Hogyan állnak a nagy techcégek az AI-sztoriban?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Warren Buffett cége dollármilliárdokat tett a mesterséges intelligencia-szektor egyik nagy szereplőjére. Hogy ezt miért tette, és hogy milyen befektetési lehetőségek vannak még az AI-szektorban, arról Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője beszélgetett.
Az epizódban szó esik még arról is, hogy hogyan teljesít a közép-kelet-európai régió.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Hogyan állnak a nagy techcégek az AI-sztoriban?
A podcaststúdióban 2 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 2 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Sándor Dávid: Köszöntöm Önöket az OTP Global Markets podcast következő epizódjában, ahol beszélgetünk majd Warren Buffettről és az AI-ról, beszélgetünk arról, mik lehetnek azok a szektorok, amik még haszonélvezői lehetnek ennek a technológiai forradalomnak, és beszélgetni fogunk a kelet-közép-európai részvénypiac eddigi hatalmas szárnyalásáról, és hogy vajon van-e még tér felfele.
A mai adásban beszélgetőpartnerem Dinnyés István lesz, az OTP Advisory osztály vezetője, jómagam pedig Sándor Dávid vagyok, a multi-asset elemzési csapatot vezetem. És akkor vágjunk is bele, és akkor Warren Buffettel kezdjük el a mai napot. Én azt gondolom, hogy Magyarországon szerintem ő az a befektető legendák közül a Warren Buffett az, akit szerintem Magyarországon is a legtöbben ismernek. Ő a hatalmas vagyonát gyakorlatilag a nagyon sikeres befektetéseinek köszönheti. A kapitalizmus fellegvárában, Amerikában építette fel ezt a hatalmas birodalmat és vagyont, és miért beszélünk róla? Egyrészt az idei évben vissza fog vonulni és átadja a stafétát Greg Abelnek, de hát ami miatt érdekes a Warren Buffett, az az, hogy még itt az utolsó hónapokban azért egy nagy tranzakciót végrehajtott itt a Berkshire Hathaway befektetési cégnél, mégpedig ugye a Google-be fektettek ők bele 4 milliárd dollárt, ez úgy nagyjából a Berkshire Hathaway életében ez nem egy olyan nagyon nagy pozíció, egy 2 százaléknyi pozíció, van ennél bőven nagyobb is, de mégis azt gondolom, hogy ez egy szimbolikus lépés, merthogy azt kell tudni a Warren Buffettről, hogy ők azért nagyon sok éven keresztül a befektetőtársával, Charlie Mungerrel nem igazán hittek a technológiai szektorban, vagy inkább azt úgy fogalmaznék, hogy nem nagyon keresték itt a lehetőségeket azért, mert nagyon gyorsan változik a szektor, és tartottak tőle, hogy kiválasztanak egy vállalatot, ez viszonylag gyorsan elveszítheti a megszerzett versenyelőnyét. És ez a jég 2016-ban megtört, ugye akkor az Apple-be kezdtek el befektetni, és jelenleg is az Apple egyébként még mindig a legnagyobb portfólióelem 25 százalékkal, de az látszik, hogy az Apple-ből már inkább kifele jönnek, és most pedig a Google-be pedig befele mennek. És most azt néznénk meg, hogy miért? Vajon miért a Google-t választották?
Dinnyés István: Hát ugye azért ez egy nehéz kérdés. Ők nyilván azért biztos más szempontokat néznek, mint én, vagy bárki más. Amit még itt hozzáfűznék, az az, hogy ugye ők azért ilyen tipikus értékalapú befektetők, akik ráadásul ugye szeretik nagyon jól érteni a vállalat működését is. Tehát, hogy keresnek olyan cégeket, amik úgy relatíve úgy olcsónak mondhatóak, és ez mert azt gondolják, hogy fenntartható, olyan fenntartható üzleti modelljük van, ami a jövőben is kifizetődő lesz, tehát egy jól működő cég lesz is. Ugye Google az nem egy tipikus ilyen értékalapú portfóliónak volt korábban a része, csak hát a világ azért folyamatosan alakul át, tehát ezekben a nagy techcégekben azt látjuk ugye, hogy azért nagyon sok pénzt termelnek, stabilan termelnek, és hát gondolom én, hogy nekik is muszáj, hogy ezek így radar alá kerüljenek most már, még akkor is, hogyha ezek azért továbbra is a növekedési szegmenshez húznak inkább. Ugye ez a másik nagy ilyen befektetési kategória, hogyha már értékalapú befektetésről beszéltünk, vannak olyan befektetők, akik meg inkább növekedési típusú részvényeket keresnek ilyen befektetők, tehát alapvetően az érdekli őket, hogy milyen víziójuk van igazából a jövőre nézve, és nagy növekedési potenciállal bízó cégeket próbálnak kiszúrni. De visszatérve akkor a kérdésedre, ugye egyébként ez érdekes, mert nagyon rég voltunk már itt együtt, de legutóbb szerintem erről pont szó volt a Google-ről, mert ugye felvetettem én is, hogy ugye azért van nagyon sok olyan pozitívuma, ami egy nagyon potenciális jelöltté teszi így erre az AI-bralira, AI-felfutásra, és ehhez képest amúgy annyira végtelenül nem drága, mint sok ilyen hasonló cég a piacon. Szó volt arról, hogy igazából nagyon jó fejlesztőik vannak, nagyon jó kutatóik vannak. Az, hogy a modellben akkor még egy kicsit le voltak maradva az AI modelljükben, az nagyon gyorsan felzárkózhatnak ebbe, mert most már nem az a szűk keresztmetszet a piacon. Ezt egyébként vissza is igazolták, mert azóta ugye kijött a Gemini 3, az ő AI modelljük, és hát nagyon-nagyon erős lett. Tehát erről külön lehet, majd beszélhetünk később, de hogy ilyen matematikai kutatás alapon ilyen top eredményeket hoz a modell, tehát ez be is igazolódott. És hát egy nagyon fontos dolog volt, hogy ők saját processzorokat is gyártanak, tehát volt egy olyan mögöttes faktor is ilyen hardware oldalon, ami így tényleg ilyen nagyon potenciális jelöltétett arra, hogy ebben az AI versenyben ők egy jobb pozíciót érjenek el. Piac ezt akkoriban azért is hoztam fel, mert én is azt láttam, hogy a kevésbé értékeli ahhoz képest, hogy ugye ezek a paraméterek nagyon jók.
Sándor Dávid: Hát ugye félt mindenki attól, hogy ugye a Google kereső az ugye itt az AI előretörésnek a hatására ugye elveszi azt az eddigi pozícióját.
Dinnyés István: Pont ezért hoztam fel anno, mert ez volt, amikor kijött a Chatgpt, a Google került leginkább célkeresztbe, hogy hát, hogy most akkor keresőszoftverekre szükség lesz-e egyáltalán. Csak hogy azt is látni kell, hogy ő, amit mondtam, hogy azóta ez, hogy kinek milyen modellje van, ez már kevésbé fontos. Tehát a Google-nek is megvan a saját modellje, ahogy mondtam az előbb ráadásul most talán az egyik legjobb, ha nem a legjobb. És hát ez mellett ne azt se felejtsük el azért, hogy mennyire használjuk a Google-t, mennyi üzleti kapcsolata van, mennyi felhasználói bázisa van. Tehát, hogy alapvetően, ha már megvan ez a modell oldalon neki az előnye, vagy behozta a hátrányát, akkor ugye óriási potenciál is rejtőzik benne. Tehát szerintem ez fordult itt, fordult a kocka, és ez legutóbb is már valamennyire látszott. Viszont az a helyzet ugye, hogy ezt a piac azóta azért jelentősen elkezdte árazni, tehát szerintem amióta beszéltünk erről, hogy be van potenciál, ez ilyen 60%-os felértékelődés környékén történt azóta a részvényárfolyamában. De szerintem, ami itt érdekes topik, az nem feltétlenül ezeket összefoglaltuk, szerintem jól, de hogy itt volt egy olyan fontos stratégiai megállapodás is az elmúlt időszakban. Tehát egy fontos hír volt az, hogy a Warren Buffett belevett, de amire igazán felkapta a fejét a piac, az talán az volt, hogy az Anthropic-kal, ami egy ilyen AI fejlesztő startup, és most már a Metával is ugye stratégiai megállapodást fog kötni gyakorlatilag. És itt alapvetően ezt, amit mondtam, hogy saját chipük van gyakorlatilag, tehát az AI fejlesztésére, tanítására, következtetési modellekre van egy saját hardverük gyakorlatilag, és úgy tűnik, hogy ez nagyon hatékony. Tehát pont ez volt az érdekes a Gemini 3-ban, hogy ez már ez alapján lett ugye tréneltetve, és hát nagyon jó. És akkor talán erről lehetne egy kicsit beszélni, mert most ez talán egy érdekes topik a piacon, hogy mennyire borítja ez fel a mostani egyensúlyt, egy egyensúlyt a piacokon. Ugye eddig az NVIDIA volt az NVIDIA processor ai.
Sándor Dávid: Igen, igen, igen, azt mondtad is, hogy abban segítsél akkor itt ezt egy kicsit megérteni, hogy ha visszanézünk az idei évre, akkor itt van egy Google-ünk, amit tényleg fél évvel ezelőtt, most idézőjelbe rakom, de majdhogynem temettük. És év eleje óta 65%-kal jött följebb a részvénynek az árfolyama. Klasszikus mutatók alapján, amikor elindult, akkor egyébként relatíve a többiekhez képest nagy techcégekhez képest egyébként nem volt drága a Google, sőt, talán még az egyik lemaradó volt. Most viszont már azért azt lehet látni, hogy itt is egy ilyen 30 körüli Pí rátáról beszélünk, tehát hogy ezzel azért például az NVIDIA-t egyébként megelőzte, merthogy az NVIDIA időközben a 65%-hoz képest annak mondjuk a felét tudta megemelkedni, tehát egy ilyen 30 pár százalékot jött föl év eleje óta. Tehát itt a kérdés az az, hogy akkor itt most a Google lesz előretekintve a zászlóshajója ennek az egész AI sztorinak, vagy miről van szó?
Dinnyés István: Ez túlzás, de akkor ezt a technikai dolgokra visszatérnék, és utána pedig arra, hogy piacon ez mit jelenthet, mit jelentett eddig. De hogy először menjünk vissza ehhez a saját chiphez, ez a TPU. Tehát ugye nem tudom, hát számítógéped biztos volt, és akkor a Szent Korábban, meg van most is, tehát azért a CPU, tudod, ez a Central Processing Unit, annak a fogalmával szerintem tisztában vagy, ez gyakorlatilag a számítógépnek az agya. Viszont itt az AI kapcsán ugye eddig a CPU mellett leginkább a GPU-t hallhattuk az NVIDIA-tól, és most megint egy új fogalom ez a TPU. Úgyhogy ezekről szerintem.
Sándor Dávid: Mi az a GPU, mi az a GPU?
Dinnyés István: Igen, tehát ahogy mondtam, a CPU az egy center proccession, itt az a számítógépnek az agya, vagy a szíve, kinek hogy tetszik, és lényegében azt lehetne talán úgy lehetne megfogalmazni, hogyha van egy ilyen CPU, de az egy nagyon jó munkavállaló a számítógépbe, tehát nagyon okos, mindent tud csinálni, flexibilis, tehát ami azt jelenti, hogy bármilyen munkát rábízhatsz, azt ő nagyon jól megoldja. Viszont ezek a CPU-k, ezek ugye úgy működnek, hogy egymás után végzik leginkább a dolgokat. Ez se teljesen igaz manapság, mert több ilyenkor unitot tesznek bele ilyen számítási egységet, de nem túl sokat. Tehát azt kell látni, hogy szerintem ilyen normál felhasználónak van benne 16 egy ilyen nem is intézményinek, de ilyen technológiai oldalon meg 128. Tehát, hogy paralel tud munkákat végezni, de alapvetően nem arra van kiképezve. Tehát ez egy olyan ember mondjuk, ha úgy képzeljük el a CPU, mint egy munkavállaló, aki nagyon okos, nagyon ért mindenhez, de hogy egyszerre egy dologgal szeret leginkább foglalkozni.
Sándor Dávid: És akkor ehhez képest?
Dinnyés István: És ehhez képest van a GPU, ez a Graphics Processing Unit, ez ugye az NVIDIA-nál jön elő leginkább. Kérdeztem, hogy van-e számítógéped, nem tudom, videojátékokkal játszottál-e még így fiatalabb korodban, én már nem, de régen igen, és ugye ahogy fejlődtek a videójátékok, mert hogy az NVIDIA korábban azért leginkább ehhez volt köthető, ugye egyre több ilyen háromdimenziós játék jött létre, és manapság meg már ilyen totális, ilyen teljes világokat alkotnak. Viszont adódik, hogy ez nagyon-nagyon sok számítást igényel, és egymás mellett állt, nem tudom én, effekteket kell elszámolni, generálni kell a házakat, fákat, karaktereket, tehát egyszerűen nagyon sok paralel számításra van szükség, és az NVIDIA erre hozta gyakorlatilag létre a chipjeit. Tehát ezt meg úgy kell elképzelni, hogy nagyon sok ilyen, amit az előbb mondtam, hogy egy normál CPU-ban van egy-két ilyen core unit, ami parallel tud számolni. Egy NVIDIA chipben nagyon sok ilyen van, viszont nem ért mindenhez, tehát ez sokkal specifikusabb. Tehát azt lehetne mondani, hogy itt nem egy nagyon okos munkavállalód van, hanem van nagyon sok, aki speciálisan ért dolgokhoz. Például OTP Band elsősorban, mintha az elemzéshez értenél, és ezen kívül még kaphatsz ilyen munkákat, amik ugye elemzésszerűek, de hogy megvan egy specifikus irányod. És ugye ez az, amit ezek az NVIDIA chipek csináltak. Baromi nagy számítási kapacitásuk van, és ez miatt viszont parallel tudnak számolni, bizonyos munkákra nagyon-nagyon hatékonyak.
Sándor Dávid: És ezt szerintem értjük.
Dinnyés István: Igen, ehhez képest. Na és itt jön be ez, hogy ugye eddig az NVIDIA chipeket használta mindenki, nagyon jól tudnak számolni nagyon sok mindent, de hogy azt kell látni, hogy ebben az AI tanításában, és még inkább abban, amikor az AI-t már következtetésre használjuk, tehát már be van tanítva a modell és a való világ adatain próbál következtetéseket levonni. Ott nem annyira fontos az, hogy paralel nagyon sok számítást végezzen, ott leginkább ilyen repetatív munkák vannak, viszont azok nagyon nagy adatigényesek. Tehát, hogy igazából ilyen mátrixszorzatokról beszélünk. Ha belegondolsz, hogy mit csinál egy ilyen AI modell, gyakorlatilag egy óriási adattömb, amit folyamatosan paraméterezel. Tehát egy másik szorzat. És akkor erre mondta azt lényegében a Google, hogy akkor miért ne csináljunk egy olyan chipet, ami csak ezzel foglalkozik. Tehát, hogy nem igazán ért semmi máshoz, de ehhez viszont nagyon ért, hogy mátrixszorzatokat hozol létre, hogy jól mondom, oldjon meg. És ez a Tensor Processing Unit, ez a TPU gyakorlatilag ezt csinálja, nem is nagyon hasonlítható amúgy a GPU-hoz, meg a CPU-z, tehát ez ilyen szisztolikus tömbökkel dolgozik, és aminek a lényege az az, hogy gyakorlatilag nem instrukciókat fogad be, hanem adatokat. Tehát ez folyamatosan adatokkal dolgozik. Ha egyébként visszatérve az előző mintám, vagy példámhoz, hogy ugye egy nagyon okos ember, specializált ember.
Sándor Dávid: A Mátrix szorzatnál szerintem a hallgatás.
Dinnyés István: Leginkább mondjuk Tesla gyárhoz tudnám hasonlítani, ami teljesen automatizálva van, viszont Teslán kívül nem nagyon tudsz belőle semmit kihozni, csak egy tesla fog kigördülni a végén. Tehát, hogy ez igazából semmi mással nem lesz jó, csak arra, hogy ennek az AI fejlesztési folyamatnak, tanítási folyamatnak, következtetési folyamatnak, és leginkább ezen van most jelen pillanatban a hangsúly, abból azt nagyon hatékonyan csinálja. És ami nagyon fontos még szerintem az az, hogy jóval kevesebb. Ez miatt, hogy ennyire csak erre készítették ezt föl, jóval energiahatékonyabb. Ugye itt az AI kapcsán ez az energiahatékonyság folyamatosan egy szűk keresztmetszet. Jelen pillanatban szerintem azt gondoljuk mindketten, hogy ez igazából a szűk keresztmetszete az AI további fejlődésének, mert ebből nagyon-nagyon sok kell. Viszont azt látjuk, hogy ezzel a megoldással ez is csökkenthető. Ami nagyon fontos még itt, és ezt hozzátenném, és utána áttérhetünk a piaci részre, hogy viszont ez abszolút nem flexibilis. Tehát, hogy ennek, amit mondtam, ennek az AI-t, mikor megtanítod, azért vannak olyan pontjai, ahol azért ez nem elegendő. Továbbra is a Google az egyik legnagyobb vevője az NVIDIA chipeknek. Tehát az NVIDIA chipeknek továbbra is van egy olyan nagyon nagy előnyük, hogy máshogy is használtuk nem csak egy dologra. És ugye nem látjuk azt pontosan, hogy milyen irányba fog fejlődni ez az AI vonal, tehát az egyelőre jelen pillanatban szerintem nem igaz, hogy ez kiváltaná egy az egyben az NVIDIA chipeket. Az igaz, hogy van egy olyan rész ebben a tanítási folyamatban, ami jelen pillanatban úgy tűnik, hogy ezzel hatékonyabb.
Sándor Dávid: Jól értem, hogy akkor alapvetően elégedettek vagyunk Warren Buffett valószínű, hogy üzletet csinál.
Dinnyés István: Szerintem igen, annyi, hogy amit te is feszegettél, hogy azóta szerintem itt már olyan nagyon erős, pusztán ebből a faktorból fakadóan nagyon erős információs előnyünk nincs. Tehát én azt szeretem, ugye, ha van a piacon olyan dolog, ami azt gondolom én, hogy nincs annyira beárazva. Most értelemszerűen erről már nagyon sokan beszélnek most.
Sándor Dávid: Jó, tehát Google-nél igen, beárazódtak dolgok, van egy szép növekedés, van egy jó pálya előtte, ebből sok minden beárazódott, ugye ezt mondtad most. Mi akkor itt? Van-e befektetési lehetőség, ha van, akkor hol van, miben van?
Dinnyés István: Hát ugye a no brainer szerintem az az volt, amit mindenki azonnal levont, hogy ugye az NVIDIA marzsok azért nagyon ki voltak feszítve. Tehát ugye az NVIDIA óriási mazsokkal dolgozik, azt szerintem még nálam is jobban tudod. És amellett, hogy amit mondtam, hogy ez nem veszélyezteti szerintem a hosszabb távú bevételeit, stb. De hogy ez annyira nagyon optimálisan volt már, tökéletesre volt árazva, hogy vélhetően azért ebből van egy minimál valamekkora kiábrándulás. De hogy összességében nem azt gondolnám mégse erről a hírről, hogy Beer, az NVIDIA és Bulla Google, hanem inkább azt mondanám, hogy a Google-nek valóban bulis, az NVIDIA-nak meg mondjuk a neutral, mert hogy amit mondtam, hogy egyrészről továbbra is lesz szükség NVIDIA chipekre, és ami szerintem itt még nagyon fontos.
Sándor Dávid: Tehát a Google számára pozitív, az NVIDIA-nak meg mondjuk semleges.
Dinnyés István: Igen, igen, hosszabb távon. Tehát rövid távon, amit mondtam, most van egy kis kiábrándulás valószínűleg, mert nagyon tökéletesre volt árazva, de azt is látni kell, hogy a váltás költsége továbbra is óriási. Tehát ha valaki azt mondaná, hogy oké, én dobom akkor az NVIDIA chipjeimet és átállok TPU-ra, ez azért elég nem túl biztos, hogy a leghatékonyabb megoldás. Ugyanakkor viszont azt látni kell, hogy Gemini 3-mal mindenki viszont mosttartani akarja a lépést, és ahhoz, hogy tartsd a lépést, valószínűleg meg kellvenni az NVIDIA legjobb csípjeit hozzá. Tehát, hogy az NVIDIA-nak van egy ilyenmásodlagos hatása szerintem, ami nem feltétlen rossz, de hogy most rövid távonértelemszerűen ez azért okozhat kis megingást. A nagyobb megingást okoznaszerintem az egyébként nem biztos, hogy nem egy vételi lehetőség lenne, de hogyegyáltalán biztos, hogy eljutunk odáig. De ami itt inkább most érdekesszerintem az az, hogy mit kezd a Google a TPU-jukkal. Tehát, hogy alapvetőenugye lehetne az, hogy megtartja magának ezt a technológiát. Ez valószínűleg nem így lesz, mert ugye a stratégiai partnerség ellépett már más cégekkel. Lehetne az, hogy bérbe adja ilyen adatcenterekbe, de nincs neki szerintem annyi. És itt igazából azon kezdtek el szerintem a piacon sokan gondolkodni, hogy valószínűleg ő is beáll a gyártók sorába. Tehát, hogy gyártani fogja a TPU-kat,és értelemszerűen így viszont tényleg az NVIDIA a mellett lesz egy ilyenfajta csipértékesítő, vagy processzorértékesítő, és hogyha pedig ez az irány, akkor viszont valószínűleg a trade, vagy legalábbis az iránya begondolkodni lehet, és talán még nincs annyira beárazva, bár itt sincsenek annyira olcsó cégek, az az,hogy ezt az értéklánc, tehát a TPU értékláncba kik azok, akik majd ebbe beszállítók lesznek. Most nyilván itt a chip design, memória, optika, áramkör,szerver, konnektorok, tehát értelemszerűen ugye ezek is megvan a saját specifikus beszállítói köre, és most így mindenféle nevek felsorolása nélkül,mert itt is azért elég sokan vannak kínai, hongkongi, amerikai gyártók, tehát,hogy itt akik ebbe beszállítók lehetnek, de hogy talán ott az a terület az, ami most érdekesebb lehet. Ugye azt is láttuk a piacokon mostanában, hogy van ez az Openai komplexum a piacokon, ami ez az Oracle, NVIDIA, Microsoft, kicsit azért lefelé vették az irányt, és a Google Complexum, amik részben egyébként ezekből az előbb felsorolt iparágakból is tartoznak már most oda szereplők, azok meg inkább fölfelé vették az irányt. Jelen pillanatban szerintem ez áll, hogy ez még kitarthat. Tehát, hogy most egy AI csoporton belül, vagy egy AIbefektetésen belül, tehát szerintem az éjjel, hogy ezek inkább felülsúlyba kerülhetnének.
Sándor Dávid: Szerintem ehhez azért hozzákapcsolódik az, hogyha keressük ezeket a kapcsolt, vagy hogy mondjam, ehhez az egész AI infrastruktúra beruházási hullámhoz kapcsolt, és annak a farvizén potenciálisan jól teljesítő szektorokat, szegmenseket. Szerintem ide kívánkozik egyébként az energiaerő. Volt is szó, ugye mondtad is, hogy itt ugye azért ehhez energia kell, hogy ellássuk ezeket az adatközpontokat. És ha már erről beszélünk, hogy mik azok a sztorik, amiben még lehet fantázia. Egyébként azt is gondoljuk, hogy itt ez a közműszektor, ami egyébként egy defenzív szektor, és nagyon sokáig egy nagyon unalmas, kifejezetten unalmas szektor volt, igazából akkor emelkedett, amikor a piacon baj volt. Ez ugye megváltozott ezáltal, hogy bejön egy ilyen strukturális keresleti tényező, és ugye azért az látszik, hogy az áramkeresletben, és itt nemcsak adatközpontok, hanem ugyanúgy az elektrifikáció, az elektromos autózás, nyilván a hűtés-fűtési igények, az ipari, oldali kereslet, ezek mind-mind egy ilyen áramkeresleti igény strukturális hátszelet adnak a következő évekre. Tehát alapvetően ez is egy ilyen jó AI-hoz kapcsolódó befektetési sztorinak tűnik szerintünk. Ez az, amire rákapcsolódik egyébként a megújulók, mert hogyha kifejezetten egy olyan szegmensszektort keresünk, amit meg még aztán utáltak, most már nem biztos, hogy annyira utálják, de ugye mondjuk pár hónappal, egy-két negyedévvel ezelőtt még kifejezetten egy utált szektor volt, ugye Amerikában is azért nagyon erős szabályzói kockázatok voltak a szegmens körül, de hogy alapvetően ezek a megújuló kitettségek is azt gondoljuk, hogy ezzel a fajta áramkeresleti igénnyel együtt ezek igenis befektetési szempontból érdekesek lehetnek. Ugye nem szabad, a tavalyi évben például az áramtermelésnek a bővülésének több mint a 70%-át egyébként a nap és a szélenergia adta, ez a Nemzetközi Energiaügynökségnek az adatai alapján. Tehát igazából befektetői szempontból egyébként az is még egy ilyen szektor. Mi ugye beszélgettünk arról azért, hogy vannak még ilyen rejtett szektorok, amik, mert azért tényleg ezek az AI playek, vagy az AI befektetések azért ezek sokat emelkedtek. Ugye egy Google-ről beszéltünk, ugye az év eleje óta ez 65 százalékkal emelkedett az árfolyama. Tehát itt valóban vannak nagy, rövid távon nagyon nagy árfolyamemelkedések. Vannak olyan szektorok, amik az elmúlt egy-két hónapban már megindultak, de hogy alapvetően még mondjuk a történelmi csúcsok alatt vannak, és én azt tudom, hogy nálad is van egyébként egy ilyen, ami rákapcsolódik erre az egészre.
Dinnyés István: Igen, van nálam, de mielőtt még rátérnék, még visszatérnék egy kicsit erre az energiára, amit mondtál. Szerintem ott is van egy érdekes dolog, amit így az elmúlt egy hónapban megtaláltak, de nincs róla olyan nagy szóbeszéd, hogy igazából földgáz, meg földgázkitermelés az USA-ban egyébként az is nagyon, hát az AI nagyon meghatározza most szerintem, keveset foglalkoznak vele ahhoz képest. Tehát amiről beszéltem megújuló, az egyébként a megnövekedett áramigényre, és legutóbb, mikor erről beszéltünk, szerintem erről is volt szó, hogy arra egy nagyon jól felkapcsolható történet. De magának az AI-nak ugye nagyon stabil energiaellátásra lesz szükség. Erre egyébként nem annyira tökéletesen jók ezek a megújuló sztorik. Erre inkább ezek az atomerőművek, meg a földgáz lenne jó. Most az atomerőművel az a baj, hogy vannak ilyen fejlesztések, ezek a Miniator merőművek, stb. De ugye az nem, most per pillanat az még nem feltétlenül az a legjobb megoldás. És a legtöbb ilyen adatcentert amúgy földgázzal próbálják ellátni. Az a baj itt inkább, hogy itt tényleg nagyon specifikus vállalatok vannak, akikről lehetne beszélni, ez nem, mert hogy ugye ETF-ben sem, meg olyan termékek, akik ezt egyesítik, én nem láttam ilyeneket, mindegyik olajjal össze van kapcsolva. Úgy tudom, az USA-ban eddig azért nagyon sok földgáz többlet volt, és ez miatt nem is volt egy jó play ez a földgázvonal, de hogy ha ennyi adatcenter épül, akkor ez azért könnyen fordulhat. Maga a fizikai földgáz, vagy nem tudom, az még ugye sajnos nagyon sok egyéb paramétertől függ, milyen az időjárás, hideg van, meleg van, tehát az egy nagyon kockázatos play, de hogy egyébként ilyen földgázszegmens az egy ilyen elbújtatott dolog. A másik, amit szerintem ti is ajánlotok, kicsit az is ez a nem no brainer, de hogy alapvetően nagyon adja magát, ez ugye a réz, rézbányák, szerintem azt is egész évben ugye mondtuk, hogy az egy jó ötlet. Ez egyébként továbbra is él. Tehát azt gondolom, hogy például a fizikai rész, vagy akár ez a bányavonal, ahhoz képest, hogy sokat emelkedett, még mindig, ha elhisszük azt, hogy ebben nagy felfutás van, az továbbra is egy jó play. De hogy itt azokról a szegmesekről akartam beszélni, amikre igazából senki nem gondol, ami ez miatt direkten egy az egyben nem is feltétlenül köthető össze az AI-jal. Hallgattam egyébként a tök érdekes podcastot egyszer, ahol lakberendezésről volt szó, hogy minden embernek lehet most már saját lakberendezője az AI segítségével, de nyilván nem ez a kereskedési vonal, amit be akartam hozni, csak hogy tök más. Tehát ezt csak azért hoztam be, mert lehet, hogy tök olyan dolgokban kell gondolkodni, amire nem is gondolnánk, és hát ilyen lehet egyébként a gyógyszeripar, ami szerintem azért gondolnak többen, biotech gyógyszervonal, de hogy nem biztos, hogy elegen. Ugye nálunk az ajánlatom volt a Biotech egész évben, egyébként az egyik legjobban teljesítő amerikai ilyen alszektor volt. És ezzel kapcsolatban volt egy érdekes hír szerintem nem olyan régen. Ugye itt szó volt egyébként nem olyan rég az Eli Lily cégről is, aki ugye ezeket a többek között ezeket a glukagon szerű peptidekkel foglalkozik, és ugye ezeket a fogyasztógyógyszereket állítja elő. Egyébként ez is szó, beszéltünk róla, még beszéltünk róla, mert úgy tudom, hogy nektek is van most ehhez elemzésetek, de hogy ezvaló igaz, egyelőre úgy tűnik, hogy ez a Mega Trend folytatódik, tehát ugye a Eli Lily is szerintem egy 40%-ot értékelődött fel a legutóbbi beszélgetésünk óta. Na de most nem ezért hoztam be, hogy megint erről beszélgessünk, csak legfeljebb, hogyha felhozod, hanem ők jelentették be azt, hogy létrehoznak egy ilyen AI platformot, Tune Lab, ami lényegében azt csinálja, hogy nagyon sok ilyen gyógyszeradat molekuláról, több százezer molekuláról van feladat, és hogy nagyon-nagyon meg tudja támogatni azt a kutatási részt a gyógyszereknél. Tehát egyrészt állatkísérleteket csökkenthet, időt csökkenthet, hatékonyságot növelhet, tehát simán eljuthatunk oda, hogyha ez tényleg működni fog, hogy sokkal gyorsabban és hatékonyabban jönnek létre új ilyen gyógyszer megoldások.Ezt egyébként ilyen kisebb biotech cégek vehetik igénybe, és azt hiszem, hogy nem is nagyon kérnek cserébe semmit, hanem azt várják, hogy így, hogy többen igénybe veszik, a tanulási, az élet tanulási folyamatot fogja ez elősegíteni. Úgyhogy igazából én nem lepődnék meg rajta, hogyha egyébként ez a gyógyszeripar, ennek is ez a kutatási része, ez egy korai nyertese lehetne ennek az AI forradalomnak. Na de most már eleget kérdeztél engem itt ezekről az innovációkról, stb. Ugye van itt viszont egy kevésbé, talán kevésbé izgalmas szegmens, ami viszont ugyanolyan jól, sőt, ha a deviza nyereséget,veszteségeket is beleszámítjuk, akkor talán egyébként egy egészen kiváló idei teljesítménnyel mehet. Ez ugye lehetne az európai bankszektor is, de alapvetően az ehhez azért szorosan kötődő közép-kelet-európai régió az, amiről beszéltem.Tehát, hogy ajánlási listám volt, ti is nagyon szerettétek, nagyon jó volt idén is a teljesítmény, de hogy ez is, itt is egy nagy ralin vagyunk túl, ahogy ugye a bevezetőben mondtad is, és hogy azért itt is felmerül a kérdés befektetőként,hogy meddig tarthat ez ki. Utánanéztetek, hogy itt most mi a helyzet, merre elemeztétek, mit tudsz róla mondani?
Sándor Dávid: Folyamatos, folyamatos munkában vagyunk. Valóban szerintem azért érdekes ez a kelet-közép-európai részvénypiac, mert pusztán, és aztán nem biztos, sőt, biztos, hogy nem közös alapokon nyugszik az összehasonlítás, hogyha mondjuk egy amerikai piaccal vetjük össze így a teljesítményét, mert egészen más kockázati profilú régióról beszélünk, de értelemszerűen, hogyha nagyon leegyszerűsítjük, akkor egyébként azt látjuk, hogy az idei évben ez a kelet-közép-európai részvénypiac, amit mi egyébként a CETOP indexen keresztül mérünk. Ez 40 százalékot emelkedett. Ugye ez egy eurós teljesítmény, amivel gyakorlatilag nagyon erősen felülteljesíti az európai részvénypiacot is, a feltörekvő részvénypiacot is, és egyébként az amerikai részvénypiacot is, amiről talán így a legtöbb szó esik, és az a furcsa, hogy nem csak az idei év ilyen, hanem az elmúlt évek ilyenek már, mert gyakorlatilag 2022 októberében volt talán egy ilyen markánsabb mélypont az elmúlt években, leszámítva itt az idei év eleji márciusi hirtelen nagy megingást. És 2022 októbere óta is gyakorlatilag az látszik, hogy igazából ez a CETOP index duplázott gyakorlatilag az elmúlt három évben, ami szintén egy jóval-jóval erősebb teljesítmény, mint amit mondjuk akár Amerikában, vagy akár a többi régióban láthatunk. Szerintem az az érdekesség, és amikor kérdezed azt, hogy na de hát ez valóban sok, és akkor ilyenkor az ember azért elkezd azon gondolkozni, hogy vajon nem érdemes-e realizálni. És mi egyébként készítünk egy alapkezelői felmérést, ami Magyarországon a hazai intézményi szereplőket egy nagyon-nagyon széles körét fedi le, és megkérdezzük őket arról, hogy hogy gondolkoznak az egyes régiókkal kapcsolatban, mi a véleményük róla a következő időszakra, a következő negyedévre, és nagyon érdekes volt, hogy ez a legutóbbi felmérés, ami itt a nyár vége, sőt ősz eleji időszakra datálódott, ez a legutóbbi felmérésben nekünk az jött vissza, hogy az alapkezelők már érdekes módon volt oka nyilván, de hogy valamivel pesszimistábbak lettek a kelet-közép-európai régióval kapcsolatban. Sőt, egyébként hogyha megnézzük a válaszokat, akkor az látszott, hogy igazából ez az a régió, ahol majdhogynem hasonlóan pesszimistán állnak hozzá, mint az amerikai régió. Mert pusztán, hogyha azt látjuk, hogy nagyon sokat emelkedett, akkor persze, és jöttek be majd beszélni fogunk erről kockázati tényezők, lengyel bankadó, ami úgy alapvetően valóban érinti fundamentális tekintetben is ezt az egész kelet-közép-európai részvény sztorit, de hogy érdekes volt azért azt látni, hogy ahhoz képest, ahogy mi gondolkoztunk, ez egy jóval pesszimistább vélemény volt. És azóta egyébként itt a negyedik negyedév eddigi részében, úgy egész jól teljesít még ez a CE részvénypiac, egy ilyen enyhe felülteljesítésben van a többi nagy régióhoz képest, és hogy miért. Tehát szerintünk azért, mert oké, hogy nagyon sokat emelkedett, de ez az emelkedés fundamentálisan egy megtámogatott emelkedés. Mert ezzel együtt ugyanúgy a helyi cégeknek a profit termelése az ugyanolyan nagyon erős dinamikával emelkedett az elmúlt években, és ezért, hogyha itt ugye Warren Buffettől indítottuk el, mint értékalapú befektetőtől indítottuk el ezt az egész beszélgetést, akkor ezért van az a helyzet, hogyha értékalapon megnézzük ezt a CER régiót árazási alapon, érték alapon, akkor azt látjuk, hogy itt ez továbbra is nagyon olcsó.
Dinnyés István: Oké, de ugye nem véletlenül úgy vezettem fel, hogy egy kicsit a bankszektorral összekötöttem, mert ugye a mi régiónkat azért jellemzi az, hogy nagyon sok benne a bank. És mi a helyzet itt? Tehát ugye itt a banki kicsit belemenve abba, hogy üzleti modellek, marzsok, növekedési potenciál, tehát ugye tartalékolás, amik a legfontosabbak talán, ugye itt jöhet-e bármi megbicsaklás, itt is rózsás a kép.
Sándor Dávid: Alapvetően ugye ez a régió, ez valóban, tehát ez egy banki túlsúlyos régió. Tehát hogyha csak ezt a CETOP indexet nézzük, közel a fele az bank, olajcégek, ciklikusok, tehát igazából ez egy gazdasági mozgásokra érzékeny szektoriális kitettség, ami itt van, és mellette ugye ami dominál, az Lengyelország egyébként, mellette Csehország, Románia, Magyarország már kisebb súllyal, nagyjából ezek az országok dominálják ezeknek a cégeknek a bevételét. Itt alapvetően azt lehet látni, hogy ezekben az országokban, hogyha csinálunk egy ilyen átlagos, hogyan teljesíthetnek a következő években makro szempontból ezek az országok, akkor továbbra is azt látjuk, legalábbis az elemzők, a makroelemzők azt várják, hogy itt azért ez a 2,7-2,9%-os éves reál GDP növekedés lesz majd jellemző. A mostani szintekről még talán egy picit ilyen erősödő GDP növekedést, egy enyhén erősödő GDP növekedést várnak. Tehát alapvetően, ha egy ciklikus, ciklusokra érzékeny szektorok által dominált indexről beszélünk, akkor nyilván az, hogy a növekedési kép az enyhén javul, ez alapvetően továbbra is egy támogató, egy pozitív makrofaktor. Ráadásul behoztad a bankokat, hogy valóban nagy a banki súly is. Ugye az a helyzet, hogy ezt a növekedést, amit itt látunk a régióban, azért nagyon sok helyen egyrészt EU-s pénzek támogatják. Itt ugye mondtam, hogy nagy a lengyel súly, ugye a lengyelek is elkezdtek hozzáférni az EU-s pénzekhez, ez támogatja a növekedésüket. Továbbra is egyébként a növekedés nagyjából duplája, mint az eurozónában. Tehát egyrészt vannak az EU-s pénzek, másrészt a költségvetések lazák ezekben az országokban, jellemzően magas költségvetési hiányokkal futnak ezek az országok, ami távolabbra nézve persze egy kockázat a növekedési szempontból, mert előbb-utóbb szigorítaniuk kell, és az egy kockázat lesz, de azt gondoljuk, hogy ez még odébb van. Tehát még, hogyha itt mondjuk a 2026-os évre nézünk ki, akkor továbbra is az látszik, hogy ez egyelőre azt gondolom, hogy ha csak a piac persze nem kényszeríti ki, előállhat egy ilyen helyzet, de nem ez lenne az alap forgatókönyv, és hogyha nem ez lesz az alap forgatókönyv, akkor továbbra is egy olyan helyzet állhat elő, hogy a dezinfláció az lassul, a kamatcsökkentések lelassulnak, tehát mondjuk a 2020-as évekhez képest, vagy az előtte 2010-es évekhez képest egy magasabb kamatkörnyezet alakul ki, ami visszatérve, amire utaltál, ami a bankok számára jó, mert nagyon jó kamatmarzsokat tudnak ezáltal, meg bevételeket megtermelni. Nem kockázatoktól mentes a régió, mert az a helyzet, hogy ezt az adósoron, mivel nagyok a költségvetési hiányok, ezt adósoron azért látjuk azt, hogy több országban ezt veszik is vissza, és ez ugye a profitra nézve ez egyfajta kockázat, de még ezzel a kockázattal együtt is kellően olcsó egyébként a régió ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy fedje ezeket a kockázatokat.
Dinnyés István: Jó, akkor hozamkockázat arányban még mindig egyébként egy jó bet lehet egyébként a következő időszakra nézve. Ennek egyébként nem csak mi, vagy azok, akik befektettek örülnek, sok hazai vagyonkezelő, akik alapvetően értékalapú megközelítést folytatott, most ugye nagyon jó éveket tudhat maga mögött. De hogy egyébként mindenhol volt így, hogy értékalapú befektetők nagyon jó éveket tudhatnak maguk mögött, mert ugye itt a régió egy specifikus helyzetben volt, akik ezt elemezték, meg ezt nézték. De hát nem tudom, hallottad-e, hogy például az egyik ilyen hát sztár, vagy guru nevű guru portfóliók kezeli, ugye Michael Burry, ő viszont bedobta a törölközőt. Ugye Michael Burry-ről azt kell tudni, hogy amellett, hogy ő is azért egy ilyen klasszikus értékalapú vagyonkezelőnek számít, ami azt jelenti, ugye, amiről már szó volt, hogy ő is alapvetően olyan cégeket keres, amelyek hát szerinte alulértékeltek, és van benne még puffer, ha esetleg úgy alakul, tehát hogy igen, tehát nem ez a megy a tömeg után, hanem tényleg ezeket a pontokat keresi a piacon. Viszont neki ugye nem volt ilyen egyszerű helyzete, mert ugye ő Amerikába fektet be. Ha híres is innen lett, akkor gyorsan összefoglalom.
Sándor Dávid: Akkor lehet, hogy erre tértél volna ki. Tehát ő volt a dobos a Big Short című filmben, aki kimatekozta, hogy itt össze fog omlani az amerikai.
Dinnyés István: Így van, a jelzálogpiaci válság, igen. Többen voltak szerintem, aki erről elhíresült, de ő mindenképp köztük volt, aki elsők között ugye ezt észrevette. Kicsit talán korán is kezdett erre esni sor pozíciókat nyitni, de összességében ez kifizetődött, és egy nagyon jó döntés volt. És hát ugye erről lett akkor híres, és azóta azért úgy a piacnyomon követi, főleg mióta film is készült róla, hogy éppen mit csinál. És hát ugye viszont az a helyzet, hogy nyilván ezzel az AI bummal, meg a korábbi évek még AI előtti technológiai felfutásához vélhetően nehezen tudott azonosulni, mert amiről beszéltünk, ezek nem azok a cégek voltak, amiket olcsón megvehetsz, hanem folyamatosan azt kellett gyakorlatilag vizionalizálni, hogy hol a következő nagy profit boom ezekben hol tud kialakulni, és sokkal kevésbé értékeltségi oldalon voltak kedvezőek. Viszont ez az AI annyira elhúzta már nála így a végét a dolgoknak, hogy gyakorlatilag azt mondta, hogy bezárja a hedge fundját. A hedge fund az egy olyan, hát gyakorlatilag ilyen befektetési alap, amiben nagyon szabadon dönthet a portfóliókezelő, és ő ott is igazából már ilyen esésre játszó pozíciókat nyitott. Aztán nyitott egyébként egy ilyen, most leveleket ír, vagy van egy ilyen webfelület, ahol tud írni azoknak az előfizetőinek, és alapvetően továbbra is a short oldalon áll. Ma olvastam például egyébként, hogy a palantir, meg nem tudom, mi volt a másik, de az már most a Teslát is felvette sorspozícióra. Úgyhogy továbbra is piaci esést vár, de hogy ugye az is igaz viszont a példájából adódóan, hogy változik a világ. Tehát, hogy alapvetően ugye az, hogy valaki a befektetési szakmában azért az nagyon igaz, hogy folyamatosan változik a környezet. Vannak ilyen alapvető igazságok, hogy a fák soha nem nőnek az égig, stb. Tehát, hogy egy idő után elfogynak a vevők, ha valami nagyon olcsó, nagyon kifogytak belőle az eladók, akkor valószínűleg utána áremelkedés jön. De hogy maga a környezet az nagyon komplex néha, és ez folyamatosan változik. És ezt itt is láthattuk, me, nem csak az ő esetében, hogy azok az emberek, akik például egy ciklust jól láttak, az igazából nem feltétlenül determinálja, hogy a következő ciklus jól látják. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem lesz igaza, tehát ez a AI-ról szerintem sokat tudnánk itt beszélgetni, hogy most ez lufi, nem lufi, meddig tart még a bumm, igazából szerintem senki nem tudja, de hogy azt viszont látni kell, hogy igazából olyan guruk, akik tartósan, folyamatosan meg tudják mondani az irányokat, nem nagyon léteznek.
Sándor Dávid: Egy valamiben azt mondtad, hogy ez a piacokhoz való alkalmazkodás. Kicsit számoltam ezzel kapcsolatban itt a Michael Burryvel kapcsolatban. Képzeld el, neki az X-en, leánykori nevén Twitter, 1,6 millió követője volt. Tételezzük fel azt, hogy mondjuk a követőinek a 20%-a előfizet rá, az 320 ezer ember. Az éves előfizetése 380 dollár ennek a Newsletternek, amit hírlevél szolgáltatás, amit ő elindított, és itt most nem marketingelni akarjuk, azért félreértés ne essék. Hogyha ezeket itt összeszorozzuk, az éves szinten 120 millió dollár lenne. Miközben ő egyébként a Scion Asset Managementen keresztül 155 millió dollár pénzt kezelt. Tehát amit kezelt vagyont, az gyakorlatilag egy ilyen egyéves bevétel ebből a news letörlő. Nyilván itt amilyen feltételezésekkel értünk, az lehet, hogy nagyon vastagon fogott a ceruza, de kontextusba helyezve, tehát ő viszont lehet, hogy valamit felismert.
Dinnyés István: Lehet, hogy ő is jól alkalmazkodott, csak nem a piacokhoz, hanem a világhoz.
Mert egyre többen foglalkoznak azért manapság ilyesmivel. Nagyon sok információ eljut most már az átlagemberhez is. Ez is egyébként egy nagy átalakulás szerintem a piacokon, hogy korábban a Smart Money az tényleg egy nagyon szűk kör volt, aki vagyont kezelt, és ők értették, hogy mik az a P/E ráta, vagy nem tudom. De manapság már nagyon sok információ eljut bárkihez, sőt az AI megmond dolgokat. Tehát, hogy alapvetően, amit mondtam, hogy struktúrájában nagyon komolyan változik a piac, nagyon nehéz vele lépést tartani. Viszont az való igaz, hogy akár podcastokon keresztül, akár leveleken keresztül azért meg lehet szólítani viszont nagyon sok embert a korábbi évtizedekhez képest. És itt azért még azt is hozzátenném, hogy még egyszer nem utalva arra, hogy nincs igaza vagy ilyesmi, de hogy az emberek azért jóval fogékonyabbak a pesszimista hírek, legalábbis a befektetési világban ez szerintem egy alapprobléma. Nem probléma, de jellemző, hogy sokkal okosabbnak tűnik az, ugye erről szerintem sokat lehet olvasni, meg hallani, aki alapvetően a negatív vonalakat vázolja föl, és azt látjuk, legalábbis én is, hogy azt valahogy a szakmában is több embert jellemzi. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy rossz befektető valaki, aki, de hogy ugye ki akarja jobban elemezni, látni akarja a kockázatokat. Erre valahogy jobban hajlik nagyon sok befektető, hogy ezt a vonalat erre előfizessen akár.
Sándor Dávid: Igen, szerintem ez egy nagyon jó lezárás is, merthogy igazából a mai alkalom arról szólt, hogy annak ellenére, hogy nagyon nagy emelkedések vannak bizonyos szektorokban a részvénypiacon és bizonyos részvényekben a piacon, ennek ellenére is azért látható módon szerintem hoztunk olyan témákat, ahol továbbra is hosszabb távon tekintve alapvetően kedvező helyzeteket lehet felismerni. Illetve hát a Michael Burrynek, én azt gondolom, nagyon koncentrált portfóliókat tartott, és nagyon sokáig kitartott a saját vélt vagy valós igaza mellett. Azt gondolom, hogy ez is talán arra taníthatja meg a befektetőket, hogy azért a nap végén érdemes portfólióban gondolkozni, érdemes azért többfele szétosztani a vagyonunkat, és ilyen módon keresni mindig pozitívan hozzáállni és keresni a befektetési lehetőségeket, mert azért az idő nagy részében egyébként vannak ilyenek, és mindig is lesznek ilyenek. Nagyon szépen köszönöm, hogy velünk tartottak a mai adásban. Köszönöm Dinnyés Istvánnak, beszélgetőpartneremnek, jómagam pedig Sándor Dávid voltam. Köszönöm szépen.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, úgy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A Podcastban elhangzó tájékoztatás ugyanakkor nem teljes körű. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek