OTP Ébresztő: Pénteken aláírhatnak egy USA-Irán megállapodást, hétfő éjjel 60 napos tűzszünet kezdődik
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
OTP Ébresztő: A közel-keleti konfliktus enyhülése nyomán élesen esett a nyersolaj jegyzése
Enyhe emelkedést hozott a hét első kereskedési napja a mértékadó európai tőzsdéken, amikor a technológiai és energia szektor esését ellensúlyozták a közel-keleti konfliktus enyhüléséből profitáló szektorok. A KKE-régió tőzsdéi is feljebb kapaszkodtak; a BUX 0,7%-kal emelkedett. A Wall Street-i indexek kisebb elmozdulásokkal vegyesen zártak; a befektetők figyelme már a hét hátralevő részében esedékes Fed kamatdöntő ülés és a technológiai óriások gyorsjelentései felé fordult. A WTI hordójának jegyzése több mint 7, a Brenté több mint 8%-kal került lejjebb. Az olajárak esésével enyhülő inflációs aggodalmak nyomán estek a fejlett piaci kötvényhozamok. A hazai hosszú hozamok is érdemben lejjebb tolódtak. A EURHUF a 360-as szint körül mozog. Ma kezdődik a Fed 2 napos kamatdöntő ülése és újabb nagy nevekkel folytatódik a gyorsjelentési szezon.
OTP Ébresztő: Enyhültek a légicsapások a Közel-Keleten
Emelkedtek pénteken az európai indexek, így ismét pluszban zárták a hetet. A júliusi BMI adatok pozitív képet festettek az eurózona kilátásairól, ugyanakkor Trump új vámokat vetett ki, többek közt Európát is érintve. A BUX csökkent pénteken, a hetet viszont pluszban zárta. A KSH szerint csökkent a foglalkoztatottak száma, növekedett a munkanélküliség. A hétvégére alábbhagytak a légicsapások Irán és a környező országok között. Ez ismét 100 dollár alá szorította az olajárat. Csökkent az S&P pénteken és a hét egészében is. Az Egyesült Államokban is emelkedett a kompozit BMI. Lokális csúcsaikról lejjebb fordultak a fejlett piaci kötvényhozamok. A hazai hozamok emelkedtek, a forint kissé erősödött. A héten Q2-es GDP adat érkezik hazánkra, az eurózónára és az Egyesült Államokra is. Ezen kívül az Eurózóna és az amerikai inflációs adatokra, és a Fed kamatdöntésére lesz érdemes figyelni.
Nagyot emelkedtek pénteken a nyugat-európai részvények, a főbb indexek több mint 1%-kal ugrottak, mivel az iráni diplomáciai áttöréssel kapcsolatos megújult remények lenyomták az olajárakat és friss optimizmust hoztak a piacokra. A régióra és a BUX-ra is átragadt a kedvező hangulat, az OTP 3,9%-kal került feljebb. A tengerentúlon az iráni hírek mellett a SpaceX debütálása húzta az indexeket, a SpaceX első napján 19,2%-kal kerül feljebb. Estek a héten a hazai és nemzetközi hozamok; a forint 352 alatt zárt az euróval szemben. Ma hajnali hírek szerint az USA és Irán megegyezett egy békemegállapodást megelőző egyezmény főbb pontjaiban, melyet pénteken írhatnak alá. Ma éjjel 60 napos tűzszünet kezdődik. A héten a FED és Bank of Japan kamatdöntésre, Nyugat-Európából ipari termelés és bérköltség adatokra lesz érdemes figyelni.
Emelkedtek a nyugat-európai piacok, estek az olajárak egy közelgő USA-Irán békemegállapodás újabb hírére
Nagyot emelkedtek pénteken a nyugat-európai részvények, a főbb indexek több mint 1%-kal ugrottak, mivel egy közelgő USA-Irán békemegállapodással kapcsolatos megújult remények lenyomták az olajárakat és friss optimizmust hoztak a piacokra. A Brent nyersolaj határidős ára 3,7%-kal esett, tovább növelve az előző napi veszteségeket, miután Donald Trump amerikai elnök lemondta az Irán elleni tervezett csapást, és azt állította, hogy akár már ezen a hétvégén megállapodás születhet. A páneurópai STOXX 600 index 1,9%-kal emelkedett, így végül heti szinten 1,7%-os nyereséget könyvelhetett el. A spanyol IBEX 35 index felülteljesítette a régiós társakat: több mint 2,6%-kal nőtt, és történelmi csúcsot ért el, hasonlóan az olasz tőzsde is új csúcson zárt, 2%-os emelkedéssel.
A hét pozitív zárása egy turbulens időszakot követett az európai részvénypiacokon, amelyet az AI-hoz kötődő technológiai részvények éles kilengései, a Kínában szigorodó szabályozás miatt nyomás alá kerülő, londoni tőzsdén jegyzett bankok, valamint az Európai Központi Bank negyed százalékpontos kamatemelése jellemeztek. Az energiapiaci részvények voltak az egyetlen vesztesek pénteken: a csökkenő olajárakat követve 1%-kal gyengültek. A turizmus és szabadidő szektor papírjai bizonyultak a nap nyerteseinek, 4,1%-kal emelkedtek, és öthavi csúcsot értek el. A Lufthansa és az Air France részvényei rendre 5,2%-kal és 8,4%-kal nőttek, míg az integrált turisztikai vállalat, a TUI AG 8,7%-ot ugrott. A STOXX 600 bankszektor index vezette az ágazati emelkedést 4,3%-os növekedéssel, miközben a Deutsche Bank és a Société Générale több mint 6%-kal erősödött. Az Acciona Energia 13%-kal ugrott meg, miután sajtóértesülések szerint globális infrastrukturális alapok készülnek közösen ajánlatot tenni a spanyol megújulóenergia-vállalat részesedéseire. Anyacége, az építőipari és energetikai konglomerátum Acciona szintén 10,4%-kal emelkedett. A Novo Nordisk 1,7%-kal került feljebb, miután a brit gyógyszerhatóság csütörtökön engedélyezte a vállalat testsúlycsökkentő tablettáját, így az Egyesült Királyság lett az első európai piac, ahol a betegek hozzáférhetnek a kezeléshez.
Idehaza és a régióban is igen kedvező hangulat volt, az indexek 1-2% között emelkedtek a BUX 1,6%-kal került feljebb. Szárnyalt az OTP 3,9%-os emelkedéssel, de jól teljesített a Richter (+2,4%) és az MTelekom is (+1.5%), egyedül a Mol esett (-2,6%), nyugat-európai társait követve a gyengülő olajárak miatt. Erős lett az áprilisi hazai építőipari termelés, mely 6,9%-kal bővült az előző hónaphoz képest az egyéb építmények növekedésének köszönhetően. Az ipari termelés második becslése pedig megerősítette a termelés 1,1%-os csökkenését az előző hónaphoz képest. A nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártás és a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártás emelkedett, míg az élelmiszeripar és a villamos berendezések gyártása csökkent.
A kedvező közel-keleti hírekre után a SpaceX IPO húzta a tengerentúli piacokat
Az amerikai részvények a csütörtöki rally után pénteken is emelkedéssel zártak, mivel a befektetők egy Irán és az Egyesült Államok közötti békemegállapodás reménye mellett, a SpaceX részvényeinek szárnyalását követhették a cég tőzsdei debütálásának köszönhetően, ami a Wall Street történetének legnagyobb nyilvános részvénykibocsátása lett. Az Egyesült Államok és Irán jelezte, hogy közel van egy megállapodás a háború lezárásáról: egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint már létezik egy mindkét fél számára elfogadható tervezet. Donald Trump amerikai elnök március közepe óta többször is kijelentette, hogy közel van egy ilyen megállapodás.
A piaci szereplők kiemelt figyelemmel követték Elon Musk SpaceX részvényeit, amelyek pénteken kezdték meg a kereskedést a Nasdaqon. Az árfolyam 19,2%-os emelkedéssel, 160,95 dolláron zárt, jóval a részvényenkénti 135 dolláros kibocsátási ár felett. A vállalat piaci kapitalizációja legutóbb 2,1 billió dollár volt. Más űripari vállalatok részvényei, amelyek a bevezetést megelőzően erősen emelkedtek, pénteken gyengültek. A Rocket Lab árfolyama 10,8%-kal esett, az Intuitive Machines 13,1%-kal, míg a Planet Labs 8,8%-kal csökkent.
A Dow Jones ipari átlag 0,7%-kal, az S&P 500 0,5%-kal, míg a Nasdaq Composite 0,3%-kal került feljebb. A kis kapitalizációjú vállalatokból álló Russell 2000 index rekordszintű záróértéket ért el. A részvények heti szinten is emelkedéssel zártak, mindhárom fő index nagyjából 0,7%-os nyereséget könyvelhetett el az időszakban. Ugyanakkor az amerikai részvényalapoknál három hét után először jelentkezett heti tőkekiáramlás, és a technológiai index a hét elején korrekciót jelzett. Az elemzők szerint a közelmúlt gyengélkedésének oka részben az lehetett, hogy a befektetők a SpaceX debütálása előtt csökkentették kitettségüket. A SpaceX az egyik legnagyobb tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok közé került. Az év későbbi részében az OpenAI és az Anthropic mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok tőzsdei bevezetése is nagy várakozás övezi.
Estek a héten a hazai és nemzetközi hozamok; a forint 352 alatt zárt az euróval szemben
A két fő oldal, az USA és Irán által kölcsönösen megerősített híreknek köszönhetően a kamatemelési várakozások enyhültek, a hosszú hozamok estek, a dollár pedig kissé gyengült. A makrogazdasági folyamatok tekintetében az EKB a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte a kamatokat és megemelte az euróövezetre vonatkozó inflációs előrejelzését, a növekedési prognózist pedig csökkentette. Az amerikai infláció a várakozásoknak megfelelően nőtt, ráadásul a termelői árindexek (PPI) is azt jelezte, hogy az inflációs nyomás fokozódik az USA-ban.
Az USA-ban jelenleg 60% feletti valószínűséget ad a piac annak, hogy az idei év végéig legalább egyszer és közel 50%-ot annak, hogy a jövő év közepéig kétszer emelnie kell a FED-nek, az előző 20, az utóbbi 10 százalékponttal alacsonyabb, mint a megelőző pénteken volt. Az EKB esetében a piac idénre még egy emelést áraz biztosan, a korábban várt harmadik szigorítás időpontja bizonytalanná vált, most nagyobb esélyt ad a piac annak, hogy arra csak 2027-ben kerül sor. A kötvényhozamok a hét első felében még emelkedtek, de utána a jó közel-keleti hírek hatására esni kezdtek, végül a tízéves lejáraton az amerikai és a német hozam is 5 bázispont körüli mértékben esett egy hét alatt, az előbbi 4,5, az utóbbi 3% alá. A dollár az euróval szemben még az 1,15-ös szintig esett a hét elején, majd a dollár gyengülni kezdett és végül kissé az 1,16-os szintet közelítette a jegyzés.
A globális hangulat jellemzően segítette a régiós devizákat, a zloty euróval szembeni jegyzése ugyan stagnált, de a korona egy hét alatt 0,4, a forint pénteken 0,4, egy hét alatt 1,3%-kal erősödött a 352-es szint alá az euróval szemben, azaz a 2021 közepe óta nem látott 350-es értéket közelíti. A régiós állampapír-piacokon is alacsonyabb kamatpályákat áraznak a piacok, a lengyel jegybank három helyett csak kétszer emelhet a jelenlegi 3,75%-os kamatszinten, a cseh, 3,5%-os alapkamat pedig 4,5 helyett csak 4,25%-ig emelkedik várhatóan. Az MNB-től pedig jó ideje gyors kamatcsökkentést vár a piac, a múlt hét végi árazás szerint a jelenlegi 6,25%-os alapkamat az év végére 5,25, 2027 végére pedig 4,75%-ig csökkenhet, az előbbi 25, az utóbbi 0 bázisponttal alacsonyabb, mint egy héttel korábban. Ebben a májusi, a várt emelkedéssel szemben 1,8%-ig csökkenő inflációs és 2%-ig csökkenő maginflációs adat is szerepet játszott. A kötvényhozamok így a múlt héten estek a régiós piacokon, a tízéves lejáraton 15-20 bázispont körüli mértékben, a hazai tízéves hozam 2022 eleje óta nem látott szintre, 5,3% alá süllyedt.
Mire lesz érdemes figyelni?
Nagyot ugrottak az ázsiai részvénypiacok ma reggel, miközben a dollár gyengült és az olajárak zuhantak, miután az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes békemegállapodást jelentettek be. A pakisztáni miniszterelnök, Shehbaz Sharif hétfő kora reggel a közösségi médiában közölte, hogy megszületett a megállapodás, míg Donald Trump elnök azt mondta, az egyezség magában foglalja a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros megnyitását. Az egyetértési megállapodást (MOU) várhatóan pénteken írják alá hivatalosan Svájcban. A pontos feltételek egyelőre nem ismertek. Sharif az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a megállapodás „a katonai műveletek azonnali és végleges beszüntetését” írja elő minden fronton, beleértve Libanont is. Libanon a tárgyalások egyik neuralgikus pontja volt, mivel Izrael és a Hezbollah az elmúlt hetekben figyelmen kívül hagyta Trump és mások felhívásait, hogy hagyjanak fel az egymás elleni támadásokkal. Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkársága közleményben jelezte, hogy a háború és a katonai műveletek minden fronton – beleértve Libanont is – hétfő estétől kezdődően végleg véget érnek. Irán külügyminiszter-helyettese, Kazem Gharibabadi elmondta, hogy egy átfogóbb megállapodásról egy 60 napos tűzszünet időszaka alatt tárgyalnak majd, amely magában foglalja az Irán elleni szankciók enyhítését is. Irán nukleáris programjának sorsa – egy másik kényes kérdés – szintén ezeknek a későbbi tárgyalásoknak a része lesz, ahogy azt korábban források a Reutersnek jelezték. Irán közölte, hogy a szoroson áthaladó forgalmat ő és Omán fogja szabályozni, ami csapást jelenthet a szabadkereskedelem szabályaira, és arra utal, hogy a hajózás után valamilyen díjat vethetnek ki.
A piacok már korábban elkezdték beárazni a megállapodást, de a bejelentés hatására a Brent típusú nyersolaj ára 4,7%-kal, hordónként 83,2 dollárra esett. Az amerikai nyersolaj 5,5%-kal, hordónként 80,2 dollárra csúszott, de még mindig a háború kitörése előtti, 67 dolláros szint felett maradt. Európában az EUROSTOXX 50 határidős jegyzései és a DAX határidős kontraktusai egyaránt 1,7%-kal emelkedtek, míg a FTSE határidős jegyzései 0,7%-kal erősödtek. Az S&P 500 határidős kontraktusai 1,1%-kal nőttek, miközben a Nasdaq határidős jegyzései 1,8%-kal ugrottak meg, a Dow 0,9%-kal került feljebb.
A héten az euróövezetből az ipari termelés áprilisi adata, valamint az első negyedéves bérköltség második becslése érkezik. Az ipari statisztikák előjelei vegyes képet mutatnak: a főbb gazdaságok közül Németországban és Olaszországban mintegy fél százalékos havi bővülést mértek, Franciaország teljesítménye lényegében stagnált, míg a megelőző hónapban dinamikus spanyol ipar 0,4%-os visszaesést mutatott. Ezek alapján az euróövezeti aggregált adat áprilisban mérsékelt, mintegy 0,2% körüli növekedést jelezhet havi alapon. Ez ugyan pozitív, de összképében továbbra sem utal érdemi erősödésre: éves alapon az ipari teljesítmény stagnálás közeli pályán maradhat. Ugyanakkor némi optimizmusra ad okot, hogy a nagy ipari gazdaságok – elsősorban Németország és Olaszország – feldolgozóipari kilátásai javulni látszanak, amennyiben a beszerzési menedzserindexek jelzései megbízhatónak bizonyulnak. Ami a bérköltségeket illeti, az első negyedéves előzetes adat már ismert: az éves dinamika a negyedik negyedévhez hasonlóan 3,3% volt, míg a negyedéves alapon mért 0,8%-os növekedés évesítve hasonló ütemet vetít előre. Bár ez a 3–3,5% közötti bővülés számottevő lassulás a 2022–2024 közötti, inflációs sokk által felfűtött időszakhoz képest, a kép mégsem teljesen megnyugtató. Figyelembe véve a mindössze körülbelül 0,5%-os termelékenységnövekedést, a bérdinamika továbbra sem áll teljes összhangban a 2%-os inflációs céllal. Éppen ezért az Európai Központi Bank kiemelt figyelemmel kíséri majd a most érkező részletes adatokat.
Szerdán zárul a Fed Nyíltpiaci Bizottságának első olyan ülése, amit Kevin Warsh elnököl majd. A Fed veterán Warsh által kommunikált rezsimváltásnak jó eséllyel nem ezen az ülésen alapoznak majd meg, de lehet olyan elképzelése, amit már most megpróbál valamilyen formában napirendre tűzni. Az általa szükségesnek tartott változtatások, mint a piaci dereguláció, a Fed mérlegének leépítése, a kommunikáció átalakítása, a célként szolgáló inflációs mutató lecserélése és az alacsonyabb kamatok közül azonban egyelőre utóbbi kap kitüntetett figyelmet a piacoktól. Warsh érkezése az inflációs adatok értékelésében is hozhat majd változást, hiszen a jelenleg preferált core PCE helyett, amely áprilisban 3,3% volt éves összevetésben, Warsh a Dallas Fed nyesett PCE mutatóját tartja irányadónak, ami csak 2,3% volt. A mostani ülésre a piac nem vár kamatemelést, de az év végére már legalább 25 bázisponttal magasabb kamatot áraz. Ezen felül a héten érkeznek májusi konjunktúra indikátorok is, amelyekből kiderül, hogy kitart-e az amerikai gazdaság második negyedév elején látott lendülete.
Érdekes lehet még a japán jegybank kamatdöntő ülése, ahol várhatóan 25 bázisponttal 1%-ra emelkedik az alapkamat, ami 31 éve nem látott szint lehet.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkÉrtékpapírszámla
Első lépés, hogy gondoskodjon a jövőjéről.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!