Harmincszoros eszközállomány – egyéves az OTP CETOP UCITS ETF
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Egyetlen negyedév alatt vált a legnagyobb hazai ETF-é az OTP CETOP UCITS ETF, a tavaly áprilisi indulás után pedig egy év sem kellett ahhoz, hogy a tőzsdén kereskedett befektetési alap megharmincszorozza nettó eszközértékét.
Mi áll a részvényalap sikerének hátterében? Erről beszélgetett Fazekas Gábor, az OTP Global Markets igazgatója, Turner Tibor, az OTP Alapkezelő általános vezérigazgató-helyettese, Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese, valamint Ács Gábor, a Millásreggeli gazdasági újságírója. A beszélgetést 2024. április 29-én rögzítettük.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Harmincszoros eszközállomány – egyéves az OTP CETOP UCITS ETF.
A podcaststúdióban 4 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 4 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Szeretettel köszöntöm az OTP Global Markets Podcast hallgatóit. Mai témánk az OTP terméke a CETOP ETF lesz, amely tőzsdén kereskedett befektetési jegy, elmúlt egy éves, és nagyon sikeres, és kisbefektetőknek és nagybefektetőknek is kiváló lehetőséget ad arra, hogy elérjék a közép-európai részvénypiacokat. Már amikor indult, akkor is ígéretesnek tűnt, most pedig már az eredményekről tudunk beszélni, meg a jövőképről is.
A beszélgetés résztvevői Fazekas Gábor, az OTP Global Markets igazgatója, Turner Tibor, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese és Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese, én pedig Ács Gábor vagyok, gazdasági újságíró. Kezdjük ott, hogy mit tudnak ezek az ETF-ek, mennyiben mások, mint a mezei befektetési alapok, vagy a nyíltvégű befektetési alapok, mert az rendkívül izgalmas, és komoly eredmény, hogy a 30-szorosára nőtt egy év alatt ennek az ETF-nek az eszközértéke, de a kisbefektető annyit lát, hogy a tőzsdén meg tudja venni, meg eladni, de mintha csak az árfolyama mozogna, hogy itt igazából az eszközérték hogyan változik, meg a vagyon hogyan változik, hogyan működik az alap, ezt jó lenne, ha gyorsan átfutnánk, akkor ezeket a részvényeket konkrétan megveszi az alap, amelyik befektet, vagy áttételesen fektet ezekbe. Szóval hogy működik az alap?
Turner Tibor: Igazából mind a három fontos szereplő itt ül az asztalnál, aki ezt meg tudja válaszolni ezt a kérdést. Ugye a BÉT, aki ugye az ETF-hez tartozó indexnek a számolója és fenntartója. Ugye Gábor, aki minden ETF-n van egy árjegyző, aki a tőzsdei kereskedésben biztosítja azt, hogy napi szinten állandó likviditás legyen, és ugye jómagam, mint az OTP Alapkezelő, aki magát a terméket, ugye ez egy befektetési alap menedzseli. És mind a három szereplőnek ugyanolyan fontos a szerepe ebben az infrastruktúrának a működtetésében, és így van, egy normál befektetési alapot minden nap az adott eszközértéken tudunk adni vagy venni. Egy ETF esetében egy óriási különbség, és egy nagy előny, hogy az árjegyző folyamatosan számolja az index értékét, és ezért napon belül is rengeteg árfolyam van, kvázi egy folyamatos árfolyamváltozás van a normál befektetési alapok működéséhez képest. Tehát nem normál forgalmazás keretében lehet megvásárolni vele adni, hanem ugye egy tőzsdei megbízás keretében történik a kereskedése ezeknek a termékeknek.
Fazekas Gábor: Az árjegyző szerepéből annyit tennék hozzá, hogy az ETF egész infrastruktúrája működtetésében igazából az árjegyzőnek, hogyha ez egy fizikai részvényeket birtokló ETF, tehát alapvetően nem derivatívákat vagy derivatívához kapcsolódó indexnek a mozgását próbálja meg lekövetni. Az az alapvető szerepe, ahogy említetted is, hogy azokat a részvényeket, amikben ezek az ETF-alapban vannak benne, folyamatosan megvegye, vagy éppen eladja attól függően, hogy az ügyfelek milyen irányú tranzakciókat kötnek vele szemben. Ami igazán fontos egy árjegyzőnek ebben a kontextusban az az, hogy képes arra, hogy hogy teremtsen likviditást, arról alapvetően nem feltétlenül lenne. Ugye alapvetően a mi CETOP ETF-ünk is arra képes, hogy tartalmaz 7 olyan régiós tőzsdén jegyzett blue chip részvényeket, tehát a legnagyobb forgalommal rendelkező részvényeket, amiket önmagában, hogyha egy befektető szeretne megvásárolni, akkor nagyon komoly nehézségekkel is szembesülhet. Nehéz bemenni az adott piacokra, speciális elszámolási szabályokkal szembesül, adott esetben devizát kell váltani ahhoz, hogyha olyan típusú részvényt szeretne venni, ami az ETF-ben most euróért megvásárolhat. Tehát lényegében egy olyan speciális szerepbe kerültünk mi most, amikor jár edzőként szerepelünk ebben a struktúrában, hogy gyakorlatilag mindezt a tranzakciót automatizmusra működtetve folyamatosan végrehajtjuk akkor, hogyha egy befektető szeretne beszállni ebbe a típusú ETF-be, vagy ettől típusú befektetési alapba.
Műsorvezető: Mekkora az árjegyzőnek a rése, amit mindenképpen biztosítania kell, mekkora marzzsal dolgozik, illetve szokott ez szűkebb lenni, hogy a piac szűkebbre is vehető, mint amit az árjegyző megad, megállapít?
Fazekas Gábor: Ez szerintem egy nagyon-nagyon fontos pont. Ugye egy hagyományos befektetési alapnál lényegében azzal szembesül a befektető, hogy bemegy a forgalmazóhoz, eladja az adott befektetési jegyet, és nagyon sok esetben azt, hogy mennyi pénzt fog kapni az adott befektetési jegyekért, azt két nap múlva tudja meg. Abban az esetben, hogyha egy ilyen tőzsdén kereskedő befektetési jegybe fekteti a pénzét, akkor ő folyamatosan látja, hogy mennyit ér a pénze. Nem csak arról van szó, hogy az árjegyző kétoldali vételi és eladási árat biztosít, hanem lehetősége van arra, hogy harmadik felekkel, más befektetőkkel is üzletet kössön, mint minden más esetben, ugye, hogyha egy tőzsdén kereskedett instrumentumról van szó. A mi árjegyzési filozófiánk, amit az elmúlt időszakban megpróbáltunk minden esetben érvényesíteni, az az volt, hogy fél százalékon belüli marzzsal szembesüljön. Természetesen akkor, hogyha adott esetben ugye említettem, hogy több részvénypiacnak a mögöttes forgalmát kell leképeznünk, az ott meglévő árjegyzésekből számoljuk át az ETF-nek az árát folyamatosan a Budapesti Értéktőzsdének a megfelelő piacterein, ott néhány esetben szélesebb áron kellett, hogy szembesüljön, de nem kell az árjegyzővel kössön, hiszen hogyha olyan adott piaci helyzet van, hogy más szereplő már tulajdonol mondjuk ilyen ETF-et és szeretné eladni, akkor még sokkal szűkebb piaci árakat is tapasztalhatott. Fontos dolog még, amit szeretnék megjegyezni, hogy itt, amikor arról beszélünk, hogy milyen egy árjegyzői marzs, akkor azt azzal kell egy befektetőnek értékelni, hogy mibe kerülne neki, hogyha az összes, most ebben a CETOP ETF-ben meglévő 23 részvényt egyedileg szeretné megvásárolni a különböző tőzsdéken. Na ehhez képest igazából azt tudom mondani, hogy az, amit folyamatosan biztosít az OTP ezen ETF-en keresztül, az biztosan nagyon költséghatékony, hogyha azokhoz az eleji tranzakcióhoz képest, amit végre kéne hajtani egy befektetőnek.
Műsorvezető: Tőzsdének miért fontos ez a termék?
Máté-Tóth István: Hát egyrészt ugye, ha megnézzük Magyarországon, hogy a háztartások mennyi kockázatos eszközt tartanak, tehát a háztartások mennyiben finanszírozzák a magyar gazdaságot, hát az még jelenleg elég kicsi. Tehát ott van még helye annak, hogy fejlődjünk. Ennek sok oka van, a tőkepiac mérete kicsi, a kínálat is kicsi, de van valamiért egyfajta kockázatkerülő magatartás a lakosság között. De ennek ellenére az elmúlt 4-5 évben a lakosság kezében tartott részvények száma megduplázódott a vagyonuk arányában. Mondjuk egy-másfél százaléka fölment közel 3 százalékra. Ezért mindig nagyon alacsony nemzetközi összehasonlításban, és itt szeretnék rácsatlakozni arra, amit a Gábor mondott az előbb, hogy ezek az ETF-ek miért is jók, hasznosak befektetési célból, mert ezek valóban költséghatékony, transzparens, nagyon jó befektetési lehetőséget biztosító eszközök olyanoknak, mert én nagyon remélem, hogy ezt az adást tanárok, buszsofőrök, fogorvosok is hallgatják, akik nem akarnak minden nap a képernyő előtt ülni, nem fognak mindig kereskedni, de havonta negyedévente valamennyi pénzt részvényekbe vagy indexekbe bele szeretnének fektetni. A tőzsdei indexeknek a történet elég hosszú, ugye egy tőzsdei index sok-sok tőzsdén jegyzett részvényből áll, ezt azért találták ki, hogy mérjék azt, hogy fölment a tőzsde, vagy lement, vagy mi történt. Ugye ezt hallja minden hallgató és néző, hogy fölment a BUX 2 százalékkal, leesett 0,5 százalékkal, és körülbelül 50 éve találta ki valaki, hogy hát tulajdonképpen erre lehetne egy terméket is építeni, tehát egy olyan terméket, ami replikálja a mindenkori indexet. Ezt nagyon olcsón meg lehet csinálni a többi alappal szemben. Tulajdonképpen meg kell nézni, hogy mi az index, és akkor mindig arra kell ügyelni minden nap, vagy minden héten, vagy minden egyébben, nagyjából hozzáigzítani az egyes részvények súlyát az indexben. És ez, ahogy a Gábor is mondta, ez nagyon költséghatékony, mindenki számára érthető, mert ezek úgymond fizikailag replikált ETF-ek, tehát ebben az ETF-ben benne van maga a részvény, tehát aki megveszi az ETF-et, azzal tulajdonképpen a részvényeket veszi meg. És úgy gondolom, hogy ugye most beszélünk növekedésről. Ugye 50 éve született körülbelül az első ETF, az idén már az Egyesült Államokban a kezelt vagyonnak több mint 50 százaléka ezekben az ETF-ekben, úgymond passzív instrumentumokban van. Először haladta meg ezt az arányt. Európában is körülbelül olyan 30 százalék. Magyarországon ez az arány a tőkepiac fejlettsége okán még rendkívül alacsony, de úgy gondolom, hogy itt még van még tere lehetőségnek, főleg, mint mondtam, ismétlem magam, ez egy nagyon jó, költséghatékony transzparens termék, olyanok számára is, akik nem egyedi részvénykockázatot akarnak viselni.
Műsorvezető: Mielőtt nézzük az elmúlt egy év tapasztalatait, egy kicsit ugorunk vissza a kezdetekhez. Mi vezette arra a feleket, tehát tőzsdét, OTP-t, alapkezelőt, hogy ezt elindítsák. És miért pont a régióra, tehát a közép-kelet-európai régióra céloztak, céloztatok ezzel az ETF-fel?
Máté-Tóth István: A tőzsde részéről azt mondom, hogy nagyon szerencsések voltunk, mert szerencsénk volt, hogy a magyar piac mérete, mint mondtam, korlátozott, és viszonylag magas a koncentráció.
Műsorvezető: Azt gondolnám, hogy a magyar tőzsde érdeke az így tartsa a befektetőket is.
Máté-Tóth István: Úgy van.
Műsorvezető: Minél inkább itt növelje a saját formáját.
Máté-Tóth István: De a tőzsde már kalkulált, számított indexeket, közép-európai indexet is, a CETOP-indexet is több éve már számoltuk, ami nagyon szerencsésen bekerült több alap, főleg nyugdíjalapoknak a követendő indexei közé, és arra gondoltunk, hogy erre lehetne építeni egy terméket, mert evvel tudnánk növelni a kisbefektetői aktivitást. Ugye ennek az indexnek olyan 17-20 százaléka mégiscsak Magyarország, tehát evvel tudnánk magyar részvényekbe is háztartási megtakarításokat csatornázni, de ugyanakkor a CETOP megadresszálja azt a problémát, hogy ez egy viszonylag, Magyarország viszonylag kicsi, de a régi az már értelmezhető méretű, tehát vannak itt értelmezhető méretű cégek, akik egy diverzifikált indexet tudnak eredményezni. Tehát szerintünk ez, illetve az, hogy üzleti alapon egyre több tőzsde az ilyen adat alapú index fejlesztési üzletek felé megy el. Tehát ez nekünk egy fontos jövőbeni bevételforrás is lehet. És nagyon szerencsések voltunk, hogy találtunk valakit az OTP személyében, aki viszont elkötelezett ez iránt a régi iránt, és elkezdődött a tőkepiac fejlesztése iránt is, akinek ez a termék beleillett a stratégiájába, de hagyom is inkább az OTP-t erről beszélni.
Fazekas Gábor: Jó, hát akkor elmondanám én, hogy személy szerint ugye ez az egész beszélgetés, hogy egy ilyen ETF-et megalkossunk, ez valahol 2020 tavaszán kezdődött el a tőzsdén dolgozó kollégákkal.
Műsorvezető: Tehát akkor négy évet kellett vele dolgozni a megvalósuláshoz?
Fazekas Gábor: Igen, és el is mondom, hogy miért. Számomra is meglepő volt egyébként, hogy milyen bonyolultságú lett az a rendszer, amit össze kellett rakni ahhoz, hogy ezt a terméket létre tudjuk hozni. De természetesen akkor ezt még nem sejtettem, tehát azt gondoltam, hogy sokkal gyorsabban fogunk tudni haladni, de hogy az akkori gondolatok az három olyan fő momentum volt, amiért én azt éreztem, hogy az OTP Global Marketsnek ezen az úton el kell indulnia. Az első az az, amit említett is az István, az, hogy nyilván figyeljük azt, hogy a világban milyen nagy tendenciák vannak, milyen nagy megatrendek. Ezt mindig így szokta hívni a szakma, és azt egyértelműen láttuk, hogy a passzív alapkezelésnek a népszerűsége, a passzív indexeket, vagy a passzív módon az indexeket követő befektetéseknek a részaránya folyamatosan növekszik, és igazából az OTP furcsa módon nem feltétlenül mindig ez rólunk a benyomás, de 2006 óta volt már egy BUX ETF-ünk. Tehát praktikusan mi már nagyon-nagyon régen beléptünk erre a passzív típusú, illetve hát az alapkezelőnek és az OTP Global Marketsnek közösen volt már egy ilyen terméke. De az nem volt talán a legsikeresebb a tekintetben, hogy mennyire népszerű, mennyire vált népszerűvé annak ellenére, hogy a teljesítmény a múltban azért meglehetősen jó volt. De azért azt láttuk, hogy nekünk van képességünk arra, hogy passzív termékeket csináljunk, és azt is láttuk, hogy ezeknek a részaránya a világban nő. A második nagyon fontos dolog az volt, hogy a BUX ETF ugye az egy magyar piacra fókuszáló ETF. Az OTP és az OTP Global Markets viszont nem csak Magyarországon szeret most már gondolkodni, és ez már 2020-ban is tisztán látszott, hogy a csoport már regionális szerepre tör. Ezért én akkor már nagyon sok időt töltöttem el azzal, hogy megpróbáljam valamilyen módon ezt egy fizikailag megjelenő termékben, szolgáltatásban, folyamatban megjeleníteni, ami valahol az OTP Global Markets lényegi elemeit valahol vissza tudja hozni a piaci szereplők számára. És akkor ezen a beszélgetésen több alkalommal szót ejtettünk arról, hogy milyen típusú termékeknek lehetne létjogosultsága, és ez az index való megtestesíti azt a regionális szerepet, amit az OTP hosszú távon is szeretne betölteni, úgyhogy ez egy ilyen, a mi lényegünket valahol reprezentáló terméknek tűnt számunkra. A harmadik dolog pedig az, hogy a technikai bonyolultsága ennek a terméknek, ugye több devizában jegyzett részvény van benne, több piacra kell bemennünk, többféle elszámolási metódust kell megosztanunk, egész egyszerűen a tudásunk akkor ért el oda. Tehát akkor volt, akkor éreztem azt a pillanatot, hogy képessé váltunk arra, hogy egy ilyen terméket megalkossunk, úgyhogy ezek voltak a főbb szempontok, de hát ugye egyedül nem ment volna, kellett hozzá a BÉT, és ami egy nagyon-nagyon fontos elem volt, hogy az OTP Alapkezelő szempontjai is talán elértek akkor oda, de azt nem venném el a Tibortól, hogy mondja el az ő szempontjait.
Turner Tibor: Ezt nehéz hozzátenni, teljesen egyetértek azzal, amit a Gábor mond. Ugye szinte a Global Markets is több országban dolgozik már, ez igaz ránk is. Magyarországon kívül most már négy országban forgalmazunk OTP-alapokat. Ehhez egyébként nagyon jól kapcsolódik az egész cetoknak a koncepciója. Egyrészt magában a régióban felhívni a figyelmet arra, hogy a saját régiónkban érdemes passzív eszközökkel fektetni, illetve a régión kívüli intézményi és magánbefektetőknek a figyelmét ráirányítani a régióra, ami a BUX-szal nem ment valószínűleg, mert túl kicsi önmagában, így viszont azért azt gondolom, hogy már egy tengerentúli vagy európai nagybefektetőnek is szemmel látható piaci elérést tudunk biztosítani ezzel a termékkel.
Műsorvezető: Na, akkor nézzük, hogy ez sikerült? Tehát az elmúlt egy évnek akkor a számai. Hogy nézne ki? Volt-e várakozásotok ezzel kapcsolatosan? Ezek megvalósultak-e? Meg az külön érdekelne, ismét elhangzott egy kisbefektetők is, de hogy a nagyok szóba kerülnek, akiről azt gondolnám, hogy nekik nem okoz túl nagy problémát megvenni a régiós piacon az általuk kiszemelt elemzett részvényeket annak megfelelően súlyozni. Miért kell nekik egy ETF, hogyha megvan a kapacitásuk, meg a nagyságuk is ahhoz, hogy külön-külön kiszemezgessék, akár más új eloszlással a részvényeket az ő elemzéseik alapján, mint ahogy az index össze van rakva, és ami az ETF-et jelenti, szóval mekkorára nőtt az alap, illetve hogyan alakult a kisbefektetők és a nagybefektetőknek az aránya?
Turner Tibor: Mondom ezt én. Tehát ugye most 37 millió euró fölött vagyunk kicsivel, ugye ez április 25-i adat. Tehát azt gondolom, mind a két típusú befektetőnek picit mást nyújt, de mind a két körnek nagyon-nagyon fontos ez a termék. Ez az első állítás. Azzal vitatkoznék egy kicsit veled, hogy egy intézményi befektető meg tudja csinálni ezeket, amiket mi meg tudunk csinálni, meg tudja elméletben. De hogy erre megvan-e neki az ideje, erőforrása, hogy minden hét piacon ezeket az apró, igazi technikai és macerás dolgokat végigcsinálja, abban már nem vagyok biztos. Lehet, hogy azt mondja, hogy inkább felejtsük el a román piacot, felejtsük el a magyar piacot, mert egyszerűen nincs kedvem vele foglalkozni, egy amerikai vagy egy európai nagy piachoz képest. Ez sokkal egyszerűbb, hiszen a hét piac helyett csak egyetlen egy terméket kell megnéznie. Ez az egyik.
A másik, hogy az intézményi befektetők szerintem csak most kezdenek el igazából ezzel foglalkozni. Egyrészt még a mi oldalunkon is van szerintem egy kis teendő, hogy a terméket az országon kívül is megismertessük, ugye ez időbe telik. Én úgy szoktam lefordítani magamban, hogy körülbelül ilyen a gyermekkorának a végén van ez a termék ez alatt az egy év alatt, meg a méretében is. Tehát szerintem most kezd érdekes lenni az a méret, angolul ezt a tipping pointot használja, hogy elérjük azt a méretet, amikor már ilyen öngerjesztő lesz, hiszen a nagyság miatt egyre több nagybefektető fogja komolyan megvizsgálni ezt a terméket. A kisbefektetői oldal szerintem Magyarországon már viszonylag jól eljutott az üzenet, azt majd Gábor kíváncsi vagyok, hogy mit gondol. Itt is hasonlóan szeretnénk egy csomó olyan lakossági, külföldi platformra eljutni, ahol egyébként például külföldi rendszeres megtakarítások vannak, vagy egyébként olyan passzív befektetéseket elemeznek, ahol szeretnénk megjelenni ezzel az ETF-fel.
Fazekas Gábor: Nagyon érdekes volt ez az egy év. Egyébként a személyes várakozásaimnak megfelelően alakult az, hogy milyen ütemben és kik léptek be a befektető oldalon, legalábbis akiket mi láttunk. Ugye az volt az alap várakozásunk, hogy elsősorban privátbanki befektetők fogják a kezdet kezdetén ezeket az ETF-eket vásárolni, és a mi adataink alapján ez többé-kevésbé így is zajlott le. Az intézményi befektetők egy kicsit nehezebben mozdulnak, egész egyszerűen azért, mert nekik a költségtranszparencia kiemelten fontos. Nagyon sok visszajelzést kaptunk már a kezdet kezdetén az intézményi ügyfelektől, hogy ők igazán akkor tudnak majd nagyobb tételben invesztálni ebbe a típusú ETF-be, hogyha már teljesen világos számukra az egy lezárt évet követően, hogy milyen költségelemek vannak, amik felmerülnek az ő szempontjukból nézve egy ilyen ETF tartásával kapcsolatban, ami már egyértelműen azt az üzenetet küldte, hogy ők egyébként érdeklődnek, és meg kell, hogy mondjam, hogy ennek ellenére azért a bátrabbak intézményi befektetői oldalról is vásároltak ebből a termékből. Mint ahogy magyar és külföldi magánszemélyek is egyébként invesztáltak ebbe. Érdekes módon egyébként, és a Tiborral ezen össze is mosolyogtunk akkor, hogy igazán első díjat ez az ETF Ausztriába kapott, ami jól mutatja azt, hogy valójában egy kicsit megelőzte a korát, és azóta hallottam már más ország, voltam olyan közgyűlésen, akkor fogalmazzak így, ahol megemlítették azt, hogy más tőzsdéken azért komoly irigységgel tekintenek erre a termékre, hogy végre valaki tudott egy ilyen regionális terméket létrehozni. De vissza a befektetőkhöz. Teljesen igaza van abban a Tibornak, hogy maga az ETF, és egyébként az Istvánnak is úgy vezette ezt föl, hogy az ETF-ek részaránya itthon még nagyon-nagyon alacsony nyugati piacokhoz képest. Rendszeresen kapunk megkereséseket a nyugat-európai országokba, pénzügyi intézményektől is, és hát elsősorban olyan ETF-eket elemző aggregátoroktól, akik szeretnék látni azt, hogy magát ezt az ETF-et több helyütt belistázzuk. Persze legyünk valamennyire szerénytelenek, és amikor bevezettük, az nem a legjobb időszaka volt ennek a kelet-közép-európai régiónak. Nyilván mindenki tudja, hogy milyen problémákkal küzdünk. Én azt látom, hogy az az út, amin ez elindult, és szerintem ez egy nagyon találó kifejezés volt a Tibort, amit mondott. Most van az a pont szerintem, amikor el fog dőlni ennek a terméknek valószínűleg a forgalom és az eszközarány, a teljes eszközmennyiség, hogy mekkora részt tud felszívni majd a megtakarítások piacáról, hiszen most már eltelt egy év, látszik az, hogy a likviditás az nagymértékben ott van, látszik, hogy ez egy egészen jól teljesítő, likviditás oldaláról is egy nagyon jól teljesítő instrumentum, úgyhogy hát remélem, hogy ez valahol vissza fog köszönni majd a kezelt vagyon nagyságában is.
Máté-Tóth István: Én egyetértek a Tibornak egy fontos megállapításával, hogy ahogy mondják, hogy likviditást, likviditást szül, az ETF-ek esetében a méret méretet szül, és ez az ETF egy nagyon fontos hiánypótló más szempontból is. Mielőtt mi ezt az indexet elkezdtük kidolgozni. Mi a régióban – tehát Horvátország, Románia, Lengyelország – megszondáztuk a nagyobb alapkezelőket, nyugdíjalapokat, hogy milyen étvágy lenne erre az indexre. Szerintem az fontos tudni, nem minden nézőnek és hallgatónak egyértelmű, hogy mennyire fragmentált és mennyire nem egymást ismerő a régiós tőkepiac. Tehát a régió egyes országainak van egy ilyen saját hazájában egy ilyen kitettsége, ami teljesen normális román, román, magyar, magyar, lengyel, egyelt. És aztán van nemzetközi kitettség, ami főleg fejlett piacok, és az, hogy egy román mennyi magyart, vagy a magyar mennyi lengyelt, vagy horvátot vesz, az szinte elhanyagolható. Tehát a mi régiónkban az egymásba való befektetés szintje rendkívül alacsony. Még például Skandináviában, ami szerintem is, hogy valahol egy homogén régió vagyunk kockázatok szempontjából. Skandinávia 15-25 százaléka az egymásba való befektetés aránya, tehát mi is úgy gondoltuk, hogy lehet így növekedni.
Műsorvezető: Potenciális növekedéssel, potenciálisan bázissal indulnak.
Máté-Tóth István: Ahogy a Gábor mondta, azért tart ez négy évig fölépítve, mert a tőkepiaci infrastruktúrának is vannak reguláris jellegzetes idioszinkratikus vonásai, tehát nem olyan egyszerű ezt valóban összehozni. És mindenesetre a visszajelzés számunk felénk az volt, hogy valóban ők is érzik, hogy az egymás felé való kitettség nem olyan magas. Hát nekik nincsen kedvük, meg egyáltalán energiájuk, hogy most kiválasztják azokat a részvényeket, amibe lehet befektetni itt a régióban, de egy ETF valóban jó lenne. Viszont itt jövünk vissza a méret kérésére. Többen azt mondták, már miután sikeresen haladt az ETF, mi ismét szondáztunk, és azt mondtam, hogy nagyon tetszik nekik, de majd jöjjünk vissza, amikor 100 millió euró.
Műsorvezető: Még egyszer, most mennyi?
Turner Tibor: Most 37.
Máté-Tóth István: 37. 100 millió euró fölött már szívesen részt vennének, mert ugye Magyarországra ellentétben a régióban óriási nyugdíjmegtakarítások vannak. Tehát Horvátországban van 20 milliárd euró, Romániában is nagyon sok pénz van, Bulgáriában és Lengyelországban, és ezek a nagy intéző nyugdíjalapoknak egy passzív instrumentum, mint az ETF, ez nagyon jó. Tehát én szerintem, ugye mondják, ha nem csinálod, akkor tanítsad, ugye. Tehát nem alapkezelő vagyok, de ahogy én nézem, ez egy ilyen interaktív folyamat lesz a kisbefektetők és az intézmény között. Tehát ETF-et ugye kisbefektetők között kell elkezdeni, hogy nőjön, az intézmény 100 millió alatt nem néz rá, de aztán elér egy bizonyos méret, akkor egyre több intézményi pénz lesz, ami aztán egyre több kisbefektetői befektetést fog magához vonzani. Tehát ha úgy nézzük, hogy ennek az indexnek, amit mi számolunk, ennek a közkész hányada olyan 70-80 milliárd euró. Körülbelül. Tehát már 90, mert fölmentek. Legyen 100 milliárd euró a közkézhányada körülbelül, és ugye beszélünk arról, hogy ennek mennyi a passzív aránya. Tehát mondjuk azt, hogy legyen 15 százaléka csak fele Nyugat-Európának, ahol 15 milliárdnyi passzív befektetési lehetőség, és az OTP, aki mégsem egy regionális bank csak egy 10 százalékos piacrészesedést tud elérni, akkor már milliárd dollár fölötti méretről beszélünk, de most ez egy ilyen koncepcionális kérdés, nehogy valaki azt gondolja, hogy itt most kiszámoltuk, hogy mekkora lesz, de maga a növekedési lehetőség az én szerintem rendkívül nagy.
Műsorvezető: Lehet, de mióta elhangzott a százmilliós szám, ezen kattog az agyam. Azért egymás között beszélgettetek, hogy hú, az mikor lehet meg, vagy hogy van erre vonatkozó terv?
Fazekas Gábor: Nem beszélgettünk erről szerintem.
Turner Tibor: Ilyen konkrét tervünk van.
Műsorvezető: Akkor szépen növekszünk, és akkor majd.
Fazekas Gábor: Nem, mert én azt gondolom, hogy ez egy gyorsuló dolog. Tehát, hogy tényleg akkor, hogyha elér egy kritikus tömeget, és elhiszi mindenki, hogy ebből be is ki lehet szállni. Ez egy nagyon fontos dolog, amiben az árjegyzőként nekünk nagyon sok tennivalónk van. És látják azt, hogy a zárjegyzés folyamatosan biztosított, akkor el fogják hinni azt, hogy ez egy tartós lenne.
Turner Tibor: Ez a kulcs, hogyha megnézzük az elmúlt pár hónapot, ez volt szerintem a legnagyobb tesztje ennek a terméknek, hiszen az amerikai választások eredményeként érkező volatilitásban is az ETF helytállt. Tök jól lekövette az Indexet, nagyon kicsi volt, továbbra is egy esőpiacban is a kettő közötti különbség, az alap és az index.
Műsorvezető: Ezt pont kérdezni is akartam, hogy mekkora eltérés volt, mert ugye ez a befektetők számára egy olyan kardinális kérdés. Tehát az indexet látom, azt ki lehet számolni, aktuális tőzsdei árfolyamokból. Ehhez képest az alap, az CETOP indexhez képest mi volt a legnagyobb elmozdulás, mennyire hűen követi le? Mekkora kockázatot futnak?
Turner Tibor: Két dologról beszélünk a költségről, és ugye a követési hibáról. Ez ugye nem pontosan ugyanaz, a kettőnek van köze egymáshoz, mind a két szám bőven 1% alatt van, maradjunk ennél. Szerintem fontos a költségre visszatérni, hogy mikor egy éve beszélgettünk, akkor nyilván még előretekintve csak valamennyire becsléseket tudtunk adni, mert a költséget mi mozgatja, hogy az alapban mennyi tranzakció van, és nyilván ezt előre megbecsülni elég nehéz, főleg egy új terméknél, és most már visszatekintve látjuk, hogy a becslésünk egyrészt óvatos volt, ugye mi 90 bázispont körülre becsültünk, most már tudjuk, hogy a valós szám azért ennél most kb. olyan 70 bázispont körül van, tehát egyrészt jó volt, a becslés is kellően óvatos volt, és azt gondolom, hogy ez a költség, és egyébként a követési hiba abszolút megfelel a feltörekvő piacokon működő ETF-ektől elvárt költség és követési hibáknak ez egy jó bonyolult mondat volt.
Műsorvezető: Ja, értjük.
Máté-Tóth István: Oké, és azt kell mondanom, hogy szerintem itt a tőzsde része, ez egy jó szám. Ez a követési hiba, főleg egy olyan környéken, ahol ugye a kereskedési költségek magasabbak, a kereskedési hatások nagyobbak, a likviditás az nem mindig áll olyan könnyen rendelkezésre, tehát én szerintem szintén egy.
Turner Tibor: És ne felejtsük el, hogy devizákon is mindig át kell mennünk. Tehát ugye maga a deviza az, hogy az alap vagy az árjegyző ugye különböző devizákon megy át, mert a termék maga eurós. Ugye ez már bonyolítja, és kevésbé teszi összehasonlíthatóvá mondjuk egy olyan piaci ETF-hez, ami csak egy devizában működik. Tehát vannak a részvényes költségek, plusz a devizás költségek. Tehát ehhez képest szerintem ez egy nagyon-nagyon kedvező költség.
Műsorvezető: Most kik vannak az alapban, hogyan változott az elmúlt egy évben, tehát hány cég, honnan, melyik országok milyen reprezentációja volt.
Turner Tibor: 23 céggel indult 7 ország, ami Szlovákia éppen nem volt benne, hiszen kiesett a BÉT által meghatározott indexteszten. Ősszel és tavasszal van egy index felülvizsgálat, most volt április elsejével. Ebben az ősz téli időszakban 24-gyel futott az alap, és most áprilisban kikerült a román atomerőmű egyébként. Összességében szerintem a kezdetektől fogva olyan nagyon nagy eltérés az országkitettségben, a szektorkitettségben nem nagyon történt. Továbbra is nyilván Lengyelország 40 százaléka az Indexnek, Csehország, Magyarország jön körülbelül 20 százalék körüli szinttel, és utána jönnek Románia még jelentős, és akkor a kisebb országok egy-egy részvénnyel, mint Horvátország, vagy Szlovénia, így van. És a szektorkitettség sem nagyon változott, tehát továbbra is bankok, biztosítók adják az index felét körülbelül, és akkor utána jönnek energiaszolgáltatók, gyógyszercégek, és így tovább.
És egyébként ez szerintem fontos, hogy Kelet-Európában ez a pénzügyi szektor nehéz az index. Ez azt gondolom, az index jövője szempontjából is meghatározó lehet, mármint az értékeltség.
Fazekas Gábor: Azért azt hangsúlyozzuk, hogyha egy nagyon sikeres vállalat valamely országba bejön, most a Lengyelországban kicsit nehezebb dolga lenne, mert ugye ott egy 40 százalékos súlyban van maximálva a lengyel részvények aránya, akkor ez egy nyitott dolog. Tehát hogyha valamelyik cég nagyon jól fog teljesíteni, nagy forgalmat generál, és képes lesz megugrani az indexkezelő által felállított szabályrendszerben meglévő kritériumokat, akkor be fog kerülni ebbe az indexbe, és hát adott esetben most ugye 25 tagú lehet maximálisan, most nem fog kiszorítani senkit, de hogy a régió legsikeresebb vállalatai számára ez a klub ez nyitott, és akkor ez a CETOP ETF ezt le is fogja követni, és ebből a sikerből akkor majd tudnak részesedni.
Műsorvezető: Tehát 25 MAX, annál nem lehet több tag. Nagyon érdekes volt látni, hogy tavaly az év vége felé, akkor már ugye vígan működött a CETOP ETF. Egyre markánsabb vélekedéssé vált piacon az elemzők körében, hogy a régió az továbbra is alulértékelt és egy nagyon komoly növekedési potenciál van benne. Az év első hónapjaiban brutális növekedés is volt, és az index is nagyon fölment, ezt követte az ETF is, csak az nem volt világos, nyilván az okok, hogy ez most a békevárakozások miatt volt kizárólag, vagy pedig beindult egy átértékelődés, hogy csökkent az alulértékeltsége, nyilván emiatt is, hogy a háború kitörésekor nőtt ez a bizonyos diszkont a régiós papírokban, hogy ez a közelítés egy tartós folyamat lehet-e. És most így egyelőre úgy tűnik, hogy volt egy visszaesés, amikor a legnagyobb esések voltak a Wall Streeten, ebből valami átgyűrű, de nagyon gyorsan megint magára talált és visszapattant a régió. Azt hogy látjátok, hogy van, csökken a régiós diszkont, és azért is felülteljesítő most ez a régió, illetve ennek megfelelően ez az ETF is, illetve itt most mik a piaci várakozások ezzel kapcsolatban?
Máté-Tóth István: Én kezdek tőzsdésként, mert ugye mi egy olyan szereplő vagyunk, aki befektetőket, kibocsátókat odaenged, tehát mi nem nyilvánítunk véleményt az értékeltségekről, de ugyanakkor nagyon fontos nekünk, hogy alacsony az értékeltség, az azt jelenti, hogy a kibocsátóknak nagyon drága a tőke, és nem fognak szívesen idejönni, de ugyanakkor az is jelenti, hogy nagyobb lehet a befektetői érdeklődés.
Én majd hagyom a Tibort erről részletesebben beszélni, úgy látom, hogy ez a régió régóta strukturálisan alulértékelt. Ennek kombináció, tehát több oka van ennek. Az egyik ugye ez a vélt vagy valós kockázati profilunk, mert most éppen közel vagyunk egy háborúhoz, vagy a makroökonómiai profilunk nagyon gyakran, főleg Magyarország esetében kockázatosabb. Gyengébbek a tőkepiacok, tehát nincs olyan erős intézményi megtakarító réteg, mint például Hollandiában vagy Svédországban, ahol vannak nagy nyugdíjalapok, vagy az Egyesült Államokban a tőkepiaci infrastruktúra is egy kicsit gyengébb, strukturálisan az indexen kívül pénzügyiszektor-nehéz, és ugye a pénzügyi cégek, főleg a jó cégek, akik nagyon magas tőkehozadékot produkálnak, azok strukturálisan viszonylag alacsony P/E-vel kereskednek. És ugye vannak még ilyen házi főzésű problémák, mint például az, hogy Magyarországon van egy ilyen tranzakciós adó, ami egy fiskális ösztönzőt ad a magyar háztartásoknak, hogy ne Magyarországra, ne magyar befektetési termékben tartsák a pénzüket, hanem vigyék ki külföldre, de hát ez egy ilyen szokásos magyar dolog, hogy mi szeretjük a nehezített pályát, ott is a feketén jövünk le, ahol lenne kék. Tehát több ok van erre, de én hosszú távon optimista vagyok, hiszen a tőkepiac kicsi, a megtakarítások, amelyek a tőkepiacon keresztül finanszírozzák a magyar gazdaságot, még mindig kicsik. A világ kockázatosabb és bizonytalanabb lesz, tehát rosszabb világ elé nézhetünk valószínűleg. Ez azt jelenti, hogy a tőkepiacon kell keresztül finanszírozást keresni, mert a tőkepiac az, ami a kockázatokat kezelni tudja, nem pedig a bankrendszer, úgyhogy én mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalról is továbbra is optimista vagyok a mindenféle globális és helyi nehézségek ellenére is, de Tibor.
Turner Tibor: Szerintem néhány strukturális változás történt az elmúlt egy-másfél évben, ami az elmúlt tizenvalahány éves ilyen feltörekvő, illetve Közép-Kelet Európának az alulértékeltségére. Szerintem akár nemcsak taktikailag, hanem stratégiailag is hathat. Ugye az egyik az egész, a régióban lévő változás a lengyel választásokkal indult el, és ugye a lengyel piac húzta elég sokáig, meg egyébként húzza is egyébként a többi piacot magával. És ugye, amit láttunk, ugye tavaly az indulás óta az index vagy az alap, most mindegy melyiket nézzük, körülbelül 25 százalékkal ment föl, ami egy nagyon-nagyon jelentős szám, és azt gondolnánk, hogy értékeltségben akkor már nagyon sokat felzárkózott a fejlett piacokhoz. Ez valójában még egyáltalán nincs így, csak ugye pár számot említve, körülbelül ilyen hetes, amit az István említett P/E-ről, ugye ez az árfolyamosztva az éves nyereséggel szám, amit szoktak nézni. Ez hétről indult, most kilencen van a CETOP-nak a P/E-je. A nyugat-európai piacok 16 körül vannak, Amerika meg 22. Úgyhogy egyébként korrekció volt Amerikában.
Műsorvezető: És korábban a régiónak is volt bőven tíz fölött, tehát még az sem tértünk vissza, ugye?
Turner Tibor: Abszolút nem, tehát ugye ezt el lehetett mondani öt éve, nyolc éve is egyébként, de azt gondolom, hogy most tényleg olyan pillanat lehet, és ugye mindezt úgy, hogy azért egy háború zajlik a régió szomszédságában. Nyilván mi van, hogyha béke lesz, akkor Nyugat-Európán kívül nyilván a régiónak kell ebből valamilyen módon az újjáépítésben részt venni. Ez az egyik.
Ugye látjuk, hogy milyen csomagokat jelentenek be például Németország az egész fegyverkezési csomagja. Ugye, mint akár Lengyelország, Csehország, akár részben Magyarország beszállítói a németeknek, hát ennek látszódnia kell ebben a szektorban. És ugye van egy általános trend, ez a deglobalizációnak a trendje, ebből az is következik, és az is látszik, hogy a piacok közötti kapcsolat egy picit a korábbihoz képest visszaesett. Látjuk, hogy az amerikai esését már nem feltétlenül követi ugyanúgy Nyugat-Európa vagy a régió. És szerintem ezek a trendek és ezek a hatások folytatódhatnak. Ebben valami taktikai, valami pedig ugye kicsit stratégiaibb.
Fazekas Gábor: Én azt gondolom, most tényleg sok mindent felsoroltunk, tehát, hogy mondjam, ugye azt mondja a népi bölcsesség, hogy mindig fog esni az eső, ugye? Tehát azért ezt leszúratjuk. És hogyha az elmúlt öt évet megnézzük, hogy mennyi ütés érte ezt a régiót, és egyébként a tőkepiacokat is. Mennyi olyan volt, ami a globális megatrendek miatt, meg a háború miatt jött ide ránk, azért ezek most már szépen lassan fordulni látszanak, vagy legalábbis intenzitásukban talán már nem lesznek olyan komolyak, mint az elmúlt időszakban voltak. Mi is a befektetési stratégiában úgy gondolkodunk, és most nem azért mondjuk, mert ebben a régióban vagyunk, hanem azért tényleg úgy tűnik, hogyha körbenézünk a világban, akkor itt van egy geopolitikai kockázat, történelmi kitekintésben is olcsónak mondható a magyar piac. 10-20 éves, nem csak a magyar, hanem a régiós piacok is 10-20 éves kitekintésben, a nyugat-európai, illetve az amerikai részvénypiacokkal összehasonlításban is kifejezetten alulértékeltnek tűnik a régiós piacoknak a döntő többsége. Hogy most ez mindig így fog maradni, azt azért nagyon nehéz elképzelni. Tehát persze lehet mindig rosszabb, de relatív teljesítményben, hogy sokkal tovább romoljon a régió, arra azért most kevesebb esélyt láttunk a közeli jövőben.
Műsorvezető: Azt nézzük meg még így a vége felé a beszélgetésnek, hogy előretekintve milyen fejlesztési lehetőségek vannak. Egy kész termék, ez működik, szépen növekszik, de van még benne olyan, amit lehet fejleszteni, hozzátenni pluszt, bármit hozzáadott értékként hozzácsapni, ilyesmi?
Máté-Tóth István: Ugye mi, mint tőzsde, mint az index számolója, bennünket mindig érdekel az indexcsaládnak, mert most már indexcsaládunk van, a továbbfejlesztése. Ennek lehet többféle útja, lehetnek ezek az úgynevezett okosbéta típusú termékek, ezek lehetnek valamiféle normatív, ISG alapú termékek, lehetne egy ilyen piramis alapú indexcsalád, hogyha majd akkora lesz itt a tőkepiac, hogy mondjuk a regionális középvállalatokra is lehetne csinálni egy CETOP úgynevezett small cap indexet.
Műsorvezető: De jó lenne ha már erről lehetne beszélgetni.
Máté-Tóth István: Ez egy nagyon jó probléma lenne. Tehát én szerintem van itt mindenképpen tere a beszélgetésnek, a fejlesztésnek, meg ugye meg hagyunk még vannak egyéb ilyen származékos ötletek is, de majd hagyom a Gábort erről beszélni. Én azt mondanám, hogy visszatérve arra, hogy a régió értékeltsége az egyik legfontosabb dolog szerintem az, hogy minél több olyan cég jöjjön ki, aki involválni akar. Innovációt nem fogja a bankrendszer finanszírozni, mert az kockázatos. És evvel, hogyha minél több nagyobb innovatív cég jön ki, az egyrészt azt jelenti, hogy bővül az index, bővül a piac, de ugye az innovatív kockázatos cégek egy csomószor sokkal magasabb értékeltségen forognak, akkor lehet, hogy az indexkompozíció is egy kicsit heterogénebb lesz, ami biztos segítene neki. És hogy az index mérete nő, az nagyon fontos, nagyon nagy ösztönző lesz az vállalatoknak, hogy kerüljek be az OTP-nek az ETF-jébe. Mert hogyha egy bizonyos méretet elérek, akkor nekem szinte garantált a plusz befektetés, mert akkor meg fog venni engem a passzív befektető automatikusan. Ugye nagyon gyakran ismerik ezt, más magyar blogokon is volt ez az adat, hogy 2019-ben az Arizonai Egyetemnek volt egy tanulmánya, ahol kiszámolták, hogy a XIX. század eleje óta az amerikai tőkepiac növekményének, tehát a hozamnak a felét kevesebb, mint 100 részvény adta. És az egészet adta körülbelül ezer részvény. Ez azt jelenti, hogy az egész növekményekhez az összes részének 4 százaléka járult hozzá, többi 96% meg ilyen állampapírszerű hozadékot hozott. Erre egy indexalap messze a legjobb megoldás. Egy indexalappal szinte biztosítható, hogy azt a 4 százalékot azt a befektető meg tudja szerezni. Tehát fejleszteni mi nagyon szívesen fejlesztünk, mert ez egyrészt bővíti a piac méretét, ez üzletileg is jó nekünk, tehát nálunk tőzsdének alapvető érdekünk az, hogy nőjön a kezelt eszköz mennyisége ebben az almokban, illetve hasonló alapokban, és mi úgy gondoljuk, hogy nőni is fog.
Fazekas Gábor: Akkor folytatnám ott, ahol az István befejezte, éreztük az üzleti éleslátást a tőzsde oldalán, és még egyet is értettünk vele, úgyhogy mi is léptünk az elmúlt időszakban. Ugye a tőzsdének van nem csak a fő piacai, hanem mellette van egy Béta Piac nevű piactere is, ahova vettünk egy nagy levegőt, és az elmúlt időszakban bevezettünk új 23 ETF-et. Ezek az ETF-ek gyakorlatilag ezt a szakma válogatta össze a tőzsde mellett működő kereskedési bizottságban dolgozó szakemberekkel közös egyetértésben válogattuk ki.
Műsorvezető: Nem ilyen szempontok alapján, ami érdekes lehet a magyar befektetőknek?
Fazekas Gábor: Ami érdekes lehet a magyar befektetőknek, és amiről azt gondoltuk, hogy abban az adott osztályban megfelelő minőséget reprezentál. Úgyhogy most lehetőséget adtunk a hazai befektetői társadalomnak, hogy forintban gyakorlatilag az összes fejlett részvénypiaci indexhez, kötvénypiaci indexhez és bizony szektor alindexekhez is hozzáférjenek. Én azt gondolom, hogy ezzel a lépéssel, és hogyha ez a gondolkodás és a pénzügyi kultúra majd halad előre, és a megatrendek elérnek Magyarországra, és erre senkinek ne legyen kétsége, ha majd ezek a mindennapok részévé fognak válni, és ezek az ETF-ek is sikeresen fognak növekedni, vagy hát ezekben az ETF-ekben is áramlik likviditás, akkor egyébként tovább fog nőni a mi ETF-ünk is egyértelműen, mert azért hiszem, hogy ebben a palettában nekünk az eddigi teljesítményünk alapján, és magának ennek a terméknek is abszolút helye van. Úgyhogy összességében további ETF-ekben azért gondolkodunk, ahogy említette is a tőzsde, akár ennek az Index családnak valamelyik alindexében is gondolkodhatunk. De már amikor egyébként ezt az ETF-et bevezettük, akkor is volt előtte szakmai diskurzus egyébként a hazai pénzügyi szereplőkkel, és már akkor egyértelmű volt, hogyha lesz ETF, akkor előbb-utóbb el kell gondolkodjunk az OTP Global Marketsen, hogyha ezt csináljunk egy határidős terméket magára a CETOP indexre. És mire ez az adás egyébként a szélesebb közönség elé kerül, addigra ez valósággá fog válni. Jövő héten, május 5-én hétfőn be fogjuk kapcsolni erre a CETOP indexre vonatkozó határidős árjegyzésünket is, ahol hasonló szellemben, mint ahogy az ETF esetében is az árjegyzési kapacitásainkat természetesen oda fogjuk tenni, így lehetőséget biztosítunk arra, hogy ha valaki ebbe a CETOP indexbe esetlegesen, vagy annak a felmenetelébe időlegesen nem hisz, akkor a határidős piacon tudja magát fedezni, ha meg nagyon hisz benne, akkor akár tőkátétel felvállalásával is van lehetősége arra, hogy ezt a jellegű kockázatot felvállalja. Én azt gondolom, és az a személyes várakozásom, hogy azzal, hogy ezt a derivatívát, ezt a határidős kontraktust életre hívtuk közösen a tőzsdével, és természetesen itt is számítunk az Alapkezelőnek a segítségére néhány tranzakció végrehajtásában, azért olyan unikális lehetőség nyílik meg a régióban, ami eddig nem nagyon volt. Az a helyzet, hogy egy olyan eszközt lehet majd birtokolni, aminek majd a határidős pozíciókon keresztül a kilengéseit nagyon költséghatékonyabban lehet majd fedezni, anélkül, hogy az eszközt likvidálni kelljen. Úgy alkottuk meg ezt a terméket, hasonlóan ahhoz az ETF-hez, hogy ez a kontraktus mérete alkalmas legyen a kisbefektetők számára és fedezeti pozíciók felvételére. És maga az egész költségstruktúra, és itt azt kell, hogy mondjam, az is úgy lett felépítve minden szereplő által, hogy az intézményi piacon is egy versenyképes ajánlatot fogunk lerakni a régióba. Úgyhogy én nagyon-nagyon remélem, hogy ez is egy olyan irányba fogja kilendíteni a mostani állapotot.
Műsorvezető: Milyen kamattartalommal lesz árjegyzés, csak azon gondolkodtam el, merthogy itt különböző országok különböző kamatokkal futnak, és ezekből az országokból vannak részvények magában az alaptermékben, ezt hogy sikerül kialakítani?
Fazekas Gábor: Hát úgy, hogy felvállaltuk ennek is a fejlesztési ódiumát, és gyakorlatilag euróban fog megjelenni a kamattartalom, mégpedig úgy, hogy az egyes részpiacokon meglévő devizáknak a kamattartalmát a mögöttes FX-lapokkal át fogjuk forgatni egy euró felárba, de higgye el mindenki, hogy versenyképes lesz, ugyanis a terméket nem azért hoztuk létre, hogy legyen, hanem azért, hogy mindenki használja, ugyanis nekünk is akkor jó igazán árjegyzőként, hogyha ez a termék pörög és népszerűvé válik, úgyhogy mindenki egy eurós kamattal fog szembesülni majd ebben termékben.
Műsorvezető: Akkor Tibortól egy zárszót várunk még.
Turner Tibor: És szerintem ezzel nincsen vége. Ugye vannak egyéb eszközosztályok is a régióban, és nyilván így közép vagy stratégiai tervekben azért vannak már gondolkodások, akár egyéb eszközosztályoknak az ETF-esítésén, de ez nagyon csúnya szó, hogy kvázi a lehetőség ott van, ha megnézzük a világot, vannak példák másra is, úgyhogy még konkrétum ebben nyilván nincsen, de hogy gondolkodás az van és lesz is.
Műsorvezető: Hát nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Boldog születésnapot az OTP CETOP ETF-nek, még sok-sok hasonlót kívánunk neki, és további nagy növekedést és sikereket, ahogy eddig is, amiről az elmúlt néhány percben beszélgettünk. Ez volt tehát az OTP Global Markets podcastjának legfrissebb epizódja. Nagyon szépen köszönjük a figyelmet.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek