Lufi, vagy nem lufi? Nem mindegy?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Hazai inflációs, európai konjunktúra és amerikai munkaerő-piaci adatok érkeznek
A KSH publikálja a júliusi inflációs mutatókat. Az eurózónából júniusi konjunktúra mutatók érkeznek. Az Egyesült Államokban a munkaerő-piacé lesz a főszerep
Mit hoztak az elmúlt napok a piacokon?
Felpörgött a jelentési szezon, ráadásul igazi nagyágyúk számoltak be negyedéves eredményeikről. Előbb a Meta és a Microsoft, majd az Amazon és az Apple is közzétette számait. Ezek közül két részvény nagy emelkedéssel reagált, míg kettő jelentős mínuszt szedett össze. Mellettük a Noble és a Masterplast is jelentett, de írtunk Indiáról, az interaktív média szektorról és az uránpiacról is a héten.
A híres, magyar származású tőzsdeguru, szakíró, André Kostolany óta tudjuk, hogy a tőzsdék úgy szaladnak néha előre, vagy éppen maradnak le a reálgazdasági folyamatoktól, mint ahogy a kutya is szaladgál az őt sétáltató gazdája körül. Bár a póráz néha megfeszül egyik vagy másik irányba, a gazda (jelen esetben a reálgazdaság) lassabb tempója mentén, egy hosszan tartó séta alatt végülis előre fog haladni a kutya, vagyis a részvénypiac is.
Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy ahogy a gazdaságok nőttek, úgy éves átlagban a fejlett részvénypiacok 9% körüli eurós hozamot tudtak biztosítani az elmúlt húsz évben (és egyébként annál hosszabb időtávot vizsgálva is az MSCI World index teljesítményéből) annak, aki végig befektetve tartotta megtakarításait. A 2006-ban befektetett 100 ezer euró mostanra közel 600 ezer euróra hízott.
Persze közben a hullámzásra is lehetett csúnya szóval spekulálni, így ennél akár többet is el lehetett érni, hiszen számos, 20% feletti hozamot biztosító év is akadt időközben. Ennek az ára talán leginkább az idegrendszerünk terhelésében mérhető, hiszen útközben, nagyságrendileg tízévente azért nagy pofonokba is bele lehetett szaladni. Akadtak ugyanis olyan évek, amikor ideiglenesen befektetéseink harmada, vagy akár még nagyobb része egyszerűen elégett. Ilyen szempontból a 2000-es évek eleje kifejezetten embert próbáló időszak volt, hiszen a technológiai lufi csúcsán befektetett pénzünk 2003-ban, majd 2009-ben is a felét érte.
De tényleg ennyire szörnyű lépés volt a csúcson vásárolni?
Ha türelmesek tudtunk maradni, akkor egyáltalán nem, hiszen még a dotcom őrület csúcsán befektetve is, 2013-ra – úgy, hogy itt az átlagosnál jóval tovább kellett várni -, az egyenleg rendre pozitívba fordult. Mostanra már az akkor igen rossz időzítésűnek gondolt befektetés is közel ötszörözte a tőkét, vagyis a részvénypiaci befektetéseknél is él a jó magyar szólás, miszerint türelem rózsát terem.
Vannak persze olyan egyedi esetek, Japán például, ahol sokkal tovább tartott a visszarendeződés a korábbi csúcsokig (a TOPIX index 1989-es csúcsát 2025-ben sikerült csak megdönteni), vagy olyan egyedi vállalati részvények, ahol ez soha nem történt meg, és a tőke egészét is el lehetett veszíteni. Amennyiben azonban részvények, piacok, és szektorok széles körét tartotta valaki, például a korábban hivatkozott fejlett piaci indexet, úgy hosszabb, húszéves időtávon, jó adag türelemmel még egy kezdetben balul elsült befektetés is tudott szép hozamot generálni.
Újabb dotcom lufi?
Ezt a kitérőt mindenképp fontosnak tartottam megtenni, mielőtt rátérnénk a lényegre, nevezetesen, hogy most mit lehet érdemes tenni a megtakarításokkal, azon belül is a részvénypiaci befektetésekkel. Nem volt véletlen, hogy a 2000-es évek eleji technológiai lufi csúcsán való befektetést emeltem ki példaként, hiszen az elmúlt évek AI robbanásától fűtött tőzsdei emelkedést is sokan pont ehhez az időszakhoz hasonlítják. Ez viszont láthatóan nem feltétlenül kell, hogy különösebben foglalkoztassa azt, aki tud hosszabb távban gondolkozni, és nem mindent egy lapra tesz fel, hiszen kellő idő elteltével a kockázatokért cserébe végül kellően jó hozamot kaphat.
A nyitó hasonlatnál maradva a részvénypiacokról most azt gondoljuk, hogy bár a póráz még nem teljesen feszes, de a kutya már mindenképp előreszaladt a gazdájától, és nagyon időszerű lenne már a lábhoz való visszatérése. A technológiai szektorban tapasztalható túlfűtöttség, az AI megtérülési félelmek, az új amerikai jegybankelnök, és annak vártnál szigorúbb üzenetei, a megemelkedett kamatemelési várakozások, a meglehetősen törékenynek tűnő amerikai-iráni „béke”, már amennyire lehet így nevezni a továbbra is puskaporos helyzetet, vagy az őszi amerikai időközi választás egyaránt olyan kockázatok, amiktől a részvény befektetők megijedhetnek a következő hónapokban. Ez azonban semmi meglepőhöz nem kellene, hogy vezessen, 10%-os mértékű éven belüli esések igen gyakoriak a részvénypiacokon.
Jellemzően baj, vagyis komolyabb árfolyam zuhanás akkor van, amikor a gazda is megfordul és ellenkező irányba kezd sétálni, vagyis a gazdaság recesszióba csúszik. Ilyen esetben a kutyának/részvénypiacnak is sokat kell ugyanis visszafele rohannia, hiszen nemcsak a túlfűtöttséget kell korrigálni, hanem a romló eredménytermelési kilátást is be kell áraznia. Szerencsénkre jelen esetben annak, hogy recesszióba menjenek a fejlett világ gazdaságai, élükön Amerika, egyelőre kicsi az esélye. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy az AI beruházások növekedést serkentő hatásai mellett számos országban meglehetősen támogató a fiskális politikai környezet (jelentős költségvetési kiadások mellett), ami igen komolyt támaszt jelent.
Ráadásul bár némi túlfűtöttség tapasztalható jelenleg az AI kapcsolt szegmensekben, azért lufiról beszélni is talán túlzás. A világ legnagyobb vállalatai, többszázmilliárd dollárt költenek el éves szinten az AI infrastruktúra kiépítésére, az ebből jelenleg legjobban profitáló félvezetőgyártók így évekre előre lekötött megrendelésekkel bírnak, miközben éves szinten többszörösére ugrik a bevételük és profitjuk. És persze, a fák nem nőnek az égig, ráadásul vannak bizonyos keresztfinanszírozási struktúrák, amik aggasztóak, miközben egyelőre a megtérülésekkel kapcsolatban is sötétben tapogatózunk, de még ha a beruházási lendület szűnne is, egyrészt a félvezetők még akkor is komoly profittermelők maradhatnának, másrészt játsszunk el azzal a gondolattal is, hogy mi van akkor, ha a megtérülésekről kiderül, hogy kellően magasak tudnak lenni. Itt nem a teljesen üres .com végződésű vállalatokról beszélünk, hanem erős mérlegű és fundamentumú nagy cégekről, amik rövid távon valóban némiképp túlszaladtak, de ezt egy konszolidálódó, semmint összeomló mozgással fognak vélhetően kiheverni.
Vagyis részvényeket tartani továbbra is érdemes portfóliószinten, de mivel a piac elszigetelt szegmenseiben látszanak már túlfűtöttségre utaló jelek és kockázatok is, a vitorlákat a változó széljáráshoz érdemes igazítani. Ezt jelen esetben úgy tennénk, hogy azokra a részvénypiaci régiókra és szektorokra helyeznénk átmenetileg nagyobb hangsúlyt, amelyek a technológiai szektor eddigi meglehetősen koncentrált emelkedése közben kevésbé voltak reflektorfényben, sőt a Hormuzi-szoros lezárása miatt megugró energiaárak közepette kifejezetten gyengén teljesítettek. Ezek jellemzően a ciklikusabb, méretüknél fogva kisebb szegmensei a részvénypiacoknak. Vagyis a technológiai részvények által dominált amerikai és feltörekvő részvénypiacok helyett az év második felében olyan régióktól várnánk jobb teljesítményt, mint az energiaárak normalizálódása által is segített Európa, vagy azon belül a nála olcsóbb, és AI nélkül is az amerikai cégek növekedésével versengő kelet-közép-európai részvénypiac.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!