Az év hátralévő részében sem lehet hátradőlni
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az Egyesült Államokban a kormányzati leállás, Európában pedig a strukturális problémák és a vámháború következményei tartogatnak izgalmakat 2025 utolsó hónapjaiban. Milyen makrogazdasági folyamatok hatnak a befektetésekre, és milyen hosszú távú hatással kell számolni?
Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, valamint Gede Balázs a Millásreggeli gazdasági újságírója mutatják be a gazdasági folyamatok hátterét.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: Az év hátralévő részében sem lehet hátradőlni
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast videó nézőit, hallgatóit. Közeleg az év vége, az ember azt gondolná, hogy kicsit lassul a világ, csillapodnak a kedélyek a tőkepiacon, a gazdaságban. Hát nincs így. Még nagyon sok izgalmas dolog van előttünk, mögöttünk, amit meg kell beszélnünk, ezt meg is tesszük a szakértőinkkel, azt vizsgáljuk, hogy milyen makrogazdasági folyamatok hatnak most éppen a piacokra, a befektetéseinkre.
Ez ügyben beszélgetőpartnerem Tarlós Gergő, az OTP elemzési osztályának vezetője, bocsánat, Gergely, és Sághy Balázs, az OTP Global Markets Portfolio menedzsere. Szervusztok, üdvözöllek titeket! Én Gede Balázs vagyok. Menjünk át a tengerentúlra, talán ott van most a nagyobb izgalom. Beszélgettünk természetesen majd az európai kontinensről is fontosak az itt zajló makrogazdasági események, de alapvetően ugye most mindenki az amerikai piacokat, amerikai makrokörnyezetet, amerikai jegybankot figyeli, ez még talán még nem egy meglepetés faktor, ugye nagyjából azt elmondhatjuk, hogy onnan áramlanak azok az irányok, azok a vezérlő momentumok, amelyek befolyásolják az itteni befektetési piacot is. Hogy állunk most? Számos dologról beszélgettünk korábban is, amiből még mindig tartanak olyan problémák, olyan problémakörök, mint például a költségvetési leállás, a jegybank nem hiszem, hogy tisztábban lát a Fed, sőt, szerintem az utóbbi beszélgetésünk óta mintha a második kamatvágás körül is nagyobb bizonytalanság lenne. Szóval hogyan lehet most jellemezni az amerikai makrót, ahogy említettem, befolyásolva mindannyiunkra.
Tardos Gergely: Mivel már egy hónapja tart a kormányzati leállás, és így jó eséllyel ez lesz a leghosszabb.
Műsorvezető: 35 nap volt eddig a leghosszabb.
Tardos Gergely: Igen, és hát ugye a héten ez meglesz, és hogy bár nem teljesen kizárt az, hogy ugye most választások vannak az USA-ban, ilyen mindenféle kisebb súlyú dolog, de hogy annak a végeredménye után lehet, hogy villámgyorsan megegyeznek, de inkább az a valószínű, hogy ez eltart még akár november közepéig is. Most ugye ilyenkor már nagyon sok adat nem érkezik meg. Tehát igazából így a magánszektor által számolt adatokra lehet támaszkodni, amik nem nagyon változtatták meg eddig az USA makrójáról alkotott képet, az pedig úgy néz ki, hogy alapvetően vámháború ide vagy oda erős a növekedés, és igazából ezt alapvetően jól húzza a fogyasztás. Alapvetően az AI beruházások is mennek. Ezzel párhuzamosan viszont van egy olyan komoly ellentmondás, hogy a munkaerőpiac, ott ugye egy egész más dinamikát látunk. Tehát valószínűleg a vámháború miatti bizonytalanság is belejátszik abba, hogy a cégek sokkal kevesebb embert keresnek és vesznek fel, a másik oldalon pedig ugye nem csak a munkaerő kereslete gyengült, hanem a másik oldalon a munkaerő kínálat is visszaesett, hiszen nagyon lejjebb tekerték a bevándorlást az USA-ban, és ugye hát igazából deportálnak is embereket, tehát azt lehet mondani, hogy így a munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat bővülése is egyszerre megállt. Végül is azért a nettó hatás az inkább az, hogy lazul a munkaerőpiac, tehát hogy ilyenkor azt mondjuk, hogy amikor a munkaerőkereslet egy kicsit gyengébb, mint a kínálat, akkor azt mondhatjuk, hogy igazából van egy lazulási folyamat, aminek elvileg a bérek dinamikájának a lassulásában kéne megjelennie. És egy ideje azért azt látjuk, hogy lassul az amerikai bér, de az utolsó képünk még az, hogy azért alapvetően magas. És hogy ugye ebben a környezetben ugye a másik fontos jellemző, hogy az infláció az szemben Európával érdemben cél fölött ragadt, és azért az elmúlt hónapok adatai azok inkább azt mutatták, hogy az infláció távolodik a céltól. Tehát az éves dinamikára ez mindenképpen igaz, és így a legutolsó szeptemberi még kihozott adat kivételével azt mondhatjuk, hogy az ilyen hó/hó mutatók is fölfele tendáltak, tehát azt mondhatjuk, hogy valahol ilyen 3-3,5% felé megy a rövid bázisú infláció, az éves meg ugye elért, tehát az 3%-on van, ami a Fed céljától ugye hát elég távol van, ráadásul ugye a vámok hatása még csak most kezd megjelenni az árakban, tehát hogy ez rövid távon még távolodik. És hogy ennek ebben a környezetben kell döntenie, és ugye az eddigi kommunikáció az egyértelműen az volt, hogy így gondolom, hogy szeptembertől, hogy a munkaerőpiaci folyamatok jobban aggasztják a Fedet, tehát azok a kockázatok, amelyek negatív kockázatok, azok sokkal erősebbek, mint amilyen pozitív kockázatokat látnak az inflációban, ráadásul ugye elvileg a vámok hatása átmeneti lesz, tehát ezen átnézhet a Fed, és ez alapján igazából az a helyzet, hogy a Fed úgy döntött szeptemberben, hogy újraindítja a kamatcsökkentési ciklusát, és októberben még egyet lépett. Ez összhangban volt a piaci várakozásokkal és a Fed korábbi előrejelzésével is, viszont a decemberi kamatvágásra vonatkozóan a Fed meglepte a piacot.
Ugye a korábban lényegében biztosra vett decemberi kamatcsökkentés, ezt a piac majdnem 100%-ra árazta, és ugye a Fed is a saját közzétett kamatpályájában ezt lényegében belengette, vagy hát azt mondta, hogy az volt a konszenzusos vélemény a döntéshozók között, hogy decemberben leszállítják a harmadik kamatvágást, viszont most a múlt heti kamatdöntésnél a Fed elnöke elmondta, hogy nagyon megosztott a testület. Ugye sokak, vannak olyanok, akik szerint már közel vannak az egyensúlyi kamatszinthez, és már most is volt egy olyan döntéshozó, aki tartásra szavazott, és hogy ebből igazából szó szerint, vagy hát az hangzott el, hogy a decemberi kamatcsökkentés az még korántsem eldöntött. És hogy hát ugye ebből a piac azért erre megijedt, lecsökkent a beárazott kamatcsökkentés valószínűsége, fölmentek a hozamok, és hát egyértelműen ugye kinyílt ismét az, hogy mi is lesz a kamatpálya, ráadásul a jövőjével kapcsolatban is volt már komoly bizonytalanság, a piac egy időben további három kamatcsökkentést árazott, a Fed, csak egyet ígért, és hogy igazából nagyon sok a kérdés. Az egyik az az, hogy a kormányzati leállás miatti lényegében adathiánynál hogyan dönt egy jegybank, ami alapvetően adatvezérelten működne a jelenlegi bizonytalanságban.
Műsorvezető: Itt engedj meg egy ilyen laikus kérdést, egy ilyen kulisszatitkot az elemzéseket illetően, hogy ezeket az adatokat a Fed sem látja, vagy nem kerülnek publikálásra, mert nincs, aki ezeket összegyűjtse.
Tardos Gergely: Az utóbbi.
Műsorvezető: Az utóbbi.
Tardos Gergely: Persze. Tehát, hogy igazából ugye ilyenkor nem kapnak fizetést a kormányzati dolgozók, és hát így bizonyos munkaköröket kivéve be se járnak dolgozni. Úgyhogy igazából ezek a statisztikák, ezek jellemzően nem készülnek el. Van olyan, ami aztán később összeállításra kerülhet, tehát mondjuk nyilván az ipari termelést azt könnyebb rögzíteni, hiszen a cégek azért tudják, hogy mennyit termeltek, de az ilyen felvételeken alapuló statisztikák, azok nem tudnak elkészülni, ezeknek egy része az később becsléssel.
Műsorvezető: És előfordulhatnak olyan torzulások egyszer csak, amikor megérkeznek a valós adatok, akkor valami, nem azt mondom, hogy homlokegyenest eltérő, a becslésektől eltérő, de hogy jelentős eltérést mutató értékek jönnek?
Tardos Gergely: Hát ugye van, ami később sem, tehát amit nem lehet megismételni, tehát hogy az becslés marad, de ugye majd amikor a következő felmérés történik, akkor ebből lehet bizonytalanság, és nyilván ilyenkor a becsléseket is revideálják, tehát hogy igazából ebből egy óriási bizonytalanság van, főleg azért, mert azt tudjuk, hogy azért a munkaerőpiaci kép az egyáltalán nem egyértelmű, és ráadásul nem igazán konzisztens a GDP adatokkal. És hogy ilyenkor azért könnyen lehet, hogy a valamelyikről alkotott képünk az jelentősen megváltozik később. Tehát egy kicsit ahhoz lehet hasonlítani a dolgot, hogy mondjuk a Fed minden kamatdöntéskor kirak egy puzzle-t, aminek van mondjuk nemtudom, 100 kirakósa, és normál esetben mondjuk, mit tudom én, a döntéshozatalhoz szükséges. Tehát hogyha ideális esetben lehet, hogy ez 120 elemű kirakós lenne, de ugye a döntéshozatalig mondjuk csak 100 jön meg, de most csak 10 van belőle, és aztán lehet, hogy amikor ezt kirakják, akkor ez egy teljesen más képet fog sugározni, úgyhogy amikor majd egyszer a kormányzati leállás véget ér, és egy dömpingben megjönnek az adatok, akkor érdemes észnél lenni, mert lehet, hogy az egész amerikai gazdaságról alkotott képünk jelentősen megváltozik.
Műsorvezető: Azt egy kicsit frissítsük fel, vagy elevenítsük fel, hogy min megy a vita egyáltalán. Az egy dolog, hogy a költségvetési keretek elfogadása, meg a következő szint, vagy plafon, ameddig nyújtózkodhat az amerikai büdzsé, de min akadt el egész pontosan a vita?
Sághy Balázs: Hát a demokraták a Medicaid juttatásokat szeretnék növelni. Ez az egészségügyi háló. Igen, igazából kevésbé afluens lakosságnak kedvező dolgok ezek, kedvező programok ezek. A republikánusok viszont inkább ezt tehernek tekintik, és az ő szavazóik meg így hagyományosan nem preferálják az ilyen kiadásnöveléseket. Úgyhogy elsősorban ezen akadt fönn a folyamat, de igazából ez egy vissza-visszatérő probléma, hogy elérik a költségvetési költekezés plafonját, és akkor valamilyen módon éppen aktuális törésvonal mentén egyezségre kell jutni. Nagyon érdekes most egyébként ez a piac ilyen szempontból, mert munkaerő piaci struktúraváltás is, minthogyha lenne. Sokan beszélnek egy K-alakú gazdaságról, összességében lehet igaz az, hogy az amerikai fogyasztó egészséges, viszont a társadalomnak csak egy kis szegmense egészséges, és fogyasztáson keresztülhúzza igazából a gazdaságot, az összkép jól néz ki, viszont a társadalom jó nagy része leszakadóban van, egyre rosszabbul él.
Műsorvezető: Tehát akkor ez egy fekvő K, ugye aminek vannak emelkedés tulajdonképpen.
Sághy Balázs: Van, akinek nagyon jó, és van, akinek pedig lefelé ívelő a szerencséje. És politikai szempontból is megvan ez a törésvonal.
Műsorvezető: Az látszik egyébként, hogy valami konszenzus vagy valami megállapodás születhet? Mert ahogy Gergő is említette, most már biztos, hogy rekord hosszúságúra fog ez nyúlni, de hát meddig? Tehát látszik-e valami megegyezési irány?
Tardos Gergely: Egyelőre nem nagyon közeledtek az álláspontok, sőt tárgyalások sem nagyon vannak, tehát a republikánusok nem hajlandóak tárgyalni egyelőre a demokratákkal, és hát az is hozzátartozik, hogy ugye fölmerült az is, hogy a költségvetés átviteléhez 60 szavazat kéne a szenátusban. Ehhez kellenek demokrata szavazatok is. Egyelőre nem látszik a közeledés. Ugye felmerült az is, hogy azt az intézményt, hogy ne lehessen 50+1-gyel átvinni, hanem csak 60-nal ezt is, tehát fölmerül ennek az eltörlése, és akkor a republikánusok egyedül is át tudják vinni, de hogy egyelőre nem látszik a nagy közeledés. Ráadásul azt is érdemes figyelembe venni, hogy igazából itt most a demokraták bizonyos szempontból a republikánus szavazókat védik, mert ugye a republikánus szavazók egy része kifejezetten nem jómódú.
Műsorvezető: Ahogy Balázs is említette, ugye pont ők a célcsoportja ennek a vitának.
Tardos Gergely: Nem egészen, mert igazából a republikánusok jellemzően már jó ideje alapvetően az az elképzelés, hogy ők azért a magasabb, tehát a jómódú amerikaiak érdekét képviselik inkább. Viszont a Trumppal egy csomó olyan régi demokrata szavazó is csatlakozott a republikánusokhoz, akik hát azért elég sokan azt gondolják, hogy ez a mostani vita, tehát hogyha a republikánusok átviszik az akaratukat, akkor pont ezeknek a szavazóknak ez nem lenne jó. Tehát a demokraták egyelőre inkább, tehát hogy nem is feltétlenül a saját szavazóiknak kedveznének, és hogy ezzel párhuzamosan ugye úgy néz ki a felmérésekben, hogy ez a demokraták, tehát a közvélemény úgy ítéli meg, hogy ebből a demokraták jöhetnek ki jobban, akiknek nem is nagyon van most más, ugye van egy csomó belső csatározás az utolsó elnökválasztás óta, és nem nagyon jelenik meg a Demokrata Párt, de ebbe a dologba ők beleálltak, és a felmérések szerint még a republikánus szavazók többsége is azt gondolja, vagy egy jelentős része azt gondolja, hogy nekik van igazuk, és így a közvéleményben egyelőre hát ezzel az egész költségvetési leállással kapcsolatban inkább a demokrata álláspont tűnik népszerűbbnek. Úgyhogy egyelőre azt gondolom, hogy nem tudunk olyat mondani, hogy hát ez biztos rövid időn belül véget ér. Ugye igazából lehet, hogy most így, ahogy lemegy ez a mostani pártválasztás, akkor utána gyorsan rendeződnek a sorok, de lehet, hogy elég sokáig eltart, és az is lehet, hogy egyébként tényleg az lesz, hogy a republikánusok ezt a 60%-os szavazati küszöböt a költségvetéshez, ezt átlépik. Egyelőre viszont rövid távon még marad ez az adathiányos probléma.
Műsorvezető: És ez lehet növekedést befolyásoló tényező, ami esetleg még a Fed döntésére is hathat. Ugye a kezdetekkor sokan visszaemlékeztek a korábbi leállásokra, ebből nézőpont kérdése, de volt 10 vagy 14 az elmúlt 40-50 évben mindig megoldódott, ez volt a leghosszabb a 35 nap, láttam valami számítást, hogy talán heti egy tized százalékkal vetheti vissza a növekedést, hogy haladunk előre az időben. Hát ez, hogyha azért tovább nyúlik, az már szemmel látható mértékű lassulást hozhat.
Sághy Balázs: Szemmel látható mértékű lassulás, már aggregáltan is, de bizonyos területekre különösen rosszul hat például turizmus területe. És hát nem csak a Fed repül vakon adathiánnyal, hanem a légiirányítók is egyébként visszavesznek a munkából, lassul a repülőgépforgalom, és ezen keresztül egyrészt egyre kevésbé biztonságos valószínűleg a légi közlekedés, másrészt kevesebben tudnak repülni összességében, visszaveti a turizmust, és például erre a szektorra, szállodákra, minden utazáshoz kapcsolódó szolgáltatásra különösen rosszul hat egy ilyen helyzet. Tehát egyes szektorokat akár tönkre is tud tenni egy ilyen hosszantartó leállás.
Műsorvezető: Hát ez nem túl rózsás. Ahogy meg a Fednél maradjunk, talán egy-két hete jelentették be ezt a bizonyos mérlegszűkítést, ezt hogyan kell értelmezni. Ez egész pontosan hogyan hat a gazdaságra, a kötvénypiacra például.
Tardos Gergely: Egy-két hete azt jelentették be, hogy a múlt héten, hogy leállítják.
Műsorvezető: Ja, hogy leállítják. Szűkítés a lassítás, az már volt, és a leállás, igen.
Tardos Gergely: Tehát, hogy a korábban, tehát ez még a covidos időszakban is, de a Lehmann után is volt a kvantitatív louzoning, amikor a jegybank, ami már nem tudta tovább vágni a kamatot azért, hogy a megfelelő mennyiségű likviditás benne legyen a rendszerben, és hogy véletlenül se okozzon ez fejreállást, ezért igazából elképesztő mennyiségű likviditást pumpált ki a rendszerbe értékpapír vásárláson, jelzáloglevelek, állampapírok vásárlásán keresztül főleg. Most ugye utána jött az az időszak, amikor ennek véget vetett, majd utána elkezdte a szűkítést, és hát igazából ez likviditást szívott ki a bankrendszerből. Voltak is olyan félelmek, hogy akkor ez majd drámai hatásokkal jár a kockázatos eszközök piacán, de igazából ez nem következett be. Most egy idő után, tehát hogy amikor a Fed lényegében eldöntötte azt, hogy a monetáris szigorból visszalép, akkor elkezdte lassítani ezt a mérlegszűkítést, és igazából most eljutott addig, hogy azt mondja, hogy a pénzpiac zavartalan működése érdekében ő ezt igazából fel is, tehát ennek véget vet. Ráadásul bejelentette azt még, hogy a lejáró jelzáloglevelekből rövid kötvényeket vásárol, de ez még így is azt jelenti, hogy azért a likviditás lassan szűkül, tehát a kereskedelmi banki likviditás az egy reziduális dolog, tehát kint van rengeteg jegybanki eszköz a piacon, és igazából ugye ezek visszatérnek a jegybank forrás oldalára, vagy hát így mondom, hogy ezek ilyen mérlegazonosság dolgok, de a 100 szónak is egy a vége, tehát amikor az történik, hogy a készpénzállomány bővül a gazdaságban például, akkor az lecsippent a bankrendszeri likviditásból, úgyhogy igazából előre tekintve annyi történik, hogy ez a bankrendszer likviditás bőség, ez sokkal lassabban és már csak ilyen technikai okok miatt fog szűkülni, és nem lesz benne egy tudatos jegybanki stratégia. Igazából a célja az az, hogy amikor ekkora a bizonytalanság, akkor könnyen okozhat likviditás probléma akár jelentős piaci anomáliákat, és nyilván ennek a valószínűségét szeretné enyhíteni a Fed.
Műsorvezető: Erre majd még a likviditásra visszatérünk, mert ugye ez az év végi ciklikusságban is megjelenhet és megjelenő probléma, de egy kicsit nézzük meg az EKB-t, az európai kontinensen mi a helyzet. Itt minthogyha valamiféle reménysugarak felvillannának, most a francia gazdaságról jöttek jó hírek, ez nem tudom, hogy összességében mennyiben értékeli át a kontinens helyzetét, ami egész más pályán mozog, már sokszor elmondtuk itt a podcastokban is.
Tardos Gergely: Persze, tehát alapvetően azt tudjuk, hogy Európa nincs könnyű helyzetben, tehát van egy csomó strukturális problémája, mert alapvetően lassú a növekedés, megosztottak a piacok, sokkal kevésbé innovatív, mint az amerikai gazdaság, és a másik oldalról pedig az, hogy a hagyományos iparágakban Kína pedig Európa nyakára nőtt, és most a vámháborúval ugye az fenyeget, hogy a kínai termékek nagy mennyiségben Amerika helyett Európába jönnének, és ez mondjuk térdre kényszeríthetné a hagyományos feldolgozóipari ágazatokat, például a nekünk nagyon fontos autógyártást. Igazából az elmúlt években azért azt láttuk, hogy az európai gazdaság, ha lassan is, de bővült, tehát igazából óriási volatilitást mutattak a növekedési adatok, de ez jelentős részben a vámháború következménye, tehát igazából azt láthatjuk, hogyha az ilyen egyszeri dolgokat leszűrjük, akkor igazából az európai növekedés valahol ilyen 1% környékén van. Ez egyébként messze nem homogén, ugye azt is sokszor elmondtuk, hogy a mediterrán országok jellemzően tök jól teljesítenek, tehát hogy a spanyol gazdaság 3% körüli ütemben bővül, jól teljesít a portugál, a ciprusi, a görög gazdaság is, és a másik oldalon meg ez az északi blokk ez látványosan szenvedett, és nem álltak jól sem az olaszok, sem a franciák. És igazából most ugye kijött a harmadik negyedéves adat, ami egy kicsit jobb lett, mint a várt, de nem nevezném a világ nyolcadik csodájának, tehát igazából azt mondhatjuk, hogy az első negyedévben a vámháború által megpumpált szinthez képest a másodikban is, meg a harmadikban is tudott nőni az európai gazdaság, ebben most óriási szerepe volt a franciáknak, akik kormányválság ide vagy oda hirtelen fél százalékkal tudtak nőni negyedév/negyedév, és hogy igazából ezzel azt mondhatjuk, hogy az európai gazdaság ezen a lassan, de stabilan bővülő pályán maradt, ahol azért komolyak a tagállamok közötti különbségek, merthogy például a német meg az olasz gazdaság továbbra is stagnált, de hogy azért ez az Európai Központi Bank szemével igazából azt jelenti, hogy ha lassan is, de stabilan bővül az európai gazdaság, a munkaerőpiacon továbbra is az van, hogy bár most az elmúlt időszakban volt némi lazulás, de hogy a munkanélküliség nagyon alacsony, tehát hogy historikus mélyponton van, igazából a bérdinamika az az EKB ízléséhez képest magas, tehát ez ilyen 5% környékéről lejött először 3-3,5 és visszagyorsult 4-re, tehát nincs egy ilyen, és az a baj, hogy ez a szolgáltatási inflációra azért nyomást gyakorol, de hogy alapvetően ilyen növekedési frontra azt mondhatjuk, hogy nagyon nagy tagállami különbségekkel, de az eurozóna egésze stabilan bővülget, és hogy a kilátások tekintetében jövőre, ha majdnem az egyetlen olyan ország, aki érdemben tud élénkíteni, ugye Németország egy kicsit elkezd többet költeni, akkor az azért segíthet az európai növekedésen.
Műsorvezető: Az a cél, hogy ezzel az epizóddal egy kicsit inkább most hátteret adjunk a befektetéseknek, tehát nem terveztük, hogy nagyon piacozunk, inkább a mögöttes makrogazdasági folyamatokról beszélünk, de azért három dologra csak jó lenne kitérni. Az egyik ez a fajta likviditásszűkülés, ez azért okozhat problémát, hogyha megint ezzel az év végi, az év végéhez közeledve felüti a fejét. Ennek vannak-e esetleg nyomai, vagy kell-e erre számítani?
Sághy Balázs: Szerintem abszolút kulcs lesz az év hátralévő részére nézve a likviditási kérdés. Év vége felé azért hagyományosan előfordulhatnak ilyen likviditási problémák, repópiacon azért láttunk már így az év utolsó hónapjaiban turbulenciát, és hát az eszközpiacokat ez a likviditásbőség hajtotta egész évben idén, és igazából a Mikulás rallyt akár meg is akadályozhatja. Ugye itt van egy ciklikussága. Részvénypiacokon mindenki várja év vége felé a fölívelést, optimizmus van, a kereskedők.
Műsorvezető: Sokan már ilyen törvényszerűségként kezelik, hogy jön az év vége és jön az is a Mikulásra.
Sághy Balázs: Így van, így van, így van. És ezt a ciklikusságot megtörheti az, ahogy Gergő is említette, a likviditási problémák felszínre kerülnek. Ennek próbál egyébként a Fed most elébe menni a kvantitatív titaning lezárásával.
Műsorvezető: Kérdezem, hogy ennek lesznek-e látható jelei, hogy mi is, meg a befektetők is elébe menjünk, de félek, hogyha lesznek, akkor mindenki elébe akar lenni, tehát akkor meg azért jön esetleg előrébb a dolog.
Sághy Balázs: Igen, igen, és hát túl vannak húzva a részvénypiacok egyértelműen, aranyrekordokat dönt hónapról hónapra, szinte napról napra. Igazából az eszközbuborékot, hogyha ezt lehet buboréknak nevezni, akár ki is durranthatja egy ilyen helyzet. Igazából mi egyébként nagy visszaesésre nem számítunk, de részvénypiaci korrekció jöhet akár Mikulás rally helyett.
Műsorvezető: Aha. Hogyha már említetted az aranyat, jó, hogy csúcsközelben van, de azért látható egy ilyen erőteljesebb, hát erőteljesebb, a fölfelé íveléshez képest ez fölment az idén, nem tudom, 60 százalékosan leesett 10-et, máskor egy 10% esés ugye az másképp lehetne értelmezhető az aranypiacon, tehát nevezzük olyan közepesen nagynak, de mégiscsak korrekció. Ez jelezhet-e bármit, vagy esetleg összefügg azzal, amit harmadikként a befektetések oldaláról szerettem volna behozni, az a dollár erősödése, mert most inkább, bár az év ugye a gyengülés volt jellemző, de most azért alapvetően itt az 1-15 környékén az euróval szemben inkább azt mondhatjuk, hogy egyfajta erősödésben mozog.
Tardos Gergely: Én azt gondolom, hogy nyilván ez összefügg a kettő. Tehát ugye az aranyról azt kell tudni, hogy hát igazából egy nagyon, tehát hogy az arany mindig az inflációs félelmek idején válik népszerűvé, meg amikor fölmerülnek a geopolitikai feszültségek, hiszen ugye a múltban is mindig ez volt sok száz éve. Tehát ez egy kvázi pavlovi reflex a befektetőknél, hogy ugye régen is ez volt, hogyha háború van, akkor ugye romlott a pénz, csökkent az aranytartalma, fölmentek az árak, és ilyenkor az emberek szeretnek ráülni az aranyra. És ez igazából a modern időkben sem változott sokat, tehát ha megnézzük így az arany elmúlt 100 éves teljesítményét, akkor azt láthatjuk, hogy amikor pénzügyi feszültségek felépültek, akkor jellemzően a befektetői kereslet az élénkült az arany iránt, és hogy fölment az ára, jellemzően, tehát az arany egyébként hosszú távon is ugye hozama nincsen, viszont mindenki ismeri, a kínálata, hát legalábbis itt a Földön erősen korlátos. És hogy egyébként tényleg így az értékmegőrzésként gondol rá mindenki. És ugye nagyon komoly jegybanki tartalék szerepe van. Hiszen, ha elég, ha arra gondolunk, hogy hányszor merült fel régebben az, hogy hol van az aranytartalék, hogyha arra gondolunk, hogy régen a pénzekben konkrétan benne volt az arany, később ugye az volt, hogy ott volt mögötte az aranyfedezet. Tehát, hogy így az emberek fejében ez összekapcsolódik. Ráadásul ugye az elmúlt időszakban mi történt, tehát hogy így kiderült az, hogy a Lehmann meg a Covid alatt sikerült elképesztően magas szintre felpumpálni a fejlett országok államadósságát, és van egy általános félelem már egy jó ideje, kezdetben csak a híres közgazdászok, de most már egy erős kötvénypiaci félelem is, hogy mi lesz ebből, hiszen az amerikai hiány a GDP 6-7%-a, előretekintve nem látjuk, hogy hogyan csökkenne a demográfia a kormányok ellen dolgozik ott a zöldállás. Igazából, ha ilyen szinten marad a hiány, akkor ugye az államadósság, ami szintén rekordszinten marad, duzzad tovább. Nos, ilyenkor egy idő után átértékelődik a független jegybank, eleve átértékelődik a gazdaságpolitikának az inflációval szembeni attitűdje, mert egyszerűen felértékelődik az, hogy lehessen minél olcsóbban finanszírozni az államadósságot, ilyenkor azért jellemzően a jegybanki függetlenséget is megkóstolgatják, ugye ezt látjuk már az USA-ban, és általában, hogyha nagyobb a politika kontrollja a gazdaság és a jegybank felett, akkor a jegybank kevésbé elkötelezett abban, hogy az infláció ellen harcoljon, és ne felejtsük el, hogy jövőre egyébként Powell elnök mandátuma lejár. És a Trump-adminisztráció nagyon elkötelezetten hívja fel a figyelmet arra, hogy hát igen alacsonyabb kamatok kellenének.
Műsorvezető: Ugye az önmagában is mindig egy bizonytalansági tényező a jegybanki elnökváltás, most meg ugye különösen.
Tardos Gergely: Így van.
Műsorvezető: Megnőnek azok a kockázatok, hogy esetleg a függetlensége is sérülhet majd a jövőben a Fednek.
Tardos Gergely: Van egyrészt azt, hogy azt látjuk, hogy a régi világ ez a globalizálódó, alacsony inflációt növekvő versenyen keresztül biztosító környezete szétesik. Ugye látjuk azt, hogy a háború van itt nálunk a szomszédban, és óriási feszültségek vannak a világ rengeteg pontján, például az USA és Kína között. Emellett hozzájárul még az, hogy a magas államadósság miatt van egy általános félelem attól, hogy itt a jövőben nagyobb és volatilisebb inflációt fogunk látni, mint amit a múltban láttunk. És még itt van ez, hogy ugye azért egy jó pár jegybank kiguvadt szemmel nézte azt, amikor az orosz devizatartalékok felét azt hirtelen blokkolták. És akkor ilyenkor hát a sok jegybankban fölmerül, hogy mi történik akkor, hogyha velem is ugyanezt teszik, és ilyen szempontból az arany az egy biztosabb befektetésnek tűnik, hogyha a jegybankok elképesztő mennyiségű aranyat vásároltak az elmúlt időszakban, és nyilván erre ráült a retail is. Okozott egy hatalmas áremelkedést, ugye ne felejtsük el, hogy az arany kínálata az rendkívül lassan bővül, tehát a meglévő állományhoz képest az újonnan minden évben kibányászott mennyiség az rendkívül alacsony, és igazából ennek köszönhetően fölment az ár. Ugye most az elmúlt időszakban azért az történt, hogy exponenciálissá vált az emelkedés, tehát látszott, hogy ez sérülékeny. És hát ugye ezzel egy időben a dollárgyengülés, meg a Fednek a várható kamatcsökkentésével kapcsolatos kép is átértékelődött, és ez egy kicsit megingatta az aranypiacot, de az a helyzet, hogy így hosszú távon egyelőre, tehát igazából azok a hajtóerők, amik az aranyat, az aranyárat ennyire felrobbantották, azok a hajtóerők egyelőre nem látszik, hogy kifulladtak volna, de ettől még egy ilyen emelkedés után lehet, hogy tartósan mondjuk egy ilyen oldalazást látunk, de hogy szerintem nagyon korai lenne még azt mondani, hogy az arany rally az most így sok évre kifulladt. Egyébként a múltban azért az volt a tapasztalat, hogy amikor beütött egy válság, akkor az arany ára sokszorozódott, tehát akár ilyen kettő-három-négyszereződött, és aztán mondjuk az emelkedés felét visszaadta, amikor a válság lecsengett, de ugye ezek általában pénzügyi jellegű krízisek voltak, most meg azért azt látjuk, hogy az egész világ alakul át. Óriási szerepváltás van, ne felejtsük el, hogy az USA hát a szabadkereskedelem legnagyobb szószólója volt, nem is tudom, mondjuk több évtizedig, akár azt is mondhatjuk, hogy ilyen 100 éves horizonton, és mondjuk ez az attitűd is megváltozott, tehát hogy azt gondolom, hogy egyelőre olyan szinten rendeződik át a világ, amit nagyon nehéz átlátni. Mindenesetre ez az inflációs veszély, a geopolitikai feszültségek, az, hogy itt azért a tartalékfelhalmozó jegybankok egy része az szeretne mondjuk ilyen kevésbé kitett eszközt vásárolni, és eleve tehát az, hogy a dollár világdeviza szerepe azért az gyengülőben van, ezek itt maradtak velünk, és hogy ezek azért, tehát ezek hajtották az arany rallyt, és most így szerintem korai azt mondani, hogy nem egy ilyen elképesztően túlvett állapotból csak egy technikai korrekciót látunk.
Műsorvezető: Gondolom azért is ugye, merthogy a vevő kiléte. Tehát az, hogyha a jegybankok ilyen volumenben vásárolnak, a jegybankok nem trade-elnek, meg nem adják-veszik az aranyat, tehát ez valószínűleg nem egy rövid távú felhalmozás, és ezt a mennyiséget ők kivették a piacról, tehát az megint csak egy keresletszűkítő tényező, ezért se gondolnám, hogy olyan bármeddig visszaeshetne az árfolyama.
Tardos Gergely: Én azt gondolom, hogy ez az én véleményem, hogy egy nagy emelkedés után látunk most egy korrekciót.
Műsorvezető: Természetes korrekciót.
Tardos Gergely: Valószínűleg egy oldalazást látunk, és aztán utána valószínűleg fog emelkedni. Ugye azt kell látni, hogy azért az aranytartás költséges, mert nincs hozama, nincs kamata, csak az átértékelődés van.
Műsorvezető: Igen, tehát nem csak a páncélszekrény, meg az őrök kerülnek pénzbe, hanem az az elvesztegetett hozam is, amit nem kapok meg egy más típusú befektetésnél.
Sághy Balázs: Igen, de itt vannak közben ezek a likviditást befolyásoló nagy folyamatok, amikről már beszéltünk, amiket érintettünk. Monetáris lazulás irányába haladunk Amerikában, fiskális lazaság van az egész világban, fék nélküli költekezés, költségvetési plafonok kiütése, igazából tartósan fenntartható szint fölötti költségvetési költekezések, sokszor még a fordulat jelei sem látszanak, ez nem csak Amerikára igaz, Európára is igaz. Globálisan, globális GDP 95 százalékánál jár most az adósságszint és növekszik. Tehát ezek az igazából egyrészt nyugtalanító, másrészt likviditásnövelő folyamatok zajlanak, nem látszik, hogy mi állíthatná meg őket, és ennek egy következménye az, hogy az arany iránti kereslet az növekszik, növekszik, növekszik, és tartósan valószínűleg, ahogy Gergő mondja, fog még egy ideig növekedni.
Műsorvezető: Világos. Sok mindenről beszéltünk, nagyon szépen köszönöm nektek, és hát nyilván ezzel, ahogy kezdtem a beszélgetést, az év hátralevő részében nem nagyon lehet hátradőlni, jönnek még az infók, még kavarog ez az egész globális gazdaság és a mögötte húzódó makró folyamatok, úgyhogy majd ezekről rendre beszámolunk a nézőknek, hallgatóknak. Köszönöm szépen, hogy most is beszélgettünk ezekről. Tardos Gergely volt a vendégem, az OTP elemzési osztályának vezetője és Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfolió menedzsere, én Gede Balázs voltam. Köszönöm a megtisztelő figyelmet, a viszonthallásra.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek