Mexikóban fokozódik a bizonytalanság
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Jól teljesíthet az európai védelmi ipar
Az európai védelmi szektor került előtérbe a momentum alapú szűrési listában. Továbbra is a befektetői figyelem középpontjában vannak európai cégek, amelyek a növekvő védelmi kiadásokból profitálhatnak. Szűréseink alapján két francia vállalat, a Dassault Aviation és a Thales került fókuszba. A Dassault Aviation a Rafale vadászgépek és Falcon üzleti repülőgépek gyártójaként a globális repülőipar meghatározó szereplője, míg a Thales a védelmi elektronika, radar-, kommunikációs és kiberbiztonsági rendszerek egyik vezető szállítója. Mindkét részvény technikai képe kedvezően alakult az elmúlt időszakban és komoly lehetőségek nyílhatnak bennük kialakult technikai minták alapján. Ennek köszönhetően a közeljövőben érdemes lehet figyelni a long belépési lehetőségeket ezekben a papírokban.
Az őrület negyven napja a dél-koreai tőzsdén
Elképesztő emelkedést produkált az év első felében a dél-koreai tőzsde, ebben oroszlánrésze volt a mesterséges intelligencia-kapcsolt félvezető boom nyomán a Samsungnak és az SK Hynixnek is. A külföldi piaci szereplők eladásaival párhuzamosan a helyi lakossági befektetők szerepe az utóbbi időben egyre hangsúlyosabbá vált, azonban az egy részvényt követő, tőkeáttételes ETF-ek bevezetése még tovább fokozta az időközben egyre erősödő részvénypiaci volatilitást Dél-Koreában. A nagy emelkedés után június közepén lefordulás, majd júliusban méretes korrekció következett, ezek után megvizsgáltuk, hogy mi következhet most a dél-koreai tőzsdén.
Mexikó számára az utóbbi hetek egyik legfontosabb híre volt, hogy július elején az USA kereskedelmi képviselője bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem újítja meg kereskedelmi megállapodását Kanadával és Mexikóval. A USMCA esetében azt évente felülvizsgálják, és az éves felülvizsgálat keretében a három ország megpróbálhat megállapodásra jutni a következő tíz év során, ha ez nem sikerül, a megállapodás 2036-ban hatályát veszti. Mindezek tükrében megvizsgáltuk, mi várhat most Mexikóra.
A kereskedelmi megállapodás előzményei
Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) a Szovjetunió felbomlása után jött létre a kilencvenes évek elején, elfogadása az USA, Kanada és Mexikó közötti kereskedelmi akadályok és beruházási korlátok megszüntetését, illetve csökkenését eredményezte. Az USA, Kanada és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás (USMCA) 2020-ban lépett hatályba, miután az első elnöki ciklusát töltő Donald Trump átalakíttatta a NAFTÁ-t.
A résztvevő országok idén júliusban közös felülvizsgálatot tartottak, amint azt a USMCA hatálybalépésétől számított hat év elteltével előírja a szerződés. Előzetesen három lehetséges irány mentén haladhattak volna tovább a résztvevő felek: a megállapodást idén további tizenhat évvel meghosszabbíthatták volna vagy ha a résztvevők közül egy ország úgy döntött volna, hogy kilépne a megállapodásból, arról hat hónappal korábban értesítenie kellett volna a többi országot. Ha a feleknek nem sikerül megegyezniük, a megállapodás lejártáig (2036-ig), évenkénti felülvizsgálatok következnek.
Donald Trump korábbi nyilatkozatai nem voltak egyértelműek a megállapodással kapcsolatban, és az elnök -valószínűleg a szokásos tárgyalástechnikája részeként- a július eleji határidő előtt nyomást gyakorolva Kanadára és Mexikóra arról beszélt, hogy az USA jobban járna a megállapodás nélkül. Mivel az USMCA kétpárti támogatottsággal rendelkezik a képviselőházban, az USA kilépése a kereskedelmi megállapodásból előzetesen nem tűnt valószínű forgatókönyvnek. Azonban az elnöki kommunikáció alapján, látva, hogy Donald Trump nem elégedett a megállapodás jelenlegi formájával, látszott arra esély, hogy az USMCA nem kerül majd automatikusan meghosszabbításra.
Mi történt július elején?
Az USA kereskedelmi képviselője július elsején jelentette be, hogy az Egyesült Államok nem újítja meg kereskedelmi megállapodását Kanadával és Mexikóval, és azt évente felülvizsgálják majd, a Trump-adminisztráció pedig továbbra is együttműködik majd a két országgal a megállapodás hiányosságainak megoldása érdekében. Mindezzel nem bomlik fel a USMCA, és a bejelentés nem is módosítja azonnal a kereskedelmi szabályokat: a megállapodás hatályban marad és az USA, Kanada, Mexikó közötti kereskedelmi aktivitást a meglévő jogi keret szabályozza.
A tét azonban nagy: miután Donald Trump második elnöki ciklusa idején új vámok kivetésébe kezdett, az Egyesült Államokba a Mexikóból és Kanadából érkező, USMCA-szabályoknak megfelelő import megemelkedett, miután az új vámok a két országot arra ösztönözték, hogy az exportjukat hivatalosan is megfeleltessék a kereskedelmi megállapodás szabályainak. Jelenleg az USA esetében a Kanadából és Mexikóból származó import mintegy kilencven százaléka felel meg a USMCA-nak. A USMCA a legtöbb kanadai és mexikói árut megóvta Trump vámjaitól, néhány kivételtől eltekintve, mint például a gépjárművek vagy az acél és az alumínium.
Mi következik most?
Úgy tűnik, hogy a legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülni és az USA nem lép ki a USMCA-ból, bár könnyen lehet, hogy Donald Trump a tárgyalási pozícióját erősítendő fenyegetőzhet ezzel. Az USA-ba irányuló mexikói export tavalyi, effektív átlagos vámtétele ~8% volt, ami globálisan az egyik legalacsonyabb vámtarifát jelentette. Előzetes iparági becslések szerint a USMCA megállapodás hiányában Mexikó relatív vámelőnye jelentősen csökkenhetett volna más országokhoz képest.
Az USA elnökének nem konvencionális tárgyalástechnikája mellett érdemes azt is megjegyezni, hogy a három ország a USMCA keretében bonyolított kereskedelmének értéke mintegy kétezer milliárd dollár (ez a megállapodás 2020-as hatálybalépése óta ~négyszáz milliárd dollárral nőtt), valamint az USA-ba importált gyártási célú alapanyagok mintegy harmada származik Kanadából és Mexikóból, mindemellett Kanada és Mexikó az Egyesült Államok két legfontosabb mezőgazdasági exportpiaca. Így nem tűnik valószínűnek, hogy az elnök valóban beváltaná a szabadkereskedelmi megállapodásból való kilépési fenyegetését.
A későbbiekben az éves felülvizsgálatok során az USA, Kanada és Mexikó megpróbálhat megállapodásra jutni egymással, amennyiben ez mégsem sikerülne, a megállapodás 2036-ban hatályát veszíti. A kommentárok szerint a USMCA nem megújítása, illetve helyette a folyamatos tárgyalásokra való áttérést Donald Trump Mexikóra és Kanadára nyomásgyakorlási eszközként használhatja fel. Bár az Egyesült Államok vámjaival kapcsolatban jelenleg sok a bizonytalanság, az USA és Mexikó közötti egyeztetések július végén folytatódnak majd.
Sem a mexikói tőzsde, sem a peso árfolyama (USDMXN) nem mutatott heves kilengéseket az USA kereskedelmi képviselői bejelentést követően, a döntés jelentős részben már korábban beárazódhatott, és könnyen lehet, hogy a piaci szereplők egy része emellett abban bízhat, hogy a felek hamarosan képesek lehetnek megállapodásra jutni. Ez Mexikónak is érdeke lenne, miután a kommentárok szerint a gazdaság lassulása mögött (a gyenge belföldi kereslet mellett) részben a kereskedelmi bizonytalanság okozta csökkenő beruházási aktivitás áll.
USDMXN technikai kép
Az export tavaly a mexikói GDP ~negyven százalékát tette ki és Mexikó exportjának mintegy 80%-át az Egyesült Államokba irányul. Ha nem sikerülne belátható időn belül megállapodást elérni az USA-val, a hosszabb ideig fennálló bizonytalanság és az emiatt esetlegesen elmaradó beruházások mexikói gazdaság kilátásaira is árnyékot vethetnek majd.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!