Makrogazdasági és tőkepiaci kitekintő - Befektetési Stratégia 2025 negyedik negyedév
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Egyelőre igen turbulens időszak jellemezte az idei évet, de miként hat ez az OTP Bank Befektetési Stratégiájára? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel 2025 utolsó negyedévében?
Az OTP Bank friss Befektetési Stratégiájáról Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője beszélgetett Gede Balázzsal, a Millásreggeli műsorvezetőjével.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Makrogazdasági és tőkepiaci kitekintő - Befektetési Stratégia 2025 negyedik negyedév.
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets podcast nézőit, hallgatóit! Elmúlt megint egy negyedév. Átnézzük az OTP Bank elemzőivel, hogy mit várnak a következő negyedévre, kell-e frissíteniük a befektetési stratégiájukat. Azt hiszem, lesz miről beszélni, mert egy nagyon intenzív időszak van mögöttünk, és elég izgalmas áll előttünk. Beszélgetőpartnereim, hát én szerintem már mindenki ismeri, aki nézi a podcastunkat, Tardos Gergőt, az OTP Elemzési Központ vezetőjét, és Sándor Dávidot, az OTP Global Markets Multi-Asset osztályának vezetőjét, vezető stratégáját. Sziasztok! Hát nagyon izgalmas időszakon vagyunk túl, és most benne is vagyunk, hogy amikor beszélgetünk, akkor például az amerikai költségvetés leállása, vagy a kormányzati leállás az, ami borzolja a kedélyeket, és nehezíti akár az elemzők munkáját is, hiszen az adatközlés is megállt, és egyelőre kicsit ilyen vak repülés van, de azt hiszem, az európai kontinensen is van mit feldolgozni a francia kormányválságtól, meg az ottani költségvetési problémáktól kezdve nagyon sok minden. Úgyhogy egy nagyon izgalmas, megint csak azt lehet mondani, hogy egy intenzív időszakban vagyunk. Mennyire kellett hozzányúlni a befektetési stratégiához, amit a korábbiakban kidolgoztatok?
Tardos Gergely: Hát azt gondolom, hogy alapvetően a főbb vonalak azok nem változtak, és ránézek a Dávidra, hogy van-e, ami nagyot mozdult. Szerintem nem. Tehát ugye, hogy azért a világban továbbra is. Igazából azt gondolom, hogy egy kérdés van, vagy a fő kérdés az az, hogy számíthatunk-e olyanra, hogy esetleg megbicsaklik valami miatt az amerikai növekedés és bejut egy recesszió, mert akkor nyilván ugye a döntés az, hogy söprés állt részvényből kötvénybe, de egyelőre nincs ennek igazából jele. Tehát az a helyzet, hogy az amerikai munkaerőpiac mutat gyengélkedő jeleket, tehát igazából leállt a revidált adatok szerint a munkahelyek bővülése, de mivel ez egyszerre történt azzal, hogy a munkaerő-kínálat bővülése is lelassult igazából. Hát az a helyzet, hogy a munkanélküliség alig araszol fel, a bérdinamika továbbra is azért elég erős, és hát egyébként itt azért így volt némi tánc a revíziók során, de hogy eljutottunk addig, hogy a második negyedéves GDP az nem csak számszakilag volt tök erős, hanem igazából az első olvasatból még azt láttuk, hogy ott belül látszik egy ilyen lassulás, és igazából erre is végül is a jelenlegi adat az rácáfolt, és igazából a harmadik negyedév is brutál erősnek tűnik. Tehát azt látjuk, hogy azért az amerikai növekedés erős, úgyhogy nincs igazából ennek jele. És ha átjövünk ilyen növekedési szempontból Európába, akkor itt is azt láthatjuk, hogy óriási ellenszélben, de az úgy szépen lassan növekedett az európai gazdaság, kicsit erősödik a bizalom. Lejjebb jött, ugye most véget ért a kamatcsökkentési ciklus, tehát elérte az EKB a 2 százalékot, és igazából a hitelezés azért élénkül. Tehát ahogy ránézünk Európára, azt látjuk, hogy elég jól bírta a vihart, és hogy igazából jövőre meg már jön egy kissé támogatóbb költségvetési politika, és hogy bár a zaj óriási, tehát a politikában van rengeteg feszültség, de hogy egyelőre a gazdaság abba az irányba megy, hogy a növekedést nem sikerült agyonverni, és hogy szépen lassan, élénkül, nem lesz a világ nyolcadik csodája. Éves növekedésben idén és jövőre is az 1-2 körül lehet 1-3 körül az európai növekedés, és ez elfedi azt, hogy azért valószínűleg idén az év második felében a növekedés egy kicsit lassabb lesz, meg a jövő év elején is a vámháború miatt, és aztán ahogy beüt ez a költségvetési támogatás, egy kis gyorsulásra számíthatunk. Úgyhogy igazából azt gondolom, hogy ez a része ez stabil. Ugye a hosszú kötvényeknél azt gondoljuk, hogy igazából, ha ránézünk arra, hogy lazák maradnak a költségvetések, hogy azért igazából az USA-ban továbbra is még látszik egy inflációs probléma. Tehát az, hogy lényegében még a vámok hatása még mindig csak kis mértékben jelentkezett az árakban, de enélkül is cél fölött nő az infláció, és hogy azért előbb-utóbb ez a vámhatás is beüt. Tehát, hogy igazából ez a része, meg igazából az, hogy az USA-ban és Európában is magasabb lesz a költségvetési hiány, ezzel próbálják támogatni a gazdaságot. Ez azért nem teszi nagyon, nem teszi annyira vonzóvá a hosszú kötvényeket. Úgyhogy én most itt le is zárnám, ha van kérdés, akkor.
Műsorvezető: Annyi, hogy akkor gyakorlatilag ez a preferált forgatókönyv gondolom a befektetőknél is, mert ugye, hogy ezeket az apróbb dolgokat, mint kormányzati leállás, ilyeneket, ha nem vesszük figyelembe, a piacok azok továbbra is csúcsra járnak, tehát a részvénypiacokon nem nagyon látni különösebb megingást vagy izgalmat, Európa is elég jól áll, tehát ott is az látszik, hogy a befektetők nagyon nem változtattak a stratégiájukon, továbbra is eléggé ilyen optimista hangulat uralkodik a piacokon.
Sándor Dávid: Igen, ez mondható el. Ugye igazából olyan vérmesen nagy változtatásokat nem csináltunk pont emiatt, azért ugye az a helyzet év eleje óta, azért azt mondtuk, tehát továbbra is van egy olyan helyzet, hogy van egy nagy, azért gazdaságpolitikai fronton azért van egy ilyen bizonytalanság, amit a Donald Trumptól látunk és megélünk, ami értelemszerűen azért ezekre a kockázatos eszközökre nézve ez inkább egy ilyen negatívan ható tényező. Miközben ezek az a helyzet, hogy inkább drágák, tehát hogyha mutatószám alapon nagyon hosszú időtávokon megnézzük a részvénypiacot, azért azt kell mondani, hogy már inkább azért a drága kategória. De közben, amit a Gergő is említett, van egy olyan környezet, ahol gyakorlatilag a fiskális politika nagyon sok országban egyébként laza. Azt látjuk, hogy a monetáris oldal az szintén, igazából a Fed is ilyen irányba mozdult el, és van ugye egy profitnövekedés, amit a vállalati szféra a nap végén továbbra is élvez. És ezek miatt bár drága a részvénypiac, de vannak azért olyan, nem tudom, ilyen hátszelet adó tényezők, amik miatt azért az, hogy most egy ilyen tartós, erős medvepiaci trend kialakuljon, erre kis esélyt látunk, nem nagyok a recessziós kockázatok, és akkor ezért mondtuk azt, hogy azért érdemes részvényt tartani, de hogy alapvetően inkább egy ilyen semleges, mindenkinek a saját szintjéhez képest, ami ajánlva van, annyi részvényt tartson. Ugye ami nekünk a mondásunk volt év eleje óta, hogy viszont érdemes szelektívnek lenni. Ugye ezt is többször elhoztuk ide, hogy volt év elején nagyon sok olyan tematikánk, amit fölsoroltunk, mint ilyen kedvelt tematika. Kettőt-hármat levettünk ezek közül, mert volt mondjuk tíz ilyen tematika, a tízből ez a három volt az, ami valamelyest alulteljesítette a piacot, és volt hét olyan tematikánk viszont, ami nagyon erősen felülteljesíti mind a mai napig a globális részvényindexet, ez az MSCI Oak Country World Indexet. Tehát ugye ezek viszont kifejezetten erős teljesítmények, ugye ez azt jelenti, hogy EIR to date 25-50%-os emelkedéseket mutatnak, arany, rézbányák, urán, 50% régiók közül ugye Japán, most az elmúlt napokban is szépen ment 25 százalék, lengyelek 30%, tech-szektor, közműszektor, szintén 20% feletti pluszokban vannak, tehát ezek egyelőre erős teljesítmények, és most is azt gondoltuk, hogy alapvetően nem látunk olyan nagyon nagy változásokat abban a környezetben, ahogy mondjuk az elmúlt negyedévekben is ezt láttuk, és igazából érdemes tovább is tartani ezeket a kitettségeket. Ugye ez lett igazából a nap végén a mondás ebben a negyedéves anyagban.
Műsorvezető: Kamatpolitikában nincs bizonytalankodás? Tehát a Fed és az EKB részéről nagyjából ugyanaz a forgatókönyv.
Tardos Gergely: Ja, hát az EKB az egyszerűbb.
Műsorvezető: Az egyszerűbb, igen.
Tardos Gergely: Ugye igazából az EKB lejött 2%-ra, közben az infláció lejött 2% környékére, igazából a maginfláció is szépen közeledget a 2%-hoz a szolgáltatási inflációban, bár pontosan az utóbbi hónapban volt egy emelkedés, de hogy azt látjuk, hogy ott is mérséklődik a nyomás, és hogy ha nem is olyan simán, mint ahogy az EKB gondolta, de azért úgy igazából a bérek is lassan csorog, bérdinamika is csorog lefele. Tehát ami az EKB-t érdekli, arra azt gondolhatja, hogy most igazából hosszú távon teljesíthetőnek tűnik, megalapozottan teljesíthetőnek tűnik a 2%-os inflációs cél, és ugye ehhez az EKB azt gondolja, hogy 2%-on kell lennie a kamatszintnek. Egyébként több évem is azt gondoljuk, hogy így a poszt-covid világban a nulla kamatszint az nem fog visszatérni, hanem hogy ilyen 2% körül lehet az európai semleges kamatszint, 2-2-5 között valahol, és igazából az EKB megérkezett oda, ahol ő jól érzi magát, és nyilván várja azt egyrészt, hogy a folyamatokból mi jön ki, tehát mit dolgoz ki magából a rendszer, hogy emellett a kamatszint mellett érzékelhetően változik az inflációs nyomás, tehát előfordulhat, hogy igazából a mostani rendszerben 2%-nál kevesebb infláció pottyan ki, akkor igazíthat a kamaton, ha pedig több, akkor ugye egyszer emelhet. De igazából korábban még a piac árazott olyat, hogy bemegy az EKB 2 alá 1,75-ig, másfélig, tehát ez teljesen kikopott, és ezt nyilván az EKB kommunikációval is megtámogatta, tehát elmondta azt, amit én most mondtam, hogy ők jól érzik magukat. Ebben az inflációs világban és ebben a kamatban, és egyébként a növekedés nem sok, de hogy egyébként meg a lehetőségeket figyelembe véve ezek, tehát jól bírja, vagy jól állja a sarat az európai gazdaság. Az amerikai az bonyolultabb lényegesen. Ugye a növekedés az tök gyors. Tehát, hogy azt látjuk, hogy az első negyedévi megbicsaklás, tehát hogy ott volt egy enyhe recesszió, utána a harmadik, vagy a második negyedév már erős volt, és a harmadik is egyelőre, hát így úgy tűnik, hogy simán lehet, hogy évesítve 3-4%-os növekedést hoz majd. Úgyhogy a növekedés és ennek a növekedésnek egy ilyen belső kereslet vezérelte szerkezete van. Úgyhogy a növekedés az nem kiállt kamatcsökkentésért. Ugye a másik, ha az inflációt nézzük, ott igazából azt mondhatjuk, hogy a releváns inflációs mutatók alapján jelenleg az amerikai gazdaságban évi ilyen 3-3,5%-nyi infláció képződik, ami azért érezhetően magasabb, mint a 2%-os cél. Viszont a másik oldalon a munkaerőpiacnál azt láttuk, hogy a korábbi erős munkahelyteremtés, tehát hogy igazából az, hogy ilyen havi 200 ezer munkahely létrejött az USA-ban, ez először lement 100 ezerre, 100-150-re, és most a revidált adatok alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban már lényegében nem is volt. Ugye a leállás miatt a szeptemberi számot azt nem ismerhettük meg, de ott azért akár negatív számot is láthattunk volna, tehát a korábban ilyen proxynak használt mutatók szerint ott lehetett volna csökkenés, most nyilván, ha majd véget ér a leállás, akkor majd látni fogjuk, hogy mennyi ez az adat, de hogy ott azért van egy érezhető romlás. És hogy ez zavarja a Fedet, mert ugye ha a munkaerőpiac gyengül, akkor ott az a bizalmon keresztül hamar visszahathat a növekedésre, illetve a növekedést legfőképpen húzó fogyasztásra. És hogy igazából a Fed miatt emiatt bejelentette, hogy igen, akkor elindítja a kamatcsökkentési ciklusát. Volt ott még várakozás arra is, hogy esetleg nagyobbat lépnek, de ugye 25-öt léptek. Ezzel igazából lehúzták 4% környékére az effektív kamatszintet, és a piac most azt várja, hogy vágnak még kettőt idén.
Műsorvezető: Tehát az nem változott azzal együtt sem, hogy bejött ez a nagyon erős növekedési adat.
Tardos Gergely: Így van, és hogy egyébként meg a jövő évre még be van árazva kettő, ez volt három is, és ugye a Fed a közelmúltban erre egyet mondott. És hogy amióta bejelentették azt, hogy újraindul a kamatcsökkentési ciklus, azóta azért ilyen elég, tehát minden fronton lényegében erős adatok jöttek ki. Úgyhogy megvan a kockázata annak, hogy a Fed nem vág annyit, mint jövőre, mint amennyit a piac beáraz. Úgyhogy ilyen szempontból azt gondolom, hogy azt mondhatjuk, hogy a rövid kamatoknál a jelenlegi információink szerint inkább a beárazott pályánál esetleg magasabban haladhat a Fed. Ugye nyilván ez akkor változik meg, ha mégis beüt valamiért egy recesszió, amiről az a baj, hogy a recessziót nem szoktuk igazából előre látni, tehát a várakozások gyorsan tudnak romlani, de hogy azt mondhatjuk, egyelőre nincs jel, sőt az a jel van, hogy a vámháború ide vagy oda, az amerikai gazdaság köszöni szépen, jól van.
Műsorvezető: Akkor, hogy kerek legyen a makrokörkép egy kicsit, hogyha a hazai pályát nézzük, akkor Magyarországon mi a helyzet? Az látszik, hogy a növekedés az nagyon nem akar beindulni, az infláció beragadt.
Tardos Gergely: Szóval, hogy ugye a hazai növekedéssel kapcsolatban is már évek óta azt gondoljuk, hogy el kéne indulnia. Ugye a 23-as évben csökkent az a GDP, ha nem is nagyon, de azért az egy érezhető visszaesés volt. Ugye azóta meg nagyon, tehát fél százalék körüli mértékű növekedést látunk, és hogy tavaly is ez volt a jellemző idén is, és ráadásul ennek a növekedésnek egy ilyen nagyon érdekes szerkezete van, tehát hogy hosszú távon ez nyilván nem maradhat így, mert ugye az történik, hogy a fogyasztás tök gyorsan nő, a másik oldalon viszont ezt ellensúlyozza az, hogy az export esegetett vagy stagnált, ugye a beruházások meg még mindig esnek. És hogy igazából ez az utóbbi két tényező ellensúlyozza a fogyasztásbővülést, és hogy ez úgy szokott lenni, hogy valamelyik alkalmazkodik, mert nyilván, hogyha mondjuk az export egy kicsit elindul, akkor ezzel párhuzamos az erős fogyasztás, az berántja a beruházásokat. Ugye a másik, a rossz forgatókönyv pedig az, hogy a fogyasztást hajtó driverek gyengülnek meg egy idő után, mert ugye a fogyasztásbővüléshez kell erős bérnél, vagy hát nem növekvő munkanélküliség, tehát jó háztartási bizalom, esetleg élénkülő hitelezés, és hogy nyilván ennek a bér része az akkor maradhat fent egyébként, hogyha a cégek ki tudják fizetni, ahhoz meg azért nem árt, hogyha van egy kicsit erősebb növekedés. És igazából ugye a kérdés az, hogy melyik történik meg, ebben azért volt pillanatról pillanatra ingadozás, egyelőre a fogyasztás az megyeget, a bérdinamika erős, a munkaerőpiac stabil. Tehát azt gondolom, és ja, és hát belelépünk a választási időszakba, ahol már látjuk azt, hogy nyilván a növekedést a kormány élénkíteni akarja, és ezek az intézkedések ezek megnövelik a háztartások jövedelmét, és hogy az egyébként valamelyest gyengülő egyéb drivereket, azt ez pótolni tudja, sőt valószínűleg ellensúlyozza, tehát hogy azt gondoljuk, hogy a fogyasztás az a következő, mondjuk ilyen egyéves időszakban biztosan erős marad. Ugye a beruházásoknál azt látjuk, hogy azért a beruházás esés dinamikája lassul, és hogy itt is érdemes ketté bontani, ugye a választási időszakra ráfordulva a kormány próbálja majd élénkíteni a várakozásaink szerint az állami beruházásokat, ami önmagában azért hozhat javulást. A másik pedig, hogy azért azt gondoljuk, hogy a magánszektor beruházás dinamikája, annak az esés üteme az lassult, hogy előbb-utóbb annak meg kell állnia. Ugye most jönne kedvezményes hitelkonstrukció, tehát azt gondoljuk, hogy azért a beruházásban is lehet egy kisebb fordulat. És ugye a nagy kérdés az export, ahol meg hát igazából azt kell tudni, hogy ugye a hazai export az egy jó ideje igazából stagnál, egy kicsit alulteljesítjük a régiót. Ennek alapvetően egy pár oka van, nyilván az, hogy az európai gazdaság azért így lassan növöget, ez nem segíti a ciklikus termékek iránti keresletet, és azért az autóipar, ami nálunk egy zászlóshajó, az nyilván az. Ugye az akkumulátorgyártásban sem látunk, hát ott volt egy felfutás, utána egy komoly esés, és hogy egyelőre ebben éles fordulat nem látszik. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez egy kérdés, de hát ha valaki arra gondol, hogy azért az európai hangulat lassan javul, az, hogy igazából a német gazdaság az élénkülni fog jövőre a költségvetési stimulus miatt, ennek igazából a hazai exportot meg kéne mozdítania. Úgyhogy ez alapján mi azt gondoljuk, hogy ez a növekedés, amit idénre vártunk, ez inkább késik, és hogy azért azt gondoljuk, hogy meg fog mozdulni a magyar gazdaság érezhetően. Azt hozzá kell tenni, hogy a harmadik negyedévben ennek még nincsenek átütő jelei.
És hát ugye van egy, a kedvezőtlen forgatókönyv az az, hogyha nem élénkül igazán az export, akkor igazából ez a növekvő lakossági jövedelem, ez magasabb importot okozhat, és akkor mondjuk a gazdasági stimulusnak egy része, vagy nagyobb része mehet rá a külső egyensúly romlására, az viszont elviseli, mert az a helyzet, hogy igazából a magyar gazdaság egy érezhető külső egyensúlyi többlettel fut, és egy ilyen jó pár 3-4%-os hiánynál sem mondhatnánk azt, hogy az fenntarthatatlan pálya lenne, úgyhogy ebben van bőven puffer, hogy a külső egyensúly miatt azt gondolom, hogy olyan különösebben nem kell aggódnunk.
Műsorvezető: Gondolom azért se, vagy a jegybanknak sem kell, tehát nem látszik, hogy kapkodnia vagy vágnia kéne. Gondolom, amit korábban mondtatok, hogy nemhogy az év végéig, de még jövő évre se nagyon látok kamatvágásra lehetőséget.
Tardos Gergely: Egyelőre ezt tartjuk, de azért az elmúlt pár hónapban van egy tényező, amit kiemeltünk többször, ami egy kicsit ilyen bizonytalanabbá teszi ezt a dolgot. Tehát szerintem, ami nagyon fontos, amit érdemes leszögezni, hogy ugye az új jegybanki vezetés az szemmel láthatóan egy másik monetáris politikát akar folytatni, mint az előző. Ugye igazából a jegybank többször elmondta, hogy Varga Mihály jegybankelnök szó szerint azt mondta, hogy nem lehet leértékelésre alapozni a felzárkózást. És hogy igazából a forint az jelentősen erősödött, ennek ellenére a jegybank nagyon szigorú üzeneteket küldött a piacnak, tehát igazából azt mondhatjuk, hogy a jegybank felismerte azt, hogy gyengülő árfolyam mellett nagyon nehéz teljesíteni az inflációs célt, főleg a jelenlegi, hát nem globalizálódó, hanem inkább ilyen blokkosodó világban, ahol azért sokkal nagyobb a kellemetlen inflációs sokkok esélye, tehát hogy igazából ezzel a leértékelődő árfolyammal szeretne szakítani a jegybank, és ezért hajlandó szigorúnak maradni. És hogy igazából az árfolyam komolyan erősödött, ugye nem tavaly, vagy tavaly, tehát idén év elején azért itt arról beszéltünk, hogy 414, tehát 420 került már lényegében rá ismét a horizontra, és ehhez képest a forint elkezdett erősödni. És ugye mi egy ideje azért azt mondtuk, hogy a Keri az kárpótolja majd az esetleges leértékelődéstől a befektetőket.
Műsorvezető: Ez egy kamatkülönbözetre spekulál.
Tardos Gergely: Igen, hogy akinek nincs devizája, az valamennyit tartson, mert diverzifikálni érdemes devizák között, meg hogy nekünk azért az év elején ott viszonylag erős volt az árfolyam előrejelzésünk ilyen piaci összevetésben, de hát nem gondoltuk volna, hogy ez a 4-5, ez 405-ös év végi árfolyam előrejelzés, ez ilyen viccesnek tűnik mára, mert az a helyzet, hogy ugye a forint lement 390 alá is. És hogy emögött lényegében az állt, hogy a külföldi befektetők bizalmát a jegybank elnyerte, a nagyon szigorú, következetes kommunikációval, és bejött egy csomó külföldi. Emellett nyilván, bocs, kezdem elő, azért a legfontosabb ok az volt, hogy a dollár azért érdemben letérdelt, ezt látjuk, hogy a gyenge dollár segíti a forintot, ezt támogatta a szigorúbb jegybanki politika, és hogy emiatt igazából megerősödött a forint. És ez az erős forint ennek a kedvező jelei elkezdtek látszani az inflációban az elmúlt pár hónapban, és ez egyértelműen látszik. Ugye igazából azt látjuk, hogy az árucikk és az élelmiszerinfláció az mérséklődött. És hogy ez okoz némi, tehát emiatt vagyunk kevésbé biztosak. Ugye szerintem tavaly mi a harmadik negyedévben, a negyedik negyedévben, úgy a közepén kezdtük el mondani, hogy szerintünk 2025-ben nem lesz kamatvágás, vagy nem nagyon látunk rá teret, és hogy lehet, hogy tartósan magasabb maradhat a kamatszint, és igazából az a helyzet, hogy ugye eddig a jegybank, tehát hogy az idei kamatcsökkentési várakozásokat teljesen kiárasztja a piac, és most jövőre van benn három vágás. Arról nagy vita van, hogy hol is van a forintkamatnak az egyensúlyi szintje. Ugye a jelenlegi rendszerben azt gondolom, hogy a mostaninál ez alacsonyabb, de nem drámaian, tehát nem arról beszélünk, hogy mondjuk három lenne.
De hogy száz szónak is egy a vége, hogy így rövidre fűzzem a dolgot, tehát az van, hogy az erős árfolyamnak az árucikk és élelmiszerinflációra gyakorolt kedvező hatása miatt, hogyha ez kitart, és a jövő év végén is, vagy jövő év elején is azt látjuk, hogy az év eleji átárazásban a vállalatok már az erősebb árfolyamra reagálnak, akkor lehet, hogy a jegybank tud hitelesen kamatot csökkenteni. Szerintünk nem sokat, tehát hogy mondjuk ebben az esetben is egy ilyen 25-50 bázispontot, talán kevesebbet, mint ez a 75 vagy korábban 100, ami be volt árazva, de hogy ez azért még nem egy eldöntött játék, mert ugye a jövő év az inflációs szempontból egy nagyon érdekes év lesz. Ugye egyrészt ez az erősebb árfolyam, ennek vannak kedvező hatásai. A másik oldalról viszont ez egy olyan időszak lesz, ahol egy komoly stimulust kap a magyar gazdaság, erős lesz a kereslet, tehát a fogyasztói kereslet, másik oldalról pedig lesz egy erőteljes bérnyomás, ugye a várható minimálbéremelés az mindenképpen kétszámjegyű lesz, ami azért a költségoldalról a vállalatoknál egy nyomást jelent még akkor is, hogyha ezt a bejelentett, de még el nem fogadott szocho csökkentés az valamennyire enyhíti. Tehát, hogy ugye a cégek már egy ideje a profitjuk rovására emelnek bért, tehát hogy ilyenkor azért megnő a hajlandóság, hogy ezt áthárítsák, és igazából az a kérdés, hogy az év elején ezek közül mi fog győzni. Ráadásul azt is tudjuk már, hogy a jövedéki adóemelés és valószínűleg a hatósági áremelés is elmarad az év elején, tehát egy nagyon érdekes inflációs mintát fogunk látni, tehát hogy a jelenleg 4-4,5% közötti, az utolsó adat 4-3-as volt. Tehát, hogy ez az infláció, ami egyébként az ársapkák, meg az önkéntes árkorlátozások nélkül inkább 6% alatt lenne egy kicsivel. Ez az infláció, ez a jövő év elején elkezd esni, mert ugye az idei év elején erős volt az átárazás, a jövő év elején azt gondoljuk, hogy gyengébb lesz, ráadásul nem lesz jövedéki adómentes hatósági áremelések, és nem utolsó sorban az erős forint az üzemanyagárakat is hozza le. Tehát azt fogjuk látni, hogy lejön az infláció, akár ilyen kicsit 2% fölé az első negyedévben, tehát hogy a februári szám lesz valószínűleg a mélypont, viszont utána elindul fölfele. És hogy ez egy minden szempontból nagyon érdekes, meg nehéz helyzet lesz, mert ugye a jegybanknak egyrészt azt kell elmagyarázni, hogy azoknak, akik a visszatekintő inflációt nézik, hogy azért ez nem azt jelenti, hogy akkor itt most lehet vágni 300 bázispontot. Azoknak, akik előre néznek és emelkedik, azok meg azt kérdezik, hogy így. Tehát, hogy igazából itt sok kérdés van, és ugye a jegybanknak meg arra kell figyelni, hogy a mélyben a rengeteg zajtól megtisztítva valójában mi történik az inflációval, mert ugye mit mond a jegybankelnök is, tehát hogy igazából azt mondja, hogy a probléma az az, hogy az infláció magas, a maginfláció is érdemben cél fölötti. Bocsánat, az inflációs várakozások is magasak, és hogy egyébként meg a vállalati átárazás az nagyon gyors. És hogy ezeknek kell javulást mutatni, és hogy igazából az hangzott el, hogy akkor lehet kamatot vágni, hogyha az infláció visszajön a célsávba, és az inflációs cél előretekintve tartósan fenntarthatóan teljesül. És igazából ez alapján azt gondolom, hogy mi ezért gondoljuk még azt egy kicsit kevésbé magabiztosan, hogy azért nem biztos, hogy jövőre lehet kamatot csökkenteni, de hogyha ez a kedvező inflációs trend az erős árfolyam miatt ez folytatódik és erős marad a forint, akkor egyébként lehet-e valamennyi kamatcsökkentésre tér, és hát ugye a politika oldaláról már megérkeztek a jelzések, hogy egyébként a kormányzat megörülne, mert azt gondolják, hogy ez a kamatszint túl magas, és nyilván, ha el akarják indítani a növekedést, akkor talán egy kicsit könnyebb, de azt azért érdemes tudni, hogy a növekedés beindítása, tehát a kamatszint egy komoly késleltetéssel hat a növekedésre, tehát hogy igazából olyan szempontból politikailag sem egyértelmű a dolog, hogy ugye egy kamatcsökkentésnek mondjuk a marketing értéke, vagy az az értéke, hogy akkor a jegybank bízik az inflációs célba, és emiatt csökkenti a kamatot, az érzékelhető, viszont a növekedési hatások jóval később jelentkeznek, ha viszont túl gyors a kamatcsökkentés, akkor igazából a forintban ez okozhat gyengülést, ami meg nyilván politikai szempontból sem feltétlenül kívánatos.
Műsorvezető: Világos. Mindezekkel együtt hogyan értékeljük a hazai befektetési piacot, illetve a régióst, mert ugye egyként kezeljük, azt mondjuk, hogy van benne perspektíva, van benne diszkont. Most az látszik, legalábbis a hazain, hogy egy kicsit megálltunk, ugye van benne egy ilyen 5-6% korrekció, hogy itt a kilátásokon változtattatok-e, vagy mit várhatunk az év hátralevő részében?
Sándor Balázs: Nem, tehát ugye nálunk, hogyha regionálisan megnézzük, a főbb régiók közül ez a kelet-közép-európai régió az, ami már jó ideje a favorit, és ebben nem történt változás. De értelemszerűen azért ez a közép-kelet-európai régiós részvénypiac, ez nagyon sokat emelkedett az elmúlt időszakban, az idei évben is 30% fölötti, vagy 30% körüli a fölötti az emelkedésnek a mértéke. Hát egyrészt, amikor ugye ennyire intenzív emelkedést lát az ember, akkor az értelemszerűen egy ilyen elgondolkoztató fejlemény, másrészt pedig ugye azért az elmúlt hónapokban itt a régióban mégiscsak a leginkább domináns ország, ugye ez a Lengyelország, és a lengyeleknél is volt egy meglepő változás, itt ugye a bankoknak az adóját fogják megemelni. És hát igazából a lengyel kormányt egy piacbarát kormányként könyvelik el a befektetők, és pont ezért volt egy ilyen meglepő ez a lépés. De hogy az a helyzet, hogy náluk is ugye magas a költség.
Műsorvezető: Egy működő receptet, és gondolták, kipróbálják.
Sándor Balázs: Hát náluk is magas a költségvetési hiány, és ugye így van, tehát ugye ezt a régióban több helyen látjuk, Magyarország, Románia, hogy gyakorlatilag ilyen módon próbálnak ezen foltozni. Tehát lényeg a lényeg, sokat emelkedtünk, és volt egy ilyen meglepő, inkább negatív irányba ható változás is itt a régión belül. De hogy ennek ellenére is kitartunk a régió mellett, és ennek a legfőbb oka az az, ami miatt korábban is beemeltük favoritként ezt a régiót, hogy nagyon-nagyon olcsó globális szinten. És bár sokat emelkedett, de ezzel együtt egyébként a profitkilátások is. Most nem mondom, az idejében már nem tudták egy az egyben tartani a lépést az árfolyamokkal, de még így is az látszik, hogyha megnézzük a nagy régiókat, akkor még mindig relatív értelemben ez a legolcsóbb régió globális szinten vagy világszinten. Most nyilván amikor már jönnek kockázatok, sokat emelkedünk, akkor az ember ugye még mélyebben kezdi el kutatni az egészet, és most már még alaposabban szétszálazva, ugye ez a CETOP indexet alkotó 20 nagy régiós vállalatot bírálva az európaiakhoz képest, és így megnézve azt, hogy akkor mégis hogy állunk értékeltségben, igazából még így is azt látjuk, hogy kellően olcsó ahhoz még mindig, hogy kompenzáljon az egyébként valóban erősödő kockázatokkal szemben. Én valahogy ezt úgy fogalmazom meg, hogy ugye ilyenkor jön a kérdés, hogy oké, de hát ez hol tud nagyobbat botlani ez a vélemény, mitől változtatnánk meg ezt a véleményt. És nyilván nagyon sok geopolitikai fronton orosz-ukrán helyzet, stb. Most ezeket én félrerakom, és igazából szerintem, vagy nekem ez ott tudna megbicsaklani, ha azt látnánk, hogy itt a fiskális oldalon elindulnának, mondjuk elindulnánk egy ilyen megszorító irányba, és ez a fajta lazaság, amit most látunk, ami ugye van egy lazaság, ez nyilván a növekedési képet javítja, ez alapvetően a kamatszinteket is relatíve magas szinten tartja, és igazából ez azért jó, mert ebben a CE régióban a bankszektornak nagyon nagy a súlya az indexben. És igazából egy ilyen fajta környezet, ez a pénzügyi szektornak, a bankszektornak alapvetően egyébként egy jó környezet. És ezért gondolnám azt, hogyha ebben, tehát itt a fiskális oldalon történne egy változás, én azt gondolom, hogy az lenne egy nagyon fontos kerékkötője annak, hogy ez a régió továbbra is ennyire erős felülteljesítő régió tudjon maradni. De hogy egyelőre nem látszik egy ilyen helyzet, úgyhogy továbbra is minket kárpótol az, hogy kellően olcsó ez a régió még mindig.
Műsorvezető: Kicsit még a nyersanyagpiacokra térjünk ki, ugye itt átszaladtunk a nemesfém piacon, aranypiac, réz, urán, nagy komoly rallyk vannak benne. Most olvastam, még mindig jönnek vételi ajánlások az aranyra pedig egy elképesztő rallyn van túl, hogy ti hogy értékelitek, hogy ez már inkább csak ilyen tartás, mondjuk beszálló nélkül, vagy hová mehetnek még ezek az árak.
Sándor Balázs: Csak az idei évben 50 százalékot emelek.
Műsorvezető: Rengeteg.
Sándor Balázs: Mi inkább ugye onnan fogtuk meg, tehát az aranyat mi 2022 óta mondjuk, hogy szerintünk érdemes portfólió szinten tartani. Emlékszem, akkor azért több kollégám jött be hozzánk, és kerek szemmel nézett ránk, hogy most komolyan az aranyat ajánljuk. Ahhoz képest azért az most már nagy változás, hogy ez most már azért kellően erősen a közbeszéd tárgya, hogy milyen nagyon szépen teljesít, tehát most már mindenki odafigyel rá. Én azt gondolom, hogy most már azért többeknek ott van már a portfólióban az arany, nem mindenkinek egyébként, tehát még egy ilyen nagyon nagy hype-ot se feltétlen látok körülötte, de hogy azért már értelemszerűen nem, tehát értelemszerűen már inkább egy késői fázisban lehetünk itt az emelkedésben. Tehát itt még.
Műsorvezető: Ha nem látsz hype-ot, akkor gyakorlatilag a hajtóerők még mindig azok, amik megvoltak.
Sándor Balázs: Így van.
Műsorvezető: Tehát a jegybanki vásárlások, dollárbizonytalanság, geopolitikai problémák, bizonytalanság és a többi, és a többi.
Sándor Balázs: Így van. Tehát ugye az aranynál ez nehéz, tehát itt nincs egy fundamentális fair értéke. És igazából amikor erről gondolkozunk, hogy oké, de hát akkor mit csináljunk itt az arany felülsúlyozott javaslatunkkal, akkor igazából azt vesszük végig, hogy azok a tényezők, amik eddig hajtották, abban látunk-e változást. És ebben nem, ugye te is felsoroltad itt a fő tényezőket, ebben nincs egyelőre változás, úgyhogy ezért továbbra is tartjuk ezt a fajta kitettséget.
Műsorvezető: Tehát innentől nehéz is megmondani, hogy mi az, hogy drága az arany. Alapvetően ez a probléma.
Sándor Balázs: Szokták különbözőképpen megnézni ezt, megnézzük, hogy a részvénypiachoz képest relatíve hogy néz ki, és akkor egyéb eszközökhöz képest is megnézik az aranyat. Így nézve valóban azért az elmúlt időszaki emelkedést, hogyha nézzük, akkor például akár egy részvénypiachoz képest, megnézve relatív értelemben ilyen-olyan módokon, hát valóban már azért ilyen kifeszített szinteken látunk. De mivel ugye nincsen egy ilyen cash-flow termelése, ezért a nap végén nem tudod megmondani azt, hogy igen, az arany akkor 4500 a fair értéke, tehát hogy azért ilyen szempontból ugye egy ilyen nehezebb eszköz.
Műsorvezető: Világos. Kicsit húzzuk össze az elhangzottakat, nézzük meg a nagy képet a makrogazdaság oldaláról egy kicsit összefoglalva aztán a többit.
Tardos Gergely: Hát azt mondhatjuk, hogy egyébként az óriási zaj, meg rengeteg politikai, meg geopolitikai hír között, hogyha így ezeket leszálazzuk, akkor az látszik, hogy az amerikai gazdaság az igazából a növekedés az tök erős, és ennek továbbra is a belső kereslet a fő hajtóereje. Igazából a vártnál lényegesen erősebb. Ugye a munkaerőpiacon az látszik, hogy ott az egy érdekes kettősség egyébként, de hogy a munkaerőpiacon a létszámbővülés az megállt. Tehát igazából a vállalatok egyelőre nem vesznek fel több embert, ezzel párhuzamosan a kínálat is lejött, mert ugye megszigorították a bevándorlást, sőt raknak ki embereket az USA-ból. A munkaerőpiac az, ami meggyengült, közben egyébként az infláció az gyors. És hogy emiatt a Fed végül is a munkaerőpiacra hivatkozva elindított egy kamatcsökkentési ciklust, de hogy ez végigmegy-e és eléri-e a 3% körüli kamatszintet, az egyelőre erősen bizonytalan, merthogy azért ennél erősebb a GDP és az a helyzet, hogy nagyobb az inflációs nyomás. Áttérve Európára, itt azt látjuk, hogy igazából a növekedés lassan, de stabilan nő egy hatalmas ellenszélben az európai gazdaság, és jövőre ezt még támogatja majd főleg a német, de egyébként az európai uniós költés is. Az infláció célon van, a kamat ott van, ahol az EKB szeretné, úgyhogy igazából egy előrehozott kivárás van. Azt érdemes tudni, hogy azért jövőre a magasabb hiány az nagyobb kibocsátási igényt jelent, és hogy akkor ez azért a kötvényhozamoknak az elvárt ilyen tömbprémiumát azt megemelheti, egy időprémiumot, ami ahhoz kell, hogy valaki hosszabb kötvényt tartson, tehát ez jelent bizonytalanságot, és hát egyébként meg ez az egész politikai történet Európában azért, tehát hogy ez sem hozza meg nagyon a kötvényvásárláshoz a kedvet, és a hozamok sem túl magasak egyébként. Tehát igazából ez az európai, és ha áttérünk Magyarországra, akkor még mindig azt látjuk, hogy nyögvenyelős a növekedés, igazából nagyon alacsony, a szerkezet az továbbra is teljesen fogyasztást vezérelt, és hogy ezt a fogyasztásnak a növekedési hatását, ezt ellensúlyozza a beruházás esése, és az, hogy az export az igazából már egy ideje inkább stagnál. Ha viszont előre tekintünk, akkor ez a beruházás esés, ez azt gondoljuk, hogy ez megáll, az export is elkezdhet bővülni, és mivel a költségvetés meg támogatni fogja a fogyasztást, ezért azt gondoljuk, hogy a növekedés az elindul, és hát jó esetben 3% is lehet, tehát nekünk ez most az előrejelzésünk, ehhez képest a kockázatok azért lefele mutatnak. És hogy a hazai inflációs történetben meg igazából arra érdemes figyelni, hogy a mostani inflációs szint az magasabb, mint a jegybanki cél, viszont a megváltoztatott árfolyampolitika konkrétan az, hogy a jegybank nem akar már gyengébb árfolyamot, sőt jóval érdemben visszaesett a forint, ennek vannak pozitív hatásai, úgyhogy ha ez dominálja jövőre a minimálbéremelésnek, meg az erős keresletnek a hatását, akkor igazából még az is lehet, hogy csökkentett a jegybank, de hogy ehhez azért sok kedvező körülménynek kell egybeesnie, és akkor sem várható jelentős csökkentés. És igazából a hosszú kötvényeket tekintve az USA-ban a magas hiány, tehát a beárazottnál szerintünk inkább kevesebb várható kamatcsökkentés miatt azért nem vagyunk nagyon lelkesek. Európában a növekvő hiány miatt mondom meg nagyon alacsonyak azért jellemzően a hozamok, tehát azt gondolom, hogy ez egy probléma, úgyhogy igazából a hosszú kötvényeknek az kedvezhetne, ha mégis beütne egy recesszió, de ennek semmi jele. Magyarországon a forint sokat erősödött, azért azt gondoljuk, hogy további nagy erősödés nem várható, de hogy igazából azt gondoljuk, hogy a gyengülés sem, és ilyen szempontból tehát azt gondolom, hogy alapvetően a Keri az továbbra is elég vonzóvá teszi, amire figyelünk, vagy ahol azt gondoljuk, hogy érdemes óvatosnak lenni, azt gondoljuk, hogy az év végén még jöhetnek választási, a kapcsolatos költségvetési élénkítések nyilván, tehát a költségvetés vagy a kormányzat szeretné élénkíteni a növekedést, hiszen elég régóta oldalaz. Tehát az kérdés, hogy az hogy hat a hazai piacokra. Úgyhogy igazából nekünk ez a fő üzenetünk, hogy hozamszint az viszonylag vonzó. Ugye a hosszú hozamoknál is azt látjuk, hogy ez elég magas, ráadásul a bankrendszer most így rá van kényszerítve arra, hogy vegyen sokat, úgyhogy igazából így a hátralévő, az év hátralévő részének a kétharmadában ez szerintem jó, ugye az év vége fele kell majd arra figyelni, hogy ahogy így szaladunk rá a választásra, ott mondjuk azért az ellentétes erők is felerősödhetnek. De hogy alapvetően azt gondoljuk, hogy azért a forintnál ezt érdemes megfontolni, hogy a jegybank azért komolyan irányt váltott. Tehát, hogy ez a megelőző évek folyamatos leértékelődő trendje, ami egyébként régiós szinten eléggé, tehát hogy ez nem volt más devizára jellemző, ezt szeretne megszabadulni a jegybank.
Műsorvezető: Befektetési oldalról egy kis összegzés?
Sándor Balázs: Tehát összességében, hogyha mondjuk egy ilyen részvénypiacra ránézünk, nagy általánosságban véve drága szinteken van a részvénypiac, egészen addig, amíg nem látjuk azt, hogy nagyon erős recessziós kockázatok lennének, addig továbbra is azt gondoljuk, hogy érdemes tartani, csak szelektíven válogatni akár szektorok, akár régiók közül, tehát továbbra is fenntartjuk ezt a véleményünket. Régiók közül mi a kelet-közép-európai régiót továbbra is favorizáljuk. Nőttek a kockázatok, de azt gondoljuk, hogy ez az olcsósága, ez még kompenzál, ez még kompenzál.
Igazából a régiós kitettségek közül egyébként hasonlóan olcsó, brazil vagy mexikói piac, amit szeretünk, a japán részvénypiac van továbbra is nálunk egy ilyen kedvelt régióként. Ami talán újdonság itt a korábbi időszakhoz képest a szelektivitáson belül, tehát most már van azért több olyan tematikánk, arany, azért réz urán, ezek már nagyon-nagyon sokat emelkedtek az elmúlt időszakban. Tehát szektorszinten most nyitunk egy, vagy most nyitottunk egyébként így a megújulók felé. A közműszektort eddig is szerettük, mert azt láttuk, hogy elektromos autózástól kezdve itt az adatközpontoknak a felépítése, ezek mind-mind egy nagyon erős strukturális áramigényt jelent itt a következő időszakra nézve. Ez alapvetően a közműcégeknek kedvező tud lenni, és azt gondoljuk, hogy azon belül egyébként a megújulók is erre a trendre rá fognak tudni ülni. Itt ugye egy olyan szektorról beszélünk, ami hát egyrészt itt a pár évvel ezelőtti csúcsokról azért sokat jöttek már lefele, mindenki utálja őket azért, mert a Donald Trump is utálja őket. Ugye nyáron, júliusban ki is jött a megújulókat büntető adóváltozások, és ezek valóban negatívan érintik a szektort, de talán nem annyira, mint amennyire korábban lehetett, tehát talán egy picit jobb lett így a végkicsengés, mint amit előzetesen félni lehetett tőle, ráadásul megszűnik ez a fajta bizonytalanság, amit ez az egész hordozott, és közben ott vannak alapvetően jó szinteken, relatíve olcsó, szerintünk relatíve olcsó szinteken ez az egész szektor. Úgyhogy ebben kezdenénk el egyébként pozíciókat építeni, talán ez az újdonsága a mostani negyedéves stratégiának. Tehát szelektíven, óvatosan érdemes, merthogy összességében ez a piac drága, de látjuk azt, hogy érdemes továbbra is azért részvénykitettségeket tartani portfóliószinten.
Műsorvezető: Oké, nagyon köszönöm nektek, hogy beszélgettünk, a nézőknek, hallgatóknak a figyelmet köszönjük. Tardos Gergely volt a beszélgetőpartnerem az OTP Bank elemzési osztályának vezetője, Sándor Dávid az OTP Global Markets Multi-Asset osztályának elemzési vezetője és vezető stratégája, én pedig Gede Balázs voltam a viszontlátásra, viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek