Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026-ban?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Mire számíthatunk jövőre a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az OTP Bank friss Befektetési Kitekintőjéről Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője beszélgetett Gede Balázzsal, a Millásreggeli műsorvezetőjével.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026-ban?
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Gede Balázs: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast nézőit, hallgatóit, közeledik az év vége, úgyhogy egy kicsit számot vetünk, hogy hogyan is történtek az idei folyamatok, de ami még fontosabb, hogy kitekintünk a 2026-os évre, hogy mi várható befektetések terén.
Ebben lesznek partnereim Tardos Gergely, az OTP elemzési osztályának vezetője és Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset elemzési osztály vezetője. Szervusztok! Lerövidítettem a titulust, mert mindig elrontom.
Tardos Gergely: Jó.
Gede Balázs: De azért a lényeg az meglesz, úgyhogy arról fogunk tudni beszélgetni, hogy hogyan tovább 2026-ban. És egy érdekes időpontban vagyunk pont, mert megvolt. A Fed az valahogy mindig egy fókuszpont, hogyha befektetésekről beszélünk. Megvolt ez a várva várt decemberi kamatvágás, és pont megy a várakozás a tekintetben, hogy hogyan tovább. Úgyhogy azt hiszem, ez egy jó kiindulópontja annak, hogy megnézzük, hogy 2026-ban mégis mire számíthatunk.
Tardos Gergely: Én azt gondolom, hogy a nagy jegybankok közül a FED a legfontosabb, ez ugye teljesen egyértelmű. És hát igazából azt mondhatjuk, hogy az irány az egyértelműnek tűnik, tehát hogy ugye hosszas szünet után a Fed most az év végén vágott még hármat, és azt mondta, hogy lassítani fog, és hogy jövőre meg azután még egyet-egyet, egy 25-25 bázispontos csökkentést hajthat végre, és akkor igazából megérkezünk annak a 3 százaléknak a környékére, amire a Fed azt mondta, hogy szerinte ez az egyensúlyi kamat. És ez igazából egy ideje már, tehát tudjuk, hogy valahol így a 2%-os inflációs cél fölött kell, hogy legyen az USA-ban a kamatszint, mert alapvetően a növekedési potenciál még erős. Ugyanakkor van egy nagyon komoly kérdés, ugye hamarosan a Fed elnökének a mandátuma lejár. Azt látjuk, hogy az új amerikai adminisztráció az nagyon szeretne érdemben és gyorsan alacsonyabb kamatokat, úgyhogy igazából ez a kérdés, hogy.
Gede Balázs: Változtathat a képen.
Tardos Gergely: Így van. Lényegében azt mondhatjuk, hogy az új Fed elnökkel kapcsolatban nem az az alkalmassági kritérium, hogy hogyan tartja alacsonyan az inflációt, hanem az, hogy hogy viszi le a kamatokat. És ez ugye egy nagyon más helyzet. És igazából szerintem azt mondhatjuk, hogy nem teljesen váratlan, hogy ebben a podcastban is többször beszéltünk arról, hogy az a tényező, hogy a költségvetési hiány a fejlett világban mindenhol magas. Az államadósság nagyon sok országban magas. És hogy nem látszik az, hogy hogy lehetne ezt levinni, mert itt van a demográfia, klímaváltozás, igazából a védelmi kiadásoknak az előtérbe kerülése. Leginkább ez az utolsó az, ami azt gondolom, hogy nagyon fontos. Egy ilyen helyzetben az, hogy igazából az infláció nyilván fontos, de hogy a relatív súlya az leértékelődik. És egy ilyen helyzetben a politikát az fokozottan elkezdi érdekelni, hogy hogyan tudja a biztos és olcsó finanszírozást előteremteni, és hát igazából azt gondolom, hogy ez a dolog elég hamar a fókuszba kerülhet az USA-ban, és hogy hát ugye rövid távon azt gondolom, hogy a rövid kamatok azok jobban lemehetnek majd így a jövőre, mint amit most a Fed előrevetít, vagy talán annál is jobban valószínűleg, amit a piac vár.
És hát az a helyzet, hogy a nagy kérdés, hogy a lejárati prémium az idővel hogy változik. Így azt gondolom, hogy rövid távon el tudjuk. Tehát ugye most az amerikai hosszú hozamszint az már elég régóta, hát ez a 395 közötti sávban mozog, ezt hívhatjuk úgy, hogy ez a járvány utáni vagy a poszt-covid kereskedési sáv, így igazából a közelmúltban ennek az aljára lejött, most egy kicsit feljebb jött, ugyanígy kettő körül járunk igazából, és hát az a kérdés, hogy innen hová megy. Azt gondolom, hogy rövid távon talán elindulhat lefele, de az a helyzet, hogy így igazából mondjuk ilyen több éves horizonton, én azért azt gondolom, hogy nagy a kockázata annak, hogy feljebb fogunk menni. Tehát, hogy ez a magas finanszírozási igény az inflációval szemben kevésbé ellenséges monetáris politika, ez általában azért azt szokta eredményezni, hogy a hozamok szépen följebb oroszolgatnak.
Gede Balázs: Ez normális esetben okoz némi izgalmat, hogyha nem egy ilyen teljesen független jegybankelnök ül a jegybankok élén. A részvénypiacon ez esetleg elsülhet mégis valamiféle optimista megközelítésben, hogyha azt gondoljuk, hogy több kamatvágás lehet jövőre, mint ami az indokolt? Vagy ez inkább veszélyforrás, hogyha az infláció meg nem engedné a többet?
Sándor Dávid: Hát ez is lehet, meg az is lehet. Ugye ez a kellően elemzői válasz volt, remélem.
Gede Balázs: Abszolút.
Sándor Dávid: Tehát alapvetően, és nyilván olyan szempontból, hogyha nézzük, hogyha a kisebbik rosszat választod, akkor ez ilyen szempontból továbbra is a részvény, mint reáleszköz, vagy mint eszközosztály. És alapvetően, hogyha azt nézzük, hogy milyen ez a háttér, tehát fiskális oldalon van egy lazaság, monetáris oldalon is úgy néz ki, hogy van egy lazaság, tehát miközben a részvénypiacon, ami még számít, az az, hogy milyen a profitdinamika, ami egyébként egészséges és várhatóan a jövő évben is akár egy ilyen kétszámjegyű, globálisan kétszámjegyű százalékos profitnövekedés az megint lesz. Tehát amikor ugye ezeket látjuk, akkor ez alapján azt gondoljuk, hogy igen, a kisebbik rossz az egy ilyen helyzetben valószínű a részvény lesz. Azért mondtam azt, hogy hogy nézzük ezt a dolgot, mert értelemszerűen, hogyha az történik, és egy olyan helyzet áll elő, hogy mondjuk a hosszú hozamok azok hirtelen elkezdenek emelkedni, és egy ilyen látható mértékben mennek fölfele. Ezt nehéz kiszámítani, hogy hol van az a pont, de hogy ilyen esetben elérhetünk egy olyan pontot, amikor ugye a hosszú hozamoknak ez a fajta vagy az ilyen jellegű emelkedése az már bántó lesz a részvénypiacnak. Azért, merthogy a részvénypiac az drága egy évvel ezelőtt, amikor itt ültünk, akkor is az volt. Most ahhoz képest talán még egy picit drágább a részvénypiac, és amikor ilyen magasan vannak az árazási szorzók, akkor az bántó tud lenni, hogyha a kockázatmentes hosszú hozam az gyorsan és érdemi módon emelkedik.
Gede Balázs: Világos, hogyha már szóba hoztuk az inflációt, ott jövő évi várakozás az micsoda? Lejjebb jöhet esetleg, csoroghat-e lejjebb, vannak-e olyan aknák, amik veszélyeztetik, mert globálisan magasabb szinten ragad meg.
Tardos Gergely: Igen, tehát alapvetően egyébként azt mondhatjuk, hogy azért a dezinfláció az USA-ban a cél elérése előtt megállt. Ugye igazából láthatjuk, hogy azért a szolgáltatások azok gyorsan drágulnak, egyébként a bérdinamika még magas. Úgyhogy annak ellenére, hogy egyébként a munkaerőpiac azért úgy tűnik, hogy hűl.
Egy lépéssel visszalépek. Mi az amerikai gazdaságról nagykép? Az, hogy továbbra is van egy hosszú távú átlag feletti növekedés, ami fogyasztás és beruházásvezérelt, főleg nem ingatlanberuházás, és nagyon erős benne az AI-hoz kötődő beruházás. Tehát azt látjuk, hogy ezek hajtják az amerikai gazdaságot. Ehhez ugye társul egy ilyen törékeny munkaerőpiac, szerintem ez is az elmúlt pár podcastban mindig elhangzott, hogy alapvetően azt látjuk, hogy egyrészt a munkaerőkereslet is megbicsaklott, tehát hogy így a vámok, a vámháború emiatti bizonytalanság az visszavetette a cégeknek a toborzási hajlandóságát, de a másik oldalon a munkaerőkínálat is ennek a bővülése is lelassult. Ebben benne van az, hogy már egy ideje fékezi az USA a bevándorlást, illetve hát visznek is ki embereket az USA-ból. Tehát igazából ennek a következménye az az, hogy a korábban lendületesen bővülő munkaerőpiaci kereslet és kínálat egyszerre fékeződik. Egyébként a munkanélküliségi ráta egy kicsit emelkedett, de hogy a bérdinamika továbbra is ezt mondhatjuk, hogy hát ez az ilyen 4% körüli szinten van, ami egyébként inkább magas az infláció szempontjából. És hogy ehhez a hüllő, de még mindig, tehát hüllő munkaerőpiachoz, de ahol azért még magasabb a kórképhez tartozik egy olyan infláció, ami lejött ugyan, ugye 10% környékén volt a csúcs, onnan lejöttünk, de hogy ez a csökkenés ez elakadt ilyen 3% környékén, tehát az év/év mutatók, az ilyen hó/hó évesített mutatók is, bár ami persze rendelkezésre áll a kormányzati leállás miatti késlekedéssel, de hogy azok továbbra is ilyen 3% külön inflációt mutatnak, ami egyébként a PED-nek magas, és hogy hát ezért volt is kérdés azzal kapcsolatban, hogy akkor lesz-e vágás, decemberben még vág-e a FED, de hogy a munkaerőpiaci kockázatok miatt leszállította a harmadik vágást is, vagy hát ebben az előző negyedévben ugye lényegében azt mondhatjuk, hogy mind a három ülésen csökkent a kamatszint. Előretekintve pedig most elvileg a vámok hatása, hogy jön be, ez még emeli az árszintet, és hát a középtávon meg az a várakozás, meg a Fed is abban bízik, hogy fokozatosan jön le a 2%-os cél felé, tehát hogy ez a vámhatás átmeneti lesz, és a nagy kérdés az valójában az, hogy tényleg átmeneti lesz-e, hogy ez a viszonylag magas hiány vagy támogató költségvetési politika, a vámok, azért alapvetően gyors bérdinamika, ez nem emeli, tehát megemeli-e tartósan az inflációs várakozásokat, és egy magasabb nominális pályára állíthatja az amerikai gazdaságot. Úgyhogy ez a fő kockázat, de egyelőre a várakozás az, hogy ha nem is csökken belátható időn belül le 2 százalékra pont, de hogy így szépen fokozatosan, majd a jövő évben az első negyedévi csúcs után szépen fokozatosan elkezd efelé tendálni az infláció, és meglátjuk majd, hogy ez megtörténik-e, mert igazából tényleg azért, hogy is mondjam, ha megnézzük a kockázati profilt, akkor az egyértelműen a magasabb infláció irányába mutat.
Gede Balázs: Egyébként a növekedési szerkezet az rendben van? Mert valahol azt olvastam, hogyha levonnánk azt az irgalmatlan mennyiségű AI beruházást az amerikai növekedésből, akkor az valahol egy ilyen nullás eredményt hozna, vagy azért az túlzó. Ennél magasabb.
Tardos Gergely: És ráadásul ugye most azt látjuk, hogy a felhasználási oldalon továbbra is a fogyasztás a legerősebb drivere. Az AI beruházás az ilyen, hát inkább azt mondom, ilyen fél százalékot egy kicsit többet tesz hozzá most a növekedéshez, és egyébként a vámok után a nettó export is elkezdett pozitívan hozzájárulni a növekedéshez, nyilván ez valószínűleg nem lesz tartós, de hogy alapvetően egy ilyen, tehát így mondom, a korábbi mintához képest drámaian nem eltérő mintát látunk, tehát azért a belső kereslet egy erős hajtóereje az amerikai gazdaságnak, és továbbra is jön, tehát a fogyasztás az jól megy.
Gede Balázs: Egyébként, hogyha már AI a jövő évben még sztori lehet az AI? Mert most ugye pont azért billegnek egy picit a piacok, mert elkezdett felmerülni a befektetőkben az, hogy lesz egy ilyen, itt a podcastokban is között is volt olyan epizód, amikor erről beszélgettünk, hogy egy ilyen túlberuházás, ami esetleg felesleges költségbe veri a cégeket és romló megtérülést hozhat, hogy mennyiben működhet még ez jövő évben, vagy mennyiben kell inkább jobban odafigyelve, pontosabban szelektálva, de még a sztorin maradni.
Sándor Dávid: Hát ugye pont azért, mert ugye azért az elmúlt időszakban ahogy emelkedtek az ilyen jellegű szektorok, részvények, ezáltal az árazásuk is azért ment valamelyest fölfele. És egy ilyen helyzetben egyre kisebb a tér arra, hogy hiba legyen akár a megtérülési oldalon, akár a beruházási tervekben, akár nyilván a profitnövekedési tervekben stb, stb. Tehát, hogy valamelyest értelemszerűen egy kockázatosabb helyzetbe léptünk. De én azt gondolom, és ezt folyamatosan, ahogy láttuk, azért az idei évben is volt megingás, mert jött egy kínai deep seek év elején, és ugye akkor már majdnem eltemettük itt az egész AI dolgot. Aztán utána azért mégiscsak magához tért a szektorra, az NVIDIA új csúcsra ment, nagyon sokan új csúcsra mentek. Tehát összességében én azt gondolom, hogy ilyen hullámokkal, de alapvetően továbbra is egy hajtóerő marad. Hogyha megnézzük, most ha csak amiket mi vizsgáltunk, ez a félvezetőgyártó szegmens, itt továbbra is nagyon nagy megrendelésállományok vannak. Továbbra is azt látjuk, hogy azok a tervek, amiket leraktak az asztalra, ahhoz képest az infrastruktúra nagyjából a 20 százaléka épült eddig ki. Nyilván ez egy hosszú évekre elnyúló beruházási tervek, de hogy amiket lehet, hogy szintén visszavágnak valamelyest, de még akkor is marad azért puffer így a növekedésre, tehát továbbra is azt gondoljuk, hogy inkább egy ilyen keresleti piac maradhat például a félvezetőknél. Ez a hardver oldal. És akkor itt jön be az, hogy igen, érdemes azért szelektívnek lenni. Ugye azért a következő szakasz, hogyha kiépül az infrastruktúra, valószínű az lesz, hogy a szoftveres oldalon milyen megoldások, milyen kínálkozó lehetőségek vannak, lesznek, és ugye erre mi azt mondjuk, hogy ott, ami nekünk szimpatikus egy ilyen helyzetre, az például ugye kibervédelmi cégek, amik egyébként az elmúlt egy-két évben egy ilyen stagnáló mozi, ilyen konszolidálódó mozgásban voltak, de azt gondoljuk, hogy ahogy megyünk előre, úgy vannak érdekes trendek az iparágon belül. Nagyon fragmentált az egész piac, de elkezdtek egyesülni a cégek, ez szépen így a Mars termelésüket elkezdi javítani, tehát hogy ezekben van még egy ilyen többlet kakaó, és azt gondoljuk, hogy itt például egy.
Gede Balázs: És az AI-t kiszolgáló energetikai cégek, megújulók például azok szóba jöhetnek?
Sándor Dávid: Abszolút, az eddig is nálunk ott volt, tehát az már az idei év elejétől kezdve nálunk ott volt, mint egy ilyen kedvelt sztori, vagy ahova érdemes kitettséget tartani, és ez is továbbra is így van. Itt gyakorlatilag látjuk a napokban is a hírfolyamot, hogy az Nvidia vezére is próbál összegründölni energiacégek vezetőivel valamit arra vonatkozóan, hogy nyilván látszik az, hogyha az infrastruktúra felépül, akkor a következő években kelleni fog az áram. Ahhoz kelleni fognak a közművek, és azt gondoljuk, hogy egy ilyen defenzív karakterisztikája van amúgy is ennek a szektornak, tehát itt továbbra is szintén egy olyan része ennek a AI kapcsolt sztorinak, ahol még látunk egyébként lehetőséget, igen.
Gede Balázs: Ha már megszólítottuk Kínát, ott mi a helyzet? Nem egészen azok a számok jöttek most legutóbb, azt hiszem, amit várt a piacnövekedés tekintetében.
Tardos Gergely: Hát ugye Kína küzd, tehát ott van a saját ingatlanpiaci krízise, ami az a helyzet, hogy már jó pár éve elkezdődött, és jó pár éve.
Gede Balázs: Feldolgozás alatt.
Tardos Gergely: Igen, tehát az egy nagyon nagy falat ahhoz, hogy így egyben bárki lenyelje, Kínának sem megy, és hát nyilván a vámháború sem segít. Tehát az a helyzet, hogy ugye azért Kína rengeteget exportál, rengeteget nagyon sokat vitt ebből az USA-ba, tehát az, hogyha itt ezeket a csöveket eldugjuk, akkor azért ott kell ezekkel valamit kezdeni. Tehát, hogy kint azért súlyos problémákkal néz szembe, és ugye ez az egyik félelem egyébként, tehát a másik irányú kockázat az inflációt tekintve az az, hogy a saját deflációs nyomását Kína kiexportálja a világra, és hát mindenki ezen küzd, hogy ne ő legyen a célpont, mert nyilván egy ilyen töredezett világban azért a saját ipar, meg ezek a stratégiai ágazatoknak az egyben tartása az felértékelődik, és hát senki nem szeretné, hogy mondjuk így a kínai kalapács alá ő kerüljön be következőként. Úgyhogy ezen, tehát azt gondolom, hogy ez még okozhat így sztorit a világban. Annyit még megtennék így visszakanyarodva az AI-ra, mert igazából ugye a nagy kérdés, amiről hát szintén már beszélhettünk. Tehát, hogy ugye igazából az AI az egy hasonló dolog, mint volt az Internet, meg a Telekom, vagy korábban ezek a nagy stratégiai áttörések, tehát azért ha megnézzük azt, hogy mondjuk valami.
Gede Balázs: A napelempiachoz is hasonlított, ott is volt egy olyan beindulás, amikor már nagyon nagy hitelekkel dolgoztak a cégek, és sajnos a saját bőrömön tapasztaltam, hogy szálltam be olyan napelemcégbe, ami az ötlet jó volt, mert rengeteg napelemet adtak el, de már olyan finanszírozási terhei voltak, hogy eredményt meg nem tudott hozni.
Tardos Gergely: Hát igazából így messzebbre mennék vissza, tehát hogy ugye az ilyen nagy stratégiai áttörések az elmúlt 200 évben azok mindig úgy indultak, hogy jött a sztori, láttuk, hogy ez meg fogja változtatni a világot, és egyébként tökre meg is változtatta. Évtizedeken keresztül az volt a sztori, de hogy általában ez azért hoz egy komoly túlberuházást, meg egy komoly tőzsdei hype-ot.
Gede Balázs: Hát mert nem tudjuk, mekkora a sztori.
Tardos Gergely: Így van.
Gede Balázs: Kimegy előre, és nem tudjuk, hogy. Azt tudjuk, hogy nagyon nagy lesz, de nem tudjuk, mennyire nagy lesz.
Tardos Gergely: Így van, és hát talán én annyit tennék ehhez hozzá, hogy ez most azért így kicsit erről sok szó van mostanában, tehát egy kicsit erősebb lábakon látszik állni, mint mondjuk korábban a nem tudom, ez az egész IT telekom történet így a '90-es évek végén, de azért van, tehát én nem mondanám azt, hogy alaptalan az az aggodalom, hogy ebből még majd lesz egyszer komoly korrekció. Reméljük, hogy csak egy korrekció lesz. De hogy így rövid távon talán még nem ez az időszak. Tehát amikor van fiskális támogatás, meg amikor mondjuk a Fed alapvetően még csökkenti a kamatokat, akkor ez azért egy olyan időszakot, tehát hogy ez azért még bőven mehet előre igazából. Reméljük, hogy ez a következő év nem erről fog szólni.
Gede Balázs: Hogyha már Kínánál tartottunk, az nálatok hogy szerepel? Azt tudom, hogy inkább Latin-Amerika, Brazília volt múltkor a preferáltabb, hogyha már így kitekintünk a nagy piacokon túlra.
Sándor Dávid: Igen, még egy dolgot tennék hozzá, szerintem a korábbi ilyen technológiai forradalmakhoz képest én azt látom egy különbségnek, és ez lehet, hogy nem Daily Breaker, és azzal egyetértek, hogy ilyenkor, amikor nagy versenyfutás van, ilyenkor túlkapacitások kialakulhatnak. Korábban én azt láttam, hogy amikor például az internet, a telefon, tehát ahogy azt elkezdtük használni, szerintem az sokkal lassabb volt, mint ahogy most az AI-t használjuk. Sokkal tovább tartottak a beruházások, míg kiderült az, hogy ez egyáltalán hogy tudjuk használni, mennyien használják, és én azt gondolom, hogy ezért azokban az időkben, vagy azokban a helyzetekben egy nagyobb túlkapacitás ki tudott épülni, minthogy most, amikor sokkal, vagy azt feltételezem, hogy sokkal gyorsabban látjuk azt, hogy ezt a napi életben is tudjuk használni, hogy tudjuk használni, hatékonyságot növel, nem növel, mennyit növel, stb. És hogy szerintem ez egy picit mássá teszi, tehát az, hogy gyorsabbá vált a felhasználása, de ettől függetlenül azzal egyetértek, hogy azért egyébként a szegmensen belül is azért vannak olyan részek, vannak olyan szereplők, ahol vannak lufigyanús mozgások, meg helyzetek, tehát ezt így helyén kell kezelni. Ugye elrontotta azt, hogy nőtt azért a kockázat ebben a szektorban az elmúlt időszakban bőven.
Gede Balázs: Világos.
Sándor Dávid: És akkor bocsánat.
Gede Balázs: Csak Kína ugye, merthogy beszélgettünk róla, hogy az hogy szerepel nálatok így a befektetési, ország szinten, és akkor erre hoztam ugye korábbi brazil kedvencként, vagy egy jó befektetési terepként, hogy Kínával hogy álltok?
Sándor Dávid: Hát ugye a Gergő elmondta szerintem a Kínával kapcsolatos aggodalmakat. Én azt látom, hogy ahhoz képest egyébként most már nem is olcsó, tehát mert még mondjuk év elején, vagy akkor még el lehetett mondani, hogy egyébként relatíve is, meg tényleg olcsóak a kínai piacok. Szerintem most már nem, nem is nagyon drága, de hogy már nem is ez a sikító vétel. Nyilván az, hogy most rövid távon az, hogy októberben volt ez a Trump-C megállapodás. Ugye itt rájöttek, nyilván az amerikaiak sem tudják a végtelenségig vegzálni a kínaiakat, merthogy ugye a ritkaföldfém termelés ott összpontosul náluk. Tehát ilyen módon most van egy ilyen átmeneti időszak, amikor könnyen lehet, hogy még tovább megy ez a kínai sztori. Hosszú távon mi egyébként nem erre keressük a lehetőséget, hanem sokkal inkább továbbra is ebben a latin-amerikai régióban, ott egy brazil piac az továbbra is nagyon olcsó. Jönnek választások, azt gondoljuk, hogy az egyelőre nem jelent ilyen nagyon komoly kockázatot, várhatóan nem kezdenek el nagyon pénzt osztogatni, mert nincsen a Lula elnöknek egy olyan nagyon erősnek tűnő kihívója, egyelőre nyilván figyelni kell ezt a helyzetet, úgyhogy ezt szeretjük. És ugye a feltörekvőkön belül mi behoztunk most egy másik országot, ahol szerintünk érdemes, vagy amiben látunk fantáziát, és ez India, ez még most nálunk egy érdekes terep.
Gede Balázs: És mi a helyzet az öreg kontinenssel, Európával? Folyamatosan várjuk, hogy beinduljunk, költsünk, növekedjünk. A remény az folyamatosan ott van.
Tardos Gergely: Az a helyzet, hogy a makro szempontból egyébként most nyilván Európa nem lesz a világ első számú motorja egy belátható időn belül. De azt mondhatjuk, hogy ahogy eddig is az ellenszélben így azért egész jól elhajózgat. Tehát igazából a növekedést, ha megnézzük, akkor kicsit gyorsult is, továbbra is igaz az, hogy magasabb energiaárak, ugye volt az energiakrízisünk, a háború, vámháború, és ennek ellenére igazából az európai gazdaság egésze az jól muzsikál, tehát hogy van ez a lassú, de stabil, ilyen szép 1%-ot elérő növekedése, tehát hogyha lehámozzuk az ilyen vámháborús zajokat belül, akkor egy ilyen 1% körüli növekedés jön ebből ki, ami továbbra is heterogén, tehát hogy így azért a mediterrán országok azok jobban mennek, az iparvezéreltek azért szenvednek. És hogy ehhez a konjunktúrához tartozik egy viszonylag feszített munkaerőpiac, tehát ilyen historikus mélypont körül van az európai munkanélküliség, tehát éppen csak 6% fölött, és tartozik hozzá. Hát most elsőre azt mondanám, hogy a releváns mutatók szerint egy magas bérdinamika, tehát hogy ilyen 3,5-4 százalék körüli, de azért van több olyan mutató, ami igazából a fő mutatónak elvileg a proxyja, ami alacsonyabbat mutat, de hiába alacsonyabb, hogyha az, ami egyébként költség szempontjából a cégeknél jelentkezik, az a valós bérnövek, az úgy tűnik, hogy az viszonylag magas. És hogy hát emiatt van egy inflációs feszültség is. Ugye azért az elmúlt két podcastban szerintem azt mondtuk, hogy az Európai Központi Bank az elégedett, mert lejött a célra az infláció, és hogyha a bérdinamika lassul, akkor igazából fenntarthatóan meg is valósulhat, és mivel nem valósult meg, igazából szerintem az európai gazdasággal kapcsolatosan fő sztori az az, hogy az elmúlt pár hétben, mondjuk itt 2-3 hétről beszélünk, az utolsó inflációs adat az egy kicsit emelkedett. Ugye a szerkezet az továbbra is ilyen jegybanki szempontból egy kicsit aggasztó, merthogy a szolgáltatási infláció az gyorsul, tehát hogy nagyjából ott az a sztori, hogy négyen sokáig elakadt, a szolgáltatási infláció után lejött háromig, három környékére, akkor mindenki nyugodt volt, és aztán utána elkezdett emelkedni. És igazából most ilyen 3,5-nél járunk, de a hó per hó mutató az már évesítve, az már jó ideje 4% körüli, és hát igazából egy kicsit elszakadt a cérna, az EKB mondta, hogy ez egy negatív hír, a piac elkezdett kamatemelést árazni, utána az EKB megerősítette, hogy igen-igen, ez jó irány, a következő lépés az egy emelés lehet. És hogy igazából most már ott tartunk, hogy jövő év végén már be van árazva egy 25-be, az is pontos emelés, és egy-két évre előre nézünk, akkor inkább a jelenlegi kettő helyett 2, 5-2, 75 körüli kamatszintet vár a piac mondjuk ilyen 4-5 év múlvára, tehát, hogy felépültek kamatemelési várakozások. És igazából ez az egyik oka volt, ami miatt mi azért óvatosságot mondtunk az európai kötvényekkel kapcsolatban, ahol egyébként nincs dráma, de azt kell látni, hogy abban a post-covid sávban, ami mondjuk a német 10 éves esetén. Ugye az amerikai 10 évesnél mondtam, hogy 395. A németnél inkább azt mondhatjuk, hogy hát ilyen, nem tudom, talán kettő-három, azt hiszem, ez egy jó sáv, így mondhatnék. Tehát, hogy ehhez képest, tehát az amerikai lent van a sáv alján, a német inkább fent van a tetején, és ez úgy néz ki, hogy a lejárati prémium, tehát az, amit a kötvénybefektetők megkapnak azért, hogy hosszabb kötvényeket vesznek, az továbbra is alacsony. Tehát, hogy bőven 100 bázispont alatt van, most attól függ, hogy melyik lejáratot nézzük, és hát azért az Európában is vannak fiskális problémák, tehát hogy ugye a németeknél azért eddig alacsony volt a hiány, meg az államadósság is szépen lassan elkezdenek költeni, de ha megnézzük, azért a kontinensen van több olyan ország is, ami azért ilyen fejvakarós hiány és államadósság pályával küzd, tehát nyilván ennek az élén mondjuk a franciák vannak, ugye az államadósság szint miatt azért az olaszok is, tehát ott is van középtávon aggodalom, de ott legalább a hiánypálya az egyelőre alacsony.
Gede Balázs: A francia helyzet kezelhető, nem okozhat valami problémát jövőre?
Tardos Gergely: Hát remélem, nem, de ezen azért.
Gede Balázs: Ja, ez sokat elárult.
Tardos Gergely: Igen, tehát az a helyzet, hogy egyelőre a politikában úgy tűnik, hogy ott is jön a szélsőjobb, és hát nagy kérdés, hogy ők mihez kezdenek ezzel az egésszel. Ugye a megnyugtató példa az Olaszország, ahol igazából a jobboldal tudott teremteni egy politikai stabilitást, és mellette szépen átnyomták azokat a fiskális kisebb korrekciókat, amik igazából kihúzták a méregfogát ennek a dolognak az olasz állam esetében. Nyilván Olaszországnak ott van egy csomó strukturális problémája, tehát nem tűnik egy olyan országnak, ami a közeljövőben mondjuk plokomotívként száguldva húzza előre az európai gazdaságot vagy a világot. Tehát lassú a növekedés, de hogy igazából ehhez szépen lenyomogatták, tehát hogy a nyugdíjrendszerben léptek előre. Úgy mondom, hogy a hiányszámok kontroll alatt vannak, tehát hogy most így nem az olasz gazdaság van ilyen szempontból a fókuszban, hanem a francia. Úgyhogy azt gondolom, hogy ami még kérdés, ez ahogy a német gazdaságban is elkezdenek költeni, ahogy a finanszírozási igény megnő, közben a francia várhatóan magas marad, meg így a kontinens egészében is a hiány így összességében kicsit följebb megy. Mi azért azt gondoljuk, hogy ezek a lejárati prémiumok, ezek tudnak emelkedni. Azért az európai hozamszintre azt sem mondanám, hogy magas, meg azt sem mondanám, hogy a tömb prémium magas, úgyhogy ilyen szempontból azért a kötvénypiacon ezek nem tűnnek. Tehát, hogy így a hosszú hozamok nem tűnnek annyira vonzónak igazából ez a vége a dolognak, és ez így negyedéves, vagy így a jövő éves kitekintésben is szerintem megállja a helyét. Tehát nem nagyon látunk olyat, hogy most itt egy nagy hozamesés jönne, sőt, tehát a kockázatok inkább abba az irányba mutatnak, hogy ez a fölfele araszolás folyik. És ugye azt kell látni, hogy azért ha egy kicsit még megyünk, akkor kinyílik egy újabb sáv, tehát hogy kiléphetünk az eddigi poszt-covid csávból egy kicsit fölfele, vagy a tetején stabilizálódhat a.
Gede Balázs: És akkor egy nehéz kérdés, hogy ehhez a nem húzó lokomotívhoz van kapcsolva a mi kocsink is, hogy a magyar gazdaságot, azt hogyan látjátok a jövő évet illetően?
Tardos Gergely: Optimistán tekintünk a jövőbe.
Gede Balázs: Muszáj.
Tardos Gergely: Igen. Ugye az elmúlt három év az nem volt egy sikertörténet. Azt, hogy a 23-as év az gyenge lesz, azt lehetett tudni igazából. Azt, hogy a 24-es évben sem lesz erős a növekedés, azt gondoltuk, tehát mi ott az elemzők között az óvatosabbak között voltunk, így az alsó egynegyedben mindig, de persze végül alacsonyabb lesz a növekedés, mint amit gondoltunk, mi a 1,5-2%-ot mondtunk jellemzően. Az idei év az már ott egy egyértelmű negatív meglepetés, tehát hogy továbbra is azt mondhatjuk, hogy nem indult be a magyar gazdaság. Az okok nem változtak, mert továbbra is igaz az, hogy a felhasználási oldalon a fogyasztás megy, de hiába erős a fogyasztás, hogyha a beruházások esése, meg a gyenge exportteljesítmény ezt ellensúlyozza. Ugye termelési oldalon látszik, hogy ez az erős ipari, autóipari és akkumulátoripari kitettség, ez probléma a magyar gazdaság szempontjából. Nyilván részei vagyunk ezeknek a német termelési láncoknak. Ha ezek nem működnek, akkor azért nagy csodára nem számíthatunk. És igazából ez az egyik dolog, ami így lassan fordulhat, tehát hogyha Németország elkezd költeni, akkor azt gondolom, hogy az valamennyit már jövőre, meg a 27-es évben is segíthet, nemcsak a német, hanem az európai gazdaságon is, és ezen keresztül rajtunk is, tehát mi abban bízunk, hogy azért ez a külső A hazai exportkereslet az valamennyit élénkülhet így az előttünk álló időszakban, és ugye átmenetileg éri a magyar gazdaságot egy fiskális impulzus is, ugye, hogy futunk rá a választásokra, egy csomó olyan intézkedést hozott a kormány, amivel a növekedést próbálják élénkíteni, ennek a nagy része azért a fogyasztásra hathat, a másik része a vállalati beruházásokra is talán, és azt gondoljuk, hogy ez azért a jövő évben már érezhetően segíthet. És az nagyon fontos, hogy az a beruházás esés, ami az elmúlt pár évben, hát mondjuk azt, hogy így átlagosan ilyen 2%, hogy akár nagyobb mértékben is húzta lefele a növekedést, ez lassan véget ér, tehát hogy igazából most már így a harmadik negyedévben azt mondhattuk, hogy negyedéves bázison már nem nagyon esett a beruházás, illetve talán jövőre jöhet egy jobb mezőgazdasági év. És hogy ez a sok kisebb tényező, meg ez a komoly költségvetési impulzus, ez azt gondoljuk, hogy jövőre hozhat egy valahol ilyen jó esetben 3%-hoz közeli, mondjuk kevésbé jó esetben valahol ilyen 2% körüli növekedést. Mi egyébként a harmadik negyedéves részletes GDP adatok után kicsit lejjebb jöttünk a növekedési számunkkal, most ilyen 2,3 körüli növekedést várunk a jövő évre.
Hát reméljük, hogy most már végre történik valami.
Gede Balázs: Befektetési oldalról az ország, illetve a régió, mert inkább arról szoktunk beszélni, hogy ott van történet, az gondolom jövőre is jó lehet, főleg, hogyha esetleg hozzáadjuk ezeket a béketárgyalásokat, amik vagy elindulnak, vagy zajlanak, vagy formálódnak, nem is tudom, hogy kell ezt most finoman megfogalmazni, de valami van, és esetleg még valami eredménye is lehet, akkor az jövőre azért gondolom, hogy hozhat a részvénypiacon. De ez plusz, ugye? Tehát önmagában véve is még jó történet, gondolom, a régió.
Sándor Dávid: Igen, tehát itt az alapsztori azért az az, hogy ugye az eurózónához képest van egy, most itt a CETOP-indexben foglalt országokról Lengyelország, Románia, Magyarország, de igazából bevételi oldalon például Csehország, Szlovénia is számítanak, tehát erről az átlagról, hogyha beszélünk, akkor azt látjuk, hogy gyakorlatilag az a GDP-növekedés, amit ezek az országok tudnak, az körülbelül duplája, mint amit az eurozóna tud. Ugye az eurozónában is egy ilyen enyhe javulás az, ami jöhet jövőre. Ez erre a régióra is igaz, tehát itt is legalábbis ez a várakozás, hogy jövőre, meg az azt követő évben is a GDP növekedési tekintetben van egy valamekkora javulás. Tehát ami a sztorinak az egyik lábát, az egyik részét adja, az továbbra is ilyen módon az áll.
A másik része az az, hogy ez miért fontos? Azért, mert ez egy ciklikus iparágak által dominált régió meg megindex. Tehát hogyha a növekedési kép az pozitív, meg javuló, akkor ott alapvetően arra tudunk számítani, hogy ez a vállalatok az Indexnek a profit termelésében is alapvetően egy pozitív kimenetet eredményez. A másik része az az, hogy ugye sok benne a bank az indexben is, meg a régióba is, tehát nagyon nagy a banki kitettség, a banki súly. Ugye itt gyakorlatilag a bankok esetében az, hogy a kamatkörnyezet hogy alakul, az ugye náluk a kamatmarzsok tekintetében, a kamatbevételek tekintetében egy fontos szempont.
A másik oldal a hitelvolumenek, az, hogy milyen a rosszul teljesítő hitelek aránya, stb. Gyakorlatilag az, hogyha azt várjuk, hogy a gazdasági környezet kedvező marad, akkor az ott rendben van, és az továbbra is egy támogató dolog. A kamatoldal egy kérdés, de itt meg azt lehet gondolni, hogy amennyiben fennmaradnak a régióban ezek a magas költségvetési hiányok, márpedig itt is valamekkora, tehát valamekkora hiánycsökkenést vár egyébként a konszenzus, de nem enged rengető mértékűt, és ezzel együtt az a várakozás, hogy a kamatokban is igazából talán egy picit még jöhetünk lejjebb, hogyha átlagot nézek még egyszer, de azért olyan nagyon sokat már nem, és ugye bőven itt a 2020-as évek előtti szintek fölött maradhat ez a fajta kamatszint, ami szintén így összerakva ezeket a dolgokat, ez alapvetően azért egy jó környezet ennek a szektornak. Tehát hogyha ezekből indulunk ki, akkor ez továbbra is egy támogató, meg egy pozitív, ilyen fundamentális oldali faktorittal, hogy lesz béke, vagy nem lesz béke amellett nézve. De azért jelennek már meg kockázatok, tehát azért itt ezek az országok, amik dominálnak ebben az indexben, jellemzően túlzott deficiteljárások alatt vannak, tehát idővel azért itt a költségvetéseket el kell kezdeni a jó irányba rendezni. Itt alapvetően azt látjuk, hogy ha ilyen irányba mozdulnak a kormányok, akkor pont ez a bizonyos pénzügyi szektor az, ahol adók formájában nagyobb teher csattan rajtuk, tehát azért látjuk, hogy a kockázatok is már elkezdtek azért megjelenni a régióval kapcsolatban. És amikor van egy ilyen helyzet, akkor nyilván megnézzük azt, hogy oké, akkor mi az árazás, mi az, ami, mert vannak erősödő kockázatok, még úgy alapvetően jó ez a háttér, amit látunk. És hát itt jön be az árazás, hogy az árazási oldalon még mindig látunk azért akkora árazási diszkontot, akár Európához, akár a feltörekvő piacokhoz képest, amire azt gondoljuk, hogy ez még mindig igazából kompenzálja azt gondoljuk a befektetőket ezekért az erősödő kockázatokért. Tehát ez azt jelenti, hogyha most mondjuk 20%-kal följebb lenne a CETOP index, és akkor arra húznánk rá az árazási mutatókat, még úgyis azt látnánk, hogy az még egy teljesen reális árazási szint, ami ebben az esetben kialakulna. És hogyha lát még az ember árazási oldalon egy ilyen fölfele mutató potenciált, miközben szerintem egyébként most év elején az elemzői profitvárakozások szerintem megint inkább nyomottak, és láttuk arra a lehetőséget, hogy ezt fölfele húzzák majd év közben az elemzők. Alapvetően azt gondoljuk, hogy igen, tehát hogy ez a régiót továbbra is mi fönntartjuk, mint egy ilyen, vagy felülteljesítést várunk tőle alapvetően még itt a következő időszakra.
Gede Balázs: Világos.Devizahatások, eurodollár forint. Az elmondottak alapján azt gondolná az ember, hogy árfolyamban emelkedő, tehát gyengülő dollárerősödő euró a jövőkép.
Tardos Gergely: Igen, azt hiszem, hogy ezt mondhatjuk. Szerintem a Trump adminisztráció nem fogja bánni azt, hogyha gyengül a dollár, és nyilván, hogyha alacsonyabb kamatot akarnak. Ugye azt kell látni, hogy ez az egész új vonulat, ez egy ilyen nagyon védelmi fókuszú történet. Mindenki átgondolta azt, hogy akkor, ha a nagy globális barátságnak vége van, akkor jó az, hogyha a védelmi ipara az egyrészt létezik, másrészt meg minél inkább otthon van, és hogy ennek alárendelnek sok mindent az USA-ban, szerintem a dollár is ilyen, tehát hogy azért a dollárnak a világ deviza szerepe az gyengül, de nem nagyon látszik, hogy mi tudná igazán megingatni. Szárszónak is egy a vége, hogyha mi azt gondoljuk, hogy inkább ilyen 1-2 fölött lesz. Tehát, hogy látjuk ezt a trendet. Még bocsánat, így össze-vissza ugrálok, de tavaly ilyenkor az volt a várakozás, hogy lemegyünk majd paritásig. És ahogy kiderült az, hogy mit is akar a Trump adminisztráció, akkor ugye fordultunk. Igazából feljött az eurodollár, ez az 1-2-es sáv aljára, tehát 118-519, ugye ezeket a szinteket karcolgatta a közelmúltban, és hogyha előre tekintünk, és azt gondoljuk, hogy Európa is elkezd költeni, az itteni hozamkörnyezet fölfele megy, az amerikai lefele csökken a kamatkülönbözet, akkor igazából mondhatjuk azt, hogy valószínűleg ez az eurodollár legalább ezt az ilyen 1,20-1,25 körüli egyensúlyi szintet eléri, de akár át is mehet rajta. Tehát én például arra számítanék, hogy a jövőre a dollár tovább gyengül. És hogy ilyen szempontból ez azért a dollárbefektetéseknek a vonzerejét csökkenti, tehát érdemes azt megnézni, hogy mondjuk az egyébként tök jól teljesítő amerikai részvénypiacokból is mondjuk a forint értéket, abból mennyit levett az, hogy az euró dollár és az euró forint is abba az irányba változott, hogy azért itt volt egy nagyon komoly átértékelődés a dollárral szemben.
Gede Balázs: És a forint, ha már szóba jött és említettük, ugye itt a 380 alatt benézelődött, de azért nem nagyon bírta ezt a mélységet. Most éppen egy pár forint gyengülésben vagyunk, de azért a sáv az az, tehát a 380 környéke az euró ellenében.
Tardos Gergely: Szerintem az elmúlt években ebben a podcastban is nagyon sokszor elmondtuk azt, hogy mi ugye számolunk ilyen egyensúly árfolyamot a forintra, és hogy ez ilyen 370, talán most 370-375 között van. Igazából azt gondolom, hogy addig akár el is mehet a forint. Az látszik, hogy ez a 380 körüli szint, ez így rövidtávon nagyon fáj az exportőröknek. Ugye tavaly az év végén nagyon gyenge volt a forint, ezért bérben, költségben is úgy terveztek, ami hát így nem erre a 380 körüli szintre lőtték be a terveiket, és nyilván a magas béremelés ebben a helyzetben az exportőröknek nagyon fáj, de azért hosszú távon, ha megnézzük, akkor a forint így is bármelyik régiós devizával szemben bármilyen mércével azért nagyon gyenge. Úgyhogy én azt gondolom, hogy a jegybankon és részben nyilván a választási eredményen múlik, meg a választások utáni gazdaságpolitikán, hogy merre megy jövőre a forint. Rövid távon én nem várok nagy változást. Ugye most pont a jegybank decemberi kamatmeghatározó ülése előtt vesszük fel ezt a podcastot. Én azt gondolom, hogy nagyot nem fog változni most a hangnem, ugye a jegybanknak ezen a mai ülésén lényegében a jegybank kiteríti az új inflációs előrejelzését. Ebben implicit módon értékeli azt is, hogy azért az általa követett új árfolyampolitikának a korábbi gyengülés helyett egy erősebb forint, ami a hosszú távon azért azt gondolom, hogy valószínűleg nem ilyen ütemben felértékelődő lesz, hanem egy stabil vagy egy lassan felértékelődő árfolyam, de hogy ennek mi a hatása az inflációra, és hogy mi is lehet a jövő évi kamatpálya. Eddig a jegybank üzenete az volt, hogy magas az infláció, hiszen vissza kell, tehát az adminisztratív intézkedéseknek a hatása az mesterséges, azon át kell nézni. Magasan ragadtak az inflációs várakozások, gyors vállalati átárazás, nincs lehetőség kamatcsökkentésre. És igazából most a jegybank ezt árnyalhatja. Ugye szerintem rövid távon marad még a szigorú üzenet, hiszen azért a 2026 eleje az nagyon fontos lesz ilyen inflációs szempontból, mert igazából az lesz, hogy az infláció az nagyon beesik, de ennek megint nem feltétlenül mögöttes árazási, gyakorlati okai vannak, hanem alapvetően egyrészt az alacsonyabb olajár, amit azért annak a hatása felerősíti az erősebb forint, a másik oldalról az, hogy nem lesz jövedéki adóemelés, meg valószínűleg a hatósági áremeléseket is azzal kapcsolatban is óvatosabb lesz a kormányzat, illetve hát ugye meglátjuk még, mert hogy lesz egy olyan hatás is, hogy nyilván erősebb a forint, kisebb lesz az év eleji áremelés. Úgyhogy ezek a hatások, azok levihetik az inflációt akár ilyen 2% környékére is jövő év február-márciusra, majd ezt követően elkezd emelkedni az infláció. Úgyhogy azt gondolom, hogy amíg ez az év eleji környezet nem derül ki, tehát hogy itt mekkora is a vállalati átárazás, hogy az erős forint az mennyire hat majd az inflációra, mennyire tudja ellensúlyozni az egyébként gyors bérdinamika hatását. Ha gondolom, addig az MNB óvatos lesz, és utána, ha jól alakulnak a dolgok, akkor arra számítunk, hogy utána nyílik mód kamatcsökkentésre, de hogy visszatérjek az árfolyamra, mi abban bízunk, hogy az árfolyam az egy monetáris politikai fordulat vagy árfolyampolitikai fordulat, ez tartós lesz, és hogy igazából ez azt jelenti, hogy azért mi nem számítanánk gyengébb forintra. Alapvetően mivel a kamatkülönbözet pozitív, ez azért abba az irányba tereli a dolgokat, hogy szerintünk igazából érdemes a korábbi ajánlásokkal szemben, most azért azt gondolom, hogy így érdemesebb a portfólió nagyobb részét azt ilyen forindenomináltan tartani.Igazából ez az üzenet, tehát azt gondolom, hogy a jegybank végre meghozta azt a döntést, ami tökre kellett ahhoz, hogy így a hazai megtakarításoknak ez a forintlába ez így stabil alapokon maradjon.
Gede Balázs: Oké, még egy befektetési eszközt, a nemesfémeket nézzük meg, ugye itt vannak csúcsközelben az arany, új csúcson az ezüst talán, amikor most beszélgetünk, ez a dinamika fennmaradhat-e esetleg jövőre? Tudom, igen, hát ez egy ilyen varázsgömbszerű valami, csak mert nagyon dinamikus ez az emelkedés, ami esetleg indokolhatná, hogy csendesedjen, ugyanakkor meg az, ami hajtja, az ott nagy változás, mintha nem lenne.
Sándor Dávid: Hát igen, nagyon jó kérdés. Az a helyzet, hogyha az aranyra tovább is optimista vagyok, akkor valószínű a dinamikának folytatódnia kéne, merthogy belementünk egy picit egy ilyen exponenciális szakaszba. Másrészt viszont nyilván az idei éves dinamikát látva, ami 64%-os emelkedés, ugye ezt követően azért nehéz azt várni, hogy akkor jövőre is megyünk ennyit, vagy még többet. Mi alapvetően pont azért, mert azokban a tényezőkben, amik eddig hajtották, abban azért nem látunk olyan érdemi változást, a jegybankok még mindig ott vannak, mint egy ilyen strukturális vevő, ott amire van statisztika, az a harmadik negyedév a legutóbbi, valamelyest egyébként kisebb mennyiségeket vásárolnak már, mint korábban, de még mindig ott vannak, mint nettó vevők a piacon. Így ez a befektetési jellegű aranykereslet az továbbra is erős, és amik ugye azt látjuk, hogy van egy ilyen fiskális monetáris lazaság, addig ez a fajta debasement trade-ként az arany, ami eddig is működött, tehát hogy ebben egyelőre nem látunk, vagy nem látunk törést, miközben ezek a geopolitikai feszültségek is igazából azért a nap végén még mindig velünk vannak. Tehát hogyha ezeket összerakom, akkor nálunk továbbra is az jött ki, hogy mi továbbra is azért tartanánk ezeket az eddig már meglevő pozíciókat, ugye ezt már mi, nem is tudom, már lassan harmadik éve tartjuk ezeket a nemesfém kitettségeket, és egyelőre az, amellett döntöttünk, hogy látva ezeket az indokokat, hogy ez továbbra is bent maradt, pláne itt még adólábgyengülésről, amit a Gergő beszélt, arról nem is beszéltünk, ugye ez is egy olyan tényező, ami alapvetően inkább kedvez így a nemesfémeknek.
Gede Balázs: Oké, azt hiszem, megbeszéltünk elég sok mindent most már, majd az következik, hogy megnézzük, mit hoz a jövő év valójában, de a várakozások ezek. Nagyon szépen köszönöm nektek ezt a beszélgetést. Tardos Gergellyel, az OTP Bank elemzési osztályának vezetőjével és Sándor Dáviddal, az OTP Global Markets multi-asset elemzési osztályának vezetőjével beszélgettem. Nagyon köszönöm a hallgatóknak, vagy köszönjük a hallgatóknak a figyelmet, nézőknek, a viszontlátásra, viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség, a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek