Az eurózónában inflációs, az USA-ban munkaerő-piaci adatokat publikálnak
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Az MNB kamatdöntő ülése, valamint európai és amerikai inflációs adatok lesznek a fókuszban
Az MNB kamatdöntő ülést tart. Az eurózóna legnagyobb tagállamaiban előzetes áprilisi inflációs adatokat publikálnak. Az Egyesült Államokból áprilisi inflációs mutatók és a háztartások pénztárcájára vonatkozó adatok érkeznek.
Mit hoztak az elmúlt napok a piacokon?
A héten jelentett az Nvidia, a világ legértékesebb vállalata minden soron felülteljesítette az elemzői konszenzust, azonban kevés újdonságot kaptunk, így az árfolyam lefelé vette az irányt. A magyar piacról az Autowallis beszámolója érkezett, a cég javítani tudott az operatív eredményességén, ugyanakkor az árfolyamhatás és a növekedési stratégia költségei nyomást helyeztek a nettó eredményre. Továbbá megnéztünk közelebbről két széntermelő céget is, melyek profitálhatnak az iráni háború okozta ellátási nehézségekből.
A KSH publikálja a februári külkereskedelmi mérleg adatokat és a kormányzati szektor 2025-ös egyenlegét. Az eurózónából a márciusi inflációs mutatók érkeznek. Az Egyesült Államokban újra a munkaerőpiac lesz a figyelem középpontjában.
Magyarország
- Külkereskedelmi mérleg (részletes, havi, millió euró, február) március 30. 9:30 előző: +12
A KSH jövő héten hétfőn teszi közzé a februári külkereskedelmi adatokat. A kamatkülönbözet mellett a külkereskedelmi többlet volt a forint árfolyamának másik fontos támasza az elmúlt időszakban. Mivel Magyarország jelentős nettó energia importőr, ezért a jelenlegi energiaár emelkedés 0,8%ponttal ronthatja a GDP arányos külső egyensúlyt. A februári adatban ez még nem fog tükröződni, azonban arra vonatkozóan fontos információval szolgál, hogy milyen „kiinduló helyzetből” indul majd a romlás.
Ebből a szempontból az elmúlt bő fél év adatai nem kedvezőek, mert 2025 nyarától a külkereskedelmi többlet trendszerű romlást mutat, ami az alapvetően gyenge GDP és beruházási adatok – ami visszafogja az importkeresletet - mellett meglepőnek mondható. Ráadásul az idei évben a belső keresleti komponensek erősödése önmagában – az energiaár emelkedés nélkül is – tovább ronthatta volna a külkereskedelmi egyenleget, mivel export oldalon egyelőre csak a debreceni BMW gyár (nagyüzemi) termelésbe állása tűnik biztosnak. (Eppich Győző)
Külkereskedelmi mérleg egyenlege (SA, mn, EUR)
- A kormányzati szektor egyenlege (GDP %-ában, Q4) április 1. 8:30 OTP várt: -8,4; előző: -4,2
Szerdán közli a KSH a kormányzati szektor 2025-ös egyenlegét. Az MNB által korábban publikált előzetes pénzügyi számlák alapján a költségvetés hiánya 4,7% volt tavaly, ami lényegesen alacsonyabb, mint a nemzetgazdasági miniszter részéről korábban elhangzott 5%-os hiányelőrejelzés. Az MNB adatközlése előtt az első három negyedéves kedvező hiányadatok alapján az 5%-os hiánycél a mi várakozásunkhoz képest is magas volt, mivel a harmadik negyedév végén a négy negyedéves gördülő hiány csupán 3,5% volt. Az MNB azonban legfrissebb adatközlésében lényegesen lefelé revideálta különösen az első és második negyedéves egyenleget, amely így -4,5%-ról -6,1%-ra, illetve a második negyedév esetében +2,3-ról +0,6%-ra csökkent. A revíziók következtében a magas, de az előző évek tapasztalatai alapján nem kiugró 8,4%-os negyedik negyedéves hiánnyal alakult ki a 4,7%-os éves deficit.
