OTP Ébresztő: Veszteséges hetet zártak az európai és a tengerentúli piacok
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
OTP Ébresztő: A közel-keleti konfliktus enyhülése nyomán élesen esett a nyersolaj jegyzése
Enyhe emelkedést hozott a hét első kereskedési napja a mértékadó európai tőzsdéken, amikor a technológiai és energia szektor esését ellensúlyozták a közel-keleti konfliktus enyhüléséből profitáló szektorok. A KKE-régió tőzsdéi is feljebb kapaszkodtak; a BUX 0,7%-kal emelkedett. A Wall Street-i indexek kisebb elmozdulásokkal vegyesen zártak; a befektetők figyelme már a hét hátralevő részében esedékes Fed kamatdöntő ülés és a technológiai óriások gyorsjelentései felé fordult. A WTI hordójának jegyzése több mint 7, a Brenté több mint 8%-kal került lejjebb. Az olajárak esésével enyhülő inflációs aggodalmak nyomán estek a fejlett piaci kötvényhozamok. A hazai hosszú hozamok is érdemben lejjebb tolódtak. A EURHUF a 360-as szint körül mozog. Ma kezdődik a Fed 2 napos kamatdöntő ülése és újabb nagy nevekkel folytatódik a gyorsjelentési szezon.
OTP Ébresztő: Enyhültek a légicsapások a Közel-Keleten
Emelkedtek pénteken az európai indexek, így ismét pluszban zárták a hetet. A júliusi BMI adatok pozitív képet festettek az eurózona kilátásairól, ugyanakkor Trump új vámokat vetett ki, többek közt Európát is érintve. A BUX csökkent pénteken, a hetet viszont pluszban zárta. A KSH szerint csökkent a foglalkoztatottak száma, növekedett a munkanélküliség. A hétvégére alábbhagytak a légicsapások Irán és a környező országok között. Ez ismét 100 dollár alá szorította az olajárat. Csökkent az S&P pénteken és a hét egészében is. Az Egyesült Államokban is emelkedett a kompozit BMI. Lokális csúcsaikról lejjebb fordultak a fejlett piaci kötvényhozamok. A hazai hozamok emelkedtek, a forint kissé erősödött. A héten Q2-es GDP adat érkezik hazánkra, az eurózónára és az Egyesült Államokra is. Ezen kívül az Eurózóna és az amerikai inflációs adatokra, és a Fed kamatdöntésére lesz érdemes figyelni.
Mínuszban zárták a múlt hetet a vezető európai indexek, eredménytelen volt a trilaterális tárgyalás Abu-Dhabiban. Az amerikai indexek is mínuszos hetet könyvelhettek el, a vártnál gyengébb aktivitást mutattak a beszerzésimenedzser-indexek. A grönlandi feszültségeket és davosi beszédeket követően estek az amerikai, emelkedtek az európai kötvényhozamok, miközben gyengült a dollár. Jelentős erősödést mutatott a jen, ami visszafogta a japán részvények teljesítményét. A héten az MNB és a Fed kamatdöntésére és európai GDP-adatokra lesz érdemes figyelni.
Mínuszban zárták a hetet a vezető európai indexek, eredménytelen volt a trilaterális tárgyalás Abu-Dhabiban
A pénteki napon az európai részvények kissé alacsonyabban zártak, ami megpecsételte az egész heti teljesítményüket. A befektetőket óvatosság jellemezte, miközben mérlegelték az Egyesült Államokkal Grönland miatt kialakult feszültségek esetleges kereskedelmi kockázatait. A jelentősebb indexek közül a CAC 40 és a FTSE 100 is 0,1%-kal csökkent, a DAX viszont 0,2%-kal feljebb zárt, így a pán-európai Stoxx 600 0,1%-kal csökkent a pénteki kereskedés során. A szektorok közül a telekommunikáció emelhető ki, amely 1,6%-kal került feljebb, míg a biztosítási ágazat 1,6%-kal, az utazás-szabadidő szektor pedig 1,4%-kal csökkent. Egyéni részvények szintjén az Ericsson 10,5%-ot emelkedett, miután a svéd távközlési berendezésgyártó negyedik negyedéves nyeresége felülmúlta a várakozásokat, és részvény-visszavásárlási programot jelentett be. Az Adidas 5,7%-ot esett, miután az RBC brókercég leminősítette a sportszergyártót a megemelkedett konszenzusos becslések miatt. Riválisa, a Puma 14,1%-ot esett. A hét egészét így a Stoxx 600 egy százalékos mínuszban zárta, a meghatározó indexek közül pedig a DAX 1,6%-os esése húzta vissza leginkább az európai főindexet.
Az HCOB euróövezeti kompozit beszerzésimenedzser-indexe 2026 januárjában 51,5 ponton állt, megegyezve az előző havi adattal, ugyanakkor enyhén elmaradt a 51,8 pontos piaci várakozásoktól. Lassulása ellenére a szolgáltatási szektor tartotta a térséget a lélektani, 50 pontos felett (51,9 az előző havi 52,4 után), miközben az ipari termelés értéke kismértékben növekedett (49,4 a decemberi 48,8-hoz képest). Az új megrendelések már hatodik hónapja nőttek, bár négy hónapja a legkisebb mértékben, köszönhetően az exportmegrendelések csökkenésének. A kibocsátás és az új üzleti aktivitás bővülése ellenére a vállalatok enyhén csökkentették foglalkoztatásukat. Németországban a vártnál jobban alakultak a BMI-k, a feldolgozóipari 48,7 ponton állt (várakozás: 47,8), a szolgáltatószektori pedig 53,3 ponton (vs. 52,5). Franciaországban a feldolgozóipar fél ponttal meghaladta a várakozást, így 51 ponton állt, a szolgáltatások esetében viszont jelentősen elmaradt attól (47,9 vs. 50,5). Az Egyesült Királyság esetében az S&P mérésére lehetett támaszkodni, ahol mind a szolgáltatások, mind a feldolgozóipar meghaladta az elemzői várakozásokat.
Geopolitikai fronton az Abu-Dhabiban tartott orosz-ukrán-amerikai trilaterális tárgyalás eredménytelenül zárult, ugyanakkor az amerikai tisztségviselők pozitívan nyilatkoztak a tárgyalásról, jelezve, hogy a felek készek további egyeztetésekre. A tárgyalást nehezítette ugyanakkor, hogy a Kijevet ért orosz éjszakai légicsapások több mint egymillió ukránt hagytak áram nélkül a kemény téli hidegben.
A KKE-régióban negatív volt a hangulat a múlt hét utolsó napján, a BUX és a PX50 kisebb mértékben, a WIG 20 pedig 1,3%-kal esett. A hazai blue chipek közül egyedül az OTP tudott nőni, 0,8%-kal, a Richter és a MOL viszont egy százalék feletti visszaesést mutatott. Mindezektől függetlenül a BUX 2,2%-os pluszban zárta a hét egészét.
Az amerikai indexek is mínuszos hetet könyvelhettek el, a vártnál gyengébb aktivitást mutattak a beszerzésimenedzser-indexek
Az amerikai részvénypiac pénteken vegyesen zárt: a Dow Jones 0,6%-ot esett, főként a közel 4%-ot gyengülő Goldman Sachs miatt, az S&P 500 gyakorlatilag stagnált, míg a Nasdaq 0,3%-os emelkedéssel folytatta erősödését a geopolitikai feszültségek enyhülése mellett, olyan papírok támogatásával, mint az Nvidia és az AMD. Mindeközben viszont az Intel 17%-os zuhanást szenvedett el gyenge előrejelzése miatt. Bár a piac a hét közepén kezdett erőre kapni, mert Donald Trump visszavonta az európai országokra kivetni tervezett vámokat, mérsékelve a befektetői aggodalmakat, de ez a hetet sajnos nem mentette meg. Míg a Nasdaq heti vesztesége minimális maradt, az S&P 500 0,4%-ot, a Dow 0,5%-ot csökkent heti összevetésben. Trump a hétvégén Kanadát vette célba, melyet 100%-os vámokkal fenyegetett, amennyiben kereskedelmi megállapodást köt Kínával.
Az S&P által mért, Egyesült Államokra vonatkozó januári beszerzésimenedzser-indexek apró elmozdulást mutattak csak: a feldolgozóipari BMI egy tized ponttal növekedett, a szolgáltatószektor pedig változatlan maradt, így a kompozit BMI 52,8-ra emelkedett a decemberi 52,7 pontról, ugyanakkor a számok mindkét szektor esetében elmaradtak az elemzők várakozásaitól. Az új megrendelések élénkülése ellensúlyozta a gyenge munkaerőpiacot és a vámok miatti költségnyomást, az exportmegrendelések viszont kilenc hónapos mélypontra estek. A vállalati bizalom kissé gyengült, részben a magas árak, a geopolitikai aggodalmak és a kormányzati politika bizonytalansága miatt. A munkaerőpiac stagnálását a cégek költségvisszafogása és az enyhe kereslet magyarázza, bár néhány vállalat továbbra is munkaerőhiánnyal küzd.
A Brent nyersolaj határidős jegyzései pénteken több mint 2%-kal emelkedtek, hordónként nagyjából 65,8 dollárra, így már az ötödik egymást követő hetet zárták emelkedéssel, amit geopolitikai és kínálati kockázatok támogattak. Az árak emelkedését felerősítette Donald Trump amerikai elnök Irán felé intézett újabb figyelmeztetése, mely szerint az Egyesült Államok hadiflottát küld Irán felé. A kínálati félelmeket tovább erősítette a Kazahsztánban leállt termelés az egyik meghatározó olajmezőn.
A grönlandi feszültségeket és davosi beszédeket követően estek az amerikai, emelkedtek az európai kötvényhozamok, miközben gyengült a dollár
A Grönland körüli geopolitikai feszültségek, a davosi konferencia, az amerikai inflációs adat és pénteken a kijövő bizalmi indexek tették mozgalmassá az előző hetet. Pénteken – és ezzel a hét egészében is - a vártnál gyengébb amerikai bizalmi mutatók miatt kissé estek az amerikai kötvényhozamok, a tízéves végül visszasüllyedt 4,2% közelébe. A Fedtől továbbra is két 25 bázispontos kamatcsökkentést vár a piac 2026-ban. Ezzel szemben a japán kötvényhozam pénteken 2,26% közelében zárt, ami egy nap alatt 2, egy hét alatt pedig 6 bázispontot közelítő emelkedés, de a hét közepén 2,35%-on is járt, ami 30 éves csúcs. A kezdeti emelkedés mögött a politikai bizonytalanság mellett az új kormányzat hiánynövelő intézkedéseitől való félelem állt, illetve az ez alkalommal a kamatot 0,75%-on tartó japán jegybank jövőbeli kamatemeléseket kilátásba helyező kommunikációja (a piac idén két 25 bázispontos emelést vár a BoJ-tól). Ezeket a félelmeket végül csak részben tudta eloszlatni a japán kormányzat piacot nyugtató kommunikációja, amelyben szerepet kapott a hosszú kötvények kibocsátásnak csökkentése mellett a jegybank esetleges segítségének belebegtetése. Az európai kötvényhozamok jellemzően emelkedtek a múlt hét során, részben azért, mert a Grönland körüli feszültség miatt egyértelműen többet kell költeni majd a kontinensnek a saját védelmére, részben pedig azért, mert a pénteken közzétett bizalmi indexek töretlen kilábalást mutattak. A német tízéves pénteken 2, egy hét alatt közel 10 bázisponttal ugrott meg és elérte a 2,9%-ot, ami a járvány utáni időszakot jellemző kereskedési sáv felső széle. A grönlandi események miatt amúgy is gyengülő dollár pénteken újabb pofont kapott a vártnál gyengébb amerikai és a vártnál erősebb európai bizalmi indexektől, így az EUR/USD pénteken fél, egy hét alatt 2%-kal került feljebb, az 1,182-es szintig, azaz ismét azzal fenyeget, hogy ötéves csúcsra megy.
A Grönlandhoz kapcsolódó geopolitikai feszültségek enyhülése és a gyenge dollár jellemzően segítette a régiós devizákat a múlt héten. A korona heti összevetésben stagnál, de a zloty és a forint erősödött az euróval szemben, a hazai deviza árfolyama egy hét alatt a 385-ös szintről 382-ig erősödött, így ismét megközelítette a decemberi jegybanki kamatmeghatározó ülés előtti kétéves csúcsot. A kötvénypiaci referenciahozamok pénteken 2-7, a hét egészében 5-10 bázisponttal estek, a tízéves hozam 6,6% közelébe süllyedt, aminél közel egy éve nem járt mélyebben.
Mire lesz érdemes figyelni?
A Nikkei 1,8%-kal esett annak köszönhetően, hogy a jen háromhavi csúcsra, 153,92-es szintig erősödött, köszönhetően a gyengébb dollárnak, illetve egy lehetséges beavatkozás előfeltételeit érzékelték a befektetők a japán és az amerikai jegybank részéről. Az erős jen visszafogta az olyan exportvállalatok részvényeit, mint a Toyota (-3,2%), Honda (-3,7%), és a Rubber (-2,2%). Mindeközben a kínai piacok elhanyagolható veszteségeket mutattak.
A héten több fontos esemény is lesz, többek között az MNB kamatdöntésére lesz érdemes figyelni. A piaccal összhangban arra számítunk, hogy januárban még nem változik a kamatszint, de a jegybank kommunikációja a közelmúlt eseményeinek értékeléséről, a kamatcsökkentés feltételeiről érdemben befolyásolhatja a kötvény- és devizapiaci folyamatokat. Mindemellett jövő héten szerdán zárul a Fed Nyílpiaci Bizottságának idei első kamatdöntő ülése, amire a piac szinte egyöntetűen tartást áraz.
A monetáris politikai döntések mellett több európai országban – köztünk hazánkban – is negyedik negyedéves GDP-adatok jelennek meg.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkÉrtékpapírszámla
Első lépés, hogy gondoskodjon a jövőjéről.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!