Átalakuló várakozások a friss befektetési stratégia tükrében
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Több bizonytalanság is nehezíti a tisztán látást jelenleg a piacokon, de azért továbbra is vannak izgalmas lehetőségek.
OTP Bank friss Befektetési stratégiájának privátbanki aspektusairól beszélgetett Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője, Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője és Gede Balázs, a Millásreggeli gazdasági újságírója.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast hallgatóit! Folytatjuk az OTP Bank előző epizódban megbeszélt befektetési stratégiájának frissítését, csak most kifejezetten privátbanki fókusszal beszélünk befektetésekről és lehetőségekről.
Ebben beszélgetőpartnereim lesznek Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője, Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője. Én Gede Balázs vagyok. Köszöntelek titeket. Szervusztok!
Dinnyés István: Sziasztok!
Műsorvezető: Hát akkor folytassuk is ezt a beszélgetést, amit a múltkori epizódban elkezdtünk azzal, hogy elindult ez az év, és gyakorlatilag a világgazdaságban is látunk elég komoly mozgásokat, új elnöke van az Egyesült Államoknak, inflációs várakozások, kamatvárakozások, a piacok továbbmennek ott, ahol eddig is meneteltek, például az amerikai részvénypiac is. Egy picit ezt a befektetési környezetet, hogy egyáltalán miben mozgunk, hogy utána megfelelő kontextusba helyezhessük azokat, amiket elmondunk, erre világítsunk rá, hogy most hogy állunk éppen?
Dinnyés István: Hát alapvetően ugye itt a privátbankban mindig is portfólióajánlatokkal készülünk az ügyfelek irányába. Ez most egyébként még kifejezetten hangsúlyosabb szerintem, mint ahogy hallhattátok is az előző podcastban, ahol a defektetési elemzők beszéltek, ugye azért elég nagy a bizonytalanság. Tehát van egy általános várakozásunk arra vonatkozóan, hogy a kockázatos eszközöknek nem lesz olyan rossz a teljesítménye, de hogy másik oldalról nézve viszont ugye nagyon sok minden attól függ, hogy az Egyesült Államok új elnöke, Donald Trump miféle döntéseket, új szabályozásokat fog elindítani, bevezetni, és nagyon sok minden ennek a függvényében fog alakulni az év hátralévő részében. Alapvetően az az általános várakozás talán, hogy az USA-ban lesz azért egy növekedéstámogató elnök, de hogy ezek melyik szektorok lesznek a nyertesei, hogy lesznek a nyertesei, ez egy nyitott kérdés. És valahogy ugyanakkor viszont fel kell erre készülnünk, mert mindenkit ez érdekel, meg befektetőként próbáljuk a portfólió reálértékét növelni. Tehát például egyébként nyilván, hogyha azt mondjuk, hogyha lesz is volatilitás, de részvényekben lehet hinni ebben az évben, akkor azért próbálunk oda ötleteket generálni. És nyilván egy általános ötlet akkor az, hogy felülteljesített az USA, ezt szerintem elmondták a srácok az előző podcastban, de hogy ezen túl van egy csomó olyan más ötlet ezen belül, ami érdekes lehet. Tehát az az egyik várakozás, hogy az AI mesterséges intelligencia vonalát nagyban támogatni fogja az elnök. Az is egy lehetséges irány, hogy akár ez a bio-tech szektorra ugyanúgy igaz. Tehát bármi olyan technológiai innovációt, amivel az USA hosszabb távon győztes lehet és fontos maradhat a világban, gazdasági vetületben, az például támogathat. Meglátjuk, hogy így lesz-e, de ez egy tök racionális és elképzelhető dolog. Tehát, hogy ennek már portfólió szinten azt gondoljuk, hogy van helye például ennek a két szektornak, hogy megjelenjen a részvényes oldalon. De ugyanúgy vannak más mondások is, tehát regionális szinten is ez nagyban kihat mindenkire. Ugye Trump kapcsán ez a vámháborúk merültek fel szerintem még legutóbb, ez is egy nagy kérdés, mert például vannak nagyon alul árazott régiók, Kína, Európa, de ugye itt félünk attól, hogy bármi ilyesmi lehet. És lehet, hogy ez egy alaptalan félelem, de hogy most mégis inkább például ezeket kihagynánk a portfólióból. És hogyha azt látjuk, hogy mégis ez egy alaptalan félelem volt, és látunk arra katalizátort, hogy ezekben mégis nagyobb potenciál lehet, akkor majd újra átgondoljuk. De hogy alapvetően azokban az ötletekben nem láttunk akkora gondot, és látunk viszont potenciált tényleg arra, hogy az amerikai elnök ebbe az irányba lép, ott próbálunk termékeket felkutatni és portfólió szinten átgondolni, hogy valószínűségek mentén ezekben milyen potenciál rejtőzhet, és igazából egy jól diverzifikált ajánlat van, és ez most nem azért van, mert tényleg el akarjuk maszatolni, hanem azt gondoljuk, hogy erre az évre így érdemes felkészülni, és aktívan figyelni kell. Egyébként még magában a termékekben is szerintem sok érdekes kérdés van. Például, ha arról beszéltem, hogy bio-tech, vagy AI szektor, ott is egyébként valószínűleg azoknak, akik menedzselik ezeket a termékeket, az idei évben sokkal több dolguk lesz, mert vélhetően, hogyha igaz ez, hogy például Trump nem annyira szeretné a kínaiakat támogatni, akkor azok a vállalatok lehetnek előnyben, akiknek inkább amerikai kötődésük van, amerikai beszállítókkal dolgoznak, és valószínűleg őket érdemes felülsúlyozni még egy ilyen stratégiában is. Tehát, hogy azt lehet mondani összességében, hogy nyilván sok mindent nem tudunk, de ha megnézzük a gazdasági adatokat mondjuk az USA-ban, akkor azt lehetne mondani, hogy nagy valószínűséggel nem lesz gond a gazdasággal mondjuk a következő hat hónapban. Drága a részvénypiac, de hogy iszunk, már akkor mégsem tudjuk azt mondani, hogy ezáltal nagy gond lehetne, de hogy ez egy erősen ilyen stock picking, tehát hogy keresgetni kell a lehetőségeket, és egy olyan fókuszú piac lesz már, ahol valószínűleg az aktív vagyonkezelésnek mind termék szinten, mind eszközallokáció szinten nagy szerepe lesz. Pont, hogy a sok bizonytalanság miatt, de hogy ez majd alakulni fog, és hát így is nyomon követjük nyilván, és ha úgy adódik, akkor majd módosítjuk az ajánlásunkat.
Műsorvezető: És talán tettétek már most is a modellportfóliókban. Ugye gondolom én ebből azt teszem le, hogy meg kellett igazítani, milyen mélyen vagy mekkora hozzányúlást igényelt ez?
Dinnyés István: Volt, tehát alapvetően, amikor átgondoljuk újra az éveket, mindig jöhetnek olyan események, amikre azt gondoljuk, hogy jelentősen is érdemes termékcseréket. Azt azért nagyon fontos kihangsúlyozni, amikor egy modellportfóliót, vagy bármilyen portfóliót építünk, jellemzően ez nem azoknak az ügyfeleknek készül, akik rövid távon spekulálnak a piacon, hanem azoknak készül, akik tényleg vagyonkezelésbe helyeznék a pénzüket, és hosszabb távon több évben tudnak gondolkodni. Ennek megfelelően viszont azért nem az a célja ezeknek, hogy ki-be ugráljunk termékekből. Tehát hogy jellemzően egy portfólióban azért tartunk fixen globális részvénykitettséget, devizanemtől függően euró dollár vagy forint kitettséget és még alternatív termékeket is. És ezen túl, ha vannak olyan ötletek, amelyekre azt gondoljuk, hogy felülteljesíthetnek ezekhez a szegmensekhez képest, akkor azokat felhelyezzük a portfólióba ugyanúgy. És mikor történhet ilyen? Hát bármikor történhet olyan a piacon, hogy látunk valami lehetőséget, de hogy nyilván most ezzel, hogy ugye itt, amit mondtam, hogy itt ez az új elnök, Donald Trump azért megkavarta a korábbi világképet, így nyilván most azért kellett úgy ötleteket, portfólióátalakítást végezni. Tehát volt egy nagyobb, nem nevezném azért annyira drasztikusnak, hogy itt most mindent dobni kellett, tehát továbbra is vannak olyan szegmensek, amelyek korábban is szerepeltek, kelet-közép-európai régió, amely még mindig túl olcsó, és ezért azt gondoljuk, hogy nyilván itt is látjuk, hogy lehetnek olyan kimenetelek, ami negatívan érinti, de egy hosszabb távú befektetőnek továbbra is egy érdekes lehetőségnek látjuk, de ahogy mondtam, egy csomó olyan egyéb szektor megjelent, ami viszont inkább ez a Trump mentén lehet majd érdekes a későbbiekben.
Műsorvezető: Akkor éppen válaszoltál is a következő kérdésemre, mert ez lett volna, hogy az európai befektetési piaccal és lehetőségekkel hogyan számoltok benne a régióval.
Dinnyés István: Az európai piac az nagyon érdekes, mert azzal sokat szemezgettünk, de egyelőre ilyen elemzési javaslatokra is sem került be. Igazából, ami vonzó az európai részvénypiacban, az talán az, hogy nagyon utált. Tehát nagyon sok alapkezelő már kiszórta igazából a portfóliókból addig a szintig, ameddig megtehette. Ugye egészen egyszerűen kínai lassulás, az, hogy vámháborúk lesznek egy exportorientált régiónak, nyilván ez kedvezőtlen. Amiről szólt az elmúlt években a világinnováció, abban szintén kevésbé tudott talán részt venni Európa, tehát inkább a szabályozások azok, amik híressé tették mostanában sajnos a kontinenset, és kevésbé az, hogy dinamikusan, tényleg innovatíve tud fejlődni. És nyilván ez sajnos meglátszódik az árakban is, de amikor viszont már nagyon-nagyon utált valami, akkor azért nyilván figyeli az ember, hogy mikor lehet érdekes befektetés. És azzal a lakszámmal egyetértek, hogy igazi katalizátort erre nem látunk. Hosszabb távú befektetőknek, akik tényleg értékalapon fektetnek be, lehet, hogy érdekes lehet, de hogy mi azt szeretjük igazából, főleg akkor, ha ilyen ötletként jön be valami, tehát azt mondjuk, hogy egy globális részvénypiachoz képest ez bekerül, hogy ott legyen valami katalizátor is. Tehát azt látjuk, hogy most azért tényleg vannak olyan faktorok, amelyek megindíthatják a befektetőket hosszabb távon, és nagyon fontos, mert lehetséges, és most volt is talán egy kis európai felülteljesítés, erre számítottunk is a nagyobb utálat miatt, de hogy mennyire lesz tartós, ez egy nagyon nagy kérdés. És katalizátor hiányában nem tudjuk jelenleg azt mondani, hogy ez egy tartós felülteljesítés lesz, sokkal inkább egy ilyen technikai felpattanás vagy felülteljesítés az, aminek most ezt gondoljuk.
Műsorvezető: Világos, azért is közelítettem a hazai viszonyokhoz, mert ahogy az előző epizódban is felvázoltuk, azért itt lesz egy olyan befektetési sztori, sőt már van, elindult Magyarországon, ami gyakorlatilag a likviditásról szól, tehát nem feltétlenül egy nagy lehetőségről, hanem arról, hogy rengeteg pénz szabadul fel az inflációkövető lakossági állampapírokból, és ez a január 20-val, az első sorozatok kamatfizetésével megindult, és jönnek majd továbbiak, kamatot is fizetnek, lejáratok is lesznek, úgyhogy több ezer milliárd forint sorsa itt lebeg. Egész pontosan mekkora összeggel kell számolni, mielőtt belemegyünk itt azokba az esély latolgatásokba, hogy mégis mennyi, milyen piacokon mekkora összeg landolhat ebből?
Bozsogi Tamás: Elsősorban a prémium magyar állampapírok, ami itt az izgalmat keltik a piacon olyan értelemben, mert folyamatosan nagyon sok állampapír jár le, a lakossági sorozatokban is jár le folyamatosan több sorozatból többféle papír, de ugye a prémium állampapíroknál van ez a nagy változás az eddigi és az elkövetkező időszak kamata között. Ugye maga a piac az 7000 milliárdos évértéke 7000 milliárd forintnyi prémium állampapír halmozódott föl az előző években. Ugye ez a nagyon régóta népszerű termék volt. Amikor indult, akkor még magas felárat fizetett, utána a felárak elkezdtek csökkenni. Mindig az előző évi inflációhoz kötötten az első sorozata 4%-os felárról indult, most a legutolsó meg 0,25-össel. Ahogy az infláció egy időre eltűnt így a világból, meg Magyarországról, úgy ezeknek a népszerűsége csökkent. 2019-ben jött a MÁP Plusz helyette, majd amikor az infláció újra megjelent a rendszerben, akkor MÁP Pluszból azért nagyon sok ügyfél váltott prémium magyar állampapírra. Amit tudunk, hogy a kamatfizetések elkezdődtek már január 20-án, talán 20 sorozat van összesen. Az utolsó az július végén fizet kamatot, és ugye azzal lezárul az az időszak, amikor ténylegesen az összes már átfordult a 23. év helyett a 24. év alapján fizetendő kamatciklusa, és ugye efölött még van három darab lejárat februárban, márciusban, meg májusban, ott a lejáratoknál a tőkeösszeg az 5-600 milliárd forint, most nagyságrendileg biztosan, és ugye a kamatfizetések meg elérik az 1200-1300 milliárd forintot így az első félévre vonatkozóan. Tehát ez emiatt lett így egy érdekesebb esemény, hogy itt a kifizetett tőke és kamat összege nagy. Az egy másik kérdés, hogy egyébként ennek az esemény jellege így a mi szakmánkban az két ok miatt sem feltétlenül olyan extra. Az egyik az, hogy ugye privátbanki szektorról beszélünk, az ügyfeleknek van dedikált tanácsadója, a tanácsadótól elvárjuk mi is és az ügyfél is azt, hogy már jó előre tekintsék át a portfóliót a lejáratokról, előzetesen kezdjenek el gondolkodni, és természetesen akár a lejárt, vagy kamatot fizető, tehát akármilyen cash flow jellegű esemény van, illetve a portfolió egészére vonatkozóan is időről időre értékeljék át, hogy akkor annak a tartalma az összhangban van-e még az ügyfél elvárásaival, a likviditási szükségleteivel és bármilyen egyéb aspektussal, amit nekünk figyelembe kell venni. Tehát ilyen értelemben ez egy ilyen teljesen normál működés a mi oldalunkról, hogy ezeket figyeljük, kezeljük és ott vagyunk az ügyfél mellett támogató jelleggel, akár az értelmezésben, akár a befektetési javaslatokat illetően. A másik aspektusa, ami miatt ez kevésbé kellene, hogy egyébként szakmailag kevésbé kellene, hogy esemény legyen, hogy egyébként a papírok kamatozása az inflációhoz volt kötve, és jellemzően a mi ügyfélkörünk az vagyonkezelést szeretne, jellemzően már talán nem is a felhalmozás időszakában van, tehát ő a vagyonmegőrzést, meg annak a reálértéken tartását, esetleg reálértéken történő gyarapítását várja el tőlünk, hogy ez tartás vagy gyarapítás és gyarapításnak milyen mértéke, azt meg ugye a kockázatvállalás determinálja, de lényeg a lényeg, hogy volt egy magasabb inflációs időszak, amikor volt egy magasabb kamatozású termék, most meg van egy alacsonyabb inflációs időszak, és most ennek az egyébként alacsony kockázatú terméknek, meg ennek ezzel párhuzamosan leesett a hozampotenciálja vagy kamatfizetése, tehát a nap végén mégiscsak ott tartunk, hogy reálértéken tartás vagy kismértékű reálgyarapodás az, ami ezzel elérhető. És ugye azt is látjuk, hogy a kérdésedre is válaszoljak, hogy az ügyfelek pontosan eszerint szórnak a tekintetben, hogy igazából tőlünk mit várnak, vagy milyen elgondolásai vannak az újrabefektetést illetően, hogy vannak, aki konzervatív befektető, tehát kifejezetten keresi a fixhozamú kamatot fizető eszközöket alacsony kockázattal. Ugye itt a Pisti az előbb sokat beszélt a magasabb kockázatú eszközosztályokról, hogy ott mit várunk.
Műsorvezető: Igen.
Bozsogi Tamás: De egyébként akár a modellportfóliókban, akár az ügyfélportfóliókban ez sok esetben inkább a kisebb része annak a termékkörnek, amiben az ügyfeleink élnek, amit ajánlunk, tehát a modellportfólióban is jelentős részt tesz ki az, hogy a kamatozó eszközök, meg az alacsony kockázatú eszközökre is teszünk ajánlást. Nyilván ez szintén kockázatvállalás függvénye, hogy ez milyen súlyú a modell portfólióban, de mindegyik modell gyakorlatilag tartalmaz fix kamatozású eszközöket is, és az fogja determinálni itt a pénzáramot az újrabefektetés kapcsán, hogy egyébként az ügyfél az alacsonyabb kockázatvállaló, és ő továbbra is mondjuk fix kamatozású eszközöket keres, vagy esetleg ő magasabb kockázatvállaló, és mondjuk az előző időszakban pont azzal tudott hozzájárulni itt a PMÁP népszerűségéhez, hogy előre lehetett tudni, hogy egy-két évig ennek lesz egy nagyon magas nominális hozama, és őneki ez egybecsengett a hozam elvárásával, és ezért még különösebben kockázatot se kellett vállalni. Most ugye azt tudjuk, hogy.
Műsorvezető: Ők lehetnek azok kör, akik esetleg most majd magasabb kockázatú eszközök felé nézhetnek, mert nekik már megszokott ez a fajta befektetési attitűd, csakhogy olyan vonzó volt ez a 15-16%-os kamat, hogy az még annak is komoly hozam volt, aki nem tudom, részvénypiacokon edződött, főleg ugye magas inflációs környezetben nehéz is megverni ezt a hozamot.
Bozsogi Tamás: Ez ugye így van, és a '25-ös évre vonatkozóan még kevés tapasztalattal rendelkezünk, merthogy a kamatfizetések csak most kezdődtek. Viszont '24-ben azért hasonló folyamat lejátszódott, tehát tavaly is év elején hasonló százmilliárdos nagyságrendben azért volt tőke és kamatfizetés, és ott azért azt láttuk, hogy itt vált el az ügyfélviselkedés, hogy ő egyébként egyértelműen alacsony kockázatvállaló, és akkor természetesen az állampapírpiacon maradt, vagy kamatozó eszközökben, legalábbis inkább így mondom, meg vannak azok az ügyfelek, akik egyébként vállalnának kockázatot, és ő közülük is bőven landolt még az állampapírpiacon, de azért láttunk elmozdulást kockázatosabb eszközök irányába és devizában denominált eszközök irányába is.
Dinnyés István: Szerintem nagyon nem mindegy volt anno, hogy valaki terméken belül váltott, mert egy tök racionális döntés volt, hogy nem arról beszéltünk egyébként még állampapírokon belül sem, hogy 1-2% különbség van, hanem ugye óriási különbség volt, és teljesen úgymond kicsit ilyen Nobliner volt, hogy állampapírokon belül oda összpontosítod a prémium magyar állampapírokra a vagyonodat, és ahogyan mondtad is, de kockázatos eszközökből is ez volt a racionális lépés. De ugye most visszakerültünk kicsit abba az érába, ami korábban előtte volt, amikor nincs akkora differencia állampapírokon belül sem, és annak meg, aki alapvetően ki szeretne lépni ebből a körből, annak jelentős kockázatot kell vállalnia.
Bozsogi Tamás: És ugye emellé még az fontos, hogy az rendben van, hogy én kockázatot vállalok, vállalnék hosszú távon, mert magas hozamelvárásom van, de rövid távon ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy én ezt most meg is akarom lépni. Ugye most jelenleg főleg itt az amerikai elnökválasztás kapcsán, de egyébként is azért van bőven bizonytalanság így a világban. A piacok nagyon sokat emelkedtek, az értékeltségek itt az egy-két részpiacot leszámítva azért jellemzően nagyon magasak, tehát hogy ez óvatosságra is okot adhat, és azt látjuk az ügyfélkörben, és emiatt nem feltétlenül az lesz az első lépése bárkinek, hogy azonnal kockázatosabb eszközöket keres, hanem simán maradhat valamilyen időtávra, valamekkora része a portfóliójának, simán kerülhet a tőke meg a kamat újra állampapír irányba befektetése azoknál is, akik egyébként kifejezetten keresik a kockázatot.
Műsorvezető: Egy dolog a hajlandóság és egy másik.
Bozsogi Tamás: Egy dolog a hajlandóság és egy másik dolog a Momentum, és akkor arról nem is beszélve, hogy ezek a legutolsó sorozatoknál már értékesítési korlát bevezetésre került. Tehát hogyha valaki nagy tételben rendelkezik prémium magyar állampapírral, és már nem fogja tudni újra befektetni ugyanebben az eszközosztályban, legalábbis a mostani általunk ismert keretek között, viszont ugye azzal, hogy az inflációs pályában azért vannak felfelé mutató kockázatok. Ahogy a korábbi időszakban is az volt, hogy attraktívabb volt, volt, hogy kevésbé, aztán újra attraktív lett, ez ugyanúgy benne a pakliban.
Dinnyés István: Én még annyit fűznék ehhez hozzá, hogy a Tamás említette ugye, hogy modellportfolióban is szerepelnek ugyanúgy Fix kamatpapírok, és bár nem erről, ezt hangsúlyoztam ki, de nyilván ez így van. Stabil portfolió, vagy konzervatív portfolió, egy kiegyensúlyozott portfolió volt kifejezetten domináns ez a rész, és amit az előbb is utaltam, hogy szerintem most nincs tuti termék. Tehát, hogy ameddig az volt ezen a fronton az elmúlt években a teendőnk igazából, hogy prémium magyar állampapírt vegyünk és akkor hátradőljünk, addig most ez nem igaz, tehát itt is azt fogjuk egyébként javasolni, hogy hasonlóan a prémium ehhez a kétszámjegyű időszak előtti időszakhoz több terméket is tartsál, és nyilván itt a preferenciák azért nagyon fontosak, ha valakinek nagyobb likviditásigénye van, akkor nyilván olyan terméket kell tartani, ahol a visszaváltási költségek adott esetben nem túl magasak. Ha valaki ugyanúgy befektetné csak konzervatívabban, akkor meg igen, meg kell nézni, hogy most melyik kamattartalom tud a legtöbbet. De hogy még egyszer, amit Tamás mondott, nagyon-nagyon fontos, hogy még a vagyonméret is nagyon fontos. Tehát, hogy vannak ugye értékesítési korlátok, és ez miatt viszont, ha valakinek akkora a vagyona állampapírfronton, hogy esetleg nem tudna később visszaszállni mondjuk mondjuk prémium magyar állampapírba, akkor azt javasoljuk, igen, hogy figyelj, akkor ebben is tartsál, merthogy egész egyszer lehet, hogy a következő években ez megint ott lesz az attraktívabb termékek között. Nem biztos, de hogy még egyszer, tehát portfólió szinten kell most már itt is gondolkodnunk, nincs akkora differencia, hogy egyértelműen egy termék irányába ellépjünk.
Műsorvezető: De egyébként a fellelhető állampapír kínálat az annyira rettenetes hozamokat tud, hogy folyamatosan arról beszélünk, hogy esetleg nem nyújt alternatívát, és azon kell gondolkodni, hogy a kiáramló tőke hova jusson? Tehát hogyha veszünk egy kalkulált inflációt, meg egy arra rakódó reálhozamot, akkor ahhoz képest mi lesz elérhető. Mert nekem van egy olyan érzésem, hogy itt a legnagyobb zavart az okozza, hogy volt egy nagyon nagy hozam, és ez látványosan összemegy. Tehát nem feltétlenül lett ez nagyon rossz, hanem nagy a differencia.
Bozsogi Tamés: Igen, csak ugye reálértéken, meg valahol ugyanott fogunk tartani. Van az a torzítása az emberi agynak, hogy ugyanakkora a 2 százalékos reálhozamot, hogyha az nominálisan magasabbat jelent egy magasabb infláció mellett, akkor is így jobbnak értékelünk. Tehát hiába ugyanúgy 2%-os árhozamom volt a magas infláció mellett ezeken a papírokon, ami most ugyanúgy tud ennyi lenni, csakhogy azt mégis így a fejünkben egy picit másképp huzalozódott annak idején össze, és van egy ilyen torzítás, amit nyilván nekünk az a feladatunk, hogy szakmailag kezeljünk. Egyébként meg a kérdésedre visszatérve, tehát az alternatív fix kamatozású eszközöknek a hozama is összeesett, tehát hogy a fix kamatozású lakossági állampapírok, vagy a piaci, tehát bárki számára elérhető magyar állampapírok, vagy akár kicsit kijjebb nyitjuk, hogy egyéb állampapírok hozama is jóval alacsonyabb, mint az előző időszakban. Tehát ilyen értelemben ez ténylegesen a kockázatvállalás, a hozamigény, meg a piaci momentum fogja behatárolni, hogy akkor ezek a pénzek milyen irányba fognak mozogni. Tényleg nekünk ennyit kell ez a mandátumunk az ügyfeleink felé, hogy azt kontextusba helyezzük, értelmezzük, befektetési ajánlást teszünk, de ugye leszámítva a diszkrecionális portfóliókezelésben érintett ügyfeleket a nap végén az ügyfél dönt. És az ügyfélnek lehetnek olyan preferenciái, ami adott esetben bármilyen irányba szembemegy a szakmai javaslattal, merthogy egyszerűen ő attól alszik nyugodtabban, és az fontos, hogy ez nekünk meg az feladatunk, hogy elfogadjuk, hogy az ügyfél a nap végén azt szeretné, hogy ő nyugodtan aludjon.
Dinnyés István: Egyébként az lehetne talán a kérdés, hogy ez alatt az időszak alatt megváltoztak-e az ügyfélpreferenciák általánosan, és nagy valószínűséggel az a válasz erre, hogy nem. Tehát ahogy mondtad, megzavart. Nem is megzavarta, de ezek extrém magas kamatok voltak, de ahogy visszatérünk, normalizálódnak a dolgok, ugyanúgy mindenki realizálja, és saját preferenciának megfelelően keresi majd a lehetőségeket.
Műsorvezető: Ezeknek a pénzeknek az áramlása, ez ugye említette, hogy pár hónap június végéig lemegy az összes kifizetés, hogy ez hogy néz ki. Tehát ez ilyen Gauss-görbe szerűen valahol csúcsosodik, vagy ezek folyamatosan jönnek, tudunk-e sorozatokról, amiben nagyobb volumenű pénz van, és ugye az valamikor majd megjelenik.
Bozsogi Tamás: Hát egyrészt ugye ezeknek determinált a kamatfizetése, az a kibocsátás függvényében egyébként így koncentrált, tehát vannak ilyen koncentrált időszakok, februárban tán négy egymást követő napon lesznek a kamatfizetések, ami közül egy tőkelejárattal is egybeesik. Nem tudom, hogy véletlen-e, de hogy tényszerűen az első kettő, tehát január 20-i meg a 27-ei a mai statisztikák szerint a két legnagyobb állományú, így nem nálunk, hanem úgy a piacon összesen, tehát minden szolgáltatónál egybevéve a két legnagyobb állományú sorozat az, ami januárban fordul. Tehát ezeket tudjuk előre, hogy mikor lesznek ezek az időpontok, erre tudunk készülni. Itt a tanácsadó ügyfél is kap róla értesítést, de hogy maga a folyamat egyrészt már elindult, ugye január 20-án túl vagyunk, a másik oldalon meg az ügyfelek fejében, itt főleg a sajtóban ez nagy port vert, vagy hogy mondjam, nagy visszhangot kapott ez az egész téma, amit most csak erősítünk ezzel a horgászteljes zárójel bezárva, de hogy kell vele foglalkozni, merthogy az ügyfeleket foglalkoztatta. Volt is körülötte habverés, ha úgy tetszik, és hogy emiatt ez gyakorlatilag most már nem hetek, hanem hónapok óta zajlik a gondolkodás, hogy akkor hogyan legyen újra befektetve, főleg úgy, hogy a piacon mindenki éhezi ezt a pénzmennyiséget, ami most így fölszabadul a tőke meg kamatfizetésekkel, tehát tényleg az ingatlanos szektor, a hirdetésekből látjuk, hogy mindenki most ezt a pénzmennyiséget szeretné magánál tudni. Ebben persze nagyon erős a befektetési szakma, és innentől kezdve ugye ez most egyébként is jellemzően előre kalkulálunk az ügyfelekkel, tudjuk a nagy lejárataikat, készülünk arra, hogy hol kell esetleg a portfóliót igazítani, de most ez emiatt még korábban indult, és ilyen értelemben már valószínűleg a fejekben az első lejáratokra vonatkozó döntések meg is születtek.
Műsorvezető: Említetted a felkészültséget, meg azt, hogy ez jól ütemezhető, hát a kifizetések dátumai ismertek. Tehát nektek privátbanki oldalról ez mondhatni, hogy gördülékenyen fog menni, vagy azért a volumenek, amit mondtál, hogy azért februárban majd négy egymás után következő vagy követő napon is jönnek pénzek, kifizetések, azért ez megdolgoztatja a tanácsadókat.
Bozsogi Tamás: Ez megdolgoztatja, de az előző években is mindig így volt. Tehát itt most tényleg a médiahájp az, ami így eseménnyé teszi. Egyébként a tanácsadóknál ez bizonyos értelemben napi rutin, tehát hogy mint említettem, talán 2010 óta vannak ilyen papírok, és ezeknek mindig egy adott napon van a lejárata, és mivel népszerűek voltak a korábbi időszakban is azért elég kialakult a gyakorlat. Nekünk a háttértámogató rendszereink olyanok, hogy erre a tanácsadó értesítést kap, figyelünk rá, illetve azzal tudjuk ezt olajozottabbá tenni, hogy ténylegesen előre elkezdünk beszélgetni. Az ugye fontos, hogy egy adott napon érkezik meg a pénzösszeg, de a döntés az meg tud sokkal előbb is születni, és akkor ez már az adott napon nem jelent olyan terheltséget, de tényleg arról beszélnénk, hogy akkor mindenki aznap világosodik meg, hogy hány ügyfélnek van kamatfizetése, és akkor kezdjük el hívogatni az ügyfeleket, az biztos, hogy nem lenne elég egyszerű és menedzselhető, legalábbis nem a leghatékonyabb módon, vagy legoptimálisabban, de pont ezért próbálunk előre egyeztetni ezekről, hogy az már nagyon flottul tudjon menni a folyamat, amikor ténylegesen a pénzeszköz megjelenik a számlán.
Dinnyés István: Egyébként nyilvánvalóan ezentúl más kötvénybefektetéseink is vannak, akár nagyobb koncentrált pozícióval, tehát úgy koncentráltam, hogy a teljes állományba nézve nagyobb kitettségek is vannak akár vállalati kötvényekbe, devizás kötvényekbe, és ezekben ugyanúgy időről időre, amikor valamelyiket visszahívják, lejár, ugyanez a folyamat lezajlik, tehát lényegében erre rá is tűnik, amit a Tamás mondott, hogy mint ugye privátbank befektetési szolgáltató, egy olyan folyamat történik, ami egyébként egy ilyen mindennapos folyamat minden évben megtörténik, ügyfélpreferenciák vannak, nálunk pedig tanácsadási szolgáltatás, és ennek megfelelően mennek előre a dolgok.
Műsorvezető: Olyasmi látszik, mert én ilyen felmérésekkel találkoztam, hogy esetleg nagyobb érdeklődés mutatkozik devizás befektetések iránt? Tehát ez most ilyen forint versus euró vagy dollár kérdés.
Bozsogi Tamás: Arról tudunk beszélni, hogy ez tavaly hogy volt, azt már biztosan láttuk. Tavaly volt tolódás deviza irányba, még ha nem is feltétlenül jelentős, de ugye ahogy arról beszéltünk a stratégia kapcsán, és hogy most azért sokat gyengült a forint az euróval, dollárral szemben. Tehát, hogy ilyen értelemben ezt azért át kell gondolni a befektetőnek, hogy milyen árfolyam várakozása van, és ezt ennek mentén teszi meg. De ebbe ugyanúgy előfordulhatnak irracionális, már szakmailag nézve irracionális döntések, merthogy az egyéni preferenciák bejönnek.
Dinnyés István: Általánosan nem láttunk rettentően nagy elmozdulásokat egyébként az elmúlt évben, de általánosan az igaz, hogy privátbankban ugye deviza vonalán is nyilvánvalóan van diverzifikáció. Alapvetően ugye Európai Unió tagként euróra azt gondoljuk, hogy praktikus befektetés, ha valakinek van dollár ugye egyfajta ilyen világpénz, megint csak nem őrültség. Nyilván taktikailag van olyan időszak, amikor ezt érdemes alulsúlyozni, felülsúlyozni, de hogy igazából ez a lényeg, hogy itt is, amit mondtam, mi igazából nem ez a rövidtávú spekuláció útján-módján mozgunk, hanem vagyonépítésről van szó, és ebben egy ilyen normálisan megjelenik a devizadiverzifikáció is.
Bozsogi Tamás: És ugye az fontos, ezt régóta ajánljuk, tehát jellemzően van a portfólióban devizasúly, és az is jellemző, hogy egyébként általában a magyar jellegű kitettségeket, meg a kötvény jellegű kitettségeket és az alacsonyabb kockázatú kitettségeket tartják az ügyfelek forintban, merthogy nominálisan ez magasabb hozamot tudott az elmúlt viszonylag hosszú időszakban, mint a fejlettebb devizákról beszélünk, mert egzotikumok mindig voltak Törökországtól Dél-Afrikáig, amik vagy bejöttek vagy nem, de hogy jellemzően az alacsonyabb kockázatú eszközök vannak forintban, és egyébként mivel, hogy egyébként a befektetési univerzum is jóval szélesebb, hogyha kockázatos eszközökről, tőzsdei termékekről vagy befektetési alapokról beszélünk, akkor ott sokkal nagyobb a választék is devizában, főleg a tőkepiacokon, ezért a kockázatos eszközök azok meg inkább, ha van deviza igény, és van deviza diverzifikált csak a portfólióban, az jellemzően a kockázatos eszközökben jelenik meg. Ellenpélda van mindegyikre, de hogy a jellemző, hogyha egy ilyen átlagot kell mondani, amit nyilván nem lehet, de hogy átlagosan, vagy a mi portfóliószintünkön, nem az ügyfél portfóliószintjén, ott ezek az irányok láthatók.
Dinnyés István: Egyébként az ajánlási struktúránkban is ez valamilyen szinten dominál. Tehát nyilván van egyébként olyan ügyfelünk, akinek csak devizája van, mert mondjuk külföldön dolgozik vagy ilyesmi, és ennek megfelelően vannak teljesen devizás ajánlataink is, tehát portfólió szinten, de az, ahol vegyes, ott jellemzően igen, tehát az a rész, ami tényleg a stabilitást képviseli, azt jellemzően forintban kikutatjuk azoknak, akiknek nincs valami speciális igényük, mint ahogy mondtam, hogy csak devizában vagy ilyesmi.
Műsorvezető: Említetted, hogy ugye az ingatlanpiac is, meg még számos más részpiac, műtárgypiac is nagy érdeklődéssel várja ezeket a kifizetéseket, amiről beszélünk, ami az állampapírpiacról felszabadul és keresi az útját a befektetési palettán. Erről mit lehet mondani ti a privátbanki oldalról, hogy tudjátok azt segíteni? Nyilván felmerülhet ügyfélkörben is ilyesfajta igény, hogy akár a diverzifikáltságát növelendő bármilyen más okból ingatlant vagy műkincset szeretne vásárolni a felszabaduló pénzből a befektető.
Bozsogi Tamás: Ez így alapvetően a mi klasszikus működésünkben, ahol likvid eszközöket menedzselünk befektetési céllal ez egy picit kívül van, de az ügyfelek érdeklődését látjuk, ezzel kapcsolatosan valamennyire ennek a kontextusba helyezésével tudunk segíteni, mint ahogy a Gergő is az ingatlanpiacról azért szokott lenni vélemény, amit el is mondott az előző epizódban. Itt igazából szerintem nekünk az a fontos, hogyha ilyen igény megjelenik az ügyféllel, és akkor a mindenféle döntéshozatalban ő tényleg odáig jut el, hogy ezeket meg szeretné valósítani akár ingatlan, akár műkincsirányba, akkor ebben tudunk neki segíteni. Tehát, hogy vannak partnereink, OTP-ökoszisztémán belül az ingatlan vonatkozásában vannak aktív szereplők, és hát ami még esetleg érdekes lehet, hogy ugye van, aki ezt nem feltétlenül a teljes tőkéjének az átsúlyozásával szeretné megvalósítani mondjuk az ingatlanprojektjét, tehát kifejezetten a privátbanki ügyfélkörnek vannak speciális kedvezményeink, ha mondjuk ingatlanfinanszírozó hitelügyletre lenne szükség, tehát mi ebben tudunk segíteni. A műkincsoldalon persze vannak partnereink, aki meg ugye az eligazodásban tud támogatást nyújtani, hogy ha ez a döntés már megszületett, és nincs meg mondjuk az a mély szakmai megértés annak kapcsán, hogy a műkincspiacon miben érdemes, vagy mibe nem érdemes, vagy hol vannak a buktatókés lehetőségek, akkor ebbe a tájékozódásba tudunk partnereken keresztül segítséget nyújtani.
Műsorvezető: Világos. Akkor egy picit foglaljuk össze azokat a témákat, amiről beszélgettünk, hogy elindítottunk egy távolabbi globális befektetési környezetről, beszéltünk modellportfólióról, és hát az egyik kulcstéma volt ez a felszabaduló, a befektetési piacon megjelenő összeg?
Dinnyés István: Hát alapvetően összefoglalásként ugye azt tudnám mondani, amivel kezdtem, hogy nyilván ilyen termékajánlat tőkepiaci szempontból, tehát hogy ha pusztán a gazdaságot nézem, nem tűnik olyan rossznak, nem tűnnek rossznak a kilátások, de hogy alapvetően arra számítanánk, hogy nagy lesz a volatilitás, egyrészről azért, mert ugye sok a bizonytalanság, ilyen elnöki fronton az USA-ban, hogy pontosan mi fog megvalósulni azokból a kampánymondásokból, amelyeket hallhattunk. Másrészről továbbra is azért vannak kockázatok, magas a kamatkörnyezet, nem tudjuk, hogy a lassulási kockázat esetleg visszatér-e később, tehát hogy alapvetően arra számítanánk, hogy egy aktív időszak elé nézünk a piacokon, és ennek megfelelően egyébként szerintem lehetőségek is vannak, meg lesznek az idei évben befektetői oldalon.
Bozsogi Tamás: Ugye a mi szerződésünk az ügyfeleinkkel arra vonatkozik, hogy folyamatos szakmai támogatást és befektetési tanácsadást adjunk nekik. Teljesen mindegy, hogy milyen környezetről legyen szó éppen, vagy mi éppen a hangzatos termék, vagy momentum a piacon. Nagyon sok elemzőház használja, úgyhogy hát én is így elkezdem majd, bár nem szeretem a szót, és egy picit Magyarországon lejáratódott, de hogy ilyen reziliens portfóliókat alakítsunk ki. Ugye ez a magyar nyelv szabályai szerint legalábbis valamilyen rugalmasan ellenálló tulajdonságot feltételez a portfolióknál, ami így a befektetés szakmára lefordítva azt jelenti, hogy a kockázatvállalási preferenciákat szem előtt tartva valahogy ezt a kockázathozamarányt jól menedzseljük az ügyfélportfólióba. Ugye itt nagyon sokat érintettük itt a lakossági állampapírokat, de hogy azért a mi ügyfélkörünk vagyoneloszlásában, meg egyébként a teljes piacon is ez egy nagyon fontos szereplője a befektetési portfólióknak, az is marad, de hogy mégiscsak egy nem elhanyagolható, de egy kisebbségi súlyt képvisel.
Műsorvezető: Hát köszönöm szépen a beszélgetést, a hallgatóknak a figyelmet. A beszélgetőpartnereim Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője, Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője, én pedig a beszélgetés moderátora voltam Gede Balázs, a viszonthallásra.
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek