Gigászok harca: A Microsoft-OpenAI sztori
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Feltámadnának az európai szoftvercégek
Az európai részvénypiacok jelenleg felülteljesítik amerikai társaikat, és az elmúlt napok emelkedésének köszönhetően a szűréseink is számos érdekes papírt azonosítottak. Ezek közül olyan részvényeket emeltünk ki, amelyeknél a közelmúltban strukturális fordulóra utaló jelek jelentek meg, miközben a vételi oldal erősödése is támogatja a pozitív technikai képet. Az egyik ilyen vállalat a német Nemetschek, amely az építőipari, építészeti tervezőszoftverek egyik vezető szereplője. A másik a holland Wolters Kluwer, amely professzionális információs, szoftveres és szakmai adatbázis-megoldásokat kínál. Mindkét részvény esetében megkezdődhetett a long belépési lehetőségek keresése.
Az AI lehet a digitális platformok új profitmotorja
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia a technológiai szektor egyik legfontosabb témájává vált. Miközben a figyelem jelentős része a modellfejlesztőkre és az infrastruktúrát biztosító vállalatokra irányul, a technológia hosszú távú nyertesei az alkalmazási oldalon is megjelenhetnek. Az interaktív média szegmens különösen érdekes ebből a szempontból, mivel a területen működő vállalatok üzleti modelljei jelentős mértékben épülnek a felhasználói figyelem monetizációjára és a digitális tartalmak előállítására. Iparági elemzéssorozatunk második részében a keresőket és közösségi média platformokat érintő aktuális trendeket és potenciális katalizátorokat tekintjük át.
Még 2019-ben kezdődött az egykor ünnepelt partnerség a Microsoft és az OpenAI között, egy 1 milliárd dolláros kezdeti befektetéssel. A stratégiai szövetségként indult együttműködés mostanra azonban egy összetett kapcsolattá alakult, amiben nézeteltérések, érdekellentétek, sőt jogi konfrontációk is előjöttek.
Az évek során a partnerség folyamatosan bővült, mára a Microsoft nagyjából 13-14 milliárd dollárt fektethetett az OpenAI-ba. A Microsoft ennek cserébe integrálta az OpenAI megoldását saját termékeibe, az Azure-on keresztül kizárólagos felhőszolgáltatója lett a cégnek, valamint bevétel-megosztási megállapodása is van a vállalattal.
Ahogy viszont a két cég AI ambíciói nőttek, úgy lett egyre nagyobb a feszültség is kettejük között. Ennek középpontjában az OpenAI szervezeti struktúrájának átalakítása áll, ugyanis a céget egy profitorientált társasággá kell átszervezni, méghozzá 2025 végéig, ugyanis csak így férhet hozzá egy 20 milliárd dolláros finanszírozáshoz. Ehhez azonban szükség van a Microsoft jóváhagyására, amely jelenleg 49%-os tulajdonos. Abból is vita van, hogy a Microsoftnak mekkora legyen a részesedése az új cégben, illetve, hogy mekkora részesedése legyen a jövőbeli profitból.
Nem tetszik már a korábbi megállapodás
A másik töréspont az volt a két társaság között, hogy az OpenAI 3 milliárd dollárért felvásárolt egy kódolással foglalkozó startup-ot, a Windsurf-öt, viszont Sam Altmanék nem akarnak hozzáférést adni a Microsoftnak a Windsurf technológiájához – jelenleg a Microsoft hozzáférhet az OpenAI összes szellemi tulajdonához – mivel a Microsoft komoly versenytárs az AI kódolási applikációk területén.
A Microsoft az OpenAI kizárólagos felhőszolgáltatója az Azure-on keresztül, ami kritikus a modellek fejlesztése, működtetése és telepítése szempontjából. Az OpenAI ezen a területen is törekszik a függetlenebb működésre, 2025-től van is lehetősége, hogy ne csak az Azure-t használja.
A kezdetben kötött megállapodás szerint az OpenAI bevételeiből 20%-ot a Microsoft kap egészen 2030-ig. Nyilván, ahogy egyre nagyobb bevétele lesz a cégnek, úgy fáj egyre inkább, hogy ennek számottevő része vándorol egy másik céghez, amely ráadásul több területen már versenytárs is. Most azon dolgoznak az OpenAI-nál, hogy ezt a 20%-ot lefelezzék, viszont értelemszerűen ezt a másik oldalról nem nézik annyira jó szemmel.
Rálépnének az ingoványos jogi útra?
Úgy tűnik, több pontban is nagyon nehéz lesz megegyezni, ráadásul az idő is szorítja az OpenAI-t, ha nem akar elveszíteni 20 milliárd dollárt, valószínűleg ezért is érkeztünk el egészen a jogi fenyegetőzéshez. Az azonban elég erős lenne, ha az OpenAI vezetői versenyellenes magatartással vádolnák meg a Microsoftot a partnerségük alatt. Ez ugyanis elvezethetne a szerződéseik szabályozó hatóság általi felülvizsgálatához trösztellenes törvények esetleges megsértése miatt. Nem biztos, hogy erre az útra érdemes lenne rálépnie Sam Altmannak, úgy hogy a másik oldalon a világ jelenlegi legnagyobb tőzsdei vállalata áll.
Mindenesetre az biztos, hogy a következő hónapokban hallunk még a két cég csatájáról, hiszen sokmilliárd dollár a tét, sőt később akár az OpenAI tőzsdére lépése is eljöhet, ami értelemszerűen az egyik legnagyobb IPO lehetne a történelemben.
Néhány szám az OpenAI-ról, csak hogy megvilágítsuk mekkora társaságról is beszélünk:
- Felhasználói szám: 800 millió fő, heti aktív felhasználók: 500 millió fő
- 2025-ös várható bevétel: közel 13 milliárd dollár; bevétel növekedés: +194%
- 2030-as bevétel cél: 175 milliárd dollár
- 2024-es veszteség: 5 milliárd dollár, 2029-ig nem is várnak profitot
- Jelenlegi értékeltség: 300 milliárd dollár
A két cég közötti megromlott viszony jól illusztrálja, hogy mennyire gyorsan tud változni egy partnerség ebben az innovatív szektorban, hiszen a legnagyobb probléma pont az, hogy senki nem gondolta volna, hogy az OpenAI ilyen rövid idő alatt ennyire meghatározó társasággá válik a mesterséges intelligencia területén. Ami 6 évvel ezelőtt előnyös megállapodásnak tűnt, az mára túl nyomasztó lehet főleg, hogy dollártízmilliárdokról beszélünk. Ezért nézi minden szereplő a technológiai szektorban, hogy hova fut ki ez a sztori, hiszen ennek az egész mesterséges intelligencia fejlesztési irányra is hatása lehet.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!