Kína bekeményített a ritkaföldfémek terén
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Az MNB kamatdöntő ülése, valamint európai és amerikai inflációs adatok lesznek a fókuszban
Az MNB kamatdöntő ülést tart. Az eurózóna legnagyobb tagállamaiban előzetes áprilisi inflációs adatokat publikálnak. Az Egyesült Államokból áprilisi inflációs mutatók és a háztartások pénztárcájára vonatkozó adatok érkeznek.
Mit hoztak az elmúlt napok a piacokon?
A héten jelentett az Nvidia, a világ legértékesebb vállalata minden soron felülteljesítette az elemzői konszenzust, azonban kevés újdonságot kaptunk, így az árfolyam lefelé vette az irányt. A magyar piacról az Autowallis beszámolója érkezett, a cég javítani tudott az operatív eredményességén, ugyanakkor az árfolyamhatás és a növekedési stratégia költségei nyomást helyeztek a nettó eredményre. Továbbá megnéztünk közelebbről két széntermelő céget is, melyek profitálhatnak az iráni háború okozta ellátási nehézségekből.
Néhány napja Kína további korlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre, amelyet követően ismét kiújult a vámháborús retorika az ország és az USA között. A szektorban meglehetősen domináns a kínai termelés és feldolgozás, így erős ütőkártyaként használható a vámokkal kapcsolatos egyeztetések során is. Ennek kapcsán elemzésünkben röviden bemutatjuk a ritkaföldfémek piacát, az eddig bejelentett korlátozásokat, egy független nyugati ellátási lánc kialakításának nehézségeit, illetve néhány befektetői szemmel érdekes részvényt is megemlítünk.
Ritkaföldfémek piaca
A ritkaföldfémek alapvetően egy 17 elemből álló kémiai csoportot takarnak (ebbe a lantanoidák tartoznak bele, illetve a szkandium és ittrium. Ezek kémiailag hasonló tulajdonságokkal bírnak, de nem mindegyik számít ugyanolyan fontosnak gazdasági szempontból. Jellemzően négy ritkaföldfémet szoktak kiemelni stratégiai fontosságuk miatt: neodímium (Nd), prazeodímium (Pr), diszprózium (Dy) és terbium (Tb), mivel ezeket használják sok esetben erős mágnesek készítéséhez, amelyeket utána különféle elektronikai eszközökbe építenek bele a drónoktól az elektromos autókon és szélturbinákon át egészen a fejhallgatókig.
Érdemes tudni, hogy jelenleg Kína adja a globális ritkaföldfémtermelés mintegy 70%-át, illetve a feldolgozás 90%-át. Maga a szektor a fontossága ellenére nem mondható különösebben nagynak (néhány milliárd dolláros forgalom éves szinten), ami eltörpül az olaj vagy vasérc kereskedelme mellett. A probléma azonban az, hogy ezek nem könnyen helyettesíthető alapanyagok, így fizikai hiányuk termelési problémákat okozhat, kvázi egyfajta dominóhatással járhat. Nem véletlen tehát, hogy a Trump-kormányzat is nagy hangsúlyt fektetett erre a területre az elmúlt időszakban és sokszor visszaköszön a politikai retorika szintjén.
Kínai korlátozások
Először még áprilisban vezetett be exportkorlátozást több ritkaföldfémre és ezeket tartalmazó termékekre Kína (más kritikus nyersanyagokkal kapcsolatban már korábban is voltak hasonló intézkedések). Ezek a 17 ritkaföldfémből 7-re vonatkoztak, de a gazdasági szempontból különösen fontosak közül csak a diszpróziumot és terbiumot érintette (a neodímiumot és prazeodímiumot nem).
Néhány napja ugyanakkor ismét kiújult a vámháborús retorika Kína és az Egyesült Államok között, és előbbi további korlátozásokat jelentett be a ritkaföldfémekre (decembertől érvényes). A meglévő 7 elem mellé további 5 került fel az exportkorlátozások listájára, de a neodímium és prazeodímium továbbra sincs rajta ezen. A korlátozás alapvetően azt jelenti ebben az esetben, hogy kormányzati engedély lesz szükséges az olyan termékek exportjára, amelyek akár minimális mértékben is tartalmaznak a korlátozások alá eső kínai eredetű ritkaföldfémeket (pl. egyes mágnesek, félvezető termékek) vagy kínai technológiával állították elő őket. Azon társaságok, amelyek külföldi katonai szervezetekkel összefüggésbe hozhatóak nem kaphatnak exportengedélyt.
Kettős nyugati probléma
A ritkaföldfémek kapcsán két markáns probléma emelhető ki a nyugati világ szemszögéből. Az egyik, hogy bizonyos ritkaföldfémek termelése nem elégséges mennyiségben történik Kínán kívül (de elképzelhető, hogy már ott sem). A ritkaföldfémtermelés több mint 80%-át 5 bánya adja globálisan, amelyből 3 Kínában található, 1 az USA-ban (MP Materials, Mountain Pass bánya), 1 pedig Ausztráliában (Lynas, Mount Weld bánya). A probléma, hogy ezek nagyrészt a gazdasági szempontból két legfontosabbat, a neodímiumot és prazeodímiumot termelik elsősorban (mivel ezek értékesítése a leginkább profitábilis), míg a többi elem kvázi melléktermék kategóriába sorolható (így ezekből vagy túl sokat vagy túl keveset termelnek). Ennek köszönhetően a szintén fontosnak mondható diszpróziumból és terbiumból nem termelnek eleget, így ezek kínálatának nagy részét kisebb bányák adják (pl. Myanmar, Brazília területén), de így is szűkös az ellátás. Ez azt jelenti, hogy szükséges lenne több olyan bánya, amelyek relatíve nagyobb mennyiségben tudnak diszpróziumot és terbiumot termelni, „baráti” országban találhatóak és mindezt gazdaságosan is meg tudják tenni (utóbbi kritérium persze állami támogatások, olcsó hitel és árgaranciák révén könnyen feljavítható).
A másik nagyobb probléma a feldolgozáshoz és mágnesgyártáshoz kapcsolódik, amely magában foglalja a megfelelő infrastruktúrát (feldolgozó és mágnesgyártó egységek), illetve az ezekkel kapcsolatos technológiai tudást és képzett szakembereket is. Ezek ugyanis szükségesek ahhoz, hogy egy Kínától független és vertikálisan integrált ellátási lánc létre tudjon jönni. Ez azonban szintén nem egy egyszerű feladat, hiszen a ritkaföldfémek feldolgozása híresen nehézkesnek mondható (számos olyan készlet is található, ahol a ritkaföldfémek olyan ásványban találhatóak, amelyeket fel sem igazán lehet dolgozni).
Összességében még akkor is nehéz feladat egy Kínától független ellátási lánc kialakítása, ha a szektor állami támogatásokat, finanszírozást és árgaranciákat kap, hiszen az infrastruktúra kiépítése és a megfelelő bányák felfuttatása évekig is eltarthat (ezen projektek gazdasági megtérülése pedig amúgy is erősen kérdéses, ha saját lábon kellene megállniuk).
Mi lehet érdekes befektetői szempontból?
A szektorban kevés vállalat található és ezek értékeltsége sem mondható különösebben kedvezőnek már és / vagy kifejezetten spekulatív kategóriába sorolhatóak, így csak röviden említünk meg néhány érdekesebb nevet.
Egy lehetőség befektetői szempontból szektor ETF vétele, mint amilyen például a VanEck Rare Earth and Strategic Metals ETF (UCITS forma is elérhető). Ez azonban nem biztosít „tiszta” kitettséget, mivel a ritkaföldfémes cégek mellett sok lítiumos és egyéb stratégiailag fontos fémekhez kötődő részvényt tartalmaz (pl. Albemarle, IperionX, Eramet stb.).
VanEck Rare Earth & Strategic Metals ETF technikai kép
A csökkenő trend megváltozása július közepén kezdődött. Akkor tört a hosszú távú ideális csökkenő trendje 43,75 áttörésével. Az emelkedő trend azóta nagyon meredeken elhagyta az emelkedő trendvonalat. A minimálisan elvárt korrekció a 75-81,25 közötti zónába eshetett. Ezt teljesítette, de ettől még nem biztos, hogy nem mehet feljebb majd. A tér felfele nyitott, csak a 75 alatt halhatna el az emelkedő hullám. A korábbi csúcs is fókuszban lehet majd.
A nagyobb nyugati termelők között az MP Materials és a Lynas részvényeit érdemes kiemelni. Emellett érdekes lehet még az Energy Fuels, az Iluka Resources, Neo Performance Materials is, amelyek többek között ritkaföldfémek feldolgozásával vagy mágnesgyártással foglalkoznak. A még inkább kockázatvállalóbbak számára pedig megemlíthető esetleg még a Lindian Resources (azon kevés ex-Kína társaságok egyike, amely rövid időn belül megkezdheti a ritkaföldfém termelést), illetve a Brazilian Rare Earths is (igen jelentős brazíliai zöldmezős projekt, ultramagas ércminőséggel).
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!