hú, hát ez emelkedjük tök sokat, ezek, akik ilyen főipari felhasználók voltak, ezeknek ez nem feltétlenül jelentett akkora nagy gondot. Tehát adott volt ez a két lehetőség, hogy rugalmatlan kereslet, rugalmatlan kínálat, több napelem kell, leesik mindenkinek, és értelemszerűen ugye ez is brutális trendbe kezdett. És hát nyilván ezt még látjuk most viszont a grafikonon, az árfolyamon, hogy most már viszont a százas szintek felett vagyunk. Tehát, hogy igazából ez a sztori, ez nagyon-nagyon eldurrant. Most imádná magát a kérdés, hogy akkor most mi a helyzet, merthogy ezért is tetted föl ezt a kérdést. Nem egyszerű szerintem. Ugye az van még mindig, hogy fontos látni, hogy ilyen árupiaci szempontból azért a keletnek, meg a nyugatnak is vannak ilyen fő árutőzsdéi, ugye a sanghaji keleten, a kínai és a New Yorkból Ecomex. És lényegében van most egy ilyen egy jó ideje fennálló nagyon-nagyon erős különbség a kettő között, tehát kínai, a kínai ezüstár az jóval magasabb, mint a nyugati. És ez azért nagyon fontos, mert ez azt mutatja, hogy a kínaiak mindenáron megveszik. Tehát, hogy van ott egy olyan tényleges kereslet, amíg ez a nagy rész fennáll, amivel igazából nagyon nehéz vitatkozni, hogy ez mennyire spekuláció, vagy nem, mert ott tényleg veszik. Azt is látni kell, hogy a kínai lakosság is, ugye ott volt azért egy ilyen ingatlanpiaci crash, vagy nem tudom minek nevezzem, és hogy onnan is próbálják valószínűleg kimenekíteni még a pénzüket, tehát az leszállóágban van, a pénzek más irányt keresnek, és egyébként könnyen lehet, hogy egyébként ez is hajtja ezt a sztorit Kínában, meg hát volt még egyszer a főhajtóerő, az ott is az, hogy ott is napelemet gyártanak. Tehát van egy tényleges kereslet Kínában rá, és azt is látni kell, hogy nyugati tőzsdéken meg azt látjuk, hogy a fizikai készlet folyamatosan ürül ki. Tehát, hogyha ne adj isten, ha ebből a tendenciából örülne ki, akkor egyébként könnyen lehet, hogy szeptemberben tudták kiürülne, ami meg azt jelentené, hogy a fene tudja, alig tud emelkedni az ár. De mindemellett, tehát hogy azt mondom, hogy értelemszerűen még mindig nehéz azt mondani rá, hogy eltűnt volna a kereslet, nem tudom ezt mondani, tehát változhat egyik napról a másikra, de most per pillanat nehéz ezt mondani. Azt én is látom, ugye nagyon megnőtt a spekuláció, benne a volatilitás az egekben van, tehát klasszikusan ilyen ezüstláz idejét idézi az árfolyam, úgyhogy olyan nagyon nagy mondás szerintem itt nehéz tenni. Akinek van tőkeáttétele, annak érdemes nagyon sürgősen profitot realizálni, mert lehet látni, hogy nagyon sokat emelkedett az árfolyam ilyenkor szerintem, amikor ekkora spekuláció van, amiben egy 30%-os visszaesés tök könnyen eljöhet. Aki hosszabb távra vette, esetleg úgy tart valamilyen bányakitettséget, ezt meg azt, annak is azt javasolnánk, hogy itt azért profitot realizálni, visszasúlyozni oda, ahol gondolta, hogy tartsa a portfólióban, az egy abszolút racionális döntés. Sorba menni, az már egy nehezebb kérdés. Ahogy mondtam, ott azért még vannak olyan, még mindig állnak olyan feltételek, hogy nehéz azt mondani, hogy ezt feltétlenül össze kéne, hogy itt omoljon. Ahogy mondtam, ez tud változni, de összességében ennyi. Ezek szerintem a főbb mozgatórugók, amiket figyelni érdemes.
Sándor Dávid: Ebben nagyjából egy rugóra jár az agyunk, és pont ezért is hoztam el azért egy olyan sztorit erre egy picit ráülve, amikor keressük azt a nyersanyagot, ami szintén bír egy ilyen elektromossági vezető szereppel, és potenciálisan helyettesítője tud lenni ebben az ezüstben. Nyilván, amit elmondtál, itt azért bőven vannak ebben, tehát azért nem egy olyan egyirányú utca ez, de hogy na, így tudnám talán rákötni ezt a réz sztorit erre az egészre. Merthogy a réz esetében viszont azt látjuk, hogy hasonló okokból kifolyólag, tehát itt nyilván az AI adatcentereknek a hatalmas infrastrukturális beruházások, gyakorlatilag az elektromos autózásnak az elterjedése, bármihez, amihez az elektromos vezető szerepre szükség van, akár a robotikában, tehát ugye nagyon fontos szerepet tud betölteni, és ezek azért olyan trendek, amik a következő években ezek meghatározóak maradnak. És igazából itt jön rá, vagy itt jön a képbe ugye a réz, aminek van egy stabil keresleti oldala. Miközben egyébként a kínálati oldalon itt láttuk az elmúlt egy évben is, hogy azért volt küzdelem. Tehát voltak bányabezárások, voltak bányakatasztrófák, ami miatt kiesett kínálat, tehát hogy alapvetően van egy kínálati oldal, ami viszont azért itt sem feltétlen tud annyira gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni egy ilyen egyébként szép keresleti piaci helyzethez. Tehát, hogy alapvetően mi azt gondoljuk, hogyha valaki ugye keres olyan eszközt, ami szintén ezen a fémvonalon marad, és itt már jóval inkább az ipari fém irányába fogunk elbillenni. Itt ugye azt gondoljuk, hogy igazából a réz az egy alternatíva tud lenni még a mostani helyzetben is. Tehát nyilván itt is vannak azért kockázatok, ezeket ki kell érdemes tenni az asztalra. Itt a részben pont az a helyzet, hogy amit említettél például itt a Comex-en, a részkészletek ott az elmúlt időszakban egyébként elkezdtek fölhalmozódni. Tehát alapvetően képes lehet előállítani egy olyan helyzetet akár az év közepén, az év második felében, ami mondjuk a réz árfolyamában is hoz egy kisebb korrekciós fázist. De igazából azt gondoljuk, hogy ezek alkalmasak egy olyan helyzetre, amikor mondjuk növeli valahogy az ember a kitettségét.
Dinnyés István: Igen, azt szerintem látni kell, hogy azért valamennyire együtt szoktak mozogni. Tehát ezért is, bár mondtam, hogy ugye más faktorok mozgathatták az aranyt, valamennyire más faktorok mutathatják az ezüstöt, meg a rezet, de hogy ezek a fémek azért van egyfajta együtt mozgás bennük. Tehát ha ezüstben megjönne ez a várva várt korrekció, az vélhetően a résen maradna ki belőle, csak lehet, hogy nem feltétlenül esne annyira vissza, de mindenképpen, ahogy te is említetted, egyébként sokan várnák ebben azt, hogy a következő nagy trend majd ebben is ki tud bontakozni. És egyébként nem kell ezt feltétlenül várni, tehát legutóbb is beszéltünk róla, ez is azért jóval feljebb van, csak ebben nem alakul ki egyfajta ilyen láz, mint az ezüstben.
Sándor Dávid: Abszolút, nyilván ennek is azért megvannak a sajátos elemei, ugye Kína nagyon nagy szereplő a keresleti oldalon, és ott alapvetően a már említett ingatlanpiaci helyzet miatt is, az ott mindig egy ilyen kockázati faktor, hogy ott hogy alakul a helyzet. De hogy summa summarum azért ezekkel az elektrifikációval, az infrastrukturális beruházásokkal együtt igazából egy viszonylag szűkösnek tűnő piac az, ami ígérkezik hosszabb távon, tehát ezért lehet jó ez a réz, rézbányák kitettség, mint play. És ha itt tartunk a réznél, akkor szerintem érdemes lenne behozni talán egy részvénypiacot is, hogy vajon hogy kapcsolható rá erre az egész gondolati körre, illetve hogy melyik régió az, ami ráilleszkedik ezekre a folyamatokra.
Dinnyés István: Ez igen, ezt szerintem nagyon jókor hozzuk be, bár pár héttel ezelőtt még aktuálisabb lett volna, de ugye szinte most nyilván itt Dél-Amerikáról lehetne beszélni, ahol ott van Pearl Chile vezető részkitermelőként, viszont egyébként is érdemes Dél-Amerikáról beszélni szerintem. Tehát, hogy amellett, hogy már régóta ajánljuk, szerintem ez egy régebbi ajánlatunk, így ez a latin-amerikai térség, mert hogy nagyon alulértékelt volt, és ugye láttunk benne pozitív fordulatokat. Most szerintem tényleg megérkezett egy olyan katalizátor, ami akár több évre előre tekintve is egyébként egy jó befektetési célponttá teszi ezt a régiót. Ugye mire gondolok itt? Hát nyilván a venezuelai, amerikai Egyesült Államokbeli intervencióra, Maduro elfogására. Ugye a dél-amerikai régióval szerintem sokáig az volt a fő probléma, hogy a befektetői bizalom nem volt túl erős az irányába. Tehát, hogy azt láttuk, hogy igen, tök olcsók a cégek, de hát ott mindenféle diktátor van, fene tudja, hogy hova teszem a pénzem, mi lesz vele. Egy-két év múlva politikai kockázat, infláció, stb. Tehát, hogy így nem biztos, hogy hiába olcsó, ott szeretném tartani a megtakarításaimat, max, aki ilyen forró pénzzel egy kicsit rövid távra gondolkodik. Viszont ez adott egy olyan szignált szerintem, ez a fajta venezula intervenció, hogy az USA igazából a saját közvetlen környezetében könnyen lehet, hogy rendet szeretne tartani, tehát ugye látszik, hogy a világban kezdik a nagyobb nagyhatalmak olyan irányba pozicionálni magukat, hogy nagyon fontos nekik a nyersanyag kitekintve, és ugye hát Venezuelában ott van az olajkészlet, de egyébként Dél-Amerikában ott van még rengeteg egyéb érdekes nyersanyag, és az USA-nak adja magát, hogy ott van a közvetlen közelében, tehát hogy úgy próbálja kiépíteni hosszabb távra a saját berkeit, hogy Dél-Amerikát egyébként ebbe bevonja aktívan.
Sándor Dávid: Bocs, egyet hadd szóljak közbe, hogy ez az 1800-as években ez a Monroe James Monroe amerikai elnök, ugye az 1800-as években megfogalmazta azt, hogy akkor az európaiakkal szemben, hogy igazából Amerika nem szeretné ugyanígy gyakorlatilag a hátsó kertben tudni az ellenséges vagy egyéb hódító országokat, és gyakorlatilag itt is erről van szó, most a Donald Trump után ez a Donró elvnek keresztelték ezt a dolgot. Ugye nem szeretik azt látni az amerikaiak, hogy orosz vagy kínai befolyás érvényesül igazából a hozzájuk közel lévő területeken, bocs, és akkor így zárójelben.
Dinnyés István: Így van, ez már tök jó, hogy elmondtad, de hogy igazából befektetői szempontból, tehát hogyha ez tényleg így van, akkor az a fő üzenet, hogy ugye politikai stabilitás, a kínai befolyás kiszorítása, és az ellátási láncok hazatelepítésében egy nagyon fontos szerepet játszható régió lehet, és értelemszerűen viszont így a befektetői bizalom is visszatérhet. Tehát hogyha egy amerikai sztenderdeknek kell már megfelelni a régióban, akkor sokkal kevésbé fél tőle a befektető, hogy ott mi fog történni a pénzével. Tehát könnyen lehet, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban tök jó ajánlás volt és sokat lehetett vele keresni, hogy ebben még bőven van potenciál. Továbbra is olcsó, technikailag megnézve pedig messziről megnézve a Charles-ot, azért egy ilyen nagyon komoly kitörés történt egyébként az elmúlt időszakban. Na de ugye ott rengeteg érdekes ország van, és akkor ha már éz, akkor Chile. Egyébként Chile sokat, az volt az egyik legjobban performáló, de még simán lehet, hogy idén is fog hozni egy olyan jó teljesítményt múlt évben. Egész egyszerűen ez miatt, hogy ugye az mellett, hogy ugye van ez a fajta befektetői bizalom, visszatér, és látjuk, hogy a rézre, lítiumra, amiben egyébként fontos kitermelő szükség van. Azt látni kell, hogy ott egyébként piacbarát elnököt választottak meg, ugye José Antonio Cast, ebbe abszolút besorolható, fegyelmezett ott a monetáris politika, inflációval sincs olyan nagy probléma. Tehát, hogy alapvetően ehhez még hozzájön mondom az is, hogy ez az amerikai vonal is ott megjelent, így adja magát, hogy ez egy jó célpont lehet. Viszont ti, amikor elkezdtük ezt a latomot ajánlani, elsősorban Brazíliára fókuszáltatok, ott most mi a helyzet?
Sándor Dávid: Igen, tehát hogy Brazíliát hozzá, mert ugye van ez a brazil-mexikó sztori, de most talán inkább a Brazília, ami erre a nyersanyagból arra jobban árul, mert hogy ugye Brazília egy komoly nyersanyag exportőr, szójabab, tehát agrártermékek, olaj, vasérc, ezekben jelentős exportőrnek számít. Tehát ilyen módon azért van benne egyfajta nyersanyag play, tehát hogyha valaki nyersanyagár emelkedést akar meglovagolni egy részvénypiaci régión keresztül, akkor ott adja magát a brazil részvénypiac, ahol ráadásul egy kellően nagy olcsóságot találtak a befektetők az elmúlt időszakban. Tényleg globálisan a világ egyik legolcsóbb részvénypiaca. Ugye itt a kelet-közép-európai részvénypiacról sokat beszéltünk már, hogy mennyire olcsó, a brazil nagyjából ilyen árazási szinteken volt az elmúlt időszakban. És itt alapvetően nyilván az idei évben azért ősszel ugye egy választás jön, a Lula jelenleg regnáló elnök, aki vezet még a pollokban, de hogy mellett ugye a Bolsonaro fia is beszáll a versenyben, és ott még nem tudni, hogy ezen az oldalon, ezen a konzervatív oldalon ki lesz végül is a jelölt. Egyelőre a Lula vezette helyzetben egyelőre nem tűnik annyira kiélezettnek egyébként ez a választási helyzet, de hogy alapvetően egy olyan lehetőséget meg tudhat teremteni, mert Brazíliában az a helyzet, hogy az infláció szépen jön le. A jegybanki alapkamat az nagyon kétszámjegyű százalék, tehát még mindig 10 százalék fölött van, van egy nagyon-nagyon magas reálkamat az országban, tehát arra van esély, hogy ez a reálkamat elkezdjen csökkenni, és tegyük fel, hogy a Lula elnöknek nem kell olyan eszeveszett módon költekeznie itt a következő időszakban, mert nem látják annyira erősnek az ellenzéki oldalt, akkor egy ilyen esetben összeállhat egy olyan forgatókönyv, hogy a jegybank azért el tudja kezdeni lefele hozni a kamatot, ami idővel viszont azért értelemszerűen a gazdasági aktivitásra nézve is lesz egy pozitív hatása.
És hogy alapvetően Brazília így áll, tehát hogy mindemellett, hogy igazából talán a fő sztorit az általad is említett mozgások hordozzák. Tehát ez látszik nagyon-nagyon, tehát a latin-amerikai régióban az idei év kifejezetten erős tőkebeáramlással indult, tehát látszik az, hogy van egy fordulat itt a korábbi, hát a narratívában is, meg a régió megítélésében nézve is. És nyilván egyébként is azért a brazil részvénypiacon is vannak olyan picit ilyen egyedibbnek mondható sztorik, amik azért alapvetően fékezett mértékben, de talán inkább még mindig pozitív irányba mutatnak.
És akkor még egy témánk lenne, beszéltünk azért nyersanyagokról, beszéltünk ezüstről és rézről is azt mondtuk, hogy azért itt ezek az AI adatközpontok, az infrastrukturális beruházások azért milyen fontos szerepet bírnak így a jövőbeli, keresleti oldali szempontból, akkor azt nézzük már meg, hogy ebben az egész AI-os történetben most hol állunk, mert szerintem ez azért egy fontos téma.
Dinnyés István: Ez azért egy messzire vezető kérdés, szerintem ezt majd részletesebben is egy külön adásban, mert nagyon sok történés van továbbra is. De azért egy-két dolgot kiemelnék, és majd egyszer tovább boncolgatjuk. Ami érdekes volt szerintem, de abba most pont talán nagyon sok minden be lett árazva, ez a memóriaszűkösség, hogy mindenki kereste ugye, hogy mi lehet a következő olyan faktor, ami kell az AI-hoz, és ez miatt főleg drágul, és ugye ez a memória volt az év elején talán, hát meg már múlt év végén is az ilyen fő topik, és akkor ebben nyilván voltak olyan cégek, akik nagyon jól fel tudtak érdeklődni, főleg koreai fronton, ugye a Samsung, a Skynex, de egyébként Micron is az USA-ban. De amiről nem volt annyira szó, csak mondom, ezeket is beárazták, hogy azért van ez a memória probléma, mert egyébként állnak EU technológiára ezek a cégek, és a régi technológiát viszont már nem nagyon gyártják, és régi technológiát gyártó cégek is, ami Koreában felértékelődtek. Korea egyébként annak ellenére, hogy már nagyon sokat emelkedett egész múlt évben, most megint egy jó play volt, most sok minden beárazódott, de egyébként, ha jönne benne valami kis makrogazdasági csikicsuki, akkor véletlen újra inkább ételi lehetőség lenne. De ahogy mondtam, az egy kicsit most elment. Ami viszont nem biztos, hogy elment, és nálatok is az ajánlási listán tartozik, fent van egy ilyen szektor, de még mielőtt rátérnénk, hogy mi az, szerintem látni kell, hogy az AI-ban egy tök fontos kérdés folyamatosan az, hogy működik-e, fogjuk-e használni, elhozza-e ezt a produktivitás javulást, ezt majd szerintem vesézzük ki legközelebb. Viszont most csak annyi, hogy ugye látszik egy szegmens, ahol elég komolyan elkezdték használni, ez a programozás. Tehát ugye ezek az ágens alakú programozás, ez nagyon-nagyon elkezdett terjedni, mert úgy tűnik, hogy működik. Tehát ez lényegében azt jelenti, hogy a programkód egy jelentős részét már nem ember írja meg, hanem a mesterséges intelligencia, egy ilyen ágens, és még kell hozzá ugyanúgy program, nem az van, hogy mindent megír, egy applikációt, de hogy inkább csak a főbb irányokat, paramétereket határozza meg a tervező igazából, és a többiben pedig segédkezik neki az AI. És ami itt fontos volt szerintem az idei évben, hogy értelemszerűen a szoftverszolgáltató cégeket ez elég komolyan elkezdte leértékelni, mert hogy ugye, ha bárki tud magának ilyen egyszerűen programokat írni, akkor nem biztos, hogy szükség van ilyen cégekre, vagy nem ilyen mennyiségben, és akkor ugye így adja magát, hogy ezek leértékelődjenek. De szerintem mindent kiöntöttek, tehát minden céget kiöntöttek, és értelemszerűen lehet, hogy van olyan szegmens, ami nem biztos, hogy erre a sorsra jut. És itt jön be az, hogy ugye ti is idei évben ajánljátok a kiberbiztonsági szektort, ugye azokat a kiberbiztonsági szoftvergyártó cégeket, akik erre fókuszálnak, hogy védelmet nyújtsanak mindenféle támadás ellen. És ezeket is kiöntötték, de szerintem ez azért itt egy jóval összetettebb téma. Tehát ameddig egy értékesítéstámogató, nem túl összetett szoftvert, vagy ilyesmit, az tényleg lehet, hogy le tud most már generálni, majd magának nem sokára egy cég, addig ez a kiberbiztonság azért egy jóval összetettebb sztori, és amúgy ezek a cégek, az élenjáró cégek amúgy el is kezdtek ezzel az ágens alapú kódolással foglalkozni, mert hogy itt is jöhetnek problémák, tehát kompromittálódik az ágens, letöröl mindent, rossz programkódot kap, tehát hogy itt is azért tök sok olyan probléma van, amivel foglalkozni kell, és ezt értelemszerűen nem fogod te tudni kezelni, legalábbis most például nem úgy tűnik, hanem ehhez ugyanúgy szolgáltatókra van szükség. Crowdstrike például ugye a jogosultságukat próbálja kezelni, ugye az egyik legnagyobb kiberbiztonsági szereplő, de vannak olyanok, akik a visszaállításban gondolkodnak, hogyha az Ágnes valamit rosszul csinálja, azonnal vissza tud állítani. Tehát, hogy folyamatosan megoldásokban gondolkodnak, és ugye ez a szegmens nagyon adja magát szerintem, hogy ez indokolatlanul lett büntetve. És egyébként most már szerintem kezd érdekes lenni ezeken a szinteken. Hát ami még beszéljünk róla egy kicsit, és tényleg a FBI-os témákat majd szerintem legközelebb.
Sándor Dávid: Ez nem Videa.
Dinnyés István: Ez nem Videa, szerintem ez egy nagyon fontos topik, mert ugye ezt mi egymás közt szoktuk beszélni, hogy azért a piacnak egy nagy kockázata az az, hogyha egyszer mondjuk borulna az NVIDIA, még ha minden szép is jó is lenne, akkor is borulna vele a piac, mert akkor a nagy cég, és ez miatt minden jelentés előtt az egy izgalom, és ugye hát jelenteni fog. De őszintén szólva nem vagyok annyira pesszimista per pillanat. Ugye legutóbb beszéltük ezt a TPU-t, tehát ő Google-t megjelenhet, ilyen chipgyártóként, stb. De már akkor is azt mondtam, hogy inkább neutrális ránézve. Most meg szerintem van két olyan tényező is, az egyik ez, amiről beszéltem, hogyha ez az ágens alapú programozás bedurran, akkor egyébként nem látom, hogy itt nem lenne még több GPU-ra szükség. Ugye Kínában az őrlámpát kaptak, hogy bizonyos chipeket értékesítsenek. Tehát, hogy ameddig ez az AI-sztori tart, és egyelőre tart, nekem továbbra is megkerülhetetlen szereplőnek tűnik. Egyébként hallgattam, ezt még elmondom, ezt kb. ez jól összefoglalja. Egy nagyon jó technológiai, külföldi technológiai elemzőnek hallgattam az interjúját egyik nap, nagyon jól látta ezt az egész ciklust, és hát őt is megkérdezték, mert ugye mindenki a következő NVIDIA-t akarja megtalálni, mert ugye azzal akar majd sok pénzt keresni, és akkor az volt a kérdés, hogy mi a következő Nvidia, és az volt rá a válasz, de Next Nvidia az Nvidia. Tehát, hogy továbbra is ő is megkerülhetetlennek látja, és továbbra is óriási keresletet lát ezekre a chipekre. Úgyhogy nyilván figyelni kell, de hogy meglepődnék, hogyha nem tenne le megint az asztalra egy egészen brutális jelentést.
Sándor Dávid: Ez nagyon jó végszó. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, ez volt az OTP Global Markets podcast epizódja Dinnyés Istvánnal és jómagammal, Sándor Dáviddal. Szép napot kívánok Önöknek!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
Szakértőink