Milyen következményekkel járhat Trump nyomásgyakorlása a FED-re?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az Egyesült Államokban ismét sokat foglalkozik a közbeszéd a jegybank függetlenségével, miután Donald Trump célkeresztjébe került a FED és a kamatcsökkentés kérdése. Milyen rövid és hosszú távú hatásai lehetnek, ha a politika beleszól a jegybank döntéseibe? Mi a jegybankok szerepe a gazdaságban és miért létfontosságú a függetlenségük?
Ezekről beszélgetett Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője és Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója Gede Balázzsal, a Millásreggeli gazdasági újságírójával.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is:
Milyen következményekkel járhat Trump nyomásgyakorlása a FED-re?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Nagy szeretettel köszöntöm az OTP Global Markets Podcast legújabb epizódjának hallgatóit. Kicsit a jegybankokkal, egész pontosan a FED-del fogunk foglalkozni. A hírekből azt hallani, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kicsit nyomasztja a jegybankot, hogy most már jó lenne lépnie, jó lenne kamatot csökkentenie. Ezt fogjuk megbeszélni, hogy mennyiben egészséges dolog ez, hogyha a politika beleszól a jegybank működésébe, egyáltalán hogyan működik a jegybank, mi a feladata, a Fednek mi a feladata az Európai Központi Banknak, erről lesz ma szó. Jó. Beszélgetőpartnereim az OTP portfólió menedzserei, Sághy Balázs és Koppányi Szabolcs a nézők előtt nem ismeretlenek már ültünk párszor egy-két részben. Sziasztok! Én pedig Gede Balázs vagyok. Ahogy elmondtam, Donald Trump erősen nyomasztja személy szerint Jerome Powellt, és itt majd mindjárt kitérhetünk arra, hogy mennyiben egyszemélyes történet a jegybanki politika alakítása, és mennyiben egy tanácsnak, egy bizottságnak a feladata meghozni az ottani döntéseket, de először arról, hogy mi a probléma azzal, hogyha keveredik a politika és a jegybanki döntéshozatal, illetve a jegybanki függetlenséget mennyire kell nagyon rigorózusan tartani, lehet-e, engedheti-e egy jegybank, hogy befolyásolja magát a politikai döntéshozóktól?
Kopányi Szabolcs: A rövid válasz az, hogy ez egy rossz irány, tehát ha a jegybank nem tud függetlenül működni, akkor általában balesetek történnek, ezt a történelemben vissza is lehet nézni, és ha már FED, akkor érdemes visszanézni a történelemben, hogy mikor volt a politikának nagyobb befolyása a jegybank működésére, volt ilyen, ez nem új keletű dolog, időről időre előkerül, mert a politikusok szeretnek mindenhatóként működni, és amikor ez előkerült, akkor annak általában elég rossz eredménye volt.
Műsorvezető: A török példa az jó erre?
Kopányi Szabolcs: A török példa is jó erre. Amerikában is egyébként az Arthur Burns, akinek azért sok erénye is volt, ő volt az, aki anno Nixon nyomásának engedve gyakorlatilag alacsonyan hagyta a kamatokat, és el is szállt az infláció, és valamennyire utána jött Volker, akinek utána rendet kellett teremtenie. És a Burns is egyébként az életrajzi könyvében a legnagyobb hibájának ezt mondta, hogy engedett, és sajnos ezzel az egész munkásságára egy elég rossz pecsétet tett. De a török példa, ahogy mondod, ugyanilyen. Általában a politikusok céljai ugye nagyon rövid távúak, nem nagyon foglalkoznak a közgazdasági törvényekkel, és hát a világot azért nem rendeletekben írják.
Műsorvezető: Ebben az esetben is ezt látjuk? Tehát indokolt lenne már a Fednek a lépése, vagy az a bizonyos szeptemberi esetleges kamatcsökkentés az inkább egy megalapozottabb forgatókönyv, ami most a befektetők fejében van, és ami látszik, hogy esetleg egy lépés lehet?
Sághy Balázs: Hát egy független szakmai szervezet óvatosabb, mint egy politikai szervezet. Ők szeretnék biztosan látni, hogy az infláció nem fog újra kilőni. Szeretnének megbizonyosodni arról, hogy tényleg vághatnak, tényleg lazíthatnak, és később fognak reagálni, mint ahogy reagálna egy politikus, akinek sokkal rövidebb a reakciós időtávja. Kicsit visszamennék egyébként, hogy miért is alakulhatott ki a jegybanki függetlenség. Ez az első világháború utáni hiperinfláció tanulságából alakult ki német eredetű, tehát a Bundesbank volt az első bizalomépítés céljából, ami abszolút politikától függetlenül tudott működni, és ezzel tudták nagyon-nagyon sokáig, a mai napig gyakorlatilag fölépíteni ezt a hitelességet, hogy nem fogják elrontani igazából azt a fizetőeszközt Németországban, amiben eladósodik a német állam. Ez egy nagyon, nagyon jó minta. Gondoljunk csak bele, milyen is az, amikor én fölveszek egy hitelt, fölveszek tőled pénzt, de én határozom meg, hogy mennyit ér az, amiben én vissza fogom neked fizetni, bármennyit ki tudok belőle bocsátani, el tudom rontani gyakorlatilag. Hiába nominálisan visszafizetem neked, amit vissza kell fizetni, de lehet, hogy semmit nem fog érni ez a pénz, ez az összeg, amit visszaadok. Na, hát ezt meg kell valahogy előzni, és ezért érdemes a jegybankhoz, egy független jegybankhoz delegálni a pénz kibocsátás, pénzrontás vagy javítás eszközeit.
Műsorvezető: Világos, hogyha már eljutottunk ide, hogy egy kicsit elkezdtünk alapozni az eredetét tekintve, a jegybanki függetlenség eredetét tekintve, akkor a funkcióit is megnézhetnénk. És azt is, hogy van-e különbség például egy Európai Központi Bank és egy FED céljai között.
Kopányi Szabolcs: Hát a Fednél ugye az egy viszonylag kuriózum, hogy több olyan célja van, ami ugyanolyan fontos, tehát nincs a célok fontosságában egy egyértelmű sorrend, hogy lenne egy európai jegybankoknál az elsődleges cél az árstabilitás a legtöbb esetben, és az összes többi cél az akkor jöhet számításba, hogyha az árstabilitást nem veszélyezteti semmi. Ugye árstabilitás, pénzügyi stabilitás, ezeket őrzi a jegybank, és hogyha minden jól működik, és ez a kettő teljesül, akkor nézhet olyat is, hogy nem tudom, kormány gazdaságpolitikájának támogatása, növekedése, stb., stb. De az elsődleges cél az árstabilitás.
Műsorvezető: Akkor jól érzékelem ez is ebből a történelmi eredetből származtatható.
Kopányi Szabolcs: Nyilván akkor jött ez képbe, és a FED-nél az árstabilitás mellett ugyanilyen fontos cél a teljes foglalkoztatottság, és az a gond, hogyha valakinek két célja van, akkor elég könnyen elképzelhető olyan helyzet, amikor ez a két cél egymásba összeütközik, és az egyik cél teljesítéséhez mást kellene tenni, mint a másik cél teljesítéséhez. És ez jelenti most a dilemmát a Fednél is, mert inflációs oldalról azt látjuk, hogy azért annyira nem megnyugtató a kép, nem vagyunk a jegybanki célon, ami ugye 2% lenne. Sőt, ha azt látjuk, hogy mi vár ránk akárcsak az év hátralévő részében, akkor azt lehet látni, hogy a Fed által célként tekintett úgynevezett ez a Core PCE mutató, ez a várakozások szerint azért több mint 100 ponttal följebb fog menni, mint ahol most van, és 3 százalék fölött lesz.
Műsorvezető: Ez pontosan mit mér? Mert ez nem a klasszikus inflációs mutató.
Kopányi Szabolcs: Igen, ez nem a fogyasztói árakból számított mutató, hanem ez gyakorlatilag a GDP számításhoz számított árkomponensnek a Core verziója, tehát a volatilis komponensektől megtisztított változata. Azt feltételezzük, hogy mondjuk az átlagos vámtétel az mondjuk ilyen 15% körül lesz, ami elég konzervatív becslésnek tűnik, mert úgy néz ki, hogy ennél magasabb lesz.
Műsorvezető: De már a 15 is magasabb az eddigieknél.
Kopányi Szabolcs: Hát visszamentünk egy 100 évet a történelembe körülbelül ezzel is, de ha csak azt feltételezzük, hogy csak ennyi lesz az átlag, és ennek csak a felét hárítják tovább a vállalatok a fogyasztókra, akkor ez a mutató 3% fölött fog lenni. Ugye most a bázisból nagyon alacsony számok esnek ki minden hó/hó alapon, és sokkal magasabb számok fognak bejönni. És hát abban az időben csökkenteni, amikor egyébként romlik az inflációs kép, és mondjuk 3 százalék fölötti fő inflációs mutatót lát a FED, az egy elég bátor feltételezés, és mindenképpen azt feltételezi, hogy a másik cél vonatkozásában, ugye a teljes foglalkoztatottság vonatkozásában jelentős problémák merülnek föl. Ott viszont az befolyásolja a helyzetet, hogy a bevándorlóknak a statisztikában való kimutatása az egy összetett kérdés, és most, hogy sok bevándorlót toloncolnak ki, ez ugye a munkaerő keresletét és kínálatát egyaránt befolyásolja és csökkenti, és ezért a munkanélküliségi ráta az akár alacsonyan is maradhat, még akkor is, hogyha egyébként a foglalkoztatottsági trendek romlanak. De hát az biztos, hogy amit a Trump akar, hogy amikor ilyen bulváros megjegyzésekkel ekézi a Powellt, akkor azért ő ilyen 300 bázispont körüli kamatvágót szeretne azonnal elérni. Hát ez azért nehezen indokolható a jelenlegi környezetben.
Műsorvezető: Ugye folyamatosan a Powell nyomasztja a jegybank elnököt, de a Monetáris Tanács az többtagú. Normális esetben is a jegybankoknál, de itt meg ráadásul szövetségi jegybankok közösségéről beszélünk, tehát mindenképp több delegált van, többen döntenek. Mennyiben reális az, hogy a jegybankelnököt nyomasztom, miközben nem csak az ő döntéséről van szó.
Sághy Balázs: Hát befolyásolni próbálja, és egyébként a figure head, tehát aki az előtérben van, az elnök. Viszont ahogy említetted, van egy héttagú kormányzótanács, van a New York-i FED-nek az elnöke, aki mindig a bizottság tagja, és egyébként még négy regionális jegybankár szavazhat. Ez a négy hely egyébként irotációs alapon cserélődik évről évről évre. Úgyhogy nagyon sokan vesznek részt egy ilyen döntésben, és nem csak a Powellen múlik. Viszont aki azért tematizálni tud egy ilyen ülést, az elnök tudja befolyásolni a döntést, hogyha nem teljesen egyértelmű és nincs teljes egyetértés. Úgyhogy nem teljesen parttalan, de azért nem olyan egyszerű, mint ahogy azt Donald Trump szereti beállítani. Lecserélné a Powellt és minden probléma megoldódna. Jöhetne a kamatvágás, ez kicsit komplexebb ennél.
Műsorvezető: Ugye említetted Szabolcs, hogy problémákat okozhat azért az, hogyha ennek a nyomásnak engedne a jegybank, és tényleg a függetlenségét elveszítve más hatások, más információk alapján döntene, milyen veszélyek leselkednek így akár makroszinten, akár a devizára, dollárra nézve, akár a kötvénypiacra nézve, hogyha ez kicsúszik, ez az önállóság az irányítók kezéből?
Kopányi Szabolcs: Hát a legfontosabb a kötvénypiac, és amit Balázs is mondott, a weimari példa. Ugye az a helyzet, hogyha a jegybank nem őrzi a rendet a piacokon, és a kormányok féktelen inflációt tudnak gerjeszteni, akkor ugye megszűnik a pénz stabilitása, és az hihetetlen nagy kár, és a kötvénytulajdonosoknak ugye az az érdekük, hogy a jegybank kontrollálja az inflációt, és ha nekem kötvényem van, akkor nekem egy cash flow-m van a jövőre nézve. És az, hogy a jövőbeli cash flow-ig megkapom az éves kupont, ugye, a lejáratkor meg a tőkémet visszakapom, és az, hogy ez mennyit fog érni, azt majd az határozza meg, hogy hol áll az infláció. És ha nekem fix ez a cash flow, ami a kötvényeknél adott, akkor az az érdekem, hogy az infláció minél alacsonyabb legyen. És éppen ezért, hogyha olyan folyamatok vannak, amik ezt nem garantálják, lásd, indokolatlan esetben a jegybank politikai nyomásra hülyeségeket csinál, akkor azt a kötvénypiacok jelezni fogják, egész egyszerűen úgy, hogy fölmennek a hozamok, és tekintettel arra, hogy már most is probléma van, és már most is van fenntarthatósági probléma. Erről beszéltünk múltkor is. Ugye költségvetési oldalon túl sokat költenek, túl nagy az adósság, ennek az adósságszolgálata túl sokba kerül, és az a helyzet, hogyha fölmegy a hozam, akkor még többe fog kerülni. És ez kiszorítja a csomó más költést. Ugye, hogyha nem tudom, nem lehet egészségügyre, meg csomó jó dologra költeni azért, mert...
Műsorvezető: Beruházni, meg egyebeket, elviszi a pénzt az adósságszolgálat.
Kopányi Szabolcs: Akkor lehet azt mondani, hogy jó, akkor viszont beavatkozok, és van erre szintén példa. A FED is csinált ilyet, Japánban volt ennek a legnagyobb kísérlete, amikor a jegybank azt mondja, hogy jó, akkor rögzítsük a kamatot nullába, és akkor végül is tök mindegy, hogy mennyi az adósságom, tök mindegy, hogy mennyit lehet költeni, stb. De nyilván, hogyha emellett infláció van, mert ezt azért nagyon fontos, hogy ha ezeket a monetáris politikai kísérleteket akkor merték meglépni a jegybankok átgondolt esetben, amikor inkább deflációs veszély volt. Ugye, hogy azt mindenáron elkerüljék, az is egy nagyon rossz helyzet a deflációban. És hogyha ezeket az eszközöket akkor alkalmazzák, amikor egyébként infláció van, az viszont a deviza jelentős elértéktelenedését tudja eredményezni. Említetted a török példát, ott ez megnézhető, meg lehet nézni, hogy mit jelent. Itt nem a pár százalékról van szó.
Műsorvezető: Vagy a töredékére esése.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, a török líra mondjuk 2010-ben meg lehet nézni, hogy hol volt a charton gyakorlatilag 90%-os értékvesztés. Tehát ez a jó mércéje annak, hogyha valaki ezeket az eszközöket meggondolatlanul alkalmazza.
Műsorvezető: Mennyiben áll fenn a veszélye ennek a forgatókönyvnek? Ugye Jerome Powell mandátuma nemsokára lejár, és hát nyilván Trump a saját emberei már most is elkezdi feltöltögetni a Fed kormányzói posztokat a saját embereivel, mennyiben valósulhat meg egy ilyen forgatókönyv, hogyha tényleg egy általa delegált ember lesz a FED-elnök, és esetleg az megcsinálja azt, vagy amit az elnök akar, vagy esetleg jobban enged a nyomásnak?
Kopányi Szabolcs: Az én személyes véleményem az, hogy elég nagy a valószínűsége, hogy ez meg fog történni előbb vagy utóbb.
Műsorvezető: Azokból a nevekből, akik most így fölbukkannak, ez továbbra is, tehát abból látszik, hogy...
Kopányi Szabolcs: Az én személyes várakozásom az az, hogy lesz egy olyan kötvénypiaci sell-off-t, amiben a jegybanki válasz lesz az, hogy egyszerűen be kell avatkozni, és nem lehet tovább. Tehát van az a szint, ahol föl kell oltani a lámpát, le kell állítani a zenét, és haza kell küldeni a szórakozókat, és ott ez szerintem el fog következni, de nem, tehát ennek mindenképpen kell egy trigger, ami ezt behozza, mert ez egy nagyon jelentős beavatkozás, és akkor ennek érdemi piaci hatásai lesznek leginkább a dollárra nézve, és hát ez az egész világ egész pénzügyi rendszerén valószínű végig fog söpörni, de én azt gondolom, hogy először, ha ilyen nyomás van, akkor a kötvénypiac fog jelezni, és próbálják majd szép szóval, próbálják majd így-úgy trükközéssel, a beszent is azért ugye próbál trükközni, hogy először a kibocsátást elviszik a rövid irányba, hogy ne legyen olyan sok hosszú kötvény, de ez nyilván a megújítási kockázatot növeli, utána próbálhatnak. Tehát, hogy egyszerűen az összes ilyen trükközésnek ugyanaz a vége, hogy kiderül, hogy nem működik. És van az a pont, amikor már politikailag is olyan sokat visz el az adósságszolgálat, hogy muszáj beavatkozni, és akkor lehet azt mondani, hogy jó ez, akkor legyen nem tudom, nulla, és akkor nem kell, hogy fájjon a fejünk emiatt, de egy ilyen helyzetben a deviza azért érdemi gyengülésen megy át. Ahogy ezt egyébként például Japánban is láttuk. A kérdés az, hogy ebben az esetben hol lesz az infláció. És ez szerintem nagyon fontos, mert ha a mostani inflációs kép mellett tennék meg a jegybankok, akkor annak azért elég jelentős hatása lenne, mert az infláció az túl magas.
Sághy Balázs: Kötvénypiaci sell-off nagyon gyorsan meg tud történni ez a folyamat, amit Szabolcs leírt, nagyon gyorsan meg tud történni, le tud zajlani, viszont a kockázat már most látszik. Tehát a kötvény hosszú, amiről legutóbb is beszéltünk, a hosszú oldali hozamok emelkedésében pont ez a veszély, ez a kockázat jelenik meg. A piacok már érzékelik, hogy na itt bekövetkezhet valami...
Műsorvezető: A lehetséges forgatókönyvek között ott van ez is.
Sághy Balázs: Igen, igen.
Műsorvezető: Most még itt tartunk.
Sághy Balázs: Most még itt tartunk.
Műsorvezető: Egyébként azóta, hogy beszélgettünk, volt valami változás, ebben mérséklődött ez a nyomás a hosszú oldalon? Ugye ezt a kritikus 5% körüli hozamszintet lőttük be a 30 évesnél, hogy az a veszélyzóna?
Kopányi Szabolcs: Hát az a veszélyzóna, és most is ilyen 480 körül vagyunk, tehát érdemben nem tudtunk eltávolodni, egy kicsit föl, egy kicsit le, Japánban éppen föl, a japán 30 éves 3% fölött van, ott tűnik, hogy stabilizálódik, és hát ugye az nagyon fontos egy viszonyítási pontnak, hogy amikor ezt múltkor is említettük, '24 szeptemberében, amikor a Powell először kamatot elkezdte ezt a kamatvágó ciklust, akkor ugye 360 volt az amerikai 10 éves hozam, most 430 körül. És akárhogy is vesszük, a piac értékítélete ezek szerint az, hogy nem az az irány, nem lefele megy az irány. Na most, ha ennek ellenére a jegybank erőszakoskodik, akkor a piac jó eséllyel jelzi, hogy jelzi az aggályait.
Műsorvezető: Igen. Egyébként a jelen helyzetben az amerikai gazdaság rászorulna a kamatcsökkentésre? Mert olyan makroadatok jönnek még egyelőre. Ott van az is az asztalon, hogy esetleg valami komolyabb lassulás beállhat, de jelenleg még nem egészen úgy néz ki, mint amit kamatcsökkentéssel kéne táplálni és tüzelni?
Kopányi Szabolcs: Hát szerintem az amerikai gazdaság nem olyan erős, mint amilyennek tűnik. Ha megnézzük a tényeket, ugye 25 első félévének az átlagos növekedése nagyságrendileg 1% volt. Na most ez az 1%-os növekedés, hát azért annyira nem sok. És erre fog rájönni ez az egész vámmizéria, ami azért ezt valakinek ki kell fizetni. Ezt múltkor szintén beszéltünk arról, hogy ez mekkora tétel. Ugye a vállalatok adóterhelésének a duplázását jelenti alsó hangon, de lehet, hogy még annál is többet. Tehát ez mindenképpen egy lassító tényező. Hogy hol fogunk megállni, azt már meglátjuk, de azt is látni kell, hogy mindemellett a költségvetésnek a hiánya az ilyen 6-7%. Ugye a GDP-hez mérten. Ez rengeteg. Tehát úgy lenne fair megnézni, hogy mit bír az amerikai gazdaság, hogy tegyük fel, hogy mondjuk cél a fenntarthatóság, akkor a költségvetési hiányt csökkenteni kellene. A költségvetési hiányt megszorításokkal lehet csökkenteni, és ha megszorításokkal csökkentem a költségvetési hiányt, és egyébként itt van kb. a növekedés, akkor lehet, hogy kiderül, hogy igazából nincs növekedés. És egyébként az egész Covid óta igazából 2021 óta az amerikai költségvetési politika az indokolatlanul laza volt. Indokolatlanul laza volt, és ha nem lett volna ilyen indokolatlanul az a költségvetési politika, akkor szerintem nem lett volna amerikai csodaság. Tehát az amerikai csoda, amit mindenki úgy állít be, hogy mindenhol szenvedett a világ, de Amerikában mennyire minden király volt, és így növekedtek. Hát azért, mert a világ pénzét és még többet elköltöttek. Tehát, hogy itt nem csodák vannak, hanem költés van, és ők rengeteget költöttek, aminek egyébként megvan az eredménye, mert brutálisan megnőtt az adósság, megnőtt a hozamszint, ugye azt is látjuk, és ezért kerültek szintén visszautalnék a múltkori beszélgetésünkre, hogy ezért kerültek abba a helyzetbe, hogy igazából ez a rendszer így fenntarthatatlan, és valamit ki kellene okoskodni, és értem, hogy ennek az lenne a logikus magyarázata, hogy vigyük le, hát a Trump is ezt írta ki, ahogy ugye a Powell a major lúzer, meg a moron, meg a minden társai, hogy 300 ponttal csökkentse a kamatot, és az mennyi éves szinten mennyi kiadáscsökkentés az adósságszolgálaton keresztül. Csak ez nem így működik. Neki kellene, ha alacsonyabb költségvetési deficitet csinálna, akkor a piac ezt éreztetné. De úgy, hogy oldjuk meg úgy, hogy egyébként elköltöttünk háromszor annyit, mint lehet, de nem tudunk többet kifizetni. Ez olyan, mintha te azt mondanád, hogy sokkal többet költesz, mint a jövedelmed, és odamész a bankhoz, hogy te nem tudod kifizetni ezt a nem tudom milyen autónak a törlesztőrészletét, és hát akkor vigyük le fele annyira. Csak ez nem így működik.
Műsorvezető: Jó ötlet, megpróbálom.
Kopányi Szabolcs: Majd számolj be róla, hogy sikerült-e.
Műsorvezető: Jó.
Sághy Balázs: Igen, de hát hogyan térhettünk vissza a fenntarthatósághoz, vagy megszorítással, fiskális megszorítással, vagy kinőjük. És igazából Trump ebben bízhat, hogy zajlik egy új ipari forradalom, AI forradalom, és olyan produktivitásnövelést fog eredményezni, amivel gyakorlatilag ezt a magas adóságszintet tudják kezelni, növekedés fönt tud maradni, data centereket építenek, chipgyártást próbálnak visszavinni Amerikába. Tehát ezen a vonalon remélnek olyan folyamatok beindulását, amivel megmenekülhetnek.
Műsorvezető: Ez elég időigényes kérdés, hogy erre van-e idő, és egyáltalán úgy fog-e elsülni, ahogy azt tervezik.
Kopányi Szabolcs: Hát azt azért érdemes hozzátenni, egy, hogy ez az AI boom, ez már most is benne van a számokban. Tehát ebben az egy százalékban a 7 százalékos költségvetési hiány mellett ebben már benne van az AI, és ami az AI számvitelileg jelenleg, az ugye költés, a cégek költései. És ezt láttuk egyébként, ez nagyon veszélyes is tud lenni. Az elektromos autóiparban a napelemeknél ezt láthattuk, hogyha egy technológia elterjed és beesnek az árak, mert ahogy fejlődik, ugye leesnek az egységköltségek, fejlődik a technológia, olcsóbbá válik ez a természete a fejlődésnek, akkor aki a korai szakaszban bevásárolt, az egy csomót bukik, mert ugye át kell értékelni, megvett egy csomó eszközt, amit bekerült a könyvébe horror áron, és erről kiderül, hogy hát most már ez tizedannyit ér. És ez egy jelentős kockázat az AI-nál, hogy ezek a cégek, akik elköltötték, hát ilyen több tízmilliárdos tételeket költenek ugye chipekre, és az Nvidiának ugye ebből van, nem tudom, 70%-os marginú businesse, tehát nonszensz, és nyilván, ha ezekről kiderül, hogy ja, amit megvettél 50 milliárd dollárért, az most ér 1 milliárdot, akkor azt valahol le kell bukni. Ezt láttuk például az autógyártóknál, hogy az elmúlt időkben egy csomó veszteségleírásra kényszerültek napelemgyártók pont ezzel küzdenek. Egy technológiát felépítenek, és kiderül, hogy amit beraktároztak a padlásra, az nem annyit ér, mint amennyi pénzt tettek bele. Tehát ez egy kétirányú kockázat tud lenni. Nyilván a termelékenységnövekedés az persze vagy megjelenik, vagy nem, majd itt-ott, tehát lesznek ennek formái, de azért abban is van kockázat, hogy ebbe mennyi pénzt tettünk bele.
Műsorvezető: Világos. Portfoliómenedzserként mit tudtok ilyen környezetben csinálni? Azért ez a Damoklész kardja folyamatosan ott lebeg, így azért picit nehezebb lehet, gondolom, a boldogulás.
Kopányi Szabolcs: Szerintem ez inkább egy lehetőség, mert azért alapvetően nyilván egy csomó kockázat van, de ezek azok a piacok, ahol azért felértékelődik annak is a jelentősége, hogy ezeket hogy kezeljük. Tehát azért ezek mindig lehetőségek is. És főleg a piacon ugye ez kétirányú történet, mert néha a piac belehisz dolgokba, akkor lehet ilyen nagy árnyékra vetődéseket is produkálni, hogy belehisz egy történetbe, akkor kiszeret belőle, szóval volatilitás lehet. És a volatilitás az aktív portfóliókezelésnek az előnye, tehát ebben a környezetben az aktív vagyonkezelési koncepció is igazából az előnyeit tudja megvillantani.
Műsorvezető: Világos. Őszre számítotok valami kis csihi-puhira, ugye azt hiszem, statisztikailag a szeptember a legrosszabb hónaphozam alapján az október az meg akkor történik a legtöbb krakk. Gondolkodtok-e ilyesmiben, vagy számíthatok-e ilyesmire, hogy esetleg ott kicsúcsosodhat valami. Érkezik annyi adat mondjuk a vámtételek inflációs hatásáról, bármiről, ami megboríthatja ezt a most még olyan optimistának látszó hangulatot.
Sághy Balázs: Igen, hát az aggregált számokban, makroszámokban várakozásaink szerint őszre fognak megjelenni a vámintézkedési hatások. Egyrészt, másrészt régóta úgy gondoljuk, hogy az amerikai részvénypiac így összességében nagyon túlértékelt. Beszéltünk az AI bummról, elképesztő értékeltségi szinteken forog, forognak vállalatok, Magnificient Seven.
Műsorvezető: És nagyon kevés részen hajtja az indexeket. Tehát körülbelül itt az AI körül koncentrálódik az érdeklődés és a rally.
Sághy Balázs: Igen, igen, igen. Úgyhogy több fronton is úgy érezzük, hogy eljött az idő egy korrekcióra, és abszolút óvatosak vagyunk az ősszel kapcsolatban, viszont lehetőségként tekintünk erre az időszakra, és nagyon izgalmas időszak nekünk, mint portfólió menedzsereknek megpróbálni kitalálni az időzítést, megpróbálni kitalálni az irányt. Nagyon sok változó, nagyon gyorsan tud változni, ugye erről több szempontból több fronton is beszélgettünk ma is. Úgyhogy abszolút egy jó időszak, és az aktív menedzsmentnek ez egy abszolút érdemes időszaka.
Műsorvezető: Kihívás és lehetőség is.
Sághy Balázs: Igen, igen, igen.
Kopányi Szabolcs: Azért említetted a Magnificient Seven-t, hát az inkább már három ugye, mert esnek ki a katonák. A Google is szenved, tehát ott is azért egyre kevesebb az élő sztori, de ezzel együtt nem biztos, hogy lesz, tehát kockázatok vannak, de azt látni kell, hogy a mostani bull piacot szerintem is egy nagyon fontos tényező, a retail investor drive-olja. Tehát itt a befektetőknek az időhorizontja nagyon rövid, és ez úgy szokott lenni, hogyha én valamit csinálok, és egy hétre pozícionálom magam egy napra, ugye nagyon sok a napon belül lejárató opciós történet. 10 órakor fölteszek valamennyi pénzt arra, hogy délután 2-ig vagy meglesz a nem tudom plusz 50 százalék, vagy bukom az egészet. Tehát ha ez a szemlélet van, tehát nem biztos, hogy leszel alfaj, de csak azt akarom mondani, a piaci mikrostruktúra azért nagyon megváltozott, nagyon jelentős ez a viselkedés és ez a befektetői attitűd, ez a retail invesztor attitűd, de ez szintén lehetőségeket hoz, mert az, hogy most nem történik meg, az ugyanúgy. Ez olyan, mint a homokkupacra, ha szórod a homokot, hogy az mikor fog aztán összeomlani, azt nehéz megsaccolni, de...
Műsorvezető: De azt mondod, hogy valamikor eljön a teteje.
Kopányi Szabolcs: Igen, de ahogy a Balázs is mondta, ez mindenképpen egy lehetőség, de arra azért nem fogadnék, hogy mindenképpen itt az ősszel lesz valami, mert lehet, hogy ez később fog jelentkezni.
Műsorvezető: Világos. Hát meglátjuk, fogunk addig még beszélgetni, úgyhogy majd nyomon követjük a piacok mozgását. Nagyon szépen köszönöm, hogy beszélgettünk ezekről. Sághy Balázs és Kopányi Szabolcs az OTP portfolió menedzserei voltak a beszélgetőpartnereim, én Gede Balázs voltam, mindenkinek köszönöm a figyelmet a viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek