Makrogazdasági és tőkepiaci kitekintő - Befektetési Stratégia 2025
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Befektetési Stratégia 2025
Mire számíthatunk 2025-ben a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az OTP Bank idei Befektetési Stratégiájáról Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, valamint Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője beszélgetett Gede Balázzsal, a Millásreggeli műsorvezetőjével. A beszélgetést 2025. január 7-én rögzítettük.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Makrogazdasági és tőkepiaci kitekintő - Befektetési Stratégia 2025
A podcaststúdióban 4 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 4 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast hallgatóit! Az idei első podcastunkban az OTP Bank frissített befektetési stratégiáját beszéljük át. Megnézzük, mit hozhat az új esztendő első negyedéve a befektetések terén, milyen gazdasági környezetre kell számítani 2025 elején. Vendégeim lesznek ebben Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője, én pedig Gede Balázs vagyok.
Na, hát egy izgalmas éven vagyunk túl, főleg a második fele, vége hozott nagy izgalmakat, amerikai elnökválasztás, inflációcsökkenés, a Fed kamatpályájának változása, és ezek nyilván áthúzódnak erre az évre, vagy ezek a hatások, úgyhogy egy elég izgalmas negyedév elé nézünk. Mire lehet számítani makrofronton, milyen változásokat hozhatnak ezek a jelenségek?
Tardos Gergely: Alapvetően azt gondolom, hogy amire számíthatunk, az, hogy az amerikai gazdaság az továbbra is bővül, talán egy kicsit lassabban, mint a megelőző két évben, de hogy alapvetően nem látszik az, hogy mi az, amitől nagyot bicsaklana az alappályán az amerikai gazdaság. Ugye Európában a várakozás az, hogy ez a törékeny növekedés, ami elindult, ez egy kicsit erősödik, de hogy továbbra is azért az európai növekedés érdemben elmarad mind a hosszú távú átlagtól, mind az amerikaitól, és hogy ezzel párhuzamosan ugye a kérdés az az, hogy mennyire is jönne az infláció, hiszen azt láttuk, hogy már a tavalyi évben a teljes inflációs mutatók akár a cél alá is süllyedhettek elég sok országban, de ez egy átmeneti jelenség volt, és hogy jelen pillanatban már inkább azt látjuk, hogy az élelmiszer és az energia dezinfláció eltűnt, úgy ismét közeledik a headline infláció a cél fölött ragadt maginflációs mutatókhoz, és ugye igazából azt tudjuk, hogy egyelőre nem látszik az, hogy megugrana érdemben az infláció, viszont az is látszik, hogy a célelérés az közel sem lesz olyan könnyű. És hogyha mindenre még az Amerikai Egyesült Államokban az új, tehát a Trump-adminisztráció valóban a vámok emelésével reagál, akkor ugye az elég jól megbolondíthatja ezt a felállást, úgyhogy igazából azt gondolom, hogy minden irányban fel kell készülnünk arra, hogy vannak kockázatok, de hogy igazából egy ilyen növekedési szempontból az alappályán egy ilyen átlag körüli évre számíthatunk, de hogy hát igazából az amerikai kormányzatnak a jelentős politikabeli elmozdulásai, azok nagyon gyorsan felülírhatják ezt a képet.
Műsorvezető: A Fed legutóbbi kamatdöntésekor kiderült, hogy kevesebb vágással kell számolni, kevesebb kamatcsökkentéssel. Abban szerepe volt, vagy szerepe lehetett az, hogy számít a jegybank, az amerikai jegybank is Trump-féle intézkedésekre?
Tardos Gergely: Még nem. Igazából az látszik, hogy sokkal, tehát hogy bár az infláció közeledett a célhoz, de hogy továbbra is igazából az amerikai rövid bázis inflációs folyamatok azok a cél fölötti infláció felé mutatnak egyelőre, tehát ez inkább az ilyen 2,5, de inkább 3 százalék, 2 százalék helyett. Továbbra is igaz az, hogy viszonylag erős a munkaerőpiac, gyors a bérdinamika, erős a szolgáltatási infláció, és igazából amit a Fed mondott, tehát az, hogy jövőre kevesebb kamatvágás lehet, mint amennyit korábban előrevetítettek, ez már akkor nem lepte meg. Tehát, hogy igazából érdekes volt, mert a piac nagyjából azt árazta, amit a Fed mondott, és ehhez képest ugye mégis, amikor kijött a Fed, akkor az okozott hozamemelkedés, és ugye a tavalyi év az arról szólt, hogy elindultunk valahogy úgy, hogy lehet 6-7 kamatvágás 2024-ben, tehát hogy lényegében az előző évet azt akár 6-7 kamatvágással zárhatja a Fed. Ugye aztán ez nagyon gyorsan kikopott, volt olyan pillanat, amikor arról volt szó, hogy egy sem lehet, és aztán végül is láttunk érdemi mennyiségű kamatcsökkentést, tehát hogy 100 bázisponttal azért csak lejött a kamatszint, de hogy úgy tűnik, hogy a nagyon erős gazdasági növekedés a még mindig gyors munkaerőpiac és az ebből fakadó bérnyomás, illetve az emiatti infláció könnyebb. Tehát, hogy egyszerűen nincs meg az a tér, amit korábban árazott a piac az optimistább pillanatokban, és igazából régóta ez az egyik fő kérdés, hogy valójában ebben az új világban, amit jellemez az, hogy a korábbi globális kooperáció helyett alapvetően van egy nagyon feszült külpolitikai viszony a világ nagyhatalmai között, tehát elindult egy blokkosodás, ahol nem úgy működnek, nem olyan hatékony a termelési láncok, amit szankciók súlyosbítanak, és igazából ebből van egy folyamatos, hogy is mondjam, tehát termelési lánc, leallokáció, hogy ebben a világban hol is lesz mondjuk a normális infláció, mert ugye a Kleman utáni, hát mondjuk ezt, hogy a Lehmanntól 2020-ig ugye alapvetően annyira alacsony volt a globális infláció.
Műsorvezető: 2008-tól, ugye?
Tardos Gergely: Igen, tehát a jegybankoknak azon kellett küzdeni, hogy felküzdjék az inflációt a 2%-os inflációs célhoz. És az látszott, hogy ebben az új világban ennél magasabb lesz az infláció, most úgy tűnik, hogy ebben a világban azért kell küzdeni, hogy lenyomják a célra, ami azt jelenti, hogy nem negatívnak kell lenni a reálkamatoknak, hanem valamennyire pozitívnak, és hogy igazából ez az egyensúlyi kamatszint, ez az egyik, amit folyamatosan mérlegel a piac, hogy akkor ez most az USA-ban 2,5% vagy 3,5%, most éppen 3,5%-ot áraz a piac, de rossz esetben az is kiderülhet, hogy ennél magasabb. Ugyanígy Európában nem olyan rég még arról beszéltünk, hogy az egyensúly nominális kamatszint az ugye negatív, és hogy ehhez képest jött fel már a per pillanat nagyjából azt gondolhatjuk, hogy valószínűleg 2% vagy annál egy kicsit magasabb, és igazából ezek az elmozdulások azok, amik leginkább rángatják a kötvénypiacot, és azt gondolom, hogy ebben az évben is nagyon sok olyan dolog történhet, ami az ezzel kapcsolatos várakozásokat megmozgathatja, hiszen ha tényleg az új amerikai adminisztráció széles körben vezet be vámokat, és ezzel meglöki az inflációt rövid távon, illetve magas marad a hiány, illetve mondjuk esetleg Európában a költségvetési fegyelemre vonatkozó viszonylag régi elvárások felpuhulnak és megnő a hiány, akkor lehet, hogy ez még feljebb tolja ezeket a szinteket.
Műsorvezető: Igen, hát ugye Európát is különösen rosszul érintené, hogyha ezek a vámok bevezetésre kerülnének. Gondolom az eurodollár árfolyamban is ez némiképp tükröződik a dollár erősödése és az euró gyengülése, ez milyen mértékű problémát okozhatna, tehát mennyiben hagyná Európát ezen a lassú pályán, rosszabb esetben egy stagnáló növekedés, magasabb inflációval alakulnak ki, erre van esély?
Tardos Gergely: Hát rövid távon, tehát azt gondolom, hogy annak van kockázata, tehát nyilván, hogyha az amerikai adminisztráció bevezet széles körben vámokat, és ez mondjuk az autószektort erősen érinti, akkor ez nyilván a német gazdaságnak hát az eddig sem fényes pályáját azt tovább rontaná, tehát igazából ez az egész ilyen európai ipari blokkot nehéz helyzetbe hozná, és eddig is ugye ezt láttuk, hogy azért a kilábalás elindult, de hogy ez Európában elég törékeny. Tehát a fogyasztás az megyeget, igazából még a beruházás is megy, de az export az nagyon igazából azt mondom, hogy nagyon gyenge, főleg ezen belül is az áruexport, mert ha ránézünk, akkor azt láthatjuk, hogy az európai export az bővül, de hogyha megbontjuk, akkor igazából ezt a szolgáltatás export, ami húzza, miközben az áruexport inkább csökken, és ez nyilván az európai növekedés szempontjából egyébként ez a legnagyobb kockázat, azt hiszem az idei évet tekintve.
Műsorvezető: Amerikára visszatérve egy kicsit az lekerült a napirendről, hogy recesszióba fordulhatnak? Ugye még pár héttel, hónappal ezelőtt is a hozamgörbe inverz képet mutatott, ami már fordult azóta, de azt egy ilyen ökölszabályszerűen, ilyen recessziós előjelzőként szokták használni.
Tardos Gergely: Hát ugye a nagy a csend, igen. Két éve beszélünk arról, hogy mindjárt recesszióba kerül az amerikai gazdaság, tehát hogy a 2023-as év is úgy indult, meg a 24-es is, hogy hát örülünk, ha megússzuk majd az amerikai recessziót, és hogy jó esetben nő fél százalékot az amerikai gazdaság, és a végén meg valahogy úgy alakult, hogy ilyen 2,5-3 százalék körüli ütemben bővül már elég régóta az amerikai gazdaság, és hogy most már azok az érvek is eléggé elcsendesedtek, amik arról szóltak, hogy ezt mind átmeneti tényező okozza. Ugye erről mi is beszéltünk sokat, hogy tudtuk, hogy az, hogy az amerikai költségvetési hiány megnőtt, az nyilván élénkítette az amerikai gazdaságot. Volt egy sok más ilyen teteje, járvány alatti megtakarítások, satöbbi, de hogy ezek az érvek így két év alatt elkoptak, és egyébként le is csökkent, tehát a recesszió valószínűsége az volt, amikor ilyen 50% körül is volt az USA-ban, most inkább ilyen 20-25 körül van az utóbbi adatok szerint, tehát hogy viszonylag alacsonyak, tehát nincs erős félelem azzal kapcsolatban, hogy az amerikai gazdaság a földben van, és nyilván most van egy elég komoly optimizmus, főleg az amerikai kisvállalatok körében igazából, tehát azt gondolom, hogy ennek az esélye per pillanat nem tűnik olyan magasnak, de ezt azért hozzá kell tenni, hogyha valóban a Trump-program minden eleme megvalósulna, akkor annak azért lenne egy komoly növekedéslassító hatása is, úgyhogy tényleg mindenki arra kíváncsi, hogy mi az, ami megvalósul majd a Donald Trump programból, és mi az, ami inkább csak egy ilyen verbális ostorként kerül majd bevetésre, mert tehát hogy igazából ezen múlik az, hogy mi is történik az amerikai gazdaságban és a világban. Én azt gondolom, hogy ez év lesz nagyon érdekes az idei év.
Műsorvezető: Igen, még a nagy gazdasági erőközpontokat, hogyha taglaljuk, még Kínára vessünk egy pillantást, több szempontból is, mert kicsit ellentmondásos a helyzet. Ők próbálják jól kis stimulálni a gazdaságot, nincsenek jó bőrben, vannak intézkedések erre vonatkozóan, de ugyanakkor egy nem is kialakuló, hanem fokozódó kereskedelmi háború az USA-val nekik sem tenne jót, és hogyha Kínának nem megy, akkor a globális gazdasággal is baj van, vagy a globális növekedéssel.
Tardos Gergely: Kínában még ennél is bonyolultabb a probléma. Szerintem a korábbi podcastokban is beszéltünk erről, hogy az a probléma, hogy ugye Kínának van egy óriási kidurrant ingatlan lufija. Tehát, hogy igazából ez évek óta látszik, hogy a kínai gazdaság jelenét, meg a következő pár évet az fogja meghatározni, hogy mit tudnak ezzel csinálni, mert ez az ingatlan lufija méretét tekintve ez minden más korábbi ilyen ingatlanbumot messze-messze felülmúl. Tehát, hogy a sokkal több, a nemzeti jövedelem sokkal több nagyobb része áramlott be ingatlanba, tehát hogyha számokról beszélünk, akkor mondjuk az ilyen korábbi nagy ingatlanboomoknál 10-11, esetleg 12 százaléka ment be a GDP-be, egy vagy két évig ingatlanban Kínában esetében több, hát ilyen majdnem egy évtizedig ment be a GDP 15-18%-a. Rengeteg ingatlan épült viszonylag drágán, nagyon sok hitelt vettek fel hozzá, jellemzően a középosztálynál uralkodó megtakarítássá vált az, hogy második, harmadik lakást vettek. Tehát, hogy egy ilyen nagyon szép, hát ilyen tankönyvi ingatlan lufit sikerült fújni. Nagyon magas volt a GDP-ben az építőipar aránya, és ahogy ez kidurrant, ugye ez igazából ezt nem lehet jól kezelni. Tehát azt lehet, hogy a pánikot mérsékelni, időnként stimulussal élénkíteni a gazdaságot, de hogy ebből nincs egyértelmű kiút. Tehát, hogy én azokkal értek egyet, akik inkább pesszimisták Kínával kapcsolatban, mert a növekedés lelassult, ugye a demográfiai fordulat bekövetkezett, az ingatlanbumból évekig nehéz lesz kijönni, miközben a magánszektornak, a háztartásoknak, de különösen a vállalatoknak, illetve az államháztartásnak az adóssága is igen magas. Tehát, hogy a kínai rendszer eléggé kontrollált ahhoz, hogy ezt a fajta, így mondom, krízisre ezt el tudja nyomni és kontrolláltan tudja leereszteni az ingatlan lufit, de az látszik, hogy arra, tehát hogy nincs annyi pénz, amivel komoly és hatásos stimulust tudnának bevinni a gazdaságnak, és ugye ebben a környezetben jöhetnek az amerikai vámok, amik hát könnyen lehet, hogy a kínai növekedés az igazából a korábbi sok évtizedes sikertörténet után hát így nagyon lelassul ilyen akár ilyen 1-2-3 százalék környékére is, és egy jó darabig ott maradhat, azt gondolom.
Műsorvezető: Na, hát akkor mindezek fényében térjünk rá Magyarországra. Ugye egy elég rossz évet zártunk, gyakorlatilag gazdasági, technikai recesszióban van az ország, ugyanakkor az idei évre, főleg költségvetési oldalról egy elég erős növekedési várakozás van. Gyanítom, hogy azért a rossz 2024 még átcsorog erre az első negyedévre, nem hiszem, hogy a csoda itt lesz, viszont csodára meg kéne számítani a második félévben, vagy a többi negyedében ahhoz, hogy a nagy átlag, a 3% fölötti növekedés kijöjjön? Hogy lesz ez?
Tardos Gergely: Hát ugye azért a 3%-os növekedés az matematikailag kijön, de egyébként nehezen. Ugye ilyen szempontból abból érdemes kiindulni, hogy ugye a növekedés az mindig, hát valójában ilyen negyedéves növekedések átlaga az éves növekedés, és hogy azt érdemes felidézni, hogy az előző évben igazából a GDP szintje az lefele ment, tehát az év végi pont, ahonnan most elindul a gazdasági aktivitás, az alacsonyabb, mint az éves átlag, és nyilván ezt is le kéne küzdeni ahhoz, hogy egy masszív növekedést lehessen kihozni. Tehát, hogy igazából egy komoly lendület kellene, és valóban az van, hogy azért egyelőre nem látszik, hogy ez honnan jöhetne. De a növekedésnek a szerkezete az olyan szempontból nagyon érdekes, hogy azt látjuk, hogy tavaly, ami gyorsan bővült, az a fogyasztás volt, tehát hogy a háztartás fogyasztása, hát igazából talán az a legjobb benne, hogy azt mondom, hogy ilyen év per évben, meg akár a kiskereskedelmi forgalmat, ha nézzük, az év végére elérte ezt a szintet, vagy ha negyedév/negyedév évesítve nézzük, akkor ez mindegyik ilyen 4 százalék körüli fogyasztás dinamikát mutat. Ugye ennek önmagában van egy komoly növekedési hozzájárulása, tehát ha semmi más nem lenne, akkor mondjuk minden más nulla lenne, akkor mondjuk ebből jönne egy ilyen jó, hát ilyen 2,5-3 százalék körüli növekedés.
Ugye a tavalyi évben viszont ehhez képest volt mondjuk valami fél százalék, ahol talán még annyi sem éves átlagban, és ennek ugye az volt az oka, hogy a növekedés más elemei ezt ellensúlyozták. Leginkább az, hogy a beruházások azok ilyen 15% körüli mértékben estek, aminek szintén, hát hogyha ennek az importtartalmával korrigálunk, még akkor is van ennek egy ilyen jó 1,5-2%-os negatív növekedési hatása, illetve ezen kívül még csökkent az export is. Úgyhogy ebből jött ki ez a nullát kismértékben meghaladó növekedés. És ugye az idei évben a nagy kérdés az, hogy lehet-e még egy ekkora beruházás esés, mint ami tavaly volt, és a válasz az, hogy persze lehet, de az esélye kicsi. És egyrészt ugye azt gondoljuk, hogy az állami beruházások azok tavaly csökkentek, idén nyilván, tehát tavaly volt egy komoly költségvetési kiigazítás, ennek része volt a beruházás visszafogása, idén már választás előtti évről beszélünk, tehát nyilván a kormányzat felpörgeti a beruházásokat. Ugye a magánszektor számára is a beruházási döntéseknél a klíma egy kicsit kedvezőbbé vált, hiszen egyrészt a fogyasztás bővülésével a felesleges kapacitások mértéke azért sok szektorban csökkent, másrészt azt látjuk, hogy a lakáspiac elindul, tehát hogy ott azért a lakásberuházások, azok valamelyest élénkülni fognak. Amely van EU-s pénz, azt egyébként a kormányzat nyilván egyébként ebben az évben fogja felhasználni, de hogy amit még talán mondanék a magánberuházásokhoz, hogy a nagyon magas reálkamatok azok lejöttek, vagy lejjebb jöttek, úgyhogy azt gondolom, hogy talán egy kicsit abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy több lehet, tehát hogy a beruházás élénkülni fog az idei nagy esés után, de ha már nem esik annyit, mint amennyit tavaly, akkor már a fogyasztásnak az élénkítő hatása az jobban érvényesülhet. És ugye még a nagy kérdés az export, itt a hazai autóipar és az iparvezérelt export az ugye nem teljesített jól tavaly. Abban bízhatunk, hogy ahogy az európai konjunktúra lassan élénkül, úgy az árucikkek iránti kereslet is élénkül, és akkor a tavalyi kis esés után talán egy kicsit élénkül az export, és igazából ebből kijöhet azért idén szerintünk egy 2% körüli növekedés, és a kockázatok viszonylag szimmetrikusak, tehát nyilván az egyik oldalról az európai növekedés, illetve az amerikai vámok, a másik oldalról pedig a pozitív oldalon azért akár az is előfordulhat, hogy ja és még nem beszéltünk arról, hogy azért a hazai nagyberuházások azok termőre fordulnak, tehát ha jól jön ki a lépés, akkor akár 2 százaléknál érdemben nagyobb is lehet a növekedés, főleg úgy, hogy az év második felében, így a harmadik, meg a negyedik negyedévben már akár azt láthatjuk jó esetben, hogy ilyen 3%, akár 4% körüli növekedés is kijöhet, de azért azt gondolom, hogy alapesetben ez a nem túl combos, de nyilván a tavalyi fél százalék körülinél azért érdemben erősebb 2 százalék, ami körvonalazódik, és azt gondoljuk, hogy a rákövetkező év az talán még egy kicsit jobb lehet ennél.
Műsorvezető: Egy érdekes eredményt hozott ez, amiről beszélünk, hogy nem volt túl acélos gazdasági év a 2024, de a Budapesti Értéktőzsde teljesítménye, hogy a saját devizában jegyzett teljesítménye az ilyen világrekorder közeli volt, majd még beszélünk arról, vagy majd kérdezlek Dávid arról, hogy milyen folytatás jöhet 2025-ben, de akkor veled is inkább egy nagyobb képről indítsunk, tehát az elmondottak alapján ilyen makrokörnyezetben milyen eszközallokációban gondolkodtok, kötvény, részvény, hol milyen súlyokkal lehet érdemes nekifutni most az évnek.
Sándor Dávid: Van egy örökérvényű jó tanács, ugye amit a vagyonát megőrizni vagy gyarapítani akaró befektetők felé sokat hangoztatnak, az az, hogy tessék jól diverzifikált portfóliókban gondolkozni. És azt gondolom, hogy ez a 2025-ös évre ez hatványozottan igaz lehet. Mert ugye a Gergő is sokszor fogalmazott úgy, hogy ha a vámokkal ez történik. Miért van ez? Ez azért van, mert ugye a Donald Trumppal jön egy új négyéves ciklus, van egy nagy felhatalmazása az új elnöknek. Látszanak a körvonalai, hogy milyen irányba tesz majd lépéseket a Donald Trump, de hogy igazából azt még azért nem tudjuk, hogy pontosan ebből mi és pontosan milyen mértékben valósul meg. És ez azért fontos, mert ezek mentén akár nagyon szélsőséges és egymáshoz képest nagyon más irányba mutató forgatókönyvek is kijöhetnek. És amikor ugye ezt látjuk, hogy sokfajta forgatókönyv eshet ki egy ilyen politikailag befolyásolt helyzetben, akkor én azt gondolom, hogy érdemes ezt a fajta diverzifikációs jó tanácsot ezt különös hangsúllyal elfogadni. És ennek mentén gondoljuk azt, hogy egyébként vegyes portfóliókat érdemes kialakítani, tehát részvényből is, kötvényből is. Mindenkinek ugye van egy saját személyre szabott, ajánlott kitettség, amit kötvényből, meg részvényből érdemes tartani. Azt gondoljuk, hogy ettől nem érdemes most eltérni egyik vagy másik irányba. És ugye miért például, akkor én most beszélek, volt már szó a kötvényekről, beszélek egy picit a részvényekről. Tehát a részvények esetében is, ami a részvények ellen szól legnagyobb érv, hogy drágák a részvények. De ez így volt egyébként egy éve is, hogy drágák voltak a részvények, azóta még valamelyest drágábbak lettek. Olyannyira, hogy a mostaninál drágább, gyakorlatilag olyan időszakban volt a részvénypiac, amikor visszatekintve már látjuk, hogy ezek ilyen lufifújásos időszakok voltak. Ugye például ez a Dotcom lufi a 2000-es évek eleji időszak volt ilyen. A mostani drágaság, tehát a mostani drágaságnál nagyobb, az csak ilyen időszakokban volt. Tehát ugye amikor kialakítunk egy ilyen stratégiát, akkor értelemszerűen nem arra bazíroz az ember, hogy lesz még drágább a részvénypiac. Lehet, hogy lesz, mert volt már rá egy-két példa, de hogy alapesetben azért nem erre számítana az ember. És azt gondoljuk, hogy ez például egy nagy ellenszél, ami a részvények ellen szól. Viszont mondok akkor egy másik, szintén hasonlóan fontos tényezőt, az ugye a vállalati profitbővülés. Mert viszont azokban a periódusokban, amikor a vállalati profitok nőnek, az viszont egy nagy hátszél a részvénypiacnak, és jelenleg egy ilyen hátszelet viszont élvez a részvénypiac, és azt gondoljuk, hogy ezt még várhatóan fogja is élvezni. Ugye a Gergő is elmondta, hogy alappálya szerint azért most nem egy recessziós forgatókönyv, amit várnánk itt a következő időszakra, ami azt jelenti egyébként, hogy konszenzus szerint is egy nagyjából valamivel 10% fölötti lehet idén ez a globális vállalati profitbővülés. És ez egy hátszél a részvénypiac számára, és most tudnám sorolni még a pro kontra érveket, de hát látni kell, hogy azt gondoljuk, hogy ezek összességében kiegyensúlyozzák egymást. Azt is gondoljuk egyébként, hogy azért rövid távon, ugye itt van még egy ilyen Donald Trump effektus, amiről ugye a Trumpról azt tudjuk, hogy alapvetően egy növekedéspárti elnök, tehát ugye ez a dereguláció híve, adócsökkentések jöhetnek, tehát legalábbis ugye ezt feltételezzük a kampányígéretek alapján, meg amit lehet tőle.
Műsorvezető: Erről szólt a Trump trade a tavalyi évben.
Sándor Dávid: Így van, és ugye erre már sokat emelkedtek a részvénypiacok, és azért most vagyunk egy olyan helyzetben, amikor hogyha megnézzük a hangulatot, a pozícionáltságot, ami inkább rövid távon szokott számítani, akkor az viszont azért feszítettnek tűnik. Tehát ebből ugye azért benne van a pakliban, hogy azért a következő hónapokban, még akár az év első felében azért egy mozgalmasabb, volatilisabb piaci környezetet lássunk így a részvényeken belül. Ez azt jelenti, hogy akár egy 5-10%-os korrekció ilyen pozicionáltsági helyzetben, az benne van a pakliban. Viszont én azt is gondolnám, hogy mivel azért van egy ilyen profitnövekedés által támogatott helyzet. Attól még azért messze vagyunk, hogy ezek a hosszú távú emelkedő trendek, azok törjenek a részvénypiacon.
Műsorvezető: Ugye a diverzifikációnak vannak rétegei, földrajzi, deviza, iparági, ezek most hogy oszlanak meg nálatok? Tehát nyilván minden piacot nem lehet azonos súllyal szerepeltetni egy portfólióban, többször elhangzik, hogy Közép-Európa, benne a magyar piac is még mindig, bár hiába a rekordemelkedés értékeltségi szintjét tekintve nem annyira drága piac, tehát ezt hogy veszitek figyelembe így az első negyedévre?
Sándor Dávid: Ezt abszolút figyelembe vesszük, és igen, tehát nálunk például ez a közép-kelet-európai részvénypiac, ez továbbra is egy kedvelt részvénypiac, ez már az egy ideje, és valóban sokat is emelkedett index szintjén ez a régió, de azt is látni kell, hogy ezzel együtt a profitok is hasonló módon emelkednek. Tehát amikor azt nézzük meg, hogy drága-e a piac vagy nem, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy továbbra sem drága a piac, sőt, hogyha globálisan nézzük, még mindig egyébként az egyik legolcsóbb régió globális szinten. Tehát hogy emellett az amerikai részvénypiac az, ami eddig is egy világot vezető részvénypiac volt, tehát egy erős felülteljesítést mutatott a többiekhez képest, és az az igazság, hogy eddig nem látszanak olyan jelek, hogy ez mitől törne meg. Itt ezen belül azt lehet talán kihasználni, hogyha Trump beváltja azokat az ígéreteket, amiket tőle úgy várunk így első körben, mi azt gondoljuk, hogy itt ezek a közepes méretű részvények, amik eddig is ugye egy ilyen Trump trade-ként funkcionáltak, azokban még lehet potenciál, hogyha előre nézünk, de érdemes gondolkozni ezekben a nagy megatrendekben is. Ugye azért itt van az AI, itt az innováció, azért ugye Amerika előnyét, versenyelőnyét nagyban segíti ez a fajta innovációs technológiai verseny előnye, amit igazából ezek a nagy techcégek biztosítanak számára. Hogyha a régiókban még gondolkozunk, akkor nekünk most egy érdekes régiót, ez a japán régió, tehát a japán piac jelenti. Ugye ez nem egy új befektetési sztori. Egy évvel ezelőtt is gondolkoztunk egyébként már azon, hogy beemeljük így az ajánlásaink közé a japán részvénypiacot, de akkor letettünk róla azért, mert elég nagy volt körülötte a hype. Ugye a japán piac az nagyon sok éven keresztül egy ilyen elfeledett, szenvedő részvénypiac volt, és aztán az elmúlt két-három évben kezdtek rátalálni egyébként a külföldi befektetők azért, mert a vállalatokat elkezdték a transzparencia irányába nyomni szabályozási oldalról, és ugye Japán is gyakorlatilag ez a 30 éves deflációs helyzetből úgy tűnik, hogy elkezdett kikászálódni. Csak ugye egy évvel ezelőtt ugye volt ez a nagyon nagy hype, és amiatt azért le is tettünk róla, és azóta egyébként ilyen nagyon szépen oldalirányba mozgott ez a piac, viszont ezek a tényezők azt gondoljuk, amik eddig mögötte voltak, azt gondoljuk, ezek továbbra is ott vannak, és ezek miatt továbbra is ez egy érdekes célpont lehet, hogyha egy régióban gondolkozunk.
Műsorvezető: Hogyha devizákra rátérünk, mert az is a diverzifikáció része, hogy növeljük-e a devizás kitettségünket a forint ellenében vagy ne. Ugye itt rögtön a makroelemzőhöz is szól a kérdés, hogy milyen forint árfolyamot, vagy milyen forint erőt várunk 2025-re, mert nyilván a választ az adja meg, hogyha további gyengülésre kell számítani, akkor elképzelhető, hogy a portfólióban lehet növelni a devizás súlyt. Szóval hogyan állunk a forinttal, 2025-ben mi a kilátá?
Tardos Gergely: A forint az egy nagyon érdekes kérdés, mert ugye az egyik, amit régóta mondunk, hogy a forint borzasztó gyenge ahhoz képest, ahol lennie kellene. Tehát igazából a magyar gazdaság már ismét, tehát hogy '24-ben, bocsánat, '23-ban is egy kismértékű, 24-ben meg egy érezhető, tehát a GDP 2,5-3 százalékának megfelelő folyó fizetési mérleg többletet fut, ami igazából erősítenie kell erre a forintot. Ugye ehhez tartozik az, hogy volt azért tavaly egy komoly költségvetési korrekció, tehát lényegében a magyar kormányzatnak a kamatkiadások nélküli egyenlege az nulla köré. A volt, ami a hiány is ezzel a 4,5 százalék körüli hiánnyal, ami tavaly várhatóan, tehát várhatóan majd ezt a számot fogjuk látni, ilyen 4,5-5% körülit. Ez régiós összevetésben ez már egy átlagos érték, szemben a korábbi sok évnek a kifejezetten magas, 7-8%-os hiányával, tehát ez régiós összevetésben átlagos, a kamatkiadások nélkül egyenleg meg, ami fenntarthatósági szempontból meghatározó, az meg az egyik legjobb, vagy talán a legjobb a régióban. Tehát igazából ez egy tök jó érték. Egyensúlyi szempontból a forintnak erősödnie kellene, és ha ilyen modell alapon megnézzük, akkor ha 370 lenne a forint, akkor se mondanánk túl értékeltnek. Ehhez képest ugye hát igazából egy jó 10 százalékkal gyengébb az árfolyam, és hogy azért ennek sok okát látjuk, mert nyilván a hazai gazdaságpolitika eddig nem kardoskodott azért, hogy a forintot erősítse. Ehhez hozzátartozott az is, hogy így a régiós sztorikat azt jellemzően, meg a globális sztorikat azt a forintban játszották le a külföldi befektetők, tehát a külföldi forint elleni pozíció az sokéves csúcsra emelkedett tavaly az év végén, tehát igaz, ez nyilván hozzájárult, meg ugye azt is láthatjuk, hogy a hazai háztartások is azért diverzifikálnak a forint irányába. Tehát egyrészt azt gondolom, hogy azt mondhatjuk, hogy mindenképpen annál, amit a forint valójában ér, annál lényegesen gyengébb az árfolyam, és ilyenkor azért nehéz azt mondani, hogy ezen a szinten érdemes mondjuk eurót venni és diverzifikálni. Ugye a forint jó 10%-kal gyengébb, mint amennyi mondjuk a fair értéke lehetne, és nyilván ezen a szinten azért nem egy könnyű javaslat. Nehéz azt mondani valakinek, hogy most vegyen nagy tételben eurót, vagy diverzifikáljon, hiszen egyszerűen nem szeretünk valamit alulértékelten eladni. És én azt gondolom, hogy igazából, ha az idei évre ránézünk, akkor ugye a hazai gazdaság előtt várhatóan az áll, hogy a növekedés élénkül, lesz egy új jegybankelnökünk, aki már többször elmondta, hogy ő azért egy stabil forintban gondolkodik, és ugye a Varga Mihály volt pénzügyminiszter lesz a jegybank elnöke, és ő már azért pénzügyminiszterként az előző években sokszor elmondta, hogy ő alapvetően jobban, tehát a szívéhez közelebb állna egy stabil forint. Azt gondolom, hogy neki lesz egy lehetősége arra, hogy amikor betölti ezt a pozíciót, akkor esetleg az elmúlt éveknek ezt a leértékelődő forint árfolyamát ezt megpróbálja egy kicsit egyenesbe hozni, és azt gondolom, hogy mi igazából bízunk abban, hogy ez megtörténik, és hogy az idei évben az eddig megszokott gyengülés helyett mondjuk alapvetően oldalaz a forint, vagy az is lehet, hogy egy kicsit még erősödik is, de azt gondolom, hogy ennek ellenére is, mivel tehát a geopolitikában van egy csomó kockázat, a vámok, azok velünk vannak. Igazából, és azt szoktuk mondani, hogy érdemes diverzifikálni is, tehát azt gondolom, hogy azért a devizában történő megtakarítás mellett is szólnak érvek, tehát azt gondolom, hogyha valaki ilyen tiszta forintban ül, akkor érdemes átgondolni, hogy ez biztosan jól van-e, de hogy mi azért azt gondolom, hogy alapforgatókönyvben abban bízunk, hogy ez a tavalyi komoly, hát ilyen nem is tudom, 8 százalék körüli gyengülés, ezt az idén nem követi hasonló mértékű leértékelődés, de ezen mondjuk még az említett tényezők mellett nyilván az is bele fog játszani, hogy az idei év, ez a 2025-ös év, ez ugye egy választást megelőző év lesz. És az, hogy az év második felében látunk-e olyan költségvetési lazítást, mint amit 2022-ben láttunk, tehát hogy ez azért nem egy kizárható esemény, és ez szintén egy olyan érv, ami amellett szól, hogy érdemes devizák között is diverzifikálni.
Műsorvezető: Jó, még egy eszközosztályra az aranyra térjünk ki, mert az is egy izgalmas évet zárt, és ebből meg is nehezítette talán a kilátások megfogalmazását 2025-re. Ott is volt egy méretes rally, az is több összetevős volt, a geopolitikai feszültségektől a jegybanki vásárlásokig ugye sok mindent fölsorolnak a szakértők, hogyan álltok ti az aranyhoz, mit lehet elmondani, milyen várakozásotok van rá?
Sándor Dávid: Mi alapvetően továbbra is inkább pozitív irányba, tehát nálunk eddig az arany az ott volt az ajánlási listán. Ilyen szempontból talán egy eggyel könnyebb helyzetben voltunk, és végül ugye úgy döntöttünk, hogy ezt megtartjuk ezt a fajta ajánlást, tehát hogy érdemesnek tartjuk az aranyat, mint pótfóliaelemet továbbra is tartani. Ugye azért voltak bennünk kérdőjelek még talán a tavalyi negyedik negyedévben, de azt eloszlatták igazából ezek az említett jegybankok, merthogy azt lehetett látni, hogy ezek a nagy jegybankok az év első felében azért aktívabban ott voltak az aranypiacán, és ahogy az árfolyam jött fölfele. Ugye ezek a jegybanki vásárlások elkezdtek meg-megszünedezni, vagy hát egy ilyen lassabb tempót vettek. És hát tartottunk tőle, hogy ugye az árfolyamemelkedés mellett a magasabb árszinteken már nem lesz egy olyan támaszték így az arany mögött. Ez az egyébként egy nagyon fontos tényező, de aztán az év végén megint elkezdtek jönni azok a statisztikák, amik azt mondták, hogy ezek a jegybankok megint elkezdtek vásárolni az aranyból, és például egyébként a kínai jegybank is megint visszalépett, mint vásárló. Közben azt látjuk, hogy azért a lakossági oldal is inkább a vételi oldalon állt a tavalyi évben, én azt gondolom, hogy ez fenn tud maradni az idei évben. Én az aranyat egy picit egy olyan eszköznek is gondolom, amikor arról beszélünk, hogy az USA-ban Donald Trump, hogy vajon mennyit fog költeni. Ugye a költségvetési hiány már most is magas, hogyha azt még tovább nyomják, még tovább feszítik ezt a húrt úgymond, én azt gondolom, hogy erre is egyfajta ilyen hecskén gondolnak rá, vagy egy ilyen fedezékként gondolnak ilyen túlköltekezéses esetekre, az aranyra. Tehát, hogy összességében igen rövid távon valamelyest túlfeszített a pozícionáltság, de hosszabb távon mindenképpen érdemesnek tartjuk még portfóliószinten tartani.
Műsorvezető: Térjünk rá a hazai talán legnagyobb befektetési sztorira 2025-ben el lehet mondani nyugodtan a lejáró vagy felszabaduló állampapírpiaci megtakarításokról beszélünk, és azért fogalmaztam át, mert itt kamatkifizetéstől lejáró állampapírokig sok minden összetevője annak a több ezer milliárdnak, ami a piacra kerülhet, és ez nyilván keresi az útját. Privát banki szempontból ez egy elég fontos tényező lesz az idén, és ez itt az első negyedévben koncentrálódik.
Bozsogi Tamás: Izgalmas, gyakorlatilag napjaink vannak vissza ahhoz, hogy ez elkezdődjön, mert ugye tizenegynéhány prémium állampapírról beszélünk elsődlegesen, abból tizenegynéhány sorozat van jelenleg kint a piacon. Január 20-a talán az első kamatfizetés, amikor ez a folyamat elindul, és eltart majd egészen júliusig. Ugye ez miért érdekes, vagy egy kicsit ilyen nagyságrendet érzékeltetve, tehát 11 ezer milliárd forintos nagyságrendben picit fölötte az utolsó statisztikák szerint van a lakossági állampapír megtakarítások volumene, és ebből 7000 milliárd az prémium magyar állampapírban van. És ugye ez egyszer kamatot fog fizetni, így januártól júliusig, ugye 17,6 volt a 23-as bázisévben az infláció efölött fizet. Hát sorozatfüggően valamekkora prémiumot, tehát nagyságrendileg egy 18 százalékos kamat, ráadásul adómentesen meg fog érkezni a megtakarítóknak, ez önmagában 1200-1300 milliárd forint, és van három sorozat, ami meg le fog járni, februárban, márciusban, meg talán májusban, ahol meg még további 500 milliárd forint tőke biztosan megérkezik így cashflowként a számlákra, ez így a nagyságrendjét érzékelteti, ez a magyar GDP 3 százaléka úgy körülbelül, tehát hogy ez így tétel. És amiért ez így izgalmassá teszi még, hogy nem találtam frissebbet, egy tavalyi statisztikában az volt, hogy ilyen egymillió alatt van a lakossági állampapírra érintett értékpapírszámlák száma, most ebből egy embernek lehet több is, tehát egy félmillió vagy annál kisebb számosságú magánszemélyről beszélünk, ugye ezek csak magánszemélyeknek elérhető papírok, ami így keresni fogja a helyét, és hogy még bonyolítsuk, hogy a maradék 6500 milliárdos állomány az pedig át fog értékelődni. Tehát eddig volt egy 15 százalék körüli kuponfizetés, ugye 24-es év során, most lesz egy 18 százalék körüli kamatfizetés, és a következő, hát ez a 24-es átlagos infláció. Gergő biztos közelebbi becslést tud adni, de mondjuk 4 százalék plusz a prémium, valami ilyesmi.
Műsorvezető: Tehát 5-6 körüli, 5-6 százalék körüli hozamok, és inkább alatta.
Bozsogi Tamás: Ilyen 5 százalék körüli hozamfizetés várható a következő évekre. Ebből van 2032-ben lejáró ilyen inflációkövető sorozat is. Tehát, hogy a kifizetett kamat és a tőke az biztosan keresi majd a helyét, és hát ott fölmerül a kérdés az átárazódás miatt, hogy egyébként a megtakarítónak célszerű ebben a papírban maradni, vagy nézelődjön alternatívák iránt, és hát az 5 százalékos, jelenleg rövid távon 5 százalék körüli hozamszintnél azért talál attraktívabbakat is a piacon. Az egy másik kérdés, ezek jellemzően több éves hátralévő lejárattal rendelkeznek, tehát hogyha valaki magasabb inflációs környezetre számít, ugye itt beszéltünk a 2008-tól 2020-as időszakról, meg most egy magasabb inflációs környezetben, amiben rengeteg fölfelé mutató kockázat is van, tehát nem irracionális ezekben a papírokban tartani, de biztos, hogy és látjuk így az ügyfélreakciókban is, hogy azért a fejvakarás elindult a tekintetben, hogy akkor akár a lejáró és kifizetett kamaton is tőkén felül a meglévő állományból is valamiféle restrukturálás történjen.
Műsorvezető: Igen, említette az ügyfélreakciókat. Ugye már az év vége fele is beszélgettünk erről, hogy ti is készültök kapacitással tanácsadói kapacitással, hogy ellássátok az ügyfeleiteket. Ez érzékelhetően erősödött most, és további aktivitás növekedésre számítotok?
Bozsogi Tamás: Ez egyrészt már gyakorlatilag zajlik, merthogy igyekszünk azért időben felkészülni, ráadásul a volumenek miatt azért ez így, meg most már van egy ilyen majdnem, hogy médiahype is a történet körül. Ugye mindenki ezt a felszabaduló pénzt szeretné a piacon. Tehát az ingatlanosoktól bezárólag nyilván a befektetési szakma különösen, de hogy ebben mindenki lát potenciált, mert mivel ez így nemzetgazdasági méretet is tud ölteni ezzel a maga egynéhány százalékával, ez már úgy tétel. Tehát egyrészt ez valahol egy normál napi gyakorlat, az ügyfelek lejáró kifizetéseire készülünk, meg nézzük azt, hogy az egyébként a meglévő portfóliókban van-e olyan elem, ami már nem biztos, hogy annyira attraktív és lehetne jobb alternatíva. Tehát egyik oldalról ez teljesen normál működés, de a másik a volumen miatt ez mégis érzékeny, és ami fontos, hogy ezzel lezárul egy olyan korszak, amikor lehetett ilyen 15 százalék vagy azt meghaladó hozamot, most magyar lakossági megtakarítóként mondjuk alacsony kockázattal, vagy majdnem kockázatmentesen bezsebelni, ami így nominálisan baromi jól hangzik. A kockázatmentes meg alacsony kockázatot így a diverzifikációs mondásokkal együtt mindjárt egy picit így árnyalnám is a tekintetben, hogy ez egy egyértelmű forint kockázat, és közben a tavalyi évre úgy fordultunk rá, hogy az euróforint 380 volt, a dollárforint 345, tehát az egyik az ilyen 9 százalék, a másik az 15 százalék körüli nagyságrendet gyengült. Tehát ez mindjárt így egy picit árnyalja azt a képet, hogy egyébként mondjuk.
Műsorvezető: Hogy mennyire jártunk jól.
Bozsogi Tamás: Hát meg ugye diverzifikáció visszatérve, mondjuk egy teljesen forintos, teljesen állampapíros portfolió az biztosan kockázatmentes-e. Nem azt mondom, hogy jó vagy rossz, de biztos, hogy ebben vannak kockázatok, és mellé még ugye itt az elején említetted a magyar tőzsde teljesítményét, hogy az közel 30 százalék volt, de az amerikai is ment több mint 20-at, a német is ment 20 százalék környékét tavaly, plusz még ráteszem a forintgyengülést, azért ennél nyilván magasabb kockázattal, de lehetett akár érdemben magasabb hozamokat is realizálni a piacon egy diverzifikált portfólióval. Most az fog megváltozni, hogy ez a viszonylag könnyű magas hozampotenciál, ez így eltűnt a piacról, és akkor innentől kezdődik, ami nekünk jó, mert innentől jön a mi szakmánk, mert ahhoz nem kellett nagy szakmai hozzáadott érték, hogy a lakossági állampapírt eladjuk az ügyfélnek 15-18 százalékos várható hozammal, viszont most ez érdekesebb.
Műsorvezető: Vállalta magát gyakorlatilag.
Bozsogi Tamás: Mi van helyette. Azt is látjuk, hogy az az ügyfélkör, aki ezzel a papírral rendelkezik, annak több mint a fele egyébként dinamikus meg agresszív kockázati besorolással rendelkezik, tehát ő nyitottabb lenne sokkal magasabb kockázatú eszközökre is. Persze ezeknek az ügyfeleknek is mindig kell konzervatívabb eszközosztály is a portfólióban, de hogy ez biztos, hogy meg fog mozdulni, és ráadásul ugye most már van egy tapasztalatunk is, mert ugye a '24-es év elején is hasonló szituáció lezajlott, hogy volt a kamatfizetése, meg volt lejáró prémium állampapírsorozat, tehát van egy empirikus látásunk is arra, hogy az ügyfelek hogy reagáltak. Ugye egy részük az még kereste az állampapírokat, meg még volt is magasabb hozammal elérhető erre a maradék egy évre a másodlagos piacon, tehát az gyakorlatilag nem fogott talajt, hogyha valaki egy ilyen papírt eladott, mert azonnal volt rá vevő.
És az alternatív állampapírsorozatok most ilyen 5 és 7 százalék körüli hozampotenciállal kecsegtetnek, ami jobb, mint az inflációs, legalábbis rövid távon, tehát biztos, hogy egy rész az állampapírpiacon fog kikötni, de azt is láttuk, hogy diverzifikáltan, nagyon porlasztva, sok irányba, főleg befektetési alapok irányába azért a tavaly fölszabadult állomány egy jó része azért ilyen jellegű befektetésekbe vándorolt, tehát azt láttuk, picit emelkedett a kockázatvállalás, és emelkedett egy picit a devizaarány is. Ugye itt meg lett említve a diverzifikáció, tehát általában az se jó, hogyha valaki csak devizában ül, mert például február 2. volt az orosz-ukrán konfliktus kezdete, ha valaki előtte nap 355 körül eladott eurót, az egyébként jobban járt, mintha maradt volna euróban. Mert akkor éppen olyan hozamkörnyezet volt a magyar eszközök versus devizás eszközök között. Most ez jóval közelebb került egymáshoz a kockázatmentes vagy alacsony kockázatú hozampotenciál. Tehát, hogy az sem jó, hogyha valaki száz százalékosan egyikben vagy a másikban van. Ennek van egy értelmes szintje, itt érdemes alul-fölül súlyokat alkalmazni, most mivel sokat gyengültünk, lehet, hogy nem éppen most kell növelni a devizakitettséget, de ugye erről folyamatosan beszélünk, mondjuk egy évvel ezelőtt mondtuk, hogy egyébként érdemes növelni a devizakitettséget, és azóta több mint 10 százalékot gyengült a forint a dollárhoz, meg közel 10%-ot az euróhoz képest. Most is erre számítunk, hogy ilyen diverzifikált módon ez a felszabaduló összeg, meg esetleg az átárazódó kötvényportfolió egy része az meg fog mozdulni. Ugye mi erre készülünk, nyilván folyamatosan készülünk modellportfoliókkal, most itt a lejáratokra külön is tervezünk saját termékkibocsátástól kezdve több mindenben gondolkodunk, meg főleg a kommunikáción, hogy az ügyfelek fejében ez legyen meg, hogy ezzel foglalkozni kell, most egy új időszak van, hogy ez nem lesz olyan egyszerű, mint eddig volt, hogy tegyük be valami nagyon hasonlóba, de a jó hír az, hogy erőforrással is, meg elérhető termékpalettával ott tudunk lenni az ügyfelek mellett, és ebben tudunk segítséget nyújtani. És ugye még egy dolog van, ami ilyenkor fölmerül az ügyfelek fejében, ez az ingatlan, majd a Gergely kérdezem.
Műsorvezető: Na, erre akartam rákérdezni, hogy mennyit vihet el az ingatlanpiac. Itt egy olyan volumenről, akkora pénzről beszélünk, hogy sokan nézik és várják azt, hogy esetleg hozzájuk érkezik az összeg valamekkora része, az ingatlanpiac is ilyen kérdés, hogy nem maradnak-e le azok, akik ebben gondolkodnak, mert hát kicsit úgy működik, mint a tőzsde, tehát ennek a híre már szétterjedt a piacon, és már érzékelhető nyomot is hagyott talán.
Tardos Gergely: Hát ugye maga az állampapírpiac, tehát az inflációkövetőnek a kamata, illetve az esetleg onnan kijövő tőke, tehát az az ingatlanpiac, az ármozgásokat meghatározó tényezők között már régóta ott volt, tehát hogy emiatt mindenki abban bízott, hogy igazából a '23-as, tehát igazából '22-től ugye '23 végéig volt egy egyértelműen egy lakáspiaci recessziónk, utána elindulgattak fölfele az árak, ugye az infláció beesett. És hát az volt az elképzelés, hogy így 24 vége már jó lesz. És ugye ami után bejelentette a kormányzat azt, hogy emellett mindenféle egyéb módon is támogatná a lakáspiacot, tehát hogy próbálta rávenni a bankrendszert, hogy nagyon alacsony kamattal finanszírozzanak lakáshiteleket, illetve az, hogy nyugdíjcélú megtakarításokból lehet átrakni pénzt a lakáspiacra, igazából ez nagyon gyorsan megindította a lakásárakat, és hát mi azért azt mondtuk egy ideje már, hogy főleg a 23 vége fele, 23 végén mondtuk azt, hogy szerintünk a lakáspiaci recesszió az véget ért, és hogy a 24 az már egy jobb év lesz, és hogy valószínűleg a 25 is lesz. Azt gondolom, hogy ez nyilván így van, de hogyha az árakat megnézzük, akkor az látszik, hogy ennek az, hogy ez mennyire jó, annak egy része már beépül, tehát ugye most már azért így bőven kétszámjegyű lakásár emelkedésről beszélünk. Nos, a hosszú távú kilátások meg azért bizonytalanabbak, tehát igazából én azt gondolom, hogy nyilván ennek a pénznek egy része el fog indulni a lakáspiac irányába, ezzel kapcsolatban nincs kérdés, de hogy most per pillanat, úgy egy kicsit úgy érezzük, hogy ez a lakásár ez előreszaladt itt Magyarországon, tehát látjuk, hogy a kínálat viszonylag szűkös, és hogy elég sok pénz indult meg a lakáspiac felé.
Műsorvezető: Értem. Szokásunkhoz híven egy kicsit rántsuk össze ezt a rengeteg információt, és a végére ilyen egy-két mondatos összefoglalókat, hogyha adnátok az elhangzottakról, Gergő, akkor talán kezdjük veled.
Tardos Gergely: Jó, én akkor megpróbálom a makrorészeket, tehát alapvetően a világban arra számítunk alapforgatókönyvben, hogy egy ilyen kicsit nyugodtabb év lesz, tehát az amerikai gazdaság lassul a korábbi évek gyors növekedéséhez képest, de nem nagyon. Európában ez a törékeny recesszió, a törékeny kilábalási folyamat ez talán egy kicsit előrébb lép és egy kicsit magasabb, kiegyensúlyozottabb növekedést láthatunk az idén. Az inflációs feszültségek azok velünk maradnak, feltehetően azért az infláció csökken majd, tehát hogy tovább közeledik, így mondom, hogy az alapfolyamatok szintjén az inflációs célok felé, de a kérdés az, hogy ez a csökkenés elég lesz-e ahhoz, hogy a jegybankok érezhetően vágjanak tovább a kamatokon, mindenképpen azt gondoljuk, hogy lesz még kamatcsökkentés, de hogy ennek a mértéke azért kérdéses, és emiatt azt gondolom, hogy így azért a kötvényeket tekintve talán az európaiak kivételével érdemes óvatosnak lenni. A devizákat tekintve meg, tehát ugye elsősorban a forintnál azt gondolom, hogy a tavalyi nagy gyengülés után bízunk abban, hogy az idei évet a forint további leértékelődés nélkül tudja zárni, de hogy e tekintetben azért vannak kockázatok, tehát azt gondolom, hogy egy ilyen egészséges devizaszerkezetre érdemes törekedni, amiben vannak eurós és forint megtakarítások is. Nyilván nem ez a mostani pillanat a legjobb arra, hogy egyébként devizakitettséget növeljünk, mert a forint az erősen alulértékelt ahhoz képest, ahol lennie kellene, tehát hogy simán lehetne ilyen 370 körül, akkor sem mondhatná senki azt, hogy ez bizony túlélték át neki.
Műsorvezető: Dávid?
Sándor Dávid: 2025-ös évre azt gondolom, hogy talán elsősorban politikai bizonytalanságokból fakadóan azért, vagy ezek miatt én azt gondolom, hogy érdemes egy ilyen jól kiegyensúlyozott portfóliókat tartani a nagy eszközosztályokon belül igazából a javasolthoz képest semleges kitettségeket érdemes felvenni. Ugye a részvénypiacokról beszéltünk részletesebben. Én azt gondolom, hogy azért látszanak már túlvettség jelei, ebből az év első felében azért kijöhet egy ilyen mozgékonyabb, volatilisabb periódus, periódus, akár egy ilyen 5-10%-os korrekció esélyével is, de azt is gondolnám, hogy továbbra is ezek a hosszú távú emelkedő trendek, azok épek maradhatnak, tehát könnyen lehet, hogy azokat majd egy ilyen vételi lehetőségként lehet érdemes kihasználni. Regionálisan is, szektorriálisan is vannak olyan sztorik, amiket olyan befektetési sztorik, amiket hosszú távra, de akár taktikai, valamivel rövidebb időhorizonton is jónak gondolunk, ezekről részletesen írunk egyébként az anyagban. Az amerikai részvénypiacnak eddig a felülteljesítése töretlen, nem látunk egyelőre olyan okot, ami miatt ez mondjuk így az előttünk álló időszakban érdemben megtörne. A kelet-közép-európai részvénypiacot, mint régiót, azt továbbra is favorizáljuk, és hát a szektorok közül is van több olyan is egyébként, amit kedvelünk.
Bozsogi Tamás: Igazából ahogy eddig, úgy ezentúl is forduljanak a kollégáimhoz, bizalommal bármiféle befektetési átalakításról legyen szó. Ugye most ez a prémium állampapír lejáratok, kamatfordulók hangossá teszik az első néhány hónapunkat, és akár a Gergő, Dávid ajánlásai mentén, akár egyéni preferenciák alapján állunk a rendelkezésre, és megtaláljuk azt a befektetési portfóliót, ami kellően diverzifikált lehetőleg, és egyébként megfelel az ügyféligényeknek, úgyhogy ebben továbbra is számíthatnak ránk.
Műsorvezető: Köszönjük hallgatóink figyelmét, ez volt az OTP Global Markets Podcast legújabb epizódja. Beszélgetőpartnerem volt, Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője. Ingede Balázs voltam még egyszer köszönöm a megtisztelő figyelmet, a viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek