Mi várható ősszel a piacokon?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Számítsunk-e szeptembertől a szezonban szokásos gyengébb periódusra, vagy folytatódik az idén megszokott turbulens időszak?
A következő hónapok kockázatai mellett szó esik még a ritkaföldfémekről, illetve a mesterséges intelligencia és a gyógyszeripar megatrendjeiről. Ebben az epizódban Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője, Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője és Szemán Ákos, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának elemzője beszélget.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Mi várható ősszel a piacokon?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntjük az OTP Global Markets Podcast hallgatóit. A mai adásunkban kezdődik az iskola és a befektetők is visszaülnek az iskolapadokba, úgyhogy átnézzük azt, hogy mi várható az őszi hónapokban a piacokon, beszélni fogunk AI-ról, milyen új fejlemények vannak gyakorlatilag, heti, kétheti szinten vannak ilyenek, de szó lesz arról az energiáról, ami kell, hogy hajtsa ezeket az adatcentereket, beszélünk majd ritkaföldfémekről, és egy picit a gyógyszerszektorban is szétnézünk majd a mai adásunkban. Beszélgetőpartnereim lesznek Dinnyés István, az advisory osztály vezetője, Szemán Ákos, a multi asset elemzési csapat szenior elemzője és jómagam, Sándor Dávid a multi asset csapat vezetője. Hát akkor vágjunk is bele ebbe a mai beszélgetésbe. Én hoztam azért egy-két statisztikát. Legutóbbi beszélgetésünk valamikor nyár eleje fele volt, és szerintem ott hagytuk abba, hogy bár látszanak kockázatok, de hogy úgy alapvetően minden rendben lehet a piacokon. És igazából a részvénypiacok egész szépen mennek felfele, nagyjából így a második félévben, tehát az elmúlt két hónapot fedi ez le. Van egy 4%-os emelkedésünk, nyersanyagpiacok stagnálnak, kötvénypiacok szintén, nagy kötvényindex nullában van, régiós szinten pedig nagyon együtt van a mezőny. Amerika, Európa, feltörekvő piacok, 4 százalékos emelkedés és a kelet-közép-európai részvénypiac egy picivel több 5%-os emelkedésben van. De hát ez ugye a visszapillantó tükör, nézzünk ki a szélvédőn.
Dinnyés István: Hát nézzünk. Nem egyszerű szerintem a mostani helyzet, de hát mikor, mikor is az. Mert ugye elértük talán azokat a pontokat, hogy ugye még legutóbb, ahogy te is mondtad, nyár közepén, nyár elején ugye látszottak ezek a vámos kockázatok, de az is látszódott, hogy ugye nagyon pesszimista mindenki, mindenki várja a korrekciót, és ugye ahogy lenni szokott, ugye még ez nyilván adott még bőven üzemanyagot az emelkedéshez. Egyébként most sem látom azt, hogy feltétlenül kifeszítetten optimista lenne a piac, tehát hogy ilyen szempontból amúgy ez lehetne még akár további emelkedésnek megágyazandó. Tehát, hogy igazából az az abszolút helyzet, amit mondjuk év elején láttunk, még a vámok bejelentése előtt, mikor mindenki optimista volt, mindenki pozícionálta magát Amerikára. Tehát ilyesmit abszolút nem látok, továbbra is azért a befektetők óvatosak. Annyi a nehézség ugye, hogy valamilyen szempontból ezt joggal teszik, hiszen ugye az árazások azt azért meglehetősen kifeszítettek. Jellemzően, amikor ilyen hosszú emelkedés van, azért egy idő után kifulladnak a vevők. Tehát ilyen szempontból jöhetne egy korrekció, de nagyon nehéz szerintem erre most mit mondani. Ami szerintem egy érdekes szituáció, és inkább ezt vitathatnánk meg talán egy kicsit, hogy ugye igen, vannak ezek a magasabb szintű árazások, ugyanakkor az amerikai gazdaságban nem mutatkoznak, legalábbis nem lehet látni szerintem olyan komoly problémákat. És ugye a FED is igazából, hát, ha nem is mondta be, hogy folytatja a kamatcsökkentést, de mindenképpen ugye zöld lámpát adott a Powell itt ezen a legutóbbi nyilatkozatában.
Sándor Balázs: Igen, de szerintem egyébként az a helyzet, és ugye jön egy klasszikusan olyan periódus, a szeptember, ami egyébként szezonális, hogyha megnézzük a hónapok közül az egyik leggyengébb hónap szokott lenni. Pláne ez az ősz. Ugye ez mindig tele van ilyen október, nagy zuhanások történnek ilyenkor. Tehát van egy szezonálisan gyengébb periódus. Azzal egyetértek, hogy nagyon sokan erre már úgy készülnek, és akkor ilyenkor kevésbé szokott azért bejönni a lefele való piaci mozgás. De én egyébként, abban igazad van, hogy eddig az amerikai gazdaság tök erős volt és relatív erőt mutatott. Én azt gondolom, hogy azért a következő hónap, legalábbis a mostani várakozásokhoz képest, mert most már azért a várakozások is szerintem azért fölépültek, és szerintem a várakozásokhoz képest most már azért van arra egy láthatóan nagyobb esély, hogy csalódás érkezzen. Merthogy az év első felében azért, pláne az első negyedévben volt egy olyan hatás, ugye jöttek a vámok, a Trump bejelentett nagyon nagy számokat, és hát nyilván ilyenkor beindul a készletezés. Ugye előre elkezdik feltölteni a vállalatok a készleteiket, mert ki tudja, hogy utána milyen vámokkal néznek majd szembe. Aztán azok a nagyon ijesztő vámtételek végül is nem jöttek be, de hogy vannak. Tehát hogyha ilyen átlagos szinten megnézzük, akkor azért ez a 15-20%-os sávba bejöttek a vámok, és a nap végén én azt gondolom, hogy itt két eset lehetséges. Ugye két oldalon csapódhat ez le, vagy az exportáló külföldi cég ad kvázi árengedményt, és akkor nyeli be részben ezt a negatív hatást. Vagy pedig, és nyilván itt egy ilyen kevert állapot is létrejött, a másik oldal pedig az, hogy vagy az amerikai fogyasztó és amerikai vállalatok azok, akiken csattan úgymond az ostor, meg kvázi azért itt mégis egy kvázi egy ilyen adótételről, egy komoly adótételről beszélünk, éves szinten 400-500 milliárd dollár. És szerintem, ami eddig látszik, az az, hogy az importárakon keresztül, hogy egyébként az exportcégek egyébként nem csökkentik az árakat. Tehát egyelőre az látszik, hogy márpedig ezt vagy az amerikai fogyasztó és, vagy az amerikai vállalatok kell, hogy benyeljék. És szerintem itt van az, hogy a várakozásokhoz képest én azt gondolom, hogy most már nőtt a lefele mutató kockázat, ami mondjuk a vállalati profittermelésre leselkedik.
Dinnyés István: És akkor itt ugye még az merülhetne fel. Nyilvánvalóan ennek lesznek negatív következményei, tehát abban egészen biztos, hogy igazad van. A kérdés csak az, hogy ez mikor jelenik meg. De hogy van-e olyan egyéb faktor, ami húzhatja tovább, tehát ellensúlyozhatja ezt, mert ez egy kulcskérdés vélhetően. Ugye most az elmúlt negyedévben is kiderült, hogy például nagyon nagy húzóereje volt annak, hogy rettentően sokan fektettek továbbra is a AI infrastruktúrába, és ez azért adott egy nagyon nagy húzóerőt a növekedésnek az USA-ban.
Sándor Balázs: Hát igen, ez jó kérdés, de ugye nem véletlenül, tehát itt ez a bekészletezést akkor itt hoznám el, ugye első negyedévben, meg részben a második negyedévben is volt egy erős bekészletezési hullám. Nyilván, amikor kijöttek a vámok és nem lesznek olyan szörnyűek, akkor ugye ezekből a készletekből elkezdtek leépíteni, és ez segíthetett tompítani ezeket a potenciális vállalatokra és amerikai fogyasztókra nehezedő negatív hatásokat, akár így az elmúlt pár hónapban. De én azt gondolom, hogy el fogunk érni az év második felében abban a periódusban, amikor már ez a fajta hatás nem jelenik meg egy ilyen enyhítő tényezőként, hanem pont emiatt már egy lefele mutató kockázatot fog jelenteni. Nyilván az tök jogos, hogy igazából mik azok a tényezők, tehát nyilván én azért látszik, hogy én továbbra is azt gondolom, hogy azért egy ilyen korrekció, semmi vészes, de hogy egy piaci korrekciónak szerintem azért nőttek az esélyei, és én alapvetően erre számítanék itt a következő időszakban. Ami ettől mi tud eltéríteni, igen, hogyha az amerikai jegybank elkezd tényleg erőteljesebben lazítani, vagy a másik, amire te is utaltál, hogyha a vállalatok ezt a marzsukat rontó hatást, ezt hatékonyságnöveléssel ellensúlyozni tudják.
Dinnyés István: És itt jöhet be talán az AI. Nem, ez abszolút igaz, tehát ezért is így vezettem föl, tehát hogy egy ilyen nagyon mély korrekcióra, ahhoz megint szerintem kéne egy nagy meglepetés, de az egyébként teljesen egészséges lenne, hogyha itt a piac megállna, és akár oldalazna, akár lenne egy 5-10 százalékos visszaesés. Mondom, itt egyedül az az egy ellentétel, hogy nagyon sokan várják ezt, de ettől függetlenül bármi meglepetés jönne, hogy te is fogalmaztál olyanra, akár olyan, amiről nem beszéltünk, az biztos, hogy ezt ki tudná billenteni mégis a vevőket a mostani pozíciókból. Ami még egyébként visszatérve érdekes, és talán az aktualitásokról még ez az, amire kíváncsi vagyok, hogy erről mit gondoltok, hogy ugye azért az utóbbi időben pont ez miatt, hogy elkezdett talán a piac egy kicsit azt várni, azt elkezdte várni, hogy a FED vágni fog, hogy elkezdtek az amerikai small cappek is, tehát a kis kapitalizációjú vállalatok is rallyzni. Tehát azt lehetett látni, hogy még korábban ugye azért ezek a quality cégek húzták a piacot az év nagy részében, és az utóbbi időben azért itt lehetett látni egy feltámadást, ami vélhetően ez miatt aktiválódott. És az miatt is vélhetően, mert ugye azért ezekben volt azért egy nagyobb sportállomány shortpod, még szerintem a mai napig van pont ez miatt, mert már mindenki, tehát tipikusan megint elértük azt a pontot, hogy mindenki leírta ezeket, még év elején mindenki ezekre játszott, ugye, aztán amikor Trump programjából lehetett látni, hogy mégse nekik fog nagyon kedvezni, akkor mindenki leépítette, sőt short pozíciókat vettek fel, és most azért ezek látva ezeket a lazítási várakozásokat, most azért ezekbe egy masszívabb rally indult be. Nem csak itt, biotech szektor, tehát hol azok a cégek, akik érzékenyek igazából a kamatvágásokra, pozitív irány volt, lehetett látni most azért egy kisebb feltámadást.
Sándor Balázs: Szerintem tök jól néz ki maga a mozgás, az, hogy például a Dow Jones index kiment idei csúcsra, előbb mint az S&P vagy előbb, mint például a NASDAQ, hasonlóan ugye a Russell 2000, az a kis kapitalizáció részvényeket tömörítő index is kiment idei csúcsra. Tehát alapvetően igazából ez egy pozitív üzenet. Mindig vannak pozitív meg negatív üzenetek, ez alapvetően egy pozitív üzenet, mégis mintha szélesedne ez a piaci emelkedési kör, amit ugye fűt itt a FED kamatcsökkentési várakozásoknak a fölerősödése itt a Powellnek a Jackson Hole-i beszédét követően. Én ezzel az én, amit itt így mondtam az előbb, az én gondolatmenetemben ezek nem, tehát én óvatos lennék azért ezzel a rallyval, mert a nap végén én azt gondolnám, hogy szerintem, amit én azt gondolom, hogy alacsonyan áraz a piac, ez a stagflációszerű helyzet, amikor az inflációban jönnek ezek, ugye kimegy a készletezési hatás, amiről beszéltem, ez könnyen tud még az inflációban inkább felfele mutató meglepetést okozni. Mi van akkor, hogyha ez mégiscsak azért megköti a fednek a kezét, hogy úgy érdemben tudjon kamatot vágni, miközben a másik oldalon pedig a fogyasztási oldalon, illetve a vállalati marzsokra hogyha nézünk, akkor szerintem ott is igazából azért ezek a kisebb cégeket érzek, vagy azt gondolnám, hogy ezek a cégek szintén kockázatoknak vannak kitéve. Ami egy érdekes kérdés, az továbbra is az AI. Hogy ez milyen gyorsan fejlődik, ugye van egy ilyen exponenciális felfutás ebben az egészben, miközben az MIT-nek kijött egy tanulmánya pár héttel ezelőtt, talán 300 fölötti vállalatot kérdeztek meg arról, hogy akik ugye AI irányba ruháztak be, vagy valamilyen ráfordítást tettek ilyen irányba, hogy hát milyen megtérülése van eddig. És képzeld el, az jött ki ebből, hogy a 95 százalékuk a cégeknek azt mondta, hogy igazából egyelőre, hangsúlyozom, hogy egyelőre nincs megtérülése ezeknek a.
Dinnyés István: Igen, igen, igen. Mondom, egyébként meglátjuk, szerintem azért ez még mindig egy ilyen korai felmérés, ugye nagyon sokan most ruháznak be. És egy nagyon érdekes példa volt erre, ugye a Coin base-nek a vezérigazgatója, most ugye azokat a programozókat kirúgta, ha jól tudom, akik nem akarták használni. Tehát kiadta mindenkinek feladatként, hogy használd az AI-t, és úgy programoz, hogy segítsen téged, és akik ezt nem tették meg, őket kirúgta. Tehát, hogy itt van egy olyan ellenállás, szerintem vállalati oldalról egyrészről nem egyszerű implementálni, és erről majd egy kicsit beszélnék, mert itt a GPT5 kapcsán ugye kijött egy új modell a Chatgpt-nél, azért szerintem vannak érdekes fejlemények, de hogy vállalati oldalon azért nem egyszerű elkezdeni, nem annyira egyszerű, van némi ellenállás is szerintem, plusz a meglévő folyamataidat kell gyakorlatilag teljesen nem teljesen, de elkezdeni eltranszformálni, ami nem egy egyszerű lépés. Legutóbb erről beszéltünk, hogy maga a folyamat akkor is elkezdődik, mert elkezdi az egyik versenytársat, te is elkezded, tehát tök jogos, hogy ezek a beruházások elkezdődtek, és a megtérülésük még nem látszik, de ettől függetlenül zajlanak, és valószínűleg még fognak is zajlani. Most már szerintem igen, tehát lassan látni kellene majd az eredményeit, de hogy ezt még nem. Tehát az, hogy még most volt erről egy felmérés, szerintem az még azért nem egy ilyen kőbevésett eredmény, hogy nincs neki. Ami szerintem érdekes volt ebben a vetületben, hogy ahogy mondtam, a Chatgpt-nek jött ez új modellje, ez a GPT 5. Annak is volt egy részről egy olyan üzenete, hogy szerintem már nem volt annyira érdekes. Tehát kis javulások voltak benne így első ránézésre, bizonyos szempontból olcsóbb lett, tehát mindenki eléri, nem csak apró felhasználók, de hogy azt lehetett látni, hogy ezek a nyelvi modellek valószínűleg elértnek egy olyan szintet, hogy olyan nagyon-nagyon látványos előreugrás már talán nincs bennük, ami egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni vélhetően az, hogy milyen az adatminőséged, amin ezeket tudod használni, illetve az, hogy amikor a felhasználókkal például interakcióban van, akkor abból hogy tanul a modell. Tehát ugye más dolgokra fog vélhetően fókuszálni a piac, és ezek viszont egyre inkább a modellekben már nem lesz vélhetően rövid távon, legalábbis olyan nagyon áttörés, legalábbis ezen a nyelvi részen. De, ami viszont fontos volt, mert ez olyan, mintha tényleg leírtam volna ezt a kis újítást, de hogy szerintem két nagyon fontos dolog volt pont befektetői, meg ilyen vállalati oldalon, hogy ez a hallucináció az jelentősen csökkent az új modellben, és sokkal jobban követi azokat az iránymutatásokat, amiket ad neki a felhasználó. És ugye, ha belegondoltok, vállalati oldalról ez pont nagyon-nagyon fontos, mert hogyha lehetséges, hogy például egy bank bárki elkezd mondjuk chatbotokban gondolkodni ilyen AI szinten, vagy ilyesmiben, aki a felhasználókkal kommunikál egyszerűbb témákban. De hiába fektettél be egészen addig nem fogod nagy valószínűséggel használni, amíg sok a hallucináció benne, mert az neked is egy óriási kockázat. Tehát viszont most azt látjuk, hogy egyre megbízhatóbbak ezek a modellek, és viszont ilyen szempontból érdemes lesz nézni, hogy nem-e ugrik meg például ez a vállalati felhasználás kicsit jobban. Ami szerintem itt még mindenképp érdekes, hogy mikor ezek a Generative AI-os modellek kijöttek, akkor nem mindenki, de sokan abban kezdtek el szerintem gondolkodni, hogy eljuthatunk oda esetleg, ami mondjuk ezekben az Ironman filmekben volt, ahol ugye a főhősnek volt ez a Jarvis nevű AI, akinek megmondta, hogy ezt meg azt csináld meg, és akkor tök jó volt neki, tehát gyakorlatilag volt egy ilyen személyi asszisztense. És nagyon sokan ebben kezdtek el gondolkodni, meg fejleszteni is elkezdtek ebbe az irányba. Most nyilván nem ez a Jarvis-féle Marvel univerzumos AI-t kell elképzelni, aki megtervez nekünk mindent. Bár valaki már ilyenekről is beszél, de szerintem az azért inkább ilyen fantasztikum még. Viszont egy olyan dologban, hogy a naptáradba bejegyzéseket tegyen valami, figyelje, hogy te miket csinálsz, és ott mondjon neked ajánlatokat, megtegye ezeket helyetted, utaljon például egy bankba helyetted. Tehát ha belegondolsz, a telefonunkban van rengeteg applikáció, amik pont ilyesmikre születtek, de hogy ez egy olyan irányba mutat, hogy lehet, hogy egyszer lesz egy szuper applikáció vagy egy szuper alkalmazás, vagy egy szuper AI, aki egy csomó mindenben segít neked. És igazából mindig is ez volt szerintem ennek az újításnak az egyik legfontosabb kérdés, hogy ide mikor eljutunk-e most ebben a modellben. És ebből a szempontból is szerintem egy fontos dolog, hogy ez a hallucináció meg ez az irány, tehát ez, hogy jobban követi az iránymutatást, ez most pozitív irányba mutat, mert ez szerintem elősegíti ezt a folyamatot. Még egy téma akkor, ami szerint előbb feszegetted ezt a szuperintelligenciát, vagy beszéltél róla, hogy egyébként volt egy nagyon érdekes podcast a Google Deepmind vezérigazgatójával, és többek közt ez is szóba kerül, hogy ő ezt hogy látja, hogy ez a szuper intelligencia, vagy általános intelligencia, ez hol tart, meg lehet-e? És ő egyébként nem volt annyira optimista, mint azok, akik azt mondják, hogy ez már itt lesz egy-két év múlva. Azt mondta, hogy ez a mostani nyelvi modelles, generatív AI-os forradalom, mert szerinte ez azért még ezt nem fogja elhozni. Ehhez kell egy újabb áttörés. Tehát ugye itt mindig egy nagy kérdés, amit te is mondtál, hogy ez exponenciális, és most már megállíthatatlan, vagy megint megállunk egy kicsit, és ugye mindig inkább megállunk, áttörés, megállunk áttörés, és ő inkább az utóbbit tartotta valószínűnek, teszem hozzá, dolgoznak rajta természetesen, tehát ettől még elképzelhető, de ő úgy képzelte el, hogy ez inkább egy ilyen központi agy lesz, ami meghív majd többféle ilyen egyéb neurális hálót. Tehát nem egy neurális háló lesz, hanem olyan, aki ezeket így többet használ. Ami még itt felmerült, ha már befektetésekről beszélünk, hogy ott viszont tényleg érdekelne, hogy esetleg nem tudom, követitek-e a Google-t, de hogy korábban ugye őt leírták eléggé, mikor megjelent ugye a Chatgpt, hogy a keresőmotorját nem fogják annyit használni stb. stb. De hogy így viszont ahogy alakulnak a dolgok, hogy ezek a modellek, és így a Google-nek is a modellje, az egyre fejlettebb, és úgy tűnik, hogy nagyon-nagyon gyorsan hozza be a Chatgpt modelljeit, hogy igazából nincs rossz pozícióban, tehát megvan lesz nekik is a modelljük, nagyon sok tehetséget hoznak el ők is a piacról. Ugye, ami nagyon fontos pont vállalati alkalmazásoknál, hogy nagyon sok üzleti kapcsolatuk van, és szinte nem utolsó ilyen pont mellettük, hogy ugye nekik nem kell folyamatosan ezekbe az adatcentrumokba beruházniuk, mert nekik rendelkezésre állnak. Tehát csomó mindennel rendelkeznek, kapcsolatokkal, erőforrással, és igazából ami eddig a hátrányuk volt, vagy azt gondoltuk, hogy a hátrányuk, hogy itt a modellek bele vannak maradva, az meg egyre kevésbé igaz. És hogy igazából ezt összegezzük, ezt biztosan jobban tudjátok, de hogyha azt vizionalizáljuk, és most nyilván minden változatlansága mellett, tehát jöhet nagy piaci korrekció bármi miatt, de hogyha ezzel nem számolunk, és csak azt mondjuk, hogy ez még innen, ezekről a szintekről is ez az AI biznisz egy több milliárd dolláros piac, amire még be lehet törni, akkor viszont nem biztos, hogy annyira drága Google.
Sándor Balázs: Hát ugye vannak ezzel kapcsolatban, ugye erre mondják ezt, hogy mennyire vagyunk a 2000-es évek eleji tech lufiszerű állapotba, és alapvetően én is azt gondolom, hogy szerintem sem vagyunk abban az állapotban. Tehát azért azokban, ha csak pusztán ezt nézzük, hogy most is drágák, drága ez a szegmense a piacnak, és vannak tényleg kilógó extremitások. Ugye a Palantirról szoktunk például sokat beszélni, ott egyszerűen már-már értelmezhetetlenül magas ez a klasszikus, ugye ez a P/E ráta, amikor az árfolyamot az egy részvényre jutó profithoz hasonlítjuk, ugye 200 feletti szinteken vagyunk, de hogyha megnézzük ezeket a nagy techcégeket. Ugye a 2000-es évek elején Microsoft, a Lucent, Cisco, nem tudom, 80-as P/E rátán forogtak. Most azért ez a hetes, tehát a hét nagy papír még mindig 30 alatt van. Nyilván ez is magas, nem azt mondom, hogy alacsony, de más a két helyzet. Ráadásul ami ugye a nagy különbség, az az, hogy azért most ezeknek a vállalatoknak nagyon kemény profit termelése és cash flow termelése van, ugye akkor azért erről sem volt szó. Tehát most mindenképp azért fundamentális értelemben ez egy jóval erősebben megtámasztott helyzet és szitu.
Dinnyés István: Ez egy nagyon nagy különbség, tehát hogy egyelőre egy-két ilyen céget lehet látni egyébként a piacon, ahol nincs mögötte eredmény is, és úgy emelkedik az árfolyam. A többségénél nem, viszont sokan azt mondják, hogy másfajta korlátja lehet ennek az AI-nak, energia, ugye óriási energiamennyiséget igényel. Ennek egyébként egyik nagy nyertese volt eddig az Urán, amit szerintem amúgy ajánlottatok is, vagy folyamatosan foglalkoztok vele. Itt van velünk Ákos, aki ezzel is foglalkozik, és ugye egy nagy rally van túl a piacon. Viszont volt egy másik szegmens, ami nem volt azért annyira kedvelt az utóbbi időszakban. Ugyanakkor valamilyen szempontból szerintem ez is egy érdekes kérdés, hogy a napenergia, merthogy erről van szó például, mennyire szerencsés az, hogy Trump nem kedveli ezt az ágazatot, holott ez is azért mindenképp az amerikai energetikai mixben egy nagyon fontos szereplő lehet, főleg egy olyan időszakban, amikor ugye nagy szükség van plusz energiára.
Szemán Ákos: Ez egy jó kérdés, mert gyakorlatilag egy kicsit abból indulnék ki, hogy mondjuk 2024-ben kb. egy ilyen 4 százalékkal nőtt a globális áramkereslet. Nyilván ennek egyébként a nagy része amúgy a fejlődő országok adják, tehát hogy adatközpontok ide-oda, azért ennek a növekedésnek a nagy része inkább Kínából jön egyébként, mert légkondi, elektronikus kütyük, hűtő, akármi, tehát ott azért elég nagy felhasználás van, de igen, az adatközpontok is viszonylag nagy az energiaigénye. És ugye az áramtermelésnek azért létezik több fajtája, ugye lehet nem tudom, a megújulók között van a napszélenergia, lehet vízenergiával is termelni, meg ugye vannak ezek a fosszilis termelések, mit tudom én, a földgáztermelés alapvetően, meg nyilván az atomenergia is ott van az urán kapcsán. A megújulóknál azért a nagy részt egyébként a napenergia ment a legtöbbet. Tehát, hogy én úgy látom, hogy most ott van a legnagyobb kereslet, meg ott lehet egyébként a legnagyobb növekedés a következő években. Megint hozzáteszem, hogy egyébként valószínűleg Kína fogja itt is adni a növekedés nagy részét, de mindegy, ettől függetlenül azért az USA-ban is elég tempósan növekedett a napenergiának a használata. Most ideális esetben azért egy adatközpontnál olyan áramforrást használ, érdemes használni, ami folyamatosan termel áramot, de nyilván, hogyha nagy az igény, akkor mindegy, hogy honnan jön az áram, lehet napenergia is, meg szélenergia is. Ilyen szempontból nem annyira szerencsés, hogy a Trump az most ezzel a One Big Beautiful Act-ben gyakorlatilag egy csomó ilyen adókedvezményt visszavágott, amit még anno 2022-ben a Bidenék a nagyon jó nevű inflációcsökkentő törvényben hoztak meg, amit szerintem minden csinál, csak inflációt nem csökkentett. És gyakorlatilag nagyon érdekes rendelkezések voltak. Volt egy csomó olyan adókedvezmény, például ilyen lakossági napelem telepítés, ami 30 százalékot visszaigényelhetnél ilyen adókedvezményként. 2030 valameddig lett volna érvényes, idén év végén kivezették. Tehát azért ilyen drasztikus vágásokra került sor. Azért itt is vegyes volt egyébként a kép, mert vannak olyan kedvezmények, amik egyébként megmaradnak az eredeti formájukban, ilyen például ez az úgynevezett ilyen gyártói adókedvezménynek hívják. Tehát hogyha te napelemet gyártasz, nagyrészt belföldi cuccokból, akkor ott megmarad az adókedvezményed. Ennek kapcsán merült fel például First Solar is egy olyan részvény, amit úgy alapvetően kedvelünk emiatt. Egy nagyon érdekes szituáció az is egyébként, mert nem szereti a napelemeket a Trump, de a másik oldalon meg ott van az, hogy amúgy meg amerikai gyártású. Tehát, hogy fura módon ez tök jó a passzol ehhez a First America, a Make America First Again vagy Great Again kategóriában.
Dinnyés István: Nem, egyébként anno nekem is, még Ákos egyébként beszéltünk is erről bent a munkahelyen, hogy egyszerre, nem egyszerre találtunk rá erre az ötletre, de így összecsengett ez a vélemény. Ugye mi nem mentünk ebbe bele inkább ilyen általánosan, mint a szektort kezdtem el egy kicsit nézegetni, de hogy egy kicsit túl, tehát hogy nehéz, tehát hogy nagyon sok olyan faktor van, ami azt mondja, hogy egy kicsit most túlzottan utáltál vált talán ez az USA-ban. Szerintem ez az egyik legfontosabb, hogy nem látom azt feltétlenül, hogy az amerikaiaknak megérné, hogy ezt annyira visszaszorítsák most a jelenlegi környezetben. És nem tudom, erről olvastál-e, én még azt olvastam amúgy, hogy republikánus körzetekben amúgy elég nagy az érdekeltsége a napenergiának, ami szintén azért nem egy utolsó faktor.
Szemán Ákos: Nekem az van a fejemben, hogyha jól emlékszem, hogy a napenergiában azt hiszem, hogy Kalifornia a legnagyobb, ami inkább demokrata kötődésű, de rögtön a másodikán ott van Texas, meg még valamelyik másik republikánus állam. Szélenergiában meg talán pont Texas lesz az első. Tehát, hogy ez ilyen tök érdekes, hogy inkább republikánus kötődési államokban is vannak ilyen dolgok. És ami még bennem felmerült, hogy amikor pont ezt az adótörvényt vitatták, hogy azért ez sem volt annyira ilyen egyértelmű. Voltak olyan republikánus képviselők is, tehát nem volt egy összhang, akik ellene szavaztak a képviselőházban, meg a szenátusban is, és hogyha megnézed, hogy kik azok az arcok, akik megpróbálták felvizezni ezt a törvényt, ők pont olyan államoknak a szenátorai, ahol egyébként mondjuk sok megújuló energiát használnak.
Dinnyés István: Egyébként, ha belegondoltok, az mellett, hogy most szükség van rá, mert itt az AI, meg van érdekeltség is. Tök veszélyes amúgy lemaradni egy olyan technológiai forradalomból, ami lehetséges, hogy nagy áttöréseket hozhat a későbbiekben. Tehát hogy én értem, hogy meg kellett felelni azoknak a várakozásoknak valamilyen szinten, amiket mondott a kampányban, de kicsit kitekintve, ha vannak tanácsadói, szerintem ez egy veszélyes dolog, hogy nyilván nem annyira veszélyes, mintha mondjuk az AI-t fogná vissza, de hasonlóan ez is egy nagyon fontos technológia, és hogyha elhúz benne Kína, mert ott ugye nincsenek ilyen szabályozások, abban az USA is nettó vesztes tud lenni.
Szemán Ákos: Egyébként ebben szerintem a Trump egy kicsit veszélyesnek érezte, hogy az elmúlt egy hónapban már megcsinálták ezt a törvényt, nagy nehezen áttolták július 4-én, aztán három nappal később kiadott egy elnöki rendeletet, ahol azt mondta, hogy márpedig a nem tudom, a Pénzügyminisztérium alá tartozó adóhatóság nézze meg, hogy mit jelent az, hogy a kivitelezés elkezdése, és hogy ezen szigorítsanak. Két hétre rá kiadtak egy ilyen előirányzást, vagy pár héttel később, hogy ez hogy működik. Megörültek a befektetők, mert nem volt olyan szigorú. Két nappal később kiírta a Twitterre, hogy minden megújulós projektet le fogunk állítani. Tehát, hogy ilyen kicsit ilyen szempontból azért inkább retorikának érzem egyébként sokszor, amiket ír, mert maga a szabályozói kockázat azért szerintem már azért nagyrészt mögöttünk van.
Dinnyés István: Igen. Talán még ezzel kapcsolatban az érdekelne, hogy a First Solar-t említetted, hogy azt most így kedvelitek, hogy itt ez a zászlóshajója, és igazából ennyi, hogy ez a legminőségibb cég a szektorban, vagy egyéb okok miatt is elrettegtétek a voksotokat?
Szemán Ákos: Hú, ez egy nagyon jó kérdés. Alapvetően egyébként igen, ez egy zászlóshajója szerintem a szektornak, több ETF-ben is amúgy ez az egy ilyen nagyobb, legnagyobb kitettség. Ami miatt viszont érdekes, hogy ők azért is jók, mert nekik jár ez a sok gyártói adókedvezmény, tehát ennek tényleg nagyon nagy szerepe van abban, hogy ők magas árrések mellett dolgoznak. A másik oldalon meg ott van, hogy azért mégiscsak van egyfajta protekcionizmus az USA-ban, hogy ne használjanak kínai gyártású cuccokat, merthogy ezeknek a nagy része egyébként a napelemes dolgoknak az ellátási lánca az Kínából jön. Ők egy picit más technológiát használnak, tehát ilyen szempontból függetlenek, és be is vannak védve. Tehát ilyen szempontból jók. Ha nem lennének ezek az adókedvezmények, akkor azért viszont már egy picit nehezebb helyzetben lennének, de ez még azért pár évvel odébb van.
Sándor Balázs: Na, úgy néz ki egyébként, hogy az amerikai áruimporton belül Kínának a részaránya az 10% alá lement egyébként az idei első félévben. Ez magasabban volt 13 százalék, meg afölötte volt még itt az elmúlt években, 2017-ben 20 százalék fölött volt. Tehát látszik, hogy csökken az importált volumen, mégis van egy olyan termékszegmens, nem biztos, hogy jó szót használok, ahol stratégiailag fontos termékszegmens, ami miatt viszont láthatóan Donald Trumpnak is visszavonulót kellett fújnia pár hónappal ezelőtt itt a nagy vérmes vám ígéretekből, ahol továbbra is nagyon nagy az amerikaiaknak a Kína függősége, és ezek a ritkaföldfémek. Szerintem beszéljünk már egy picit erről Ákos, hogy ezek mik ezek? Mik ezek egyáltalán? Hogy kell ezeket elképzelni? Mi történik itt?
Szemán Ákos: Ebben elég nagy katyvasz szokott egyébként lenni, én azt vettem észre. A ritka földfémek, tehát sokszor az van, amikor mondjuk ilyen médiaorgánumot nézel, hogy ritkaföldfémekről írnak, és akkor utána írnak még lítiumról, meg rézről, meg ilyesmi, az nem ritka földfém. A ritka földfém az ilyen 17 darab elem a periódusos rendszerben, amik nagyjából hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Tehát, hogy ez egy fix csoport, 17 darab elem. Azért szokták összekeverni, merthogy azért kritikus nyersanyagokról is szoktak beszélni, de az meg egy picit más fogalom, az inkább egy ilyen gazdasági vagy geopolitikai fogalom, mert ott meg attól függ, hogy mi számít kritikus nyersanyagnak, hogy egy ország mit tud termelni, vagy ki számít neki mondjuk baráti országnak. Ilyen szempontból a ritkaföldfém lehet kritikus nyersanyag is, de egyébként meg egy tök különböző dologról van szó, tehát ez egy fix terület. Ami érdekes itt az amerikaiak szempontjából, hogy nekik van egyébként egy nagy ritka földfém bányájuk, ez az MP Materials nevű cégnél van, a Mountain Pass nevű bánya, ez az USA-ban van, és ők adják a globális ritka földfém kínálatnak a 15 százalékát. Akkor mégis mi a probléma, hogyha van egy ilyen nagy termelők, miért van ilyen problémájuk Kínával? Azért van, mert gyakorlatilag a ritka földfémeken belül is van többféle elem, ahogy mondtuk. És ebből van mondjuk 4 darab, ami egyébként fontosnak mondható. Kettőt termelnek ebből a Mountain Pass nevű bányában, a másik kettőt abból meg gyakorlatilag elhanyagolható mennyiséget tudnak kitermelni, mert ez ilyen a geológia. És erre a másik két elemre is szükségük van, csakhogy az a helyzet, hogy Kínának van ebből mondjuk elég sok, meg ahol még ebből a két ritka földfémből van, ez egyébként a diszprózium, meg a terbiumról van szó. Ezek ilyen szubtrópusi vidékeken vannak még ilyen Mianmar, Laosz, nem egy triple A országról van szó szerintem, és ugye Kína meg bevezetett exportkorlátozást. És ez volt, ami a Trumpnak is ugye problémákat okozott, merthogy ilyen mágnesgyártásnál használják ezeket a ritka földfémeket, és ez a kettő, ami nekik nincs egyébként az USA-ban, ez kell ahhoz, hogy a mágnes az jó minőségű legyen, javítja a hatóképességét a mágnesnek.
Sándor Balázs: De mihez kell ez? Miért ilyen fontosak ezek?
Szemán Ákos: Ezek ilyen elektromos motorokban használják legtöbbet, elektronikus kütyükben, hadászatban, védelmi iparban is van szerep, most nem is tudom, drónoknál, vagy ilyen hasonló dolgokban, és pont július közepén az USA-nak a védelmi minisztériuma kötött egy megállapodást ezzel az Empire Matherials nevű céggel, ahol azt mondták, hogy adnak nekik, vagy hát beszálltak 400 millió dollárral a cégben, 15 százalékos tulajdonosok lettek benne, és egy 10 éves szerződést is kötöttek velük, ahol egy ilyen árfolyampadlót adnak nekik jóval magasabban egyébként, mint a piaci árfolyam. És erre egyébként a cégárfolyam azért elég rendesen megugrott, nem tudom, most már háromszorosára felment egy pár hónap alatt. Ami tök jó, tehát hogy ez a része meg van oldva, a mágnesgyártást meg fogják csinálni az USA-ban, tehát ilyen szempontból egy picit függetlenedni fog az USA Kínától a következő években. Csak még mindig ott van ez a problematika, hogy ez a két ritka földfém az még mindig nincs nekik, ezt valahogy majd meg kell oldaniuk.
Dinnyés István: Egyébként máshol kéne kijutni Ausztráliába, ott például mennyire fordulnak ezek elő ilyen gyakorisággal?
Szemán Ákos: Képzeljétek el, hogy a világ ritka földfém termelésének 85 százalékát öt darab bánya adja. Ebből három van Kínában, egy az USA-ban és egy Ausztráliában, és ott sincsenek ezekből a nehéz ritka földfémekből. Ezek gyakorlatilag csak Dél-Kína, Mianmar, Laosz ilyen helyeken fordulnak elő.
Dinnyés István: És feltárással foglalkoznak ezzel aktívan? Tehát, hogy mennyi az esély rá, hogy mondjuk máshol találnak ilyet, hogy ez nagyon.
Szemán Ákos: Hú, hát ez egy nehéz műfaj egyébként, mert a nyersanyagokon belül ez a ritkaföldfém az egyik legbonyolultabb, mert azért nehéz, mert egyrészt a minőségének is jónak kell lennie, de amúgy maga a piac az nem egy nagy volumenű piac. Sokat nem használnak belőle, tehát hogy tényleg jónak kell ahhoz lenned, hogy még profitot is tudjál termelni. Például itt van ez az Empire Materials, az, hogyha nem kaptak volna ilyen szerződést, akkor egyébként veszteségesek lennének.
Sándor Balázs: Ez lett volna a kérdésem, hogy ezt befektetőként, ezt mit tudsz ezzel kezdeni? Nagyon vonzónak hangzik, hogy van egy a neve is ritka, nagyon fontos, csak pár szereplő tudja. Hát ez a befektetőként a mennyország?
Szemán Ákos: Nehéz egyébként, tehát van több cég is a szektorban, de egyébként azért elég óvatos lennék ilyen befektetési szempontból. Ugye van ez az Empire Materials, én azt gondolom, ez már az elment kategóriába tartozik. Nyilván mindig mehet felfelé, soha nem tudjuk, de szerintem ez már egy picit az elment kategória. Van Ausztráliában a Linas nevű cég, ami még viszonylag nagy. Talán azt érdemes esetleg megnézegetni, azért nyilván annak nagyobb a likviditása, egy kicsit ilyen biztonságosabb, talán még nem ment el annyira, de ott például tudom, hogy a következő években lehet, hogy lesznek ilyen költségproblémák, vagy ott emelkedhetnek jelentősen a költségek, úgy emlékszem. Ami még szerintem érdekes lehet, hogy a szektorban van egy ilyen, ha jól emlékszem, európai mágnesgyártó cég, a Nio Performance Materials, az is egy ilyen érdekes cég, ha jól emlékszem, hogy torontói tőzsdén kereskednek vele.
Sándor Balázs: Nagyon picinek hangzik.
Szemán Ákos: Nem olyan pici egyébként. 500 vagy 600 millió dollárosat szed legalább. Szubjektív.
Sándor Balázs: Relatív, relatív értem. De valóban igen, tehát hogy azért az már úgy egyértelmezhető.
Dinnyés István: És ezeket nem tépték meg, amiket az utóbbi kettőt, amit mondtál. Mert hogy ez tényleg annyira ilyen köztudatban lévő topik volt az utóbbi hónapokban.
Szemán Ákos: Relatíve, azért már ezek is mentek. Szerintem, ha nem is duplázták, de mondjuk egy 60-70 százalékot biztos mentek, de azért nem három vagy négyszer esztek így az elmúlt időszakban. Nyilván lehet még van egy csomó egyébként ilyen kisebb termelő, vagy ilyen fejlesztéssel foglalkozó cég, de ők azért elég spekulatívak. Én még hirtelen egy jut egyébként eszembe, amit mondanék, az a Brazilian Rare Earths nevű cég, ez is egy ausztrál tőzsdén kereskedett cég, ők ilyen ultra magas minőségű, ilyen ritkaföldfémet találtak Brazíliában. Azért érdekes, mert egyébként ritka, hogy ilyen magas minőséget találnak, meg elég jó mennyiségben, és ami még érdekes volt, hogy egyébként ebben 5 vagy 6 százalékos tulajdonosa Gina Rinehart, aki a leggazdagabb ausztrál is, és neki egyébként az NP-ben is, meg a Linasban is van részesedése.
Sándor Balázs: Tök érdekes ez a, csak hogy egy kis átkos, brazil sztori ugye, Brazíliát, mint régiót egyébként kedveljük. Tehát egy nagyon olcsó piac a brazil piac, van egy nagyon magas reálkamat. Nyilván van oka, tehát költségvetési adósságproblémák látszanak, ugye hamarosan választások, nyilván ezekből a kockázatokból fakadóan, de én azt gondolom, hogyha ezeken átlép, ugye van egy nagy puffer reálkamat oldalon, relatíve kevésbé érintett az amerikai vámháborús kockázatok által egyébként, hogyha bejön ez a fajta, amit említettem, stagfációszerű kockázatok erősödnének mondjuk a következő időszakban, ugye ez a brazil piac, ez kifejezetten egy, én azt gondolnám, hogy egy ilyen környezetben szintén tudna jól teljesíteni. Tehát ez most egy ilyen érdekes brazil Mexikó, ami nálunk ilyen módon ott van.
Szemán Ákos: Meg egyébként is van, amelyik, vagy legalábbis én azt látom, hogy van egy ilyen jobbos fordulat itt a dél-amerikai országokban, tehát hogy oké, kezdődött a Mileivel, de hogy szerintem van más is. Például most Bolíviában tudom, hogy két olyan jelölt van, aki mind a kettő kapitalista, és hát az elmúlt 20 évben végig gyakorlatilag valós elnökök voltak.
Dinnyés István: Befektetőként, aki hosszabb távra gondolkodik, végül is ezek olyan részvények, amiket hosszú időtávra szoktak ajánlani jellemzően befektetési alapokban, ETF-ekben. Tehát ez a mély olcsóság, az, hogy aktiválódjon valamikor, és kijátszódjon, arra azért látunk esélyt.
Sándor Balázs: Így van. Igazából ezek is ilyen megatrend, ez nem megatrend kategória, de alapvetően ez az olcsó kategória, és vannak ugye a megatrend kategóriák, azért arról is beszéltünk már párról, hogy az AI is ilyen, de ilyenek ezek a súlycsökkentő gyógyszerek?
Dinnyés István: Igen, igen. Itt ugye, amikor talán legelőször ebben a podcastban még évekkel ezelőtt először volt szó meg a trendekről, ez volt az egyik, ami így felmerült, hogy ezt kevesebben ismerik, és gondoltam, hogy beszéljünk róla egy kicsit, mert ugye azóta volt egy részről velünk egy nagy felfutás, meg most volt egy nagyobb visszaesés is bennük, és talán, ha még azt gondoljuk, hogy él ez a megatrend, akkor lehetséges, hogy ugyanúgy több évre vonatkozóan itt ezt megint érdemes lehet szétnézni. Ugye szerintem csak tényleg egy felfrissítésképp. Ott ezek a GLP One nevű gyógyszerekről van szó, amik ugye így lefordítva ez a glukagon szerű peptidekről beszélünk, amelyek ugye abban segítenek, ez egy hormon, hogy ugye az étvágyszabályozás, vércukorszint szabályozás, anyagcsere szabályozás. És ugye ezek alapvetően tényleg ilyen vércukorszint szabályozásra jöttek létre, aztán rájöttek arra, hogy nyilván ez az étvágyat is tudja csökkenteni, anyagcserét tudja gyorsítani, és ennek megfelelően ugye könnyen le lehet vele fogyni. De erről ugye hosszasan, nem hosszasan, de beszéltünk tényleg anno, meg már mondom, ez egy nem lerágott csont, de hogy azért erről már azért nagyon sokan tudnak. Ami érdekes volt szerintem, hogy akkoriban igazából két nagy név volt olyan gyógyszergyártó, aki itt leginkább ezzel kapcsolatban szóba jött, ugye ez a Nova Nordisk volt, az egyik, a másik pedig ez az Eli Lilly. És azóta egyébként azért változott a piac. Itt most kis papírokba nem mennék bele, vagy nem mindegy, kicsi papír, de a többi gyógyszergyártóba, de hogy egyébként már több mint 20 cég fejleszt amúgy ilyen típusú készítményeket. Maguk az eredmények is, mármint a fogyási eredmények is úgy tűnik, hogy jobbak lesznek, tehát most ugye ez úgy indult, hogy olyan 10-15 százalékos fogyás elérhető ezekkel a szerekkel. Most már 15-20, és ahol amik a csőben vannak, ott pedig már ilyen 20% feletti valahol még ennél sokkal több. Tehát, hogy mennek ebbe az irányba nagyon komolyan a fejlesztések. Nyilván amikor ennyi ember használ ilyen szereket, akkor azért vannak mellékhatások, de olyan nagyon szörnyű mellékhatásról azért nem annyira lehetett hallani. Ugye ehhez hozzájárult nyilván az is, hogy azért cukorbetegség, ahogy mondtam, ezeket már használták jóval korábban. Tehát várható volt, hogy nagyon nagy probléma vélhetően nem fog előkerülni. Ami szerintem érdekes volt, hogy ugye itt ennek a prémium cége szerintem az az Eli Lilly lett, és ez látszik az árfolyamon is, hogy a Nova Nordisk az azért lemaradóban volt, és néhányan úgy gondolják, hogy most a Nova Nordisk olcsóbb, de szerintem ez amúgy nem egészen igaz. Tehát hogyha az üzletfejlesztését, a kutatás fejlesztését megnézzük az Eli Lilly-nek, szerintem sokkal jobb. Tehát a Nova Nordisk azért ezt a piaci versenyt kicsit üzleti oldalról is benézte, nem tudott annyira reagálni a többi gyógyszergyártónak igazából az új fejlesztéseire. Az elején én ezt nem annyira látom. Most ott is volt ugye legutóbb a beverésnél egy probléma, hogy talán ez a szájon át, mert hogy most már olyan irányba is fejlesztik, hogy szájon át is lehessen például ezeket alkalmazni, ott a tesztperiódusnál nem annyira jól sikerült, de hogy így távolról ránézve még mindig úgy tűnik, hogy ha ennek, ha ezt megatrendnek nézzük, akkor ez lehet, hogy erős, de az AI-nak az Nvidia mondjuk a főzászlós hajója, a napenergiának, meg ez a First Solar, itt azt mondanám, hogy ennek továbbra is az Eli Lilly. Ez igazából inkább kérdés volt, mert Nova Nordiskkel ez nagyon együtt ment, de most jelenleg ezt szerintem látva az eddigi eredményeket, látva azt, hogy kinél mik vannak a csőben, milyen fejlesztések, nekem úgy tűnik, hogy ők nem azért forognak prémiumon, mert egy USA-cég vagy bármi, hanem egész egyszerűen jobb az üzletpolitikájuk és jobbak a fejlesztéseik is. Ami szerintem itt érdekes, és erről beszélhetnénk egy kicsit. Itt mondom, van sok cég, sokan fejlesztenek, erre szerintem egy külön adást lehetne szánni, hogyha ez valakit nagyon érdekelne, de nem is ez szerintem most itt a legérdekesebb topik, hanem ha már így befektetésekről beszélünk. Ugye nagyon sok ilyen megatrendnek, vagy bármilyen nagyobb trendnek vannak ilyen másodlagos hatásai. Ugye az AI-nál is ez volt az energiaigény, vagy az, hogy próbáljuk kitalálni, hogy kik lehetnek a nagy vesztesei, kik lehetnek a nagy nyertesei. És ugye itt is, ha belegondolunk, hogyha ez tényleg egy ilyen globális jelenség, hogy egyre többen ilyen súlycsökkentőket használnak, egyre többen lefogynak ez miatt, akár rövid idő alatt, akkor feltehetnénk szerintem befektetőként a kérdést, hogy mik lehetnek azok a cégek, amik ebből profitálni tudnak, vagy akár veszítenek majd, hiszen ugye most jutunk el szerintem abba a periódusba, amikor gyakorlatilag eltelt annyi idő, hogy ez tömegével megjelenjen úgymond a piacon. És hát nem tudom, hogy van-e tippetek rá, vagy ötletetek rá. Az egyik ilyen, ami nagyon adja magát, az nyilván egyébként a plasztikai sebészet, meg bármilyen esztétikai beavatkozás. Ugye, hogyha nagyon gyorsan lefogysz, és nagyon sokan nagyon gyorsan lefogytak, akkor ugye sajnos nem feltétlenül úgy néz ki a bőröd, testtartásod, ahogy korábban, mert ugye nem tud alkalmazkodni annyira hozzá a bőr. Van is egyébként erre, tehát ezzel foglalkoznak, megjelent sok embernél az arcán, hogy egy kicsit beesettebb lett, és van ennek egy elnevezése is most ilyen szleng, ez az Ozempic Face. Ugye az Ozempic az talán a Novo Nordisknak pont ez a gyógyszere, és ilyen Ozempic Face-nek nevű, tehát beesettebb, ugye egy kicsit lógósabb, ahogy kinéz az ember bőre, és ugye értelemszerűen tök jó, hogy lefogytál, de hogy igazából azért is fogytál el, hogy egészségesebb legyél, és hogy egy kicsit jobban néz ki. Tehát, hogy úgy tűnik, hogy erre azért lesz igény, és ez nem csak ilyen feltételezés, mert már valamennyire meg is jelent, a Mckinsey-nek volt talán egy kutatása, ami azt mutatta egyébként, hogy azok, akik ebbe az esztétikai kezelésekre jelentkeznek most az USA-ban, egyre többen érkeznek ilyen GLP van, tehát ebből a fogyasztószeres háttérrel. És vannak egyébként ilyen cégek a tőzsdén, és ami itt ezeknél érdekes szerintem, ezek viszont nincsenek túl. Tehát ez a szektor, ha szektornak nevezzük, mert nyilván ez azért nem egy nagyon széleskörű részvénypiac, azért nem egy ilyen szerencsés időszakon van túl. Tehát, hogy ez azért inkább büntették az elmúlt időszakban a piacok. És ugye itt felmerül a kérdés, hogy azért ez nem adhat neki egy olyan hátszelet a következő évekre nézve, hogy akár ez egy jó befektetés legyen.
Sándor Balázs: Hát akkor a nap végén azért, hogy mondjam, vámkockázatok, korrekciós veszélyek ide vagy oda, de hogy a nap végén azért azt lehet mondani, hogy igazából mindig lehet találni, vagy legalábbis a mostani környezet azért még mindig olyan, hogy lehet találni olyan sztorikat, olyan szegmenseket, olyan trendeket, amikből befektetőként azért érdemes lehet.
Dinnyés István: Igen, én is azt hozzátenném, hogy amikor beszélgetünk a piacokról, ugye néha-néha van egy határozottabb véleményünk, de hogy azért nagyon gyakran jön a befektetések világa, hogy nagyon sok a pro kontra. És pont ezért keressük ezeket a trendeket, ezeket az alulárazott régiókat, mert 100%-os valószínűséggel soha nem tudunk nagy valószínűséggel biztosat mondani befektetőként, viszont vannak olyan hosszabb távú trendek, vagy akár lehetőségek, amelyekbe viszont ilyenkor is be merünk fektetni, és ez igazából szerintem a szakmának az egyik legfontosabb kulcsa és lényege, mert amúgy rövid távon nagyon sok a zaj, nagyon sok az információ, ezt folyamatosan senki sem tudja napról napra megmondani, hogy milyen irányba fog elbillenni. Ellenben lehetőségek, ahogy te is mondtad, azért adódnak főleg most ebben a világban, ahol nagyon sok a fejlesztés, nagyon sok a feltalálás, technológiai forradalom, egyéb forradalom, úgyhogy igen.
Sándor Balázs: Köszönjük szépen a figyelmüket itt az OTP Global Markets Podcast epizódjában, ahol beszélgetőtársaim, Dinnyés István és Szemán Ákos voltak. Köszönjük szépen. Viszonthallásra, viszontlátásra!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek