Brutális hozamemelkedés a hosszú kötvények piacain
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
A lassan, de haladó dezinfláció és a világ vezető jegybankjának számító Fed kamatcsökkentései ellenére rég nem látott magasságba emelkedtek az amerikai hosszú lejáratú kötvényhozamok.
Mi okozta ezt a mozgást, és milyen következtetések vonhatók le hosszú távon? Erről beszélgetett Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója, Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője és Gede Balázs, a Millásreggeli gazdasági újságírója.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Brutális hozamemelkedés a hosszú kötvények piacain
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets podcast újabb epizódjának hallgatóit. A kötvénypiacokról fogunk beszélgetni, akik követik a piacok mozgásait, láthatják, hogy a részvénypiaci turbulencia nagyjából lecsendesedni látszik, volt egy óriási esés a vámtarifa szabályozásoknak köszönhetően, utána rendeződtek a sorok, és visszaálltak nagyjából oda a piacok, ahonnan indultak. Viszont a devizapiacon a dollárban és a kötvények árazásában, főleg a hosszabb lejáratoknál, mintha tartósabban nyomot hagyott volna ez a történet. Ezekről fogunk beszélgetni.
Beszélgetőpartnereim Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője és Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezetője, tanácsadója. Szervusztok, köszöntelek titeket!
Kopányi Szabolcs, Sághy Balázs: Sziasztok!
Műsorvezető: Tehát ahogy említettem, vagy ahogy beszélgettük itt még a felvétel előtt, ugye volt egy nagy riadalom, volt óriási esély, és volt egy pillanat, amikor érdekes módon egy fejlett piacon az Egyesült Államokban egyszerre estek részvények, gyengült a deviza és esett a kötvényárfolyam. Kicsit lépjünk vissza, nézzük meg, hogy mik voltak ezek a kiváltó okok, és utána próbáljuk meg azt megvizsgálni, hogy miért maradt a kötvénypiacon, vagy miért hagyott tartósabban nyomot ez a kisebb felfordulás. És mit okozhat ez a továbbiakban ott a tengerentúli piacon, és esetleg látunk-e párhuzamokat, vagy bármilyen hatást a hazai kötvénypiacon?
Kopányi Szabolcs: Hát jó mély kérdés. Alapvetően a múltkor, amikor beszéltünk, ugye arról próbáltunk elmélkedni, hogy az amerikai tőzsdei korrekció az egy "buy the dip", szokásos visszaesés és megy tovább minden, vagy egy tartósabb lejtmenet kezdete. Most úgy néz ki, hogy volt egy beijesztés lefele, és abból visszajött a piac, egy kicsit unalmas, tehát gyakorlatilag a 200 napos mozgóátlag fölött tartózkodik valamennyivel az index, és hát olyan hatalmas ijedelem nincs. Ezzel szemben, ahogy mondtad, a dollár az tartósan kigyengült, és a hosszú kötvényhozamok meg egészen ijesztően magas szinten maradtak, és hát ez az, amiről muszáj beszélni, mert ha nem nézünk ezekre a hosszú kötvényekre, akkor úgy néz ki, hogy papíron minden rendben, nem nagyon történik igazából semmi, a piac árazza, hogy hát azért előbb-utóbb a Fed is fog kamatot vágni, de ha megnézzük ezeket a hosszú kötvényeket, és azokat, hogy hogy mennek a hosszúkötvény-aukciók, és itt ugye fontos megemlíteni Amerikát, fontos megemlíteni Japánt, hát az nagyon ijesztő. És gyakorlatilag ez az a része, az eszközosztály rész, tehát ha a kötvényeken belül ezeket a hosszú kötvényeket nézzük, mondjuk a 30 éves lejáratot, akkor ott dráma, amit látunk, mert ott gyakorlatilag old time high közelében vannak a hozamok, és iszonyatosan kitágultak a reálhozamok, és gyakorlatilag nehéz is megérteni, hogy mi történik, hogy mi vezérli ezt a mozgást, említetted a vámtarifákat, én azt gondolom, hogy ennél sokkal többről van szó. Nem csak arról van szó, hogy a vámoktól fél a piac, mert nem csak inflációs alapja van ennek a félelemnek, ebbe érdemes akár beleásni, hogy egyáltalán mi van ez a mozgás mögött?
Műsorvezető: Világos.
Sághy Balázs: Hát röviden fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőjelek vannak, költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőjelek, a vámtarifa által indukált gazdasági folyamatok irányával és azok növekedés szempontból fenntarthatóságával kapcsolatos. Tehát egy ilyen society sustainability-kérdés van, ez egy sokkal tágabb témakör, mint csak a vámok, amik ugye elindították ezt a részvénypiaci, igazából pánikot, ami most már ugye, ahogy Szabolcs említette, csillapodni látszik.
Műsorvezető: Világos. Egy picit a hosszú oldalról vagy a hosszabb, távolabbi lejáratokról beszélünk, meg tudjuk nézni, csak azok kedvéért, akik nem annyira jártasak a kötvénypiaci mozgásokban, vagy a hozamgörbe alakulásában, hogy melyik végén, vagy melyik lejáraton kik vannak, és mik befolyásolják azt, hogy most valaki egy évest vesz, vagy 30 évest, a jegybank hol tud hatást elérni, és utána majd kikötünk ott, hogy ez a hosszú oldali, vagy a távoli lejáratok most miért izgalmasak?
Kopányi Szabolcs: Hát ez egy nagyon izgalmas kérdés, és nem statikus, tehát időben ez változó, hogy nyilván a hozamgörbének, ahogy változik az alakja, és változnak nyilván a befektetői várakozások, nyilván a befektetők dönthetnek, hogy mit vesznek. És nem csak úgy dönthetnek, hogy éppen a szabad pénzükből mit vesznek lejárat után, hanem el is adhatják azokat az instrumentumokat, amik nem tetszenek nekik, és vehetnek mást, ilyen curve trade-eket csinálhatnak. És hát azt látjuk, hogy most nagyon nagy befektetők bátran nyilatkozzák is azt, hogy elkerülik ezeket a hosszú kötvényeket, és gyakorlatilag az 5 év alatti szegmensben tartják a pénzt, aminek azt kell, hogy mondjam, hogy teljesen érthető magyarázata van, egyszerűen ezek is egész jól fizetnek. Tehát amíg ugye nulla kamat volt, és a rövid az nem fizetett semmit, az ember valamiféle hozamot szeretett volna látni, akkor kockázatot kellett vállalnia, vagy azzal, hogy hosszabb futamidőre fektetett be, vagy kredit kockázatot vállalt. Na most ez a helyzet megváltozott. Ugye a jegybankok 22-t követően megemelték a kamatokat, és hiába indult el most egy kamatvágó ciklus mind Amerikában, mind Európában. A rövid oldal még mindig, főleg inflációhoz mérten azért egész korrekt módon fizet. És ehhez képest a hosszú vége az nem úgy tűnik, hogy a befektetők keveslik ezt a kompenzációt, amit ezért a plusz kockázat futásáért kapnak, és ha ezt perspektívába helyezzük, akkor az a helyzet, hogy ez a hosszú vége a hozamkörben, ennek sokkal fontosabb, mint a rövid, tehát a jegybankok ugye alapvetően a hozamgörbe elejét tudják az irányadó kamattal mozgatni, a hozamgörbét pedig a piac maga határozza meg. Ugye pont a napokban hallgattam egy interjút a J.P.Morgan vezetőjével, aki gyakorlatilag azt mondta, hogy ilyen 100 ezer milliárd dolláros mértékben forognak a pénzügyi eszközök, ezt az alapján mondta, hogy a J.P. Morgan marketmakerei mekkora flow-t generálnak, és ezt megszorozta tízzel, és gyakorlatilag azt látjuk, hogy hatalmas mennyiségű ez a pénzügyi tranzakciótömeg, és itt határozódik meg ezeknek az eszközöknek az ára. És a hosszú lejárat az azért nagyon fontos, mert nyilván a jelzáloghitelek ide vannak beárazva, stb. stb. Tehát ezek a makrogazdaságban sokkal fontosabb változók, mint a rövid oldal, és ha megnézzük azt, hogy a Fed mondjuk 24 szeptemberétől már 100 pontot vágott, ahhoz képest mondjuk a 10 éves hozam is már feljebb van, tehát hiába vágott, igazából kamatot emelt a hosszú szegmensbe, és ez igazából egy ijesztő helyzet, mert hogyha elkezdem vágni a kamatot, és azt látom, hogy ami igazából fontos, ott rossz dolgok történnek, ugye nem tudom, a tűzhely hőfokát állítom fölfele, és közben azt látom, hogy nem forr a leves, akkor elkezdek aggódni, hogy na, akkor mi történik?
Műsorvezető: Aha. Az mennyire befolyásoló tényező, hogy ezeket én olvastam, ti közel vagytok a tűzhöz, nyilván jobban ráláttok, hogy a Moody's is elvette a legjobb minősítését az amerikai adósságpapíroknak. Ezt azért kérdem, mert ez nem volt annyira váratlan vagy meglepetésszerű, vagy nem gondolnánk, hogy ez akkora hatással kelljen lennie, hiszen az SZNP ezt már megtette tizenévekkel ezelőtt. Most harmadikként beállt a sorba a Moody's. Ez valamennyit befolyásol a kötvénypiaci mozgásokon?
Sághy Balázs: Hát ez a bizonytalanságnak egyfajta leképződése. Ez szerintem önmagában nem befolyásol semmit, sokkal fontosabb az, hogy mi történik a piacokon, mint hogy mit mondanak a hitelminősítők ebben az esetben. Hitelminősítők legtöbbször reaktív módon tudnak eljárni. Tehát a helyzetet próbálják utolérni, és minősíteni azt, ami van. A piacok sokkal dinamikusabban árazzák a bizonytalanságokat. És igen, kulcs az időtáv, hosszú időtávra nagyon kevesen szeretnének most kockázatot vállalni, megegyezni fix kamatokban hosszú távra, ugye szó esett egy jelzáloghitelről, egy fix kamatú 20 éves jelzáloghitelt mikor vesz fel az ember, akkor, amikor eléggé magabiztos abban, hogy a következő 20 évben boldogulni fog, és nem lesz sem a piacon nagy összeomlás, nem lesz sem az ember kilátásaiba, életkilátásaiba, életminőségébe romlás, sőt, ugye optimista jövővel kapcsolatban, akkor vállal az ember ilyen hitelszerződést. Most a piacokon hát egy ilyen 3-5 évre látnak talán biztosan a befektetők, a nagy részük, és óvatosak a hosszú oldalhoz, ami görbe hosszú oldalával kapcsolatban, még Amerikában is, globálisan, de a korábban nagyon biztosnak gondolt piacokon is megjelent ez az óvatosság. Ez egy új dolog, ez egy abszolút újdonság.
És sokan a partvonalon maradnak, sokan kötvényeket adnak el, amerikai kötvényeket diverzifikálni próbálnak. Szóval egy igazából nagyon régóta nem látott piaci mozgás van, fix ingatlanpiaci, tehát kötvény és fix kamatozású eszközpiaci átrendeződést láthatunk.
Műsorvezető: De mintha a Trump adminisztráció is támogatná ezt. Ugye az újabb szabályozásokban felmerült az, hogy a külföldi kézen lévő kötvényeket valahogy korlátozzák, büntessék, vagy valamiféle kínálati sokkot okozzanak vele. Ennek van értelme, vagy ez egy valós?
Kopányi Szabolcs: Szerintem ez rettenetesen káros. Azért alapvetően az látszik, hogy az látszik, hogy mit akar a Trump.
Műsorvezető: Ez folyamatosan ebbe a dollárgyengítő koncepcióba illeszkedő lépés esetleg?
Kopányi Szabolcs: Ez valahogy ez az amerikai kivételességi pozíciónak az önként vállalt visszaadása vagy levetkőzése, csak ez mérhetetlen károkat tud okozni szerintem. És az a baj, hogy ilyen kockázatokat behozni, hogy Amerika gyakorlatilag büntesse a külföldi befektetőket, ugye ez a Big Beautiful Billbe, ez egy paragrafus, ami jogi lehetőséget teremt arra, hogy a külföldi befektetőket büntetőadóval sújtsák. Hát ez szörnyű, de arról is volt már szó, és a Besset pénzügyminiszter beszélt arról, hogy hát hogy ki szeretnék tolni ezeknek a papíroknak a lejáratát, akár a kuponjukat is egy kicsit visszább vennék, utána ezt persze cáfolta, de alapvetően nem zárható ki, és ez nagyon fontos, hogy nem zárható ki, hogy ilyen jogi beavatkozások történjenek a treasury piacon.
Példa is volt egyébként erre. Tehát volt egy csomó olyan törvény, ami kimondott, nem tudom, egy csomó tiltást, és például a 2008-as válságnál is ugye ezeket teljesen rugalmasan kezelték, hogy nem tudom, a Fannie–Freddie kötvényeket akkor ki vásárolhatja, ki nem. És az a baj ezekkel, hogyha ezt a kockázatot kinyitjuk, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az USA ezekkel nem fog élni. Mert azt azért látjuk, hogy az USA adóssága is a jelenlegi pályán teljesen fenntarthatatlan. És előbb-utóbb el fog jönni a nagy kérdés, hogy akkor mit csináljunk? Nyilván az USA-nak lesz módja visszafizetni a papírokat, de hogy ezt milyen módon teszi meg, az egy nagy kérdés lehet.
Műsorvezető: Más?
Sághy Balázs: Igen, hát abszolút ez egy nagyon nagy kérdés, hogy hogyan fogják a költségvetést konszolidálni, hogyan fogják a kiadásokat visszavágni. Ugye voltak erre kezdeményezések, Elon Muskot azért tette Trump elnök egy ilyen hatékonyságnövelő intézménynek, minisztériumnak az élére, hogy tegyen rendet. Ez a rendcsinálás igazából nem nevezhető egyelőre sikeresnek, úgy tűnik, hogy Elon Musk is kihátrál ebből a szerepből, és mi maradt nekünk, maradtak a bizonytalanságok. Maradt a nagy költségvetési hiány, és maradtak a nagy kérdőjelek.
Műsorvezető: Egy kicsit az volt a koncepció, hogy ott a költségvetési oldalon ugye a működésben faragni a költségeket, hogy a másik oldalon meg helyet csináljon azoknak az adócsökkentő lépéseknek, ami majd a gazdaságot fölpörgeti, csak ez nem ilyen egyszerűen, vagy nem működik ennyire egyszerűen.
Kopányi Szablcs: Szerintem az egy vicc volt az a DOGE, az onnan is vicc volt.
Műsorvezető: Rossz vicc volt, most már valószínűleg Elon Musk és egy picit bánjak. Hát de sőt, az elején az Elon Musk mellett értékesítési számaira.
Műsorvezető: Igen, de hát az Elon Musk mellett az elején még ott volt egy másik pali, akit körülbelül már akkor kirúgtak, amikor még az egész ötlet formálódóban volt. Na most nyilván már az elején is vicces volt, hogyha egy hatékonyságnövelő, nem tudom, csapatot akarok létrehozni, annak miért két vezetője van? Ugye azzal is már föl lehetett kérdéseket tenni. Meg nem volt nekik, tehát ez nem egy minisztérium volt, ez egy ötletbörze volt, és ráadásul én azért voltam szkeptikus az egésszel kapcsolatban az elejétől, mert ha valahol költséget akarnak faragni, azt a költségvetésbe kell. Tehát az Elon Musk kirúgott, nem tudom, ugye volt ilyen, hogy a légiirányítókat kirúgta. Na most nyilván, aki sokat repül, az ezt nem tartja olyan túl jó ötletnek. És az a helyzet, hogy attól, hogy valakit kirúgnak, attól még nyilván az ő, amit a fizetésére félretettek pénzt, az ugyanúgy ott van a számláján ezeknek az intézményeknek. Tehát ha valahol költséget akarnak faragni, az maga a költségvetés és az a szenátus, tehát gyakorlatilag a pénzek elosztását kellene megváltoztatni, és az a helyzet, hogy az elmúlt sokáig volt nagyon nagy az USA költségvetési-hiánya, de az elmúlt 5 évben teljesen fenntarthatatlanná vált, főleg úgy, hogy ennek semmi oka nem volt, tehát ugye már nem volt pandémia, nem volt gazdasági visszaesés, és folyamatosan 6-7-8 százalékos költségvetési hiányt futottak. Tehát, hogy én azt gondolom, hogy az a pár apró megtakarítás, amit ez a DOGE elérhetett, vagy ezek után meg fog jelenni, az csepp a tengerben, mert gyakorlatilag a jelen pillanatban itt több ezermilliárdos tételekről van szó, amit ugye meg kellene. A DOGE is anno úgy indult az Elon Muskot a választási ilyen nagy rendezvényeken egyszer így megkérdezték, hogy mennyit lehet megtakarítani? És akkor hát szerintem 2000 milliárdot. Azt úgy benyögve, igen.
Műsorvezető: Visszatérve a kötvénypiacokra, hogy említetted, hogy szerinted most vagy a befektetők úgy érzékelik, hogy nem kapnak elég magas hozamot a hosszú lejáratokon, ez meg is állíthatja valahol akkor ezt az eladást? Mert kézenfekvő lenne az az elképzelés, hogy addig esik az árfolyam, amíg kellően meg nem nő egy olyan szintre a hozam, ahol meg már vevők jönnek, és akkor ott valahol kiegyenlítődik a kereslet-kínálat, hogy ez hol lehet, vagy hogy fog ez.
Kopányi Szabolcs: Erre esély van, csak az a gond benne, hogy mondjuk az amerikai 30 éves reálhozam az mondjuk ilyen 270-280 bázispont jelenleg. Ez már nagyon jól nézett ki szerintem 150 pontnál is. Utána nagyon jól nézett ki 200 pontnál, utána nagyon jól nézett ki 250-nél, és ugyanúgy ment tovább. Tehát az a helyzet, hogy önmagában az, hogy lesz olyan szint, amikor majd bejönnek a vevők, az valószínű, de az is igaz, hogy aki meg hamarabb vett, az rommá bukja magát, mert főleg ezen a magas duration-nel, hát ez azért nagyon komoly árfolyamesést indukál. Tehát az a helyzet, hogy ez egy nagyon kockázatos move, és az a helyzet, hogy én emiatt azt gondolom, hogy nem olyan vége lesz ennek a mozinak, hogy szép lassan majd elér egy szintet, és akkor kiegyensúlyozódik az eladói és a vételi oldal, hanem ennek olyan vége lesz, hogy lesz valami dráma, egy-egy szereplő adott esetben csődbe megy, és valami beavatkozás kell. Ez lehet gyakorlatilag állami beavatkozás lehet, Fed-beavatkozás.
Műsorvezető: Hát ez nem egy túl optimista szcenárió.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, csak alapvetően ugye azt is látni kell, hogy a Bessent az bemondta, hogy neki egy dolog kell, hogy a 10 éves hozam lemenjen. Na most egyelőre nem történt ez meg. És szerintem, ha a piac látja, hogy melyik irányba megy a fájdalom, akkor tesztelheti ezt abszolút. És nyilván meg tudják oldani, tehát meg tudnák oldani, csak nem akarják. Úgy gondolják, hogy ezt majd a piac magától megoldja. Hát kérdés, hogy hol.
Műsorvezető: Ez hogyan hathat vissza más befektetésekre, vagy mit léphet, vagy hogy tud így esetleg a jegybank gondolkodni a monetáris politikájában, vagy egyáltalán mennyiben hat vissza, vagy mennyiben veszik figyelembe ezeket a piaci folyamatokat a jegybankok?
Kopányi Szabolcs: Maximálisan. Pont ezt láttuk, hogy azt várja a piac, hogy vágjon a Fed, de ha a Fed helyébe képzeljük magunkat, akkor most vágnánk úgy tovább, hogy igazából ami fontos, ott romlás történt. És nyilván a további vágás a jelen környezetben szerintem abszolút veszélyeztetheti abszolút ezt a Long Endet. Tehát az az érdeke egyébként nyilván a hosszú kötvény befektetőknek, hogy szigorú legyen a jegybank, és ne engedje, hogy elszaladjon az infláció, mert azzal tudja megvédeni a hosszú kötvényekbe befektetőknek a bizalmát. És egy dolgot még hozzá kell tenni, szerintem Japán, mert Amerika nagyon fontos, de azért Japánban is mozog a sztori, és az, hogy egy japán 30 éves papír 3 százalék körül van, hát ez korábban elképzelhetetlen volt.
Sághy Balázs: Sőt, én kicsit tovább mennék, annyira megéri már most hosszú kötvényeket tartani. Megvan az esély, hogy elkezdik kiszorítani az egyéb kockázatos eszközöket a piacról, az egyéb kockázatos eszközök keresletét lecsökkenti. Nagyon nehéz lesz versenyezni ezekkel a reálhozamokkal. Gyakorlatilag most az a helyzet, hogy realisztikus inflációs várakozások mellett is egy pozitív, nem is kevés, 2-2,5 százalékos pozitív reálhozamot lehet elérni amerikai eszközökön, nem extrém kockázatos eszközökön. Leegyszerűsíthetjük akár úgy egy kis jóindulattal, hogy a pénz dolgozik az emberért, különösebb vállalkozás, nagy kockázatvállalás nélkül. Amerika jövőjében kell bízni, hogy valamilyen módon kezelni fogják tudni ezt a nagy adósságot, nem fog Amerika csődbe menni. Ez nem egy olyan nagyon erős kijelentés. És hát itthon tapasztalhattunk is hasonló helyzetet, amikor az állampapírhozamok, magas állampapírhozamok gyakorlatilag kiszorították az alapkezelők tapasztalhatták ezt, részvénykibocsátó vállalatok tapasztalhatták.
Műsorvezető: Ingatlantulajdonosok ugye akár ingatlanokat is eladtak a megtakarítók.
Sághy Balázs: Igen, igen. Megérte minden mást eladni szinte minden mást, ami valamilyen értelmezhető kockázatot jelentett, és betenni magyarázatokat.
Műsorvezető: Az extrém esetben, vagy igen magas hozamnál akár a vállalati működésekre és a beruházásokra is visszahathat, mert beruházni is addig érdemes, amíg az én megtérülésem magasabb egy kockázatmentes vagy alacsony kockázatú, maradjunk ennél típusú befektetésnél.
Sághy Balázs: Így igaz, abszolút így igaz, visszaveti a beruházásokat, fogyasztást is egyébként vissza tudja vetni. Egy negatív spirál elindulhat, ami stagnáláshoz, esetleg akár recesszióhoz is tud vezetni.
Műsorvezető:
Vagy egy kellően magas inflációval egy nagyon kellemetlen stagflációhoz, amit aztán elég nehéz kikezelni.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, de ezért fontos, amit a Balázs mond, hogy az inflációs várakozásokon felül van még egy 2,5-3 százalékpontnyi hozam, tehát ez az inflációs várakozásokon felül kompenzál, tehát ez mindenképpen az adott gazdaságban mérhetetlen lassító hatással bír, tehát főleg egy Amerikában, ahol a kormány állami és magánszektor együtt azért mondjuk a GDP 300%-a ott az adósságállomány körülbelül, tehát ott ennek nagyon jelentős hatása lesz valamikor, csak hát nyilván ez nem máról holnapra üt be. Nyilván nagyon sok vállalat a nulla kamat idejébe tudta befixálni az olcsó finanszírozást, de hát nyilván ez folyamatosan jár le, és ha most kell megújítani, akkor ennek nagyon fájó költsége van, tehát ennek lassító hatása lesz. Külföldről viszont azért ezt nagyon nehéz megjátszani, mert ugye ezzel együtt, tehát mondhatná azt a külföldi befektető, hogy jó, hát akkor megveszem ezeket az instrumentumokat, mert ha ilyen jó hozamot hoznak. Igen ám, csak közben a dollár gyengülése, azt hozzá kell tenni, és ha ezt le akarjuk fedezni, akkor meg az mondjuk egy jelen környezetben mondjuk egy évi, ha csak euróba akarunk visszafedezni, annak nagyságrendileg évi 2 százalékpontnyi költsége van.
Műsorvezető: Sehogy nem jön ki a matek. Megint oda lyukadunk ki, hogy nincs kockázat.
Kopányi Szabolcs: Kockázat, igen, sajnos a piacok úgy vannak összerakva, hogy ebből sem tudunk nagyon könnyen meggazdagodni, valamiféle okosságot kell kitalálni, vagy kockázatot kell vállalni.
Műsorvezető: Ha nem is a meggazdagodás, de hogyan lehet elkerülni? Azért itt voltak súlyos megállapítások, meg olyan típusú forgatókönyvek, ami azért okozhat problémát a pénzpiacokon. Elmúlt epizódokban már beszélgettünk arról más szakértőkkel, hogy egy kicsit ilyen kevésbé kockázatvállaló üzemmódot érdemes most itt ebben a következő negyedévben, legalább a következő negyedévben fenntartani. Nektek mi a meglátásotok, hogy hogyan lehet ehhez viszonyulni, kell-e izgulni, kell-e erre valahogy valamit lépnie egy befektetőnek?
Kopányi Szabolcs: Hát azt hozzá kell tenni, és pont ez támogatja az elfordulást a Long Antől, hogy lehet, hogy az évszázad délien megvenni ezeket a papírokat, de mi van, ha nem? És idáig pont az jött be, hogy hát igazából nem. És ha ennek az alternatívája, hogy valaki kvázi cash-ben tartja, tehát a hozamgörbe röviden, most a cash alatt ne azt értsük, hogy.
Műsorvezető: Effektív készpénzben.
Kopányi Szabolcs: Fiókban a készpénzben igen, de mondjuk rövid instrumentumokban görgeti éves instrumentum, satöbbi, satöbbi, akkor annak nincs olyan nagyon büntető hozama. Tehát elmarad ettől a hosszútól, és ugye ez az a hozamgörbe meredekség, amit ugye nagyon sokan figyelnek. Kérdés, hogy milyen meredek hozamgörbénél jön el az, hogy ez a plusz kompenzáció a hosszú kockázat vállalásáért, ez elegendő lesz a befektetőknek. Jelen pillanatban mi azt látjuk, hogy ez még kevés. És nem a világ vége rövid instrumentumban tartani a vagyont, mert az is hoz. Sőt, a mostani inflációs várakozások mellett nem olyan büntető hozamot, amivel teljesen el lehet lenni. És ez a kiszorítási hatás együtt azért a részvénypiacokat azért érzékenyen érintheti, ahol azért nagyon felfokozottak a várakozások. Most nyilván az áprilisi pofonosztásból feltápászkodott a piac, de azért előre tekintve én azt gondolom, hogy komoly kérdőjelek vannak.
Sághy Balázs: Igen, és említetted korábban a jegybankokat, mit tudnak lépni a jegybankok, mit tud lépni a FED, az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény vághat kamatot, nem vághat kamatot. Mitől félünk jobban? Igazából az a kérdés, a stagnálástól, a gazdasági stagnálástól, vagy az inflációtól félünk jobban. Igazából erről szól ez a kérdés. Ki tudja-e nőni Amerika egy élénkítéssel, egy kamatvágással rövid oldalon, hogyha lecsökkennek a kamatok, tud-e lendületet adni először a rövid távú beruházásoknak, fogyasztásnak, és igazából kinőheti-e végeredményben ezt az adósságterhet, vagy mire érdemes inkább fókuszálni az inflációra, és akkor viszont nem vághat a Fed, akkor infláció elleni küzdelmet kell folytatni, meg kell várni, ahogy szépen leépül a gazdaság, és gyakorlatilag egy gazdasági lassulással párhuzamos infláció csökkenés és kamatszint csökkenéssel tudják ezt a mostani helyzetet, mostani állapotot kezelni. Nagyon jó kérdés, nem szívesen lennék a döntéshozói szerepéről.
Műsorvezető: Az elhangzottakból kiderül, hogy miért az egyik legutálatosabb gazdasági szituáció. Ugye ez a stagfláció, mert nagyon nehéz a kezelése.
Kopányi Szabolcs: Hát itt így a jegybanki célok ütköznek.
Műsorvezető: Igen.
Kopányi Szabolcs: Tehát ugye a Fednek ugye kettős mandátuma van. Az infláció letörése és az árstabilitás ugye csak az egyik, a munkanélküliség alacsonyan tartása a másik. Na most nyilván itt a kettőből választhat majd, hogy melyik ujjába harap, mert előbb-utóbb valamelyik oldalon gond lesz, az azért látszik. És itt egyébként fontosak a Trump-vámok, mert ugye fogalmunk sincs, hogy mi lesz ebből, mert naponta négyszer változik a forgatókönyv, de hogyha csak egy alap forgatókönyvet nézünk, hogy valamennyivel nőni fog ez az általánosan megkérdezett 10 százalék köré, hát az már jelentős áremelő hatás. Ez ugye egy plusz adó az amerikai fogyasztón. Tehát ennek lesz inflációs hatása, és egyébként a piaci egy évre előre vonatkozó inflációs várakozások, azok továbbra is azért magasak. Most visszajöttek egy kicsit az áprilisban azért nagyon kiszúrtak, 4 százalék fölé is mentek, most ebből volt visszacsorgás, de a 2%-os jegybanki céltól azért nagyon-nagyon messze vannak úgy is, hogy egyébként a visszafele mért inflációs mutatók azért javulgatnak. Nem nagyon gyorsan, de azért javulgatnak.
Műsorvezető: Hát izgalmas, kemény időszak, de hát majd nyomon követjük, és majd még beszélgetünk a kötvénypiacról, ahogy történnek a dolgok, meg ahogy lépnek a jegybankok, illetve hát a Fed, ahogy mozdul. Nagyon szépen köszönöm nektek, hogy egy kicsit a kötvénypiaci mozgások mögé tudtunk nézni. Kopányi Szabolcs volt a beszélgetőpartnerem, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője és Sági Balázs az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója. Én Gede Balázs voltam, nagyon köszönöm a megtisztelő figyelmet a viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek