AI, Japán, vámháború – Globális forrópontok befektetői szemmel
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Ha túllépett a piac az iráni konfliktuson, mi mozgatja most az árfolyamokat?
Miért nem mozdulnak az olajipari részvények, miközben az iráni konfliktus továbbra sem oldódott meg? Mi hozta az amerikai fordulatot, hogyan került kilátásba kamatvágás helyett kamatemelés? És meddig gyengülhet a japán jen? Az OTP Global Markets legfrissebb részében szóba került a Hormuzi-szoros hatásának gyengülése, Kevin Warsh és a Fed inflációs dilemmája, az amerikai adósságfinanszírozás átrendeződése, a bankszektor csendes menetelése, valamint a SpaceX megtorpanó lendülete is.
Befektetési Kitekintő: Mi várható 2026 harmadik negyedévében?
Mire számíthatunk a következő három hónapban a pénz- és tőkepiacokon? Milyen piacbefolyásoló tendenciákra és eseményekre érdemes odafigyelni befektetői szemmel?
Már jó ideje a mesterséges intelligencia áll a befektetői fókuszban, de még mindig kérdés, hogy lesz-e megtérülés. Szintén nagy figyelem övezi az új japán miniszterelnök konzervatív gazdaságpolitikáját, ahogy Trump vámháborúja is új szintet lépett azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság keresztülhúzta számításait. Mi mozgatja a világgazdaságot, és hol keresik most a hozamot a befektetők?
Ezekről beszélgetett Sághy Balázs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezető tanácsadója, Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets diszkrecionális portfóliókezelési vezetője és Gede Balázs, a Millásreggeli gazdasági újságírója.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Global Markets logója látható a balfelső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is: AI, Japán, vámháború – Globális forrópontok befektetői szemmel
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Global Markets logója látható.
Gede Balázs: Üdvözlöm az OTP Global Markets Podcast nézőit, hallgatóit. Csinálunk egy ilyen kis globális helyzetjelentést arról, hogy hogyan állnak azok a nagy, hát mondhatjuk problémák, vagy azok a forró pontok a világban, amelyekről már beszéltünk korábbi epizódokban, érdemes újra és újra feleleveníteni ezek állását és azt, hogy hogyan értékelik, vagy hogyan állnak ezekhez a szituációkhoz a befektetők, és mi történik a piacokon.
A beszélgetőpartnerem Sághy Balázs lesz, az OTP Global Markets portfóliómenedzsere és Kopányi Szabolcs, az OTP Global Markets portfóliókezelési vezetője, és hát hogyha azt mondom, hogy aktualitások és globális helyzet, szerintem már ki is találták a nézők, hallgatók, hogy itt az AI azonnal betüremkedik, mert hát már jó ideje ez határozza meg a befektetői fókuszt valamilyen formában. Most például van egy kis izgalom korábban, hogy a munkánkat veszi-e, most már komplett cégeket, szoftverfejlesztők vannak nagyon nagy gondban, vagy legalábbis az ő megítélésük, hogy velük mi lesz. De ez a beruházási sztori azért még nem került le napirendről, hogy mennyit költenek rá, és ez hogyan fog megtérülni. Most ebben mi az álláspont, mire számíthatunk, főleg azon túl, hogy ezek az igazán nagy techcégek, ugye a Google anyacégéről az Alpha Betről hallhattuk, hogy százéves kötvény bocsát ki, tehát nem látszik ez lassulni. Lesz-e ebből megtérülés, vagy még mindig ilyen vegyes a megítélése?
Kopányi Szabolcs: Hát ez az AI scare trade, ez nagyot megy, nap mint nap látjuk, hogy egy-egy, és ezek nagy kapitalizációjú cégek, tehát amikor egy Microsoft tessék 10%-ot, akkor azért az kapitalizációban kifejezve hatalmas mínusz, és pont láttam a napokban egy ilyen összefoglalást, hogy csak egy pár napos esése egy-egy cégnek az mondjuk akkora kapitalizációveszteséget jelent, mint a teljes, nem tudom, olasz tőzsde kapitalizációja, tehát azért ezek hatalmas mozgások. És az a gond, hogy amikor ennyire sok pénzt elköltenek, mint most az AI Capex-re, akkor valahol elengedhetetlen, hogy becsúsznak olyan tételek, amik nem túl szerencsések, és az allokáció, a tőke allokáció az nem lesz ideális a legvégén. Tehát szerintem a mostani, tehát ez úgy indult, hogy kockázat, és szerintem mostanra talán az látszik, hogy ennél sokkal több és túl sok olyan esemény volt, amit így függetlenként lehetne kezelni. Van egy általános minta, egészen egyszerűen sok mindenről kiderül, hogy az AI világban egészen máshogy tud működni, és ez bizony sok cégeknek. Egyébként az üzleti modelljét sérti. Tehát a Capex-el is az a gond önmagában, hogy egy hatalmas commitmentet jelent, ugye elkötelezettséget jelent a jövőre nézve. Ha jelent persze, mert hallottunk olyat is pont az NVIDIA vezérigazgatójától, hogy amikor próbálták megkérdezni egy adott beruházás kapcsán, hogy erre mekkora összeget kötelezett el, és mondta, hát hogy az csak egy terv. Tehát, hogy nyilván azért ezekből egyrészt az is kiderülhet, hogy ja, hogy mégse, annyit azért mégse költünk.
Gede Balázs: De voltak kétszer annyi.
Kopányi Szabolcs: De önmagában hatalmas összegekről van szó, és ezek az összegek, ezek mindenképpen a jövőre nézve azt jelentik, hogy az eredménytermelésnek, a szabad cash-flow-juknak, a cégeknek egyre nagyobb hányadát teszik ki.
Gede Balázs: Lehet majd ennek olyan biztos pontja, visszaigazolása, hogy probléma van ezzel, amikor bizonyosságot nyerek, mert most, ahogy te is említetted, ez a scare trade, ez most egy ilyen feltételezés, eljött egy ilyen pont, ahol a befektetők elkezdtek aggódni, de még mintha olyan komolyabb nyoma nem lenne annak, hogy van egy ilyen túlberuházás.
Sághy Balázs: Idővel kiderül, hogy mi működik, mi nem működik ezek közül a beruházások közül. Ez ennyi. Igen, ezek növekedési cégek. Ugye a jövőbe vetett bizalomnak nagynak kell lenni mind a befektetők részéről, mind a cégeknek a menedzsmentje részéről. Igen, hozzá kell tenni, hogy ezek a nagy amerikai technológiai cégek pénzhegyeken ültek korábban, nem nagyon tudtak vele mit kezdeni, nem tudták elkölteni, nem tudták értelmesen elkölteni, legalábbis úgy gondolták, hogy nincs elég dolog, amire elköltenék ezt a rengeteg fölösleges cash-t. Hát most találtak egyet annyira, hogy most már, ahogy Szabolcs is említette, kötvényeket bocsátanak ki, hiteleket vesznek föl mind piaci, mind magánhitelezőktől. Ez a private credit szektor felívelését is hozta. És igen, hát ez egy új megközelítés a nagy amerikai techcégektől is. Ez valahol egy jó dolog tud lenni, mert azok, akik a technológiai fejlődés élvonalában vannak, bíznak abban, hogy amit csinálnak, annak lesz valami pozitív kifutása, lesz pozitív értéke. Nem mindenki van ennyire meggyőződve erről, ahogy Szabolcs is említette, de hát ugye ez idővel fog csak kiderülni. Azért a múltban is láttunk nagyon sok olyan lelkesedést, például a Facebooknak vagy Metának ezt a metaverzum projektjét, ami nem volt kifejezetten sikeres, viszont azt is láthatjuk, hogy a mesterséges intelligenciában mindenki érzi most már szerintem, hogy óriási potenciál van, még akkor is, hogyha nem tudjuk feltétlenül megragadni, hogy mi is az a potenciál.
Gede Balázs: Igen, bocsánat, igen.
Kopányi Szabolcs: Csak azért az egy nagyon fontos, amit a Balázs mondott, hogy ugye amikor elkezdenek valamit hitelből finanszírozni. Tehát amíg arról volt szó, hogy ezek a cégek készpénzhegyeken ültek és ezt költötték el, akkor arra lehet azt mondani, hogy úri hóbort. De amikor adósságból finanszírozzák, akkor egy kicsit azért nő a tét, mert nyilván azt az adósságot azért illene valahogy visszafizetni. És azt gondolom, hogy ahova most eljutott ez a téma, az már azt azért lehet látni, hogy ezeknek a projekteknek a kockázata megnőtt, ezt láttuk az Oracle kapcsán, ezt látjuk most azért sok, amit említett a Balázs, Private Credit szereplő, ez a Blue Out, stb. kapcsán, ezek hatalmas cégek, és maga a Private Credit már több ezer milliárdos eszközosztály. És ha ez ugye elterjed, akkor mi történik? Ezeknél a projekteknél megnő a tőkeköltség. Na most a megnövekedett tőkeköltséget meg nyilván sokkal kevesebb szereplő tudja kitermelni, mint a változások előtti alacsony tőkeköltséget. Tehát ha úgy tetszik, akkor ennek az aggodalomnak a megjelenése az már önmagában növeli a csődesélyt, mert magasabb tőkeköltséget eredményez, és ezen keresztül pedig csökkenti azoknak a projekteknek a számát, akik ezt megtérüléssel ki tudják termelni. Tehát mindenképpen elengedhetetlen az, hogy nő a csődarány.
Gede Balázs: Ugye nézegettünk is erre valami hasonló párhuzamot, ugye sokszor nyúlunk vissza a dotcom lufi történeteihez, az internet gyakorlatilag pont ekkora ígéretekkel indult, pont ilyen sok cég futott neki, beruházási volumenek tételesen nem voltak ekkorák, de a sajátja a dolognak azért az ilyen volt a techcore cégek részéről, akik óriási kapacitásokat próbáltak kiépíteni, emlékezünk az üvegszál, vagy az optikai üvegszálakra,hogy egy csomó ott maradt használatlanul, tehát ott is eljött egy olyan pont,amikor túlberuháztak, és erre nézegettünk is egy ilyen chartot az SMP 500 vállalattal és a telkókat így összehúzva, hogy hogyan váltak ezek el egymástól.
Kopányi Szabolcs: Így van, és ha jól tudom, akkor ezt a chartot pont be is fogjuk vágni.
Gede Balázs: Néz minket a Youtube-csatornánkon, hogy majd ők fogják is látni.
Kopányi Szabolcs: Igen, és én is azt nézem közben, hogy ennek egy komoly jelentősége van itt piaci aktualitások kapcsán. Az, hogyha megnézzük ezeket a múltbeli tapasztalatokat, akkor azt látjuk, hogy a telekom szektornak a CAPEX-e az 2004. negyedévében tetőzött egy nagyon erős felfutással és utána egy erős eséssel, tehát egy elég hegyes csúcsot formált, és az SMP 500 gyakorlatilag 2000 első negyedévében már tetőzött. Tehát a piac, ha úgy tetszik, előre reagált, és ahogy ez lenni szokott, általában mire kiderülnek a dolgok, addigra már a befektetési sztori eltűnt, és ugye a befektetési sztori az a bizonytalansági fázisba jelentkezik. Most nyilván azt nem lehet kijelenteni, hogy most is ez lesz, de egy dolog biztos, hogy nem jó jel a CAPEX felfutása kapcsán.
Gede Balázs: Hát olyannyira nem, hogy nézegettünk egy másikat is, ami meg a megtérülését mutatta azoknak a cégeknek, hogy valaki ezeknek a nagy kepexköltő, beruházó vállalatoknak a részvényeibe fektetett, akkor nem járt annyira jól hosszú távon.
Kopányi Szabolcs: Korántsem, igen.
Gede Balázs: Igen. Jó. Hát akkor ezt még várjuk, egyelőre még viszi a lendület a piacokat, és még egyelőre, illetve még nem jött ez a bizonyosság, de azért már vannak akkor ezek szerint arra utaló jelek, hogy itt óvatosan kell hozzáállni az ilyen típusú részvényekhez.
Kopányi Szabolcs: Igen, illetve azt gondolom, hogy differenciáltan, mert nyilván vannak az AI megjelenésének hatalmas nyertesei, és vannak vesztesei, tehát itt nem lehet megspórolni a munkát.
Gede Balázs: De az a munka az egy nagy munka, és nem veszélytelen. Tehát most csak gondoljunk bele, hogy hetek alatt pusztították el a szoftverfejlesztő cégek árfolyamait, akikről azt gondoltuk, hogy ők persze, hát majd simán átszappannak itt az AI technológiára, és azt viszik tovább, ahogy eddig is kódolgattak, fejlesztgettek, majd az AI-alapú megoldásokat is ők szállítják, és nem, most ugye az a hit a befektetők körében, hogy ezt bárki fogja tudni csinálni, és majd jól nem lesz rájuk szükség. Egyik pillanatról a másikra változnak ezek a szentimentek.
Sághy Balázs: Igen, új fázisba került az AI történet. 2025 miről szólt? A nagy technológiai cégek, akik AI tudtak fejleszteni, azok kilőttek. Most már elkezdett mindenki a piacon azzal foglalkozni, hogy oké, mire is lehet valójában használni, ki lesz a nyertese, ki lesz a vesztese, amire utaltál a kérdésedben. És a szoftverfejlesztő cégeket találták meg legelőször talán, akik a vesztesei lehetnek ennek az egész történetnek, és akár specializált szoftverfejlesztők, akiknek egy nagyon-nagyon jó profitforrásuk volt, hogy ők például csak repülőgép tervező szoftvert tudnak kínálni, és nem nagyon volt versenytársuk. Szinte úgy áraztak, ahogy nekik jól esett, illetve hát a vevőknek nyilván azért még meg kellett hagyni valami jövedelmezőséget, de ezek szuper üzletek voltak. Na hát ezek a szuper üzletek például eltűnhetnek, hogyha sokkal könnyebben hozzáférhetővé válnak hasonlóan jó megoldások mesterséges intelligencia használatával, ezért adták be a szoftvercégeket, de megy tovább a piac a gondolkodásban, a piaci szereplők keresik azokat a szektorokat, amiket a szoftvercégekhez, specializált szoftvercégekhez hasonlóan, hát megdönthet ez az új trend. Most itt tartunk 2026-ban.
Gede Balázs: Rettentő izgalmas, úgyhogy ezt szerintem egy lépésről lépésre nyomon is követjük. Kicsit nézzünk körbe, ahogy ígértük, egy ilyen globális helyzetjelentést próbálunk adni, hogy vannak olyan gazdaságok gócpontjai a világnak, amit érdemes vizsgálni. Ilyen például most Japán is, ahol volt egy új választás, egy új miniszterelnököt választottak igen nagy támogatottsággal. Ott mire számítunk? Azt hiszem, pont most jött ki nemrég egy nem túl jó növekedési adat náluk is. Vannak problémáik, adóssághegyek, alacsony növekedés, gyengülő jelen alapvetően, mondjuk most az elmúlt időszakban volt egy kis piaci beavatkozás, amitől erősödgetett, de alapvetően egy ilyen problémahalmazt vett át az új miniszterelnök asszony.
Kopányi Szabolcs: Hát igenis, és nem is, mert nyilván évtizedes problémáik vannak Japánnak, és nyilván ezt lehet látni a '90-es években formálták gyakorlatilag a japán tőkepiacok a csúcsot, amit most egyébként elértek, vagy meg tudtak haladni egyes esetekben, de hát ugye Japánnak van a legnagyobb tapasztalata ezekkel az anortodox jegybanki politikákkal, mennyiségi lazítással, jegybanki mérleg felfújásával, stb. De azért azt kell látni, hogy ott a surranópályán szép csendben nagyon sikeresen lépeget előre Japánabban, hogy ezt az adósságcsapdát kinője. És nyilván van egy-egy adat, ami jobb, egy-egy adat, ami rosszabb, mint a várakozás, de azért azt kell látni,hogy az elmúlt években, és itt ha csak az elmúlt 5 évet nézzük, akkor azt látjuk, hogy nagyon jelentős mértékben csökkent egyébként a GDP-arányos nettó adósság Japánban, és ez annak az eredménye, hogy egyik oldalról az adósságukat mélyen negatív reálkamattal tudják finanszírozni. Ez most is így van. Tehát hiába emelkedett a japán hozamszint, az infláció is feljebb kerül, tehát a reálhozam az igazából továbbra is negatív. És azt se felejtsük el, hogy Japán,a japán jegybank elég aktívan épített ki részvénypozíciókat, ugye részben Japánban, részben nemzetközi szinten. Tehát volt idő, amikor szinte a használt bútort is megvették, és ezeknek fölment az ára, akár jelentős mértékben ment föl az ára, most ugye azt látjuk, hogy a Nikkei is az idei évet is erősen kezdte. Na most ez a kettő együtt azt jelenti, hogy a jegybanki mérlegeszközoldalán nyereségük van, a forrás oldalt pedig negatív rákamattal finanszírozzák. Összességében azért az elmúlt 5 évben nagyságrendileg szinte egy nagyot ugrottak előre. És valahol ez a japán történet. Tehát mindenki egy kicsit úgy áll hozzá, hogy fú, ez most csalódást keltő dolog, hogy nem tudom, a japán jegybank nem emel határozottabban, de hát igazából nincs kedvük nekik, ez nagyon jó. Tehát az látszik, hogy ez, amit csinálnak, az jól működik, és én azt gondolnám, hogyha valamiben erősödik a felhatalmazása a japán politikának, az pont ez, hogy ez az irány jó, mert ki tudják növekedni azt az adósságcsapdát,amit az elmúlt akár négy évtizedben szinte úgy tűnt, hogy soha az életben nemfognak tudni kinőni.
Gede Balázs: Én közben azon gondolkodtam, hogy az árak azért nem nőnek az égig. Tehát ugye most van egy ilyen, hogyha az előző vásárlót nézzük, ez egy olyan 16 évnyi viszonylag nyugodt tőkepiaci helyzet, tehát abban lehet vásárolni és kimutatni egy klassz jegybanki mérleget, de mi van, hogyha fordul a kocka esetleg? Mit fognak csinálni?
Sághy Balázs: Igen, hát nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor Japánt behoztuk a beszélgetésbe. Nagyon nehéz jól megragadni a japán helyzet, egy egészen különleges helyzetben vannak, de mi jut mindenkinek eszébe Japánról? Elöregedő társadalom szerintem szinte mindenkinek, aki Japánról hall, és ebből következik egyébként nagyon-nagyon sok minden. Ugye az idős társadalom elég sokat takarít, takarít meg, de egyébként a közszolgáltatásoknak is magas szinten, tehát újraelosztásnak is magas szinten kell lennie, ezért ugye az állam, japán állam elég régóta nagyon magas eladósodottsággal fut, ugyanakkor a lakosság veszi meg egyrészt ezt a japán adósságot, meg minden mást is a világban, japán részvényeket is, de egyébként még amerikai globális részvényeket is, azért ez egy viszonylag konzervatív befektetői befektetőkör. Viszont ebben úgy tűnik, hogy ebben a konzervativitásban úgy tűnik, hogy most változás van, megjelent ott is az infláció, az alacsony kamatú japán államkötvények már nem annyira vonzóak ennek a konzervatív befektetői körnek sem, és elkezdett ugye külpiacokra nézelődni,ugye befektetés, befektetés gyanánt, viszont ezek a magasabb befektetési hozamok plusz inflációt generálnak. Tehát Japán egyensúlya, ez a magas államadósság viszont a lakosság megveszi ezt az adósságot, ez elkezdett megborulni. És mi lehet ennek a pozitív olvasata ennek az egyensúly megborulásnak? Hát azzal, hogy Szabolcs említette, hogy ki tudják nőni a nagy államadósságot, mivel tudják esetleg kinőni. Hát pont ugye az AI és robotikaterületén remélhetőleg jól szereplő japán cégek növekedésén keresztül. Japánállam be tud szedni egyre növekvő adót ezektől a cégektől, és gyakorlatilag Japán elkezdhetne hasonlítani a világ fejlett országainak nagy részéhez. Ez a specialitása kezd eltűnni kicsit Japánnak, és ez nagyon-nagyon izgalmas, és ahogy említettem, belejön az AI történet is, és robotika tervezés.
Gede Balázs: Ez az egyensúlyromlás, amit mondasz, az még egy kezelhető szinten van, tehát még csak egy kicsit olyan izgalomra okot adó, hogy egyáltalán elmozdultak ezek a súlyok vagy erőviszonyok, vagy azért most már kezd egy ilyen kritikus szintre jutni?
Sághy Balázs: Hát kritikus változásra mi nem számítunk folyamatosan.
Gede Balázs: Jelenség.
Sághy Balázs: Jelenség.
Kopányi Szabolcs: De Japán kapcsán szerintem az igazi kérdés az nem a, tehát a hazai fronton szerintem nagyon jól haladnak előre ezzel az adósság elinflálásával és kinövésével. Az igazi kérdés szerintem Japán kapcsán a tőkeexportőr szerep, és az elmúlt évtizedekben egyébként nem most kezdett el Japán külföldre kacsintani, hanem pont a negatív kamatok, negatív reálkamatok idején folyamatosan, tehát annak ellenére, hogy alapvetően azért konzervatív a japán lakosság, nyilván nagyon gazdag, és ennek megfelelően, amikor már mindent megvett otthon, amit lehetett, akkor elkezdett tőkét kiexportálni az országból, és hát a török kötvényektől a magyar kötvényekig, hát ugye mindent megvettek, amit lehetett, magasabb hozamreményében. Hát ugye ennek volt a leképeződése, a jelnek a gyengülése, és a nagy félelem az, hogy mikor indul el ennek a tőkének a repatriációja, hogy elégvonzó-e már Japán ahhoz, hogy ez a Yankeri trade hegy, ezt visszabontsa alakosság. És azért gondolom, hogy fontos hozzátenni, hogy ez a lakosság, tehát amikor volt anno még azt hiszem 24 nyarán volt egy nagyon hirtelen, azt hiszem,talán 24 nyara volt, amikor volt egy nagyon hirtelen ilyen mozgás, ilyen erősödés és az amerikai tőzsdék is egy ilyen 10-15 százalékot talán estekhirtelen, mert hirtelen az volt a félelem, hogy na, akkor most a Yan Carried Raid.
Gede Balázs: Az időpontra nem emlékszem, a jelenségre igen.
Kopányi Szabolcs: De gyakorlatilag ott is ez volt a félelem, és mindig azt látjuk, hogy hát oké, de még mindig sok az ösztönző arra, hogy külföldön maradjanak. Kérdés, hogy ez meddig marad így, és azért gondolom, hogy érdemes azokat az eszközöket figyelni, amibe a japán lakosság ment. Talán nem is csak azt kell nézni, hogy a japán eszközök hogy teljesítenek, vagy mennyire vonzóak, hanem az, hogy ezek az alternatív eszközök, amiben ment a lakosság, mert amit ha vettek, nem tudom, fejlődő piaci részvényt, és az száguld, akkor hiába megy a japán eszköz is, nem biztos, hogy rosszul járnak ezzel a japán befektetők, hogy nem a japán eszközöket tartják. Az igazi probléma akkor jelentkezik, ha az eszköz, amibe ők fektettek, az adott esetben sokkal rosszabbul teljesít, mint a hazai eszköz, akár részvény, akár kötvény, és azért a mostani hozamemelkedéssel azért nyilván ez a léc egyre magasabbra kerül. Tehát itt szerintem ez a fő kockázat, hogy ez a carry trade ez mikor fordul meg, és akkor hozhat egy jelentős repatriációt, ez nyilván azt fogja jelenteni, hogy ezek a befektetők ezt a rengeteg vagyonelemet, amit felhalmoztak külföldön, adott esetben elkezdik eladogatni és hazavinni szépen a pénzt.
Gede Balázs: Hát ez nem fog jól kinézni.
Kopányi Szabolcs: Hát attól függ, melyik eszköznek, mert nyilván.
Gede Balázs: Na, nézzük meg akkor egy kicsit Trump vámháborúját, mert egy újabb fejezetre lapozhatunk, a Legfelsőbb Bíróság elkaszálta ezeket az intézkedéseket, talán még tegnap gyorsan be tudott szedni egy kis pénzt ezekből, azt hiszem, az volt az utolsó napja, de nagyon gyorsan egy másik cikkelyre hivatkozva először egy 10 osztály 15 százalékos. Hát ez kicsit ilyen fűnyírószerű, ugye? Ezt mindenki megkapta, ez egy ilyen globális vám lett. De hát ebből kifolyólag ugye voltak, akik esetleg jól járhattak most ezzel, és vannak, akik rosszabbul az elért eredményekhez képest. Ez hogy néz ki ez a lista? Mit tudunk erről?
Sághy Balázs: Listáról keveset, és egyébként Trumpék sem foglalkoztak sokat vele, ezért a 10% az egy ilyen egyszerű dolog volt, hogy akkor jó, nem lehet, ahogy korábban próbálták, legyen most mindenkinek 10, illetve 15 százaléka, 10 százalékot azonnal be tudta vezetni, be tudták vezetni elnöki utasítással, viszont ennek van egy időkorlátja. 150 napig élhet ez a 10 százalékos tétel tarifa, és ugye más módokon később 15 százalékos szándékuk szerint tartósan 15%-os rátát fognak érvényesíteni a világban, tehát gyakorlatilag elfelejtették, hát ugye a bírósági döntés következtében kényszerűen el kellett felejteniük a korábbi tárgyalásokat, mindenki elbukta az erőfeszítését, a repülőjegyeit, amit arra azért vett meg, hogy egyezkedjen az amerikai kormányzati szereplőkkel, és hát igen, akik korábban preferáltak voltak, jó dealeket kötöttek, Trump mindig dealeket akar kötni, azok most gyakorlatilag hoppon maradhatnak. Ilyen egyébként az Európai Unió is, ilyen japán is. De azért a nagy szereplőkkel vigyázott korábban Trump, nem rájuk vetette ki a sztratoszférikus 50% körüli rátákat, azért teljesen nem akarta tönkretenni a globális kereskedelmet és a világgazdaságot. Tehát pont egyébként most a nagy szereplők jól alkudó vagy vodilt kötött nagy szereplők járhatnak ezzel az egyenrátával rosszul.
Kopányi Szabolcs: Illetve szerintem a legnagyobb jelentősége ennek az egész, hát szinte a szappanoperának a legújabb epizódja, az az, hogy Amerika akárhogy is talán tud valamit érvényesíteni, vagy nem, nyilván ezt majd meglátjuk. De a legfontosabb az, hogy valahogy ebben az egész geopolitikai összefeszülésben azért Kína nyer ezzel, mert azt látjuk, hogy Trumpnak az adóztatási lehetőségeit gyakorlatilag az amerikai kontrollmechanizmus visszafogta. Ugye ezt korábban mindenki, a közgazdászok ugye azt mondták, hogy ez úgy hülyeség, ahogy van, ugye, hogy ez nem tudom, száz éve nem volt ilyen magas általános tarifarendszer a világkereskedelemben, mégis megcsinálta a Trump. Na most ezzel együtt azt lehet látni, hogy az egész ritkaföldfém összefeszülésben is az látszódott, hogy Kínába beletört Trump bicskája, és ez szerintem ismételten Kína relatív pozícióját erősíti, és valamilyen módon egyébként, vagy hasonló vita mentén itt azért India is abszolút jobb pozícióba tud kerülni, és szerintem azért azt is hozzá kell tenni, hogy az EU, aki ugye egy kereskedelmi megállapodást írt alá Indiával, ami azért egy elég nagyjelentőségű történet, India hatalmas piac, és azt gondolom, hogy így gyakorlatilag ennek a bizonytalanságnak végső soron Európa is a haszonélvezőjelehet.
Gede Balázs: Mindjárt ki is térünk rá, de még a tarifáknál maradva, itt most az is probléma lehet, bár ez nem szorosan a mi gazdasági témánkhoz tartozó rész. Ugye ezt a Trump egy ilyen furkósbotként is használta a vámtarifákat, tehát ez nemcsak egy pénzügyi eszköz volt, hanem először kiszabott egy nagyot, üljünk le, csináljunk dealt, és akkor majd engedünk belőle. Ez most ezzel az egyen tarifával elveszítette.
Kopányi Szabolcs: Hát ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek, mert nyilván ahogy kell, éppen lehet, hogy eszébe jut, hogy egy-egy szektort, egy-egy céget. Hát hallottuk, hogy gyakorlatilag egy-egy céget is néha kinevezett, hogy éppen annak a cégnek, vagy egy adott termékcsoportnak milyen terhelést fogunk kiszabni. Tehát ő ezt abszolút úgy gondolja, hogy ő a világkereskedelem teljhatalmú ura, és odacsap az ostorával, ahova szeretne.
Gede Balázs: Igen, többször megemlítettük, most már az Európai Uniót itt is nézzünk egy kicsit körül, ugye itt egy ilyen versenyképességi, hát az átalakulás jó lenne, hogyha megtörténne, de egyelőre problémák vannak, meg a remények. Most az utóbbi időben azért valami kis halvány reménysugár van arra, hogy nagyobb költésekkel, nagyobb beruházással kicsit így a nyomás alatt próbál az európai kontinens levegőhöz jutni, és felzárkózni, gondolok itt arra, hogy katonai erőben is nagyobb mozgósításra, beruházásra van szüksége, termelékenységben minden fronton. Ezekkel hogy állunk? Vannak-e már részeredmények? Látszik-e olyasmi, hogy beindulóban vannak, vagy kezdenek termőre fordulni ezek a folyamatok?
Kopányi Szabolcs: Hát én azt gondolom, hogy Trumpról kijelenthető, hogy ez azért úgy néz ki, hogy beindult, és a védelmi ipar ennek az első könnyen látható jele volt, de azt lehet látni, hogy itt ez több szektorban is végigmehet. Általában azt gondolom, hogy maga a szükség, az európai integráció, az európai fejlődés tekintetében mindig kellett. Tehát szükség nélkül soha nem történt meg semmi. Ez a görög adósságválság kapcsán is látszott, hogy az igazán fájdalmas döntéseket akkor hozta meg az EU, amikor muszáj volt. És most is azt látjuk, hogy ugye létezik ez a Draghi-jelentés, tudunk sok mindent, és hogy ugye ne legyen Europe Skanzen, ugye ezt már több oldalról körbeírtuk, hogy milyen jó, csak éppen minden elavult, és nincsenek nagy cégeink Európában, ugye egy-két nagy európai cég van, azok is nem tudom mennyire külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek, tehát nem organikusan illeszkednek az európai ökoszisztémába, de ezzel együtt nagy kérdés, hogy az egész gazdasági modellt hogy rakja össze Európa, látszott például az autóipar kapcsán, hogy nagyon rossz stratégiát követett gyakorlatilag a kibocsátási normáknak az agresszív leszorításával nagyon nehéz helyzetbe hozta az autóiparát, ugye pont ennek a farvizén tudott Kína nagyon nagy mértékben előretörni, az a nagy kérdés, hogy ezt most tanul-e ebből a hibából részben az autóipar kapcsán, részben pedig a gépipar kapcsán, mert ugye azt láttuk, hogy azért a maradék ipari kapacitás,mondjuk nem autóipar, de mondjuk azok a gyártó berendezések, amik az autógyárakat, gyártó berendezéseket gyártják, na ott például Kína mennyire fog tudni ugye labdába rúgni. És azt gondolom, hogy azzal, hogy Európa ezekkel jobban szembesül, tehát hogy mindenképpen ebből azért jobb végeredmény tud jönni. Ugye azt láttuk, hogy az autóipari kibocsátásokat is azért visszatekerték, tehát megengedőbbé váltak, látják, hogy a fogyasztói igény, ez nincs ott, tehát egyszerűen lehet szabályozói oldalról próbálkozni, de ha nincs mögötte fogyasztói igény, akkor ez öngyilkosság. Ezt lassabban lehet elérni, és azt gondolom, hogy például ez a már említett Indiával történő kereskedelmi megállapodás, ez egy hatalmas lehetőség, mert azért azt látjuk, hogy Indiában ugye nagyon népes a lakosság, és az elkövetkezendő mondjuk 10-20 évben egy olyan pályán fog a várható érték szerint végigmenni, hogy egyre több eszközt fog fogyasztani. Ez például azoknak a cégeknek, akik ebben részesülni tudnak,egy hatalmas piaci lehetőség. És azt gondolom, hogy mindenképpen benne van a potenciál, hogy akár pótolja Kína kiesését.
Gede Balázs: Hogyha már Kína, akkor róluk is ejthetnénk egy pár szót. Korábban jobban aggasztotta a befektetőket az ottani ingatlanpiaci helyzet, és annak a kidurranása most kicsit olyan csend van, vagy ez csak egy ilyen nyugalmi, ilyen befagyott állapot? Mi a helyzet azzal, mennyire fenyegető ez a jelenség? Mert azért ez méretét tekintve azért nem volt kicsi.
Sághy Balázs: Hát most senki sem beszél erről, nem omlott össze a kínai ingatlanpiac. Nyilván emögött mindenféle állami beavatkozások is vannak, viszont az látszik, hogy a produktivitása Kínának jelentősen lecsökkent. Ugye Kína volt évtizedekig a globális fejlődés motorja. Hát most már India nagyobb GDP növekedést tud felmutatni, és a jövőbeli várakozások is hasonlóan nagyobb, 6-7 százalék körüli indiai GDP növekedést feltételeznek, viszont Kínában ez ilyen 4-5 százalék környékére visszaesett, és hát ugye ez a.
Gede Balázs: Nominálisan megint nincs ott.
Sághy Balázs: Ez reál GDP növekedés előrejelzés, és hát nagyban múlik azon, hogy hol kötik le a tőkéjüket. Egyik ugye a munkaerőbeli különbség és korlátosság. Kínában azt tudjuk, hogy a népességnövekedés az lelassult, Indiába, ez inkább gyorsul. Ez az egyik faktor Kína lemaradásában, de a másik ugye a tőke lekötés és a tőke hatékonyság visszaesett Kínában.
Gede Balázs: Ha már Kínáról beszélgetünk, az mennyire lehet reális veszély, amit időnként fölrebben, időnként hall. Elég nagy finanszírozói az amerikai államadósságnak, elég sok amerikai államkötvényen ülnek. Csak hogyha már ilyen kockázati pontokat így megjelölgettünk a beszélgetés során, hogy esetleg, hogyha abból eladnak, az okozhat-e valamiféle problémát a kötvénypiacon, dollárpiacon, bárhol?
Kopányi Szabolcs: Az a helyzet, hogy ez egy nagyon nehéz kérdés, mert Kínának a hivatalos treasury állománya az évek óta csökken, trendszerűen csökken.
Vannak olyan elemzések, akik azt mondják, hogy ezzel együtt nem tudom az egyes európai országban tartott állomány meg meredeken nő, hogy emögött is Kína áll, csak máshol letétkezelik ezeket az állományokat. Tehát nehéz ebben tisztán látni, és azt is látni kell, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor Kínának a külkereskedelmi többlete az USA-val szemben brutális. Soha nem volt ekkora, tehát mondjuk nagyságrendileg havi 100 milliárd dollár, éves szinten 1000 milliárd dollár fölötti összegről van szó. Ennek a többletnek a reszikálása az ez a kérdés, hogy ezzel mi történik. Ugye ez nem állami eszköz, hanem ugye ezek az exportőr cégeknek a rendelkezése alatt állnak. Kérdés, hogy ezzel a pénzzel mit csinálnak, de amíg ilyen kereskedelmi többlet van, addig azt gondolom, hogy nincs nyomás azon, hogy ők csökkentsék a treasury államaikat, mert folyamatosan egyre több eszközük képződik. Tehát kérdés, hogy ezzel mit csináljanak. Ugye régebben az történt, hogy amikor megképződött ez a többlet, nagy részéből treasuryt vettek. Ugye ez volt a legegyszerűbb.
Talán most nem akarnak akkora állománynövekedést felhozni, de még mindig folyamatosan, minden hónapban termelődik 100 milliárd dollár, amivel kell valamit csinálni. Most abból mit lehet venni? Hát nyilván elkölteni nem akarják, valamit akarnak vele csinálni, sőt azért az is látszik, hogy azért Kína nagyon szép, meg nagyon jó, csak azért sokszor a kínaiak szeretnek Kínán kívül létezni, ugye, mert ott azért jelentős kockázata van annak, hogy éppen ott a politika mit gondol. Lehet, hogy valaki ott a világ leggazdagabb embere volt, és holnap már egy ilyen átnevelő táborban találja magát.
Gede Balázs: Hát ott telefon.
Kopányi Szabolcs: És hát ennek a mintájára ezeket azért nagy arányban szeretik külföldön is tartani. Tehát valami eszközt vesznek belőle, lehet ez részvény, lehet arany adott esetben, de nyilván arany az nagyon kevés van. Tehát azért havi 100 milliárd dollár az egy akkora összeg, hogy abból nem lehet aranyat venni. Úgyhogy azért gondolom, hogy én ezt a félelmet valós félelemnek gondolom, de jelenleg nem tartom aktuálisnak.
Gede Balázs: Rendben. Hát nagyon köszönöm, azt hiszem végigszaladtunk így a Glóbuszon, megnéztük ezeket a nagy erőközpontokat, hogy éppen hogy alakulnak ott a történések. Nagyon köszönöm nektek. Sági Balázzsal beszélgettem az OTP Global Markets portfolió menedzserével és Kopányi Szabolccsal, az OTP Global Markets portfoliókezelési vezetőjével. Gede Balázs voltam a nézőknek, hallgatóknak, és nagyon köszönjük a figyelmet.
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható:
Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, hogy az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/eu rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Elemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
Részletek