Kamatdöntő ülések sora esedékes a jövő héten
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Mit hoztak az elmúlt napok a piacokon?
Az OpenAI új modellje korszakváltást hozhat a mesterséges intelligencia fejlődésében, ez pedig lendületet adhat a félvezető szektornak is. Hiába van egy óriási bevételt termelő gyógyszere a Sanofinak, a részvény az utóbbi időben nem tud magára találni. Brazíliában nem sokára elnökválasztás jön, ami a helyi tőzsde teljesítményére is jelentős hatással lehet. A Honeywellnél megtörtént a cég szétválasztása, kérdés, hogy mekkora értéket tudnak teremteni az új társaságok. A héten legfrissebb Kedvelt részvényeink listánkat is közzétettük.
Új világ köszönthet Brazíliára
Brazíliában októberben választások következnek: a két legesélyesebbnek tűnő jelölt közül a jelenlegi elnök, Lula előnye a közvélemény-kutatások alapján fogyatkozni látszott legfőbb kihívójával, Flávio Bolsonaróval szemben. A verseny még nem dőlt el és a tét nagy, hiszen a következő elnökre vár többek között az a feladat is, hogy eloszlassa a piaci szereplők aggodalmát a növekvő brazil államadóssággal kapcsolatban. Az előzetes piaci reakciók alapján a befektetők pozitívan fogadják Flávio Bolsonaro felzárkózását Lulához képest a felmérésekben, illetve másképpen megfogalmazva, a piaci szereplők láthatóan az eddiginél szigorúbb fiskális irányvonalnak és kiadáscsökkentésnek, és az ennek nyomán esetlegesen alacsonyabb kamatoknak, valamint a kevesebb állami beavatkozás lehetőségének szavaznának bizalmat. A brazil választásokig még nagyjából egy hónap van hátra és a következő elnök Brazíliának és a helyi részvénypiacnak is utat mutathat majd az elkövetkező időszak során.
Kamatdöntő ülést tart a Fed, a BoJ és a BoE. Az eurózónából és az Egyesült Államokból konjunktúra mutatók érkeznek.
Eurózóna
- Ipari termelés (hó/hó, %, július) szeptember 16. 11:00 várt: -0,4;előző: 0,0
Németország
- ZEW hangulatindex (pont, szeptember) szeptember 15. 11:00 várt: 40,0;előző: 34,2
Ezen a héten nem várhatók jelentősebb események az eurózónából. Kedden ugyanakkor közzéteszik az euróövezet júliusi ipari termelési adatait. A múlt héten a német és a francia ipari termelés egyaránt negatív meglepetést okozott: havi alapon rendre 1,1%-kal, illetve 0,4%-kal csökkent, miközben az elemzők mérsékelt növekedésre számítottak. Ez a gyengeség várhatóan az euróövezet aggregált adataiban is tükröződni fog. Amennyiben az európai gazdasági aktivitás lassulása tartósnak bizonyul, az idővel az Európai Központi Bank monetáris politikájára is hatással lehet. A vártnál gyengébb kereslet ugyanis részben ellensúlyozhatja a magasabb energiaárakból eredő inflációs nyomást, ami kevésbé szigorú monetáris politika előtt nyithat teret. Itt azonban még nem tartunk, hiszen az EKB múlt csütörtöki döntésével – a várakozásokkal összhangban – 2,25%-ról 2,50%-ra emelte betéti kamatlábát, éppen a gazdaság vártnál nagyobb ellenállóképességére hivatkozva.
A gazdasági kilátásokról további információval szolgálhat a kedden megjelenő ZEW Gazdasági Hangulatindex, amely a német üzleti szereplők várakozásait tükrözi. Az index segíthet tisztázni a hangulati felmérések és a reálgazdasági adatok között mostanában megfigyelhető széttartást. Múlt hétfőn a Sentix euróövezeti befektetői bizalmi index javuló kilátásokat jelzett, ami ellentétben állt az ipari termelési adatok által sugallt gyengülő gazdasági képpel. A friss ZEW-adat megjelenésével jobban megítélhetjük majd, hogy fennmarad-e ez az ellentét. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy bár a hangulati indikátorok korai jelzést adhatnak a gazdasági aktivitás változásairól, a jövőbeli növekedésnek korántsem tökéletes előrejelzői. A ZEW-index augusztusban 34,2 ponton állt, amivel meghaladta a 21,3 pontos historikus átlagát, illetve folytatta is a márciusi, az iráni–izraeli konfliktus kirobbanásával összefüggő bezuhanása utáni korrekcióját. Ugyanakkor ez az érték önmagában erős jelzésnek még mindig nem tekinthető. Összességében tehát sem a ZEW-index, sem más fontos hangulati mutatók nem adtak egyértelmű iránymutatást az eurózóna gazdaságának jövőbeli alakulására vonatkozóan, csak annyi állítható, hogy egyelőre valamivel kedvezőbb képet festenek a növekedésről, mint amit a közelmúlt gyenge ipari termelési adatai sugallnak. (Szigel Gábor)
A ZEW hangulatindex és a német GDP-növekedés alakulása
Egyesült Államok
- Kamatdöntés (%) szeptember 16. 20:00 várt: +3,50-3,75; előző: +3,50-3,75
- Kiskereskedelmi forgalom (hó/hó, %, augusztus) szeptember 16. 14:30 várt: +0,9; előző: -0,6
- Ipari termelés (hó/hó, %, augusztus) szeptember 18. 15:15 várt: +0,3; előző: +0,2
Az EKB Kormányzó Tanácsa után a jövő héten a Fed Nyíltpiaci Bizottságán a világ szeme, ám míg előbbitől gyakorlatilag egyöntetűen emelést várt a piac, utóbbi esetében az ülés előtt néhány nappal is nagy a bizonytalanság.
A Fed kettős mandátumából egyértelműen az árstabilitás van a fókuszban, hiszen a tavalyi gyors lejtmenetet követően idén stabilizálódott a munkaerőpiac és az összkép nem ad okot aggodalomra, ami az inflációról azonban már nem mondható el. A monetáris politika szempontjából releváns inflációs mutatók több mint 5 éve a 2%-os cél felett vannak és a kilátások romlanak. Több mint 6 hónapja tart a jelenlegi konfliktus a Közel-Keleten, amelynek elmúlt napokban látott eszkalációja újra 100 USD fölé tolta a Brent és a WTI hordójának jegyzését. A fogyasztói árakban egyelőre elsősorban csak az üzemanyag komponensen hagy nyomot az energiaár-sokk, de a termelői árindex egyre több komponensében érhető tetten a magasabb energiaárak árfelhajtó hatása. Ráadásul most az AI-boom is a defláció ellen dolgozik, hiszen az adatközpontok megnövekedett energiaigénye magasan tartja az áram árát, míg az AI-fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások által támasztott erős kereslet az elektronikai cikkek iránt jelentős áremelkedést hoz ebben a termékkörben. Mindehhez társul, hogy a novemberi félidős választásokhoz közeledve beindult a kampány és Donald Trump egy 5000 dolláros csekket ígér minden felnőtt amerikainak, ha sikerül megtartani a republikánus többséget a Képviselő Házban és a Szenátusban is, melynek költségét vámbevételekből állná és amelynek 1000 milliárd dolláros költségvetési vonzata van (GDP ~3%-a).
Kevin Warsh továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy jó ötlet „forward guidance” nélkül hagyni a piacot, ami így a Fed iránymutatása nélkül alakítja kamatvárakozásait. A mostani piaci árazással azonban talán nem elégedett a lazább monetáris politika párti Warsh, hiszen idén szeptemberre és decemberre is vár egy-egy 25 bázispontos emelést a piac. A legutóbbi ülésen ugyan változatlan szinten tartotta a kamatot a Fed, ám hárman már akkor is az emelésre szavaztak és azóta csak emelkedhetett a szigorítást támogatók száma a 12 tagú Nyíltpiaci Bizottságban. (Váradi Beáta)
Inflációs mutatók
Egyesült Királyság
- Kamatdöntés (%) szeptember 17. 13:00 várt: +3,75; előző: +3,75
Japán
- Kamatdöntés (%) szeptember 18. 5:00 várt: +1,25; előző: +1,00
Az elmúlt időszakban felfelé tolódó hozamkörnyezetben a jövő héten a jegybanki döntéseké lesz a főszerep. A FED mellett a BoJ és a BoE is dönt az irányadó kamatáról.
Augusztus vége óta a japán jen mintegy 4%-kal erősödött az amerikai dollárral szemben, héthavi csúcsra emelkedve, miközben a befektetők zárták a japán devizával szembeni rövid pozícióikat. Az erősebb árfolyam a monetáris szigorításra vonatkozó várakozások emelkedését tükrözi: a piac jelenleg több mint 60%-os valószínűséggel árazza a szeptember 18-i kamatemelést. A japán jegybank eddigi kommunikációjában következetesen azt hangsúlyozta, hogy az infláció az év második felében a 2%-os cél fölé emelkedhet, amit többek között az erőteljes bérdinamika, a közel-keleti konfliktus hatásai, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó keresleti tényezők, valamint a jen 2025 tavasza óta tartó, trendszerű leértékelődése magyarázhat. Kommunikációs szempontból mindez nyitva hagyta a lehetőséget egy szeptemberi kamatemelés előtt. A kamatemelések ütemének gyorsulása globális következményekkel járhat, amint azt a 2024 augusztusában tapasztalt részvénypiaci eladási hullám is jól szemléltette. Ahogy a japán kamatszintek emelkednek, csökken a jen vonzereje mint a carry trade ügyletek finanszírozási devizája, ami a jenben finanszírozott pozíciók leépítését ösztönzi.
A BoE csütörtökön teszi közzé kamatdöntését. A döntést megelőző napokban azonban két fontos makrogazdasági adat is érkezik, amelyek várhatóan szerepet játszanak majd a döntéshozatalban: kedden a júliusi munkaerőpiaci adatok, szerdán pedig az augusztusi inflációs adatok jelennek meg. Az elemzők ugyanakkor jelenleg arra számítanak, hogy a BoE változatlanul, 3,75%-on hagyja az irányadó kamatlábat. Ez a megközelítés eltér az Európai Központi Bankétól, amely a héten idén már második alkalommal emelte irányadó kamatát. Bár az Egyesült Királyságban és az euróövezetben publikált legfrissebb GDP-növekedési és inflációs adatok hasonló képet mutattak, a mögöttes folyamatok eltérőek. Nagy-Britanniában az infláció 2025-höz képest csökkenő pályán mozog, míg az euróövezetben az inflációs nyomás ezzel ellentétes irányba változott. Eközben az Egyesült Királyságban a munkanélküliségi ráta közel ötéves csúcsokhoz emelkedett, míg az euróövezeti munkaerőpiac az utóbbi időszakban viszonylag stabil maradt. Ebben a környezetben a BoE döntéshozói nagyobb súlyt helyezhetnek arra a várakozásra, hogy a gyenge belföldi kereslet korlátozni fogja a magas energiaárak szélesebb körű fogyasztói árakba történő begyűrűzését. Bár az elemzők ezúttal a kamatok változatlanul hagyását várják, a piaci konszenzus szerint novemberben vagy decemberben egy 25 bázispontos kamatemelés valószínűsíthető. (Németh Krisztián, Szigel Gábor)
Japán hozamok, alapkamat, infláció és árfolyam
Eseménynaptár 2026.09.14. - 09.18.
Forrás: Refinitiv, OTP Elemzés
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!