OTP Ébresztő: Grönland kérdése nyomás alatt tartotta az európai piacokat
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
OTP Ébresztő: A közel-keleti konfliktus enyhülése nyomán élesen esett a nyersolaj jegyzése
Enyhe emelkedést hozott a hét első kereskedési napja a mértékadó európai tőzsdéken, amikor a technológiai és energia szektor esését ellensúlyozták a közel-keleti konfliktus enyhüléséből profitáló szektorok. A KKE-régió tőzsdéi is feljebb kapaszkodtak; a BUX 0,7%-kal emelkedett. A Wall Street-i indexek kisebb elmozdulásokkal vegyesen zártak; a befektetők figyelme már a hét hátralevő részében esedékes Fed kamatdöntő ülés és a technológiai óriások gyorsjelentései felé fordult. A WTI hordójának jegyzése több mint 7, a Brenté több mint 8%-kal került lejjebb. Az olajárak esésével enyhülő inflációs aggodalmak nyomán estek a fejlett piaci kötvényhozamok. A hazai hosszú hozamok is érdemben lejjebb tolódtak. A EURHUF a 360-as szint körül mozog. Ma kezdődik a Fed 2 napos kamatdöntő ülése és újabb nagy nevekkel folytatódik a gyorsjelentési szezon.
OTP Ébresztő: Enyhültek a légicsapások a Közel-Keleten
Emelkedtek pénteken az európai indexek, így ismét pluszban zárták a hetet. A júliusi BMI adatok pozitív képet festettek az eurózona kilátásairól, ugyanakkor Trump új vámokat vetett ki, többek közt Európát is érintve. A BUX csökkent pénteken, a hetet viszont pluszban zárta. A KSH szerint csökkent a foglalkoztatottak száma, növekedett a munkanélküliség. A hétvégére alábbhagytak a légicsapások Irán és a környező országok között. Ez ismét 100 dollár alá szorította az olajárat. Csökkent az S&P pénteken és a hét egészében is. Az Egyesült Államokban is emelkedett a kompozit BMI. Lokális csúcsaikról lejjebb fordultak a fejlett piaci kötvényhozamok. A hazai hozamok emelkedtek, a forint kissé erősödött. A héten Q2-es GDP adat érkezik hazánkra, az eurózónára és az Egyesült Államokra is. Ezen kívül az Eurózóna és az amerikai inflációs adatokra, és a Fed kamatdöntésére lesz érdemes figyelni.
A Grönlanddal kapcsolatos nyomásgyakorlás árnyékában estek a nyugat-európai indexek. Csütörtökön rendkívüli csúcsot tartanak Brüsszelben. A Mol vásárolhatja meg a szerbiai NIS olajtársaság többségi tulajdonrészét. Kereskedési szünnap volt tegnap az USA-ban. A geopolitikai kockázatok közepette tovább szárnyalt az arany és az ezüst. Csendes kereskedés volt a kötvénypiacokon. Kína 2025-ben rekordmagas, 1,2 billió dolláros kereskedelmi többletet ért el, a 2025-ös GDP-növekedés 5% lett. Előrehozott választás várható Japánban, a miniszterelnök expanziós szándéka újabb lökést adott a kötvényhozamoknak.
Estek a nyugat-európai indexek
Az USA Grönland megszerzésére irányuló fokozódó nyomásgyakorlása rányomta a bélyegét a hétfői európai kereskedésre. A STOXX 600 1,2%-kal csökkent. Az amerikai vámfenyegetések hatására a nagy európai autógyártók meredek eséssel kezdték a napot, a szektor végül 2,2%-ot esett. A másik nagy vesztes a luxuscikkek szektora volt, amely 3%-os veszteséget szenvedett el. A technológiai szektor szintén több mint 3%-os esést könyvelt el hétfőn. A DAX 1,3%-ot, a CAC 40 1,8%-ot, az FTSE 100 0,4%-kal zárt lejjebb.
Az egyedi részvények közül kiemelkedett a Bayer. A német gyógyszeripari és mezőgazdasági konszern árfolyama közel 7%-ot emelkedett, miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elfogadta a vállalat kérelmét, hogy korlátozzák a Roundup gyomirtó szerrel kapcsolatos perek számát. A vádak szerint a készítmény rákkeltő hatású. A csökkenő trenddel szintén szembement a 43,6%-os emelkedést felmutató Beazley. A brit specializált biztosító árfolyamát a Zurich Insurance Group 7,67 milliárd fontos készpénzes felvásárlási ajánlata hajtotta.
Az EU vezetői csütörtökön rendkívüli brüsszeli csúcson vitatják meg a lehetséges lépéseket az amerikai nyomásgyakorlással szemben. Az egyik opció egy 93 milliárd euró értékű amerikai importot érintő vámcsomag, amely február 6-án automatikusan életbe léphetne egy féléves felfüggesztést követően. A másik lehetőség a mindeddig soha nem alkalmazott kényszerítésellenes eszköz (Anti-Coercion Instrument, ACI), amely korlátozhatja az amerikai cégek hozzáférését közbeszerzésekhez, beruházásokhoz vagy banki tevékenységhez, illetve korlátozhatja a szolgáltatáskereskedelmet – e területen az Egyesült Államok többlettel rendelkezik az EU-val szemben, különösen a digitális szolgáltatásokban.
Friss sajtóértesülések szerint a Mol vásárolhatja meg a Gazprom-csoport 56,15%-os tulajdonrészét a szerbiai olajtársaságban, a NIS-ben. A tulajdonosváltást az orosz energiaszektor elleni amerikai szankciók kényszerítették ki. Több mint három hónap szünet után múlt héten újraindult a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezetéken, így a NIS tulajdonában lévő pancsovai finomító is újra működésbe állhatott. Az ügylettel lényegesen erősödhet a magyar olajtársaság stratégiai pozíciója a régióban. A Mol árfolyama hétfőn 0,4%-kal erősödött. A régióban a BUX 0,1%-ot csökkent, a lengyel WIG20 0,5%-kal, a cseh PX50 1%-kal került lejjebb.
Kereskedési szünnap volt az USA-ban
A Martin Luther King nap miatt hétfőn zárva tartottak az amerikai piacok. A határidős indexek ugyanakkor az USA-ban is 1% körüli esést mutattak.
A következő hetekben kimondottan sűrű lesz az amerikai politikai és gazdaságpolitikai napirend. A héten tartják a Világgazdasági Fórumot Davosban, ahol Trump elnök szerdán tart előadást. Napirenden van továbbá egy részleges kormányzati leállás január 31. után, amennyiben a Kongresszusban nem sikerül megállapodást kötni a fiskális év hátralévő részének finanszírozásáról. Jegybanki fronton a Trump embereként számontartott Stephen Miran mandátuma a Fed Kormányzótanácsában január végén lejár. Az új kinevezés már jó eséllyel szoros összefüggésben lesz azzal, hogy Trump elnök kit szeretne Fed-elnöknek jelölni Jerome Powell helyére, akinek elnöki kinevezése májusban lejár. Mindeközben függőben van a Legfelsőbb Bíróság döntése az elnök által bevezetett vámok jelentős részének jogszerűségét illetően. Továbbá jelentős turbulenciát és potenciális európai ellenlépéseket eredményezett az elnök növekvő nyomásgyakorlása – így a több európai országot érintő, február 1-jén 10%-os értékkel bevezetendő, majd júniustól 25%-ra emelkedő vám – Grönland megszerzésének ügyében.
A geo- és kereskedelempolitikai kockázatok fokozódása újabb csúcsra repítette az arany és az ezüst árfolyamát, miközben a WTI olajár csökkent a kereslettel kapcsolatos aggodalmak miatt.
Csendes kereskedés volt a kötvénypiacokon
Tegnap kereskedési szünet volt az amerikai kötvénypiacon is. Európában nem történt érdemi elmozdulás, a tízéves német hozam 2,85% körül maradt. A Grönland körüli feszültség növekedésével és az USA által belengetett vámok miatt a dollár közel fél százalékkal, az 1,165-ös szintig gyengült az euróval szemben.
A hazai deviza- és kötvénypiacon is csendes kereskedés zajlott. A forint – a többi régiós devizával együtt – végül csak minimális gyengüléssel, a 385-ös szint környékén zárta a napot. A kötvénypiaci referenciahozamok nem változtak érdemben, a tízéves hozam maradt a 6,8% közelében. Az ÁKK DKJ-csereaukcióján 40 milliárd forint értékű kincstárjegy cserélt gazdát, 6,07%-os átlaghozamon.
Ma három hónapos DKJ-t kínál az adósságkezelő, a meghirdetett mennyiség 30 milliárd forint.
Mire lesz érdemes figyelni?
Ma a záráshoz közeledve vegyes képet mutatnak az ázsiai piacok. A Nikkei 1% körüli esésben van. A KOSPI és a Hang Seng enyhén emelkedik, míg a SSEC kismértékben esik.
Az amerikai vámok ellenére Kína 2025-ben rekordmagas 1,2 billió dollár kereskedelmi többletet ért el. Miközben az Egyesült Államokba irányuló szállítások ötödével visszaestek, a világ többi részébe jelentősen nőttek. Az exportorientált gyártók sikere éles ellentétben áll a belföldi fókuszú gazdasági szektorok tartós gyengeségével. A hétfői adatok is ezt a kettősséget erősítették: az ipari termelés 5,9%-kal nőtt 2025-ben, meghaladva a kiskereskedelmi forgalom 3,7%-os bővülését, miközben az ingatlanberuházások 17,2%-kal zuhantak. A fix eszközberuházások 3,8%-kal estek 2025-ben. A magánberuházások is 6,4%-kal csökkentek, mivel a cégek nem látnak okot kapacitásbővítésre a túltermeléssel és óvatos háztartásokkal terhelt gazdaságban. Az 5%-os 2025-ös GDP-növekedést követően az IMF 2026-ra 4,5%-os, 2027-re pedig 4%-os bővülést vár a tegnap frissen publikált előrejelzése alapján.
Japán miniszterelnöke február 8-ra előrehozott választásokat írt ki. A kormányfő, Szanae Takaicsi minden bizonnyal fiskális mozgásterét akarja növelni egy kedvező választási eredménnyel. Hétfőn már kinyilvánította azon szándékát, hogy a 8%-os élelmiszerfogyasztási adót két évre felfüggessze. A 230% feletti bruttó GDP-arányos államadósság mellett a további fiskális expanzió lehetősége még feljebb lökte a japán államkötvényhozamokat: csaknem 10 bázispontos emelkedéssel a tízéves hétfőn elérte a 2,27%-ot.
Ma Németországból a januári ZEW gazdasági hangulatindex érkezik. Az Egyesült Királyságból pedig a novemberi munkanélküliségi adatot várjuk.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkÉrtékpapírszámla
Első lépés, hogy gondoskodjon a jövőjéről.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!