Most érdemes eladni mindent és elmenni nyaralni?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az elmúlt hónapok turbulens időszakát tetézte a múlt héten kirobbant izraeli-iráni háború, miközben az is kérdés, folytatódhat-e az amerikai eszközökből való tőkekivonás.
Érdemes most hozzányúlni a portfolióhoz? Milyen folyamatoknak lesznek hosszú távú hatásai a piacra? Erről beszélgetett Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Most érdemes eladni mindent és elmenni nyaralni?
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm az OTP Global Markets podcast, vodkaszt nézőit és hallgatóit. A mai epizódban az iráni-izraeli háborúról, olajárról, piaci hatásokról fogunk beszélni, arról, hogy érdemes-e hozzányúlni a portfóliókhoz ilyen helyzetekben, kitérünk majd erre az amerikai különleges helyzetre, vajon mitől van az amerikai részvénypiacnak az elmúlt sok évben tartó felülteljesítése. Beszélünk arról, hogy itt van a május, érdemes-e "Sell in May and Go Away" érdemes-e eladnunk mindent és elmennünk nyaralni.
Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője, és a beszélgetőpartnerem Dinnyés István lesz, aki pedig az advisory osztálynak a vezetője, itt az OTP Global Marketen belül. Hát ugye péntek 13-án elindult az iráni-izraeli csörte. Geopolitikai berkekben azért ennek adtak nagy valószínűséget, voltak, azért vetett bőven piaci hullámokat. Szerinted mit kell ilyenkor csinálni? Tehát van egy portfóliónk, mit élőt vegyünk?
Dinnyés István: Igazából nem tudom, beszéljünk egy kicsit magáról a konfliktusról egy pár mondatban. Szerintem ugye alapvetően ez a Közel-Kelet egy ilyen puskaporos hordó már egy jó ideje. Az, hogy Irán és Izrael között lehet, esetleg kialakulhat nagyobb konfliktus, ettől már így szerintem az elmúlt időszakban félt a piac egy jó ideje. Ami egyébként ilyenkor mindig szerintem egy alapvető félelem, az egyik az olaj, hogy ugye letörténik valami nagyobb árfolyamemelkedés, mit okoz ez a világgazdaságban. A másik általános félelem meg az, hogy mi történik akkor, hogyha ez esetleg valami nagyobb konfliktusba torkollik. Ugye mindig van egy ilyen gondolkodás is, hogy már egyre kétpólusúbb a világ, és ugye az egyik pólus nyilván ez az USA, az USA továbbra is az egyik fő pólus. Viszont a másik póluson ott van Kína, és azért Iránról tudni lehet, hogy azért Kína az egyik támogatója. Voltak talán hadgyakorlatok is orosz, kínai, iráni ott a térségben, tehát ez a másik félelem. De hogy visszatérve a kérdésedre, általában az szokott ennek a vége lenni, hogy ha nem történik semmi őrület, akkor ez egy ilyen vételi lehetőség szokott lenni. Ugye a nagyobb, amit mondtam a két probléma közül, talán mondd el, hogy ti mit láttok, nyilván az olaj az, ami lehet matekolni. A nagyobb konfliktuson szerintem olyan nagyon matekolni nem lehet. Tehát nagyon leegyszerűsítve ugye, hogyha valami világháború lesz, akkor igazából tök mindegy. Ha meg nem lesz, akkor egy felesleges félelemhullám volt az egész.
Sándor Dávid: Hát szép döntési fák vannak ilyenkor, nem? Mi van akkor, ha, meg akkor a valószínűségek, meg miegymás. Tök jogos, amit mondasz egyébként, tehát azzal egyetértek, hogy azért jellemzően egyébként, hogyha megnézzük azt, és a Deutsche Banknak találtam egy nagyon szép statisztikáját erről, hogy amikor igazából a második világháború óta megnézték ezeket a konfliktusokat, ezeket a geopolitikai helyzeteket, és ugye azt lehetett látni, hogy piaci szempontból azért ezeket nagyon gyorsan kiheveri a piac. Átlagosan 119 nap, de lehet, hogy itt vannak nagyon kilógó értékek, tehát a mediánt érdemes nézni, ezt a középértéket, 17 nap alatt ledolgozta a részvénypiac ezt a kezdeti sokkot, amit adott esetben egy ilyen helyzet okozott. Tehát igazából piaci szempontból azért ezen nagyon gyorsan túl, a befektetők nagyon gyorsan túllendülnek egy ilyen helyzeten. Nagyon sok olyan eset volt, amikor nem is volt egyébként piaci hatása. Ugye most is azért az látszik, ugye az amerikai piac azért, meg a globális részvénypiacok is estek, amikor elindult ez az iráni-izraeli háború. De hogy igazából tegnap ugye tegnap hétfői kereskedés volt, nagyon sokat vissza is korrigált ebből a, sőt, csaknem teljesen visszakorrigált az amerikai piac ezt a mozgást. Egyelőre a piac, igen, azt mondja, hogy ez nem egy fontos, nem egy hosszú távú hatásokkal bíró esemény. Szerintem azért még lehet, hogy egy picit könnyelmű a piac. Ezt tudod, hogy én mindig picit pesszimistább oldalról nézem ezeket a dolgokat. Ugye az a helyzet azért, amit mondasz, az tök jogos, hogy az olajár fogja eldönteni. Egyelőre az a helyzet, hogy olajlétesítményeket ugye nem lőnek. És azért van az, hogy az olajár is följöttünk 70 dollárra, volt egy nagy megugrás, de nem megy tovább, mert hogy mi történt? Az izraeliek, amit lőnek, egy gázmező az, amit célba vettek, az igazából belső felhasználásra használja Irán. Finomítót támadtak, de alapvetően az is belső felhasználásra ment, és Irán egy szigetről exportálja egyébként az olajnak a 90 százalékát, és Izrael egyébként nem támadta egyelőre az ott lévő olajlétesítményeket. Ez lesz igazából a fontos, hogy ha azt támadás éri, valószínű az lenne egy olyan eszkalációs pont ebben a mostani helyzetben, amivel tudna jönni egy ilyen ijesztőbb olajármozgás. Merthogy valószínű, ott már kellően sarokba szorítva érezhetné magát Irán ahhoz, hogy mondjuk Irán is adott esetben elkezdjen támadni közel-keleti olajlétesítményeket.
Dinnyés István: Ami szerintem ebben egy izgalmas kérdés, és könnyen nagy fordulatokat hozhat ebben az egész sztoriban. Az a Trump, hogy ugye alapvetően ő megállapodni akart Iránnal, és ugye közbejött ez. Nyilván ő azonnal fordított a mondandóján, és alapvetően utána úgy húzta fel, hogy hát nem akartak megállapodni, ez lett a vége, stb. stb. De hogy azért a pozitív, tehát mondtad, hogy igen, ez a negatív oldala, aki egy kicsit igyekszik pozitívabban látni, aztán majd meglátjuk, hogy igaza lesz-e vagy nem, ők meg azt mondják, hogy mi van akkor, hogyha mondjuk akár hétvégére mégis lesz valamiféle megállapodás. Merthogy ugye az Irán azért nem egyszerű helyzetben van, és ha viszont kialakulhatna egy ilyen, az viszont óriási felszabadulás is lehet a piacon, hiszen abban az esetben viszont pont ez a sok-sok negatív, amit mondtam, hogy igazából ez a konfliktus érezni lehetett már nagyon régóta, hogy ez előbb-utóbb jelentős eséllyel sajnos megtörténhet. Egy ilyen megállapodásra lehet, hogy ezt a piac viszont akkor azt mondja, hogy kiárazza. Igazából befektetési vonalra visszatérve, legtöbb stratéga, aki ezzel foglalkozik, ezért is mondja azt, hogy nem nagyon foglalkozik geopolitikával. Csak ugye a mai világban, miután azt látjuk, hogy az egyik legfőbb trend, hogy sok sajnos ez ilyen konfliktus, nehéz nem beszélni róla, de befektetési döntést igazából hozni nagyon nehéz, vagy inkább nem is lehet pusztán ez alapján. Korábban az volt szerintem tényleg a legtöbb vagyonkezelőnek a fő megközelítése az ilyen eseményekkel, hogy zajnak tekinti őket, és ez nem foglalkozik vele, mert nem tudja megjósolni, még annyira sem. Egyébként is nagyon nehéz megjósolni, meg előre látni dolgokat, de ez meg aztán teljesen lehetetlen.
Sándor Dávid: Tehát alapvetően ugye van egy olyan helyzetünk, ahol még mindig azért bináris igazából a kimenetel. Abban az esetben, hogyha olajlétesítményeket elkezd vagy az egyik vagy a másik fél bombázni, az egy eszkaláció, az olajár abban az esetben akár ez a 100 dolláros irányban elkezdene ugye kimenni. Viszont ugye a másik eshetőség az, hogy valamilyen módon elkezd nyugvópontra jutni a helyzet, az olajlétesítmények továbbra is működnek, és ebben az esetben igazából az olajár valószínű elkezdene visszamenni, kisöpörték a shortosokat a piacról, akik korábban bent voltak, tehát most valószínűleg lenne megint tere annak, hogy jöjjön vissza. Közben az OPEC egyre nagyobb mennyiségeket termel. Tehát ebben rejlik egy ilyen nehézsége, hogy igazából befektetési szempontból ugye nehéz egy ilyen nagyon-nagyon erős tétet rakni egyik vagy másik irányba.
Hova lehet? Mi az, aminek ez jó tud lenni
Dinnyés István: Egy az egyben nem tud, ahogy te is mondtad, bináris kifutása van, de legutóbb beszéltünk az aranyról, értelemszerűen most is nagyon jól performált ebben az időszakban. Ugye itt erről legutóbb beszéltünk, hogy talán most egy kicsit túl sok a hír körülötte, túl sokan vannak benne. A másik oldala viszont az ennek az aranyos sztorinak, hogy pont ez, amit mondtam, hogy ugye van két olyan nagyon meghatározó trend talán a világban, ami viszont hossza távon egyértelműen támogatja, akár rövid távon magason van az ára, akár nem. És ugye nyilván az egyik az ez a, hát hogy sok a geopolitikai konfliktus, ezt az elején összefoglaltam, hogy igazából USA mellett mindenképp legalább egy pólus Kínával vezérelve alakul még így a Földön, így hatalmi szempontokból, ebből kifolyólag ugye nagyobb a bizalmatlanság, az országok akarnak olyan tartalékokat is tartani, ami nem az USA igérvénye, főleg azok, akik nem feltétlenül velük vannak jóban. A másik, meg ami szerintem, és erről beszéljünk szerintem egy kicsit, és át is térhetnénk ide, hogy ugye most ilyen szakmai körökben egyre nagyobb, egyre élesebb téma, hogy az USA államadóssága mennyire finanszírozható, az a költségvetési politika, amit folytatott az elmúlt években, az mennyire fenntartható, és hogy nyilván emiatt is az arany egy ilyen érdekes eszköz, hogyha mondjuk amerikai államkötvényekben nem annyira bízok, akkor lehet aranyból is többet tartok. De hogy visszatérve erre a vonalra, itt mit látsz? Tehát azt látom, hogy a befektetők meg a vagyonkezelők egy része ilyen elég nagy trendként elkezdett azon gondolkodni, hogy a pénzek, amik eddig az USA-ba áramoltak, azok elindulhatnak onnan kifelé más területekre.
Sándor Dávid: Alapvetően azért bizonyos szempontból van egy ilyen trend, van egy ilyen tendencia. Én azért azt gondolnám, hogy ha picit ilyen rövid távon nézném meg a dolgot, akkor mintha egy picit átlendültünk volna most a ló túloldalára, nekem van egy ilyen érzésem ezzel kapcsolatban. Megnézed a BofA-nak a fund manager servey-jét, ugye a Bank of America Caseyt havi szinten alapkezelői, intézményi szereplők körében egy felmérés, nagyon sok mindenről megkérdezik az intézményi szereplőket, piaci vonatkozású kérdések, és hogy hova allokálnak, hova teszik a pénzt, és arany. Ugye jelenleg az arany a leginkább ez a most crowded trait, tehát ezt tartják ezek a nagy szereplők a legtúlzsúfoltabb piacnak. Ugye hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy azért nagyon sokan már így az aranyban benne vannak. Ez nem kell egyébként, hogy ilyen nagyon íze legyen.
Ugye ez a Magnificient Seven, ez az amerikai nagy techcégek volt nagyon sokáig, ez volt ez a legtúlzsúfoltabb trade egyébként 2023-tól nem is tudom, 25-ig, közben háromszoroztak ezek a FANG-részvények vagy FANG-papírok, tehát ez nem feltétlen kell, hogy ilyen ijesztő legyen, de hogy azért látszik az, hogy az aranyban van egy ilyenfajta túlzott pozicionáltság, ami kezd kialakulni. Még hozok kettőt, és akkor lemegyek ide. A leginkább alulsúlyozva, tehát a dollár 20 éve nem volt ennyire alulsúlyozva így az alapkezelői portfóliókban, mint most. Ez is egy hasonló jelenség szerintem. És van még egy, ez pedig a részvénypiac, az amerikai részvénypiacnak az alulsúlyozottságára vonatkozik, ami szintén nagyon extrém szinteken van. Tényleg, hogyha 1999 óta megnézzük ezt a chartot, akkor csak pár olyan eset volt, amikor ennyire alulsúlyozottak voltak amerikai részvényben a befektetők. Tehát, hogy az a helyzet, hogy egy olyan helyzetről beszélünk, amit én is látok, hogy ugye nagyon sokan erről beszélnek, és nyilván, mivel nagyon sokan erről beszélnek, ezért a pozicionáltság is már nagyon-nagyon ilyen irányba billent át.
Dinnyés István: Ami nekem, hogyha most ilyen faktorokra bonthat, bontanánk, mert mondjuk amiket mondasz, az nem tudom mennyire rövid középtáv, ugye itt sokan ebben azt mondják, hogy oké, ez rövid távon igaz, de hogy egyébként egy ilyen nagyobb trend kezdete ez. Ami egyébként jól hangzik, de a fene tudja, hogy így lesz-e. De hogyha megvizsgáljuk azt mondjuk, hogy mi az, ami mellette szólhat középtávon mondjuk. Ugye az az egyik ilyen mondás, hogy a prociklikus gazdaságpolitikát folytatott az Egyesült Államok az elmúlt években, és ameddig ez volt ez az amerikai kivételesség, hogy tök jó növekedést produkált úgy, ameddig a világ többi része kevésbé volt, és akkor ide vándoroltak emiatt a pénzek. Szerintem ez egy leütszérűsített dolog egyébként, hogy csak ez miatt vándoroltak oda a pénzek, de most maradjunk ennél a faktornál. Hogy itt mennyire igaz az, hogy ez meg fog szűnni. Szerintem ez egy érdekes kérdés. Ugye az a mondás, hogy ez azért szűnhet most meg, mert már így is nagyon nagy a költségvetési hiány az USA-ban, és hogy lehet, hogy a Trumppal szeretne egy ilyen Trump 2.0-t, hogy bár most, amiről legutóbb is beszéltünk, hogy csak rossz dolgokat beszéltünk Trumpról a gazdaságra nézve, de hogy mindig is volt egy ilyen gondolkodás, hogy ő majd azért a gazdaságot is fogja támogatni. Viszont itt most ugye van egy ilyen korlátozó faktor, hogy a kötvénypiac szemmel láthatóan ezt nem biztos, hogy tolerálja, tehát az amerikai hozamszintek azok ugye folyamatosan emelkedtek, hát nem is emelkedtek, de magas szinteken vannak, és van egy ilyen félelem sok befektető részéről, hogyha itt most a Trump még elkezdi stimulálni a gazdaságot, akkor a kötvénypiacon történik majd valami probléma. És hogy summa summarumban és le is zárom, és mondd el erről te is a véleményed, hogy mennyire reális ez, hogyha mondjuk nem történik meg ez a stimulus, nem fog nagyon tudni stimulálni az USA, akkor ott ténylegesen jön egy gazdasági lassulás, kisebb recesszió mondjuk, és ez miatt átvándorolnak akkor ezek a pénzek, amik korábban az amerikai kivételesség miatt voltak ott.
Sándor Dávid: De hova mentek ezek a pénzek?
Dinnyés István: Az USA-ban?
Sándor Dávid: Tehát nem azt kéne akkor látnunk, vagy nem tudom, én ezt úgy fordítom le, hogy ebben az esetben akkor kéne azt is látnunk, hogy mondjuk ezek az amerikai közép meg kisvállalatok, amik elvileg tudnak, hogy mondjam, amiknek elvileg jó az, hogy van gazdasági növekedés, amit megtolnak fiskális oldalról. Elvileg azt is kéne látni, hogy ezek jól performálnak, de hogy igazából ezt nem láttuk. Tehát voltak ilyen tök rövid időszakok 2020-ban, amikor tényleg nagyon-nagyon a monetáris, meg a fiskális politika is nagyon-nagyon kinyitotta igazából a pénztárcát, akkor egy fél évig, 7-8 hónapig felülteljesítettek a kispapírok. Utána még volt 2022-ben talán szintén egy ilyen ablak, egyéves ablak, amíg felülteljesítettek, de hogy azt látod, hogy ezekben igazából, tehát ezek folyamatosan alulteljesítednek. Tehát, hogy én ezzel kapcsolatban picit igen, tehát hogy látom, hallani, hogy igen, az amerikai növekedési előny és az ebből fakadó. De ugye ilyen piaci helyzetre lefordítva valahogy sokkal inkább azt látom, hogy igazából ezek a nagy technológiai cégek, és ugye ezek az általuk behozott innovációk, az emiatt látható, egyébként profitnövekedésben látható prémium a többi szegmenshez képest. Én azt gondolnám, hogy vagy nálam legalábbis ez úgy inkább nyom a latba.
Tehát hogyha megnézed, tehát például egy NASDAQ-ot megnéz az ember profitnövekedésben hogy állnak a dolgok. Most is ugye azt lehet látni, most egyébként inkább egy ilyen visszahajló ciklusban vagyunk, egyébként pont a kispapíroknál, közepes szegmensben is már ilyen év per év, inkább negatív profitdinamika látszik. NASDAQ igazából továbbra is az összes többit veri, még mindig év per év ilyen 10%-os profidinamika látszik, most ilyen előretekintő EPS-eket nézzük, mindegy is.
Dinnyés István: Nem, egyébként ebben sok igazság van, ami szerintem még itt mindenképpen fontos, hogy amit feszegetsz, hogy miért a nagyok. Ez egy ilyen örök kérdés, mi is erről sokat beszélgetünk egymás között, hogy miért ezek a nagy cégek teljesítettek felül eddig. Tehát a klasszikus ilyen makrogazdasági megközelítés alapján szerintem az helytálló, amit az előbb elmondtam, meg amit mások is mondanak. Tehát elképzelhetőnek tartunk szerintem azért egy ilyen kifutást, ez miatt is azért egy diverzifikált portfóliót érdemes tartani, ahogy erről legutóbb beszéltünk. De hogy ilyen nagyon szélsőségesen módon én sem merném mondani, mert ugye van két dolog. Szerintem gazdasági megközelítésből, ahogy ezt az előbb felvezettem, amit mondtál, szerintem ez szól ez mellett elsősorban ez az érvrendszer. Amit szerintem érdemes megvizsgálni az mellett, hogy ez mennyire lehet tartós, az két dolog. Az egyik az az, hogy gyakorlatilag az egész szakmában gyakorlatilag úgy kezelik a pénzeket az emberek, hogy nagyon nagy részt valami globális benchmarkjuk van. Itt mai Magyarországon is, Brazília nagyon szinte mindenhol. Ugye ezekben a globális benchmarkokban nagyon nagyrészt amerikai részvénykitettség szerepel. És ha most azt is mondjuk, hogy ők mondjuk most nem annyira, sokan nem annyira, ahogy mutattad is, pozitívak az USA-ra. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ők akkor fogják, és akkor globális benchmarkból kiteszik az USA-részt, hanem azt jelenti, hogy pár százalékot eltolnak egyébként más irányba. De ez még azt jelenti, hogyha újabb pénzek érkeznek be ezekhez a vagyonkezelőkhöz, az továbbra is nagyon erős amerikai flow-t tud jelenteni a későbbiekben is, egészen addig, ameddig ez a módszertan nem változik meg. És az, hogy ez a módszertan megváltozna, őszintén szólva azt nem látom, mert gyakorlatilag ez egy ilyen alapvető dolog, ahogy most mindenki kezeli a pénzét.
És akkor itt még bele lehet menni a passzív befektetésekbe, hogy nagyon sokan ETF-eket vesznek, amiben megint csak az USA van általában felülsúlyban, a klasszikus passzív ilyen flow-ban, ami amerikai nyugdíjpénztárakból érkezik például, ahol megint csak, ha van is valami, akkor alulsúly benne, szerintem kevés és továbbra is. Tehát, hogy van egyfajta, egy olyan rendszer működik igazából vagyonkezelésben a világban, ami azért nagyban kedvez az amerikai eszközöknek, és ebből nem látok egyik napról a másikra egyébként nagy változást. A másik, és itt ezt még mindenképp behoznám, amiről beszélgetünk, hogy azért nyilván csak pusztán erre nem lehet ráfogni mindent, mert akkor az Nvidia nem került volna be csak úgy a legnagyobb amerikai részvények közé, hanem hogy tényleg van egy nagyon erős technológiai innováció az USA-ban, ami gyakorlatilag páratlan, és talán Kína az, aki ehhez így zárkózgat fel, de egyébként szinte páratlannak nevezném. És hát szóval ezt legutóbb is mondtam, hogyha ez be is igazolódik, én max ciklikus lehetőséget látok ebben, hogy ez az amerikai kivételesség egy időre elvész, mert hogy az annyira erős viszont a technológiai oldalon a fejlődés azon az oldalon. És őszintén szólva, ami miatt nem vagyok egyáltalán magabiztos ebben a ciklikuslehetőségben sem, csak mint lehetőség érdemes tartani, az az, hogy amit látok ebben a mesterséges intelligenciában zajló forradalomban, az nagyon-nagyon-nagyon gyors. Tehát nem tudom azt, hogy nem-e gyorsabb ennél a folyamatnál, hogy most az USA recesszióba megy, és nem-e tud adni. Tehát, hogy nem tudom, ti mennyire nézitek, most jelentett nemrég az Oracle, és ugye az is óriásit ralizott az elmúlt hetekben ez a papír, szerintem a Trumpos mélypontokhoz képest, ami volt, hogy a vámok miatt már lassan duplázott, és hát óriási, tehát gyakorlatilag így fogalmaztak a jelentésben, hogy csillagászati kereslet van, és hogy mire van kereslet? Gyakorlatilag ez ilyen felhő alapú megoldások, AI alapú felhőmegoldásokra a vállalatok számára. Tehát, hogy ebben az AI-sztoriban ugye az volt, sokan azt mondták, hogy itt már az infrastruktúra ki van épülve, azokra már elköltöttük a pénzt, de hogy ez szerintem ez nagyon túlzó, hát nem nagyon, tehát hogy még vállalatok, akik ezt használnák, szerintem még nincs kiépítve, te sem használod a telefonodon, a legtöbb autó nem használja, és holott egy olyan világban tartunk, ahol nagy valószínűséggel, vagy legalábbis jelentős eséllyel ezt szinte mindenki használni fogja, ha nem lesz valamilyen szabályozás, vagy nem megyünk ezzel szembe. És itt még egy gondolat, hogy ugye most egyébként itt volt az Nvidia vezére is, ugye Jensen Huang, Európában. És ugye itt Európában mindig is egy nagy, ugye mi mindent szabályozunk, próbáljuk korrektül szabályosan csinálni, ami tök jó, de hogy így az AI-t is próbálunk egy ilyen szuverén AI-nak nevezett irányba elmozdulni, ami igazából azt jelentené, hogy mindenki a nemzeti kultúráját, a nemzeti értékeit, a beszállítókat, a gazdaságát óvva próbálja ezt az AI-infrastruktúrát kihasználni. És természetesen az Nvidia vezetője, Jensen ugye ebben támogatni fogja majd az itt lévő országokat. De hogy ezzel csak arra akartam utalni, hogy itt az Nvidiáról is volt szó, hogy lufi vagy nem lufi, de azt látom folyamatosan, hogy még mindig óriási kereslet jelentkezhet az irányukba Európából, máshonnan. Szóval van egy ilyen nagyon erős technológiai innováció, ami egyébként azt aláírom, hogy nagyon nehezen megjósolható, tehát mindenkinek csak maximum víziói vannak erről, de hogy ez mindenképp egy olyan erős faktor, ami felül tudja szerintem írni. Tehát a klasszikus makrót, akik jellemzően kiadják ezt teljesen ezt a vonalat, akár rövid távon is könnyen lehet, hogy felülírja.
Sándor Dávid: Na jó, Jensen Huangot említetted. Év elején képzeld el, azt mondta, hogy talán valamikor januárban, hogy ugye a kvantumszámítógépek azok még nagyon-nagyon messze vannak, 15 év, vagy akár még távolabbi jövő, mire eljutunk oda, hogy ezek tényleg ilyen komplex feladatokat meg tudnak oldani. Aztán közben ugye a Google is, meg a Microsoftnál is zajlanak egyébként fejlesztések, és értek el sikereket ezzel kapcsolatban, és pont most volt egy-két hete, amikor viszont azt találta mondani, hogy könnyen lehet, hogy nem tizenévekre vagyunk, hanem lehet, hogy már csak évekre vagyunk a kvantumszámítógépekhez. Ugye erre reflektálva, hogy mennyire gyors ez a fejlődés és ez a változás. Ugye ez a kvantumszámítógépek is nagyon leegyszerűsítve, amit én megértek ebből, nem vagyok egy műszaki ember. Az, hogy azért komplex feladatokat, gyakorlatilag öt perc alatt mondjuk megcsinál olyan feladatot, ami nem is tudom, fölírtam, hogy valami nagyon-nagyon kifejezhetetlen sok év lett volna a mostani legfejlettebb számítási mechanizmusokkal is. Nyilván az már egy fájó pont, hogy amikor ugye a kedves Nvidia-vezér még januárban megszólalt, akkor ugye szétverték ezeket a kvantumrészvényeket, tehát tényleg akkor ilyen egy nap 40%-os esések is voltak. Most viszont meg már szinte le is dolgozták azóta. Nyilván ezek egyébként nagyon, tehát hogy mondjam, fundamentális szempontból értelmezhetetlen vállalatok úgy egyébként, és nagyon kezdeti szakaszban, tehát ezeket így érdemes nézni, de hát egy ilyen fun fact azért itt az elmúlt időszakból.
Dinnyés István: Igen, nekem ezekről mindig az jut eszembe, hogy amikor még az előző, talán ilyen kriptociklusban voltak ezek a kis tokenek, meg most is vannak, csak akkor szerintem sokkal inkább ezekre fókuszált mindenki, hogy azokban is benne volt a potenciál, hogy esetleg technológia alapon a való világban majd ezeket a tokeneket tényleg használja valaki. És értelemszerűen spekózni lehetett benne, akkor is szinte biztos lehettél benne, hogy nem ezek lesznek azok a tokenek, ha egyszerre tényleg ebbe az irányba is menne a világ, amit valaki használni fog, de hogy ugye abban a pillanatban, ha valaki erre akart spekulálni, akkor ezekkel tudta megtenni. Lehet, hogy itt is amúgy hasonló a helyzet, nem tudom, ezeket annyira nem követem. Még egy gondolati visszatérve az AI-ra, és visszatérve erre az eredeti gondolatmenetre, hogy amerikai cégek, tehát hogyha viszont ez tényleg, ha mondjuk ez a vonal erősödik meg, hogy ez tényleg gyors lesz ez a fejlődés. Hogy arra nem tudom, mit hallottál, az a baj, hogy ezt tényleg csak hallottam, vagy láttam egy videóban, hogy valaki azt mondta, hogy ezek a nagy cégek már például nem nagyon vesznek fel most sok új munkaerőt ezek a nagy IT cégek, mert hogy pont már most elkezdték sokan használni egyébként ezért AI adta lehetőségeket. Nyilván ez most vagy így van, vagy nem, most rövid távon meg lehet más oka is, hogy most nem vesznek éppen fel, de ha mondjuk elfogadom ezt, hogy ebbe az irányba megy a dolog, és viszonylag gyorsan, tehát itt a gyors felet mondjuk egy-két évet értek, nem azért az, hogy hónapok vagy napok, akkor ugye arról beszélünk, hogy ezek a nagy cégek, amik eddig is végtelen pénzt, vagy nagyon sok pénzt termeltek, nagyon jövedelmezőek voltak, most jóval kisebb költséggel teszik ezt meg. És ha nem történik valami, akkor lényegében egy óriási pozitívum, megint mellettük, hogy ezt a technológiát részben megint ők lesznek azok, akik ki tudják használni. Tehát, hogy itt jön be megint az a kérdés, hogy igen, hogy drága az USA, tök jó lenne beszállni alacsonyabb árakon. Valószínűleg egyébként lehet, hogy mennyire zajos a világ, erre fogunk kapni így is, úgy is lehetőséget. De hogy igazából valamilyen szinten racionálisan is lehet ezt értelmezni, mert hogyha ez az irány, akkor ez az irány, és nagyon nehéz szerintem a mai világban megmondani, vagy pontos előrejelzéseket csinálni, amit az előbb, talán ezzel kezdtem az elején is geopolitikai vonalon, de ez nem csak geopolitikai vonalon igaz. Tehát ugye ti elemzők, vagy elemzők gyakran ugye nem biztos, hogy csináljátok, de ugye tanítani tanították, hogy ezeket diszkontált cash flow modellekkel értékeltek be vállalatokat, ami nyilván, mert még ha tökéletesen a világ akkor is azért érdekes, mert tudjuk, hogy ott a növekedési ütem az egy nagyon-nagyon húzófaktor ebben a modellben jellemzően, és ezt azért nem egyszerű belőni. Igen, a kicsikét én azért nem szerettem, mert tök jól megismered a vállalatot, meg átlátod, de igazából a nap végén meg be kell lőni a növekedés ütemet, amit nagyon nehéz belőni. Viszont most azt sem tudom, mennyi értelme van egy cash flow modellt kitalálni, hogyha elfogadom azt, hogy itt az AI nagyon nagy transzformatív erővel. Valahol van, de hogy több olyan ágazat van, ahol könnyen lehet, hogy annyira transzformatív lesz ez az egész, hogy melyik a racionálisabb? Az, hogy próbálod felhúzni a cash flow modellt egy olyan világban, ahol igazából egyáltalán nem lehetsz benne biztos, hogy bármit előre tudsz jelezni, vagy az, hogy narratívák mentén próbálsz pozícionálni.
Sándor Dávid: Szerintem valahol azért is, tehát most nyilván ezek a DCF modellek valóban nem köpik ki azért. Nyilván a nap végén kiköpnek valamit, de szerintem ezt nem egy pontbecslésként érdemes használni, hanem felállítasz szcenáriókat, és legalább megnézed, hogy nyilván van egy optimista feltételezésed azzal kapcsolatban, hogy milyen növekedés várható a következő időszakra. Van egy konzervatívabb, van egy base case, alapszcenárió szerinti feltételezésed, és nyilván azt megnézed, hogy hol áll az árfolyam. Tehát én ezt egyébként valahogy így használnám ezekben az esetekben, de azért hadd reflektáljak itt, hogy mondjam, azok a külföldi papírok, amiket figyelünk, hogy melyikkel mi történik. Nálunk például a Meta ott van már egy ideje, mint egy figyelt papír. Ugye olyan szempontból a Meta egy picit azért más talán, mint a többi ilyen nagy techcég, hogy ott például egyébként pont AI-vonalon az idei évben ők például terveznek azért jelentős, akár emberállomány-bővülést, de ez kifejezetten ezen az AI-vonalon. Ez lehet, hogy abból is fakadhat, hogy talán egy pici lemaradásban van egyébként más nagyobb techcégekhez képest legalábbis ezen a területen, amit be akar hozni. De azzal viszont egyetértek, hogy egyébként a potenciál, amit ki tud aknázni, én is azt gondolom, hogy a ?Metánál is az a helyzet, hogy ott van egy brutálisan nagy, több milliárdos ügyfélállomány igazából, és amin kvázi azonnal, nem azonnal, de hogy viszonylag gyorsan tudná monetizálni úgymond egy ilyen új technológia adta lehetőségeket. Például az AI-nak köszönhetően, és már eddig is használtuk ugye azért belső megoldásokat, AI megoldásokat. Ugye azok a hirdetések, amik megjelennek, ezek célzottabban tudnak megjelenni, az emberek tudják, tehát sokkal személyre szabhatóbb, akár tartalmakat tudnak készíteni, előállítani. Tehát, hogy ebben például a Metánál valószínű, hogy tök nagy lehetőségek vannak így a következő időszakra nézve, csak így reflektálva arra, és itt is arról beszélünk, hogy az egyik legnagyobb techcég. Mi itt a bottom line? Itt ugye onnan indultunk, hogy akkor az USA-ból van egy tőkekiáramlás, sokan azt mondják, hogy ez egy hosszú trend kezdete, amiben érdemes ugye az Amerikán kívüli világot favorizálni szemben mondjuk Amerikával. Mit gondolunk erről?
Dinnyés István: Hát én ezt megfogalmaztam, hogy magáról erről azt gondolom, hogy személyesen azt gondolom, hogy legjobb esetben is egy ciklikus lehetőség, mert a kérdés számomra az, hogy ez tényleg annyira gyors ez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos transzformáció, hogy felülír-e mindent, hanem akkor elképzelhető igen, hogy ebben vannak ciklikus lehetőségek, tényleg vannak a világon olyan pontok, ahol nincsenek úgy felülértékelve a részvények egy olyan világban, ahogy eddig működött, hogy van ebben abszolút ráció, hogy oda még átallokáljanak az emberek pénzeket. A dollár valóban, bár ahogy mondtad, most profitálva megint mindenki arról beszél, de hogy nehéz azt látni, hogy neki állna a zászló, mert ugye itt igazából a következő jegybankelnök vélhetően az a várakozás, hogy majd ő vágni fog, mert Trump olyat fog kinevezni, aki valószínűleg hajlik arra, hogy a dollár számára amúgy tényleg nem néz ki annyira jól a kép, még akkor is a rövid távon túl van húzva, vagy túl van adva. És ilyen szempontból ebben a ciklikus lehetőségben így lehet hinni szerintem egy portfólió szinten, és erről legutóbb beszéltünk. De hogy nem, tehát itt is szerintem nagyon igaz, hogy túl szélsőséges mondásokba biztos, hogy nem mennék bele, és egész egyszerűen ezért, amiről beszéltünk, hogy zajlik közben egy nagyon fontos technológia.
Sándor Dávid: Még egyet hozzárakok, ez egy picit rövidebb táv. Én azért az ilyen nagyon-nagyon világmegváltó, nagyon nagy trendekben nem tudok feltétlenül nagyon jól gondolkozni. Tehát hogyha én úgy gondolkozom, hogy most például mondjuk USA, Európa közül, hogyha választanom kéne, egyébként nem tudnék választani, tehát nem gondolnám azt, hogy ugye volt tavaly év végén, idén év elején egy erős USA alulteljesítés és Európa felülteljesítés. Ez megállt az elmúlt pár hónapban, és egyelőre nem gondolnám azt, hogy ez az európai felülteljesítés most így újraindul és újult erővel beindul. Az a helyzet, hogy Európával kapcsolatban történtek fontos változások, a németek, stb., erről is beszéltünk már szerintem sokan. Az a helyzet, hogy ez egyelőre nem látszik, hogy mondjam, ilyen vállalati fundamentumok tekintetében. Tehát hogyha megnézzük azt, hogy oké, ezek a profitnövekedési dinamikák, hogy alakulnak. Mindenhol egy picit elkezdett lefele konyulni. Igazából akárhogy nézem, hasonlítom, Európában így a leggyengébb a kép az összes nagy régió közül.
Dinnyés István: Még utoljára, akkor tényleg utoljára összetérek erre a mesterséges intelligenciára, csak most eszembe jutott, ahogy mondtad, hogy ugye itt volt, amit meséltem, hogy ez a Jensen Huang, és ugye hát természetesen támogatja ennek a szuverén iránynak az ötletét, de azért felhívta itt az európai vezetők figyelmét, hogy azért nem biztos, hogy el kellene ezt túl sokáig gondolkodni, mert ugye láttunk sajnos már Európában olyan iparágat, ami az utóbbi időben pont technológiai, technológiai, hát hogy mondjam, nincs lemaradás, de hogy elhúztak mellette ez az autóipar gyakorlatilag, hogy egy kicsit túl volt szabályozva, túl volt gondolkodva, eközben meg a kínaiak nagyon-nagyon előre léptek, és ugye az AI is nagyon fontos, hogy szerintem egyébként ami most ez nyilván egy befektetési podcast, de hogy etikai szempontból is nagyon tényleg muszáj egyébként beszélgetni az AI-ról, csak hogy az a baj, hogy közben kialakult egy verseny az USA meg a Kína között, senki nem akar lemaradni, nem kérdezzük meg azt, hogy kell-e ezt nekünk, csak csináljuk. És viszont, ha itt meg Európában elkezdünk ezt kérdezősködni, lehet, hogy egyébként ez lenne a jogos, meg ezt kéne csinálni mindenkinek, csak ha ebben is megint lemaradunk, akkor amit mondtál, hogy az itteni vállalatok kérdés, hogy nem maradnak le ebben is nagyon.
Sándor Dávid: Jensen szerintem már csuklik. Na, az utolsó téma. Sell in May and Go Away. Van egy ilyen tőzsdei mondás. Mit gondolsz, el kellett adni most májusban? Na és akkor még mellé rakjuk oda azt, hogy májusban az S&P 500 az emelkedett 6 százalékot, kérlek szépen, 1990 májusa óta a legjobb májusi teljesítmény. 35 éve. Minden adott lenne ahhoz, hogy Sell in May.
Dinnyés István: Ugye látok ilyen profi befektetőket, akik ezeket szeretik így használni, de szerintem inkább ilyen mankónak, hogy tisztában vannak vele, hogy indexek, termékek, mik azok, mely periódusokban teljesítenek jellemzően jól és rosszul, és hát lehet, hogy az miatt, mert úgy vannak vele, hogy ez egy önbeteljesítő jóslat, hogy fogalmam sincs mi miatt, de hogy azért valamilyen szinten ezt ugye. Mert racionalitása vagy részvénypiaca nem feltétlen ennek, hogy ez alapján ítéld meg. De hogy viszont, ha mindenki, vagy sokan így gondolják, akkor akár még működhet is. És hogy ezt ilyen mankóként használják inkább, tehát hogyha illik abba a világképbe, hogy most inkább érdemes óvatosabbnak lenni, akkor szerintem ezt ilyen megerősítő tézisként veszik mellé.
Sándor Dávid: Na, mondjak pár statisztikát?
Dinnyés István: Mondjál
Sándor Dávid: Nem véletlen kérdeztem. Kérlek szépen, 1990-ben, hogyha lett volna 100 dollárod, szerintem még nem volt akkoriban 100 dollárod, de tegyük fel, hogy lett volna, és csak nyáron fektettél volna be. Tehát májustól mondjuk szeptember végéig. És ott mindig eladtad volna. Szeptember végén mindig visszavetted volna májusban. Akkor a 100 dollárból most lenne 212 dollárod, 212 dollárod. Mennyi az most? 70-80 ezer forint.
Ha csak a téli időszakban fektettél volna be, tehát mindig olyan október elején megvetted volna, és akkor így májusban eladtad volna, merthogy Sell in May and Go Away. Képzeld el, a 100 dollárból most lenne 700 dollárod, meghétszerezted volna. Tudod mi a súly? Tehát ez alapján, ez alapján nyilván ez egy önkényesen kiválasztott idő, hogy mikor kezded el, de a slusszpoén az képzeld el, az az, hogyha nem ugráltál volna, és egész évben tartottad volna a kitettséget, akkor a 100 dollárból 1525 dollárod lett volna, tehát tizenötszöröztél volna. Ez azt mondja, hogy érdemes türelmesnek lenni, és főleg egy jóban maradni.
Dinnyés István: Egy olyan piac, amit gondolom, ez az amerikai részvénypiacról készült ez a kimutatás, és az amerikai részvénypiacról, ha nagyon távolról nézek rá, akkor egy örök bullmarketen van. Nyilván ez nem, tehát voltak nagy válságok, stb., de hogy tényleg azért, hogyha te távolról rá tudsz nézni.
Sándor Dávid: Ott volt 2008-2009.
Dinnyés István: Igen, de hogyha megnézed az 1900-as évek óta, akkor még az is csak egy ilyen kisebb dolognak számít.
Sándor Dávid: Nem is látszik a grafikonon az a helyzet.
Dinnyés István: Így van, igen.
Sándor Dávid: Hát de hogy az is mit mond?
Dinnyés István: Hát ez azt mondja, hogyha elhisszük azt, hogy biztosan tudnám, hogy van egy index, ami az esetek igen-igen nagy részében mindig csak emelkedik, ott felesleges okoskodnom, mert egy idő után valószínűleg úgyis be fogom nézni, és azzal járok jobban, nem okoskodok. Ami nehéz mindig ugye ebben a kérdésben, hogy most is mindenki fél attól, hogy az amerikai piac az most aztán izé, alul fog teljesíteni, és ez volt a vagyoni magabiztos, hogy ez örökké így fog tartani. Sokan egyébként ezt inkább arra használják, hogy azt mondják, hogy nem shortolom az USA-t soha, mert még hogyha óvatosabbnak megéri is óvatosabbnak lenni, mert jobb, könnyebben alszom, meg tényleg most annyi olyan dolog van, de hogy shortolni, tehát arra játszani, hogy esni fog, hát az végképp jellemzően tisztelet a kivétel, de általában a csődöt jelentette a legtöbb.
Sándor Dávid: Nagyon szemfüles befektető vagy. Valószínű, hogyha a japán részvénypiacra csináltuk volna meg ugyanezt, akkor ez valóban nem. De képzeld, megcsináltuk Európára. És az a helyzet, hogy Európára sem igaz már ez a dolog. Európában ugyanis ez kicsit később indul, ez '97-től indul ez a kis statisztika. A nyári periódusok tényleg tök rosszul teljesítettek. A téli viszont kifejezetten jól. Tehát ott mondjuk a 100 dollárodból lett volna mondjuk 370 dollár, de ugye ennek meg az az eredője, hogy ha egész évben tartottad volna, akkor viszont a 100-ból lett volna mondjuk 200. Tehát itt viszont Európában már statisztikailag igaz volt, legalábbis itt az elmúlt években, hogy érdemesebb volt a téli periódusban tartani az európai kitettséget.
Dinnyés István: Hát ugye itt utalnék arra vissza, igen, hogy itt most arról beszélünk, hogy két évig tartott az amerikai kivételesség, de igazából az jön ki, mint ebből, hogy mióta részvénypiac van, az amerikai kivételesség, csak nyilván kellő távolságból kell ránézni. Igen.
Ja, ami még itt nyilván egy érdekes kérdés ezekben a statisztikákban, hogy amit te említettél is, hogy 2008, meg ezek a nagyobb válságok mikor voltak, mert hogy ugye egy-két nagyobb ilyen összeomlás azért nagyon el tudja vinni ezeket a képeket, tehát ezek pont nyáron történtek mondjuk, és volt velük három, most mondtam egy számot, akkor lehet, hogy ez azért statisztikailag mégsem annyira erős magyarázó erővel bír. Amit mondtam erről, ez a véleményem. Viszont erről nagyon sokan beszélnek, ha nagyon sokan ezt gondolják, akkor egy ilyen mankóként tud működni, pusztán erre befektetési döntés nem alapoznék.
Sándor Dávid: Na jó, de azért az összességében elmondható, hogy azért úgy alapvetően nem félünk még egyelőre a nyári hónapoktól, igaz? Tehát, hogy pozitív gazdasági meglepetések vannak, egyelőre a kötvényhozamok sem emelkedtek tovább alapvetően.
Dinnyés István: Nyilván mindenki megtalálhatja a saját mutatóját, tehát ezt akartam még mondani, hogy szerintem még mindig azért pesszimista a piac, vagy legalábbis óvatos, ha nem is annyira pesszimista, de óvatos. Nyilván ezt lehet olyan mutatókat találni, ahol ez nem igaz, tehát láttam ilyen opciós put/call-arányt, ahol már nem volt ez feltétlenül annyira kicsúcsosodva, de hogy összességében azért sok a óvatosság, ami ebből is látszik, amiről beszéltünk, hogy mindenki erről beszél az alulteljesítésről, meg hát a zaj, tehát hogy mindenki óvatos az miatt is, mert tényleg nehéz kiszámítani, hogy mi lesz. Ugye ez a vámos történet se dőlt még el azért, tehát itt arról voltak szó, hogy jönnek egymás után a dealek, azt hiszem, hogy Trump adminisztráció ezt is kitette nem olyan rég, aztán azóta egy dealt sem láttunk. Tehát, hogy azért, és ezek ugye megint tudnak olyan hírek lenni, hogy nagyon nagy volatilitást, vagy ha nem is akkorát, de nagyot okoznak, és nyilván ez miatt óvatosság van, viszont ha meg nem történik semmi, akkor ez a Wall of Worry, tehát hogy szállnak vissza lassan azok a befektetők, akik a parton maradtak, ez még tudja húzni a piacokat. Nekem is továbbra is ez a meglátásom, hogy nem tűnik egy ilyen generációs vételi lehetőségnek per pillanatban a piac, viszont ha muszáj lenne valamit mondani, akkor mindig az a forgatókönyv él, hogy ezen a nyáron akár még mászhatunk tovább, így szép lassan fel ezen a Wall of Worry-n, és amit mondtam, hogy azért még számítanék idén volatilitásra ettől függetlenül.
Sándor Dávid: Ez szerintem egy nagyszerű zárógondolat. Nagyon szépen köszönjük, hogy itt voltak velünk a mai podcast, vodcast adásban. Köszönjük a megtisztelő figyelmüket, és várjuk önöket legközelebb is.
Dinnyés István: Köszönjük.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek