Makrogazdasági és tőkepiaci kitekintő - Befektetési Stratégia 2025 második negyedév
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Mire számíthatunk 2025 tavaszán a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az OTP Bank friss Befektetési Stratégiájáról Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője beszélgetett Gede Balázzsal, a Millásreggeli műsorvezetőjével. A beszélgetést 2025. április 2-án rögzítettük.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast hallgatóit. Ismét elrepült egy negyedév, így sort kerítünk az OTP Bank elemzői által összeállított befektetési stratégia frissítésének, illetve annak megbeszélésének.
Vendégeim ebben a témában, hát már a megszokott felállásban Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője, én pedig Gede Balázs vagyok, köszöntök mindenkit nagy szeretettel. Rögtön egy ilyen nagy képpel, hogy az előző negyedévhez képest tisztábban láttok?
Tardos Gergely: Egyáltalán nem, szerencsére. Ugye igazából az előző negyedévben az volt a helyzet, hogy úgy voltak viszonylag letisztult trendek, és akkor vártuk azt, hogy az új amerikai adminisztráció az hogyan csap bele a lecsóba, és igazából bele is csapott elég rendesen. Ugye elég sok olyant csináltak, amit ígértek, de azért úgy nem nagyon merte komolyan venni senki. Elég sok olyan dolgot csináltak, amiről szó sem volt, és ami azért ilyen évtizedes paradigmákat, vagy hogy is mondjam, ilyen tényként kezelt dolgokat rúg fel a Trump adminisztráció, úgyhogy mindenki pislog igazából, és próbálja azt kitalálni, hogy vajon ennek mi lehet a vége.
Műsorvezető: Konkrét befektetési oldalon mennyiben könnyű ez a helyzet, vagy mennyiben zavaros, vagy lehet zavarosabb az elmúlt negyedévhez képest?
Tardos Gergely: Hát én még mielőtt a Dávid elmondja a dolgokat, azelőtt annyit mondanék, hogy azért itt volt olyan reggel, hogy nem is tudom, 50 pontot ugrott odébb a német 10 éves állampapír hozam, ami talán azt hiszem a '90-es években volt egyszer egy ilyen nap. Tehát, hogy ez azért egy ilyen, nem is tudom, tehát hogy egy nagyon ritka esemény.
Műsorvezető: Ez akkortájt lehetett, amikor a költségvetési plafont elengedték?
Tardos Gergely: Hát, amikor igen, lényegében ehhez kell. Tehát amikor úgy egyértelművé vált az, hogy az USA inkább kifarolna ebből a NATO-ból, meg Európa megvédéséből, és hogy akkor ennek a helyére Európa kénytelen, de főleg Németország lényegesen többet költeni.
Sándor Dávid: Úgy fogalmaztam, hogy elrepült ez a negyedév.
Műsorvezető: Igen.
Sándor Dávid: Azért az elmúlt két hónapot nem így éltem meg. Ez inkább, minthogyha egy ilyen két év lett volna. Itt ugye ez a trumpi beiktatás utáni időszak, amikor ugye két naponta ellentétes irányú dolgok születtek meg. Hát nem lett egyszerűbb a helyzet, én azt gondolom, tehát ilyen befektetési vonalon nem tudnám ezt állítani. Nagyon gyors változások voltak, csak reflektálva, amit a Gergő mondott, hogy itt mekkorákat ugranak kötvényhozamok, ugye ugyanez látszott például az amerikai részvénypiacról a BOFACI-nál havi szinten alapkezelői körökben egy felmérést, amiben ugye azt mérik, hogy az egyes piacokon gyakorlatilag az alapkezelői kitettség hogyan változik. És hogy igazából azt lehetett látni leegyszerűsítve, hogy egy hónap alatt, tehát soha nem volt még a felmérés történetében olyan mértékű változás az amerikai részvénypiac megítélésében, mint ami itt történt itt az elmúlt egy hónapban. És aztán hozzájárult az, hogy Európában is komoly változások voltak, meg hozzájárul az is, amit Amerikában látunk, hogy Trump behozott egy ilyen nagyon jelentős kiszámíthatatlanságot, és emellett meg még folyamatosan beszélik lefele a részvényeket.
Műsorvezető: Akkor rá is térhetünk egy kicsit ennek a hátterére, vagy már az eredőjére a makrohelyzet változására. Itt a tengerentúlon most már azt feszegetik nagyon sokan, hogy ez a negyedév akár recesszióba is fordulhat, sőt egyre durvább számok jönnek. Ugye az Atlanta Fed talán, akinek van egy ilyen számítás, egy ilyen GDP now, ami talán tegnap frissítették, ugye mi itt most április 2-án beszélgettünk, és valami 3 fölötti, 3 százalék fölötti visszaeséssel számol. Nem tudom, hogy ez mennyire mérvadó, vagy hogy működik?
Tardos Gergely: Hát ugye ilyen ténybecslő modelleket mi is csinálunk az OTP bankcsoport országaira, tehát hogy igazából ezek úgy működnek, hogy ugye jönnek ki magas frekvenciás adatok, tehát hogy mondjuk kiskereskedelmi forgalom, ipari termelés, építőipari termelés, akkor mit tudom én, nem tudom, Magyarországon ilyen turisztikai adatok, bizalmi indexek, stb., és akkor ezeket be lehet hajigálni lényegében modellbe, ami megpróbálja megmondani azt, hogy adott negyedévben mennyi lehet a gazdasági növekedés. Tehát, hogy igazából ez kifejezetten a bejövő adatokat veszi figyelembe, illetve hát ami még nincs jellemzően, azt valamennyire próbálja proxizni. Nagyon sokféle megközelítés van ebből, de a lényeg az igazából az, hogy a tényadatok alapján becsül valamit. Egy dokumentált modell mellett. És igazából ugye amit látunk, tehát azért az Atlanta Fed is korrigál, tehát van neki egy olyan, ami a hagyományos, a régi módszertanban, ahol az import arannyal korrigál. Ugye igazából ami történt, az az, hogy bejelentésre került az, hogy tényleg így lesznek komolyan vámok. Ugye erre ez többféle változást eredményez a gazdaságban. Az egyik az, hogy aki import terméket árul, az villámgyorsan hoz be dolgokat. És ez azt csinálja, hogy nyilván az import megugrik, és hogyha mondjuk a másik oldalon a készletszint az nincs benne a modellben, akkor ez önmagában lefele húzza a modellt, és ugye részben ez is történt. A másik, hogy ilyen szempontból az arany az egy egészen külön dolog, de hogy ettől függetlenül is megugranak az inflációs várakozások, elbizonytalanodnak a fogyasztók, hiszen ha jelentős áremelkedésre kerül sor a vámok miatt, akkor az ő jövedelmük kevesebbet fog érni. Ugye a másik oldalon pedig elbizonytalanodik a vállalati beruházás, hiszen az a helyzet, hogy az, hogy most van 20-25 százalékos vám valamim vagy nincs, és hogy ez hogy változik, ezt mennyire vehetők komolyan. Nagyon komoly, óriási befolyást gyakorol arra, hogy mondjuk mely üzleti modell vagy tűnik értelmesnek, milyen beruházás tűnik rentábilisnak, mi az, amit érdemes megcsinálni, és ilyenkor, amikor a gazdasági bizonytalanság fölmegy az égbe, és most azt tudjuk, hogy a Covid óta nem volt akkor az amerikai gazdaságpolitikával kapcsolatos bizonytalanság, akkor ugye a cégek nyilván azzal reagálnak, hogy várjunk, és nem ruháznak be. Ebből jön nyilván egy recessziós nyomás.
És az biztos, hogy ilyenkor a gazdasági növekedés lassul. Az, hogy ez most már tényleg azt jelenti, hogy recesszióban van-e az amerikai gazdaság, azt még nem tudjuk, ugye hamarosan, tehát hogy igazából az amerikai gazdaság, tehát hogy egy pár hétre vagyunk attól, hogy megkapjuk az előzetes első negyedévi adatot, de azt már biztosan mondhatjuk, hogy nagyon komoly változásokat hoz az új adminisztráció, alapvető dolgokkal szakít. Ugye ne felejtsük el, hogy az Amerikai Egyesült Államok sok évtizedig volt a szabad kereskedelemnek a fő prófétája. Köszönhetően az amerikai nagy vagy jelentős részben akár az amerikai közgazdaságtudománynak is tudjuk, hogy a vámok általában rosszak, jövedelmet csoportosítanak át a háztartásoktól a vállalatok felé, és ez még akkor is probléma, ha nem beszélünk vámháborúról, tehát a másik oldal nem áll bosszút szintén vámemeléssel. Ha viszont ez megtörténik, akkor ennek az a következménye, hogy mindenki jól megvédi a saját problémás nem hatékony szektorait a nemzetközi versenytől, és cserébe lemészárolja a másik országnak a hatékony szektorát. Most gondoljunk bele, azért nem tudom, tehát hogyha mondjuk Magyarországon a magyar cég által gyártott mobiltelefont kéne vennünk, az lehet, hogy nem lenne annyira jó, meg talán drágább is lenne, mint amit most mondjuk egy pár cég legyárt az egész világ számára. Tehát ugye ez a vám dolog, ez azért drámai változás, mert ezt tudtuk, hogy ezt mondja az amerikai adminisztráció, de mindenki azt gondolta, hogy ez azért nagyrészt.
Műsorvezető: Igen, ugye úgy gondolkodtunk róla, illetve szakértők és elemzők is, hogy ez egy ilyen tárgyalástechnikai eszköz. Ugye egy kicsit szorítsuk meg az ellenfelet, ő majd mond valamit, akkor mi lazítunk, és akkor a végén megegyezünk.
Tardos Gergely: És ugye most nem tudjuk, hogy van-e mesterterv, vagy hogy ez pont akkora hibának hiba lesz, mint amekkorának sokak számára tűnik. Ugye ezt nem tudjuk. Az sem egyértelmű, hogy pontosan mi a cél. Úgyhogy igazából, és nyilván a Wall Street sem teljesen érti, ha megnézzük a piaci volatilitást, óriási, tehát a gazdasági sajtó sem érti, a nemzetközi szervezetek sem értik, mindenki egy kicsit ilyen kigúvadt szemmel nézi, hogy valójában mi is történik, hogy hát kicsit nagyon leegyszerűsítem, akkor igazából senki nem tudja eldönteni, hogy ez most egy nagyon régi, értekig eltolt blöff, vagy hogy valaki valamit nagyon nem ért. És ez persze lehet, hogy mi vagyunk, vagy hogy nem a mi, hanem nem tudom a közgazdasági, vagy a Wall Street, vagy a nem tudom, a multinacionális szervezetek, vagy nem tudom, az EU vagy akárki. És hogy igazából van ezzel kapcsolatban is bizonytalanság, hogy igazából mi is történik, és mi a cél, meg az, hogy ha ez a cél, akkor mondjuk ahhoz jó-e az eszköz. És nyilván ebben a helyzetben azért nehéz azt gondolni, hogy nincs lassulás. Tehát ha van egy jól bejáratott gazdasági modell, ami az elmúlt években sikeres volt, és még akkor is, hogyha tudjuk, hogy végtelenségig ez nem folytatható, mert valóban nem tudom, hogy az amerikai költségvetési hiány magas az adósság, emelkedik a pályája, szorul vissza a dollár a nemzetközi pénzügyekben, Kína erősödik geopolitikailag, stb., és tudjuk, hogy a mostani dolog az nem vezethet a végtelenségig, és valószínűleg ezt ismerte fel az amerikai politika, és ebben akar nagyot változtatni, de hogy igazából akkor most az a cél, hogy az USA teljes figyelmét Kínára fordíthassa. És hogy ne kelljen bajlódni a többivel, hogy az a cél, hogy akkor a védelmi képesség szempontjából kulcsfontosságú ágazatokat, beszállítókat visszatelepítsék az USA-ba. Vagy az a cél, hogy igazából megegyezzenek a nagy országokkal és a korábbi nemzetközi rend, ahol azért az USA próbált fellépni úgy, mint a határok védelmezője, a nemzeti önrendelkezés védelmezője, stb. És ugye ennek vége, tehát hogy igazából így külpolitikailag, gazdaságpolitikailag is azt látjuk, hogy egy nagyon másik világba léptünk, óriási a bizonytalanság, és amikor ilyen van, akkor mindenki lassít egy kicsit. És hogy ebből nyilván van recessziós nyomás. Igazából az majdnem mindegy, hogy akkor már ott is van az amerikai gazdaság, vagy még nincs. És azt is tudjuk, hogy az amerikai adminisztráció nem ijed meg, tehát tudják azt, hogy mondjuk, ha alapvetően meg kell változtatni alapvető dolgokat, akkor az nem fog úgy menni, hogy megtartja az amerikai gazdaság a korábbi lendületét. Úgyhogy, hogy is mondjam, egy komoly tanácstalanság van a világban, komoly ijedtség, és hogy igazából így az ajánlásokban is, tehát azt tudjuk már, hogy az amerikai eszközök azért eléggé túl voltak húzva, de ez a Dávid, azt talán inkább át is adom a szót.
Műsorvezető: Igen, jó, beszéljünk is erről, igen, mert ugye, amit említettél te is az előbb, hogy eléggé nyomasztja az amerikai részvényárakat és a befektetőket ez az egész jelenség, ez látszik is. Némelyik index a technológiai papírokat tömöríti, az már ott billeg a korrekció vagy medvepiac határán, azon a bizonyos 10% környékén, azt hiszem, hogy az S&P 500 meg a Dow Jones még jobban tartja magát, de elég komoly esésen vannak túl, és vannak jobb napok, de azért az látszik, hogy ez ott van a befektetők körében ez a bizonytalanság, és nem nagyon csillapodnak a kedélyek.
Sándor Dávid: Hát egyelőre nem, és én azt gondolom, hogy én inkább annak adnék esélyt, hogy könnyen lehet, hogy még nem is fognak csillapodni ezek a kedélyek. Ugye valóban, tehát most ez az amerikai piac február közepén még igazából új csúcsra ment, és aztán február közepétől van mondjuk egy ilyen 10%-os lefele kör, és valóban egy ilyen 10%-ra szokták azt mondani, hogy ez egy korrekció. Ez alapvetően egyébként egy olyan, ami azért jellemzően egy évben egyszer egy ilyen 10 százalékos lefele kör, az úgy benne szokott lenni a pakliban, tehát ez egyelőre még nem egy ilyen vészes mozgás. Csak itt valóban az a. És igazából ezt írtuk is, amikor negyedévvel ezelőtt beszélgettünk, meg írtuk az anyagba, és azt mondtuk, hogy drága az amerikai részvénypiac, nagyon túl volt pozicionálva, tehát mindenki várta ezt a trumpi ciklust, milyen jó lesz, tényleg a lakosság, az intézményi szereplők is nagyon tele voltak töltve részvényekkel, a mindenféle hangulatindex az gyakorlatilag kiverte a csúcsokat.
És igazából egy olyan dolog volt, ami mondjuk támogató volt, és még egyelőre még mindig a részvénypiacnak, mert meglátjuk ugye, hogy meddig, de hogy volt mellette azért egy ilyen profitnövekedési dinamika. De hogy alapvetően ugye azért azt mondtuk mi is, meg ez azért benne volt erősen a pakliban, hogy ebből egy ilyen korrekciós mozgás jönni fog. Ugye beszéltünk is erről, hogy az első félévben az, hogy legyen egy ilyen 10%, az nagyon-nagyon benne van a pakliban. És most vagyunk ugye ezen a ponton, hogy most ugye megtörtént ez a fajta lefele kör, és most kellett azon gondolkoznunk, hogy akkor mit csináljunk.
Hogy akkor ez a pont, ez egy vételi pont-e, vagy továbbra is azt gondoljuk, hogy még mindig érdemes azért inkább egyet hátralépni és nem felülni erre a dologra.
Műsorvezető: És gondolom, bocsáss meg, ezt azért is nehéz eldönteni, mert még a következmények még alig látszanak. Tehát még csak azt látjuk, hogy mik az intézkedések, vannak becslések, amiről beszéltünk, hogy esetleg ez a negyedév rosszul sülhet el, recesszió lett. Tehát csupa talány, de még nincsenek a vállalati eredményekből innen-onnan még csak kevés visszaigazolást kaptunk, vagy kapott a piac arról, hogy mégis ez hogyan hat majd.
Sándor Dávid: Igen, most hogyha nagyon-nagyon le akarnám egyszerűsíteni, akkor egy picit egyfajta bináris kimenetelt bele lehet látni. Tehát hogyha tényleg az a helyzet, hogy itt blöffről van szó, ugye most pont úgy vesszük fel a dolgokat, hogy április másodika van, és elvileg ugye most jönnek majd ezek a trumpi bejelentések, amit nem tudjuk még egyelőre, hogy milyenek lesznek. Azért valószínű, hogy ezeknek a milyensége az azért a következő pár hónap mozgását azért alapvetően befolyásolni tudja. Ahogy a Gergő fogalmazott, hogyha tényleg arról van szó, hogy ez alapvetően egyfajta blöff úgymond, tehát hogy egyfajta ilyen furkósbotként akarják használni ezeket a vámfenyegetéseket, és tényleg most kijönnek azzal, hogy végül is nem lesznek olyan durva dolgok, vagy megint elhalasztják, felfüggesztik. Tehát ha ez lesz a szcenárió, akkor látva azt, hogy azért most már egyébként a piacnak a pozicionáltsága, a sentiment azért kellően negatív, akkor egy ilyen esetben én azt gondolnám, hogy jöhetne egy ilyen pozitív piaci kimenetel. De hogyha arról van szó, hogy nagyon sokan benézik ezt a dolgot, talán a Gergő is így fogalmazott, az a bináris helyzet van, és hogy tényleg jönnek ezek a kemény vámok, még hozzáraknak mondjuk kommunikációs szinten is, amit említettem már, hogy azért eddig, amit kommunikáltak, az inkább az volt, hogy nem érdekli őket a Wall Street, most megint csak nagyon leegyszerűsítve a dolgokat. Hogyha ez folytatódik, és én erre azért még látok esélyt, akkor az viszont azt jelenti, hogy megyünk tovább valószínűleg lefele. Tehát egy ilyenfajta bináris kimenetelt hozhatnak azért ezek a következő napok.
És ezért mondjuk azt, hogy alapvetően nyilván egy ilyen helyzetben mit tudsz csinálni, egy ilyen helyzetben ugye vagy azt tudod csinálni, hogy fogod magad, kiszámíthatatlanság van, és azt mondod, hogy akkor elmegyek cash-be, és cash-be külön, vagy azt tudod csinálni, ugye ez egy más szemlélet, mi ilyen portfólió szemléletben csináljuk itt házon belül ezeket az anyagot is, stb. Egy ilyen szemléletben viszont azt tudod csinálni, hogy továbbra is fogod, és akkor jól megpróbálod szétteríteni, meg szétosztani ezeket a kockázatokat, és erre van ez a nagyszerű diverzifikálsz, amennyire csak tudsz jellegű hozzáállás, és mi ezt az utóbbit választjuk egy ilyen fajta bizonytalan helyzetre, vagy bizonytalan környezetre.
Műsorvezető: Világos. Nem csak az elemzők és befektetők vannak bajban, hanem azt gondolom, hogy a jegybankoknak sincs könnyű dolga. Gondolok itt a Fedre, ugye nemrég jöttek ki inflációs adatok, amit nagyon figyelnek, ez a PCE-mutató, ami nem lett olyan, amilyen a várakozás volt. Egyre keményebb a helyzet, mert hogyha nem enyhül az infláció, és beesik valami gazdasági növekedés csökkenés, akkor a kamatcsökkentésekkel is bajban lesz a Fed.
Tardos Gergely: Hát ugye a Fed abba is hagyta, tehát hogy igazából ugye már eddig is jelentkeztek problémák. Szerintem az, ha egy nagyon kicsit visszaugrunk ebben a podcastban már sokszor elhangzott szerintem az, hogy ugye igazából azzal, hogy véget ért a globalizáció helyett egy ilyen töredezett, ellenségeskedő, kakasoskodó, vámos világba kerültünk. Ez ugye azért is probléma, merthogy a külkereskedelem nem működik olyan hatékonyan, ez az egész infláció leszorító hatása, ami az elmúlt évtizedekben a szavaskereskedelemből jött, ez véget ért. Ráadásul ugye többet kell költeni fegyverre, nagyobb a költségvetési hiány, több kötvényt kell lenyomni a piac torkán jellemzően. Ugye ez azt jelenti, hogy az egész hozamkörnyezet magasabb. A rövid is magasabb, mert az inflációt nem alulról kell felpréselni a cél fele, hanem felülről lefele, ami azt jelenti, hogy legalább az inflációs célt, vagy annál magasabb, tehát pozitív reálkamatot kell fizetni alapvetően azért, hogy az inflációt féken tartsák. A másik, hogy ha nagyobb a kötvénykibocsátás, nőnek az adósságok, tényleg, akkor ugye a lejárati, tehát azért, hogy valaki 10 éves kötvényt tartson folyamatosan görgetett rövid állampapírok helyett, ami egy nagyobb kockázat, ahhoz nagyobb lejárati felárat kell fizetni. És igazából ugye az egész, tehát van egy inflációs problémánk, ami magasabb, mint amivel korábban küzdöttünk, nagyobb a kamatszint, és hogy most már azért nagyjából az elfogadottá vált, hogy akkor igen, a rövid kamatoknak el kell érnünk az inflációs célt, hogy akár meg kell, hogy haladhassák, és hogy a hosszú hozamok is feljebb vannak. Ezt nagyjából elfogadta, de azért a mértékekkel kapcsolatban van még bizonytalanság. És ugye az van, hogy a Fed, még mielőtt ez a vámháborús dolog elindult, már az USA-ban akkor is probléma volt abból, hogy igazából az infláció csökkenése elakadt. Tehát a munkaerőpiac feszes, a munkanélküliség alacsony, a bérek viszonylag magasak, ugye ráadásul az USA-ba a bevándorlás az lelassult. Az elmúlt pár hónapban inkább ilyen egy-két negyedévben elkezdett szűkülni a munkaerőpiac, egy kicsit visszagyorsult a bérdinamika, és hogy ez látszott, hogy valójában a havi inflációs adatokat, ha évesítjük, akkor sajnos ezek az ilyen 03, 04-es számok jöttek ki, ami sajnos 12. hatványra emelve ilyen 4-5 százalék körüli inflációt mutat, és ugye kellemetlen, mert a cél meg kettő. Úgyhogy a Fed ezért is mondta azt, hogy ő fékez. Ugye lassulásnak siralmasabb volt, tehát igazából a Fed 100 bázispontnyi csökkentés után kiszállt, egyelőre szünetelteti a kamatcsökkentési ciklust, és hát az a helyzet, hogyha bejönnek a vámok, akkor az nyilván emeli az amerikai árakat, hiszen még akkor is, ha a dollár erősödött, akkor is, hogyha valamennyit lehet, hogy az oda exportáló cégek is lenyelnek, de hát ilyen 20-25%-os vámokat nem tudnak lenyelni, mert valójában senkinek nincs akkora a marginja, amivel ezt le tudná nyelni, úgyhogy nyilván megemelik a fogyasztói árakat. Ráadásul ugye ma már nem nagyon beszélünk olyanról, hogy valami tiszta amerikai termék, merthogy az a kérdés, hogy mennyi az, ami máshonnan kerül bele, tehát nyilván az is drágítja azokat a termékeket. Tehát, hogy igazából ennek van egy általános áramerő hatása, ami, ha minden ok, és gyorsan levezénylik, akkor átmeneti. De ha megemeli az inflációs várakozásokat. Illetve megemelt, tehát hogy szűk a munkaerőpiac, tehát hogy akkor ezen keresztül tartósan is megemelheti az inflációt, és azért arra sok jel utal, tehát az amerikai tartós inflációs várakozások, azok emelkedtek. Tehát igazából az a helyzet, hogy nagyon nagy kérdés az, hogy mit tud lépni a Fed.
Egyelőre a piac optimista, tehát azt gondolják, hogy ezek az intézkedések lelassítják az amerikai gazdaságot, a bejövő inflációs sokk nem lesz tartós, esetleg átnéz rajta a Fed, és hogyha a lassulás a munkaerőpiacon is jelentkezik, akkor csökkent kamatot, mondjuk nem tudom, idén hármat, jövőre még egyet-kettőt. Ugye a Fed is azt mondta, hogy kettőt vághat az idén, de ebben van egy nagy ha, mert ha a munkaerőpiac szűk marad, a bérdinamika magas, az infláció, felugrik, és közben nagyon lassul az amerikai gazdaság, akkor egyáltalán nem biztos, hogy lesz kamatvágás. Ugye ha emlékezünk arra, akkor azért az, hogy Európában nagyon sokáig stagnált a gazdaság, a munkaerőpiac pedig egyre feszesebbé vált és magasak maradtak a bérek. És hogy bár most Európában egy kicsit jobb a kép, mert az a helyzet, hogy alacsonyabban akadt el az infláció csökkenése idén, meg most éppen az utolsó egy-két hónapban mintha újraindulni látszódna a dezinfláció, és jövögetett le a bérdinamika is, de azért az van, hogy a munkanélküliség továbbra is. Mindenkori mélyponton van az eurózónában a bérdinamika még mindig ilyen 4% körüli, és az a helyzet, hogy azért itt is van azzal kapcsolatban kérdés, hogy le lehet-e tuszkolni az inflációt a cél környékére, mert ha nem is annyira magasan, mint az USA-ban, tehát nem ebben a, hát mondjuk inkább ilyen valahol 4% körüli range-ben akadt el az amerikai inflációcsökkenés, hanem mondjuk inkább az volt, hogy valahol 2,5 környékén, de hogy még azért egyelőre nem vehetjük azt borítékolható, hogy valóban az európai infláció is lejön a cél közelébe. És hogy jegybanki szempontból ugye mindig, tehát nekünk mindenki modellekkel dolgozik, van egy világképe, vannak modelljei, van egy csomó felhalmozott tudása, de amikor óriási sokkok érik a rendszert, akkor azért ezek a modellek tudnak nagyon rosszul működni. Ha felidézzük azt, amikor volt a nagy inflációs robbanás '21-'22-ben, akkor mindig az történt, hogy így lényegében hónapról hónapra lehetett kidobni az inflációs előrejelzéseket, mert mindig kiderült, hogy hát azt gondoltuk, hogy majd csillapodik, de ehelyett még gyorsult is. Tehát, hogy a jegybankoknak sem könnyű ilyenkor a helyzete, és hát a kötvénypiacon is óriási, tehát hogy hatalmas mozgások vannak. Nem olyan rég még emlékszem arra, amikor érdektelen volt ez a kötvénypiac, akkor azért volt olyan, hogy egy hónap alatt nem mozdultak annyit a hozamok, mint mondjuk ma egy ilyen, nem is annyira durva napon, mint amikor megugrottak az európai hozamok, de hogy mondjuk egy átlagos napon is simán egy ilyen 5-10 bázispontos hozam, esés vagy emelkedés az össze tud jönni teljesen marginális kis adatközlésre.
Műsorvezető: Ez a környezet egyébként az EKB-nak könnyebb pályát biztosít, mint a Fednek?
Tardos Gergely: Hát ugye egyelőre az EKB bátor, tehát hogy azt mondták, hogy igen, jön le az infláció, mondjuk el sokszor, jönnek le a bérek, nagyon bíznak benne, és le is jöttek, ugye igazából az európai kamatok azok 4%-on voltak a csúcson, most már 2,5 hamarosan, tehát szinte biztos, hogy lemegy 225-re az EKB, és utána egyébként nem sokkal véget kell, hogy érjen a kamatcsökkentés, vagy valószínűleg véget ér a kamatcsökkentési ciklus, de azért az Európai Központi Bankban sem teljes az egyetértés. Tehát hallottunk többféle kommunikációt az elmúlt hónapokban, volt, aki azt mondta, hogy hát azért el kéne gondolkozni azon, hogy esetleg nekünk is szüneteltetni kéne a kamatcsökkentést, hiszen hát ilyen 2-5 környékén van az infláció, az ilyen hó/hó maginfláció, meg a szolgáltatási infláció az ha le is jött, de azért olyan szinteken van jelenleg, ami nem konzisztens a céllal, és ugye ez már nem egy restriktív monetáris politika, hanem legjobb esetben is valami semlegesnek lehet nevezni, miközben egyébként meg azért a növekedés lassan gyorsul, a bizalom épül fel az eurozónában, és hát azért a fogyasztás ott is viszonylag erős, tehát hogy nem tudom, az utolsó német kiskereskedelmi forgalmi adat az év/év már majdnem 5% volt, azért ez nem egy gyakori adat Németországban sem.
Műsorvezető: Ugye amikor a beszélgetést kezdtük, arról beszéltünk, vagy azt kérdeztem tőletek, hogy mennyiben tisztult a kép, és ott arra is gondoltam, hogy ami a régiót, meg a szűkebb hazánkat illeti, az egy lehetséges békekötés vagy valamiféle fegyverszünet a szomszédban az orosz-ukrán háborúban, azzal sincs túl nagy előrelépés, ez nem tudom, mennyire befolyásolja a növekedési vagy az itteni lehetőségeket, várakozásokat, hogy gyakorlatilag annyira nem a terv szerint haladnak ezek a tárgyalások, hogy most már Trump elnököt is felbőszítette az, hogy gyakorlatilag az orosz fél is csak ilyen mérsékelt hajlandósággal áll a dologhoz, tehát nincs nagy előrelépés, csak a várakozás és az optimista hozzáállás, hogy itt azért valami csak születik a közeljövőben?
Tardos Gergely: Hát ugye a tavalyi év vége az nagyon gyászosan sikerült ilyen forint szempontból, merthogy erősödött a dollár, és hogy igazából a forint az eléggé elhagyta magát, ugye fölment 415 köré.
Igazából ez a feszültség, ez január közepétől enyhült, a forint elkezdett erősödni, kezdetben még igazából elég meglepő volt, tehát a dollártól függetlenül, később pedig úgy igazából, amikor a dollár elkezdett gyengülni, akkor meg így érthető módon ezáltal támogatva. És hogy igazából az a helyzet, hogy visszajöttünk erre a 400 környéki szintre, ami fundamentálisan még mindig egy gyenge forintárfolyam, hiszen a magyar gazdaságnak 2% fölötti folyó fizetési mérleg többlete van, simán lehetne ez egy 3-4%-os deficit, akkor is fenntartható lenne, tehát igazából lehetne ennél erősebb a forint, meg ha felidézzük azt, hogy a régiós devizák többsége az elég régóta oldalazik, ugye a zloty még erősödött is viszonylag sokat.
Műsorvezető: Mennyivel lehetne erősebb? Számoltok néha ilyen.
Tardos Gergely: 3,70 köré teszik az egyensúlyi árfolyamot, tehát hogy mi az, de azért ezért kapunk általában több hideget, mint meleget.
Műsorvezető: Hát ezt a helyén kell kezelni, tehát ugye elmondtad, hogy ez egy lehetséges, de egyéb más tényezők nyilván nem engedik.
Tardos Gergely: Igen, tehát a román lej az sok-sok év óta alig mozdul, tehát hogy az euróval szemben így 5 környékén van. Ugye a szerb dinár is oda van szegezve, azért a cseh korona is inkább oldalazva megy, a zlotyi még inkább erősödgetett, és a kedvenc példám mindig az albán lek, nézze meg valaki, nem tudom, egy ilyen nem annyira régen még, tehát hogy egy ilyen sima chartra bőven felfér az, hogy egy lek az 2 forintba került, most meg kb 4-be kerül, és úgy, hogy az az euróval szemben azért nem olyan rég egy év alatt erősödött 20%-ot, és ha így az elmúlt pár évet megnézzük, akkor 40-et, tehát azért van másfajta árfolyampolitika is, de hogy én azt gondolom, hogy még inflációs különbözettel mindennel együtt, és az van, hogy lehetne bőven erősebb a forint. Ugye a probléma az az, hogy így a magyar gazdaság kockázati megítélése az továbbra is elég problémás. Ugye a fejekben benne van az, hogy az árfolyam trendszerűen gyengült az elmúlt években. Tehát a külföldi befektetők, ha éppen valami dollárerősödő sztorit akarnak megjátszani a régiós piacon, akkor nem nagyon marad más nekik, minthogy nekirongyolnak a forintnak. Tehát azt gondolom, hogy ez a problémahalmaz ez velünk marad. Nagy kérdés, hogy mit kezd ezzel az új jegybankelnök, aki kifejezte már, hogy ő inkább egy stabil árfolyamot szeretne, ami egy viszonylag egyértelmű kommunikáció az elmúlt sok éves gyengülés után, de hát az, hogy ezt meg tudja-e, tehát hogy hogyan tudja elérni, az a jövő zenéje.
Műsorvezető: A részvénypiacok tekintetében nem nagyon látszik, vannak megbicsaklások, de azért elég jól teljesít továbbra is a régió, benne a hazai is, ugye a BUX index is viszonylag jól áll, de így régiós szinten is, amit eddig úgy preferáltatok piacot és optimisták voltatok rá, azok nem bicsaklottak meg annyira, hogy most itt izgulni való legyen, legalábbis így első ránézésre.
Sándor Dávid: Abszolút, igen. Tehát, hogy azért nyilván nálunk ebben a stratégiai gondolkozásban is ugye a fő mondás az az volt, hogy olyan nagyon nagy téteket nem raknánk egyik vagy másik irányba a kiszámíthatatlanság miatt, de értelemszerűen azért, hogyha valamit azért kell mondanunk a nap végén. És ugye ez a kelet-közép-európai részvénypiac továbbra is olyan volt, amire azt mondtuk, hogy ha valahova, akkor ide érdemes rakni valamelyest többet, tehát ide érdemes egy tétet rakni. Ez jól működött, itt az első negyedévben nem is tudom, 20%-os emelkedés volt. Tehát, hogy itt viszont látszik azért ez a béke irányába mozdulunk, ez csinál azért egy ilyen pozitív narratívát, és azért ez segítette fölfele ezt a piacot. Egyrészt, meg szerintem azért van egy ilyen áttételes hatása annak is, hogy ahogy itt ugye Európában, pláne németeknél gyakorlatilag ilyen történelmi jelentőségű változások voltak időközben. Ugye ez segíti az európai növekedési kilátásokat, ugye ennek azért van egy áttételes hatása erre a kelet-közép-európai régióra, tehát alapvetően még ráadásul ez is egy olyan változás volt itt az elmúlt időszakban, ami indirekt módon segíti ezt a CEE régiót. Mi itt továbbra is azt mondjuk egyébként, hogy itt továbbra is, hogyha végignézünk itt a fő régiók közül, akkor továbbra is ez az, ahol egyébként megtartanánk, tehát hogyha valahova tétet rakunk, akkor továbbra is ez az, ahol ezt meghagynánk. Hát nyilván most már azért azzal, hogy itt van egy 20%-os emelkedés az elmúlt három hónapban, tehát itt már azért van árazva a békének a lehetősége, és amit te is mondtál, hogyha itt az a nap végén mégiscsak azt látjuk, hogy az oroszok valóban egy időhúzással játszanak, és akkor ez az egész elkezd összeomlani, amiben most hiszünk, akkor alapvetően annak, tehát az már egy ilyen kockázati forgatókönyv, annak már azért lehet negatív hatása is, ugye pont azért, mert elkezdett már beárazódni. De még ezzel együtt is nyilván vannak más faktorok, itt van például ez az európai növekedési sztori úgymond, ami bejött azért egy ilyen plusz hajtóerőként, továbbra is van egy olcsósága a régiónak, tehát azért szűkült ez az árazási különbözet. Ugye tényleg nagyon brutálisan olcsók voltunk relatív értelemben a világ többi részéhez. Ez szűkült valamelyest, de még mindig van egy a hosszú távú átlaghoz képest, ami szokott lenni, ahhoz képest még mindig bőven lejjebb vagyunk. Tehát még mindig azért van egy ilyen árazási oldali puffer ebben a CEE régióban. Tehát, hogy alapvetően emellett még emiatt ki tudnánk tartani.
Műsorvezető: Még egy fontos kérdés a hazai makrohelyzet tekintetében, hogy ugye jövőre választási év van, és az már látszik, hogy erre a kormányzó pártok már elkezdtek készülni, már vannak olyan intézkedések, amik azért a költségvetésben is mondhatni, hogy húsba vágó tételek, elég komoly tételek. Ezt a mostani stratégia tartalmazza, vagy bedolgoztátok a modellek, beszámoltok vele?
Tardos Gergely: Persze. Ugye igazából a következőt gondoljuk, tehát a magyar makrokép az az, hogy van egy gazdaság, ahol a várakozásokhoz, a régiós versenytársakhoz képest is lassabb a növekedés. És egyébként az infláció az egy nagyobb probléma talán, mint máshol. Ugye látjuk, hogy ez a választások közeledtével viszonylag heves kormányzati lépéseket generál, tehát egyrészt sok olyan, tehát hogy a többgyermekes anyák SZJA-mentessége, akkor a nyugdíjasok ÁFA visszatérítése, akkor a fegyverpénz, a Demján Sándor program, akkor a csoport. Tehát több olyan intézkedés van, ami a nem túl távoli múltból, ami azért azt gondolom, hogy ami mögött ott volt az a szándék, hogy így a választások környékére pörgesse fel a magyar gazdaságot. És hogy hát igazából azt látjuk, hogy a költségvetésben nem nagyon van erre tér. Tehát, hogy a költségvetési hiány tavaly is, és a tavaly nagyon sokat javult, ugye korábban arról beszéltünk, hogy ilyen 7-8%, utána az, hogy ilyen kicsit elindultunk lefele, ilyen 6-7, és ugye tavaly lecsökkent 5% alá, és elvileg tovább kéne javulnia idén 4-3% alá. Az eddig bejelentett intézkedésekkel azért inkább, tehát hogyha nem kerül sor további egyenlegjavító vagy rontó intézkedés, hanem mondjuk itt lefagyasztanánk mindent, és akkor hagynánk, hogy szaladjon a költségvetés, akkor az idei hiány is enyhén 5 alatti lenne, a jövő évi pedig valószínűleg emelkedne már. Tehát, hogy igazából azt látjuk, hogy ez egy kockázat, és hát ugye azért a választás még messze van, tehát azért még bőven jöhetnek intézkedések. Azt gondoljuk, hogy ez egy kockázat így a hazai eszközök szempontjából, de ez inkább az év vége fele, harmadik negyedév vége, negyedik negyedév az, amikor ezek, tehát amikor arra számítottunk, hogy lesznek további lépések, talán most egy darabig nem. Így rövid távon inkább az, hogy mi történik Ukrajnában, mi lesz a vámokkal, ezek mozgathatják az árfolyamot. És a hazai tényezőknél, amit már így fél szóval említettem, hogy azért a jegybankban volt egy komoly váltás, és hogy ez okozhat egyébként, vagy hát igazából eredményezett is változást olyan szempontból, hogy azért lehet, hogy az új jegybanki vezetés inkább stabil árfolyamot szeretne és nem egy gyengülőt, ami egyébként egybeesik a politikai érdekkel is, mert hogy az árfolyam az ismét politikailag egy szenzitív kérdés lett, tehát a választópolgárokat érdekli az árfolyam, és most nem a hiteleik, hanem a megtakarításaik miatt. Tehát, hogy azt gondolom, hogy ez egy ilyen érezhető változás. És hogy egyébként meg ugye igazából az egynegyed évvel ezelőtt is mi azt mondtuk már, hogy nem nagyon van itt mód kamatcsökkentésre, akkor még a piac azért többet árazott, most már hát így lényegében kiárazódott a hazai kamat, talán egy még benne van az idei év végéig. De azt gondoljuk, hogy a jegybank az most arra fog fókuszálni, hogy egy ilyen stabilitásorientált dolgot csináljon. Úgyhogy én azt gondolom, hogy rövid távon még ezek a választással kapcsolatos kockázatok kevéssé lesznek élesek. Ha viszont valaki hosszabb távra optimalizál, akkor ezt figyelembe kell venni, hogy ez egy jelentős, ilyen egy eseményhez kapcsolódó kockázat, ami alapvetően negatívan érintheti a hazai eszközöket. Most azt gondoljuk, hogy ebben a negyedévben így a forintnál, meg a hazai hosszú kötvényeknél is alapvetően egy ilyen semleges véleményünk van, tehát azt gondoljuk, hogy ezek ugye alapvetően a hazai hozamszint is, a forint és a szintjét tekintve vonzó, hiszen alulárazottnak tűnik mindegyik. Ugye a hazai hosszú hozamszint az lényegében kiment az elmúlt másfél éves csúcsra, és hogy azért a lengyelhez képest egy 150 bázisponttal feljebb vagyunk most így a hazai hosszú hozamokat tekintve, ami egy nagy különbség, és hogy így rövid távon azt gondolom, hogy ez így vonzó lehet. Az év vége fele választási hatások miatt azt gondolom, hogy jöhetnek kockázatok. Tehát hogyha valaki nagyon hosszú időre gondolkozik, akkor mégiscsak ott van az, hogy azért a devizában is érdemes diverzifikálni, tehát hogy nem csak ilyen eszközosztályok között.
Műsorvezető: Igen. Az a számításaitokat befolyásolja valamelyest, hogy most a hivatalos kormányzati álláspont is most már az lett az elmúlt napokban, hogy alacsonyabb növekedéssel számol a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kezdeti 3-4, azt hiszem, hogy azt ti is túlzónak gondoltátok, tehát én azért gondolom, hogy a számításokban már lehet, hogy egy reálisabb növekedéssel számoltatok korábban, akkor pedig ennek nincsen különösebb pontja.
Tardos Gergely: Igen, igen, tehát hogy mi lényegében ilyen 2% körüli növekedést vártunk az idei évre, sokkal fölötte nagyon optimista hangulatban sem voltunk, de hogy azt mondtuk, hogy egyébként ehhez lefele mutatnak a kockázatok, ez be is élesedett olyan szempontból, hogy azért ezek a vámok biztosan érintik a magyar gazdaságot, hisz mi közvetlenül is exportálunk az USA-ba, Németországon keresztül, meg az egyéb, tehát igazából az EU-n keresztül meg a kitettségünk az viszonylag magas. A másik pedig, hogy ez a száj és körömfájás járvány, ez is az eddigi tapasztalatok szerint, hogyha elszabadul, akkor egy ilyen 0,305 százalékponttal csökken.
Műsorvezető: Az nem kevés.
Tardos Gergely: Az nem kevés. Ugye így elsőre ilyen nagyon soknak tűnik, de hogy ugye itt nem csak magát a szarvasmarha ágazatot, hanem a párosujjú patásokat, a vágóhidakat, az élelmiszeripart, egy csomó mindent érint, tehát ennek lehet egy elég komoly növekedési áldozata. Úgyhogy azt gondolom, hogy mi egy, tehát most ezzel 2% külön növekedést várunk lefele mutató kockázatokkal, és ugye tavaly a tavalyi fél százalék is nagyon érdekes volt, mert volt egy 5%-os fogyasztásbővülés mellett volt 12%-os beruházás esés, és az export is csökkent. És ebből egyébként azt kell, hogy mondjam, az utolsó kettő az, ami régiós összevetésben kirívó, mert azért a legtöbb országban nem volt, vagy nem volt ekkora beruházás esés, és az export, ha nem is nőtt sokat, de egy ilyen minimálisan emelkedő pályán maradt. Ugye ezzel szemben nálunk ugye volt egy úr, tényleg azért ez a 12 százalék, ez egy hatalmas beruházás esés, főleg úgy, hogy már az előtte lévő évben is komolyan estek a hazai beruházások. Ez részben abból jön, hogy korábban volt túlfűtött, részben abból, hogy azért nálunk jobban, tehát az inflációban felment szigorúbb volt a jegybank. Száz szónak is egy a vége, igazából azt gondolom, hogy így a hazai növekedésben nem számíthatunk csodákra, a szerkezet az kiegyensúlyozottabb lesz, a fogyasztás várhatóan továbbra is lendületesen bővül, tehát hogy ez egy ilyen, tehát hogy ez a nagyon furcsa szerkezet, ez bár a furcsasága mérséklődik, de a feltehetően megmarad. Idén is azt gondoljuk, hogy nehéz azt gondolni, hogy a beruházások érdemben nekiindulhatnak, már csak azért is, mert egyszerűen a tavalyi évre az áthúzódó hatás az erősen negatív, tehát hogy így nagyon pozitív számot biztos nem várhatunk. Reméljük, hogy az export egy kicsit csúszik feljebb. És aztán hát ugye a 26 érdekes még, bár azért nagyon távoli zenének tűnik, de hogyha az azért érdekes, mert ha úgy jól jön ki a lépés, ezek a kormányzati ösztönző intézkedésekkel véget ér a beruházás esése, és erős tud maradni a fogyasztás, akkor ott jöhet egy olyan régi szép arany éveket idéző szám, mondjuk azt nem gondoljuk, hogy egy újabb 10 éves időszak indulna a magyar gazdaság életében, ahol ilyen magas, ilyen 4%-os vagy afölötti növekedés jöhet, tehát ebben benne van nagyon erősen ez a választási hatás.
Műsorvezető: Dávid még egy utolsó eszközről, az aranyról hogyan gondolkodtok? Megállíthatatlannak tűnik az emelkedése. Gyakorlatilag ilyen nagyon apró kis korrekciókkal, de folyamatosan halad most már a 3100 dollár felé.
Sándor Dávid: Igen, nehéz róla. Nyilván ugye az arany a másik olyan, tehát hogy amellett, hogy ejtem ezekbe a portfóliókba, azért nálunk voltak, tehát ugye ez volt, hogy diverzifikálj, osszad szét, válasszál többet, és több pikkünk is volt. Egyébként egész jól működtek. Nyilván itt az amerikai related pickek azok kevésbé, mert az amerikai piac alulteljesített, és akkor itt volt az arany, ami szintén egy ilyen 20%-ot emelkedett csak idén. Az aranyra szokták azt mondani, hogyha elkezd egy ilyen bikapiaci mozgást, akkor amikor már azt hinnéd, hogy vége, akkor onnantól még tud azért viszonylag sokat menni, ugye ez mögötte a helyzet. Itt nyilván azt tudom elmondani, hogy ugye vannak ezek a strukturális tényezők, amik továbbra is segítik, tehát ugye ezek a jegybanki vásárlások, az tavaly a második, harmadik negyedévben akkor volt egy lassulás bennük, de aztán a negyedik negyedévre, ott megint az volt a statisztikákban, hogy elkezdtek visszajönni feltörekvő jegybankok, egyébként a lengyel például egy nagy vásárló, de aztán a kínai jegybank is megint nagy vásárlóként megjelent a piacon. Tehát alapvetően ez egy ilyen strukturális keresleti oldali hatás. Nyilván, ha arról beszélünk, hogy bizonytalanság, ugye van ez a kiszámíthatatlanság, amiről nagyon sokat beszéltünk, akkor ugye egy ilyen időszakban is alapvetően azt lehet látni, hogy van egy ilyen lakossági érdeklődés, tehát egy ilyen retail flow, ami szintén elkezdi megtámogatni az aranyat. Ez szintén azért a tavalyi év második felétől már ez is látszik, mint egy ilyen pozitív hozzájárulat. Tehát több szálon van támogatva ez a dolog. Nálunk ugye az a helyzet, hogy körülbelül a mondás leegyszerűsítve az az, hogy akinek van ilyen jellegű kitettsége, azt gondoljuk, hogy érdemes tartani. Most értelemszerűen már csak egy negyedév alatt vagyunk túl egy 20%-os emelkedésen, amióta mondjuk nagyjából ilyen 1800 dollár körüli szintekről, azóta meg már egy jóval nagyobb emelkedésen vagyunk túl itt már azért értelemszerűen azt gondoljuk, hogy ennyi már nem a. Tehát ha valaki ugye most száll be, akkor azért nem feltétlen egy ilyen.
Műsorvezető: Mert az a mozgás nagyján túl vagyunk.
Sándor Dávid: Így van, na, tehát ez a megfogalmazás igen, hogy a mozgás nagyján túl vagyunk. Ami érdekes, tehát egy olyan dolog van, ami azért még érdekes nekünk, az az, hogy azért ehhez képest azért a kistestvér, az ezüst még egy ilyen lemaradó volt az elmúlt időszakban, és talán, ami még érdekes, hogy ezek az aranybánya vállalatok is egyébként ott érdemben egy ilyen lemaradás van az aranytól. Tehát ha az lesz a szcenárió, ugye itt több eset lehetséges, tehát hogyha mondjuk úgy kezdene, tehát az arany egy olyan mozgást kezdene el csinálni, hogy a nagy felfutásból mondjuk elindul egy ilyen konszolidálódó mozgás, tehát nem az van, hogy fölmegy, aztán visszajövünk, és akkor nyílegyenesen esünk egy 20-30%-ot, hanem mondjuk elkezd tetőzni, akkor egy ilyen tetőzési folyamatban még azt gondoljuk, hogy például ezek az aranybánya szektor, ami most tényleg még nagy lemaradásban van, az például egy ilyen tetőző mozgásban még egy választás tud lenni, mint egy ilyen arany jellegű kitettség. Amiért eddig lemarad az az, hogy amit látunk, hogy azért nyilván nőnek a kitermelési költségek, amik nyilván egy vállalatnál, ugye ez a költségoldal, ugye ez a profittermelési oldalban egy ilyen negatívum, de hogyha az arany meg tudna magasan maradni, azért az viszont egy ilyen kellően jó bevételi hatás, meg profitoldali hatás. Tehát akkor abban még egy ilyen helyzetben lehetne potenciál.
Műsorvezető: Rendben, akkor nagyjából megbeszélhetünk mindent szokás szerint, hogyha ilyen egy-két mondatban kicsit összerántjuk a főbb megállapításaitokat, összegezzük az elhangzottakat.
Tardos Gergely: Jó, tehát igazából szerintem a fő mondás az, hogy az új amerikai adminisztráció az teljesen újra keverte a paklit, tehát igazából az volt az elképzelés, hogy akkor itt az amerikai, tehát a Trump, mint ahogy korábban a részvénypiacokat fogja hajtani, ugye ez is történt, amikor megválasztották, és hát nagyon úgy tűnik, hogy nem azt figyelik, hanem sokkal jobban odafigyelnek a 10 éves amerikai kötvény hozamára. És igazából amikor mondjuk a kötvényekben gondolkodunk, akkor az egyik kérdés az, hogy az eddigi trend, vagy amit az amerikai adminisztráció csinált, az már lezajlott, és ennyi volt, vagy azt gondoljuk, hogy folytatják még. És mi azt gondoljuk, hogy folytatják, ezért gondoljuk azt, hogy az amerikai hosszú kötvényekben talán még lehet fantázia, merthogy valószínűleg az amerikai adminisztráció nem ijed meg egy kis recessziós nyomástól, hanem végig haza akarják vinni azokat a változásokat, amiket szeretnének, és hogy amúgy is van bizalmatlanság a világban, meg kockázatkerülés, ez általában azért az amerikai kötvények felé szokta terelni a befektetőket. Tehát a kötvényoldalról ez lehet jó, és miközben egyébként azt gondoljuk, hogy maga az a, tehát lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem, hogy a nagy kötvénypiaci átrendeződés, tehát a nulláról fölfele az véget ért, és ekörül az új szintek közül fogunk ingadozni, és ezért gondoljuk azt, hogy most az amerikai az lefele ingadozhat, és hát hogy valószínűleg az európaiban még látunk majd fölfele hozamemelkedést, merthogy egyébként ugyanígy a Trump adminisztráció tolhatja még Európát, illetve a másik, hogy azért itt amit az EKB mondott, ezek a kamatcsökkentések, hogy nagyjából véget ért a kamatcsökkentési ciklus, inkább így a közép-hosszú távú dolgokban fölfele mozgunk. A hazai makrokörnyezetnél itt van még velünk ez a növekedési probléma, bár a környezet javul, tehát az idei évre már egy nagyobb növekedést várunk 2%-ot, de ezzel kapcsolatban is inkább erősebbek a lefele mutató kockázatok, miközben egyébként az inflációnk megugrott, és egyébként az árfolyam a jelenlegi szinten meg a hazai kötvények is olcsók, de hogy itt van előttünk ez a választási probléma. Ha valaki rövidtávra optimalizál egy vagy két negyedévre, akkor azt gondolom, hogy ezeken a szinteken nyugodtan lehet semleges, tehát hogy igazából ezek ilyen vonzó, közepesen vonzó szintek, és aztán majd az év vége fele így érdemes átgondolni azt, hogy lehet, hogy így a hazai eszközökből is így átvinni a kockázatot rövidebb kötvények vagy a változó kamatozásúak felé, egyszerűen a választási hatás miatt.
Sándor Dávid: Ugye sokszor mondta már ezt el, hogy akkor ez a jól diverzifikáltság, stb. Én inkább akkor most onnan fognám meg a dolgot, hogyha mondjuk ilyen dolláros befektetést keresek, akkor valószínű inkább a kötvényoldalon keresném, és akkor itt ugye visszaérünk oda, hogy a Gergő is azt mondta, hogy inkább USA, mint EU-zóna kötvény. És ezt akkor így vinném tovább, hogy dolláros befektetésként inkább kötvény, mint részvény az, amit keresnék. Európában viszont azt gondoljuk, és azért ez látszik az, hogy hogy változtatjuk így az ajánlásainkat, hogy itt viszont itt azért történtek olyan változások, amiknek a hatására azért az európai részvénypiac az megint játékba került, vagy játékba kerül. És itt viszont már azt mondanám, hogy itt viszont lehet, hogy eurós szemmel akkor inkább az európai részvény, mint az eurozónás kötvény az, amit választanék. Ami egy picit megcsavarja a helyzetet, hogy ugye euróban lehet választani például egy kelet-közép-európai részvénypiacot is, és igazából ez továbbra is ez az, ami a többiekhez képest egy favorizált piac nálunk. Olcsó, vannak hajtóerők, van még olyan katalizátor, ami élesebb lehet a következő időszakban. Vannak már kockázatok is, amiről szintén beszéltem, de hogy alapvetően ide még tennénk, vagy mernénk tenni tétet. Feltörekvő piacokon azért ez a Kína kockázat az jelentős, tehát ott azért látszik, hogy Amerika ugye Kína felé fordul, tehát rájuk, és mivel Kína súlya nagy az összfeltörekvőkön belül, ezért az összfeltörekvőkkel nem számolunk ilyen módon. Ott, hogyha valamit kellene mondani, ez a Mexikó, Brazília, tehát ez a latin-amerikai régió még érdekes egyébként. Nyilván várjuk ki, hogy mi lesz a vámokkal, de hogy itt alapvetően egyébként az látszott, hogy annak ellenére, hogy azért elég erőteljesen vegzálva voltak a mexikóiak, azért a mexikói részvénypiac év eleje óta nem is tudom, 10%-os pluszban van még mindig, dollárban számolva. Tehát itt valóban, mintha tényleg azért ez a sok rosszat beáraztak volna már. Ugye ez adja az érdekességét ennek a latin-amerikai térségnek a feltörekvőkön belül.
Műsorvezető: Értem. Hát nagyon szépen köszönöm a beszélgetést nektek, majd akkor folytatjuk a frissítést egy negyedév múlva. Beszélgetőpartnereim voltak, Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multieset elemzési osztályának vezetője és vezető befektetési stratégája, én pedig Gede Balázs voltam viszonthallásra.
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek