Makrogazdasági és tőkepiaci kitekintő - Befektetési Stratégia 2025 harmadik negyedév
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Mire számíthatunk 2025 őszén a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az OTP Bank friss Befektetési Stratégiájáról Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője beszélgetett Gede Balázzsal, a Millásreggeli műsorvezetőjével.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Makrogazdasági és tőkepiaci kitekintő - Befektetési Stratégia 2025 harmadik negyedév
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast nézőit, hallgatóit! Ismét eltelt egy negyed év, úgyhogy itt az ideje, hogy átbeszéljük az OTP Bank elemzőivel a legfrissebb befektetési stratégiájukat, illetve a meglévő befektetési stratégiájuk frissítését.
Beszélgetőpartnereim Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, valamint Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és vezető befektetési stratégája, én Gede Balázs vagyok. Hát azon gondolkodtam, amikor jöttünk a podcastot felvenni, hogy olyan sűrű negyedévünk volt, hogy a két beszélgetés között lement egy háború. Trump tarifái helyett most már, hogy hívják, a nagy, gyönyörű adóterveiről beszélgetünk, tehát őrült tempóban változnak a dolgok. Hogy tudjátok ezt lekövetni? Mennyiben kellett átrajzolni a befektetési stratégiátokat?
Tardos Gergely: Én most pont ezen morfondírozom, hogy mi az, ami változott, de olyan nagyon szerintem nem. Tehát, hogy a.
Műsorvezető: A makrofolyamatokban ezek annyira nem képeződtek le. Látványos, sokféle geopolitikai probléma volt, meg egyéb.
Tardos Gergely: Szerintem igazából a kép az az, hogy nyilván a vámháború az szedi az áldozatait. Tehát azt látjuk, hogy azért az amerikai gazdaságban vannak lassulásra utaló jelek. Igazából az európai növekedésben, hogyha leszedjük ezt az ír cikkcakkot, akkor igazából azt látjuk, hogy.
Műsorvezető: Jó, azt mondjuk el a hallgatóknak, azt az ír cikkcakkot, mert azért az egy nem mindennapi jelenség, aki esetleg nem nézte meg tételesen az európai gazdasági növekedési adatokat, az lehet, hogy nem tudja, hogy mi történt.
Tardos Gergely: Hát igazából az, hogy Írország az az európai gazdaságnak vagy az eurozóna GDP-jének kevesebb, mint a 4%-a. Ehhez képest ugye főleg így a gyógyszeripari exportja miatt, meg Írország egy nagyon speciális hely, nagyon sok multinacionális céggel, de hogy rendkívül, tehát nagyon-nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy lényegében egyfajta ilyen amerikai gyógyszergyár, és a vámháború miatt az előrehozott szállítmányok, meg az export miatt felrobbant lényegében az ír GDP, tehát 20%-os az éves növekedés, és hogy ez azt jelentette, hogy az eurozóna GDP-jéne, hát ugye ez a 0,6-ok körüli negyedévben, negyedév, másfél körüli év per évnek, hát lényegében mindegyiknek körülbelül a felét az Írország adta. Tehát, hogy miközben így úgy tűnik, hogy az európai gazdaság jól lábal ki, igazából ezeket az ír dolgokat érdemes leszedni belőle. És hogyha ezt kiszűrjük, akkor igazából az látszik, hogy azért volt egy kilábalás, de hogy ez egy elég fékezett habzású történet volt, ami nagyjából passzolt abban, mint egyébként, amivel számolhattunk, és hogy most nyilván az amerikai vámok miatt azért majd arra számíthatunk, hogy egy kicsit lassul az európai gazdaság. Mi azt már tudtuk, hogy azért jövőre lesz egy élénkítés, tehát ez nem változott nagyon. Talán ami szerintem kiemelhető, hogy így az elmúlt időszak inflációs adatai azok az USA-ban és Európában is inkább kellemes meglepetést okoztak. Tehát az USA-ban, ha nem kéne attól félnünk, hogy a vámok miatt újra elkezd emelkedni az infláció, akkor a Fed már akár gondolkodhatna is azon, hogy vágjon. Ezzel párhuzamosan Európában meg lényegében azt mondhatjuk, hogy az EKB megérkezett, tehát a headline-infláció az leért 2%-ra, és ami ennél sokkal fontosabb, mert ilyet láttunk már tavaly is az év második felében, de hogy ami ennél sokkal fontosabb, hogy a maginfláció, meg a szolgáltatás inflációs folyamatok is kedvezően alakulnak, tehát így konvergálnak a cél felé, és a kijövő bérinflációs adatok is azért arra utalnak, hogy mondjuk a korábbi ilyen 4-5%-ról inkább ilyen, mondjuk azt, hogy 3 százalék környékére már lelassult a bérdinamika. És hogy ez alapján ugye az EKB nyugodt lehet, és hogy a korábbi várakozásaik azok teljesültek, és hát igazából nagyjából az EKB végig is ment, azt mondhatjuk, hogy végigment azon a kamatpályán, amit úgy elképzelt magának, és így a következő lépés az majd azon múlik, hogy attól függ, hogy igazából látunk-e esetleg a vártnál erősebb lassulást az európai gazdaságban, vagy esetleg deflációs jeleket, de hogy igazából azt mondjuk az EKB az infláció meg a kamat szempontjából is nagyjából már megérkezett, majdnem teljesen.
Műsorvezető: És mi a helyzet a FED-del? Említetted, hogy a munkaerőpiaci feszesség lazulni látszik, ott is az infláció azért úgy, ahogy jó irányba alakul, lehet-e még ebből az idén vágás?
Tardos Gergely: Hát ugye a várakozások szerint lehet, de hogy ugye a Fed is maga is azt mondja, hogy idén csökkenthet kettőt és a következő évben egyet-egyet, de itt azért ebben viszonylag sok ha van még, mert ugye azt látjuk, hogy azért a munkaerőpiac feszes, a bérdinamika lassulgat, de továbbra is erős, de hogy a fő félelmet ugye az okozza, hogy a vámok miatt, tehát hogy a vámok miatt lényegében elkezdhet újra gyorsulni az infláció, és hogy ez ebben a környezetben, főleg úgy, hogy jön egy fiskális élénkítés is jövőre, ezzel együtt azért okozhat fejtörést ilyen inflációs szempontból, tehát hogy ezt közel sem tekinthetjük adottnak.
Műsorvezető: Erre még visszatérünk erre a helyzetre, meg a magyarországi makropályára is, de nézzük meg a befektetési piacot. Egy csomó index új csúcsra ment, óriási, vagy vannak, amik új csúcsra mentek, maradjunk így, mert még az amerikaiakon belül is van, ami igen van, ami nem. Szóval azt lehet mondani, hogy a részvénypiacon elég jó a hangulat, miközben azért, ahogy Gergő is elmondta, még bőven vannak bizonytalansági tényezők, de egyelőre az a várakozás talán, hogy a vállalati eredmények nem sérülnek, vagy nem tudom, mi hajtja a piacokat?
Sándor Dávid: Igen, alapvetően ez továbbra is hajtja a piacokat. A globális részvényindex az kiment új történelmi csúcsra. Ugye ez fogja át talán így a legjobban a világ egészét, tehát lehet érdemes akkor ezt néznünk. Itt azért továbbra is az a helyzet, hogy van egy egészséges profitdinamika, annak ellenére, hogy itt a trumpi bizonytalanságokról beszélünk az elmúlt hónapokban, és arról beszélünk, hogy ez azért alapvetően hoz egy, tehát ugye a vállalati szektorban is hoz egy ilyen bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot, ami alapvetően negatívan kellene, hogy hasson rájuk. Ez egyelőre még nem látszott. Lehet, hogy még korai is, valószínű, hogy még azért korai ez a dolog, de hogy egyelőre még van egy ilyen kétszámjegyű százalékos éves profitdinamika, ami viszont egy tök erős hajtóerő ezek mögött a vállalatok mögött. És van egy olyan tényező is, hogy ugye azért azzal, ahogy bejött március végén, áprilisban ez a nagy piaci esés, amit ezek a trumpi bejelentések váltottak ki, azért ott ezek a beesések olyanok, hogy ezek hoznak egy ilyen tisztulást is a piacokon. Tehát, hogy alapvetően ott ugye beszéltünk is, hogy egy annyira negatív pozicionáltság alakult már ki, amiből, hogyha jönnek változások, és itt ebben az esetben jöttek is változások politikai fronton, akkor gyakorlatilag ezek ilyen pozicionáltsági alapon tudják akár hosszabb ideig is egész egyszerűen fölfele hajtani a részvénypiacot, és egy ilyen helyzetben vagyunk benne. Most úgy állunk, hogy nagyjából amiket lehet látni mutatók, körülbelül még mindig egy ilyen semleges körüli pozicionáltság van, annak ellenére is, hogy egy ilyen enyhén új történelmi csúcsra mentünk. Tehát most igazából, hogyha most júliusban futnak ki ezek a felfüggesztett vámintézkedések, és azért látszik, hogy vannak olyan régiók, ahol azért még lehet arra számítani, hogy egy ilyen keményebb tárgyalásos folyamat jön majd ezután, de közben ugye a Scott Bessent meg azt is mondta, hogy könnyen lehet, hogy szeptemberig kitolják ezeket a vámokat. Tehát nagyon sok múlik majd ezen értelemszerűen, hogy itt mi fog következni, de hogyha megint az lesz, hogy ezeket fogják, és akkor kitolják még pár hónapig, az könnyen lehet, hogy van még egy ilyen semleges pozicionáltságunk, az könnyen lehet, hogy még akár újabb csúcsok felé fogja vinni a részvénypiacokat. Ugye azt nem szabad elfelejteni, hogy közben, tehát nyilván amire viszont oda kell figyelni, hogy közben azért ugye drágák a részvénypiacok, tehát azzal, hogy visszajöttünk V-alakban árfolyamszinteken, oké, hogy van egy jó profitnövekedés, de emellé azért társul egy relatív drágulás is a részvénypiacokon, erre érdemes lesz odafigyelni. Ezen feltétlen deal breaker, tehát erről is tudunk majd beszélgetni, mert ugye láttunk már olyan periódust, ahol ez nem feltétlen volt, tehát ahol még akár tudott fölfele tágulni egyébként az árazás. Például egy olyan esetben, hogyha mondjuk, amit látunk, egyfajta nyomás, ami a Fed-re nehezedik a Donald Trump részéről, tehát mi van akkor, hogyha bejönnek még Fed-kamatvágások, az még akár tudna egyébként szerintem részvénypiacra is egy ilyen olajat önteni a tűzre úgymond.
Műsorvezető: Igen, világos. A bevezetőmben ugye említettem, hogy a vámtarifákról, vagy ezek megbeszélésekről, egyezségekről lassan áttérhetünk egy amerikai élénkítő csomagra, ugye ez a nagy, gyönyörű törvény, azt hiszem, a Big Beautiful Billnek a jelentése, ami hát persze van egy költségvetési hatása is, de egy óriási élénkítő csomag egy ilyen 10 éves időperiódusra. Ez biztosíthat egy olyan átmenetet, amitől nem lesz majd recesszió, sőt mi több, ismét felpöröghet a gazdaság, milyen hatást vártok ettől, vagy még annyira nem biztos?
Tardos Gergely: Ami biztos, hogy jövőre lesz ebből egy nagyon komoly. Ugye úgy néz ki, hogy lényegében, ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor eddig a Trump-adminisztráció fájdalmas intézkedésekből kihátrálni látszik a programjának azokat az elemeit, amik meg a növekedést élénkíthetik, azokba meg ment előre. Tehát lényegében a vámokról azt mondhatjuk, hogy amik most vannak vámtarifák, azok ahhoz nem elegendőek, hogy hazatelepítsenek egy csomó hadiipari beszállítói ágazatot, viszont arra elegendőek, hogy valamennyi költségvetési bevételt generáljanak, meg egy kicsit javítsák mondjuk az amerikai versenyképességet. Ugye a kiadáscsökkentés nagyjából dugába dőlt, tehát azt láthatjuk, hogy az Elon Musk balra el.
Műsorvezető: Viszonylag szerény eredményekkel, igen. De nagy felháborodás volt.
Tardos Gergely: Így van, és hogy viszont az adócsökkentésbe annyira belejöttek, hogy abból még több is lesz. Úgyhogy igazából, ha ezt lefordítjuk arra a számsorra, mert ugye a sok ezermilliárd dollárról mondjuk átfordítjuk arra, hogy hogy lehet ezt összerakni ennek a gazdasági hatását, akkor igazából azt láthatjuk, hogy a deficit jövőre ugrik meg komolyan, azt érdemes fejben tartani, hogy amúgy sem kicsi. Tehát, hogy ugye, és erről szerintem érdemes beszélni arról, hogy ez középtávon mit implikál. Tehát, hogy van eleve arról beszélünk, hogy egy ilyen 6% körüli hiányról indulunk, ami előre tekintve inkább csak nőne. És hogy ez a mostani tervezet, ez igazából azt csinálja, tehát hogy most ez jövőre meglöki a hiányt, még akár egy másfél százalékponttal magasabbra, aminek még egy ilyen amerikai gazdaság, viszonylag zárt gazdaság esetén majdnem hasonló mértékű növekedési hatása lehet. Tehát ez élénkíti a jövő évi növekedést, és hogy hát egyébként meg megnöveli a költségvetési hiányt, ami utána később már ez a hiányhatás, ez elkezd csökkenni, tehát igazából azt mondhatjuk, hogy utána a növekedési hatás megfordul, és inkább már jövőre lesz az igazi növekedési hatás, és utána már inkább fékezi a növekedést, mert ugye a költségvetési hiánynak a változása, GDP-arányos változása az, ami nem a GDP-arányos hiány változása az, ami igazából mozgatja a növekedést, és hogy ez jövőre lesz nagy, nem annyira meglepő módon ugye az idők, tehát hogy a jövő évi választásokra készülve. Tehát ez látszik, hogy a Trump-adminisztráció ugye igazából rájött, elvesztegetett fél évet, a céljai közül viszonylag keveset ért el, most már belátható időn belül jön ugye a Mid-Term Action, és hogy igazából emiatt nekik nagyon hamar dönteni kellett, hogy akkor vagy gyorsan még megpróbálnak ráhúzni népszerűtlen dolgokat, és akkor majd jövőre ez helyrejön, vagy inkább átmennek az egyszerűbb és a fájdalmas intézkedéseken jóindulatúan felülemelkedő stratégia. Tehát igazából fájdalmasat elengedték, ami élénkő, azt megtartották, és hogy ez lényegében már a jövő évi választási dologra történő ráfordulást jelenti. Ez pedig rövid távon jó, mert élénkít, csökkenti a recesszió esélyét ezen a horizonton, viszont hosszú távon egyre többen aggódnak emiatt, szerintem ebben a podcastban is többször beszéltünk arról, hogy ez az amerikai deficit és államadósság történet, ez nem egy vidám dolog, hiszen a világ legnagyobb piacáról beszélünk, ami mindennek a benchmarkja, tehát az amerikai, jelen pillanatban a dollár a globális tartalékdeviza, az amerikai kötvénypiac az, ahol a hozamokhoz mindent hozzámérünk. És hogy egy olyan irányba sodródunk, amikor ezek, tehát a hiány magas, az államadósság a mostani, attól függ, hogy melyik mércét nézzük, de mondjuk a mindenkori csúcson van mindenki. Tehát, hogy most ha mondjuk az IMF-mércét nézzük, akkor arról beszélünk, hogy az amerikai adósság 120% környékéről viszonylag gyors ütemben emelkedik majd a következő években, és ennek az intézkedési hatására az emelkedése az még gyorsabb lesz. És hogy ugye nincs a dollárnak olyan alternatívája, amire azt mondhatnánk, hogy hát igen, akkor majd ez lesz a globális tartalékdeviza, de hogyha már nem csak azért, mert ugye ahhoz, hogy ez így működjön, ahhoz kell az, hogy megbízzanak benne globálisan, mindenki azt gondolja, hogy ez egy fenntartható költségvetési pálya, és hogyha nem az, akkor ugye jöhetnek olyan intézkedések, amelyekkel próbálják lenyomni a hozamszintet. Ugye a rövidet könnyű, a hosszabbat már mindig nehéz, mert az már nagy hitelességi kérdés. Tehát, hogy ott mindig fölmerül egy kötvény befektetőnél, amikor kötvényt vesz, hogy mennyire fél attól, hogy elinflálják annak a kötvénynek a reálértékét, és ugye minél nagyobb az adósság, minél magasabb a hiány, minél több a probléma, annál nagyobb a kísértés arra a politikában, hogy akkor engedjen egy kicsit, vagy akár érdemben nagyobb inflációt, ami növeli a mozgásterét és az adósság reálértékét csökkenti, és hogy ebből jön egyébként egy nagyon komoly középtávú bizonytalanság, ami hát így nyilván a bármilyen kötvény, tehát főleg az ilyen fix, hosszabb fix kötvények vonzerejét, azért így, hát hogy is mondjam, az óvatos kifejezés az, hogy nem erősíti.
Műsorvezető: Ebben nem is volt változás az elmúlt időszakban? Ugye egy külön podcast epizódot is szenteltünk ennek, hát nem anomália, de annak, hogy az amerikai hosszú kötvényeket most igen, ahogy te is fogalmaztál, most annyira nem szeretik a befektetők.
Tardos Gergely: Hát ugye volt egy komoly hozamemelkedés, de most még mindig nem mondhatjuk azt, hogy historikus összevetésben ezek nagyon magas szinteken lennénk. Ugye ez a jelenlegi ilyen 4 és 5 százalék közötti hozamszint. Ez azért egyébként historikus összevetésben egy kicsit inkább már a magasabb, de hogy nem arról beszélünk, hogy nem lett volna erre példa. És hogy az viszont biztos, hogy mondjuk ilyen államadósság pálya mellett azért ez, tehát nem lehet azt mondani, hogy egy teljes őrület lenne, hogy itt vannak a hozamszintek, tehát hogy ez a várható inflációban, ami beépül lejárati prémium, az még így sem tűnik ilyen drámaian magasnak. Úgyhogy én azt gondolom, hogy talán amit kiemelnék, hogy azért korábban azt gondoltuk, hogy ha Trumpék megcsinálják a fájdalmas intézkedéseket is, főleg a kiadáscsökkentést, akkor ez a hozamszint jöhetett volna lejjebb. De úgy, hogy igazából nem látszik egyelőre recessziós nyomás, tehát inkább azt látjuk, hogy az amerikai gazdaság lassulgat. Ugye az első negyedév az évesítve mínuszos volt, de abban lényegében azt látta. Tehát volt egy nagyon komoly külkereskedelmi hatás, meg egyébként azt érdemes tudni, hogy a revideált adatok szerint a fogyasztás bővülése is érdemben lelassult, de a második negyedévben ismét viszonylag erős adatok érkeztek eddig, tehát azt mutatja, hogy ilyen 2-3 százalék közé visszagyorsulhatott az amerikai gazdaság. Tehát, hogy egyelőre nem látszik az, hogy érdemi lassulás lenne, vagy olyan, ami miatt a Fed-nek már izgulnia kéne. A munkaerőpiac továbbra is feszes, és hogy lényegében ezzel a magasabb deficit, magasabb adósságpálya, ami a lejárati prémiumot a hosszú kötvényeknél növeli. Ez igazából ezeket a hosszú távú aggodalmakat inkább erősíti.
Műsorvezető: Valószínűleg ezt látjuk a dollárban is, a folyamatos gyengülésében, és előreláthatólag ez tovább is tarthat.
Tardos Gergely: Hát azt gondoljuk, hogy igen. Tehát, hogy a Trump adminisztrációnak még azért volt egy olyan célja, hogy szeretnének gyengébb dollárt, bár ezzel kapcsolatban is elég ellentmondásos volt a kommunikáció, de igazából, ha valaki a külkereskedelmi hiányát akarja csökkenteni, ha versenyképesebbé akarja tenni az ipari szektorát, akkor.
Műsorvezető: Szomorkodik egy gyenge deviza mellett.
Tardos Gergely: Jól jön, meg azért sokszor elhangzott, hogy ez az erős dollár azért ez probléma. És az van, hogy azért szerintem az egy aranyszabály, hogy bármelyik kormány a saját pénzügyi eszközeit olcsóbbá, könnyen tudja tenni, drágábbá, meg nehezen. És egy kicsit ezt látjuk, hogy a dollárt azért sikerült érdemben gyengíteni. Ugye nem olyan rég még arról beszéltünk, hogy akkor itt paritás lesz vagy nem lesz, meg meg is volt. Tehát, hogy igazából ugye ahhoz képest azért egy majdnem 20%-kal odébb van az euró-dollár árfolyam.
Talán amit még érdemes kiemelni, hogy ugye a kötvénypiacon az, hogy ott sikerül-e, mert hogy viszont a kötvénypiacon ugye az alacsonyabb hozamok, azok magasabb kötvényárfolyamot okoznának, tehát hogy az biztos, hogy azért ez a magasabb hiány, magasabb államadósság-pálya amúgy is magas szintről, az, hogy a kormány szeretné befolyásolni a jegybankot, ez mondjuk azt, hogy a hosszú kötvények esetén sikerül-e mondjuk drágítani a kötvényár, hát ez erősen kérdéses. Tehát azt hiszem, hogy azért a múlt tapasztalata alapján mondhatjuk, hogy nincs erre biztos recept, hogy ez sikerüljön. És hogy hát igazából a dollárt viszont azért lehetett könnyen gyengíteni. Ott szerintem a dollárnál egy dolgot emelnék ki, tehát most már kezd közeledni az euró dollár árfolyama ahhoz a szinthez, ami inkább már egyensúlyinak tekinthető, ez az 1,20-1,25 közötti. Ugye most már korántsem tűnik annyira túlértékeltnek a dollár. És az, hogy itt ez azért egy eléggé zsúfolt kereskedési tipp, tehát hogy igazából minden abba az irányba mutat, hogy gyengüljön a dollár, csak ugye az egyetlen kockázat az, hogyha mindenki egy irányba áll, akkor azért viszonylag gyors korrekciók azért benne vannak ebben a dologban, de mi sem látjuk máshogy, tehát mi sem azt gondoljuk, hogy azért az euró, tehát hogy további euróerősödés az benne lehet még.
Műsorvezető: Az eurozónáról vagy az Unióról az EKB kapcsán már egy-két szót említettünk, de a gazdaság helyzete, tehát látszanak-e valamiféle nyomai annak, amiről beszélgettünk korábban is, hogy a németek kicsit jobban elengedik a költségvetést, hogy egy ilyen hadiipari fejlesztés vár a kontinensre, ami hajthatja a gazdaságot. Gondolom, ez egy lassabb folyamat, de látszik-e valami az alagút végén valamiféle növekedést?
Tardos Gergely: Lényegében ebbe az irányba haladunk, tehát hogy így megszülettek az ehhez szükséges döntések, és azt gondolom, hogy ha idén nem is, de jövőre már lesz ennek egy érzékelhető hatása. Nyilván az egy kockázat, hogy ugye sajnos az EU-n belül az van, hogy a német, meg ez az északi blokk, akinek most kéne többet költeni, ott azért ez nem jön, nem a kultúra szerves része, hogy a politikus az úgy elengedi a hiányt. Ez inkább a déli országokban szokásos, ahol már amúgy is van fiskális probléma. Mindenesetre azt hiszem, azért abba az irányba megyünk, hogy a jelenleg inkább ilyen 3% körüli európai deficit, aminek egyébként nagyon komoly belső szórása van, az elindul majd szépen fölfele, 4-5% környékén, ennek azért így jövőre meg talán a rákövetkező évben azért fogjuk érezni a pozitív hatásait. De ha most csinálunk egy pillanatfelvételt, akkor még mindig az látszik, hogy mondjuk az utolsó az első negyedévi GDP-adatok alapján, hogy akik az élen járnak a növekedésben, ezek a mediterrán országok, illetve mindenki olyan, aki ahol fölmerül az, hogy ott van érdemi gyógyszerszektor, az még viszonylag nagyot ment, tehát hogy így látszik, hogy az írek mellett azért nem állnak rossz, tehát viszonylag jól nőttek a svájciak, meg a dánok is. És aztán utána ez az ipari, meg a Kelet-Közép-Európában a balti rész inkább a közepén, vége fele van, és talán még amit ki lehet emelni, tehát hogy a lengyelek viszonylag jól teljesítenek továbbra is, tehát hogy ott van érzékelhető növekedés. De hogy egyébként, ha ránézünk a keresztmetszeti ábrára, akkor továbbra is igaz az, ami hát most már elég régóta egyértelmű, hogy az emberek szívesebben költenek turizmusra, árucikkekre nem, és hogy ez az ilyen északi iparvezérelt blokkot, ezt azért húzza lefele. Igazából ez a növekedés, mint azt gondolom, hogy úgy a jövő évben változhat, amikor a német költségvetés élénkítés hatásai megjelennek majd a számokban.
Műsorvezető: Az európai részvénypiac korábban profitált az amerikai, ebből a turbulens időszakból, amikor a vámtarifa intézkedések elindultak, kicsit ilyen menekülő eszközökké váltak az európai részvények, vagy legalábbis azt a látszatot keltették. Ennek jött-e folytatása, illetve ilyen gyengébb növekedés mellett mire számítotok, hogy mit produkálhat az európai részvénypiac?
Sándor Dávid: Igen, az a helyzet, hogy egy 10 éves lemaradás után volt 3 hónapja az európai részvénypiacnak.
Műsorvezető: Nagyon szép volt.
Sándor Dávid: Az szép volt. Ugye ez a tavaly év vége és idén az első egy-két hónap talán, egy-két-három hónap, amíg tartott ez a felülteljesítés. Az a helyzet, hogy én nem gondolom, hogy ki tud alakulni egy tartós felülteljesítés egyelőre itt Európában. Vannak valahol pozitív változások, erről beszéltünk is a németeknél, ugye ezt az adósságféken enyhítenek. Látszik, hogy azért a költekezés irányában mutatnak hajlandóságot, észre van véve ez a szabályozásból és az egyéb ilyen versenyképességi hátrányt okozó tényezőkben való lemaradás, és hogy itt kellene valamit kezdeni, tehát vannak valóban előremutató dolgok, de az a helyzet, hogyha megnézzük az európai részvénypiacot, nyilván ez ugye folyamatosan negyedévről negyedévre nézzük ezeket az adatokat, az a helyzet, hogy az összes nagy régió közül továbbra is az európai régiót, hogyha így a profitdinamikáját nézzük, hogyha azt nézzük, hogy ez a régió milyen profitmarzsokat tud csinálni, akkor azt látjuk, hogy a leggyengébb képet festi, és igazából még romlott is a kép így az elmúlt egy-két hónapban. Nyilván ez abból is fakadhat, hogy azért ezek a bejelentések, amik ugye németektől is jöttek, tehát ezeknek a hatásai azért időben később válhatnak úgy érezhetővé, tehát ebben ez is benne van, de hogy pont azért, mert van egy ilyen lemaradó profi dinamika. Igazából az elmúlt 20 évben nem nagyon volt olyan helyzet, hogy amikor ilyen van, hogy Európa így lemarad, akkor így index szintjén vagy árfolyamok szintjén felülteljesítő tudjon lenni, ilyen nem volt. Én szerintem ezért én erre kisebb lehetőséget látok, hogy talán így a következő időszakban sem lesz ilyen, és mi egyébként nem számítunk erre. Tehát azt el tudom képzelni, továbbra is még egyszer vannak pozitív irányba mutató jelek, továbbra is olcsó az európai régió, azért látszik igen, hogy ez a trumpi bizonytalanság miatt elindult azért az USA-ból egy ilyen tőkekiáramlás, tehát lehetnek olyan tényezők, amikből az kijöhet mondjuk, hogy az amerikai piachoz képest mondjuk egy ilyen semlegesen teljesítő tud lenni ez az európai régió. Ugye egy olyan dolog van szerintem, ami ezt akár át tudja írni, hogyha az elmúlt egy-két hónapban kevesebb szó volt az AI-ról, itt a robotikában zajló előrehaladásról, és azért továbbra is ez egy olyan terület, hogyha megnézzük a szintén ilyen negyedéves gyorsjelentéseket, hogy milyenek a nagy cégek, jellemzően nagy bigtech, nagy technológiai cégeknek milyenek az ilyen jellegű CapEx-szei, beruházásai, költései. Nem igazán látszik az, hogy érdemben elkezdték volna ezt visszafogni. Ugye amikor bejött ez a kínai olcsóbb dipsik, akkor ugye voltak ezzel kapcsolatos várakozások, hogy na majd akkor vészesen elkezdik ugye a CapEx-terveket lejjebb hozni, kevesebb lesz a kötés, satöbbi. Egyelőre nem látszik ez, tehát ezek az AI infrastruktúra jellegű kiadások, ezek azért továbbra is igen jelentősek, sőt vannak olyan cégek, ahol nőttek is, például egy Metánál nőttek is az ilyen jellegű kiadások. És igazából, hogyha megnézzük ezt a félvezető szektort. Itt ugye az Nvidia volt ennek a zászlóshajója, és azért itt is temettük az Nvidiát az elmúlt egy-két hónapban, azért ezek látszik is, hogy nagyon visszajöttek, tehát gyakorlatilag ezek a nagy cél közül több is új történelmi csúcsra ment. Ez nem volt véletlen, merthogy a profitvárakozások is elkezdtek visszafele jönni, vadul visszaépülni, merthogy egyszerűen az látszik, hogy továbbra is egy nagyon kemény megrendelésállományon ülnek, tehát körülbelül egy évre előre igazából ilyen full kapacitások le vannak foglalva. Ez látszik, persze azokat, gondolom, valamilyen szinten vissza is mondhatóak, stb. De egyelőre ebben nincs törés. Tehát, hogy ezek továbbra is így állnak ezek a dolgok. Tehát, hogy továbbra is az látszik, hogy egy erős keresleti, tehát továbbra is az látszik, hogy itt is a keresleti oldal az erős.
És ez az AI egyrészt narratíva, másrészt viszont azért ezek tényleges profittermelésben lecsapódó folyamatok, hogyha erre megint elkezdene mondjuk nagyobb hangsúly helyeződni, és látszanak erre jelek. Az Amerikában ugye ezek a félvezetőgyártók, ezek leadelik megint a piacot. Az elmúlt egy hónapban elkezdték átvenni a vezető szerepet. Tehát látszanak erejek. És igazából ugye Európa ebben azért nagyon lemaradó. Az USA dominál.
Műsorvezető: Hát a nagyobb cégek amerikaiak.
Sándor Dávid: Így van. Így van. Tehát, hogy az a helyzet, hogyha még ez elkezdene fölerősödni, akkor az meg megint csak kifogja a szelet ebből a lehetséges európai felülteljesítés vitorlájából úgymond.
Műsorvezető: Mi a helyzet a régióval? Az megőrizte azt a fajta előnyét, amiről már itt epizódról epizódra beszélgettünk, sőt külön részt is szenteltünk neki, többször is, ugye például a cetopet érfele lekövethető ez a régió. Ez a lendület még itt kitarthat?
Sándor Dávid: Igen. És egyébként talán jó is behozni, mert hogyha valaki mondjuk Európában gondolkozik, akkor szerintem Európával szemben sokkal inkább favorizálnám egyébként ezt a régiót. Van egy növekedési előnyünk, ha az árazást nézzük, ugye Európa mellett az szól, hogy olcsó, hát igazából ez a Kelet-Közép-Európa ez még olcsóbb.
Műsorvezető: És ez továbbra is így van, még azok után is, hogy azért itt is szép teljesítmények születtek.
Sándor Dávid: Hát azért igen, tehát azért nagyon sokat jöttünk fölfele, a lengyel részvénypiac idén globálisan is az egyik top teljesítő. Értelemszerűen ezt a fajta árfolyamnövekményt, ez a 30 százalék körüli idei árfolyamemelkedések, ezeket azért a profi dinamika már nem tudja egy az egyben lekövetni. Ez azt jelenti, hogy valamelyest drágulnak a régiók, de még így nézve is, hogyha ilyen relatíve mindenhol, többféleképpen szoktuk ezt nézni. Még így is azért az látszik, hogy továbbra is azért egy 20% körüli felértékődési-potenciál az még így is van egyébként ezekhez a historikus, hosszú távú átlagos relatív értékeltségi szintekhez képest is. Tehát ilyen módon még van benn, van benne kakaó úgymond, vagy. Itt ugye még az mellette szól, azért Európában is, hogyha egy szektort ki kéne emelni, ami eddig is azért egy erősen, ugye ez a bankszektor volt nagyon jól teljesített, vannak most már kamatok, megtisztították őket az elmúlt években, van növekedési, mondjuk Európában azért kisebb, de hogy egy enyhe pozitív növekedés van, és alapvetően az egyik legerősebben teljesítő szektor volt Európában. Na most ugye még egyszer Európához képest, hogyha a CE régiót nézzük, ugye ez a CE régió index tele van bankokkal, és itt is igazából az a helyzet, hogy van növekedés. Vannak költségvetési hiányok, azért egyébként a lengyeleknél is, ugye Magyarország is, Románia meg pláne, hogy ebből azért azt lehetne kihámozni, hogy azért ezek a relatíve magasabb kamatszintek meg tudnak maradni, ami meg megint csak ott tartunk, hogy igazából jó a bankoknak, vagy jó a pénzügyi szektornak, ami meg nagy súllyal van benne ebben a CE-indexben.
Műsorvezető: Igen, de ugye itt a régióban a magyar piac is kiveszi jól a szerepét. Látszólag, hogyha valaki ránéz az indexére, azért azt nem mondaná meg, hogy a mögöttes folyamatok még annyira nem beindulósak. Hogyha a növekedést nézzük, akkor most már az 1%-os idei növekedés is csak a legoptimistábbak között.
Tardos Gergely: Hát ugye ennek egyszerű oka van, tehát hogy az a baj, hogy matematikailag. Tehát, hogy két esetben jöhet ki az, hogy itt érezhető, tehát 1% fölötti növekedés legyen, vagy az kellene, hogy az eddigi adatokat revideálja a KSH, és kiderüljön, hogy jobban állunk, mint ahogy korábban gondoltuk, vagy az, hogy hirtelen az év hátralévő részében nagyon élénküljön a növekedés, tehát évesítve ilyen akár 5-6 százalékos ütemben kellene bővülnie. Mert egyszerűen az történik, hogy az éves növekedés az az előző év negyedéves GDP-jének az átlagához képesti idei negyedéves átlagos GDP. És mivel ugye tavaly az volt, hogy lényegében az év második felében volt egy érezhető esés, tehát igazán azt mondhatjuk, hogy az idei GDP az a tavalyi átlaga alól indul. És ezért van az, hogy nem nagyon látszik az, hogy hogy lehetne itt egy érezhető növekedés, de ha körülnézünk, akkor igazából ugye mi az, ami látjuk azt, hogy a magyar gazdaságnál, ami húzóerő szokott lenni, az ipar az látványosan szenved, ezen belül az autógyártás az különösen. Nem csak nálunk van probléma, hanem igazából egyszerűen az történik, hogy az emberek kevesebbet költenek árucikkekre és autóra. Ugye ez problémát okoz a német növekedésben, és ez nyilván érinti a magyar gazdaságot, tehát ha ránézünk az exportra, akkor még mindig nem látszik az, hogy beindult volna. Ezt a problémát súlyosbítja az, hogy minekünk elég komoly a kitettségünk az akkugyártás irányába, ahol még ennél is cifrább a helyzet. És ez ugye a hazai kiviteli lábat azt komoly nyomás alá helyezi. Emellett volt tavaly egy költségvetési szigorításunk, és igazából nincs, tehát hogy bár már elhangzottak élénkítő lépések, ezek inkább a jövő évben fognak hatni. Ugye viszonylag magasan van, tehát magasan ragadt a magyar kamatszint, és hát igazából most, hogyha még egy kicsit cifrázzuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a tavalyi növekedést, ha megnézzük, az egy nagyon érdekes év volt. Ugye az történt, hogy alig nőtt a GDP fél százalékkal, miközben egyébként a fogyasztás az attól függ, hogy melyik fogyasztást nézzük, de 4-5%-kal bővül, tehát önmagában ez 3-4%-os növekedést csinálhatott volna. Viszont a másik oldalon ugye esett az exportunk 3 százalékkal, és egy hatalmasat esett a beruházás, tehát hogy itt 10-11% fölötti esésről beszélünk. És ugye ez nem egy gyakori dolog. Nem is gondoljuk azt, hogy ez tartósan fennállhat. Tehát igazából két irány van, vagy az történik, hogy elkezd élénkülni az export, erős marad a fogyasztás, és akkor az egy idő után berántja a beruházást, vagy az történik, hogy a gyengélkedő export és a gyengélkedő beruházás az lehull, tehát gyengíti a fogyasztást, mert olyan meg nincsen, hogy csak a fogyasztás. Tehát a cégek nem tudnak folyamatosan akkora bérnövekményt generálni vagy fizetni a háztartásoknak, hogy miközben nekik kevesebb a bevételük, vagy meg nincs értelme beruházni, aközben ugye a bérköltségük az égben ülne. És hogy korábban azért abban bíztunk mi is, hogy inkább a pozitív forgatókönyv érvényesül, de egyelőre nem látszik ez a fordulat. Tehát azt láthatjuk az első negyedévben továbbra is erősen, tehát hogy évesítve 10% körüli ütemben esett a beruházás. Ugye az exportban nincs feltámadás, tehát attól függ, hogy most nem tudom. Igazából a KSH, MNB saját adataink szerint is nagyjából az a jó, ha azt mondhatjuk, hogy többé-kevésbé stagnálgat az exportunk, ami egyébként régi összevetésben inkább gyengébb teljesítmény. És ugye a másik oldalon meg a fogyasztás elkezdett lassulni, mert az asz hajtóerők is igazából gyengülnek, egyrészt ha ránézünk a munkaerőpiacra, akkor az lazul, és igazából csökken, nem drámaian, de csökkent a foglalkoztatottság. Ugye a reálbérdinamika az érdemben lassul, tavaly volt az éves átlagos reálbér növekmény az majdnem 10%. Ugye jelenleg már inkább csak ilyen 5% környéki szintekről beszélünk. Tehát hogy ez is lassult, nem meglepő módon a fogyasztói bizalom az egy kicsit inkább gyengülgetett. Tehát, hogy igazából abba az irányba tolódnak a folyamatok, hogy igazából ez a nagyon érdekes tavalyi struktúrából nem a jó irányba, tehát nem abban, hogy a fogyasztás, meg az export, vagy így mondom, hogy az erős maradó fogyasztás és az élénkülő export berántja a beruházást, hanem inkább az, hogy a rossz kilátások, tehát a gyengén muzsikáló export miatt a cégek továbbra is óvatosak a beruházásokkal, és egy idő után ez a fogyasztás növekedést is lassítja. Úgyhogy ebből jön ki az, hogy az idei évi növekedés az valahol olyasmi lehet, mint a tavalyi, tehát 0,6 a prognózisunk, és hát ilyen fél és egy százalék közé lőjük be, de hogy annak, hogy mondjuk ez ilyen nulla körül legyen, annak még nagyobb az esélye, mint hogy mondjuk másfél-kettő, mert ahhoz már, tehát annak azt gondolom, hogy a feltételei nem nagyon adódtak. És egyszerűen bármit nézünk, igazából jönnek a kedvezőtlen hírek, hogy akkor a nagy cégek bocsátanak el embereket, hogy nincs annyi megrendelés, hogy akkor ez meg az a nagy beruházásnak a harmadik vagy a második üteme az nem valósul meg, vagy később valósul meg. Tehát igazából nem sok olyan biztató hír jött. És hogy ez alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar gazdaságnak most több, egyébként nem drámaian súlyos, de hogy egy érzékelhetően komoly problémája van, és ennek az egyike a növekedési probléma.
Műsorvezető: Ez úgy látszik, hogy a fogyasztási oldalon is hiába közeledik a választási év, ugye most a harmadik negyedévre tekintünk ki, ami gyakorlatilag már csak három van a választásokig, de hát a költségvetés mozgástere meg nem olyan, hogy valami jelentősebb. Bár amikor most beszélgetünk, éppen bejelentésre kerülnek ugye fogyasztást élénkítő intézkedések, de azért gondolom, ezeknek a hatása csak olyan szórványos lesz. Tehát jelentősen nem kell módosítanotok a növekedési.
Tardos Gergely: Hát ugye a jövő év az egy komoly kérdés, mert hogyha olyan marad a nemzetközi környezet, és mondjuk a német növekedés élénkülése az késik, akkor igazából lehet, hogy a jövő év is rosszul indul. Viszont igazából a költségvetés már eddig bejelentett komoly növekedést élénkítő vagy fogyasztást, meg beruházást stimuláló intézkedéseket. Ugye ma kaptunk, vagy tegnap kaptunk egy újabbat a 3%-os első lakáshitellel, amire igazából mindegyikre, vagy ezeknek az intézkedéseknek a zömére elmondhatjuk, hogy a költségvetés igyekszik olyan lépéseket bedobni, ahol nem a saját pénzét költi elsősorban. Ugye ez a hitelezés ösztönzés az egy viszonylag hatékony eszköz, mert rövid távon nem kerül sok költségvetési pénzbe, hiszen valamilyen kis kamattámogatást kell odaadni, és mondjuk az első évi 1-2-3-4 százalékkal meg lehet mozgatni mondjuk, nem tudom, 100 körüli összeget. Tehát ennek azért a növekedésre van érzékelhető hatása. Ugye a vállalati hitelezési, tehát ahol mondjuk megpróbálja a kormányzat a beruházás felé terelni a vállalatokat, tehát ez is egy hasonló, tehát hogy ott a teljes hitelösszegre, a közvetlen költségvetési teherre, főleg az adott év, az viszonylag kicsi. Tehát, hogy azért ilyen intézkedéseket viszonylag sokat látunk, és ez valóban arra vezethető vissza, hogy tavaly sikerült lebotozni mondjuk a költségvetési hiányt a GDP 6-7-8 százalékáról mondjuk kicsit 5 százalék alá. És igazából az eddig bejelentett intézkedésekkel azt látjuk, hogy az idei, meg a jövő évi hiány is valahol itt lenne. Ez az 5%, ez egyébként nem drámaian magas, ezzel azért hosszabb ideig együtt lehetne élni, viszont magasabb, mint a költségvetési célok, vagy amit így középtávon az EU elvárna, vagy a befektetők elvárnának. Tehát azért igazából akkor lehetnénk nyugodtak, hogyha ez az 5 százalék körüli, inkább arról beszélünk, hogy 3 alatt van. Tehát, hogy egy ilyen jó 2 százalékpontnyi kiigazítás az érik, de hogy azt is kell tudni róla, hogy azért ez úgy 5%, hogy a kamatterhek nélküli egyenleg az azért ilyen 0 körüli, most viszont előre tekintve, mivel a kamat egyenleg javulni fog, az elsődleges egyenlegben meg már történt egy csomó kiadás, tehát az előre tekintve romlani fog, de száz szónak is egy a vége, tehát a költségvetésnek a hiánya az magasabb, mint kellene. Ezért a kormány eddig nem elsősorban olyan intézkedésekkel próbál felkészülni a választási időszakra, meg próbálja örökíteni a növekedést, ami a költségvetési egyenleget nem rontja olyan mértékben, de mégis várhatóan azért egy érzékelhető hatása van. De hogy a legnagyobb, tehát azt gondolom, hogy a hazai dolgokkal kapcsolatban az egyik nagyon fontos kockázat, hogy azért azt, hogy a választások előtt végül is mekkora költségvetési élénkítésre kerül sor, azt temérdek, tehát, hogy a múlt tapasztalatai alapján azért benne van a pakliban az, hogy mondjuk, ha vége a nyárnak, visszajön mindenki a szabadságról, és akkor így szeptember végén, októberben elkezdődik még a kőkemény rákészülés a választási szezonra.
Műsorvezető: Egy dolgot beszéljünk meg, a forint helyzetét, meg a kilátásait. Gondolom a hallgatók között is a legszélesebb körben érdeklődésre tartott számú vagy számot tartó eszközről beszélünk. Meglehetősen erős pozícióban van, várakozó sajátok szerint ez így maradhat, vagy leselkedik valamiféle kockázat a forintra.
Tardos Gergely: Egyrészt azt gondolom, hogy nem annyira erős a forint, tehát hogy saját magához képest, tehát hogy a múltbeli gyenge teljesítményekre képes visszajönni, de azért, ha régiós összevetésben nézzük, akkor azt látjuk, hogy még több éves összevetésben egyértelműen a forint gyengült a legtöbbet a régiós devizák közül. Van egy érzékelhető külső egyensúlyi többletünk. Igazából mi ez alapján azt számolgatjuk, hogy azért a forint lehetne a mostaninál bőven erősebb, tehát ilyen 5-6-7-8 százalékkal akár. Tehát valahol ilyen 370-75-380 környékén mondhatnánk azt, hogy valahol ilyen egyensúlyi.
Műsorvezető: De hát ez sem változott, mert korábban ugye beszéltünk erről, említetted, hogy körülbelül ez a várakozás.
Tardos Gergely: Így van. Tehát mi továbbra is a forintot alulértékeltnek tartjuk. Igazából azt gondolom, hogy továbbra is azt el tudjuk mondani, hogy az egy nagyon kedvező változás, hogy a jegybank, tehát a jegybanki árfolyampolitikában történt már korábban is egy olyan változás, amit az új jegybankelnök többször megerősített, hogy ő nem akar gyengébb árfolyamot, vagy egy stabilabb forintban gondolkodik hosszabb távon, és szerintem ez egy fontos jelzés a piac felé. Úgyhogy a kamatban meg azt látjuk, hogy a jegybank ennek az árát hajlandó megfizetni, merthogy ugye 6,5 százalék a jelenlegi alapkamat, a piac vár egyébként viszonylag sok vágás, tehát majdnem száz bázispontnyi kamatcsökkentés van beárazva egyéves horizonton a hozamgörbébe, de a jegybank továbbra is azt kommunikálja, hogy ők az inflációs kockázatok miatt, meg hát a külső kockázatok miatt meg nem ezt nem mondják, de nyilván a forint miatt is, ők nem egyelőre nem beszélnek kamatcsökkentésről. És hogy hát egyébként mi azt gondolom, hogy ahol eltérünk a piacról, még ez igazából a kamatkörnyezet, mi nem várunk kamatvágást. Mi azt gondoljuk, hogy a jövő évi inflációban azért nagyon sok a kockázat még. Ugye arról beszélünk, hogy a mindenféle árréstop, meg önkéntes árkorlátozás ellenére is igazából a hazai infláció az az idei évben 4,5%, tehát 4,5% körül havi indexekre számítunk, az év végéig és alapvetően 4 és feles, talán lehet, hogy egy kicsit magasabb centrummal vagy átlaggal, és hogy mi azt gondoljuk, hogy jövőre is komoly a kockázata annak, hogy valami ilyesmi inflációs képet fogunk látni. Az élénkülő növekedés, választás, élénkítés, stb. Meg hogy ezek a mindenféle ilyen adminisztratív intézkedések, tehát hogy ezek középtávon jellemzően ritkán szoktak hatékonyak lenni az infláció mérséklésében. És emiatt nem várunk jövőre sem kamatcsökkentést. És azt gondolom, hogy ez így a következő időszakra azért azt valószínűsíti, hogy a forint az nem fog, tehát valami ilyesmi, tehát nekünk 4,5, vagy bocsánat, 405 az év végi árfolyam előrejelzésünk, tehát azt gondoljuk, hogy a mostani szint környékén maradhat a forint. Ilyen szempontból, aki tehát, hogy mondjuk csak erre koncentrál, annak azt gondoljuk, hogy valószínűleg érdemes forinteszközökben tartani a pénzét. Ami indokol eurótartást, arra is azt tudjuk mondani, amit korábban, hogy igazából a kockázatok azonban abba az irányba mutatnak, hogyha valamitől, mert ugye egy nagyon bizonytalan globális környezetben vagyunk, ahol a Trumpék, Trump-adminisztráció bármikor megrázhatja a fát, és ezt ugye általában így a kockázatos eszközök nem szeretik, tehát hogy ez egy kockázat, illetve a hazai, hát így lassan a választásra való ráfordulás, az is egy kockázat, tehát hogy igazából azt gondolom, hogy hát így szoktuk megfogalmazni, hogy a devizák közötti diverzifikáció az indokolt, tehát nem biztos, hogy most a legjobb mondjuk eurót vásárolni, meg valószínűleg aki jobban jár azzal, ha valaki forinteszközben tartja a pénzét, de hogy igazából ezeknek a kockázatoknak az enyhítése miatt azért indokolt valamennyi eurót tartani, mert hogy az azért jó, mert ha valami meg is történik, az ember, ha visszanéz és optimista típus, akkor ugye egyrészt azt fogja mondani, hogy hát legalább akkor azon jól jártam. Tehát, hogy ilyen szempontból a kockázatokat tudja enyhíteni.
Műsorvezető: Oké, elfogyott az időnk, úgyhogy egy rövid összefoglalását esetleg az elhangzottaknak Dávid a befektetési oldalról, meg majd Gergőtől a makrofolyamatok oldaláról, hogyha hallanánk.
Sándor Dávid: Oké, tehát akkor onnan folytatnám. Ugye Gergő említette ezt, hogy azért van egy továbbra is bizonytalan környezet, itt elsősorban ez a Trump politikájának köszönhetően. Ez a következő, amennyiben a következő időszakban ez hoz, mondjuk itt a kockázatos eszközpiacokon egy ilyen eladói hullámot. Én azt gondolom, hogy azért továbbra is összességében úgy állunk, hogy ezeket a lefele mozgásokat valószínű érdemes lesz majd inkább ilyen vételi pontként kezelni. Egyelőre az ilyen helyzetekre érdemes valamekkora puskaport tartani. Most így a portfóliókban, amit én említettem, továbbra is egyelőre nem gondoljuk azt, hogy az európai részvénypiac tartós felütést be tudna kezdeni, mi inkább továbbra is a kelet-közép-európai régiót szeretjük vagy favorizáljuk, de egyébként erről beszéltem, azért itt erről az egész AI-technológiai innovációról, tehát mi egyébként tartanánk technológiai kitettséget portfólió szinten. Részben ehhez kapcsolódóan, és egy picit pont a másik vége a spektrumnak, ugye ezek a közműkitettség, ebben van egy ilyen defenzív jelleg is egyébként. Unalmasnak tűnik a szektor, de mondjuk az idei évben is azért egy 14%-ot már emelkedett, mert vannak egyéb hajtóerők benne.
Műsorvezető: Szerintem sokan elunatkoznak egy ilyen 14% fölött.
Sándor Dávid: Igen, igen, igen. Mondjuk ez egy dolláros hozam, tehát pont abból azért igen, abból azért jött le most ilyen forintos befektetőként nézve, de hát ugye itt jön az, hogy nyilván vissza lehet hedge-elni az ilyen jellegű devizakockázatokat forintra. És vannak azért továbbra is olyan régiók, amiket eddig is szerettünk, Latin-Amerika, ott Mexikó relatív nyertese tudhat lenni, azt gondoljuk ennek a kereskedelmi háborúnak, lengyel piac, erről beszéltem, de akár egy picit ilyen egzotikusabb régiók, a japán piac, vagy akár most már így a Dél-Korea is egy ilyen watchlistünkre került egyébként. Tehát ezekből azt gondoljuk, hogy lehet még szemezgetni.
Műsorvezető: Gergő?
Tardos Gergely: Hát én azt mondanám, hogy a vámháborúban sem sikerült agyonverni a világot, de azért az amerikai bronzmosás. Az európai az idén a vártnál kicsit gyengébben teljesített, jövőre viszont már a többletköltekezés miatt ismét élénkülhet a növekedés. Ugye a hazai gazdaságnál van azért egy növekedési problémánk, egy inflációs problémánk, és egy költségvetési problémánk is, egyik se drámaian súlyos, de azért mindegyik egy kicsit aggaszt minket. Nos, hogyha eszközosztályokból gondolkodunk, akkor igazából a devizáknál azt mondhatjuk, hogy valószínűleg abban bízunk, hogy a dollár az gyengülő pályán marad az euróval szemben. A kötvényeknél az egy általános dolog, hogy így a hosszú kötvényektől fázunk egy kicsit, tehát azt gondoljuk, hogy hiába van egy lassuló növekedési környezet, hiába mondhatjuk azt, hogy az infláció Európában lejött, Amerikában is jobbak voltak a számok, egyelőre a vámháborúnak még nem jelentkezett a hatása az inflációs folyamatokban, ami egy kicsit pozitív meglepetés, de hogy mindenhol elég sok magas lesz a költségvetési hiányemelkedő pályára állhatna az államadósság, és igazából ennek a problémahalmaznak a hosszútávú következménye az, hogy azért egy kicsit fázunk a hosszú kötvényektől. Lehet, hogy pont a következő negyedév egyébként nem lesz rossz, de hogy összességében azt gondolom, hogy érdemes itt óvatosnak lenni. Ezek a mostani lejárati prémiumok, ezek szerintünk nem elég magasak ahhoz, hogy ezeket a kockázatokat ellensúlyozzák. Most áttérve a hazai, tehát a forintra, szerintünk valószínűleg érdemes, tehát hogy ebben a következő időszakban a forintnál nem számolunk érdemi gyengüléssel, a hozamkülönbözet magas, tehát hogyha valaki ilyen forinthozam-carryben gondolkodik, akkor valószínűleg ez a carry, ez nem lesz rossz, de ha valaki tart, tehát hogy igazából ilyen kockázat diverzifikációs indokok azért szólnak amellett, hogy mindenki tartson valamennyi eurót. És hát a hazai kötvénypiacon meg azt látjuk, hogy nagyon régóta fel van tapadva a hosszú hozamszint az elmúlt, vagy így mondom, nagy hozamemelkedés után kialakult kereskedési sávnak a tetejére. Szemben mondjuk a némettel, vagy az amerikaival, ami inkább a kereskedési sávnak a közepe körül van, a német kicsit magasabban, az amerikai most éppen kicsit alacsonyabban, és hogy hát így ez az előttünk álló választási időszak miatt azt gondolom, hogy indokolt az óvatosság a hazai kötvényeknél is.
Műsorvezető: Köszönöm szépen nektek a beszélgetést, a podcast követőinek pedig a figyelmet. Vendégeim, beszélgetőpartnereim voltak Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője, valamint Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője. Én Gede Balázs voltam, mindenkinek nagyon szép nyarat kívánok, viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek