Optimista hírek nélkül is szárnyal a piac – de miért?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Csúcsra járnak a tőzsdeindexek, annak ellenére, hogy érdemi változás nem történt az elmúlt időszakban.
Az orosz-ukrán háborúban nem kerültünk közelebb a békéhez, Trump vámtarifái velünk vannak és továbbra is magasak a kötvényhozamok. De akkor mégis miért szárnyalnak a tőzsdeindexek? Ezekről is beszélgetett Sághy Balázs és Kégl Balázs, az OTP Global Markets két portfóliókezelési vezető tanácsadója Gede Balázzsal, a Millásreggeli gazdasági újságírójával.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Optimista hírek nélkül is szárnyal a piac – de miért?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast nézőit, hallgatóit! Izgalmas kérdéssel fogunk foglalkozni. Csúcsra járnak a tőzsdeindexek, annak ellenére, hogy sok minden nem változott. Sok dologban elindult egy békekötési folyamat, vagy egy annak látszó folyamat az orosz-ukrán háború kapcsán, de nagy eredményt nem sikerült elérni, ugyanúgy itt vannak a vámtarifák velünk, amit Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke foganatosít számos országgal szemben, magasak továbbra is a kötvényhozamok, miért vannak csúcson a tőzsdeindexek, ennek próbálunk most utánajárni ebben az epizódban. A beszélgetőtársaim ebben a témában Kégl Balázs, az OTP Global Markets portfólió menedzsere és Sághy Balázs szintén az OTP Global Markets Portfólió menedzsere, én pedig Gede Balázs vagyok. Na, tehát pont most azon a napon, amikor a felvételt készítjük egy újabb index ment csúcsra, most a tokiói Nikkei, de hát az amerikai indexek is jól állnak. Tulajdonképpen a mienk is. Nincs csúcson picit lejött az abszolút tetejéről, de nincsen messze, tehát nem azt lehet mondani, hogy valami komolyabb korrekcióban vagyunk. Ugyanakkor, ahogy elmondtam, a felvezetőben is nagyon nagy változások, vagy olyan nagyon nagy optimizmusra okot adó változások, mintha nem lennének. Akkor mégis mi hajtja ezeket?
Sághy Balázs: Igen, régóta beszélünk arról, hogy historikusan nagyon magasan értékeltek a részvénypiacok, a legtöbb részvénypiac, és mégis ez a helyzet most is, most is erről tudunk beszélni. Igazából a nagy kérdés az, hogy miért lehet ez egy ilyen tartós egyensúly, hogy rekord rekord hátán csúcsokat dönt a BUX index, csúcsokat dönt az S&P fájl, Hundred, a német DAX, Nikkei, ahogy említetted, mégis mi lehet a háttérben? Hogyha értékalapon próbáljuk megközelíteni, nagyon-nagyon nehéz és egyre nehezebb indokolni ezeket a szinteket, viszont azért vannak nagy álmok technológiai szektorban mindenfelé, és hát ezt is árazza a piac. Úgyhogy ez egy nagyon érdekes és mindenképpen figyelmet, figyelmet igénylő dilemma.
Műsorvezető: Nyilván az egymillió dolláros kérdés ehhez meddig tarthat, vagy milyen újabb hajtóerők jöhetnek be a piacra, amik még tovább tudják emelni az indexet. Ha ezek nincsenek, és megáll, előbb-utóbb eszembe juthat egyre több portfóliómenedzsernek, befektetőnek, hogy hát hogyha nem tudunk fölmenni, akkor adjunk el, mert nyilván itt az ideje a profitrealizálásnak. Szóval hogyan látjátok a közeljövőt ezeken az értékeltségi szinteken és ezeken a csúcsra járatott indexek mellett?
Sághy Balázs: Ez nem olyan egyszerű.
Műsorvezető: Ez nem ám!
Sághy Balázs: Vannak a lelkes magánbefektetők, akik nagyon bíznak abban, hogy itt tényleg forradalom van, új ipari forradalom, a mesterséges intelligencia terjedni fog, egyre több felhasználási módja kerül napvilágra, és a technológiai cégek részvényei csak fölfelé tudnak mozogni. Van itt egy ilyen momentum, trade ebben. De ott vannak az alapkezelők is, akik, hát hogyha benchmark követő alapjuk van, akkor igazából.
Műsorvezető: Nem maradhat le? Nem engedheti meg ezt a luxust, hogy ő fölteszi a kérdést, hogy szerintem drágák a részvények, én nem veszek többet.
Sághy Balázs: Igen, úgyhogy nagyon sokan dolgoznak azon, hogy tovább emelkedhessenek a részvények, még annak ellenére is, hogy tényleg historikusan nagyon-nagyon magas szinten vannak.
Műsorvezető: Ezt a technológiába vetett hitet egy kicsit ilyen deja vu-t idéz elő bennem, azt hiszem, hogy az internet, a dotkomlufi idején ezt már megélhettük, amikor ugye akkor nem az AI, hanem az internet megjelenése váltotta ki ezt a csodát. Emlékezzünk vissza, hogy egészen odáig merészkedtek befektetők vagy elemzők, hogy már-már olyanokat mondtok, hogy át kell írni a közgazdaság könyveket, mert annyira más helyzet van. Megjelent a New Economy, meg elnevezték mindenféleképpen. Aztán megláttuk, hogy mi lett a vége, hogy lehet, hogy a mesterséges intelligencia is erre a sorsra jut, hogyha már nem tudja fölmutatni ezt a dinamikus növekedést?
Kégl Balázs: Igen, itt az AI-jal kapcsolatban nagyon érdemes hangsúlyozni, hogy a potenciál persze hatalmas, de a konkrétumok azok még váratnak magukra. Ugye itt a dotkomlufival összehasonlítva például a dotkomlufi mondjuk 2000-ben bukkant ki, és utána kellett egy bő tíz év, mire tényleg ezek az internetnek a termelékenységbe betöltött szerepe beérett, és több ilyen Google, Facebook, Microsoft ezt ki tudta aknázni, és megjelent a termelékenységben, megjelent az eredményekben. Itt az AI-ban is kicsit azt érezzük, hogy a várakozás az túl nagy és túl gyors eredménynövekedést várnak. Itt ezt még sokan vizsgálják, ugye két nagy hatás volt az internetben, ami nagyon megdobta ugye az alábbi profitokat, egyik a méretgazdaságosság, a másik pedig ugye a hálózati hatás. Ugye a méretgazdaságosság alatt azt értjük, hogy egy szoftvert mondjuk lehet, hogy nagyon nagy fix költség egyszer megcsinálni, de utána megvan, ha azt ezren, egymillióan vagy tízmillióan használják, az már nem dobja meg annyira a költséget, tehát úgymond nagyon könnyen skálázható, nagyon könnyen növelhető, és ilyen volt mondjuk egy Google is, hogy az, hogy a Chrome-ot 1 millióan, 100 millióan használják, az nekik már nem probléma ahhoz képest, hogy először megcsinálják a Chrome böngészőt. Ugye itt megemlítettem a Facebookot is, vagy a Bookingot is, ahol viszont ez a hálózati hatás jelent meg, hogy minél többen használják a Facebookot, annál inkább a felhasználónak érdeke, hogy oda csatlakozzon, mert azon van fenn az összes barátom, nemcsak Magyarországról, hanem Amerikából, meg nem tudom honnan Európából. Na most az AI-nál nem olyan egyszerű a helyzet. Tehát, hogy nem mondhatjuk azt, hogy hát az a cég, aki a legnagyobb AI felszereléssel rendelkezik, annak a legjobb az AI modellje. Tehát ez abszolút nem igaz. Ráadásul az sem igaz, hogy mondjuk, ha van egy cégnek egy AI modellje, onnantól ezt már nagyon olcsó tovább működtetni, mert minden egyes AI keresés rengeteg erőforrást foglal le. Ugye most az AI esetében amit látunk, hogy egy ilyen fegyverkezési verseny van a nagyok között, itt az amerikai Magnificent Seven cégei esetében. Ugye mindegyik cég próbál minél több AI infrastruktúrát megvásárolni, hogy a fő beszállító az Nvidia, illetve ilyen adatcenter készítők, mindenki csak vásárolja, hatalmas, sok milliárdos beruházásokat hajtanak végre, ami jelenleg ugye nem jelenik meg az eredményben, mert ezek a külső vásárlás során ezek a készletek, ezek bekerülnek a készletek közé, és még nem rontja azonnal az eredményt, mert ez nem költség. Kiadtam, megvettem, bekerült a mérlegbe, ott van. De ugye ezt majd pár év alatt majd amortizálni kell, és akkor kérdés az, hogy amivel ezt amortizálja ezt a hatalmas AI felszerelést, ugye chipek, adatközpontok, szerverek, stb, tud-e akkora nyereségbővülést elérni az eredmény szinten. Ez még hátra van, ez még teljesen hiányzik. Tehát jelenleg csak azt látjuk, hogy irdatlan beruházások vannak az AI szinten. Az, hogy az eredményt ez hogyan fogja növelni, az is előfordulhat, hogy lassabban, mint ahogy a befektetők számolnak.
Műsorvezető: És az is lehet, hogy nem ezek, és nem ennyi szereplő.
Kégl Balázs: Így van.
Műsorvezető: Mondom a további párhuzamot a dotkom lufival, hogy ott jó volt a piacértékítélete, tehát valóban egy technológiai váltás küszöbén álltunk. Persze túlárazták, mert nem tudtuk, hogy mennyire lesz ez egy nagy durranás. Aztán szépen leülepedett, jött egy korrekció, kihalt egy csomó cég, megmaradt egy-kettő, konszolidálódott a helyzet, és azért most is számíthatunk valami ilyesmire, gondolom.
Kégl Balázs: Igen, úgy, mint a dotkom idején nem volt elég az, hogy csak dotkom beírom a cégnévbe, és máris rendben van a cég, hanem.
Műsorvezető: Nem a nagymama dotkom..
Kégl Balázs: Így van. Előbb-utóbb ott is kellett eredményt felmutatni, és hát voltak cégek, ugye ismerjük őket jól, akik aztán ezt nagyon ki tudták aknázni, és irdatlan növekedésen mentek keresztül. Talán ezt árazza most a piac, hogy megtalálta azokat, ugye ez megint a nagy technológiai cégek, akik majd hozni fogják ezt a növekedést, de ez nincs kőbe vésve, az is lehet, hogy majd új játékosok jönnek a piacra.
Műsorvezető: Ez a vállalati szint. De ugye szó van az AI kapcsán arról is, hogy a termelékenység javulásával majd ugye növelheti a kibocsátást és a gazdasági növekedést, úgy unblock, ennek a jelei látszanak?
Sághy Balázs: A jelei látszanak már, igen, a Salesforce például radikálisan több ezer fővel csökkentette az ügyfélszolgálati részlegét azért, mert kiváltotta őket, ők ki tudták váltani robotokkal, gyakorlatilag AI Agentekkel, ügynökökkel gyakorlatilag robot ügyfélszolgálat futott föl, és őket csak ellenőrizni kell, ezzel megharmadolták körülbelül az ügyfélszolgálati részleget. Viszont több területen olyan cégeknél, akik nem ennyire élvonalbeliek informatikai szempontból, mondjuk, mint a Salesforce, azért várhatóan sokkal lassabban fognak reagálni, és hát nagyon sok cégnél, nagyon sok vállalatnál, nagyon sok iparágban, nagyon sok szakmában még nem látszik pontosan az, hogy hogyan is fog javulni a termelékenység, hogyan lesznek hatékonyabbak az emberek, hogyan lesz hatékonyabb a munkavégzés. Úgyhogy valószínűleg azért ahogy Balázs említette, ez idő lesz, ki kell várni, és egyébként példát lehet venni tényleg az internet történetéből, hogy az egy hosszú sztori volt, amíg mindenki átalakította működését, munkáját.
Műsorvezető: Ugye itt most a vállalatokat vizsgáljuk, a nyereségességüket, párhuzamosan azzal, hogy az indexek meg az árazás az égben. Mi a helyzet azokkal, akik csinálják ezeket az árakat? Ugye szóba jöttek már alapkezelők, portfóliómenedzserek, benchmark követő alapok, de ott van a retail, aki mindig a legveszélyesebb. Tehát itt retailnek hívjuk, a kisbefektetők, akiknek már André Kosztolányi is a gyengekezűeknek nevezte el, hogy előbb megijednek, előbb kiszórják a papírjaikat. Ráadásul nagyon sokaknak a résztvevői vagy elindítói voltak, főleg, hogyha hitelre vásároltak, akkor még nagyobb a nyomás, hogyha rosszul teljesít a részvény, hogy megváljanak. Most milyen, tudunk-e arról bármit, hogy milyen a piac szerkezete, mennyien vannak a piacon mondjuk ezek a kisbefektetők, akik kvázi veszélyt jelenthetnek a további emelkedésre nézve, és akár ismét a történelem megismételve önmagát ismét az egyik korrekció elindítói lehetnek.
Kégl Balázs: Igen, igen, nagyon sok adat van, ami ugye figyeli a kisbefektetőknek az arányát, illetve részesedését. Amerikában ez most rekordon van, a kisbefektetők aránya a részvényvásárlások közt az intézményi befektetőkkel szemben, ez folyamatosan emelkedett. 2020-ban volt egy nagy ugrás, aztán 22 visszaesett, de újra beindult, és már 20 felett vagyunk. Ami még például nagyon izgalmas adat, ez a margin dead, tehát az a hitel, amit a kisbefektetők az adott cash számlájuk egyenlege után kapnak, tehát ők az adott pénzükért több részvényt tudnak vásárolni, ami tök jó, amíg fölfelé megy a tőzsde, de ugye amikor elkezd esni, akkor a pénzük ugye gyorsabban ég el, és ugye a legrosszabb, ami történt, hogy neki likvidálnia kell a pozíciót. Tehát hogyha csak ugye készpénzben veszünk részvényt, hát ha lemegy az árfolyam, akkor lemegy az értéke. De ugyanúgy ott a részvény. De ha adott készpénzben mondjuk háromszor annyi részvényt veszünk, akkor egy 30 százalékos, akármely 20%-os esés után is már likvidálják a pozíciónkat, mert azt mondják, hogy hát most már gyakorlatilag nincs akkora fedezet, amikor ekkora pozíciót megengedne. Ugye ez tudja azt okozni, hogy ugye lejtmenetek során, ha nagyon nagy a retail szerepe is, ráadásul hitelből vásárolnak értékpapírt, akkor ugye sokkal nagyobb és gyorsabb lehet a korrekció. Ugye ez is a fő kockázat itt a magas értékeltséggel kapcsolatban, hogy persze egyébként nincs kőbe vésve, tehát lehet még magasabb az értékeltség, de ilyenkor ugye a hosszú távú hozam potenciál az mindenképp alacsony. Tehát arra számítunk, hogy hosszú távon most az amerikai piacon nem jók a hozamkilátások, itt szét kell választani Közép-Európára, erről majd a végén beszélünk. Illetve a másik dolog, hogy ugye egy adott visszaesés, láttuk a Trump vámbejelentései során ugye áprilisban, hát pár hét alatt volt egy 20%-os korrekció az indexekben. Ha az indexekben van 20%-os korrekció, akkor vannak részvények, amik persze csak 10%-kal esnek, vannak, akik meg 30-40-nel. És azért az már nagyon komoly visszaesés. Tehát azért ilyen gyorsan, ilyen komoly esés, tehát ez tényleg azért dráma volt. Látszott az, hogyha van egy negatív sokk a világgazdaságban, akkor milyen gyorsan tudnak ezek a részvényárak csökkenni, ezért hát nagyon fontos, hogy az ember ugye akkora kockázatot vállaljon, ami neki belefér akkor is, ha esés van, nem csak az emelkedés.
Műsorvezető: Hogyha már a kisbefektetőket említjük, vannak ezek a bizonyos mémrészvények, meg az ezzel való spekuláció, meg az egyéb spekulációk egészen extrém, ilyen pár órát élő, elhaló opciók, tehát ilyen olyan pénzügyi termékek, amik tényleg önmagában véve is ilyen időzített bombaként ketyegnek. Na most ezeknek az ilyen nagyon elterjedt jelenléte az mennyire veszélyezteti mondjuk azt, hogy előbb-utóbb korrekció legyen, vagy ez csak egy jelenség, egy ilyen mellékhatásként van jelen?
Sághy Balázs: Hát a piaci árazásokat és az árszinteket abszolút befolyásolja, hogy az utolsó trade adja meg a piaci árszintet, és hogyha az egy ilyen nagyon átgondolatlan, nagyon rövid távú, nem elemzésre épülő, hanem igazából egy szerencsejátékszerű kötés, akkor elviheti az árazást olyan szintre, amit hát mások úgy gondolják, hogy korrigálni kell, növeli a volatilitást abszolút. És hát ugye ezt a jelenséget erősíti az, hogy nagyon könnyen elérhetőek ezek az instrumentek, amivel akár tőkeáttételes pozíciókat lehet fölvenni, szinte bárkinek. Megjelentek a piacon nagy számban olyanok is, akik igazából szerencsejátékra használják a piacokat, tehát nem agárversenyen teszik meg a tétjeiket, hanem a részvénypiacokat.
Műsorvezető: És ezt a fejlesztők, szolgáltatások is segítik, hogy ilyen játékos formában jelenik meg, meg nem tudom, kis tűzijáték, amikor nyeresége keletkezik, meg ilyenek, és tényleg egy ilyen játékká redukálódik ez a dolog, ami azért elég veszélyes, mert nem biztos, hogy átérzi ennek azt a pénzügyi súlyát, ami valójában van.
Kégl Balázs: Igen, egy másik vonzó tényező, hogy például az utóbbi években megjelentek azok a brókeroldalak, amik gyakorlatilag ingyenesek a kisbefektetők számára. Tehát amikor részvényt vásárolnak, eladnak, akkor nincsen semmilyen tranzakciós díj. Ez nagyon vonzó, mert úgy tűnik, hogy gyakorlatilag igen, tehát tényleg ingyen trédelnek. Igen, jutalék nélkül trédelnek, tehát nagyon vonzó, hogy hát ha valaki tényleg, ha már nem bukik, akkor biztos, hogy nullában marad, bármennyit tud adni-venni, tök jó, nem vonnak le állandóan valami sápot, és hát mi ebben az üzlet annak a brókercégnek, aki ezt csinálja? Hát az az üzlet, hogy ezt a kisbefektetői forgalmat, az nagyon érdekes, hedgefundoknak továbbadja. Egy hedgefund örömmel fizet ezért a kisbefektetői forgalomért, mert tudja, hogyha a Tibi vagy a Józsi vette meg az Apple-t, meg a Microsoftot, na neki nem lesz semmilyen plusz információ. Tehát vígan vele szembeköt. Ez nem azt jelenti, hogy itt a kisbefektetőt kihasználják, tehát hogy ő rosszabb áron kapta meg a részvényt.
Műsorvezető: Tehát a statisztika azt mutatja, hogy érdemes velük szemben játszani.
Kégl Balázs: Így van. De ugyanazon a legjobb eladási áron, tehát venni akar, a legeslegjobb eladási árfolyamon fogja megkapni, ez garantálva van. Tehát, hogy ilyen szempontból semmiféle hátrányt nem szabad. De ugye azok a hedgefundok, ilyen algoritmikus kereskedéssel foglalkozó hedgefundok, akik sok ezer tranzakció, sok tízezer tranzakciót csinálnak naponta, vagy akár órán belül. Nekik nagyon megéri ismeretlen kisbefektetőkkel trédelni, mert ott gyakorlatilag garantált, hogy ők nem tudják, hogy merre megy a piac. Ezért, ha csak nagyon kicsi kis centeket is keresek minden egyes kis elmozduláson, nekik már az is elég. Szóval ez tette lehetővé azt, hogy ezek a brókercégek gyakorlatilag ingyen kínálják a szolgáltatások kisbefektetőnek, és akkor ilyen szempontból tök jó, hát úgy tudok kaszinózni, úgy tudok gurigatni, hogy nem vonnak le semmit. És hát ez is egy új mániát indított el, nem csak a részvényeknél, hanem az opciókereskedésnél is, ahol most már a retail szerep a rövidtávú opciók tekintetében, tehát most már domináns. És azért ezek tök áttételes termékek. Tehát itt nagyon gyorsan ugye pár nap alatt kiderül, hogy vagy megtöbbszörözted a pénzedet, vagy teljesen elbuktad. És hát Amerikában ezeket szeretik, szeretik trédelni.
Műsorvezető: Őrület. Kicsit a kötvénypiacra is nézünk rá, elég magasak a hozamok. Normális esetben annak lenne egy ilyen elszívó hatása a részvénypiacról, de most nincs, beszélgettünk sokat ezekről a kötvénypiaci anomáliákról, vagy arról, hogy hogyan áraz mostanában a piac. Ebben van változás? Mostanában mintha azt láttam volna, hogy egy picit jönnek lejjebb a hozamok, mintha kicsit veszegetnék a kötvényeket.
Sághy Balázs: Igen, jöttek le a hozamok, rövid és a hosszú oldalon is. Hát a rövid oldal drive-olja, most már azt árazzák a piacok, hogy Amerikában 3 kamatvágás lesz még idén, 325 bázispontos kamatvágás. Ennek körülbelül a felét árazták még szerintem, emlékeim szerint legutóbb, amikor beszélgettünk körülbelül egy hónappal, hónappal ezelőtt. Ez részben köszönhető Trump nyomásgyakorlásának, részben köszönhető annak, hogy most már tényleg látszanak a jelei, hogy az amerikai gazdaság lassul, munkaerőpiacon keresztül látszik, hogy van tér kamatvágásra, ugyanakkor az aggodalmak nem extrém szinten vannak, tehát egy ilyen normalizáció és hozamcsökkenés jellemzi most a kötvénypiacokat. Hát azért egy nyári időszak van mögöttünk, nem a legunalmasabb nyár piaci szempontból, de azért így, hogy szeptemberben visszatér mindenki, aki piacon tevékenykedik a trading floor-ra, így azért számíthatunk megint turbolenciára és izgalmakra.
Műsorvezető: Azt mondod, hogy látszik, vagy van nyoma a trumpi nyomásgyakorlásnak? Tehát, hogy ez a három csökkentés valamekkora, mert nem tudunk dedikálni egy csökkentést neki, de hogy ebben benne lehet ez, amit művel a Feddel? Ennek lehet nyoma?
Sághy Balázs: Abszolút, abszolút benne lehet. Legutóbb beszéltünk róla, nem olyan egyszerű, hogy meg kell győznie Jerome Powellt Trumpnak, hanem egy bizottságot kell igazából meggyőzni, véleményét átalakítani, és hát Trumpék tudják ezt, és dolgoznak rajta, igyekeznek eltávolítani azokat, akik leginkább ellenzik a kamatvágást, és hát olyanokat odatenni, olyanokat odajuttatni döntéshozói pozícióba, akik hajlandóak vágni.
Műsorvezető: Világos. Kicsit evezzünk ide a közelebbi szűkebb régiónkba. Sokat beszélünk a közép-kelet-európai régióról. Többek között azért is, mert amikor Európáról beszélünk, akkor egy picit olyan felemások az érzéseink, lesz növekedés, nem lesz. Most lehet, hogy lesz rá pénz, mert ugye a hadiipart fejleszteni kell, meg a német költségvetés is, vagy az összköltségvetés is most úgy néz ki, hogy picit engedik jobban, tehát ott is juthat beruházásokra, ezeket is átbeszéltük, hogy milyen felhajtóerők jöhetnek, de azért ilyen nagy tűzijátékot gondolom az egész európai régióban továbbra sem vártok, ellenben a közép-európai az egy jól teljesítő hely, az is volt, az is lesz-e, merthogy ezt elég régóta mondtuk, hogy az árazás alapján is jól állnak a régió papírjai, viszont az is változott, tehát azért jött bele áremelkedés, hogy nem romlott a kép? Tehát továbbra is vonzók vagyunk?
Kégl Balázs: Igen, igen, ugye érdemes különválasztani Közép-Európát Amerikától, bár itt is csúcsközelben vannak az indexek, ugye lengyel, magyar, osztrák tőzsde, de nagyon szépen tudták növelni a vállalatok az eredményességüket. Tehát értékeltség szempontjából abszolút nem túlértékelt. Én továbbra is vonzónak tartom. Sajnos Amerikával mindig is kapcsolatban voltak a régió részvényárai. Tehát ha Amerikában van egy eladás, akkor azt itt is megérezni. Itt is ugyanúgy csökkenni fognak az árak, de értékegység szempontjából közép-hosszú távon szerintem teljesen rendben van, nagyon szép eredménynövekedést értek el. Ami ugye itt mindig ebben a régióban a legnagyobb kockázat, az a geopolitika és a belpolitika. Sajnos közelünkben van egy háború, nagyon örülnénk, hogyha ez most már véget érne, és nyilván egy békekötés tovább növelné az itt a régióban lévő eszközárakat.
Műsorvezető: Egy picit most megmutatta magát a piac, hogy szóba jött, hogy esetleg lesz párbeszéd, lesz tűzszünet, lesz, hogy rögtön óriási optimizmus tört ki ezeken a piacokon.
Kégl Balázs: Így van, így van. Tehát ez nyilván egy nagyon pozitív hír lenne, további emelkedéshez vezetne. A másik pedig a belpolitika. Nem csak nálunk az egész világban nagyon komoly költségvetési hiánya van a kormányoknak, illetve adósság. Ezt sokan sokféleképpen próbálják megoldani. Most például Lengyelországban ugye a bankokra vetettek ki plusz terheket, ennek hatására azonnal a lengyel tőzsdeindex, illetve a bankok is egy komoly korrekció mentek végbe. Nyilván, ha ilyen lépésekre szánja magát a kormány, az ugye a bithoni eszközárakat is jelentősen befolyásolja, nem pozitív értelemben.
Műsorvezető: Egyébként egy elinduló korrekcióban ez adhat-e valami védettséget, hogy még mindig nincs teljesen beárazva a régió, vagy pont a piac kicsinysége miatt, merthogy erre láttunk bőven példát, hogy amikor esés van, akkor elkapja a gépszíj a régiót is, kapunk rendesen, nem tudjuk kivonni magunkat ez alól. Milyen forgatókönyv valószínűsíthető, ha esetleg jön egy korrekció.
Sághy Balázs: Függ a pánik mértékétől, nagy pánikba adnak mindent.
Műsorvezető: Igen. És így gondolkodásban sajnos a józan ész amikor egy picit megszűnik és ijedtség van.
Sághy Balázs: Egység van, sőt, hát akkor a periféria részvényeket, periféria piacokat adják egységesen. Viszont hogyha nagy pánik nincs, korrekcióról beszélünk, akkor az értékalapon is jónak számító részvények még tarthatják magukat, amíg ezek a hype részvények vagy növekedési részvények profitot a jelenben nem vagy minimálisan termelő cégek részvényei elkezdhetnek korrigálni. Én ezt tartom egyébként valószínűbbnek, ilyen nagy pánikra, nagy összeomlásra nem számítok, de hát ez nem jelent sokat, mert ezek ugye ilyen fekete hattyú események, ezekre számítani nem lehet.
Műsorvezető: Ha tudnánk számítani rá, akkor sokkal jobban megúsznánk.
Kégl Balázs: Igen, akkor már nem lenne meglepetés.
Műsorvezető: Így is van. Jó, hát átbeszéltünk sok mindent, abban bízhatunk, hogy valami csendesebb ősz elé nézünk. Erre persze garancia nincs. Sok minden esemény bejöhet. Milyen jó tanácsot lehet adni, vagy ti, mint portfóliómenedzserek mit csináltok ilyen időszakban, hogyan álltok ez elé a helyzet elé? Csökkentett részvénysúly, bizonyos iparágak, területek nagyobb súlyozása, kötvény, részvény, arány. Mit lehet ilyenkor csinálni?
Kégl Balázs: A legfontosabb, hogy az ember a saját kockázattűrő képességével tisztában legyen, tehát részfény, ingatlan, nemesfém, mert sajnos az infláció ugye megeszi a megtakarítást, az nincsen befektetve. Azért is mondtam a magas értékegységet Amerikában, mert ha van egy korrekció, akkor erős lehet. De ha az ember tudja, hogy nem tudom a befektetésének mondjuk x százalékát, és itt nem kell nagyon magas százalékra gondolni, most azt mondja, hogy ő 20 vagy 30 százalékát részvényben tartja, és annak tudja kezelni az ingadozását, mármint, hogy el tudja tűrni, akkor szerintem már máshogy megy neki egy korrekciónak. Én azt mondom, hogy Amerikába nem kell rohannia a vásárlással, itt az idő kivárni. De ha valaki szeretné növelni a részvénysúlyt, akkor viszont elosztva és szép lassan, fokozatosan tegye le, hogy egyben nem csak egy részvényt vásároljon. Szóval szerintem most kell a türelem.
Sághy Balázs: Nagyon nehéz árral szembemenni. Emlékeztetünk Michael Louis könyvére, filmet is csináltak belőle, a Big Short. Mindenki azt vonhatta le belőle, hogy Michael Burry tudta, hogy mi a helyzet, tudta a valóságot, viszont azért az is lejön belőle, hogy elég fájdalmas volt kivárni, amíg tényleg bebizonyosodott, hogy az ő értékelése megalapozott. És hát elég sok idő el tudott enni az ő pozíciójának felvétele, és ugye a pozíció zárás között.
Műsorvezető: Gyümölcsözőre fordulások között?
Sághy Balázs: Senkinek nem kívánnám ezt az időszakot átélni. Úgyhogy árral szemben mi sem megyünk, viszont ott kell lenni, figyelni kell, reagálni kell, és tisztában lenni, vagy legalábbis megpróbálja fölmérni a kockázatokat. Hogyha valamit nagyon túlhúzottnak gondolunk, akkor ott persze pozíciót csökkentünk, de összességében ott kell lenni a piacon.
Műsorvezető: Világos. Hát jó, nagyon szépen köszönöm, hogy beszélgettünk erről, és szerintem még fogunk is. Az ősz mindig egy nagyon izgalmas időszak, statisztikailag a szeptember a leggyengébb, azt hiszem, az október meg a legrumlisabb, mert a legtöbb krach akkor történik, úgyhogy lesz miről beszélgetnünk a továbbiakban is. Köszi szépen! Kégl Balázzsal beszélgettem, az OTP Global Markets Portfólió menedzserével és Sághy Balázzsal, szintén az a többi próbán már kezdtem, és még én is Balázs voltam, Gede Balázs. Köszönöm szépen a figyelmet, a viszontlátásra, viszonthallásra!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek