Alkotmányos válság Lengyelországban?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Vegyes eredmények az Apple-től
Tegnap piaczárás után tette közzé gyorsjelentését az Apple, amelyben a várakozásokat meghaladó bevételről és profitról számolt be. Ugyanakkor a szolgáltatási üzletág bevételnövekedésének lassulása, valamint a vártnál gyengébb kínai értékesítések némi csalódást okozhattak a befektetők körében. A hangulatot tovább ronthatta a menedzsment előrejelzése is, mivel a vállalat elsősorban a memóriaárak emelkedése miatt a marzsok szűkülésére számít a következő negyedévben. A vegyes eredményeket követően a társaság részvényei mintegy 4%-os esést mutatnak a nyitás előtti kereskedésben.
Defenzív irányba fordultak a befektetők
A technológiai részvényeket sújtó erőteljes korrekció az európai piacokat egyelőre jóval kevésbé érinti. Sőt, bizonyos szektorok előnyt élveznek a kialakult rotáció következtében, amely elsősorban a defenzív területek irányába látható. Különösen kedvező képet mutatnak a gyógyszeripari és egészségügyi vállalatok. Ezen a héten az egészségügyi technológiában és orvosi eszközök gyártásában érdekelt Koninklijke Philips részvényeit vesszük górcső alá. Mellette a német vegyipari óriás, a BASF is felkerült listánk élmezőnyébe. Mindkét vállalat esetében hosszabb konszolidációs időszak előzte meg a most kialakuló, kedvezőnek tűnő technikai képet, amely jelenleg a long pozíciók számára kínálhat vonzó lehetőségeket.
A 2027-es parlamenti választások felé közeledve fokozódik a politikai feszültség Lengyelországban az alkotmánybíróság összetételével kapcsolatos nézeteltérések miatt. Emellett az sem kizárt, hogy hamarosan még a jegybank elnökét is felfüggeszthetik pozíciójából egy másik ügy miatt, ami tovább mélyítheti az ellentéteket. Mindezek nyomán az elmúlt hónapok szinte folyamatos menetelése után a lengyel tőzsde emelkedése is megtorpanni látszik, míg a zloty három éve nem látott szintekre gyengült az euróval szemben. Könnyen lehet, hogy a belföldi helyzet tartogathat még meglepetéseket, miközben az idén eddig erősen teljesítő lengyel részvénypiac már nem tekinthető kifejezetten olcsónak.
Mi történik Lengyelországban?
Lengyelországban fokozódik a politikai feszültség, miután október végén az alkotmánybíróság egy bírája, Anna Korwin-Piotrowska felfüggesztette a szervezet elnökének és alelnökének feladatait és átvette az alkotmánybíróság vezetését azzal a céllal, hogy a jelenlegi lengyel parlament által megválasztott alkotmánybírák megkezdhessék munkájukat. Ugyanakkor az alkotmánybíróság meglévő vezetése elutasította ezt, arra hivatkozva, hogy a lépésnek nincs jogalapja. Az épületnél tüntetések kezdődtek, a lengyel elnök pedig külföldi útját pénteken megszakítva visszautazott Varsóba, ahol a rohamrendőrök gyűrűjén át tudott csak bejutni a lengyel alkotmánybíróság épületébe.
A kormány szerint mindez az alkotmányos jogállamiság helyreállításának tekinthető, míg az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt és a bíróság eltávolított vezetése puccsnak nevezte a helyzetet. Ahhoz, hogy megértsük, mi történik most Lengyelországban, érdemes kicsit korábbra visszamenni az időben. A konfliktus gyökerei 2015-ig nyúlnak vissza, ekkor adta át a Donald Tusk Polgári Platformja (PO) által vezetett centrista kormány a hatalmat a parlamenti választást megnyerő PiS számára.
A leköszönő parlament akkor öt alkotmánybírót választott meg, de az alkotmánybíróság szerint ezek közül csak három kinevezésnek volt érvényes jogalapja. Az akkori köztársasági elnök megtagadta a három érvényesen megválasztott alkotmánybíró beiktatását és az érkező PiS új bírákat választott (mind az öt helyre). A leköszönő kormánykoalíció két bírósági hely idő előtti betöltésénél túlléphette hatáskörét, de a PiS három olyan kinevezést is megtámadott, amelyeket az alkotmánybíróság érvényesnek ítélt. A PiS az ezt követő, nyolcéves kormányzása alatt széleskörű igazságszolgáltatási reformokat vezetett be, amelyek a kritikusok szerint a bíróságokat nagyobb politikai befolyás alá helyezték.
Donald Tusk kormánya mindezek következtében figyelmen kívül hagyta a lengyel alkotmánybíróság határozatait, és az idei évig nem is jelöltek új bírákat a megüresedett helyekre. Idén tavasszal azonban a lengyel kormány nekilátott, hogy az üres helyeket feltöltse és idén eddig nyolc alkotmánybírót választottak meg, így a kormány által választott bírák elméletileg többségben lennének a testületben.
Bár az alkotmánybírákat a parlament választja meg, esküjüket a köztársasági elnök előtt kell letenniük, azonban a lengyel elnök öt bíró esetében is megtagadta az eskütételt, akik így a parlamentben tették le esküjüket. Az alkotmánybíróság elnöke (korábban PiS-kormányzat minisztere) azonban nem volt hajlandó elfogadni az öt bírót, amivel egyben figyelmen kívül hagyta az Emberi Jogok Európai Bíróságának felszólítását is, amely alapján az alkotmánybírák számára lehetővé kell tenni tisztségük elfoglalását.
Mi következhet most?
Anna Korwin-Piotrowska november harmadikára hívta össze az alkotmánybíróság bíráinak közgyűlését, hogy megkíséreljenek a helyzetre megoldást találni, de egyelőre kérdéses, hogy a jelenlegi szituáció milyen gyorsan rendeződhet majd. A lengyel köztársasági elnök a helyzetet nemrég az alkotmányos rend megsértéseként értékelte, míg Donald Tusk miniszterelnök szerint az elnöknek el kellene ismernie a parlament által törvényesen választott alkotmánybírákat, továbbá biztosítani azt is, hogy a munkájukat meg is kezdhessék.
A lengyel tőzsde az alkotmánybíróság körül kialakult helyzet közepette hétfőn alulteljesítette a régiós részvényindexeket, a WIG20 index kedden délelőtt tovább esett, míg a zloty mintegy három éve nem látott szintekre gyengült az euróval szemben.
Lengyelországban egy év múlva következnek csak parlamenti választások, viszont úgy tűnik a kampány már kezdetét is vette. Az alkotmánybíróság körüli csatározások mellett arra is fontos lesz figyelni, hogy mi lesz a lengyel jegybankelnök sorsa, miután egy parlamenti vizsgálat szerint a legutóbbi parlamenti választások előtt a jegybankelnök a korábbi, jobboldali adminisztrációnak kedvezhetett.
A korábbi vizsgálat alapján a jegybankelnök félrevezethette a pénzügyi tárcát a lengyel központi bank 2023-as nyereségével kapcsolatban, valamint a Covid-járvány idején a jegybank kötvényvásárlásokon keresztül közvetett módon finanszírozhatta a költségvetési hiányt. A lengyel parlament várhatóan még ebben a hónapban szavazhat a jegybankelnök pozíciójából való felfüggesztéséről, aki nemcsak tagadta a vádakat, de azt is jelezte, hogy nem tartja majd tiszteletben a közelgő döntést.
A jegybankelnök és a kormány közötti csörte, valamint az alkotmánybíróság körül kialakult helyzet eszkalálódásával a piaci szereplők lengyel intézményi stabilitással kapcsolatos aggodalmai is fokozódhatnak. Bár a lengyel gazdaság az idei évben is szépen bővülhet (2026-ra 3,5%-os a GDP növekedést vár a konszenzus jelenleg), azonban a költségvetés hiánya uniós szinten az egyik legmagasabb. A Moody’s szeptember végén vágta vissza a lengyel adósságbesorolást (A3-ra, a befektetésre ajánlott kategória negyedik legalacsonyabb szintjére) és figyelmeztetett, hogy az ország nehezen tudja kordában tartani költségvetési hiányát. Az S&P várhatóan a héten dönthet a lengyel adósságbesorolásról.
A lengyel tőzsde az idei évben eddig november 2-ával bezárólag 30%-kal került feljebb, így az utóbbi hónapok emelkedése és csúcsdöntései után benne volt a pakliban egy negatív korrekció, és rövid távon a már említett politikai bizonytalanság miatt elképzelhető egy megálló az eddigi emelkedésben. Az árazást tekintve a lengyel részvénypiac az elmúlt néhány évvel összehasonlítva már nem tekinthető kifejezetten olcsónak, az MSCI Poland 10,85-ös előretekintő P/E rátája magasabb az MSCI feltörekvő piaci indexének 8,44-es értékeltségével összehasonlítva, bár az értékeltség a lengyel index hosszú távú átlagánál (11,4) még enyhén alacsonyabb.
WIG20 technikai kép
Az utolsó jelentősebb korrekciós szakaszra 2024 végén került sor, amelyet egy közel két éve tartó emelkedő trend követett. Az árfolyam most olyan zónába érkezhetett, amely ismét megállást vagy akár egy mélyebb korrekciót is hozhat. A meghatározó támaszt a vastag zöld trendvonal jelenti, így technikailag indokolt lenne annak visszatesztelése.
Felfelé haladva a görbe 4375 pont felett rövid távon már nem kínál elegendő prémiumot a további vételekhez egy korrekció nélkül. Csökkenés esetén a 3438-as, illetve a 3125-ös szint környékén találhatók fontos támaszok, amelyek visszatesztelése reális forgatókönyv lehet. Ezek a zónák később kedvező kockázat-hozam arányú vételi lehetőségeket is kínálhatnak.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!