Megéri-e gyémánt karórába fektetni, vagy csak a szépsége számít?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Olaj helyett: Meglepő eszközök a befektetői radaron
Az olajpiac látszólag csábítónak tűnhet, de a strukturális kilátások egyelőre nem indokolják, hogy hosszú távon erre tegyenek a befektetők. De hol van akkor az igazi lehetőség? Például az agráriumban!
Befektetői dilemmák bizonytalan időkben – mit áraz most a piac?
Rekordokat döntögetnek a részvénypiacok – miközben geopolitikai feszültség, emelkedő infláció és jegybanki bizonytalanság árnyékolja be a képet. Mi mozgatja valójában a befektetőket? Mikor válik a kivárás a legnagyobb kockázattá, mit várhatunk a Fed élén beköszönő új elnöktől – és mit jelent mindez egy magyar megtakarító portfóliójára nézve?
Az orosz–ukrán háború kitörése óta sok befektető fordult a luxus ékszerek és órák piaca felé, hiszen ezek viszonylag gyorsan és egyszerűen értékesíthetők.
Miben más, ha valaki rózsaszín gyémántba fektet ingatlan helyett? Mire érdemes figyelni, mielőtt ékszereket vagy drágaköveket vásárolunk befektetési céllal? Ezekről beszélgetett Fertőszögi Péter, a BÁV ART művészeti igazgatója, Horváth László, az Ékszer és Óraszakmáért Országos Alapítvány alapítója, Dercze Zoltán, az OTP Global Markets Advisory vezető tanácsadója, valamint Gede Balázs, a Millásreggeli műsorvezetője.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Megéri-e gyémánt karórába fektetni, vagy csak a szépsége számít?
A podcaststúdióban 4 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 4 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast hallgatóit! Ismét egy izgalmas témával jelentkezünk, műkincspiac nem először. Emlékeim szerint a Podcast sorozat első adása is valami ilyesmiről szólt. Én már amióta én vezetem a beszélgetéseket, én is csináltam ilyet, és ez most a harmadik alkalom minimum. Kicsit szűkítjük a fókuszt, mert korábban általános műtárgypiaci tendenciákkal, ismeretekkel foglalkoztunk arról, hogy hogy lehet hozzáfogni ehhez, hogy lehet gyűjteni, most egy picit az ékszer és az órapiacra fókuszálunk.
Vendégeim a beszélgetésben Fertőszögi Péter, a BÁV művészeti igazgatója, Horváth László Ékszer és Óra Alapítvány alapítója, Dercze Zoltán az OTP Global Markets Advisory vezető tanácsadója, és jómagam, Gede Balázs vagyok, köszöntjük a kedves hallgatókat, nézőket még egyszer. Na, hát akkor nézők óra és ékszergyűjtés, vagy annak a piaca. Kezdjük azzal, hogy mennyire népszerű ez. A legutóbbi alkalommal főleg egy festményfókuszú beszélgetést folytattunk, de azért próbáltunk kitérni nagy általánosságban mindenre, ami gyűjthető. Hol van most körülbelül hova helyezhető el az ékszer és az óra ebbe a szép, hát hobbi, befektetés, sok mindennek lehet nevezni a gyűjtést.
Fertőszögi Péter: Mi minden évben megcsináljuk a Műtárgybefektetési Index című kutatásunkat, és én annak alapján tudok válaszolni erre a kérdésre, hogy a festmények mögött a második helyen szerepel az ékszer, mint befektetés, és a műkereskedelemben, mint egy népszerű tárgytípus. Ezt egyébként mutatják a művészeti aukcióink is, hiszen nálunk az első nap az gyakorlatilag az ékszerekről, nemesfémekről… az ékszerekről szól alapvetően. Ide néha bekerülnek ezüstműtárgyak is, illetve én azért meglehetősen együtt kezelném most már, mert műkereskedelmi szempontból nagyon kiegészíti egymást a márkás karórák piaca, ami sok esetben ékszerórává is tud válni, tehát van egy közös halmaz, és azt kell, hogy mondjam, hogy ez a befektetők körében nagyon komolyan a második helyen áll a festmények után. Hát nyilván az a legnagyobb piac, de szorosan követi az ékszer.
Műsorvezető: Tehát a másod, bocsánat, igen?
Horváth László: Hát én 32 éve vagyok ezen a területen, gyerekkorom óta imádom ezt a területet, nagyon komoly szenvedélyem. Én is meg tudom azt erősíteni, amit Péter mond, hogy egyre tudatosabbak a vásárlók. Nagyon kevesen tudják azt, hogy az ékszerdrágakő és még az óra is lehet rendkívül jó befektetés, és ami egy nagy előnye jelenleg, köszönhető itt a háborúnak is sajnos, hogy ezek olyan befektetési eszközök, ami mondjuk nem egy ingatlan. És ezt egyre jobban látják a vásárlók, hogy mondjuk egy ingatlant eladni akár hónapokig tart, de mondjuk egy befektetési ékszertóra drágakövet, azt mondjuk egy megfelelő aukciós házba, az viszonylag gyorsan, ahogy nálatok is vannak az aukciók, ott is gyorsan viszonylag likviddé lehet tenni. És a tudatos vásárló most már nem vesz meg egy hétköznapi ékszert, hanem mondjuk van úgy, hogy hónapokig, évekig gyűjt, és mondjuk egy befektetési drágakövet vásárol meg, ami mondjuk egy ritka kő. És ez egy nagyon komoly terület jelenleg, persze világviszonylatban az ázsiai terület hasít. Tudjuk nagyon jól, miért, a gazdaság rendkívül jól megy náluk, de szerintem Európában is, ha mondjuk megnézzük a történelmi mivoltát és mondjuk az angolszász modellt tekintjük, az 14-1500 évre tekint vissza, ami rendkívül komoly, persze ezt mi nem tudjuk produkálni. És ez persze abban az időben mindig egy politikai státuszszimbólum volt. Szoktam mondani, hétköznapi ember hogy érti ezt meg. Robin Hood, ugye? Ment a király meg a csapat az erdőben, és kirabolta, mit rabolt? Hát az aranyat, ugye? Az ékszereket, amit vittek. És ezt így mindenki megérti, és gyakorlatilag ezen a vonalon elindulva a XIX. században már ez egy tudatos befektetési formává alakult, és hát persze a XX. században, amikor bejöttek a nagy aukciósházak, itt a Sotheby's, Hasintgs, ezek profi értékesítésre és nagyon komoly árakra vitték a drágakő és műtárgykereskedelmet, ami rendkívül most tudatosan jól működik.
Fertőszögi Péter: Ez nem csak a Robin Hood sztori, hanem ugye történelmi mélységeibe megyünk vissza, akkor ugye itt alapvetően arról volt szó, hogy ez volt az a tárgytípus, amit leginkább tudtak kezelni elsősorban a zsidó vallású kereskedők a középkorban. Tehát akkor, amikor mindennapos volt, hogy a francia király kölcsönkért tőlük, aztán nem tudta visszaadni, akkor csinált egy pogromot és kiutasította őket az országból, akkor óhatatlanul nem véletlen, hogy általuk és az ő tevékenységük által alakul ki az ékszerkereskedő, drágakövet el lehetett vinni. Egy bugyellárisba el tudta vinni a vagyonát, és meg tudta menteni. A másik ilyen a váltó volt értelemszerűen, ahol a vagyonát át tudta menekíteni. Tehát ez nem csak az egyszerű Robin Hood-os történetből, hanem ebből ered. Nem lehetett földjük, ugye ők nem vehettek mást. Nekik olyanba kellett tenni a vagyonukat, ami gyorsan mozgósítható, nem tudta másba, más eszközbe, mert azt meg nehéz elvinni. Zárójelesen hozzáteszem, hogy a magyar piac egy pici piac. Nyilván itt szét kell választani az aukciós piacot és a galériást. Nálunk is jóval nagyobb a galériás, mint az aukciós. Az aukciós az a hab a tortán. De ami megkülönbözteti a korábbi beszélgetéseinkben az ékszeraukciós piacot, mondjuk a festménytől vagy a műtártól, hogy ez igazán nemzetközi. Tehát arról van szó, hogy míg a festménypiac és a műtárgypiac tradicionális magyar tárgyakkal dolgozik. És ezek a magyar tárgyak bármennyire fájó kimondani a Lajtától nyugatra kevésbé eladhatóak, ezek itt a magyar piacon képeznek igazán nagy értéket. Nagyon kevés az olyan tárgyunk, amely nemzetközi szintű műtárgy, addig az ékszerek nemzetköziek. Tehát aki ékszerbe fektet, hogyne, természetesen. Itt a legnagyobb világcégeknek az ékszerei vannak, de van egy alapvetés. Az arany az mindenhol arany. És egy háborús helyzetben az, hogy 14 vagy 18 karát ezt bárhol a világon lemérik, az annyi, hogy a gyémántba belenéznek, hogy ez milyen tisztaságú, milyen karátszámú. Tehát az ékszereknél van egy alapvetés. Ki kell fizetni a nyersanyagárat. Utána tőzsdei áron, így van. Utána következik minden más esztétikai kérdés, és az esztétikai kérdés is nemzetközi, tehát az, hogy könnyen kivihető, az nem csak a méretéből adódik, hanem egyszerűen abból adódik, hogy ugyanez a márkás karóra. Egy Rolex az mindenhol Rolex. Vagy egy komoly ékszercég, mondjuk mit tudom én, a Tiffanynak egy gyönyörű ékszere, az bárhol a világon ékszer, és ezeknek bizony nemzetközi áruk is van, tehát befektetési szempontból sokkal nagyobb biztonságot adnak a befektetőnek, mint mondjuk egy festménybe való fektetés, mert annak van egy hullámzása. Így van. Tehát ez kevésbé hullámzik ez a piac.
Horváth László: Bocsássatok meg, tehát még kiegészíteném, ne haragudj, nagyon fontos nemzetközileg, hogy ezek a drágakövek, ezek általában, amit nemzetközileg elfogadunk, az az Amerikai Gemológiai Intézetnek a GIA artifikátja, ennek a számát a gyémánt vagy a drágakő rangjába belegravírozzák. Tehát ezzel a világ bármely részén ezek a drágakövek eladhatók és azonosíthatók, és az intézet ő egy független intézetű, garantálja a drágaköveknek az eredetét.
Fertőszögi Péter: Ezt meg tudom erősíteni, mert a két aukciós rekordot mi tartjuk az elmúlt öt évben, előbb egy 8, azt hiszem 3 tized karátos gyémánt volt beleágyazva egy gyűrűbe, utána pedig egy nyakékbe volt beleágyazva egy 10,2 karátos, egy ilyen kicsit sárgás gyémát mind a kettő GIA tanúsítvánnyal. Tehát ezt csak így lehet eladni ezzel a nemzetközi tanúsítvánnyal. Ez olyan, mint egy órának is kell, hogy legyen egy száma, egy certifikátja, hogy tudjad azt, hogy pontosan az, és ez nem olyan kérdés, hogy valamelyik kollégánk, valamelyik ékszerész, vagy valamelyik műtárgy, vagy ékszerbecsüs belenézés azt mondja, hogy ez ennyi. Nem, ezt nagyon komolyan be kell vizsgálni, ez már egy olyan kategória. Itt azért több tízmillió forintos ékszerekről beszélünk.
Műsorvezető: Persze.
Horváth László: Sőt, bocsáss meg, ha megint kiegészítem, de ide illik szakmailag. Tehát, hogy amit a Péter mond, itt nagyon fontos a certifikáton kívül, ha mondjuk az egy vintage ékszer, hogy meglegyen a számlája, meglegyen az eredete, legyen egy historyja, akkor még értékesebb és még jobban igazolható az eredete, ezért még többet érhet.
Műsorvezető: Még visszatérünk ezekre.
Horváth László: Semmi gond.
Műsorvezető: Hogy ez a befektetési rész nagyon érinti, csak szeretnék egy teljes kört venni, hogy hogy látod, hogy így a saját ügyfélkörben, meg egyáltalán privát banki ügyfeleknél mennyire van helye az ékszer és az óra, drágakő gyűjtésnek vagy portfólió helyezésnek. Tényleg, ahogy említetted, két ága van. Van, aki esztétikából, szerelemből veszi, van, aki határozottan befektetési céllal, tehát bármilyen indíttatásból, de mennyire jellemző ez, vagy mennyire kell azon dolgozni és elmondani és edukálni őket, hogy ez egy portfólió, egy nagy vagyonportfólió eleme, része lehet.
Dercze Zoltán: Azt gondolom, az nagyon fontos, amit kérdeztél, hogy milyen céllal vásárolják az ügyfelek, alapvetően esztétikai, esetleg presztízs, vagy csak beleszeretnek, vagy pedig kifejezett befektetési céllal, hogy hozamot szeretnének rajta generálni. És itt egyébként visszafűzném, hogy hogyan alakult ez az egész piac, mondjuk az elmúlt években, amit én az utána olvasásom, kutatásom kiadott, hogy ugye itt a Covid utáni időszak az egy nagyon komoly hype-ot hozott. Alapvetően egyébként minden luxustermékben, nyilván emiatt a drágakő és az órapiacon is. Ennek elég egyértelmű oka az egyrészt a gazdaságokra öntött pénz a Covid után, csökkenő kamatok voltak, illetve nagyon sokan kripto, illetve egyéb mémrészvényekkel sok-sok pénzt kerestek, és diverzifikálni szerették volna a portfólióikat.
Műsorvezető: Illetve bocsássak, ha nem is kerestek, de a meglévőt sem nagyon tudták elkölteni.
Dercze Zoltán: Így van. És mindenféleképpen diverzifikálni szerették volna, ezért egy hatalmas hype alakult ki, és ezt támogatta, és azt gondolom, hogy egyébként ez talán az elmúlt éveknek a legfontosabb trendje ezen a piacon is, hogy az online kereskedelemmel a másodpiac olyan gyorsasággal virágzott föl, hogy nem feltétlen aukciókban kell gondolkozni, vagy galériákban, hanem sokkal könnyebben lehet akár venni, akár értékesíteni is ezeket a luxustermékeket, és így sokkal hozzáférhetőbb lett globálisan, én azt gondolom, átlagemberek számára, akik nem szakértők, nem gyűjtők, nem kifejezetten ezzel foglalkoznak. Én azt látom, hogy talán még mindig domináns az, hogy kevésbé befektetés sokkal inkább, mint presztízs, mint szerelem, valamit saját magunk megünnepelni, vagy esetleg ajándékba, ezek dominálnak inkább. Itt a 2021-2-es évben nagyon felfutott ez a trend, hogy befektetésnek milyen csodálatosak ezek az eszközök. Azért ez egy tévhit, úgyhogy ezt majd később, amikor ez szűkebben témába kerül, akkor ki fogom fejteni.
Műsorvezető: Hogyha már online piac, az mennyire elfogadható csatornája ezeknek a műkincseknek. Itt azért sokszor nagyon nagy értékről van szó, ahogy említettétek, certifikátok kellenek hozzá. Tehát van egy limit, egy határ, amit még online megvesznek a vásárlók, vagy tulajdonképpen bármit el lehet adni ezen a csatornán.
Horváth László: Az én tapasztalatom, bocsáss meg, az én tapasztalatom az, hogy gyakorlatilag rendkívül mód fejlődik az online piac. Covid óta olyan szinteket üt, hogy mindig azt mondták régen a kollégák, hogy nem lehet eladni gyémántot online, de el lehet adni online. Nézzük meg a nagy aukciós házakat, ugye? Ott ül telefonon az ügynök, és mondja az ügyfélnek, hogy hol tart mennyinél, és mennyit ajánljon érte.
Fertőszögi Péter: Az nem online, az egy más, az olyan, mintha képviselné.
Horváth László: Jogos. Az élő.
Fertőszögi Péter: Nem, az online. Abszolút jön föl a webshop, és ott látjuk azt, hogy évről évre nagyobb az érdeklődés, nagyobb a kattintás szám, nagyobb a vásárlási szám, egyvalami azonban igaz, és ezt el kell mondani, hogy az online folyamatosan foglalja a teret, de mindig alulról indul. Tehát mennél nagyobb értékű valami, mennél inkább befektetési célú, mennél magasabb kategóriába kerül, annál inkább kell a fizikai megnézés. Egy nagyon érdekes példát tudok mondani. Pont Covid volt. Covid ideje zárva volt minden, kereskednünk kellett. És természetesen ugyanúgy, ahogy máskor megpróbáltunk online aukciókat csinálni, mert ugye egy-egy ember bejöhetett az üzletbe, tehát átvenni át lehet, de nem tudtunk kiállítást csinálni. Tehát nem tudtuk megcsinálni azt, hogy hagyományosan, hogy bemutatjuk az anyagot előtte 10 napig, és utána megy a licitálás. Nyilván ebben a szituációban csak online. És nagyjából a BÁV ékszer aukcióin az ékszerek elkelése az olyan 75-80 százalék, tehát a kikiáltott ékszerek 75-80 százaléka elmegy. Mi ezt szoktuk meg. Na most a Covid alatt az első online aukciónk elkelési aránya 15 százalék volt. Egyszerűen azért, mert nem tudtak odajönni az emberek és felpróbálni. És egy ékszernél beletartozik az, hogy a hölgy felpróbálja, hogy jó-e a fülébe. Én a saját családomba is kerültem olyan szituációba, hogy azt mondtam, hogy de szép ez a fülbevaló, és azt mondta a feleségem, nekem annyira nem tetszik, és azt mondta a kolleganő, amikor ott voltunk, hogy hát azért próbálja meg. Beletette a fülébe, és borzasztó jól állt megvettem neki értelemszerűen. De mást látsz akkor, amikor fölpróbálod, és más, amikor egy ékszer csak a monitoron nézed, vagy megnézni, hogy mondjuk hogy viszonyul a nő dekoltázsához és egyéb. Tehát milyen a hosszúsága. Tehát ez egy ilyen műfaj, amit meg kell próbálni, tehát ez egy konkrét tapasztalat, ezért van az, hogy mennél magasabb ékszerkategóriába megyünk, annál inkább igényli a fizikai megtekintést, igényli a felpróbálást a hölgyeknél, ugyanez uraknál is az órával, vagy bármi egyéb. Agyűrűt meg kell nézni, hogy mekkora nem lehet azért úgy körülbelül, és hát a nagyon-nagyon drága ékszerek azok meg azt gondolom, hogy mindenféleképpen szerelem kell hozzá. Aztán hogy utána már ki és hogyan hajtja végre az árverezést, az egy más dolog. De ez az oka annak, hogy az online vásárlási platformon, ami teljesen online, hogy kiküldik a webshopból, és akkor az ember felpróbálja. Itt azért még alapvetően a kisebb árkategóriáért érdemes, itt a kisebb alatt néhány százezer forintról beszélek, de nem a milliós tételek jellemzően.
Horváth László: Megerősítem én is, amit Péter mond, de azzal kiegészíteném, hogy fiatal korosztály, az más. Tehát itt, amit Péter mond, nagyon sok középkorosztálytól fölfelé azt mondom, hogy igen, ez ragaszkodik ahhoz, hogy bemegy, megnézi, beleszeret. A fiatalabb korosztály, mondjuk egy kriptomilliárdos, ugye az Egyesült Államokban, azt mondja, illik a stílusomhoz, ugye? Csináltatott egy egyedi medált, megrajzolta, átküldte fotón az ékszerésznek, a Cartier-nek, hogy mit akar. Azt mondta a Cartier: ennyiért legyártjuk neked, és kiküldik neki. Persze ebben az esetben ő bemegy és átveszi, és akkor ott azért a Cartier egy olyan körülmények között adja át, ami megfelelő státusza, de ez az ékszerhez. A fiatal korosztály egyre jobban abban érdekelt, hogy ő nem, ő kényelmes, ő megveszi online, vagy megnézi videón, de egyetértek Péterrel, megerősítem. Tehát az, hogy beleszeress egy ékszerbe, azt látnod kell, azt a drágakövet látnod kell. És hát persze a gyűrűnél úgy, ahogy a Péter is mondta, hogy fel kell próbálni a gyűrűt is, a fülbevalót is, és értelemszerűen a méret meghatározó.
Műsorvezető: Hogyha már fiatalok szóba jöttek, korosztály tekintetében van-e valamiféle változás az elmúlt időszakban? Tehát a fiatalokat érdekli-e az ékszer, akár az óra is, nem tudom, átalakul maga az óra, a viselet és ugye okosórák, azokban is vannak már egész drága, magas technológiai megoldást képviselő, de amúgy egyéb más értékük nincsen, hogy ez mennyiben tartja vissza a fiatalokat, hogy ilyesmit vegyenek, gyűjtsenek, és mennyiben nem. Látok, érzékeltek.
Fertőszögi Péter: Szerintem a fiatalokat abszolút érdekli. Tehát ez egy olyan műfaj, amelybe a fiatalok gyakorlatilag belenőnek onnantól, hogy rendelkeznek egyfajta tehetőséggel, hogy maguk is meg tudják venni. Tehát más az, amíg egy fiatal kapja a szüleitől ballagásra, diplomaosztóra, erre-arra-amarra, de egészen más az, amikor meg tudja venni. És ugyanez látható az órapiacon is. Tehát elsősorban a magasan kvalifikált, jó állással rendelkező, jó jövedelemmel rendelkező fiataloknál látjuk azt, a főleg jellemzően a harmincas éveikben, hogy beszállnak erre a piacra. Ugye a húszas években még azért ritkább, hogy valaki eljut idáig. De az, hogy a '20-as évek vége, '30-as évek eleje beszáll erre a piacra, az abszolút jellemző. Férfiaknál egyértelműen a márkás karóra. Tehát azért itt van egy, tehát a márkás karóra az ma átveszi, mi úgy látjuk, egy kicsit a férfi ékszerek szerepét. A férfiak kevésbé hordanak ékszert, ma már nem divat a pecsétgyűrű, stb., ami régen hozzátartozott egy bizonyos értelmiségi munkához vagy egy családi tradícióhoz, helyette a márkás karóra. Ügyvédek, közgazdászok, az üzleti életben dolgozó emberek.
Műsorvezető: Az emberek, meg hogy az egzisztenciámat meg akarom mutatni.
Fertőszögi Péter: Státusszimbólum. Igen. Bizonyos értelemben, ahol kötelező az öltöny, kötelező az a fajta megjelenés, és ott bizony, mikor leülnek tárgyalni, akkor még arra is mosolyogva szoktam nézni a fiatalokat, még arra is figyel, hogy egy kicsit fölcsusszan a zakó, hogy nézzük már meg, hogy az Rolex-e vagy valamilyen más svájci óramárkának a megfelelő órája, és ezeknél az embereknél nem az okosórát látjuk. Lehet, hogy van neki okosórája, de azzal futni megy. A melegítőbe, vagy a szabadságát tölti. De az okosóra az ma nem egy státuszszimbólum, hanem a márkás karóra, ezek jellemzően automata szerkezetű, komoly órák, amelyek valamilyen szinten mutatják azt, hogy ő milyen társadalmi pozícióban van, mint ahogy ezt a hölgyeknél az ékszerek szokták többnyire, vagy a már említett olyan órák, amelyek egyben ékszerek is, tehát mondjuk a briliánsokkal díszített ilyen kis nagyon szép ékszerórák és egyebek.
Műsorvezető: Ékszermotívumokban sincs ilyen? Tehát most gondolok arra, hogy nem tudom, esetleg az art deco jobban kelendő, mert mégiscsak egy modernista irányzat, szemben egy még korábbi.
Horváth László: Motívumokat, bocsánat, én a márkákhoz kötöm. Tehát egy Cartier, azt tudjuk jól, hogy párduc, egy Tiffany, tehát mindegyiknek a türkizkék. Ugye mindegyiknek meg hát meg a hatkarmos brill gyűrű. Tehát megvannak mindegyik márkának a jellemzői, és persze mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályban ez státusz. Mi is a beszélgetésünk lényege? Pont ez, hogy miért érdemes ékszerdrága követés órát vásárolni. És úgy, ahogy a Péter is mondta, igen, én is megerősítem, hogy de itt nem szűkíteném le a férfiakra, mert egyre több üzletasszony státuszként viseli ezeket a márkás órákat. Ebben az esetben én azt mondom, hogy igen, nagyon fontos, hogy mind férfiaknál, mind hölgyeknél, mind az óra, mind az ékszer, mind a drágakő egy nagyon komoly státusz, és ezzel tudják azt jelezni, hogyha mondjuk küzdenek valamiért az üzleti életben, hol tartanak.
Fertőszögi Péter: Annyit árnyalnám, hogy ahol megvan a márka, ott nagyon függ, ott nyilván a márkába kell beleszeretni. Abba a dizájnba ez egyébként zárójelesen sokszor attól is függ, hogy például melyik híres ember, influenszer hordja, stb. stb. Tehát vannak jellegében az én kedvencem, már kétszer is aukcionáltuk a hajlított szög, ami gyakorlatilag kb. egy húszas szöget képzelj el aranyból, és az egy karkötő formára hajlítva egy nagy világmárka gyártmánya, elég az, hogy egy vezető színésznő vagy egy vezető énekes fölteszi, mindenki ezt akarja. Azonban csak a kérdés elejére visszatérve. Az azonban látszik, hogy ahol nem márka van, hanem mondjuk már történelmi múlt, ott azt látjuk, hogy olyan 20-25 évvel ezelőtt még a szecesszió virágzott egy kitűzőben, egy medálban ezek a nagyon finom áttört organikus formák, lepkék, satöbbi, és körülbelül az elmúlt 15 évben egyértelműen az art decojé vezető szerep, egyértelműen elsősorban a fehérarany vagy platina alapú ékszerekért, gyémántokkal kirakva, tehát minél egyszerűbb színvilág, minél semlegesebb színvilág, geometrikus díszítés, ma egyébként az aukciós piacon, az ékszerek aukciós piacán, legalábbis hazai szinten ezek a csúcstartók. Tehát ezek a legdrágábban eladott darabok. Mivel valóban a BÁV az, aki piacvezetőként képviseli árverési szinten is ezt a piacot. Tehát így egy elég jó rálátásunk van, hogy az igazán kiemelkedő tételeink ebből a kategóriából kerülnek ki.
Műsorvezető: Ha már piac, azt tudjuk, hogy mekkora piacról beszélünk itthon?
Horváth László: Az Ékszer és Óraszakmáért Országos Alapítványnak vagyok az alapítója, többek között azért is ülök itt. Ez egy 3200 kkv-s piac Magyarországon, tehát ennyi cég van jelen. 7-800 milliárd forintra becsüljük a forgalmat, mert rendkívül komoly az úgymond nem legálisan forgalomba kerülő ékszer, és nem kerül magyar fémjelezésre. És hát persze ebben benne van az is, hogy azért most jelentősen nőtt az utóbbi pár évben a nemesfémek ára, főleg az aranyé. Ez egy rendkívül komoly szám, én úgy gondolom, és nagyon sokan élnek ebből, hozzávetőleg 14-15 ezren. Tehát ha mondjuk ezeket a számokat nézzük, gazdaságilag egy rendkívül komoly gazdasági terület már csak Magyarországon is nézzük világviszonylatban.
Fertőszögi Péter: Én ezt könnyen le tudom mérni, mert bizonyos értelemben piacvezetők vagyunk, aukció és egyéb tekintetében, de összességében globálisan nézve tudomásom szerint is nem éri el a piaci részesedésünk az 5 százalékot ezen a piacon. Tehát itt már, ha valaki 1 százalékot a piacon erősödni tud, az egy óriási nagy.
Műsorvezető: Az egy óriási nagy.
Fertőszögi Péter: Az árverésen hozzáteszem, hogy azért elhangoztak olyan dolgok, hogy sajnos, és beszéltünk róla a műtárgypiacnál is. Azért ez is egy necces és szabad így mondanom, bizonyos értelemben fertőzött piac, mert azért Magyarországon tegyük helyre alapvetően piaci forgalomba, üzleti forgalomba magyar fémjellel ellátott hiteles ékszert lehet csak hozni. Na most hogyha megnézném azt a néhány ezer kkv-t, ami ebben benne van, hogy ezzel hány rendelkezik, akkor azért egészen más lenne a dolog. Tehát itt nagyon sok esetben fel kell hívni a befektetők és a vásárlók figyelmét arra, hogy legyenek óvatosak, mert a NEHITI által hitelesített, fémjelzett ékszerek azok, amelyek valóban forgalomba hozhatók, és ennek az egészen sajátos helyzetét aukcióra levetítve nekünk árverésenként van körülbelül két-három nagyon komoly tételünk, nagyon komoly tételünk. Itt tízmilliós kategóriákat értsetek, amikor nem tudjuk aukcionálni, mert a NEHITI nem fémjelzi, mert ugye abszolút zéró a megengedett kadmium például. Abszolút zéró. Ez egy ötvöző anyag.
Műsorvezető: Aha.
Ferőszögi Péter: Ha ezt találnak benne, azonnal piacképtelenné válik az ékszer. Mi nem hozhatjuk kereskedelmi forgalomba. Na most ezt gondoljátok bele, hogy ezt hányan megteszik, hogy akkor is kereskedelmi forgalomba hozzák, de elvileg nem lehet. Ez azért érdekes, mert ha valaki ezt az ékszert megveszi, például befektetési céllal valahol. Majd utána tíz év múlva elhozza a BÁV-hoz, mi nem biztos, hogy tudjuk árverezni.
Műsorvezető: Ez egy teljes, vagy úgymond piaci áron, ugye?
Fertőszögi Péter: Így van. Mert nekünk ezt hitelesíttetni kell, és sajnos ez nem is az, hogy értékcsökkenés, mi nem tehetjük meg, egy olyan cég, amely minden részletében tisztán játssza ezt a játékot, ha szabad így mondanom. Egyszerűen nem teheti meg, hogy kereskedelmi forgalomba hozza. Olyan például előfordulhat, hogy mondjuk a kadmiumot kimutatják valamelyik kapocsnál vagy egyébnél.
Horvát László: Forrasztásnál.
Fertőszögi Péter: Így van. Volt olyan, hogy azt kellett mondanunk egy drága ékszernél, hogy kérem szépen, csináljuk újra, forrasszák újra, cseréljük le a kapcsot, és utána átment a nehitinél, mert ott volt a probléma. De ezt nem mondhatod meg mindenhol, és nem szedhetsz szét minden ékszert. Nem tudják az emberek hozzák, és bizony csalódnak. Ugyanez, na most ez de pláne érvényes a külföldi ékszerekre. Innen-onnan-amonnan hozzák az emberek. Azért ezzel óvatosan kell bánni. Ez körülbelül ugyanolyan necces, mint a festménypiac.
Dercze Zoltán: Egyébként pont itt vetném közben, hogy most egy átlagos ügyfél, egy befektető, akinek nincs ilyen szakértelme, hogyan bízhat?
Műsorvezető: Na, ez lett volna a következő kérdés.
Dercze Zoltán: Nyilvánvalóan az internet korában azért könnyebb tájékozódni, de ugyanúgy sokkal könnyebb átverni is az embereket, és nyilvánvalóan vannak megbízható helyek, nyilvánvalóan azok magasabb áron dolgoznak adott esetben, hogyha mondjuk felbecsültetni kell egy ékszert, bármilyen luxusterméket. Tehát önmagában nem ingyenes az, hogyha én egy befektetésként akarok valamit. Főleg, ha el akarom adni, esetleg örököltem, valahogy hozzám került. Nem nagyon. Tehát egy átlagember nem tud információt gyűjteni arról magától, hogy milyen érték is lehet nála, és pont, amit itt említettél, hogy globalizálódott ez az egész piac, minden mindenhova áramlik, nagyon-nagyon nehéz kiszűrni, én azt gondolom egy átlagembernek, ha ő csak azt mondja, hogy én most belevágnék és vennék valamit, mert az majd jó befektetés lesz, hogy valóban olyan értéket kapott a pénzéért, amit szeretett volna?
Horváth László: Hát ez egy nagyon fontos kérdés. Itt például visszautalnék arra, hogy beszéltünk arról, hogy miért fontos, hogy egy nagyértékű ékszernek legyen számlája, eredete, ugye? Mert mondjuk, ha valaki megvesz Londonban, akár egy aukciós háznál, vagy akár egy ékszerüzletben egy ékszert, abban nem lesz magyar fémjel, ugye? Máris, ha mondjuk beviszi egy aukciós házba, és Magyarországon el szeretné adni, máris ők nem tudják olyan értéken bevenni, de ha mellé tesz egy számlát, máris más a kérdés. Mert akkor tudja az eredetét igazolni, és mondjuk egy Cartier az biztos nem játszik ezzel. Hozzáteszem, a Magyarországon sajnos a gyémántokat 4c alapján soroljuk be, ezt szerintem többen már ismerik, megvannak azok a kritériumok, a tisztaság, súly, stb., ami alapján mi ezt besoroljuk, és nem is másodlagos, hogy mondjuk Triple Excellentes egy kő, szoktuk mondani, hogy milyen lett a csiszolása, milyen lett a polírozása. Ugye, mert egy csiszolás megvan, hogy a gyémánt fénytörés alapján számoltak ki, és hogy tüzel egy kő, hogyha Excellent, ha kiváló a csiszolása, ha már Very Good, vagy ennél rosszabb, akkor nem úgy töri a fényt, nem úgy tüzel egy kő, szoktuk mondani. És itt jön az be, hogy Magyarországon nagyon kevesen értenek még a szakmán belül is a drágakövekhez, és ha mondjuk egy ékszerüzletben szeretne ma valaki vásárolni egy gyémántot, akkor én azt merem mondani, hogy 99 százalékban nem azt kapja, ami a certifikátra van írva, amit kézzel így ráírnak sajnos. Rengeteget küldenek nekem, mint ékszervéleményvezér a socialbe fotókat olyan certifikátor, amit a kolléga állított ki, hogy Moissanite Diamond. Tehát most akkor döntsük el, hogy az Moissanite vagy Diamond. És ez csak egymillió példát tudnék sajnos mondani. Ezért is van az etikai kódexe az alapítványnak, és most elkezdtük ezt kommunikálni, hogy a kollégák csatlakozzanak, erre egy etikus magatartást kell fölvennie ebbe a szakmának, hogy mindenki megfelelő minőségű követ áruljon, és ugyanazt írja a certifikátra, ami az a kő tulajdonságokkal rendelkezik. Ez egy nagyon fontos szerintem, mert sajnos ez nem így működik.
Műsorvezető: Abszolút, és fontos, hogy most is felhívjuk a figyelmet erre, igen.
Fertőszögi Péter: Úgy szoktuk mondani mindig, hogy csak tiszta forrásból. Tehát utána kell nézni mindenkinek, ezt minden vásárlónak be kell tartani. Ez a festményeknél, műtárgyaknál épp így van. Ne akarjon valaki milliós festményt az Ecseri piacon venni.
Műsorvezető: Igen, ezt már meg is beszéltük, hogy ugyanez a játék, igen, ott erről van szó.
Fertőszögi Péter: Ha vesz egy márkás karórát, akkor azt olyan helyen vegye, ahol ott a doboz, ott a karóra, ott van hozzá a plasztikkártya, a gyári szám, a certifikát, az egyéb, mert ez a csomag együtt érvényes. Tehát amikor mi árverezünk egy órát, akkor olyan órát tudunk árverezni, aminek van doboza, van certifikátja, rendben van minden szempontból. Ugyanez vonatkozik az ékszerekre, ahogy mondtad, a külföldi ékszerekre. Azért ez nem azt jelenti, hogy ne vegyen valaki Londonban egy szép ékszert, mert akkor Magyarországon nem tudja eladni, el tudja adni, csak el kell vinni a NEHITIbe, és néhány ezer forintért fémjeleztetni, de ott lesz a certifikát, azt tudják ellenőrizni, azt meg tudják nézni, de a legfontosabb tanács bárkinek, hogy olyan helyről vásároljon, ahol van egy konkrét leírás, azért felelősséget vállalnak visszavásárlási garanciával, hogyha nem az. És bizonyíthatóan, mert ez egy bizonyítható kérdés, akkor az illető vissza tudja vinni, mert az, hogy itt egy gyémánt milyen csiszolású, vagy milyen tisztaságú, ezen százezrek meg milliók múlhatnak. És ezt nem látod szabad szemmel. Tehát ez egy ilyen értelemben nehéz piac, tehát nem szabad elcsábulni attól, hogy ott én olcsóbban megkapom, meg ott én a másikat megkapom. Megvannak a piacnak azt gondolom azok a szereplői, akik maximálisan vállalják ezért a felelősséget. És akkor egy utolsó befektetési, mert ha valaki viszont befektetési kérdésben utazik inkább, és biztosra akar menni. Ugye az ékszernél nyilván az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a gyémánt meg az arany ára emelkedik. A hozzáadott érték, hogy milyen annak az esztétikája és egyéb, a fazon, ha szabad így mondanom, vagy a hozzátartozó hype az ezután következik.
Műsorvezető: De abban ott lehetnek változások, divat, meg egyéb, igen.
Fertőszögi Péter: Az egy hullámzó történet. Ha ott, ha valaki tényleg csak befektetéssel akar a nemesfém piacon menni, és nem meri vállalni ezeket a kockázatokat, akkor azoknak én mindig azt szoktam mondani, hogy vegyen befektetési aranytömböt. Az a legtisztább.
Műsorvezető: Nincs forma, nincs dizájn, ott az arany, kész.
Fertőszögi Péter: Nincs áfa rajta.
Dercze Zoltán: És pontosan lekövethető.
Fertőszögi Péter: És még egy, hogy ugye nálunk is a színítés és az egyéb, ezek ugye nem itthoni, nem bizonyos értelemben feltételezhetően nem feltétlenül tökéletes, hanem nemzetközi sztenderdek alapján nemzetközi cégeknél történik. Tehát amiket mi árulunk befektetési célú aranytömböket, azt vagy az s, vagy az Argornál készítik. Ott pontosan lehet tudni blombált gyönyörű szép kiadásban, az egy befektetési célú. Azt, ha bárhova, hova Európába vagy a világba elviszi, ez egy világmárka, ezt ismerik. Ez a legegyszerűbb befektetés, csak azt kell nézni, hogy mennyivel emelkedik az arány. Zárójelesen hozzáteszem, hogy szerintem ez volt a legnagyobb befektetés az elmúlt 5 évben.
Műsorvezető: Hát most úgy néz ki, igen.
Fertőszögi Péter: Gondoljatok bele, hogy '19-ben, amikor én ebbe a pozícióba kerültem a BÁVba, akkor kezdtem el rálátni az ékszerpiacra, addig én annak kevéssé foglalkoztam. 1600-1700 dollár/uncia volt az arany. Ma 3500 dollár per uncia, azt hiszem.
Horváth László: Igen, és akkor még forint áron…
Fertőszögi Péter: Igen, igen, és volt még, és volt még. Azt hiszem, legutoljára egy hete néztem körülbelül, akkor egy ilyen 3500-at láttam.
Horváth László: Hát most már közel 3700.
Fertőszögi Péter: Most már 3700. Tehát egy folyamatosan emelkedő történet. Nem tudom, hol lesz a vége, és nyilván nem látjuk, de biztos, hogy ez volt a legbiztosabb befektetés. Ettől természetesen lehetett nagyobbat fogni, ha valaki jó ékszerbe fektette mindezt, mert ott azért volt egy plusz fazon is, de hát ezeket kell egy befektetőnek nézni. Mennyire értek hozzá, mennyire vagyok bátor, de a legfontosabb, hogy tiszta forrás legyen, akár itt, akár ez.
Műsorvezető: Bocsáss meg, ez a jó ékszer befektetés, ez olyan van, hogy én most fölismerek valamilyen formát, dizájnt, és annak amiatt emelkedik az ára az ékszernek?
Horváth László: Nem, nem. Ezeknek a márkáknak vannak a felső kategóriás ékszerei, amiket félévente, megfelelő évente mutatnak be a vásárlóiknak, és gyakorlatilag ott lehet olyan ékszereket vásárolni, ami mondjuk ritka, és mondjuk olyan drágakövek vannak benne, ami mondjuk nincs máshol. Tehát nagyon fontos egy befektetési ékszernél, hogy olyan drágakő legyen benne mondjuk, ami nincs több a világon, mert értelemszerűen szoktam mondani, ha van a Vörösmarty téren egy 300 négyzetméteres lakásod ma, akkor azt eladhatod 6 millióért négyzetméterét, ugye? Mert egyetlenegy 300 négyzetméteres van ott. Ebből meg szokták érteni az emberek, hogy a drágakő is ugyanígy működik a befektetési területen, meg az ékszer, hogy ott is nem egy átlagos követ kell venned, hanem egy rózsaszín gyémántot, mondjuk egy tíz karátosat. Ha már mondjuk hat karát fölött van, már az is egyedi. Tehát, hogy olyan terület ez is, amihez nagy szakértelem kell, és az előzőre visszakanyarodva, amit Péter mondott, nagyon fontos itthon, sok vásárló örül, hogy nem kap számlát, ne örüljön, csak számlával szabad nagyértékű ékszert vásárolni, de még én azt mondom, kis értékűt is. Ez sajnos nem jellemző a szakmában, hogy a vevők alkudoznak, és akkor talán a kolléga elengedi az áfát. Én ezt nem támogatom.
Fertőszögi Péter: Bocsánat. Megint azért egy percre, ha visszatérünk, ugye amikor itt a világmárkákról beszélünk, az olyan, mintha a festészetben a kortárs művészetről beszélnénk. Tehát ez egy állandóan megújuló, legfrissebb, legjobb trendek. Azért az ékszerpiacon jelen van az úgynevezett, nem szeretem ezt a szót használni, használt ékszer, tehát ami történne vagy vintage, azt is szokták, én inkább klasszikusnak szoktam nevezni. Nálunk ugye nagyon nagy számban van az ilyen. Azért itt lehet látni azt ellentétesen, hogyha rosszba fektetsz, akkor annak lemegy az ára. Például ma a 60-as, 70-es évek egyszerű nyakláncai jó sok arannyal, egyebekkel, fazonként eladhatatlanok. Ezt átvesszük és tört aranyat csinálunk belőle. Jóval kisebb a piaca és jóval kevésbé adható el például egy biedermeier ékszer a XIX. század közepéről. Ez iránt a kereslet csökkent. Egyszerűen nem akar, egy kicsit régies. És itt térek vissza ahhoz, amit mondtam, korábban a szecesszió, most az art deco, ez van a legmagasabban. Tehát az art deco ékszer az ugyanolyan hype, mint a modernizmus a XX. század elején a festészetben. Ez most a hullám csúcsa, de lehet, hogy egy egészen más világ fog 20 év múlva jönni, vagy azok a mostani kortárs, klasszikus kortárs világmárkák és hypeolt dizájnékszerek lesznek a klasszikusak, amelyek most ebbe a másik kategóriába, és egyébként egy jobban árazható kategóriába tartoznak, mert ezeknek azért egy stabilabb a márkából adódóan egy stabilabb állítva.
Horváth László: Igen. Bocsánat, Péterhez, hogy kiegészítsem gyorsan, tehát hogy te is tudod pár évtizeddel ezelőtt még a barokk ékszerek, hogy mentek sárga rongyba. És úgy, ahogy mondod, most a minimál, az art deco, az meg hasít, és hát fehér arany, felfedezték a vásárlók, és végre elfogadják, hogy a gyémántot, a fehér gyémántot nem sárga aranyba kell foglalni, mert a magyar piacnak ez is egy jellegzetessége, vagy platinában, ami fehéres csillogást ad, és nem egy sárgást a kőnek. Ez nagyon fontos, ha mondjuk egy fehér kőről beszélünk, mert mondjuk a sárga kövek, a fancyellow vonal az teljesen más.
Dercze Zoltán: De azt hiszem egyébként, hogy nagyon fontos, hogy azért itt most arról beszéljünk, hogy az ékszer befektetés az alapvetően van egy nemesfém tartalma, nyilván annak a tőzsdei ára az befolyásolja, illetve ebben a nevű drágakő. És azért általánosságban, legalábbis amennyit én tudtam utána kutatni, azért hogyha most csak sima színtelen gyémántot veszünk, viszonylag ilyen standard minőségben, akkor annak alapvetően eset vagy nulla közüli mondjuk az elmúlt 20-30 évben az ára. Ehhez képest nyilván vannak olyan nagyon egyedi, nagyon ritka és gyönyörűségesen szép színes gyémántok, aminek lehet, hogy fölfelé ment az ára, de hogy általánosságban ékszerbe foglal drágakőként, ha nem ennyire különlegesen ritka, akkor arról beszélünk, hogy a fazonként már nem adható el, mert nem divatos, és hogyha a trendek nagyon mozgatják az árat, akkor gyakorlatilag a benne foglalt drágakő, illetve az aranytartalom lesz az értéke, és azért most az arany az pont egy ellentét, mert nagyon jól hasított, de mondjuk a gyémánt speciel egyáltalán nem. Tehát ilyen módon, hogyha mondjuk befektetéseket is belevonjuk, az nem feltétlenül volt egy jó, illetve egy ilyen gyors visszakérdés, hogy ezek a nagyon speciális színes gyémántok milyen áron mozognak. Mert azért, hogyha egy átlagos, még akár privátbanki, tehát vagyonos ügyfélről beszélünk, nem vagyok benne biztos, hogy belefér mondjuk egy portfóliójába.
Műsorvezető: Na nekem meg pont az lett volna a kérdésem, hogy milyen arányt szoktatok javasolni, vagy tudtok-e javasolni, hogy egy portfólióban mekkora rész legyen?
Horváth László: Hát nagyon jó kérdés. Mert Magyarországon tudjuk mindannyian, hogy te mondjuk ebben sokkal jobban történtél volna, ha otthon vagy, hogy második világháború után az oroszok kisöpörték a padlást. Tehát addig ennek megvolt a kultúrája, azóta nincs. Tehát most egy olyat próbálnánk újraéleszteni, ami az angolszász modellen alapul. Nem szeretnék becslésekbe belemenni, de ott rendkívül komoly hányada a befektetési portfóliónak ékszerben van. Ha most mondjuk van tapasztalatunk mondjuk műtárgyban itthon, egy 6-8 százalék, amennyire én tudom, az ékszer az egy jóval populárisabb. Tehát ha most ehhez viszonyítunk, akár a 10-15 százalékot is elérheti, de én azt mondom, hogyha ugyanezt a 6-8 százalékot az ékszer, mint befektetési portfólióbővítés diverzifikálás eléri, az egy nagyon komoly szám, mert hát ma mennyit, 22 ezer milliárdot kezelnek a bankok privátbanki vonalon, annál a 64 ezer vagy 66 ezer privátbanki számlán. Tehát ez egy rendkívül jelentős összeg. De viszont azzal vitatkoznék elég erősen, hogy mondjuk akár a fehérgyémántok milyen befektetés ma, mert ha mondjuk megnézzük az utóbbi öt évet, és mondjuk nem a színes gyémántokat bontom ki, én azt mondom, hogy jó minőségű kövek, jó minőségű fejek, gyémántok, azok jó befektetés?
Dercze Zoltán: Hát én nem tudok másból táplálkozni, mint amit találtam interneten, ahol vannak ilyen standardizált, hogyha jól emlékszem, nem is tudom, ilyen gyémánttömb, standardizált gyémánttömbök, amiben bizonyos karátok, bizonyos csiszolás, bizonyos színek vannak, és ezeknek követhető az árfolyama, mert egyébként nincsen egy ilyen standardizált árfolyam, tehát én ezt tudtam megtalálni, az kifejezetten lefelé mutatót ránk. Tehát mit tudom én, én most csak direkt is gyűjtöttem grafikonon, hogy 2008-hoz képest alacsonyabban vannak mondjuk ezeknek a gyémántoknak az áraik.
Horváth László: Ez mindig egyedileg a kőtől függ. Tehát ezt így általánosakban nem lehet azt mondani, hogy a gyémánt rossz befektetés vagy jó. Én szerintem mindig a kettő között van.
Dercze Zoltán: De a félreértés ne essék, nem azt mondtam, hogy…
Műsorvezető: Itt is oda lyukadunk ki, hogy ne az átlagot vegyük.
Fertőszögi Péter: Arra kell törekedni, hogy az a gyémánt egyben legyen. Most úgy fogalmazom meg. Tehát, hogyha van neked egy háromkarátos gyémántod, az biztos, hogy jó befektetés. Ha van egy ékszered, amiben van három karát gyémánt, de morzsalékos kövek, az nem. Tehát itt arról van szó, hogy amikor egy katalógusban is mi azt mondjuk, hogy egy ékszerünkben ennyi és ennyi karátnyi gyémánt van, az nem mindegy, hogy 68 picike, és az ékszerszakértőnek egyenként kell összeszámolni, és egyébként 0,1-es kövekről van szó, vagy van egy szoliter gyűrű, egy háromkarátos gyémánttal. Az biztos, hogy föl fog menni.
Horváth László: Köszönöm, hogy kiegészítetted. Pont erre céloztam.
Fertőszögi Péter: Egy nagy az jobb, mint ugyanannyi mennyiségben.
Dercze Zoltán: Ebben biztos vagyok, ez sok esetben így van. Ez hasonlóan az óráknál. Tíz darab átlagos óra, vagy egy darab nagyon ritka egyedi már akár nem gyártott, az nyilván egy teljesen más befektetés is.
Fertőszögi Péter: A portfólióra visszatérve én azt látom ma, és főleg a háború óta, az orosz-ukrán háború óta és annak a bizonytalansága óta, hogy összevonom az ékszer és a befektetési arany portfólió már majdhogynem eléri a 20 százalékot bizonyos, a diverzifikált szegmensekben. 20 akár 25, egyszerűen azért, mert ez a negyed könnyen mozdítható. Könnyen mozdítható. Ez a menekülő csomag gyakorlatilag, ha így nézem.
Dercze Zoltán: Igen, és talán ez a legkézzelfoghatóbb előnye, amit ugye sokszor fölhoznak, hogyha baj van, ne legyen, de ha baj van, azt fogjuk, elvisszük magunkkal.
Fertőszögi Péter: Igen, de ennyire közel nem voltunk az elmúlt 80 évben ahhoz, hogy baj lehet, és hogy az emberek végiggondolják, hogy lehet, hogy itt van a 300 négyzetméteres Vörösmarty utcai lakásom, de az elpusztulhat.
Horváth László: Azt nem tudom magammal vinni Azzal nem tudok ma tízkor fölszállni egy repülőre a Ferihegyen, nem tudom magammal vinni. De azt a gyémántot, azt az ékszert, azt meg tudom fogni, föl tudom húzni, és el tudom magammal vinni, a certifikátot meg vethetem.
Fertőszögi Péter: Nem véletlen az, hogy 2019-20-ban mi küzdöttünk azért, hogy befektetési célú aranytömböt vegyenek. Én szó szerint mondom nektek. 2022. február 24-én eldördültek az orosz ágyúk, és mi egy hét alatt eladtuk az egész éves befektetési aranytömbünket, amit az egész évre rendeltünk be.
Műsorvezető: A reakció az egyértelmű volt.
Fertőszögi Péter: Tehát ez volt a reakció. És azóta is az van, hogy jóval nagyobb a kereslet, mint amennyit produkálni tudunk összességében, mert megy föl az arany, és mert a bizonytalanság egyelőre nem változott. Lehet, hogyha béke lesz, és lehet, hogyha egy kicsit kisimul a világ, akkor ez az érdeklődés vissza fog menni, de most ez exponenciális lehet.
Műsorvezető: De akkor is gondolom, legfeljebb a súlya csökken a portfóliókban, de biztos, hogy lesz.
Fertőszögi Péter: Biztos, hogy lesz, akkor lehet, hogy visszamegy arra a 10-15 százalékosra, mert egyébként átlagosan egy békeidőben a 10-15 százalékot szokták mondani, mert azért előtte hosszú évekig olyan nagyon nem táncolt az arany, tehát picike kilengések voltak. Ez a fajta iszonyatos fölmenetel ez az utóbbi öt év.
Dercze Zoltán: Hozzátenném, ez azért kisebb részt a lakosságnak köszönhető, sokkal nagyobb részt ugye a jegybankoknak a világban. Egyébként hasonló céllal, mert ők is egyrészt diverzifikálni, másrészt biztonságharmadik, meg ugye a dollár hegemóniája nem fog megszűnni, az biztos, de valamelyest repedezik, főleg most a háborúnak köszönhetően, és egyébként elsősorban feltörekvő országok jegybankjai azok, akik elképesztő mennyiségben folyamatosan vásárolnak, úgyhogy ez adja az alapot, és egyébként sokan biztonsági szempontból sokkal meglovagolva egy trendet, mint egy befektetésként tekintve még rá is vesznek, és ezzel ezt a mozgást ezt erősítik is.
Fertőszögi Péter: Igen, csak tényleg az, mint a műkereskedelemben, ugyanaz van az ékszerkereskedelemben. Ha tucatot veszel, nem tudsz kapitalizálni. Ha egyedit veszel és izgalmasat és érdekeset, akkor azon komoly pénzt tudsz nyerni.
Műsorvezető: Nos, hát akkor ezzel már nagyjából rá is tértünk arra, hogy be szoktuk fejezni, vagy a befejezéséhez érünk, ahol ezeknek a beszélgetéseknek egy kicsit összefoglaljuk az elhangzottakat, amit el lehet mondani, a gyűjtés, érték, biztonság, a befektetési portfólióban való szerepéről egy pár mondatban akkor, amiről eddig beszéltünk. Foglaljuk össze, adjunk valami olyan muníciót a hallgatóknak, nézőknek, ami rövid és tömör. Ki kezdi?
Fertőszögi Péter: Én azt tudom mondani minden hallgatónak és minden befektetőnek, hogy az ékszer és az arany az évszázadok vagy évezredek óta egy jó befektetés. És a drágakő. Mindenkinek javaslom, mert biztonságosabb, mint a műtárgy. Lehet, hogy nem hoz annyit, vagy lehet, hogy nincs akkora kiugrás, de van egy alapvető biztonsága, mindig ki kell fizetni a nyersanyagot, és mindenhol ki kell fizetni a nyersanyagot. Azt gondolom, hogy ez az oka annak, hogy a népszerűségen túl, a trendiségen túl ez egy olyan nemzetközi befektetési lehetőséget biztosít itthon is, ami világméretű lehetőséget teremt a magyar befektetők vagy a magyar műgyűjtők számára is. Tehát ezért én kifejezetten ajánlom.
Horváth László: Én is, én is ezt látom, én ahogy mondtam, 32 éve vagyok az ékszer szakmában, és csak azt tudom mondani, és azt mondom a követőimnek is és a szakmában is, hogy az arany ékszert, ha megveszi, és a drágaköves ékszert, ez nagyon fontos, hogy drágaköves legyen, annak van értéke. Az aranynak van egy tőzsdei ára, a gyémántnak van egy tőzsdei ára, az egy örök érték, és ezt tudatosítani kell a vásárlókban, amit hála égnek, ahogy mondtam, egyre gyakoribb, hogy nem megvesznek pár százezer forintos ékszert, hanem most már évekig van, aki gyűjt, és megvesz egy komoly ékszert.
Fertőszögi Péter: Egyetlen egy mondatra hadd vegyem vissza. Egy fontos gondolatot elfelejtettem. Műgyűjtemény, mindig megkérdezik tőlünk, hogy mit vegyünk és hogy vegyünk. Ez itt is érvényes. Mindenkinek azt ajánlom a befektetési szempontokon túl, hogy olyat vegyen, amit szívesen hord. Mert ha nem tudja eladni, vagy amíg nem hozza meg az általa változtatott, legalábbis ugyanezt tudom a festészetre vagy a műtárgyakra mondani, amivel szívesen élünk együtt, itt, amit szívesen hordanak, akkor már rosszul nem járt.
Dercze Zoltán: Ezzel a gondolattal én is abszolút tudok azonosulni. Kicsit viszont ellensúlyoznám, vagy én más véleményen vagyok befektetési szempontból, mint az urak. Én azt gondolom, hogy ezek az eszközök egyrészt ugye nem termelnek cash flowt, ami egy nagyon nagy különbség sok más befektetéshez képest. Én továbbra is azt gondolom, egy tévhit, hogy örökre értékmegőrző lesz, lehet, hogy nagyon-nagyon-nagyon hosszú távon igen, de ugyanolyan volatilitás jellemzi ezeket a piacokat, mint egyébként más befektetési eszközöket. Láthatjuk, hogy aki '22 elején azt gondolta, hogy még menni fog mindenfelé, a luxusórák, a gyémánt, stb. azóta körülbelül a pénze felét elvesztette, ha csak ebbe rakta. Úgyhogy én azt gondolom, hogy mint alternatív befektetés lehet helye az ügyfeleknek a portfóliójában, de abszolút nem javaslom, hogy ez domináljon. Ez egy kiegészítő láb, színesíti, nagyon fontos a szentimentális része, illetve valóban nagyon kritikus helyzetekben tud biztonságot adni, de mint hozamtermelő eszköz, hogyha csak és kizárólag befektetési szempontból nézzük, akkor azért kockázattal rendelkezik, nem feltétlenül véd infláció ellen, úgyhogy inkább csak egy kis lábat jelentsen szerintem egy befektetési portfólióban.
Műsorvezető: Hát nagyon köszönöm a hallgatók nevében is, szerintem nagyon sok mindent megbeszéltünk ebben a témában. Fertőszegi Péterrel, a BÁV igazgatójával, Horváth Lászlóval, az Ékszer és Óra Alapítvány alapítójával, Dercze Zoltánnal, az OTP Global Markets Advisory vezető tanácsadójával, én pedig Gede Balázs voltam. Köszönöm a megtisztelő figyelmet a viszonthallásra, viszontlátásra!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
Szakértőink