Korrekció vagy medvepiac kezdete látható az amerikai tőzsdéken?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Az amerikai tőzsdék letörölték az év eleji emelkedéseiket és mínuszba fordultak, eközben az európai piacok kitörtek felfelé.
Meddig maradhat fent ez a divergencia? Állandósult vagy ideiglenes változás tanúi leszünk? Erről beszélgetett Kopányi Szabolcs, OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője és Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója Gede Balázzsal, a Millásreggeli gazdasági újságírójával. A felvételt 2025. március 19-én rögzítettük.
Műsorvezető: Köszöntöm az OTP Global Markets Podcast legújabb epizódjának hallgatóit. Arról fogunk beszélgetni, hogy láthatóan elindult egy, és majd ezt is tisztázzuk, korrekció vagy egy medvepiaci esés az amerikai piacon, elég furcsa jelenség, Amerika esik, más piacok emelkednek. Megnézzük ennek az okait, megvizsgáljuk a mértékét, azt, hogy hol állhat meg, esetleg hol jöhet fordulat, kicsit a lélektanát megvizsgáljuk ennek a piaci korrekciónak.
A beszélgetőpartnereim Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője és Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója lesz. Én Gede Balázs vagyok. Szervusztok!
Kopányi Szabolcs: Szervusztok!
Sághy Balázs: Sziasztok!
Műsorvezető: Szabolcs! Ez egy furcsa helyzet, legalábbis az én emlékezetemben nem találtam hasonlót, amikor az, hogy Amerika eltér a többi piachoz és más pályán mozog, olyat láttunk, hogy fölfelé ment, emelkedett, és mondjuk esetleg mások nem voltak abban az állapotban, más piacok nem emelkedő pályán voltak, most viszont olyat, hogy Amerika masszívan esik, és közben Európában is elég jó teljesítményeket látni, sőt csúcsokat akár a DAX-ban. De még Kína is jól muzsikál. Ez azért elég ritka.
Kopányi Szabolcs: Hát ritkának a közelmúltból ritka, de miért lepődünk meg ezen? Tehát hogyha az rendben volt, hogy Amerika emelkedik, a többi piac meg esik, akkor valahogy ennek a korrekciója is azt gondolom, hogy egy normális jelenség, és nem feltétlenül jelent problémát. Arról nem beszélve, hogy különféle piacokat, ha nézünk, akkor ezek különféle fázisokban is lehetnek. Most Amerikában is, amit most látunk, mondjuk az idei évben egy 5-10 százalékos esést, attól függően, hogy milyen indexeket nézünk, emögött azért nyilván vannak olyan szegmensek, amiket masszívan ledaráltak, vannak olyan szegmensek, akik akár növekednek, tehát nehéz azt mondani, hogy egy piac összességében mit csinál, és ha hozzátesszük azt, hogy Amerika mondjuk egy 10-15 éves időtávon annyira felülteljesítette a világ többi részét, amire korábban nem volt példa. Itt chartokat nem tudunk a podcastban mutatni, de gyakorlatilag ez az Amerika vs. a világ többi része grafikon, ez kiszúrt a papírról, és lemászott onnan, tehát itt, amit látunk, ezen a charton még igazából egy zajnak tekinthető ez a pár százalékpontos különbség egyszerűen annyira elszaladt Amerika a világ többi részéhez képest. Tehát szokatlan az elmúlt közelmúltbeli tapasztalatok alapján, de meglepőnek azért nem mondanám.
Műsorvezető: Ugye a fordulat, bocsánat, Balázs?
Sághy Balázs: Igen, tehát nagyon hozzászoktunk ahhoz, hogy amerikai részvénypiac az csak emelkedni tud.
Műsorvezető: Igen.
Sághy Balázs: Másra nem is nagyon lehet számítani. Tegnap emelkedett, ma felkelt a befektető, és megvette a részvényeket, ugyanúgy, ahogy az előző nap is, vagy még rávett a korábbi pozícióira, és ez működött nagyon-nagyon sokáig, nagyon könnyű volt jó befektetőnek tűnni eddig. Ennek most úgy tűnik, hogy vége van, legalábbis időszakosan. A nagy kérdés az, hogy időszakosan-e, rövid időszakosan-e, vagy egy hosszabb időszakra lehet ilyesmi korrekcióra számítani, mint amit láthattunk november óta.
Műsorvezető: Igen, ugye ennek próbálunk majd utánajárni. A fordulat elég gyorsan jött. Egy darabig nem volt semmi gond Amerikával, sőt ugye hát a Trump Rally néven elhíresült emelkedés, ugye onnantól, hogy megnőttek az esélyei arra, hogy ő lesz az elnök, onnantól megnyerte az elnökválasztást, egy ilyen nagy reményekkel fűtött emelkedés volt, és akkor elkezdett valójában intézkedni, tulajdonképpen ez ott fordult meg, ez a szentiment.
Kopányi Szabolcs: Hát érdekes, igen, mert nekem végig az volt az érzésem itt a Trump 2 várakozások kapcsán, hogy az egész piac igazából ezt a Trump 1 forgatókönyvet akarta újrajátszani, és Trump 1 az valódi meglepetés volt, tehát ott a választási győzelem után jött a nagy mozgás a részvénypiacokon, a kötvénypiacokon és akár a devizapiacokon. Jelen esetben pedig azt láttuk, hogy már a várakozások alapján, amikor Trump-győzelem valószínűnek tűnt a piacokon, erre mindenféle proxy-t nézett a piac. Ezeket a mozgásokat a piac elkezdte megelőlegezni. Tehát igazából nem az történt szerintem, hogy ugyanaz a dinamika játszódott le, hanem igazából már megelőlegezte a piac a Trump megválasztása előtt ezeket, és nyilván emögött utána nem volt egy folytatás, hanem ezek a folyamatok fordultak vissza azok után is, hogy amikor még a választási győzelem bejött, akkor még volt egy ilyen utolsó csúcsdöntés nagyon sok ilyen termékben, ugye akár a nem tudom, kriptokba, Tesla részvényei, satöbbi, satöbbi.
Műsorvezető: Iskolapéldája ennek az egész piaci mechanizmusnak.
Kopányi Szabolcs: Igen, és hát azóta lehetett egy jó nagyot esni azokról a szintekről, igen.
Sághy Balázs: Igen, tehát mindenki megvette azt, hogy Amerika nagyszerű, és Trump alatt még nagyszerűbb lesz. Ez a kiválóság, amerikai kiválóság ez folytatódni fog, deregulációval, amerikai érdekek prioritizálásával csak fölfelé mehetnek mindenféle amerikai piacok, részvénypiacok, de a Bitcoin is egyébként ide érthető, tehát folytatódhat ez a kockázatos eszköz rally, amihez annyira hozzászokott a világ. Hát a valóság nem ez volt.
Műsorvezető: Most már a Dow Jones is beállt a sorba, ugye ott az egy darabig a három figyelt index közül felülteljesítő volt, a legnagyobb mértékben a tech-szektort, a nehezdeket ütötték meg, a technológiai papírokat tömörítő indexet. Az miért kapott hangsúlyosabb szerepet? Az ment jobban előre, ugye, amint említette, hogy alapvetően az egész amerikai piac túlnőtte a globális részvénypiacokat. Ezen belül a technológia még jobban felkapott volt, és értelemszerűen akkor ő kaphatja a legnagyobb pofonokat lefelé is, vagy mi ez a szétválás vajon?
Kopányi Szabolcs: Inkább az utóbbi, tehát azért alapvetően azt láttuk, hogy minél nagyobb a lufi, amit fújnak, annál nagyobb lehet a pofára esés azért ezt több eszköznél ugye látni lehetett, és itt is az volt, hogy ahol a legnagyobb lufit fújták, ez lehetett az AI-lufi, ez lehetett ez a Magnificient Seven, lehetett a Tesla, ha egy részvényt kiemelünk, ahol elképesztő várakozások épültek az árfolyamba, és nyilván egy idő után bekopogtat a valóság, és ebben láttuk a lufinak a leeresztését, és nyilván az indexek azok mindig egy kompozit mutatók, és mindig igazából az index driverek, index tagoknak a vizsgálata az már azért előre tudja vetíteni, hogy mi jöhet az indexben is. És hát ezt láttuk, hogy itt azért egy-egy szektort azért nagyon szétpüföltek, tehát a technológiai szektor, a félvezetők, az AI related dolgok, azokat nagyon megütötték, és nyilván ez az esés előbb-utóbb az indexek szintjén is megjelent, viszont minél kevésbé voltak ezek a szektorok súlyozva az indexben, nyilván ott az index vagy késve, vagy relatíve jobban tudod teljesíteni. Tehát ezt láttuk igazából, és hát sajnos azt is látni kell, hogy ami fölfele öröm volt, az lefele sajnos az örömnek a fordítottja a bánat, mert ugyanez a módszer működött fölfele is, tehát amikor a Teslát beválasztották az S&P-be és a legnagyobb inclusion volt valaha, akkor nyilván az összes passzív tracker is utána elkezdett még Teslát venni és még flow, még flow, még flow, és hát azt tudjuk, hogy a pénzügyi piacokon igazából a flow az, ami hajtja az árfolyamokat, tehát az összes többi, a narratíva, meg a mindenféle gondolkodás, az csak utólag kerül rá. Ami igazából hat és működik, az mindig a flow. És ezt láttuk, hogy ez a flow ez fölfele is működik, és hát az a helyzet, hogy könnyen lehet, hogy ez a flow ez most fordult. És igazából ez szerintem a fő kérdés, mert lehet mindenféle technikai szinteken nézegetni, hogy itt most talán jó beszállni, vagy nem jó beszállni, de ha ez a flow ez megfordult, és ez szerintem a fő kérdés itt a piaci szereplőknek, akkor bizony könnyen lehet, hogy ez nem egy pár hónapos jelenség lesz, hanem akár több éves vagy akár évtizedes jelenség is lehet. Nézzük azt meg, hogy tényleg Amerika mondjuk 10-15 éve teljesítette fölül Európát, és ez idő alatt azt is látni kell, hogy Amerikának a nettó befektetési pozíciója az drasztikusan elromlott, tehát a külföldnek sokkal több követelése van Amerikával szemben, mint amerikai szereplőknek a világ többi részével szemben. Tehát erre ha nézünk adatot, akkor azt látjuk, hogy több mint 20 ezer milliárd dollár eszközt tartanak nettó értelemben a külföldiek Amerikában. Nyilván az elmúlt 15 évben, ahogy odaáramlott a pénz, ez vitte föl a részvényárfolyamokat, ez okozta azt, amit a charton úgy látunk, hogy wow, csak hogyha ez elkezd megfordulni, akkor benne van a potenciál mindenféleképpen, hogy ez sokáig tart, és újabb ciklus indul egy hosszabb trend, ami bizonyos szinteken meg nevezetes, nem tudom, Fibonacci-vonalakon lehet, hogy elgondolkodik egy kicsit, de valószínű, hogy azért van benne.
Műsorvezető: Folytatja az útját.
Kopányi Szabolcs: Van benne folytatás, igen.
Műsorvezető: Mindjárt ezt a flow kérdést megnézzük, hogy ennyi idő alatt egyáltalán tudunk-e valamiféle támpontot kapni arra vonatkozóan, hogy ez most tényleg rövid korrekció vagy hosszú korrekció, de még egy kérdés arról, itt az indexek egyedi teljesítményéről, hogy itt az esésben, minthogyha lett volna egy ilyen rotáció is, hogy először a nagyon vehemensen eső technológiai papírokból még azt gondolták, hogy oké, abból kiszállunk, akkor menjünk egy kicsit biztonságosabb, hagyományosabb iparágakba, ugye ez talán mutathatta a Dow Jonesnak a felülteljesítése.
Sághy Balázs : Igen, igen, tehát kiszélesedett a történet. A technológiai cégek kevésbé voltak népszerűek, viszont például a pénzügyi szektor részvényei elképesztően jól teljesítettek amerikai pénzügyi szektor is idén. Tehát ez egy piaci kiszélesedésnek tekinthető. Egyébként ez egy egészséges folyamat, mert az indexekben most már év végére, legalábbis 24 végére elképesztő nagy súllyal szerepeltek már a technológiai vállalatok. Az indexek mozgása nagyon-nagyon erősen, minden korábbinál jobban korrelálta Magnification Seven a hét nagy technológiai, amerikai technológiai vállalat részvényének teljesítményével, mozgásával. Ebben indult meg legelőször egy korrekció, tehát nem egyből Amerikától fordult el mindenki. Ezekkel a cégekkel kapcsolatban, nagy technológiai cégekkel kapcsolatban csökkent az optimizmus. Nagyon sok minden van Amerikában, ami miatt optimistának lehet lenni. A technológiai cégeken túl nézve is, hát ezt elkezdték észrevenni a befektetők, de nem csak ezt, hanem Európát is, és a világ többi részét is elkezdték észrevenni a befektetők. Ez egy általános piaci befektetői szemlélet kiszélesedésnek tekinthető igazából.
Műsorvezető: Hogyha vizsgáljuk ezt a korrekciós jelenséget. Azt gondolom, hogy elég kevés idő telt el ahhoz, hogy te is mondtad, Szabolcs, hogy bizonytalan még az, hogy ezt kijelenthetjük, hogy mi történik, és hogy állást tudjunk foglalni. Sőt, Jerome Powell, akit a hallgatóknak mondjuk el, hogy ma lesz Fed-döntés, tehát azt most nem tudjuk beépíteni, hogy mit fog elmondani a gazdaságról, de korábban nyilatkozott, hogy neki is több adatra van szüksége, de nem fog kapkodni a Fed, a lazítással, könnyítéssel több adatra van szüksége, várjuk még meg ezeket a trumpi intézkedéseket is, tehát még a jegybank is bizonytalankodik, akkor a piaci szereplőkben mekkora lehet a bizonytalanság. Ez mikor, milyen ponton, vagy tudunk-e olyan mérföldkövet kijelölni, vagy olyan momentumot, amikor már inkább afelé billen, hogy itt bizony egy hosszabb korrekcióra kell berendezkedni, mintsem egy ilyen látványos esés, vagy egy kis árfolyammegingásra?
Kopányi Szabolcs: Hát biztosat nem fogunk látni, és azt kell, hogy mondjam, hogy igazából tök mindegy, hogy mit mond a Powell, és nyilván a piac mindig várja a következő jegybanki döntést.
Műsorvezető: Bocsáss meg, annyira tök mindegy, hogy amikor ezt mondta, azt hiszem két napra sikerült egy kicsit ezt elkezdeni az optimizmust belehelni a befektetésbe.
Kopányi Szabolcs: Ezek az ilyen trendek szempontjából tényleg teljesen mindegy, hogy mit mond. És az a helyzet, hogy adatokat is lehet nézni, nyilván egy fed, az mindig megnézi, hogy hú, mi lehet a következő infláció, mi lesz a következő NFP, stb, stb. Mindig lehet a következő adatra várni, de biztosat ebben soha nem fogunk tudni, és szerintem, amit ilyenkor érdemes egy kicsit elővenni, hogy mégis hol vagyunk, egy pár lépést hátralépni, hogy milyen állapotba, és ez mondjuk tavaly év végén ez nagyon látványos volt, és sok, akár ügyféllel is beszéltünk ennek kapcsán, hogy ugye az amerikai piac értékeltsége az egyszerre volt historikusan drága, tehát egy magas értékeltség volt. A piac maga nagyon koncentrált volt, amit ugye Balázs említett, hogy nemcsak a Magnificient Sevennek volt nagy a súlya, hanem mondjuk az összes, tehát mondjuk az S&P 500-on belül is mondjuk a 10 vezető részvénynek a súlya az ilyen közel egyharmadhoz közelített, ami korábban soha nem fordult elő. Tehát egy drága piac volt, nagyon koncentrált piac volt, és egy pozicionáltságban az, hogy mennyire túlpozicionált, az ugye utólag derül ki mindig, de egy erősen pozicionált piac volt, és ezt meg lehet nézni akár úgy, hogy historikusan megnézik, hogy mondjuk a különféle piaci szereplőknek ez lehet amerikai lakosság, lehet professzionális befektetők, lehet külföldi szereplők, satöbbi, satöbbi, mennyi amerikai részvényt tartanak. És ezek az adatok azt mutatták, hogy nagyon sokat. És ez a külföldi pozíciója is, ugye befektetési pozíciója Amerikának, ez is azt mutatja, hogy hát a külföld is a feje búbjáig van amerikai riskkel. Nyilván még a 2010-es európai válságnál, amikor attól parázott mindenki, hogy Görögország csődbe megy. Ugye hát európai gazda kontinens egy csomó tőke áramlott át Amerikába, akkor úgy gondolták, akkor kezdte el úgy gondolni igazából a piac, hogy Európában a fű se fog nőni, menjünk inkább Amerikába. És nyilván ahogy odament a tőke, kellett valamit venni, ez generálta a flow-t, az ugye vitte magával a dollárt, és vitte magával az amerikai részvényeket és részvényindexeket fölfele. Tehát itt erről van szó, hogy ez a tőke, amikor kiáramlott mondjuk a világ többi részéből és beáramlott Amerikába, ez állította elő ezeket az értékeltségi szinteket, pozicionáltsági szinteket, stb. És most, ha van egy fordulat, és ugye ezt mindig nehéz megmondani, hogy utólag fogjuk látni, hogy van fordulat, vagy nincs, de az, hogy az esélye ennek nagyon nagy volt, hogy azért valamikor be fog következni, és nem fog tudni tovább nőni ezek az extrémitások összességében nem fognak tudni nagyon sokáig nőni, az szerintem azért várható volt. És ez az, ami ilyenkor persze mindig meglepődik a piacon, hogy wow, hát ha ilyen is van, hogy tényleg Amerika eshet, de semmi másról nincs szó, mint hogy egyszerűen most már nincs marginális új vevő, aki ezeket a lendkerekeket abba az irányba forgatná, hanem most a másik irányba forog a lendkerék.
Sághy Balázs: Igen, én ezzel teljesen egyetértek. Azért Európában nagyon sok strukturális negatívum van, intézményi korlátai annak, hogy igazából beruházások meg tudjanak valósulni a befektetők pénze a megfelelő helyre kerüljön.
Műsorvezető: Mario Draghi elég jól összeszedte a jelentésében, azt hiszem, ami a versenyképesség és egyéb problémákat.
Sághy Balázs: Igen, igen, talán ez a legjobb összegzése a problémáknak belülről látva ráadásul. Amerikának nagyon sok előnye van a tőkepiacok tekintetében. Európának is egyébként érdemes ilyen irányba elmozdulni, amilyen irányba az amerikai tőkepiac, tehát a tőkealokáció hatékonyságának növelése irányába. Hogyha ez irányba sikerül elmozdulni, tartósan lehet sokkal nagyobb fantázia az európai tőkepiacban, európai részvényekben. Úgyhogy itt egyébként ebből a példából, amit Amerikában láthattunk, aminek Amerika ezt az elmúlt 15 éves tőkepiaci sikerét köszönheti. Tanulhatunk mi is Európában, és megelőzhetjük azt, hogy még egyszer csak Amerikában koncentrálódjon szinte az összes új befektetés.
Műsorvezető: Ilyen szempontból lehet, hogy még lesz köszönnivalónk a Trump-adminisztrációnak, mert úgy látszik, hogy Európa elég gyorsan kezdi lereagálni ezeket a folyamatokat. Ugye most éppen arról beszélünk, hogy a költségvetési plafont elengedje a német költségvetés arról, hogy hadiberuházásokat, vagy védelmi beruházásokat eszközölnek. Itt a Draghi-jelenség, amibe a termelékenységi beruházások, azok javítása lehet a cél. Tehát ez, amit említettél Szabolcs, ez a flow irányváltozás, ez akár ezt is segítheti, hogy van miért visszajönni Európába, és van miért eljönni Amerikából.
Kopányi Szabolcs: Hát igen, ez eléggé úgy tűnik, hogy egy game changer, ez az európai reakció, és igaz ezt azért nagy mértékben Trump idézte elő. Tehát itt volt egy felismerés, tehát a Draghi-jelentés is ezt jól példázza, hogy ezt Európa tudta, de nem lépte meg. Mert Európa sok mindent tudott, azért okos emberek ülnek ott is a döntéshozói pozíciókban, csak egész egyszerűen amíg nem volt kényszer, addig nem tették meg a lépéseket. És azt látjuk, hogy Európa azért alapvetően úgy működik, hogy mindig valamilyen krízis hatására tesz meg olyan szükséges lépéseket, ami a hosszú távú fejlődés irányába vannak, vagy abba mutatnak, és hát ez volt, ilyen volt a görög válság is, a Draghinak a Whatever it Takes, most ez fiskális értelemben a Merznek mondják ezt a fiskális Whatever is Takes. Tehát, hogy kell valami krízis, amire.
Műsorvezető: Bocsáss meg, az orosz-ukrán háborúban az energiafüggőségen való javítás, a helyzet javítása, tulajdonképpen ez is egy ilyesmi.
Kopányi Szabolcs: Hát részben igen, hogy ez mennyire működik, vagy nem olyan szempontból, hogy azért itt sok, erre lehet pro és kontra érveket is felhozni, hogy ez most mennyire működött, vagy mennyire nem, de egy dolog biztos, hogy a külső kényszer hatására jó irányba mozdul el Európa, és hát viccesen azt is lehet mondani, hogy amit ugye Trump elért, az a Make Europe Great Again, és az európai befektetési könyvet azt újra lehet írni, és amit az elején kérdeztél, hogy hogy lehet, hogy Európa emelkedik? Hát úgy, hogy ugye tényleg szinte a kutya se nézett Európára nagyon sokáig, és egy nagyon alultulajdonolt piacról van szó. Hát az mennyire drága vagy nem drága, mert nyilván sokszor a historikus mintákat nézzük végig, de ha összehasonlítjuk Amerikával az értékeltséget, akkor azért bőven kijelenthető, hogy Európa ugye olcsóbb értékeltségi szinteken forog, mint Amerika, és azt is látni kell, hogy pont ha ez a lendkerék, ez a flow megfordul, akkor ez simán, tehát a tőke valahova menni fog, és egyébként szerintem egy nagyon jó analógia erre az egészre, ha megnézzük a Dotcom-lufit, és ha csak Amerikán belül maradva, ha valaki a Dotcom-lufinak a legtetején vett mondjuk amerikai small capet, akkor egy pár hónapig lehet, hogy mínuszban volt, de utána töretlen emelkedést látok, és amíg a NASDAQ esett 90 százalékot nagyságrendileg, az alatt a small cap brutális hozamokat realizált és többszörözni tudott. Tehát önmagában az, hogy a vezetőnek tekintett piac esik, az nem fogja gátolni Európának az emelkedését, mert majd azt a flow eldönti, hogy hova megy, és azt is látjuk, hogy egy alultulajdonolt piac esetén ennek bőven van tere, főleg, hogyha a fundamentumok is megváltoznak. És ugye nyilván először a piac ezt lereagálja és megkezdődik az emelkedés, és amint már megy az emelkedés, akkor megszületik a narratíva. Ezt látjuk, hogy ugye olvasni sok helyen, hogy Európa most már nem egy value trap. Nyilván fele ekkora értékeltségen az volt, most már nem az, tehát ugye nem az számít, hogy mik az abszolút szintek, hanem az, hogy mi a narratíva, és ezt meg utólag ragasztjuk rá a folyamatokra.
Műsorvezető: Deviza tekintetében, hogyha azokat is megnézzük, ugye most az látszik, hogy van valószínűleg ennek okán is egy euróerősödés, dollárgyengülés, ez is trendszerűvé válhat, vagy egyelőre még ezt is korai lehet kijelenteni?
Kopányi Szabolcs: Szerintem abszolút trendszerűvé válhat, és a pénzügyi piacokon azért nagyon sok minden összefügg nagyon sok mindennel, és nyilván ezek a folyamatok együtt vezettek, ez az amerikai elsőbbségnek a növekedése mind a részvénypiacokon, mind a devizapiacokon igazából ez egy önmegerősítő folyamat volt. Ezért joggal lehet azt feltételezni, hogyha itt megfordul ez a flow, akkor bizony ez a devizapiacokon is érezhető lesz. Egyébként pont, amiről beszéltünk, ez a 2010-es évek elején, amikor Európából nagyon nagy mennyiségű tőke áramlott át Amerikába, az olyan nagyságrendileg 1,35-ös euró dollár mellett történt. Tehát aki, nyilván ez egy átlagos szám, de azt azért jelzi, hogy aki ott európaiként vert amerikai részvényt, az azóta ugye szénné kereste magát a devizán is, plusz az alapterméken is. Most nyilván ezek a folyamatok akkor tudnak adott esetben felerősödni, hogyha már lesz olyan, akinek ez fáj, és ezért gondolom, hogy ebben abszolút benne van az a potenciál, hogy egy hosszú távú trenddé válok. Amúgy is a devizapiacokon főleg eurodollárban azért több éves trendek szoktak lenni, tehát nem arról van szó, hogy két hónap alatt történik valami. Ilyet is be lehet ide hozni. Tavaly nyáron volt az a hirtelen ilyen erősödés, akkor mindenki azt gondolta, hogy most már mindent unwindoltak. Nyilván, ami 30 évig épül föl, azt nem lehet két-három hét alatt leépíteni. Tehát ezek olyan trendek, amik hogyha egyszer megindulnak, akkor valószínű egy ideig menni fognak.
Műsorvezető: Világos.
Sághy Balázs: Igen, hát nagyon számít az időzítés. És ugye ezzel kezdtük a beszélgetést, hogy a korrekció mennyi ideig fog tartani. Bear marketet láthattunk, ami akár évekig eltart, vagy ez egy néhány hónapos történet. Azért a devizapiac a világ leghatékonyabb piaca információs hatékonyságban nagyon gyorsan reagál mindenre. És hát a politikai faktorok, politikai geopolitikai faktorok nagyon-nagyon meghatározva. Ez mind nagypolitika, nevezzük nagypolitikák, mind gazdaságpolitika területére igaz. És hát Szabolcs említette azt, hogy Powell mit mond, meg hogy döntenek egy kamatdöntő ülés alkalmával akár Amerikában, akár az európai központiak, akárhol, annak ritkán van nagyon nagy jelentősége. Itt ugye trendek tudnak kialakulni. Ritkán, de egyébként van, amikor nagy jelentőségű politikai esemény, akár gazdaságpolitikai, akár aktuálpolitikai, geopolitikai esemény van. Hát ilyenekből manapság nagyon-nagyon sokat látunk, amik ritkának mondhatók. Egy háború kirobbanása, békekötés. Ezek szignifikáns események, amik új trendet indíthatnak el. Ezért nagyon-nagyon nehéz ez a mostani piac, előre jelezni a mostani piaci jövőt, hogy melyik eszközosztály milyen irányba fog haladni, mert Trump például egy kifejezetten volatilis intézkedésekkel teli időszakot tudhat maga mögött, mostani elnökké választása óta is. Könnyen lehet, hogy amiről most beszélünk, az holnap egy teljesen új irányt kap, mert Donald Trump úgy ébredt föl, hogy vámokat vet ki egy olyan szektora, amivel eddig nem számoltunk, senki se gondolt rá. És igen, tehát ezek a.
Műsorvezető: Engedékenyebb lesz valamikor, amikor már azt látja, hogy úgy megsuhogtatta a fejszéjét, hogy már szétaprított maga körül mindent, vagy a gazdaságban, ugye olyan visszahatások, vagy viszontvámok, vagy nem tudom én mi válthatja ki, de akár az is előfordulhat, hogy előbb-utóbb az enyhülés irányába mozdul el. Tehát ez a kiszámíthatatlanság lényege.
Sághy Balázs: Igen, igen, leegyszerűsítve megnőtt a bizonytalanság.
Műsorvezető: Igen.
Kopányi Szabolcs: Igen, csak sokan mondják évként, hogy ez csak tárgyalási technika, és a végén úgyis megegyezés lesz, úgyhogy áh, nem kell itt aggódni, és nekem erről mindig az jut eszembe, hogyha mész kétszázzal az autópályán, és úgy megrángatod a kormányt, hogy na csak vicc volt. Én nem akartam karambolozni, csak az a gond, hogy könnyen lehet, hogy az autó egy olyan manőverbe kezd, amit utána nem tud kontrollálni. És azért hiába nyilván az Amerikai Egyesült Államok elnöke egy példátlan hatalmi pozíció, de nem kontrollálhat mindent. Főleg a gazdaságban, ami egy hihetetlen összetett, komplex történet. Hogyha ilyen elefántporcelán módon bemegyek és elkezdek hülyeségeket csinálni, akkor könnyen lehet, hogy úgy eszkalálódik a történet, amit.
Műsorvezető: Vagy lehet, hogy látszólag még nem is hülyeség, csak itt-ott belenyúlkálok, és ugye.
Kopányi Szabolcs: Csak minden összefügg mindennel, és pont az a gond, hogy lehet, hogy utána már azt lehet mondani, hogy ja, hát én már meggondoltam magam, én már nem akarnám ezt a bajt, de hogyha megindul a folyamat, akkor már ő is nézni fogja nézőként, mert az a helyzet, hogy a gazdaság egésze az azért sokkal hatalmasabb, mint Trump is. Tehát ezt azért érdemes hangsúlyozni.
Műsorvezető: Igen. A kötvénypiacok, kötvényhozamok hogy alakulhatnak ilyenkor? Mi történik most a kötvényekkel, és mi várható? Hogyha már végignéztük a részvényeket, devizákat megvizsgáltuk, akkor érdemes talán erre az eszközosztályra is egy pillantást vetni.
Sághy Balázs: Igen, hát a kötvénypiacokon is nagyon meglátszanak a politikai újdonságok. Épp a héten szavazta meg a német parlament azt, hogy elkezdhetnek költeni, elkezdhetnek sokkal jobban eladósodni, mint ahogy eddig tehették, azért volt ott egy objektív adósságplafon, adóssághatár, nagyon szigorú adósságplafon. Most ezt részben egyébként Trump hatására feloldották, és védelmi kiadásokat jelentősen meg tudják növelni, illetve nem csak a védelmi, hanem az infrastrukturális beruházásokra szánt kiadásokat is hasonló mértékben meg tudják növelni. Elképesztő összegekről van szó. Igazából ez a Marshall-terv GDP-arányosan Marshall-tervre fordított áldozatot jóval meghaladja, amiről most szó van, és ez abszolút egy új lendületet tud adni Európának, viszont a német államkötvényekbe vetett bizalom az kicsit csökken. Tehát ez a plafon, ez a kiadási plafon, költségvetési kiadási plafon, gyakorlatilag a világ egyik legkockázatmentesebbnek tekintett eszközévé tette a német államkötvényeket. Most így, hogy ez a plafon megszűnt, így már ugye sokkal jobban megnő az adósság visszafizetésének kockázata. És hát ahogy ez lenni szokott, ez a német államkötvény hozamokban meglátszik. A német államkötvény hozamok húzzák magukkal, a többi európai állam kötvényeinek hozamát is. Tehát egyfajta ilyen extra kockázati felár az elkezdett megjelenni az európai kötvényeknél. Amerikai kötvénypiacon viszont változatlanul érvényesülni látszik ez a menedék szerep, ott a hozamok lefelé indultak meg, látva, hogy a piaci általános piaci bizonytalanságokat, amiket érintettünk, látva a részvénypiaci korrekciót, sokan ugye partvonalra húzódnak, és a partvonalnak még mindig az amerikai kötvényeket tekintik a legtöbben. Megnőtt az amerikai kötvények iránti kereslet, és ott a hozamok most éppen lefelé tartanak.
Kopányi Szabolcs: Annyit azért én hozzátennék, hogy Németország tekintetében szerintem nem a visszafizetés kockázata az, ami megnőtt, hanem talán az inflációs várakozások nőttek meg annak a nyomán, hogy nagyobb költés érkezik majd a gazdaságokba és lehet, hogy pusztán az inflációs várakozások vezetik ezt a hozamemelkedést. Amerika tekintetében pedig azért azt kell látni, hogy volt valamennyi lefele mozgás, de még mindig nagyon magasak az amerikai hozamok, és főleg a hozamgörbe hosszú szegmensében. Tehát azt lehet látni, hogy azért mondjuk az amerikai tízéves hozam azért lényegesen magasabb, mint amit a gazdasági ciklus indukálna. Nem véletlen egyébként, hogy a Powell, ha már beszéltünk róla, ahogy elkezdtek szeptemberben kamatot vágni, na most azóta egy drasztikus hozamemelkedés volt az amerikai tízéves állampapírban. Tehát ott nem nagyon tűnik úgy, hogy ezt a menedékszerepet játsszák a befektetők, és hát ott is nyilván sok a bizonytalanság, sokan gondolták azt még Trump megválasztása előtt is, hogy majd mennyire felelőtlen költségvetési politikát fog folytatni, és akkor a nagy nevű befektetők lövöldöztek az 5-6 százalék, 7 százalékos tízéves hozam rémével. Na most ez egyelőre még nem jött be, de az 5 százalékba majdnem belenyaltunk, most ahhoz képest lejjebb van a piac, de én azt gondolnám, hogy a mostani szint az még mindig nyugtalanítóan magas.
Műsorvezető: Jó, akkor összegzésképpen abban maradhatunk, hogy azzal kezdtük a beszélgetést, hogy azt fogjuk firtatni, hogy ez az esés az amerikai piacon, ez egy átmeneti korrekció, vagy egy hosszabb trend lehet, akkor jól érzékelem, hogy még kell látnunk a folyamatokat, tehát még kell egy-két adat, egy-két kereskedési nap, hogy okosabbak legyünk, de azért jó esélye megvan annak, hogy ez egy trendszerű mozgássá válik, miközben Európa pedig kezd éledezni, ébredezni, ő pedig esetleg profitálhat ebből a tőke visszaáramlásból, átáramlásból.
Kopányi Szabolcs: Igen, reális esélyünk van arra, hogy itt most megváltoztak a dolgok, és hogy nem arról van szó, hogy egy pár hetes egyhavi csoda, és utána visszatérünk a múltbeli mintákhoz, hanem tényleges változásnak leszünk a tanúi.
Műsorvezető: Oké, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést nektek. A hallgatóknak elmondom még egyszer, hogy beszélgetőpartnereim voltak Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője és Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója, én pedig Gede Balázs voltam a viszonthallásra.
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek