Miért éppen India?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
A Hormuzi-szorosra és Fed kamatdöntő ülésére figyelnek a piacok
Továbbra is a befektetők fókuszában van a közel-keleti konfliktus alakulása és a Hormuzi-szorossal kapcsolatos hírek. Szerdán zárul a Fed Nyíltpiaci Bizottságának júniusi ülése, ami az első lesz azok sorában, amit Kevin Warsh elnököl majd. Az Egyesült Államokból érkeznek továbbá májusi konjunktúraadatok. Az eurózónában az első negyedéves munkaerőköltség-indexet és az áprilisi ipari termelési adatot publikálják.
Mit hoztak az elmúlt napok a piacokon?
Ezen a héten sem unatkozhattunk a tőkepiacokon, több elemzésben foglalkoztunk olyan aktuális dolgokkal, mint a kipukkanó aranybuborék, a SpaceX IPO-ja, és ehhez kapcsolódva általánosságban a tőzsdei bevezetéseket követő árfolyam teljesítmény. De volt itt nagy esést hozó Oracle gyorsjelentés, és megvizsgáltuk mire számíthatunk a felvezető-iparágat tekintve és, hogy mi történik a dél-koreai tőzsdén.
India a világ legnépesebb országa és az elmúlt két évtizedben a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt. Mára India a világ hatodik legnagyobb gazdasága és a miniszterelnök tervei szerint az ország függetlenségének századik évfordulójára, 2047-re Indiát fejlett gazdasággá alakítanák át. A Befektetési Kitekintőnkben is szereplő Indiát többrészes elemzésben mutatjuk be közelebbről, első körben leginkább az ország gazdaságára és annak fontosabb fejlődési szakaszaira fókuszálva.
Honnan indult?
A brit gyarmati India felosztása után 1947-ben létrejött a független India, majd az alkotmány elfogadása után 1950 elején vált szuverén köztársasággá. Az alkotmány formálisan eltörölte a kasztok szerinti megkülönböztetést a társadalmon belül, az egyenlőtlenségek felszámolása azonban lassú folyamat volt.
Az ország függetlenné válása után kezdetben egy kifejezetten szovjet típusú, állami irányítású, túlszabályozott tervgazdálkodás volt jellemző. A központosított tervezés dominált, amely a gazdaságfejlesztésben az alapvető iparágakra, vasútra, energiatermelésre fókuszált elsősorban. A hatvanas évek zöld forradalma alapvető változásokat hozott a mezőgazdaságban: a magasabb terméshozamú vetőmagfajták mellett modern öntözési technikákat és műtrágyázást alkalmaztak, így nőtt a mezőgazdasági termelékenység, valamint javult az élelmezésbiztonság is. Ez létfontosságú volt, hiszen a függetlenség elnyerését követően a lakosságszám robbanásszerűen nőni kezdett.
A gazdaság fejlesztésére tett erőfeszítések ellenére a növekedés a hetvenes évekig visszafogott volt, majd a nyolcvanas évektől kezdett gyorsulni, amit a kezdeti reformok mellett a kül- és belföldi forrásokból finanszírozott fiskális expanzió is támogatott. Az igazi áttörést azonban az 1991-es fizetési mérleg válság hozta el, hiszen ez rákényszerítette az országot, hogy szakítson a szocialista modellel, és mélyreható reformokat és a liberalizációt indítson. Mindezeknek köszönhetően az indiai gazdaság növekedési üteme a kilencvenes éveket követően láthatóan gyorsabb volt, a saját megelőző időszaki növekedéséhez és a feltörekvő piaci gazdaságok növekedési üteméhez képest.
Sebességet váltott
A gazdasági növekedés a kilencvenes évek reformjait követően fokozatosan gyorsult: a Világbank szerint a kilencvenes évek utáni növekedési pálya három szakasz mentén osztható fel. Az első (1991 és 2003 közötti) növekedési szakaszt átlagosan évi 5,4%-os gazdasági növekedés jellemezte, ami az előző két évtizedhez képest évi egyszázalékpontos gyorsulást jelentett a növekedésben. A reformokat követően a gazdaságszerkezet, valamint a szabályozási keret is jelentősen megváltozott.
Az ipar jelentős részében megnyílt az út a magánberuházások előtt, valamint több ágazat esetében lehetővé tették a belföldi és a külföldi magánbefektetéseket is. A rúpiát részlegesen konvertibilissé tették, csökkentették a vámokat és nem vám jellegű korlátokat. Az adórendszert is átalakították, az adózás egyszerűbbé tétele és az adókulcsok csökkentése mellett közvetett adóreformot is végrehajtottak.
A második növekedési szakaszt, a 2008-as válság előtti néhány évet egy erős növekedési periódus jellemezte, amelyet a gyors globális növekedés és bőséges likviditás mellett a korábbi évek reformjai egyaránt támogathatták. 2004 és 2008 között az éves átlagos GDP növekedési ütem közel kilenc százalékos volt. Ebben az erős belső kereslet, a beruházások, ipari termelés erősödése mellett az export(volumen) növekedése is szerepet játszott. India minden korábbinál magasabb szintre növelte részesedését a világ exportpiacain mind az áruk, mind a szolgáltatások tekintetében. A legfontosabb indiai exporttermékek magukban foglalják többek között a finomított kőolajtermékeket, nem ipari gyémántot, ékszereket, de az elektromos és elektronikus berendezéseket is.
A harmadik szakaszban ezután a növekedési ütem is mérséklődött, ez a periódus egybeesett a 2008–09-es válság kialakulásával, ami globális szinten komoly recesszióba taszította számos gazdaságot. A válságot követően az indiai gazdasági növekedés ismét gyorsult, a növekedés üteme pedig továbbra is magasabb volt (2010-2025 között) a feltörekvő piaci gazdaságok növekedésével összehasonlítva. Ez a helyzet mind a mai napig kitart, tekintve a 2027-es pénzügyi évre (a 2026. áprilisában kezdődő tizenkét hónap) a Világbank 6,6%-os indiai GDP-növekedési ütemet becsült, miután az iráni háború és az ellátási láncok zavarai rányomják bélyegüket a gazdasági aktivitásra. Azonban a lassulás ellenére India továbbra is a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik és a várakozások szerint az elkövetkező néhány évben is gyorsabb lehet a növekedés a feltörekvő piacokkal összehasonlítva.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!