Január számokban: Mit várhatunk 2026-ban?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Az eurózónából inflációs, az Egyesült Államok munkaerő-piaci adatok érkeznek
A KSH a hazai költségvetés második negyedéves adatait teszi közzé. Az eurózónából és annak több nagy tagállamából érkeznek a szeptemberi előzetes inflációs adatok. Az Egyesült Államokban inflációs és munkaerő-piaci adatokat publikálnak.
Mit hoztak az elmúlt napok a piacokon?
Alapvetően erősre sikerült a PannErgy jelentése, és a cég az osztalék kifizetés menetrendjét is közölte a héten. Mozgalmas negyedéven van túl a félvezető szektor, aminek értékeltsége jelenleg kedvezőnek tűnik, ami így vonzóbb hozam-kockázat profilt eredményezhet a következő hónapokban. A Novo Nordisk papírját levettük Kedvelt részvényeink listánkról, mert a hét elején tartott befektetői napján a menedzsment visszafogott célokat mutatott be az előttünk álló időszakra vonatkozóan.
Az év első hetei mindig tartogatnak olyan jelzéseket, amikből megpróbálhatunk következtetéseket levonni az előttünk álló évre vonatkozólag. Több, az elmúlt évtizedekben megfigyelt eseményt, hatást vizsgálunk meg ebben az írásunkban.
A Mikulás rali hagyományosan a december utolsó öt és a január első két kereskedési napját öleli fel. Ezen a 7 kereskedési napon 73%-ban pozitív hozamot érhettünk el és átlagosan 2,4% emelkedett az S&P500 története során. Az elmúlt három évben azonban ez a rali elmaradt, ilyenre legutóbb a második világháború után 1947 és 1949 között került sor.
A január-effektus az egyik legismertebb naptári anomália. A jelenség lényege, hogy a részvények – különösen a kis kapitalizációjú, úgynevezett small-cap papírok – az év első hónapjában hajlamosak felülteljesíteni.
Ennek hátterében két ok húzódhat meg:
- Adóoptimalizálás: a befektetők év végén (október-december) eladják veszteséges pozícióikat, hogy csökkentsék az árfolyamnyereség adójukat. Januárban azonban ezek a pénzek visszakerülnek a piacra, ami vételi nyomást generál.
- Szezonális likviditás: az évvégi bónuszok és az újévi befektetési kedv friss tőkét pumpál a rendszerbe. A small cap részvényeknél pedig azért érvényesülhet jobban ez a hatás, mert alacsonyabb likviditásuk miatt kisebb vételi erő is jelentősebb árfolyam elmozdulást tud produkálni náluk, mint a nagyobb kapitalizációjú cégek esetében.
Azonban, ahogy az alábbi ábrán is láthatjuk a január-effektus a 2000-es évek óta már nem annyira jellemző, tehát január az utóbbi évtizedekben átlagosan már nem teljesít jobban, mint a többi hónap.
A január-jóslat, Yale Hirsch, a Stock Trader’s Almanac megalkotójától származik, és így hangzik: „Ahogy a január alakul, olyan lesz az év is”. Ennek lényege, hogy a januári teljesítmény irányadó az egész évre nézve. Története során az S&P500 index esetében a jóslat 80%-os pontossággal működött, tehát ha január pozitív hozamot hoz, akkor az esetek 80%-ban az adott év is pluszban zár.
Érdekes, hogy a múltbeli adatok alapján pozitív januári hozamot mindössze háromszor követett komoly éves visszaesés (10%-ot meghaladó korrekció) az 1950-es évek óta. Ezek vagy válsághoz köthetők, mint például az 1973-as olajválság vagy 2002-ben a dotcom lufi kidurranását követő utóhatások adták a gyenge teljesítmény okát, míg 1966-ban a vietnámi háború finanszírozása vetett fel költségvetési kérdéseket az USA-ban, amihez még hozzájött a Fed szigorú monetáris politikája is.
A január-jóslat előrejelző ereje, azonban csak az egyik irányba működik. Ahogy korábban írtuk, ha január hónapban emelkedést láthattunk, akkor az egész éves hozamok az esetek 80%-ában pozitívak voltak. Ha viszont az S&P500 a januárt veszteséggel zárta, az egész éves hozamok csak 56%-ban voltak negatívak. Ez azt jelenti, hogy amikor a januári hozamok negatívak, a jelenség csak kicsit pontosabb, mint a pénzfeldobás. Ez azzal magyarázható, hogy az éves hozamok az esetek kétharmadában pozitívak, így gyakran akkor is felfelé ment a piac, amikor január negatív hozamot produkált.
Sokan még ennél is tovább mennek, és az év első öt kereskedési napjára fókuszálnak. Ha az első 5 nap pluszos, az S&P500 átlagosan 11,3%-os éves nyereséget produkált, 75%-os találati aránnyal. Látszik, hogy kisebb a találati arány, mint a január-jóslatnál és mivel kevesebb napból következtetünk az éves hozamra, kisebb a magyarázó ereje is.
A legpontosabb találati arányt akkor kapjuk, amikor mind a három jelenség teljesül. Ha tehát pozitív a mikulás rali, január első 5 napja és az egész január hónap, akkor az S&P500 teljes éves hozama az esetek 90%-ban pozitív volt és átlagosan 17% hozamot érhettünk el 1950 óta. Ez legutóbb 2023-ban fordult elő, amikor a mikulás rali: 0,2%-t, január első 5 napja: 1,4%-t, január hónap: 6,2%-t és az év 24,2%-t hozott.
Persze mint minden múltbeli adatra való hivatkozást, a naptár alapú kereskedési mintákat is óvatosan kell kezelni, és nem szabad kizárólag erre alapozni a stratégiát. Minden év egyedi és a piacot befolyásoló tényezők folyamatosan változnak. Mindazonáltal a részvények lendületet vettek: a Mikulás rali -0,4%-os gyengélkedése után az év első öt kereskedési napja 1,1%-os emelkedést hozott, és január közepéig eddig összesen 1,2%-os pluszban van az index, ami arra utal, hogy 2026 ígéretes év lehet a befektetők számára.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!