Minden idők legnagyobb tőkepiaci kibocsátása: Hatalmas robbanással nyitott a SpaceX részvénye
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Elon Musk cégének részvénye hatalmas lendülettel nyitott a piacon, de vajon meddig tartható ez az ütem? Hogyan került egyenesen az indexekbe ilyen hamar a fiatal részvény? És hova vezetnek a Musk-víziók: az űrbeli adatközpontok és Mars-expedíció? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került az űrrészvények kereslet elszívó hatása, a Hormuzi-szoros és a béke ára, valamint a AI-megoldások is.
A részvénypiac aktualitásairól Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője, Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési Osztályának vezetője és Puzsár József, az OTP Bank Multi-Asset Elemzési osztályának szenior elemzője beszélgettek.
A beszélgetést 2026. június 16-án rögzítettük.
Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is:
Minden idők legnagyobb tőkepiaci kibocsátása: Hatalmas robbanással nyitott a SpaceX részvénye
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm Önöket a Global Markets Podcast következő epizódjában, amiben beszélgetni fogunk Spacexről, benézünk az Elon Musk pénztárcájába, hogy mennyire vagyonosodott ő meg itt az elmúlt pár napban. Gondolkodunk arról, hogy vajon van-e tovább fölfele a SpaceX-részvényeknek, vagy mi az, amit forgatókönyvként elképzelhetőnek tartunk itt a következő időszakra. Aztán utána, már-már szokásunkhoz híven fogunk beszélni a Hormuzi-szorosról, ahol megszámoljuk, hogy hány hajó halad át napi szinten. Aztán pedig kitérünk AI-ra, és ezt követően pedig itt a kedves kollégáim a robotokkal kapcsolatos szorongásomat fogják teljesen maximumra csavarni.
Akikkel beszélgetni fogunk: Puzsár József, az OTP Bank Multi-Asset Elemzési osztályának szenior elemzője
és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője, jómagam pedig Sándor Dávid vagyok. Akkor vágjunk is bele, és kezdjük a SpaceX-szel minden idők legnagyobb tőkepiaci kibocsátása, és hát egy hatalmas árrobbanás, ami következett az elmúlt pár napban, de egy picit beszélj erről légy szíves, hogy mit látunk, mi történik itt, aztán majd utána kukacoskodunk.
Puzsár József: Jó, rendben. Ugye pénteken volt az első kereskedési nap, és hát ahogy mondtad, minden idők legnagyobb IPO-ja volt, és igazából még ezt is megfejelték végül, mert akkora volt a kereslet a részvényekre, hogy ugye alapból 75 milliárd dollárt vontak volna be befektetőktől, ami meg is történt, de ugye van a tőzsdére menetelnél egy ilyen opció, amit Greenshoe opciónak neveznek, ami azt jelenti, hogyha, mint a SpaceX esetében is emelkedett az árfolyam, ezért a kibocsátásban résztvevő bankoknak volt egy olyan opciójuk, hogy még további 11 milliárd dollár értékű részvényt eladhatnak, és mivel az első nap is 20%-ot emelkedett az árfolyam, ezért ezt az opciót lehívták, és így végül hát kicsivel több mint 85 milliárd dollárt sikerült bevonni Elon Musk vállalatának, és hát ez majdnem háromszorosa a korábbi legnagyobb szaúdi Aramco IPO-nak.
Sándor Dávid: Mekkora most így ez a cég? Kicsit helyezzük már légyszi kontextusba, meg aztán utána nézzük már meg, hogy mennyire gazdag Elon Musk?
Puzsár József: Hát jelenleg, ha jól látom, olyan 2500 milliárd dollárnyi piaci kapitalizációja van a cégnek, ezzel már a hatodik legnagyobb cég a világon, és gyakorlatilag 100-200 milliárd dollárnyira van az Amazontól.
Dinnyés István: Szerintem egyébként tegnap tovább emelkedett az árfolyama, és megelőzte szerintem most az Amazont ezzel.
Puzsár József: Sőt, ugye most ezt kedd dél körül vesszük fel ezt az adást, és most nyitás előtt is még plusz 10 százalékban van az árfolyam.
Sándor Dávid: Ez kezd egyre érdekesebb lenni. Akkor ez egy Jaff Bezos versus Elon Musk.
Dinnyés István: Hát vagy bárki, nem tudjuk még meddig megy ez a sztori.
Puzsár József: Hát az, hogy Musknak mekkora a vagyona, most nagyjából olyan 1200-1300 milliárd dollár lehet. Ugye a második helyen, ha jól tudom, a Google-alapítók vannak, nekik olyan 250-300 milliárd körül van most a vagyonuk, szóval van egy laza ezermilliárd dolláros különbség.
Dinnyés István: Egyébként azt tudjátok, hogy mennyi a közkézhányad? Az hogy alakult?
Puzsár József: Igen, mivel ekkora kapitalizációja van a cégnek, ezért ez a 85 milliárdnyi IPO-val is, hát nagyon kicsivel több mint 4%-os a közkézhányad, tehát nagyon kevés részvény van, ami gazdát cserélhet, és hát emiatt is volt az, vagy emiatt láthattuk azt, hogy ugye az első kereskedési nap is 20, illetve a hétfői kereskedésben is 20 százalékot ugrott az árfolyam.
Dinnyés István: Szerintem ez egy nagyon fontos tényező, majd még térjünk rá vissza, csak előtte érdemes átbeszélni, hogy akkor most drága ez a cég, nem drága, szerintem erről. Mindenki tudja, itt szerintem már választ, aki hallgatott ilyen podcastot, hogy ez egy kifejezetten drágán árazott cég most, és szerintem nem volt olyan, hát ilyen szakmai szakértő, aki ezt így befektetésre ajánlotta volna eddig, max spekulációs céllal, de hogy Lenni szokott ugye egyébként rövid távon egy-két napra már mindenképp megvenni, tehát folyamatosan emelkedik. Ez is jól mutatja, hogy a szentiment, meg maga ez a tematika. Tehát, hogy szerintem arra mindenképp térjünk ki, hogy most ez milyen cég is, mert mindenkinek ugye ez az űrrakéták vannak a fejében, de hogy én egyre több helyről hallom, hogy ez most már sokkal inkább egy AI-infrastruktúra cég, és hát ugye ez mögött most óriási nagy ilyen tematikus bumm van, ami vonzza a befektetőket akkor is, hogyha drága valami.
Puzsár József: Hú, hát hogy olcsó vagy drága, hát nyilván drága. Tehát Elon Musk cége, ugye a Tesla volt korábban csak, ami tőzsdei cég volt, hát az is elképesztő árazottság mellett forgott. Hát a SpaceX talán még ezt is felülmúlj, most gyorsan megnézve ezzel a 2500 milliárdos piaci kapitalizációval egy már ugye 2026-ra vonatkozó árbevételarányos P/S ráta is 73-as. Na már most ebből még a technológiai szektorban is már a tízes is soknak számít. Tehát szerintem akkor ez nagyjából választ is ad a kérdésekre. Viszont az, hogy amit mondtál, hogy több, tehát az elemzők szerint ugye ez drága, meg senki nem ajánlotta vételre. Hát azért szerintem ez abból a szempontból nem feltétlenül igaz, hogy ugye a befektetési bankok, akik részt vettek az IPO-ban, gyakorlatilag az összes nagy amerikai bank, ott azért jöttek érdekes előrejelzések, hiszen most kicsit puskázva ugye a Goldman, illetve a Morgan Stanley is kijött egy elég komoly potenciált mutató előrejelzéssel, tehát ilyen 2028-ra 160 milliárd dollár körüli árbevételt prognosztizálnak, illetve 2030-ra már ilyen 320 milliárdot.
Sándor Dávid: Most mennyi?
Puzsár József: Hát most ugye a tavalyi évben 18 milliárd körüli volt a teljes árbevétel.
Sándor Dávid: Aha. Tehát az egy hússzorozás az árbevételben?
Puzsár József: Igen.
Sándor Dávid: Négy-öt év alatt. Hát az Excel az mindent elbír végülis.
Puzsár József: Hát az Excel mindent elbír, de ugye még ezek sem voltak elegek, mert Musk tegnap azt nyilatkozta, hogy igazából 2030-ra ezermilliárd dolláros árbevételt is el fog érni a cég. Nem lenne meglepve, hogyha ezt elérné, így fogalmazott.
Dinnyés István: Ami még szerintem itt érdekes, hogy amúgy ilyen magántőke befektetések révén a szakmai szereplők már nagyon régóta folyamatosan be tudtak szállni ebbe a cégbe, és amúgy, hát ugye ilyes típusú volt, most inkább függetlenekre gondoltam, hanem befektetési bankokra, akik nyilván nyilatkoztak erről, és ugye nyilván akkoriban még egy jó sztorinak tartották, ami nem volt ennyire extrém módon tökéletesen árazva, fogalmazzunk így, de hogy ezektől a szereplőktől is, akik őszintén megnyilatkoztak, azért azt mondták, hogy akik egyébként növekedési befektetők, tehát szeretik a növekedési szoraikat, szeretik a növekedési cégeket, de ezeken a szinteken már nem annyira tartották ezt attraktívnak.
Sándor Dávid: Na, ezt jó, hogy behozod ezt a dolgot. Tehát így summázva a dolgot, fanyalogtok az árazás miatt, azt gondoljátok, hogy ez egy magasan árazott sztori. Ez ugye azért van, mert itt gyakorlatilag az Elon Musk, nem tudom ezt a vallást, ami a Muskot körüllengi, ezt igazából elemzőként nem igazán, nem találtok fogást ezen a dolgon.
Puzsár József: Az Elon Musk-prémium.
Sándor Dávid: Az Elon Musk prémium, ez egy nagyon komoly prémium. Ugye azt is említettétek, hogy nyilván itt az első egy-két napban nagyon pici volt a közkézhányad, tehát nagyon kevés az a mennyiségű papír, amit el tudtak adni, miközben az látszott, hogy a lakosság, amikor az IPO-ba bement a lakosság, akkor nem is tudom, 100 milliárd dolláros kereslet volt a részvényre, abból mennyit kapott a lakosság?
Puzsár József: Hát ilyen 17-18-as.
Sándor Dávid: 17, jó egy 20-at, tehát van egy 80 milliárdos plusz kereslet, amiből nyilván nem tudjuk, de valószínű, hogy azért ennek valamekkora része könnyen lehet, hogy ráömlött az első egy-két kereskedési nap a részvényre, merthogy azt lehetett látni, hogy a forgalma a papírnak az gyakorlatilag brutális volt, nem? Tehát az első nap.
Puzsár József: Az első nap 80 milliárdos forgalma volt, a második legforgalmasabb papír a Micron volt 40 milliárddal, de még hétfőn is körülbelül ilyen 50 milliárdos forgalom volt.
Sándor Dávid: Jó. Na, egy dolog csak, amit rá szeretnék fűzni az előbb az általad mondottakra, hogy ugye oké, de hol van a kínálat? És itt ugye miért nem jön a kínálat? Ugye ennek is megvan a maga oka, merthogy gyakorlatilag azok a private equity és egyéb magánbefektetők, akik egyébként eddig is ott voltak benne ebben a sztoriban, őnekik egy bizonyos ideig meg van kötve a kezük.
Puzsár József: Igen, hát ebből a szempontból is elég szokatlan ez az IPO. Ugye hagyományosan úgy szokott lenni, hogy 180 napos értékesítési moratóriumot vállalnak.
Sándor Dávid: Jó, tehát addig nem adhatnak el.
Puzsár József: Igen, addig nem adhatnak el. Sőt, egyes esetekben 360 nap is van, ugye egy év. Most ebben az esetben Musknak van, meg egy-két korai befektetőnek ilyen egy éves periódusa, még nem adhatnak el részvényeket. Ugyanakkor ezt a 180 napot, ezt felbontották több szakaszra. Tehát igazából valamikor augusztus elején jön majd az első gyorsjelentése a cégnek, és ezt követően felszabadul 20%-nyi részvény, ami akkor egy kicsit még hátrébbról nézve, ugye Musknak, illetve egy-két befektetőnek van kb. 60%-nyi részesedése a cégnek, és ez a maradék 40%-nyi fog felszabadulni a következő fél évben fokozatosan. És ahogy mondtam, az első ilyen időpont az valamikor augusztus elején lesz.
Sándor Dávid: Tehát ez ahogy kalkulálom, van egy ezer, uszkve 2 ezer milliárdos piaci kapitalizációjú cég, és annak a 40 százaléka, hogyha fölszabadul, akkor az egy ilyen 800 milliárdos tétel. És nyilván nem tudjuk, könnyen lehet, sőt valószínű nem mindenki fog ebből előadni, tehát hogy ebből sokkal kevesebb az, ami a piacon landolhat, de hogy azért ez már egyébként egy látható, tehát itt egy látható mennyiségről van szó, igaz?
Puzsár József: Hát ez így van. És még van benne egy olyan opció is, hogyha az árfolyam az 30%-kal az IPO-ár fölött lesz augusztusban, ami most ugye megvalósul, akkor még további 10%-nyi ilyen részvénypakett szabadul fel. Majd ezt követően megvannak a periódusok, most nem mennék végig, de az a lényeg, hogy utána még fokozatosan kb. 7%-nyi részvénypakett szabadul fel bizonyos időközönként, és majd a legnagyobb ilyen lejárat az pedig a novemberi gyorsjelentést követően egy ilyen 28%-os lesz. És akkor nagyjából december elején érhetjük el ezt a 180 napos periódus végét, és ekkor szabadul fel ez a 40 százaléknyi papír összességében.
Dinnyés István: Oké, de ugye ezek voltak a negatívumok, most már ezt kihangsúlyoztuk, de hogy valamiért megy föl az árfolyam, és igazából szerintem két olyan tényező van. Ugye az egyiket már említettük, hogy igazából elég a Teslára gondolni, amit ugye, hát hogy mondjam, az ilyen klasszikus elemzők már tizenéve, mióta a piacon vagyok jóformán, azóta folyamatosan eladásra javasolnak, voltak ebben nagyon komoly benézések, meg voltak olyan időszakok, amikor ezek működtek, de igazából azok, akik klasszikusan közelítették meg a Teslát, és nem pedig a Musk féle nagyvíziót vették meg, azok többnyire egyébként benézték, tehát azt tegyük hozzá, hogy annak ellenére, hogy nem feltétlenül hoztam mindig azokat a termési számokat, amiket a Musk kedvel, de ott is egyébként élt ez a helyzet, hogy szerintem alapvetően nincs egy olyan túl magas közkézhányad, van egy nagyon jó sztori, amit folyamatosan fenntartott az Elon Musk, és őszinte szóval ez elégnek bizonyult. Vélhetően ez itt is meg fog történni. Nyilván ez még drágább sztori, még több fantáziát igénylő sztori. De azt is tegyük hozzá, amit mondtam, hogy ugye ez a narratíva, ez a tematikus narratíva, amire ez most fel van húzva, az most nagyon-nagyon fogalmazzuk úgy, hogy hot topik. Tehát ugye itt ami érdekes szerintem, az ez, amit már az előbb elkezdtem feszegetni, hogy ugye igazából ez nagyon-nagyon átbillent most részben egy ilyen AI-infrastruktúra-biznisszé. Tehát maga ugye egyrészről Musk is próbálkozott építeni ugye ilyen saját AI modellt, az egyébként nem sikerült úgy jól, ugye aki használja a Twittert, az ismeri ezt a groupot, az egyébként, hát hogy mondjam, azért nem éri el ezeket, amikor másodásokban is beszéltünk itt a Claude, az Anthropic, akár a ChatGPT-nek a képességét, és vélhetően ez már jelentős eséllyel így is fog maradni, és ezt kedvesen be is csomagolta ebbe a cégbe. Viszont másik oldalról nézve már így egy óriási adatközpont bizniszt kezd belőle felépíteni, és ugye itt már érkeztek is újabbnál újabb megbízások, tehát eleinte csak pont az Anthropic volt az első, de azt hiszem a Google is csatlakozott hozzá, tehát innen már milliárdos cash flow fog beérkezni a céghez hamarosan.
Puzsár József: Igen, de pontosan ez, hogyha megvan ez a saját modell, amit nagy lendülettel elkezdtek fejleszteni, aztán nem jött be, vagy legalábbis egyelőre nem jött be, és ehhez építettek egy óriási kapacitást, ami ilyen számítási kapacitás adatcentereket, és hát ott ugye a felszabaduló állományt, azt valahogy le kell kötni, és akkor pont erre jöttek ezzel az Anthropic-kal, Google-lal kötött megállapodások, amiből ugye hát tényleg ilyen havi 1 milliárd dollár körüli bevétel jöhet. Nyilván megvannak ehhez is különböző kiegészítések, de ha ez megvalósul, akkor gyakorlatilag már jövőre meghaladhatja az AI üzletág bevétele a mostani legnagyobb bevételtermelő Starlink.
Sándor Dávid: Fantasztikus, amiről beszéltek. Ez éves szinten 10-11-2 milliárd dollár. Hogyha ezt hozzáadom a mostanihoz, akkor 30-nál vagyunk. A piac öt év múlva 500-at vár. Musk meg azt mondta, hogy ezer. Nagyon messze vagytok. Nagyon messze vagytok.
Dinnyés István: De ugye nem volt szó a brutális műhold adatcenterekről, mert ugye ismételten, amit mondtam, hogy a vízió nagyon nagy szerepet játszik ennek a cégnek a jövőjében, árazásában, és ugye pont most jöttek ki az első prototípussal, ami ugye ezeknek az adatcentereknek, most függetlenül attól, hogy nyilván, tehát hogy én is most ez egy olyan beszélgetés, ahol szerintem mind ugyanazon az oldalon állunk, hogy ez egy túlárazott papír, de ettől függetlenül ugye tényleg van egy ilyen adatcenter-probléma, hogy ezek a mesterséges intelligenciához használt adatcenterek nagyon sok áramot fogyasztanak, és egyébként is van velük probléma, helyet foglalnak itt a Földön, stb. És ugye erre adná magát a helyzet, hogy tényleg akár jó is lehetne, hogy az űrben napenergiával működve ezek ott lennének, és akkor nem a helyi hálózatot fogyasztanák, és akkor onnan működtetnék ezeket a végtelen sok adattal működő mesterségesintelligencia-modelleket. És hát erre ad egy víziót a Musk, és ugye, hogyha ezt ebben hiszel, akkor ez egy nagyon egyedi és jó elgondolás. Itt nyilván a realitások azok, amik kicsit távolinak tűnnek, hogy én úgy tudom, hogy azért az, hogy egy skálázható biznisz legyen, azért ehhez legjobb esetben is egy ilyen 5-7-10 év szükséges.
Puzsár József: Igen, de ugye azért láttuk már korábban is, hogy amikor a Tesla mondjuk tőzsdére ment, vagy elkezdett elektromos autót gyártani, abba se hitt senki. Vagy amikor bemondták, hogy lesz önvezetés, abban sem sokan hittek. Aztán nyilván Musk úgy működik, hogy bemondja, hogy már jövőre.
Sándor Dávid: Van már önvezetés?
Puzsár József: Aztán a Teslánál nincs, de máshol van.
Dinnyés István: De majd lesz ott is.
Puzsár József: Na, de hát hogy mindig egy ilyen nagyon közeli határidőt mond be dolgokra, ami nyilván nem teljesül, de lehet, hogy 3-5 évvel később meg igen. És valószínűleg az űrbéli adatcentereknél is ez lesz, hiszen még ezt tavaly lehetett talán hallani először ezt, akkor mindenki azt hitte, hogy ez egy science fiction, és akkor mostanra már gyakorlatilag nem csak ő, hanem mások is ezt mondják, hogy ez lesz, vagy ez lehet a megoldás. Most valószínűleg nem 2028-ra, amit ő most projektált, hogy már akkor majd ők viszik fel oda, de ha 3-5 évvel később megvalósul, azért az is egy elég nagy lépés lehet.
Sándor Dávid: Azzal egyetértek, igen. Tehát itt van azért egy erős Musk-faktor, és azért azt lehetett látni, hogy viszonylag, sőt a más által elképzeltnél sokkal gyorsabban és hatékonyabban tud kisajtolni eredményeket, legalábbis ez az, ami talán az eddigi pályája alapján is egyébként látszik.
Dinnyés István: De a kulcs igazából nem is az eredmény is, de az mindenképp, hogy a táborát, akik befektetői tábora, őket folyamatosan igazából el tudja látni olyasfajta információkkal, újabb víziókkal, amik fenntartják, egy életben tartják amúgy ezeket a sztorikat.
Puzsár József: Doppingolja a tábort.
Dinnyés István: Lehet így is fogalmazni.
Sándor Dávid: Kommunikációs oldalon.
Dinnyés István: Amit mondtam, hogy a Tesla esetében is veszélyes volt sokszor ellenefogadni, annak ellenére, hogy a fundamentumok nem mellette álltak.
Puzsár József: És még a legnagyobb vízióról nem is beszéltünk. Mars expedícióról.
Dinnyés István: Ezek is igen, ilyen nagyon távlati tervek, és ugye nem tudsz velük mit kezdeni. Tehát ameddig egy olyan környezetben vagy, ahol van pénz és keresi a növekedési sztorikat, addig ezeket könnyen megveszik az emberek. És ha már ezt is említetted, ott van benne például a Starlink is, és ez is például egy nagyon érdekes Jolly Joker, hogyha itt nézzük az orosz-ukrán háborút, ugye ott is nagyon fontos szerepet játszott be, hogy volt egy olyan telekommunikációs eszköz igazából, ami államokon átívelően igazából el tudta dönteni, vagy valamennyit tudta a háború irányát megtartani, változtatni, tehát egy nagyon fontos része volt annak, és nyilván ez benne van a csomagban, és ezt is nagyon nehéz árazni, hogy ez pontosan mit jelent.
Sándor Dávid: Ezt jó, hogy mondod, mert egyébként pont az Oppenheimer elemzése volt, ők egyébként talán ilyen 190 dollárra taksálták az elemzésükben a SpaceX részvényeknek a fair értékét, vagy ennyi volt igazából, vagy ennyi a céláruk, és nekik volt egy érdekes gondolatuk a Starlinkkel kapcsolatban, hogy ők azt gondolják, hogy azért itt a hagyományos telko-cégek is felköthetik a gatyájukat. Nyilván van, akit jobban, van, akit kevésbé, de hogy alapvetően a Starlink az nekik is egy kihívás tud lenni, és el tudnak képzelni egy olyan jövőt, amiben hát ez a disruptolja, vagy hogy mondjam, hogy elveszi a piacukat, vagy a piacuk egy részét majd.
Dinnyés István: Igen, ez a megoldás. Más része is, hogy most minden nyersanyagok körül forog, és hogy ugye ő majd aszteroidákon fog bányászni ritkaföldfémet. Nagyon extrémen hangzik, de most erre is mit mondasz? Tehát nyilván, hogyha a fundamentumokhoz ragaszkodsz, akkor szinte közel nullára árazod ezt a lehetőséget, de hogy igazából elmondani nehéz erre kijelenteni bármit, vagy lehet, hogy így lesz. Tele van ilyen víziókkal ez a cég, amit egy megfelelő környezetben egy jó szentiment alatt megtalálnak a befektetők, és valószínűleg egyelőre ezt látjuk. De még egy gondolat egyébként, nem tudom, erre ki akartatok-e térni, hogy bekerül indexekbe.
Sándor Dávid: Abszolút!
Dinnyés István: És ez egy nagyon-nagyon fontos része ennek a sztorinak, mert hogyha ugye bekerül indexekbe, akkor onnantól kezdve viszont az alapkezelők, ETF-ek automatikusan megveszik, de alapkezelőknek is el kell dönteniük, hogy alul vagy felülsúlyozzák, és pont amiről beszéltünk, hogy azért elég kockázatos lehet alulsúlyozni rövid távon.
Sándor Dávid: Igen, tehát előáll egy olyan helyzet, hogy ahogy a Józsi is ezt részletezte, gyakorlatilag a következő hónapokban megnyílik ez a 40 százaléknyi tulajdonosnak az a lehetősége, hogy eladjon a részvényekből. És ez alapvetően egy nyilván egy kínálat, egy plusz kínálat a piacon, és oké, hogy most az első egy-két napban, amikor ugye nem volt még ilyen hatás, tovább száguldott a részvényárfolyama fölfele, de hogy attól tarthat az ember, hogy jönni fog egy kínálat, ami miatt gyakorlatilag, ami gátat szolgál ennek a hatalmas alanynak. És ez szokott lenni nagyon sok IPO-nál, tehát hogyha visszanézzük az IPO-kat historikusan, lehet erről kicsit hozol egy-két adatot, de gyakorlatilag ott is ez van, hogy kijön a papír, megy még valamennyit, és az esetek nagyobb részében utána azért van még egy ilyen 30-50 százalékos árfolyamzuhanás, ami köze lehet a nagyon magas árazásnak, meg köze lehet ilyen kereslet-kínálati dolgokhoz is. És hogy igazából itt is ettől tarthatunk a következő időszakban, de ugye beszéltünk arról, hogy van egy szokatlan lock-up, vannak szokatlan tervek, Mars expedíció, van egy szokatlanul magas árazás, és van még egy szokatlan dolog itt a SpaceX háza táján, az az, hogy valahogy sikerült meggyőzni az index, egy-két indexszolgáltatót, hogy bekerüljön az indexbe a részvény, még idő előtt. Ugye átírták az index kézikönyveket, hogy gyorsabban be tudjon kerülni. Ez azért fontos, mert a passzív indexkövető alapoknak ilyenkor meg kell venniük az adott részvényeket. Tehát amit a tulajdonosok ne adj isten eladnának, azt lehet, hogy fölszívják az ETF-et az index alatt.
Dinnyés István: És az ETF-nek is el kell dönteniük, hogy vesznek-e belőle, mert ugye ők meg egy indexhez vannak hozzá mérve a teljesítményük, és hogyha úgy döntenek, hogy nem vesznek, ez meg megy tovább, akkor könnyen lemaradnak is a benchmarkjukkal. Nekik innentől kezdve meg egy döntés lesz.
Sándor Dávid: Na mi van az indexekkel?
Puzsár József: Ez így van, viszont az egy kicsit városi legenda, hogy csak a SpaceX miatt írták át, már korábban is volt ilyen korai bekerülési szabály, csak nyilván ezt a szabályt egy kicsit azért módosították, mert még soha nem volt olyan, hogy egy ekkora piaci kapitalizációjú cég lépjen tőzsdére. Lényeg szerintem az, hogy az ilyen kisebb indexeknél akár már öt kereskedési nap után is bekerülhet a részvény, illetve az MSCI indexeknél majd a negyedéves felülvizsgálatok során fog bekerülni, illetve a Nasdaq-ban meg azt hiszem 15 kereskedési nap után. De ugye ehhez még azért hozzá kell tenni azt, hogy mivel nagyon kicsi a közkézhányad, ezek az indexek ezzel korrigálják a piaci kapitalizációt. Tehát az első napokban, vagy miután bekerül az indexbe a részvény, még nem kell olyan nagyot, nem kell olyan nagy pakettet megvásárolni ezeknek a passzív alapoknak, de nyilván, ahogy majd, ahogy beszéltük a következő 180 nap során, ahogy emelkedik a közkézhányad, úgy kell majd fokozatosan több részvényt venni. Ugye egyedüli kivétel az S&P 500 volt, mert ők nem voltak hajlandók változtatni a saját munkájukon, és gyakorlatilag oda majd egy év múlva kerülhet be a részvény, hogyha addig teljesíti a kritériumokat.
Sándor Dávid: Hát, na, akkor most ezek után azt mondtad, hogy még az elején úgy kezdted itt a felvezetését a SpaceX-nek, hogy nagyobb, mint az Amazon? Akkora, mint az Amazon, nagyobb, mint az Amazon, és akkor innét indultunk el, meg beszéltünk az Elon Muskról is. Na most akkor hú, ezt nem is tudom, hogy föltehetem így ezt a kérdést. Most akkor Amazont érdemes vásárolni, vagy SpaceX részvényt érdemes vásárolni, melyik lehet jobbá, inkább úgy kérdezem, melyik lehet jobb a kettő közül, vagy akár úgy is feltehetném a részvényt, hogy most itt a következő, nem tudom, egy évben fog-e tovább nőni az Elon Musk vagyona, amit a Spacex hajt, vagy inkább a vagyoncsökkenés az, amit elképzelhetőnek tartunk. Nem tudom, melyik a PC-bb kérdés.
Dinnyés István: Én kiegészítem, most megbombázzuk a Józsi kérdésekkel, és akkor majd legfeljebb felosztja. De részben ide kapcsolódik szerintem, hogy mire használja fel ezt a pénzt Musk, és ott vannak-e befektetési lehetőségek.
Sándor Dávid: Így van.
Puzsár József: Hát nagyon sok mindenre fel tudja használni. Ugye az első talán az, hogy ezt az adatközpontokat még nem az űrben, de azért még a Földön is szeretnék bővíteni. Ez az egyik rész. A másik ugye azért, erről még nem is beszéltünk, hogy mi volt az alapműködése a cégnek, amivel elkezdett foglalkozni, ez az újrahasznosított rakétákat kezdett el gyártani még a 2010-es évek elején. És ugye ez egy nagyon fontos újítás volt, hiszen ez az átlagos költségét az ilyen kilövéseknek azért sikerült jóval visszafogni, és ha újra fel tudnak használni ilyen rakétákat, akkor több indítást tudnak elvégezni, és sokkal gazdaságosabb. Ugye ez az egyik. Itt van egy újból egy ilyen nagyobb beruházás, egy ilyen starship hajót is szeretnének csinálni, vagy hát rakétát, ami ugye kilövi a világűrben különböző dolgokat, és ezt egy elég nagy, ilyen 100 tonnás kapacitással szeretnék megvalósítani. Nyilván a későbbiekre, hogyha majd az adatközpontokat is az űrbe kell szállítani, erre szükség van. És az IPO dokumentációban az volt, hogy erre már elköltöttek 15 milliárd dollárt, és hát még ki tudja mennyit kell. Szóval válaszolva a kérdésedre, ezekre meg nyilván azért a Starlink oldaláról is kell még további műholdakat ugyanígy az űrbe juttatni.
Sándor Dávid: Hát meg csinálnak egy akvizíciót, nem?
Puzsár József: Ja igen, pontosan, csinálnak egy akvizíciót, és ugye ez is az AI üzletághoz kapcsolódik, mert bár a Grock az ugye lemaradt a legnagyobb versenytársakhoz képest, de ez a kurzor, ez igazából egy ilyen AI kódolási startup, és ahogy látjuk az Anthropic-nál és az OpenAI-nál is, igazából ez a kódolást segítő modell az, amiből nagyon sok pénzt lehet csinálni már most is, és ugye ebbe az irányba is el akarna mozdulni Musk, hogy náluk is legyen egy ilyen, és hát nem kevesebb, mint 60 milliárd dollárt fizetnének ezért a cégért. Nyilván azért egy része vagy nagy része pont a drága SpaceX részvényekkel történne. Tehát ugye ez egy másik olyan rész, ahova ezeket a forrásokat allokálnák. És visszatérve a te kérdésedre, hogy mit gondolunk, meddig mehet az árfolyam a következő időszakban. Hogyha megnéznénk, vagy megnéztük az elmúlt 15 év legnagyobb IPO-it, azért ott az látszódott, hogy az első kereskedési nap az IPO árhoz képest ilyen átlagosan 40 százalék fölötti növekedés, árfolyamnövekedés volt. Viszont ha további periódusokat nézünk, akkor ott már nem ennyire egyértelmű volt az, hogy ki hogy teljesített. Nyilván voltak, akiknek nagyon jól sikerült az IPO, és fél év múlva, egy év múlva is magasabban volt az árfolyam, de talán a Facebooknak volt a 2012-es tőzsdére lépése, amikor nem ez következett be, hanem ott már igazából az első kereskedési nap is egy ilyen 1%-ot tudott emelkedni az árfolyam, és gyakorlatilag egy évvel később is 30%-os veszteségben volt. És ebben a 25 nagyobb IPO-ban, amiket vizsgáltunk, ott azt láttuk, hogy az első évben a legmagasabb elért árfolyamhoz képest átlagosan volt egy ilyen 50-55 százalékos zuhanás az árfolyamban. Most nyilván az kérdés, hogy ez honnan következik be, mert ha elmegy a SpaceX árfolyama 260 dollárig, és onnan van egy 50%-os zuhanás, akkor nagyjából ugyanott leszünk, ahol az IPR volt. Ez egy kérdés.
Dinnyés István: Arról mit gondoltok egyébként, hogy ugye azért itt, amiket említettél, Facebook, meg nem tudom, ilyen nagyobb techcégek IPO-i, hogy ezeket a cégeket oké, hogy voltak bennük nagyobb volák, de hogy igazából visszagondolva mindegyik egy tök jó biznisz lett, és hogy megérte őket gyakorlatilag megvenni, tartani, most nyilván valaki jobbkor be tudott szállni, valaki kevésbé jobbkor, hogy itt erre van valami erős vízió egyébként, hogy ez a cég, ez egyébként stabilan velünk marad, mert ugye igazából érzel egyfajta olyan, és talán erről majd térjünk ki, hogy jönnek még egyéb cégek is amúgy a piacra, ugye OpenAI, Anthropic, vannak azok, akik ugye nagyon pesszimistán néznek erre, hogy ilyen dotcom lufiszerű helyzet van, ahol most ráöntik még ezeket a vállalatokat a retail ügyfelekre, és akkor nyilván van ez a másik oldal, amiben azt nézzük, hogy ezek a cégek, amikről viszont nem az előbb beszéltem, amik nem ezek a dotcom lufi sztorik, azok meg ugye nagyon jó bizniszekké váltak, hogy ez vajon melyik vonal?
Puzsár József: Hát ez a millió dolláros kérdés.
Sándor Dávid: Elmondom a személyes véleményemet, jó? Én vagyok általában a bear-eskedő. Én azért azt gondolom, hogy azért ezek a várakozások nagyon elszálltak. És én azt gondolom, hogy az Elon Musk nagyon sok mindent le fog tudni tenni az asztalra, ahogy a Teslánál is ezt megmutatta, de hogy a nap végén fundamentális értelemben véve én azt gondolom, hogy a mostani várakozásokhoz képest én szerintem csalódás lesz a végén, tehát azok a számok, amik jönnek majd, és amit a cég el fog tudni érni bevétel profitnövekedési sorokon. Én arra adnék nagyobb esélyt, hogy az egy csalódás lesz. És onnantól kezdve viszont az az árazás, amivel kijött ez a vállalat. Én azt gondolom, hogy lesz olyan pont itt a következő időszakban, amikor az megkérdőjeleződik majd.
Puzsár József: Egyébként ebben az esetben mindenképp melletted van, amit az elején mondtam, hogy olyan magántőke alapokba is fektető emberek, akik alapvetően szeretik a nagy víziókat, azok is azért jóval óvatosabban közelítették most meg ezt a sztorit. Egyébként a három nagyból még a legtöbben az Anthropik mellé teszik le a voksukat, de erről talán majd térjünk ki később.
Sándor Dávid: Akkor sikerült nem megválaszolnod az Amazon vs. SpaceX kérdést jó elemző mondjára.
Puzsár József: Azt már elfelejtettem, de igen, erre akartam még reagálni, hogy egyébként nem annyira rossz az összehasonlítás, mert ugye hogy indult az Amazon egy online könyvkereskedő cégként, és gyakorlatilag most már a pénz nagy része az az AWS felhőszolgáltatásból jön. Nyilván azért van egy óriási kiskereskedelme is, meg nem online is, meg van abban filmstúdió minden. Illetve pont nemrégen, talán két hónapja vásárolt meg egy ilyen műholdas internetszolgáltatással vagy telefonszolgáltatással foglalkozó céget is az Amazon, és ők is pontosan ez irányban is akarnak lépni, és ugye hát azt is tudjuk, hogy Jeff Bezos is indított egy Amazontól független céget, de hogy ugye ők is egy ilyen rakétaindítással foglalkozó vállalatot gründolt össze nemrégen, és hát gyakorlatilag lefedi a SpaceX-nek egy bizonyos üzletágát ő is. Szóval itt van egy ilyen érdekes rivalizálás a kétmilliárdos között, hát csak a különbség egy nagyjából 1000 milliárd most a Musk javára, hát meglátjuk, hogy a későbbiekben hogyan változik ez.
Sándor Dávid: Józsi briliáns módon kerüli ki az Amazon vs. Musk kérdésemet. Jó, hát akkor én megválaszolom, hogy én azért fenntartásokkal vagyok már ezeken a szinteken a SpaceX-szel kapcsolatban, ez az én véleményem.
Dinnyés István: Az ambíció egyébként egész jó biznisznek tűnik.
Sándor Dávid: Azért puhábbak vagytok, tehát én Amazon irányába hajolnék.
Dinnyés István: De ez nem egy olyan erős vállalás.
Sándor Dávid: Igaz? Na!
Dinnyés István: Bár egyébként az utóbbi napokban izzadtál volna, hogyha az egyiket longolod, a másikat shortolod.
Sándor Dávid: Megkapjuk mindig, hogy nincs mondás az adásokban.
Puzsár József: Erre azt mondanám, hogy attól függ, mint egy jó elemző. Valószínűleg egy éves, 3 éves időtávon azt mondanám én is Amazon. 5-10 éves időtávon már nem biztos, hogy azt mondanám, hogy Amazon részvényt vennék. Úgyhogy majd 10 év múlva térjünk vissza erre a kérdésre.
Sándor Dávid: Na, reméljük, hogy még fiatalosabbak leszünk, mint most vagyunk. Azt mondja, hogy akkor nézzük már meg egy picit azt, hogy próbáljunk már valamit akkor kihámozni ebből, mert azért vannak olyan, vagy lehetnek olyan papírok itt az elmúlt időszakban, ugye azért volt egy olyan jelenség, hogy lakossági szereplők, meg miegymás. Ugye előkészítették a kis portfóliójukat, hogy a SpaceX-ből valamennyit vegyenek. Tehát valamit eladtak, valamiből kitáraztak, hogy megvegyék a SpaceX-et. És hogy még ezt leszámítva is nyilván lehetnek olyan egyéb szektorok, amik mondjuk fókuszba kerülnek, olyan cégeket, látsz-e ilyeneket, ami érdekes lehet, vagy ami jól jöhet ez a SpaceX körüli felhajtás.
Puzsár József: Hát nyilván az űripari cégek, hogyha lehet így nevezni őket, akik már korábban is ebben az iparágban mozogtak. Azért van egy-kettő, és ahogy egyre közelebb kerültünk a SpaceX IPO-jához, ezek nagyon sokat emelkedtek ezeknek az árfolyamai. Talán a legismertebb név az a Rocket Lab, ami gyakorlatilag ugyanazzal foglalkozik így az űripart tekintve, mint a SpaceX, de vannak egyéb kisebb nevek is, Planet Labs, Redwire, ezek pedig inkább ilyen űrinfrastruktúra kiépítéséhez gyártanak alkatrészeket, amiket az űrben lehet felhasználni. Ezekben, ahogy mondtam, hát nem volt ritka az ilyen duplázás egy hónap alatt, még olyan májusban. Aztán ahogy közelebb kerültünk az IPO-hoz, akkor már lehetett látni, hogy itt nagyobb árfolyamesések is voltak, pontosan a pénteki nap is, amikor az első kereskedési napja volt a SpaceX-nek, a többi ilyen űrrészvény az inkább lefelé ment, de tegnap ugye a hétfői kereskedési napon már itt is volt egy kis pozitívum. Szóval nyilván ezt is nehéz megmondani, de talán van ugye egy ilyen keresletelszívó hatása is a részvénypiacon a SpaceX-nek, ugyanakkor erre az egész iparágra meg van egy olyan hatása, hogy egyre inkább bekerül a befektetői fejekbe is, és lehet, hogy hosszabb távon, középtávon akarnak majd ideallokálni sokkal többen, mint ezt megelőzően.
Sándor Dávid: Számolgassuk meg a hajókat a Hormuzi-szorosban. Tegye föl a kezét, aki látott már hármat. Jó, tehát na, tehát hogy itt ugye van egy ilyen békekötés az Irán és az USA között. Nem ismertek egyelőre a részletei. Nem is feltétlen mennék bele most már a részletekbe, szerintem eleget hormonoztunk, eleget óvatoskodtunk ezzel kapcsolatban. Továbbra is szerintem vannak azért itt fenntartások az egésszel. Állítólag valakinek kéne 300 milliárd dollárt fizetnie gyakorlatilag a helyreállításért Irán felé. Ugye az USA úgy gondolja, hogy majd az öbölmenti országok, az öbölmenti országok azok lehet, hogy nem így fogják gondolni, de hogyha az USA-nak kéne fizetnie, akkor vajon a kongresszus az jóváhagyja-e, mert ezt azért már nem fogja valószínű, hogy Trump csak úgy egymaga eldönteni, hogy mi lesz a dúsított uránnal, van egy 60 napos továbbra is egy ilyen átmeneti periódus, egy ilyen fegyverszünetes periódus, elvileg utána szolgáltatási díjat szednek majd az irániak, miközben az amerikaiak nagyon sokszor elmondták korábban, hogy ők ilyenről hallani se akarnak. Aztán mi van még? Irán korábban azt is mondta, hogy az amerikai katonai bázisokat azért tessék elhagyni a régióból. Nem tudjuk, hogy ezzel mi lesz azért Amerika. Na, én már nehéz itt kijelenteni nagy bizonyossággal dolgokat, de hogy nyilván vannak olyan tényezők, amik, hogy is fogalmazzam, azért így törékennyé teszik ezt a fajta békét. Ha más nem, ugye nem tudhatjuk. Izrael, aki ezekből azt lehet olvasni, hogy ezekből a tárgyalásokból így viszonylag ki lett hagyva, vajon hogy reagál, hogy Libanon tovább támadja-e Hezbollah-ot, tovább támadja-e, ha igen, akkor nem fordul-e elő az, hogy megkötik a briteket, aztán rá három napra Irán megint lezárja a szorost. Tehát itt azért szerintem vannak még a következő időszakra finomságok, de hát lényeg a lényeg, hogy azért van mégiscsak egyfajta békülés, egyre közelebb vagyunk az amerikai időközi választásokhoz, úgyhogy az amerikaiak legalábbis eddig úgy tűnik, hogy sok mindenben meghajoltak.
Dinnyés István: Szerintem ami még érdekes, azok a nyári hónapok talán. Az egészen biztos, hogy ott ez továbbra is egy kritikus régió lesz, meg térség, ahol bármikor jöhetnek meglepetések. De ugye itt, amiről mi beszéltünk, meg ami miatt féltünk egy kicsit, hogy nagyobb probléma lehet, az az, hogy ugye itt a tartalékok ürültek ki sok helyen. És ez amúgy egy továbbra is olyan szempontból kérdés, hogy ugye még mindig nem tudom pontosan, hogy mennyi hajó alatt állt el, meg mindenféle ilyen shadow, árnyékflottákról beszéltek, akik később derültek ki, hogy hoztak át nyersanyagot. Tehát, hogy igazából még mindig ez a fizikai megindulás, mert hogy itt viszont sok helyen már ugye olyan minimumok környékén vagyunk, ahol így a finomítók működési szükségleteihez megfelelő olajkészletről beszélünk, hogy azokat a kritikus szinteket elérjük-e vagy nem, és ezeket azért a következő időszakban mindenképp el kell érni, tehát újabb szállítmányokra van szükség. Tehát hogyha itt tényleg a héten az derül ki, hogy itt valamilyen szinten normalizálódik ez a forgalom, akkor vélhetően ezt a legkritikusabb, meg legrosszabb forgatókönyvet valóban elkerültük. És innentől kezdve nyilván az még egy érdekes kérdés, hogy az olajár hol normalizálódik, mert hogyha itt még marad a konfliktus, nem normalizálódik a szoros, stb. jönnek újabb problémák, akkor könnyen lehet, hogy egyébként az energiaszektor nem egy rossz beszállási pontban van most például, mint a részvények, mert hogy egy magasabb szinten normalizálódhat például az olaj, a következő időszakra nézve, stb. Tehát, hogy vannak itt érdekességek, de amiről mi beszéltünk, még szerintem annak sincs pont év a végére, de hogy ez egy már nem is inkább ilyen kereskedési ötlet, mert szerintem ezt nem tudod nagyon megjátszani, tehát hogy nem fogod látni igazából pontosan, hogy most tényleg ezeket a tartalék minimum szintet elérjük, vélhetően nem, hanem akkor most úgy látszik, hogy most per pillanat úgy látszik, hogy a Trump látta ezt a problémát, eleve nagyon rossz, amiről beszéltünk, hogy itt nagyon sok minden volt szólt az ellen, hogy ő ezt a háborút folytathassa tovább. Szerintem nem is akarta. Jönnek ezek az évközi választások, nagyon rosszul szerepelt rajta. Ugye itt legutóbb arról beszéltünk, hogy itt a hozamszintek elértek az USA-ban az infláció miatt olyan szinteket, ahol jellemzően mindig lépni szoktak valamit, nem tudtuk elképzelni, hogy mit, de most úgy tűnik, hogy az rá a lépés mégiscsak, hogy a békefolyamatnak mindent feláldoznak, legalábbis rövid távon. Úgyhogy úgy tűnik, hogy ebbe az irányba indultunk el. Ha így lesz, akkor viszont ezt a gazdaságilag ezt a legrosszabb forgatókönyvet elkerültük. Azt is teszem hozzá, hogy amit a másik, mert ezt is hangsúlyoztuk, hogy ez mindig is egy reális forgatókönyv volt, hogy a Trumpot hagyja az egészet és mindent bedob, de hogy ez az USA-nak amúgy a tekintélyét nagyon mélységesen aláássa. Tehát amikor arról beszélünk itt sokszor, hogy a hosszabb távú trendként a dollárnak gyengül a helyzete, hogy egyre többen aranyt vesznek a tartalékok helyett. Erre nagyon-nagyon keményen ráerősít ez a trend, ha tényleg ezt ott fogja hagyni megoldatlanul, vagy úgy félig-meddig megoldva?
Sándor Dávid: Ezen a ponton, vagy több ponton is egyetértünk, én is azt gondolnám egyébként, hogy nyilván rövid távon, tehát a következő napokban lehet egy-két hétben értelemszerűen még nyomás alatt lesznek ezek az olajrészvények, merthogy az olajár is azért lefele jövöget. Kellően nagy azért így már ilyen negatív irányú, ilyen spekulatív kitettség, a szentiment is inkább negatív az olajra, azért a következő időszakban még lehetnek így döccenők ebben az egész folyamatban. Tehát én is azt gondolnám, hogy azért mondjuk egy 10-15%-kal lejjebb jön ez az egész szektor, akkor ott egy érdekes, legalább egy ilyen fedezeti, egy ilyen kockázati, fedezeti kitettségnek már valószínű érdekes lesz egyébként portfólió szinten. És azzal is egyetértek, hogy egy picit azt mutatja meg ez az egész a világ országainak, hogy érdemes diverzifikáltabbnak lenni egyrészt energiában, és ott ugye az önellátás irányába menni, védelem, védelmi vonalon is érdemes diverzifikálni. Amerikára nem biztos, hogy az öbölmenti országok talán lehet, hogy ezt is megtanulják, hogy nem biztos, hogy úgy számíthatsz a korábbi szövetségesre, mint azt gondoltad. Tehát a védelmi vonalon is, és valószínűleg a pénzügyi fronton is ez a fajta eldiverzifikálásos forgatókönyvön el kell gondolkozni a szereplőknek, ami miatt valóban az arany adódhat egy ilyen helyzetben egy ilyen jó lehetőségnek. Úgyhogy agrártermékek, arról is beszéltünk. Ugye korábban azért azt mondtuk, hogy az olaj helyett ott nem láttunk jó hozamkockázatot, helyette inkább az agrártermékekben, szóval ott is jöttek jó termelési adatok, jöttek lejjebb.
Dinnyés István: Igen, ott alapvetően azért azt valamilyen szinten remélem említettük. Tehát, hogy az azért egy ilyen, tehát az agrártermékekbe jelentkező hatás az azért eltolódott. Tehát, hogy az egy később. Tehát ugye, amiről beszéltünk, hogy vetés van, aztán majd később meg. Tehát szerintem egyébként az él, és itt ugye azt hangsúlyoztuk, hogy ez azért is érdekes lehet, mert ugye van egy másik jelenség, az időjárás sem lesz kedvező várhatóan, és erre jött rá még az, hogy műtrágyaárak drágábbak. Azok is lejöttek valamelyest, de hogy azért valamennyire sokat, szerintem sokat korrigáltak, tehát az, hogy a műtrágyaárak drágábbak lesznek, azok valamilyen szinten adottság tekintve, hogy abban a vetületben még továbbra sincs a szorosból nem. Tehát ott nem volt semmilyen shadow flotta, vagy ilyesmi, ami ehhez szükséges alapanyagot hozott volna ki. Úgyhogy szerintem az él, de értelemszerűen az, hogy mondjam, a következő egy évben számítanék továbbra is én személy szerint magasabb mezőgazdasági terményárakra ezek miatt a faktorok miatt.
Sándor Dávid: Na, okés. Aminek elvileg jónak kéne, hogy legyen, akik eddig a szoros miatt egy ilyen háttérben kezelt Európa, tehát nettó energia importőrök Európa, kelet-közép-európai régió. Itt talán megnyílik az út, ugye korábban erről is beszéltünk, hogy a BUX esetében a választások után azzal, hogyha ilyen kockázati szempontból elkezdik a lengyel piachoz árazni a magyar piacot, akkor ez a 150-160 ezer pontos BUX értékek is ebből ki tudnak sülni nyilván idővel, de hogy alapvetően ez lehetőséget teremt egy ilyen irányra, de azért mégiscsak azt lehet látni, hogy oké, Európa visszajött oda, ahol a Hormuzi-szoros, tehát ez az egész háború kezdete előtti szintekhez visszajött. Az amerikai részvénypiac, meg a feltörekvők meg már följebb vannak, nem tudom, 10%-kal. Ugye mindkettőt igazából ez az AI-hoz kapcsolódó részvények, technológiai papírok húzzák.
Dinnyés István: Kicsit az volt a helyzet, hogy amikor ment fel az olajár, akkor azt mondtad, hogy akkor AI-ba fektetsz, mert ezt nem érinti. Amikor meg épp, hogy béke volt, akkor meg azt mondtad, hogy hát most lehet venni kockázatos eszközöket, hogy nyilván te átveszek, mert az megy a legjobban. És minden esetre egy megoldás volt, és elhúzta a piacot. Ez most két dolog, szerintem tél kapcsán van egy-két érdekesség, amiről beszéljünk, de egyébként nyilván, hogyha a szoros feloldódik, azt gondolom, hogy egyfajta ilyen átrotáció azért lehetséges, tehát hogy Európát megtalálják többen, az általunk kedvelt Latin-Amerikát megtalálják többen. Tehát, hogy lesz ebből azért egyfajta kirotáció, de hogy őszintén szólva az is továbbra is él, hogy ameddig ez a risk-on környezet van, addig nem látom, hogy ez nagyon se sérülne ez az AI vonal. Nyilván, amiről sokszor beszéltünk, hogy kifeszítve van, stb. stb. De hogy ameddig van likviditás a piacokon, és keresi ezeket a termékeket, már pedig egyelőre a SpaceX árfolyam emelkedéséből azt láthatjuk, hogy keresi, addig ez a bull azért még tudhat tartani, amíg nem látunk valami erősebb ellenszeret. Itt lehetett volna egy nagyobb ellenszer ez a hozamemelkedés, de most úgy tűnik, hogy egyelőre az is megcsappanhatott. Jó, egy fronton szerintem ami érdekes, az az, hogy ami viszont ugye nem annyira jól teljesít, az ez a nagy cégek, ezek a Mag7, ezek, amik korábban ugye ezek a hyperskailerek, tehát hogy alapvetően.
Sándor Dávid: Hát mert folyamatosan beruháznak, és elfogyott a szabad kézpénztermelés.
Dinnyés István: Így van, így van, és most ugye még erre rájött egy újabb sztor, ami még tovább erősíti, megkérdőjelezi, hogy ez a beruházás hogy fog megtérülni. Ugye az, hogy egyre inkább nyilvánvaló, hogy ezek a főleg kínai, olcsó nyílt forráskordú AI modellek, ezeket egyre többen kezdik el használni. És ugye ameddig itt igazából az amerikai AI szektornak az volt a fő megközelítése, hogy mindenből a legjobbat, a legerősebbet, a legjobb chipet, és ezzel ellátjuk a modelleket, és ezzel egyébként jobb eredményeket is ért el, de hogy a kínai megoldás meg az volt ugye, hogy nem feltétlen értek el így minden chipet, minden memóriát, stb. a legjobbakat, és ez miatt optimalizáltak. Tehát költséghatékonyság és optimalizáció útját választották, aminek az lett egyelőre az eredménye, hogy a modelljeik azért nem érik el a legjobb, legtiptoppabb modelleket, de azért egész jók, sőt nagyon jók, nagyon sok mindenre lehet őket használni, és sokkal kevesebb energiaigénnyel, stb. bírnak, tehát jóval olcsóbbak. És egyébként pont nekem is van ugye például Gemini-előfizetésem, és ugye megkaptam is az üzenetet, hogy olcsóbb lesz, mert hogy ugye az amerikai oldalon is csökkenteniük kell a költségeket, mert azt lehet látni, hogy ezek a kínai modellek jóval olcsóbbak, és egyre többen térnek rá. És ez azért is erősít rá arra, amit mondtál. Tehát ugye itt ezek a cégek óriási beruházásokat tettek, és most úgy tűnik viszont, hogy ugye jóval olcsóbb megoldások érkeznek ki a kínai oldalról.
Puzsár József: Csak ez így annyit hozzátéve, hogy ezzel egyetértek, amit mondtál, de ugye folyamatos az amerikaiaknál is az, hogy beruháznak, fejlesztenek, és abból a szempontból nem biztos, hogy rossz hosszabb távon, hogyha ez olcsóbb lesz ez az előfizetés, és sokkal több embert tudnak elérni vele. Mert most azért, ha belegondolunk, nyilván mi használjuk, meg nem tudom, viszonylag sok ember használja már most is ezeket a modelleket, de azért ha össztársadalmi szinten nézzük, hát ez elenyésző, amit az emberek használnak. Most lehet, hogy Google keresés helyett használják, de az nem az igazi haszna ezeknek a modelleknek. Bocs, csak annyi, hogyha ennél sokkal több ember használja, de kevesebbet fizet érte, akkor még kijöhet a végén a matek.
Dinnyés István: Ez a kérdés, ez a nagy kérdés, hogy kijön-e a matek, mert hogy ugye itt az első pillanattól kezdve mindenki azt feszegeti, ezzel az éjjel kérdéssel, és szerintem sokan azért maradtak le róla, hogy ebben tényleg mikor lesz valami olyan megtérülő alkalmazás, vagy bármi, tényleg ugye ez a nagy költségmegtérülés hatékonysága azoknál a vállalatoknál, akik ezt használják. Mert ugye eddig, ami inkább play volt, meg amivel sok pénzt lehetett keresni, az az infrastruktúra oldalon volt. Tehát, hogy beruháztak ezek a nagy cégek, ezt a végtelenül eszméletlenül sok pénzt azt beöntötték más cégekbe, és nyilván azoknak a cégeknek a részvényeit, akik ebből bevételhez jutottak, azokat volt érdemes megvenni. De ugye mindig ott tartunk, hogy van a nulladik kérdés, hogy ugye mi lesz, és talán lassan átfordul majd oda a piac, hogy ezzel kezdhetünk foglalkozni jobban, hogy felhasználói oldalon ténylegesen ki milyen bizniszt tud ebből építeni, ki mennyire tudja a saját költségstruktúráját úgymond javítani ezekkel a megoldásokkal, és ez akkor hogy térül meg. Nyilván itt még továbbra is él az, hogy az adatközponti oldalon ez valóban egy megtérülő biznisz lesz a későbbiekben. Másznak ugye ezek az űr, akármi megoldásaira, tényleg lesz-e szükség. Tehát, hogy itt még azért mindig ezek a kérdések megvannak, tehát itt azért sok a kérdőjel, de hogy viszont, amit tök nehéz volt eddig is megbecsülni, és én tovább is azt gondolom, hogy az, hogy ez meddig tart ez a ciklus. Tehát, hogy évek óta azt halljuk ugye, hogy most már csökkenni fog ez a beruházási ütem.
Sándor Dávid: Aki lemaradt róla, az azt mondja, hogy ez egy lufi.
Dinnyés István: Tehát, hogy ez továbbra is egy ilyen lufi vagy rally, szerintem ez a leglényegtelenebb kérdés, de értelemszerűen azt azért figyelni kell, igen, hogy az meddig tud dinamikájában így emelkedni.
Puzsár József: Még egy dolog, ami lehet egy ChatGPT-pillanat, az ha a robotika is elkezd beindulni. Mert ugye már sok demót láthatunk, hogy humanoid robotok, kínaiak, ott is nagyon sok. Ugye a Teslának is van egy ilyen megoldása, hogy ezek szépen tudnak futni, meg táncolni, de hát ugye ebből azért nem nagyon lesz hatékonyságnövekedés. Hogyha elérünk oda, hogy ezek a robotok akár gyárakban, akár logisztikai központokban már valóban tudnak érdemi hozzáadott értékű munkát végezni, akkor eljöhet az, hogy ezeket is sorozatgyártják, és nyilván ezekben a robotokban is a mesterséges intelligencia egy kulcsfontosságú megoldás lesz, amihez pedig ugyanúgy kell számítási kapacitás az adatcenterekből.
Dinnyés István: Egyébként nagyon sokan most már ebbe az irányba billenek a robotika mellett, ugye, hogy van ez a felhő alapú AI, és hogy van az, amikor az eszközeiden fut, és hogy most már inkább az utóbbira érdemes fókuszálni. Tehát, hogy valóban ezek azért nagyon ki lettek húzva ezek a várakozások, és ha megy is tovább ez az AI sztori, azért könnyen lehet, hogy érdemes új célpontokat nézni. Nyilván nem egyszerű. Az egyik nyilván, amit a Józsi is mondott, ez a robotika, a másik és az annak a különböző beszállítói, és egyébként pedig ez az úgynevezett AGI, ami végül az eszközeiden futó megoldásokról szól, és ehhez kapcsolódó eszközökről, hardverekről.
Sándor Dávid: Na, hát nagyon szépen köszönöm. Most itt a robotszorongásom már kezd csúcsokat döntögetni, úgyhogy szerintem lezárásnak ennyi is volt a mai beszélgetés. Beszélgetőpartnereim Puzsár József és Dinnyés István voltak jómagam, pedig Sándor Dávid voltam. Köszönjük a megtisztelő figyelmet.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek