Itt a nagy megállapodás, felpattant a japán tőzsde
Kapcsolódó cikkek
Áruk és nyersanyagok – technikai elemzés
Az arany múlt heti trendtörése után a napokban csak kisebb visszatesztelést látni. Amíg az eső trend nem törik, addig a vétellel kivárni érdemes. Az ezüst is long zárási jelzéseket adott egy hete, de a trendje még nem tört, de nem kellene sok, hogy a korrekciót folytassa. Az olajban megindult emelkedés elhalt a napokban, és erős eladások mellett elindult lefele, az emelkedő trendet is törve. A gáz árfolyama egy fontos támaszon mozogva még nem fordult, de az esélye megvan egy emelkedésnek. A réz árfolyama a gyors összeomlás után stabilizálódni látszik, de vételi jelzés ettől még nem jött. A búza és a kukorica árfolyama is a csökkenő trendeken belül folytatta a lejtmenetet. Amíg a csökkenő trendjeik nem törnek, fordulós minták sem fognak tudni kialakulni, hiába vannak erős támasz zónában.
Emelt éves célján a Magyar Telekom
A szokásoknak megfelelően többségében ismét verte a várakozásokat a Magyar Telekom, viszont a felülteljesítés már nem kiugró. A bevétel nem tudott nőni tavalyhoz képest, viszont az eredménysorokon még mindig kétszámjegyű a bővülés. A menedzsment meg is emelte az idei évre vonatkozó előrejelzését, ami pozitív, ugyanakkor nem gondoljuk, hogy ez elindíthat egy tartós árfolyamemelkedést.
Megszületett a kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és Japán között: az USA-ba érkező Japán importra 15%-os vámot vetnek ki (a korábban meglebegtetett 25%-kal szemben) emellett Japán 550 milliárd dollárt fektethet be az Egyesült Államokban, emellett Japán beleegyezett 100 Boeing repülőgép vásárlásába, továbbá nyolcmilliárd dollár értékben vásárolnak mezőgazdasági és egyéb termékeket. A bejelentés nyomán a japán tőzsde nagyot pattant.
Az amerikai elnök július elején az USA több kereskedelmi partnerének is leveleket küldött: ebből kiderült, hogy Japán augusztus elejétől az amerikai exportja esetében 25%-os vámtétellel szembesülhet (ami magasabb volt, mint a korábbi, Japánra vonatkozó 24%-os vámbejelentés). Mindez sokak számára negatív meglepetést jelentett, mivel a piaci szereplők egy része arra számított, hogy Japán kedvezőbb elbánásban részesülhet. A helyzetet tovább bonyolíthatta a japán felsőházi választások kérdése is: az amerikai pénzügyminiszter a július 20-i választásokat emelte ki, mint a kereskedelmi tárgyalásokat esetlegesen komplikáló japán belpolitikai akadályt és a kommentárok nem is vártak áttörést az egyeztetések során a választások előtt.
A Liberális Demokrata Párt vezette koalíció elvesztette többségét a parlament felsőházi választásán, a kereskedelmi megállapodás azonban néhány nappal később megszületett. A szerdán bejelentett kereskedelmi megállapodás szerint az USA-ba érkező Japán importra 15%-os vámot vetnek ki (beleértve a gépjárműveket is), emellett Japán 550 milliárd dollárt fektethet be az Egyesült Államokban. A megállapodás értelmében az autók és alkatrészek ugyanolyan 15%-os vámtétel alá esnek, mint Japán egyéb exporttermékei; cserébe Japán elfogadja az amerikai gépjárműbiztonsági előírásoknak megfelelően gyártott személy- és tehergépjárműveket, anélkül, hogy további követelményeket támasztana velük szemben (ami fontos lépést jelenthet az amerikai gyártmányú járművek japán piaci részesedésének növelése felé).
A Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás részeként az 550 milliárd dolláros beruházási ígéretet az amerikai kormányzati források egy szuverén vagyonalaphoz hasonlították, amelynek keretében az amerikai elnök maga irányíthatja a beruházásokat az Egyesült Államokban. Mindemellett Japán beleegyezett 100 Boeing repülőgép vásárlásába, továbbá nyolcmilliárd dollár értékben vásárolnak mezőgazdasági és egyéb termékeket, valamint amerikai vállalatokkal kötött védelmi kiadásait Japán 14 milliárd dollárról 17 milliárd dollárra emeli. Japán továbbá növeli az Egyesült Államoktól beszerzett rizs mennyiségét is. Emellett Trump ígérete szerint a közelgő szektorális vámokra vonatkozóan (beleértve a félvezetők és gyógyszerekre vonatkozó vámokat is) Japán számára garantálják a legkedvezőbb globális vámtételt, tehát az USA nem fogja Japánt más országoknál kedvezőtlenebb bánásmódban részesíteni.
A bejelentést kifejezetten jól fogadták a befektetők, miután a piaci szereplők egy része valószínűleg abban bízott, hogy az augusztus eleji vámhatáridő előtt további kereskedelmi megállapodások jöhetnek. A kereskedelmi háborús feszültség enyhülése közepette emelkedtek az ázsiai tőzsdék szerdán, míg a japán Nikkei 3,5%-os emelkedésével felülteljesített és a japán autógyártók részvényei is nagyot pattantak a bejelentés után.
Nikkei technikai kép
Egy széles sávból (31250-40625) mehet ki felfele a napokban, amelyet, ha tartósan meg tud tartani, akkor teret nyithatna felfele. Az új sáv felső része a 50000 körül lehet, míg az alja a 40625. A vékony zöld trendvonal amíg él, addig a long oldalon érdemes a beszállásokat keresni.
Nem mond le a miniszterelnök
Az USA és Japán között kereskedelmi megállapodás jó hírt jelent a japán gazdaság és a miniszterelnök számára is, mivel a korábban meglebegtetett 25%-os vámnál lényegesen alacsonyabb vámtételben sikerült megállapodni, emellett a beszámolók szerint az autóipari szektorra vonatkozó vámot is sikerült 15%-ra lecsökkenteni. Iparági becslések szerint ezzel együtt a korábbi évekhez képest mindez összességében jelentős vámnövekedést jelent a japán exportra nézve, a piaci szereplők egy részének becslése alapján kétszámjegyű csökkenés jöhet az az Egyesült Államokba irányuló a japán exportnál, ami a japán GDP ~0,5%-át sodorhatná veszélybe. Ezzel együtt érdemes azt is megemlíteni, hogy a japán autógyártókra gyakorolt végső hatás részben attól függhet, hogy milyen vámokat vetnek majd ki a rivális (európai- és dél-koreai) gyártókra.
A már említett hétvégi választásokon Ishiba Shigeru miniszterelnök Liberális Demokrata Pártja (LDP) és koalíciós partnere elvesztette a többségét a japán parlament felsőházában (érdemes megemlíteni, hogy az LDP és koalíciós partnere már tavaly októberben elvesztette többségét az alsóházban). A miniszterelnök akkor arról beszélt, hogy pozíciójában marad és bár a most bejelentett kereskedelmi megállapodás után olyan hírek jelentek meg, hogy lemond a japán miniszterelnök, Ishiba Shigeru később cáfolta ezeket.
A választás után a kommentárok több szcenáriót is elképzelhetőnek tartottak: egyrészt a belső politikai lázongások miatt a miniszterelnök esetleges lemondása is felmerült, valamint az is, hogy az USA-val kötendő kereskedelmi megállapodásig a pozíciójában marad. A miniszterelnök távozásával kapcsolatos cáfolat előtt a japán lapok arról írtak, hogy Ishiba a hozzá közel állóknak arról beszélt, hogy még ebben a hónapban bejelentheti a lemondását (míg más források szerint augusztusban jelentheti be döntését). Amennyiben a miniszterelnök valóban lemondana a vasárnapi választásokat követően, a japán Yomiuri újság felmérése szerint Sanae Takaichi lehet a legesélyesebb jelölt a miniszterelnöki posztra egy LDP-vezette kormányban, 26%-os támogatottsággal, őt követi Shinjiro Koizumi mezőgazdasági miniszter 22%-kal.
A volt heavy metal dobos és az LDP jobbszárnyát képviselő konzervatív Sanae Takaichi Margaret Thatcher volt brit miniszterelnököt nevezte meg példaképének. Takaichi tavaly szoros versenyben alulmaradt Ishibával szemben a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetői posztjáért folyó küzdelemben, de ha elég támogatást tud magának szerezni a pártban, akkor még egy esélyt kaphat a legfőbb tisztségre. Ha megválasztják, ő lesz Japán első női miniszterelnöke. Takaichi a továbbra is laza monetáris politika mellett a lazább fiskális politikát támogathatná, ami a kommentárok szerint a fiskális aggodalmak erősödése nyomán feljebb tornászhatná a japán állampapír kamatokat.
Shinjiro Koizumi, az LDP rizsárak csökkentésére irányuló politikájának arca volt és mezőgazdasági miniszterként a sürgősségi rizsraktárakból szállított rizst a nagykereskedőknek, amivel sikerült csökkenteni a rizsárakat. A lépés népszerűséget hozott neki a lakosság egy része körében, ugyanakkor elidegenítette a rizstermelőket. Shinjiro Koizumi az LDP új generációját képviselné, bár liberálisabb tendenciái elriaszthatják a jobboldali szavazókat.
Hamarosan ismét léphet a japán jegybank
Japánt szoros figyelemmel kísértük az utóbbi időben és optimisták vagyunk a japán piaccal kapcsolatban: az ország szakított a harminc éven át tartó deflációs helyzettel, a bérek emelkednek, a gazdaság növekszik, miközben vállalati reformokat hajtanak végre, ami növeli a részvényesi értéket. Más fejlett régiókhoz képest a japán részvénypiac vonzó értékeltségen forog: az MSCI Japan 12-havi előretekintő P/E rátája 15,61-es (szemben az MSCI USA 28,8-as előretekintő P/E rátájával).
A kereskedelmi megállapodás nyélbe ütése után a Bank of Japan is tisztábban láthat az amerikai vámokkal és azok hatásaival összefüggésben: a kommentárok egy része azzal számol, hogy az elkövetkező hónapok folyamán a japán jegybank a növekedési- és inflációs kockázatok értékelése közepette nem változtat majd az irányadó rátáján és a következő (valószínűthetően 25 bázispontos) kamatemelésre októberben kerülhet sor. Közvetlenül a kereskedelmi megállapodás után a japán jegybank alelnöke jelezte, hogy az USA és Japán közötti megállapodás közelebb hozza a jegybankot a kamatemeléshez, mivel javítja a megfelelő gazdasági feltételek kialakulásának esélyeit, bár a bizonytalanság továbbra is fennáll, mivel más országok továbbra is folytatják a kereskedelmi tárgyalásaikat, valamint a Bank of Japan a vámok tényleges hatását is figyelemmel kíséri majd. A piaci szereplők figyelme emellett ismét a japán államkötvények felé fordult, miután a szerdai 40-éves japán állampapír-aukción 2011 óta leggyengébb keresletet regisztrálták kormányzati kiadásokkal kapcsolatos aggodalmak és az amerikai-japán kereskedelmi megállapodásról szóló hírek hatására.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!