A KSH jövő héten megjelenő számai – amely ezúttal egy napon jelenik meg az MNB teljeskörű pénzügyi számláival – általában nem térnek el lényegesen az előzetes pénzügyi számlás adatoktól, de a markáns revíziók következtében a mostani adatközlés akár kivételt is jelenthet. 2027-ben a hiány mérséklődésére számítunk az egyszeri tételek kifutása miatt, amelyet csak részben ellensúlyoz az adókedvezmények fokozatos bevezetésének hiánynövelő hatása. A csökkenés mértékét befolyásolja továbbá a különadók sorsa, amelyeknek egy jelentős része mostani ismereteink szerint kivezetésre kerül 2027-ben, de az előző évek tapasztalata alapján ez még változhat. A magas februári deficit miatt az első két hónap pénzforgalmi hiánya jelentős lett, azonban a második hónap adata szezonálisan magas szokott lenni, amit egyszeri tételek is megnövelnek (13-14. havi nyugdíj, közfoglalkoztatottak otthonteremtési támogatása), illetve az egyes tételek havi lefutása változhat az évek között, így az év elején tapasztalt tetemes hiány még nem veszélyezteti az éves hiányvárakozásunkat. (Rezessy Gergely)
Államháztartási egyenleg mutatói a GDP arányában (%)
Eurózóna
- Fogyasztói árindex (előzetes, év/év, %, március) március 31. 11:00 várt: +2,7/2,8; előző: +1,9
- Fogyasztói magárindex (előzetes, év/év, %, március) március 31. 11:00 várt: +2,3/2,4; előző: +2,4
- Munkanélküliségi ráta (%, február) április 1. 11:00 várt: 6,2; előző: 6,1
Izgalmas inflációs statisztikákra készülhetünk jövő héten az euroövezetből, hiszen az év eleje óta gyökeresen megváltozott a világgazdasági környezet. Míg januárban még arról szólt a vita, hogy az EKB mennyire tartósan lőheti alul a 2%-os inflációs célt, mostanra ennek épp az ellenkezője látszik kibontakozni. Ha a heti üzemanyagárakból kiinduló számításaink helytállóak, a headline infláció jelentősen megugorhat: a februári 1,9%-ról akár 2,7–2,8%-ra is emelkedhet. A növekedés mögött szinte kizárólag az üzemanyagok drágulása áll, hiszen egyetlen hónap alatt a dízel ára 28%-kal, a benziné pedig 15%-kal került feljebb. Ezzel szemben a maginfláció várhatóan maradhat a 2,4%-os szinten.
Fontos azonban látni, hogy ezek az értékek a kedvezőbb forgatókönyvet tükrözik: nem tartalmaznak lakossági gázáremelkedést, és természetesen nem számolnak azzal sem, hogy a magas energiaköltségek széles körben átszivárognak a termelési láncokba, pl az élelmiszerárakba – ez a hatás inkább a következő hónapokban jelentkezhet, részben a konjunktúra alakulásától függően. Éppen ezért kulcskérdés az EKB reakciója, több döntéshozó is jelezte, hogy a 2021–2022-es időszak tanulságai alapján a „nem túl tartós” áremelkedésekre is szükséges lehet reagálniuk.
Bár most kétségtelenül az energiasokkra irányul a figyelem, azért érdemes lesz megnézni a kosár közel felét kitevő, és a középtávú inflációt alapvetően meghatározó szolgáltatás-infláció alakulását is. Itt ugyanis az árak gyorsan emelkednek, ami már régóta aggasztja a döntéshozókat, ráadásul a januári kellemes után februárban ismét kellemetlen meglepetés érkezett, a havi dinamika az elmúlt 20 év harmadik legmagasabbja volt, az éves pedig 3,4%-ra gyorsult.
A piac természetesen már előreszaladt: jelenleg legalább három, sőt lassan inkább négy kamatemelést áraz év végéig. Az elemzői konszenzus ezzel szemben egyelőre nem vár szigorítást az európai jegybanktól – ez akkor tűnik ésszerűnek, ha az iráni konfliktus néhány héten belül rendeződik. Ami szinte viszont biztosra vehető, hogy az áprilisi ülésen már napirendre kerülhet egy esetleges szigorítás időzítése. Az inflációs adat kedden jelenik meg, addigra összegyűlik a német, francia és spanyol adat, de sajnos az olasz nem, így a nagy gazdaságok adatai alapján sem alkothatunk precíz képet a keddi várható statisztikáról. (Kovács Mihály)
Infláció az euroövezetben (év/év, %)
Egyesült Államok
- Munkaerő-piaci riport, március: április 3. 14:30
- Munkanélküliségi ráta, várt: 4,4; előző: 4,4;
- Átlagkeresetek (hó/hó, %), várt: +0,4; előző: +0,4;
- Átlagkeresetek (év/év, %), várt: +3,8; előző: +3,8;
- Nem mezőgazdasági álláshelyek változása (hó/hó, ezer db), várt: +54; előző: -92
Érkezik a márciusi munkaerő-piaci riport, ahol folytatódhat a sorminta és a januári nagy bővülést követő látványos februári esés után újra felpattanás következhet a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak számába, noha a várt 50 ezer körüli adat érdemben alacsonyabb a békeidőkben megszokott 200, vagy az elmúlt években látott 100 ezres értékektől.
Nem lesz könnyű az adatok értelmezése a számtalan egyedi hatás miatt. Januárban a foglalkoztatás szokatlan bővülésének egy része módszertani váltás eredménye volt. A februári összképet több tízezres sztrájkok és a rendkívül kedvezőtlen időjárás rontotta. Márciusban visszarendeződés várható, a februári adatokat torzító tényezők kifutnak, ugyanakkor a belép a február 14-e óta tartó, a Belbiztonsági Minisztériumot érintő részleges kormányzati leállás. A Minisztérium által finanszírozott területeken egyre többen nem kapnak fizetést és tagadják meg a munkavégzést, ami akár már a márciusi adatokon is nyomot hagyhat. A piac a munkanélküliségi ráta stagnálására és továbbra is erős bérdinamikára számít a foglalkoztatás erőteljes bővülése mellett.
A sok, egyszeri torzítás miatt a munkaerő-piaci általános helyzetről talán kevésbé célszerű havi adatok szintjén beszélni. Összességében bár a munkaerő iránti kereslet csökkent a munkaerő bővülése is lassult, az alacsonyabb bevándorlás és munkaerő-piaci részvétel miatt. Eközben több munkaerő-piaci mutató, mint a nyitott álláshelyek, a leépítések, a felvételek és a nominális bérdinamika kevés változást mutatnak az elmúlt hónapokban, ami a stabilitás képét erősíti.
A Fed monetáris politikáját alapvetően meghatározó munkaerőpiac most háttérbe szorulhat a tárgyalóasztalon, amikor az egész világ a közel-keleti konfliktus és annak inflációra gyakorolt hatása miatt aggódik. Így alapvetően arra számítunk, hogy ha a várakozásokkal ellentétben kedvezőtlen munkaerő-piaci riport érkezik, akkor sem kerül vissza a piaci árazásba a korábban az év végéig várt 25-50 bázispontnyi vágás, hanem a tartás és az emelés között oszlanak majd meg az idei várakozások. (Váradi Beáta)
Munkaerő-piaci adatok
Eseménynaptár 2026.03.30. - 04.05.
Forrás: KSH, MÁK, MNB, Refinitiv, Bloomberg, FocusEconomics, OTP Elemzés
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!