Mit várhatunk idén a Fedtől?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az amerikai jegybanktól a piacok fokozatos kamatcsökkentést várnak, abban viszont nincs egyetértés, hogy erre pontosan hányszor és milyen mértékben kerülhet sor. A gazdasági növekedés és a munkaerőpiac alakulása ugyanis eltérő irányú jelzéseket ad. Hogyan hathat ez a világgazdaságra és a befektetési döntésekre?
Erről beszélgetett Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója, Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője és Gede Balázs, a Millásreggeli gazdasági újságírója.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Mit várhatunk idén a Fedtől?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Gede Balázs: Köszöntöm az OTP Global Markets podcast hallgatóit, a vodcast nézőit. Azzal fogunk foglalkozni ebben az epizódban, hogy miközben azt számolgatjuk, hogy az Egyesült Államok jegybankja a FED hány kamatcsökkentéssel állhat elő az idei évben. Valójában számtalan olyan gazdaságélénkítő eszköz van már az asztalon, ami egy ilyen, az amúgy nem túl rossz bőrben lévő amerikai gazdaság további pörgetését célozza, és hát ennek a következményeit is megpróbáljuk megbeszélni, illetve azt, hogy az inflációra lehet-e ez hatással. És tesszük ezt vendégeimmel, Sághy Balázzsal, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadójával és Kopányi Szabolccsal, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetőjével. Sziasztok!
Sághy Balázs: Szia!
Kopányi Szabolcs: Szervusz!
Gede Balázs: Na, hát nézzük meg talán azt, hogy mi van a tarsolyban, mi az a bizonyos várakozás, ami a Fed részéről most úgy benne van a piac, igen, a befektetők gondolkodásában, hogy az idei évben hány csökkentéssel állhat elő, és most vegyük ki azokat a forgatókönyveket, hogy esetleg egy Trump-barát elnök lép majd színre Powell helyett, és esetleg a Fed függetlenségén túlmutatóan esetleg további csökkentések jönnek. Tehát a piac most miben gondolkodik?
Sághy Balázs: A piac most két vágásban gondolkodik, két vágást áraz a ma reggeli állapot szerint a piac. Viszont a vélemények ennek a megalapozottságáról megoszlanak. Éppen mai hír, hogy az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank nemhogy vágást, hanem emelést vár következő évre. Ebből látszik, hogy a kép nem egyértelmű, hogy milyen irányba is kellene haladnia a Fednek, és milyen irányba fog tudni haladni a Fed. Ugye változások is lesznek a Fed élén a következő évben, tehát nagyon sok a kérdőjel ezzel kapcsolatban.
Gede Balázs: Ugye arról a felemás helyzetről már beszélgettünk többször is ezekben a podcast epizódokban, hogy azért a gazdaság jó bőrben van, elég jó növekedési dinamikával működik az amerikai gazdaság. A munkaerőpiacon azért vannak olyan jelek, amik esetleg indokolttá tehetnék a további csökkentést, tehát ebben a dilemmában kell valahogy megtalálnia az útját a Fednek.
Kopányi Szabolcs: Igen, de két dolgot azért érdemes hangsúlyozni. Egyik az, hogy én nem hiszem, hogy ezt félre lehet tenni, hogy lesz új Fed elnök, tehát nyilván a piaci árazásban is ez már benne van. Sőt, ha bárkinek kételye volt azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz az új Fed elnök személye, az gyakorlatilag a tavalyi év végén kiderült, hogy hát ez a szuperdav, szuperdav is elnök lesz, és ezt ugye megerősítette Trump is beszent pénzügyminiszter is. Tehát ha valaki ezen gondolkodott, akkor igazából most már nagyon sokat nem kell gondolkodni, mert tök mindegy, hogy ki lesz, az biztos, hogy nagyon támogatni fogja az amerikai költekezési terveket, és igazából az ezzel a legnagyobb kérdés, hogy ezt milyen mértékben fogja tudni megtenni, mert nyilván, ha lesz egy új Fed elnök, az valószínű ezek alapján, hogy akkor egy galamb lelkületű úriember lesz, és azért hozzá kell tenni, hogy hét szavazat kell egy vágáshoz, ugye.
Gede Balázs: Igen, az fontos, hogy nem az elnökök egyedül döntenek.
Kopányi Szabolcs: Így van, felerősödik magának a bizottságnak a szerepe, és a bizottságon belüli széthúzás az megjelenhet. Idáig is már volt valamennyi széthúzás, de ez elég csekély mértékű volt, ennek az erősödésre lehet számítani, és hát nem az a kérdés, hogy az új elnök mit fog akarni, hanem hogy lesz-e ehhez elég szavazata. És egy dolgot még azért hozzátennék azzal kapcsolatban, amit mondtál, hogy igen, a gazdaság nagyon jó bőrben van, ugye a legutóbbi adatok azok kimagaslóan jó növekedést mutattak. Az más kérdés, hogy ebben volt egy csomó olyan egyszeri tényező itt a vámok bevezetése kapcsán a nettó kereskedelem hozzájárulása a gazdasági növekedéshez sokkal erősebb volt. Ez nem évről évre fog megismétlődni, hanem ez egy egyszerű one off kérdés volt. De ami az igazi kérdés, és amire Trump lő, az elsősorban a szegényebb rétegeknek a bekapcsolódása ebbe a gazdasági növekedésbe. Ugye sokat hallottunk erről a K alakú növekedésről, az a gond, hogy hiába van növekedés.
Gede Balázs: Ez ugye bocsáss meg, azt írja le, hogy a jómódúaknak jól fog menni, azok növekednek és a kevésbé jómódúaknak meg egyre rosszabb lesz.
Kopányi Szabolcs: Igen, és hát ennek számtalan jelét látjuk, hogy a társadalom szegényebb rétegei egyáltalán nem tudnak ebbe a növekedésbe bekapcsolódni. Az ő kilátásaik rettenetesen rosszak, és Trump foggal-körömmel azért küzd, hogy ezeknek a rétegeknek a lehetőségei javuljanak, hát nyilván nem véletlenül ugye idén lesznek az időközi választások Amerikában, és hát Trump itt villantani szeretne.
Gede Balázs: Ugye amit itt a felvezetőben említettem, ilyen látens stimulusok, vagy kevésbé látens teljesen nyílt ilyen apróbb ténykedései a Trump-adminisztrációnak, ezek már fellelhetők, ezt a visszahűlést megakadályozandó jelennek meg, vagy egy ilyen túlpörgetett állapotra törekszenek, amit te is mondasz, hogy a választások előtt jól nézzenek ki a könyvek. És akkor nézzük is meg egyébként, hogy mik ezek, amiről itt beszélek.
Kopányi Szabolcs: Hát ugye kezdetnek szerintem elég nagy meglepetés volt a tavalyi év végén, hogy a Fed elindított egyfajta piaci vásárlást, közvetlen piaci vásárlást, ezt nem QI-nak hívják, de hát őszintén szólva nem az számít, hogy minek hívják, hanem hogy mi a hatásmechanizmus, és hát gyakorlatilag közvetlenül vásárolnak ugye a piacokon, a funding piacokon mutatkozó stressz nyomán indították ezt el, ez havi 40 milliárd dollár értékben vásárolnak rövid lejáratú papírokat. Ezek mellett megjelent az elmúlt hét során egy jelzálogpiaci beavatkozás 200 milliárd dollár értékben. Ugye bejelentette a Trump ezt is, hogy a hitelkártya adósságoknak a kamatát 10%-ban maximálja. Ugye hát ez a piacon inkább ilyen 30% körüli értékkockázati alapon árazzák ezeket a bankok. Nyilván nagyon sok a bedőlés, tehát úgy jön ki a matek, ha felhúzzuk a kamatot. Na most ezek az intézkedések és egyébként egy nagyon nagy stimulus, és ezt hozzáadhatjuk szerintem a stimulus képhez, az olaj. Az, hogy az olaj ára leesett, és egyébként a benzin ára rég nem látott mélységbe esett Amerikában, ez nyilván pont egyébként a szegényebb rétegeknek egy nagyon jelentős stimulus.
Gede Balázs: És ez nyilván ez még tovább várható a venezuelai beavatkozás kapcsán, ahol amerikai vállalatok segítik majd azt a nem tudom, 500 ezer hordó/napnál tartunk, hogyha nem mondok nagy hülyeséget/nap, és ezt kell fölszítani és az olajpiacra még hozni további kínálatot, hogy még nyomja az árat és elérjék azt az 50 dollárt, ami a Trump adminisztráció által hőn áhított.
Sághy Balázs: Igen, igen, hát ettől népszerűséget várnak egyrészt, másrészt az infláció kordában tartását várják. Az infláció kordában tartásához használható lenne a kamatemelés, de azt nem szeretnék, alacsony kamatokat szeretne Trump. Növekedésösztönzést szeretne, amihez egyébként a teljes gazdaságot tekintve az alacsony olajár hozzájárulhat. Tehát van nekik egyébként egy világképük, egy preferált világképük, nem rögtönzés ez, amit csinálnak. Ennek a puzzle-nek, ennek a mozaiknak a része, ugye a venezuelai történet, az alacsony olajár, a kamatvágás, kamatvágás azért is fontos nekik, mert ahogy Szabolcs említette, az adósságszolgálat egyre terhesebb, egyre magasabb kamatokat kell fizetnie a US Research-nek is az államadósság után, és hát itt jön be Trump, az ingatlanbefektető, amit ugye a korábbi tapasztalataiból ért, hogy az alacsony kamatok azok jót tesznek a biznisznek. Plusz a gazdasági növekedés is jót tesz a biznisznek, reáleszközként ugye ingatlanok akkor tudnak jól teljesíteni, hogyha a gazdaság összességében jól muzsikál, és van igény a különféle ingatlanokra a korábbi múltjából, és ez az egész gazdaságra ezt a világképet igazából rá lehet illeszteni.
Gede Balázs: Ha túlpörög a gazdaság, mert beszéltük, hogy azért egy jó bőrben lévő, vagy relatíve jó bőrben lévő gazdasági helyzetre jönnek ezek az élénkítések, az okozhat még fejfájást inflációs oldalról, gondolom, vagy nem? Vagy azt valahogy majd megoldjuk?
Kopányi Szabolcs: Hát az a helyzet, hogy okoz is a piac szemében, hát azért nem véletlen, hogy hiába ez a rengeteg Fed-vágás, amit láttunk, vagy talán épp emiatt a hosszú hozamok makacsul magasak, és ugye ha globálisan nézzük, a 30 éves lejárat az, amit érdemes nézni, már ahol van, nem minden országban van, de ahol van, ott azért érdemes azt nézni, mert ez az, amit legkevésbé ér el a monetáris politika alapesetben. Hozzá kell tenni, hogy speciális esetben lehet, hogy ezeket is befolyásolja, akár közvetlenül kontrollálja, de alapesetben a monetáris politika a hozamgörbe rövid oldalán hat, a hosszú hozamokat pedig a piac alakítja annak függvényében, hogy mit lát valószínűnek ezen az időtávon. És azt lehet látni, hogy ez a 30 éves hozam, ez globálisan emelkedik szinte valamennyi fejlett országban. Amerikában is az 5%-ot közelíti, egyszer már belenyalt, akkor utána visszahúzták egy kicsit, de zavaróan ott marad ezen az 5% körüli szinten, és azt látjuk, hogy egyébként európai hozamok is emelkednek, a japán hozamok zavaróan emelkednek, és egy új világ van, ahol egyszerűen Kínának a legalacsonyabbak a hosszú lejáratú hozamai, az egyéb fejlett világban ezek nagyon magasak, és ezek tükrözik azokat az aggodalmakat, hogy ez a stimulatív gazdaságpolitika, ez bizony növeli annak a kockázatát, hogy ezeket a jelenlegi adósságokat a nagyon korrekt feltételek mellett nem fogják tudni visszafizetni, és az a nagyon korrekt feltételekben nyilván benne van az, hogy nominálisan egyrészt visszakapom azt, amit ígértek, az valószínű meglesz, de hogy reálértékben ez mit fog érni, az már azért sokkal kérdésesebb.
Gede Balázs: Tehát ezt a beragadást ez okozza, hogy ez nem egy rövid távú és gyorsan megoldható probléma, hanem egy ennyire elnyomó.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, csak fenntarthatatlanok ezek a folyamatok. Ugye erről beszéltünk sokszor, hogy az amerikai költségvetés a GDP 7-8%-nyi hiányt termel úgy, hogy közben tök jól megy a növekedés. Tehát mit fognak csinálni, ha nem lesz növekedés? Mit fognak csinálni, ha recesszió lesz. És az adóssághegy az csak nő, ennek a finanszírozása egyre drágább. Hát nyilván a nulla kamatok mellett tök mindegy, hogy mennyi az adósság, ilyen kamatok mellett nem mindegy, hogy mennyi az adósság, és ilyenkor mit csinálnak az országok? Hát előjönnek a nagy tutival, hát akkor nem bocsátok ki hosszút. És akkor kibocsátok rövidet, igen ám, csak ez a kockázatot növeli, és ez nem a megoldás felé vezető út, hanem ez inkább a jó kis fejreálló irányába vezető út, ezt a fejlődő piacok nagyon sokszor egyébként mutatták a közelmúltban is, hogy ez hogy zajlik egy ilyen történet. Egyre rövidebb lejáraton bocsátok ki, nyilván ez megújítási kockázatot takar, egészen egyszerűen, mert minden hónapban meg kell újítanom azt az adósságot, ami lejárt. Képzeljük el, hogy milyen egyszerű egy hosszú lejáratú jelzáloghitel, ami mondjuk 30 évig ugye netán fennáll, ez állam is ugye így működik. Onnan nem kell 30 évig foglalkozni. Lehet, hogy itt-ott átárazódik, de nem kell vele foglalkozni. Na most képzeljük el azt, hogyha mondjuk félévente meg kell újítanom a jelzáloghitelemet. El kell mennem a bankhoz, és újra kell tárgyalnom. És az, hogy most ezt milyen áron fogom tudni megtenni, meg tudom-e tenni? Egyszer csak azt mondja a bank, hogy hát mégse kapom meg ezt a hitelt, mert nem elég magas a jövedelmem, bevezetnek egy-egy ilyen szigorított tényezőt, és akkor hirtelen ott vagyok, hogy nem tudom finanszírozni magam. Ez az országok, államok szempontjából is fennáll. Ez a megújítási kockázat, ez egy jelentős kockázat, és hát ez is mutatja, hogy a piac azért gondolkodik, és ezeket a kockázatokat áraszt.
Gede Balázs: Miközben ezek a kockázatok jelen vannak, meg ez a fajta befektetői aggodalom az elsődleges kibocsátások iránti érdeklődés az hogy alakul, az még rendben van, gondolom.
Sághy Balázs: Hát mindent el tud adni mindenki, akinek kicsit is jó neve van. Ez az államadósságra is igaz és a vállalati adósságra is. Ez az év egyébként nagyon erősen indul kibocsátási szempontból. Rekord vállalati kibocsátás volt már idén, és még alig.
Gede Balázs: Hat munkanapunk volt, vagy hét, ahol a második, az volt.
Sághy Balázs: Igen, igen, hát emögött azért az is lehet, hogy nagyon alacsony hitelfelárral tudnak kibocsátani cégek az államadósság vagy államkötvények fölött nagyon-nagyon kis spreaddel, gyakorlatilag olyan kondíciókkal tudnak hitelt fölvenni, mint az államok. És hát hogyha megtehetik, akkor miért ne vegyenek föl? Különösen egyébként, hogyha kamatemelkedésre számítunk a hosszú oldalon, azért a vállalati treasuryk, vállalati pénzügyi vezetők elég erősek szoktak lenni tervezésben, és ezt egy jó időpontnak gondolják arra, hogy amire szükségük van, plusz forrás, beszerezzék a piacon. Hát a hosszú oldal megindulhat fölfelé, amint ugye a profi befektetők aggodalmai fölerősödnek. Ugye a nagy terv, kamatcsökkentési terv egyébként pont ezen hasalhat el rajtunk, akik hosszú távra fektetnek be, és aggódnak a távolabbi jövő miatt is, hogy nem vesszük meg olyan szinteken, amiken most vannak a hosszú lejáratú adósságokat. Tehát emiatt megindulhat egy hosszú oldali kamatemelkedés, teljesen mindegy, szinte teljesen mindegy, hogy mit szeretne Trump, mit csinál a Fed.
Gede Balázs: Ezt a piac és az irgalmatlan tömegű pénz fogja eldönteni.
Sághy Balázs: Így van, így van.
Kopányi Szabolcs: És egy dolog még nagyon fontos dolgot mondott a Balázs ezzel, hogy ugye rekordmértékű a kibocsátás, hogy egyszerűen verseny van a megtakarítókért. Tehát ugye gyakorlatilag egyre több, tehát ebben benne vannak nyilván az államok. Egyre több az olyan AI projekt, ugye ezt is már láttuk tavaly, hogy megindult, hogy ezeket a csillagászati összegeket egyre nagyobb mértékben hitelből próbálják finanszírozni. És akkor azt látjuk, hogy jé, hát végül is hatalmas a sor, és ilyenkor gondolkodnak a kibocsátók, és akkor itt jön be megint a megújítási kockázat, hogyha nekem tudom, hogy el kell adni, és ez nem mérlegelés kérdése, mert refinanszíroznom kell lejáró adóságot, akkor ha nem adok el, akkor ugye vége van a történetnek. Tehát, hogy innentől, és megindul ez a gondolkodás, ez a verseny, ez elég jelentős hatásokat tud mutatni, és ezt látjuk, hogy ez a verseny megindult, és amint egyébként ezt tavalyi év vége felé is láttuk, hogy amikor a 4%-ot tesztelte az amerikai 10 éves hozam, akkor mindig megjelent egy-egy nagyvállalat, és valami horrormértékű kibocsátással visszanyomta a hozamot fölfele, mert nyilván ez a piaci kínálat, ez verseng a vásárlókért és a vásárlók ilyenkor megtehetik, hogy akkor többet kérnek.
Gede Balázs: Ha már a versenyt említed, ugye a devizákban is kialakulni látszik egy olyan verseny, hogy ki tudja jobban gyengíteni a saját devizáját. A dollár az mindezek fényében jó, hogyha hosszú távon nézzük a grafikont, látható egyfajta gyengülés, de mintha nem annyira gyengülne, mint amennyire indokolt lenne, de ezt majd mindjárt elmondjátok, hogy igen vagy nem, de a lényeg az, hogy ugye hogyha a japán jent is nézzük, vagy más devizákat, hogy ez a gyengítési törekvés, ez azért fellelhető a nagy devizáknál.
Kopányi Szabolcs: Abszolút! Azt gondolom, hogy Bessent pénzügyminiszternek is a mesterterve az a dollárgyengítésről szól, és ennek az adósságproblémának, amit beszéltünk az elinflálás, a deviza gyengítése nyomán való leértékelése ez lenne a mesterterv. Egy gond van, hogy ő azért feketeöves devizagyengítőkkel küzd a piacon, és hát itt említhető Japán, aki.
Gede Balázs: Különösen ugye bármi történik, és gyengül a jelenet, meg tudják magyarázni, hogy nem direkt intézkedés volt, hanem hát ez vele jár. Hát erről nem tudunk mit csinálni, igen.
Kopányi Szabolcs: Bejöttünk ugye ma reggel 159 a jen.
Gede Balázs: A dollár ellenében.
Kopányi Szabolcs: Igen, igen, és hát az a helyzet, hogy ezt ha mindenki így teszi, és ebbe az irányba játszik, akkor ugye nagyon nehéz eredményt felmutatni, és azt látjuk, hogy a dollár az hellyel-közzel azért június óta ugyanott van, és ugye ahogy említettük, ezen a június óta azért nagyon-nagyon sok olyan információ jött be, ami egyébként a gyengébb dollárt jelentette vagy támogatta volna, és ennek ellenére nem tudott gyengülni a dollár. Nyilván nagy meglepetést okozna, ha ennek oda vezetnének, hogy a dollár adott esetben visszaerősödik akár egyébként a magasabb hozamszintnek a farvizén.
Gede Balázs: És ez várható?
Sághy Balázs: Elképzelhető.
Kopányi Szabolcs: Azért én azt mondanám, hogy érdemi esélye van rá. Főleg, tehát nem lepne meg, akkor így fogalmazok. És azért mondom, hogy nem lepne meg, mert nagyon erős a narratíva a dollár ellen, mindenhol azt olvassuk, hogy a dollár napjai meg vannak számlálva, hogy a Fiat devizáknak ugye meg vannak számlálva, ugye unblock, ennek ellenére mégse gyengül a dollár, és az ilyen mestertervekkel mindig az szokott a baj lenni, hogy általában valami kis meglepetés történik, és nem úgy jönnek ki. És ha már meglepetésekről beszélünk, akkor nem lenne igazán a piac számára meglepő lenne, de a piaci folyamatokat látva igazából nem lenne meglepő, ha a Fed nem tudna tovább vágni, még akkor sem, ha nagyon szeretne, akár a dollár is visszaerősödhetne, az olaj is ugye visszamehetne egy kicsit följebb. Ezt láttuk ugye, hiába mindenki az 50-et várja, 60-ról megint megpattant. Tehát itt azért vannak kockázatok ebbe az irányba.
Sághy Balázs: Én kicsit más irányból közelíteném meg. Emlékezzünk vissza, hogy tavaly mi indította el a dollárgyengülést. Gyakorlatilag a vámintézkedések bejelentése. Hát ez a Trumpi új merkantilistának tekinthető politika.
Gede Balázs: Amikor egyszerre romlott el minden olyan részünk, az köt, hogy piac, deviza, minden.
Sághy Balázs: Igen, igen, és elkezdtek bezuhanni az eszközök, részvények, kötvények, szinte minden. Emögött volt egy olyan narratíva, hogy Amerika szerepe a világban csökken, az amerikai eszközök már kevésbé kellenek a világban, a pénz onnan kifelé jön, külföldi jegybankok inkább aranyat tartanak, más devizákat tartanak. Tehát ez a debasement, amit Szabolcs említett. És most hát azóta azért eltelt egy kis idő. Én nem azt érzékelem, hogy Amerika szerepe csökkent volna a világban, az amerikai eszközök népszerűtlenebbé váltak volna. Ugye ezt láthatjuk a tőzsdei rekordokban, ezt láthatjuk egyébként ebben a nagy kötvénypiaci, nagynak mondható kötvénypiaci mozgástérben, amiben most van a Fed. Amiről mi beszélgettünk, azok a lehetőségek, hosszú oldali kamatok, hozamok emelkedése. De ez eddig nem történt meg, viszonylag stabil az amerikai kötvénypiac, meg hát globálisan nem látszik még semmiféle nagy pánik és semmiféle nagy változás. Na most, hogyha nincs nagy változás, akkor kicsit újra lehet gondolni ezt az Amerika szerepének csökkenését, Amerika kevésbé vonzóvá válását, és hogyha vonzó, akkor megy oda a tőke, ami ugye dollárvételt generál, ami támogatni tudja a dollárerősödést. Szerintem ez lehet egy fordulat a dollárgyengülésben. Az aggodalmakat letudhattuk tavaly, idén lehet, hogy ennek egy kicsit a viszálya fog megindulni.
Gede Balázs: Akkor gyakorlatilag a teljes beszélgetésben elhangzottakat lefordítsuk ide a befektetések nyelvére, akkor 2026-ban, és ugye azért is beszélünk ennyit Amerikáról, mert tetszik, nem tetszik, azért ők fújják még az irányt, tehát minden tőkepiac érintett a tekintetben, hogy mi történik az Egyesült Államokban, hogy akkor 2026 még lehozható úgy, hogy akár még a piacok tovább emelkednek, ahogy egyébként nagyon sok elemző nagyon csodálatos SMP végeredményeket vár az év végére. Alig látok olyat, aki akár csak stagnálást is mer említeni általában, ilyen 10 százalék körüli növekedésekről számolnak be, tehát akkor ez lehet egy valós pálya?
Kopányi Szabolcs: Nekem ezek az ilyen 8-10 százalékos emelkedést váró jóslatok, ezek kicsit ilyen kincstári optimizmus szagúak, mert nyilván nagyon kevesen akarják azt mondani, hogy nem lesz emelkedés, akkor valamennyit mondjunk, de nagyot azért mégse. Tehát bármi lehet, tehát nyilván attól még, hogy az amerikai piac drága, az nem jelenti azt, hogy ugye nem mehetne tovább. Ezzel együtt azért azt látni kell, hogy érdemi volatilitás is jelentkezhet. 2025-ben is hiába volt végül egy nagyon jó éve az amerikai piacoknak, azért áprilisban nem úgy nézett ki minden, hogy olyan nagyon egyszerű lesz. És én azt gondolom, hogy ilyen volatilitásra fel kell készülni, sőt, azt is mondanám, hogy ha ezek a meglepetések bármelyike realizálódik, akkor azért nagy pénzmozgások indulhatnak el, és ha amit beszéltünk, ennek a logikáját végigvezetjük, akkor ebből könnyen kifuthat az, hogy a Fed nem fog tudni vágni vagy annyit vágni, és ez a csalódottságon keresztül okozhat egyébként részvénypiaci lemorzsolódást is. Nem feltétlenül kell összeomlásra gondolni, de egy egészséges lemorzsolódást abszolút okozhat, és ennek a teljes hatásmechanizmusa végigmehet. Hát nyilván ezt szinte most már készpénznek veszi a piac, hogy jön az új Fed elnök, aki tovább fog vágni.
Sághy Balázs: Igen, és hát itt vannak ezek a nagyon optimista teljesítmény előrejelzések, de ezek egy évre előre szólnak. Lehet az az út, amíg eljutunk oda, nagyon-nagyon göröngyös. Úgyhogy lehet mindenkinek igaza akár a végén, annak is, aki első évre számít, korrekcióra számít, és annak is, aki 7700-as S & P 500 szintet vár.
Gede Balázs: Igen, hát erre mondta annak idején André Kosztolányi, hogy a tőzsdén a kétszer kettő az nem négy, hanem öt mínusz egy. Úgyhogy ez az út ez nem ennyire egyenes. Nagyon szépen köszönöm, hogy beszélgettünk ezekről. Szerintem igen fontos folyamatok, és gyanítom, hogy majd a későbbi epizódokban vissza is térünk ezekre, ahogy zajlanak a fejlemények. Úgyhogy köszi még egyszer a hallgatóknak, köszönjük szépen a figyelmet. Meg bemutatom a beszélgetőpartnereimet, Sághy Balázzsal voltunk itt, az OTP Global Markets portfoliókezelési vezető tanácsadójával és Kopányi Szabolccsal, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetőjével. Én Gede Balázs voltam a viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek