Az MNB-re, valamint az európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexekre figyelünk
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Feltámadnának az európai szoftvercégek
Az európai részvénypiacok jelenleg felülteljesítik amerikai társaikat, és az elmúlt napok emelkedésének köszönhetően a szűréseink is számos érdekes papírt azonosítottak. Ezek közül olyan részvényeket emeltünk ki, amelyeknél a közelmúltban strukturális fordulóra utaló jelek jelentek meg, miközben a vételi oldal erősödése is támogatja a pozitív technikai képet. Az egyik ilyen vállalat a német Nemetschek, amely az építőipari, építészeti tervezőszoftverek egyik vezető szereplője. A másik a holland Wolters Kluwer, amely professzionális információs, szoftveres és szakmai adatbázis-megoldásokat kínál. Mindkét részvény esetében megkezdődhetett a long belépési lehetőségek keresése.
Az AI lehet a digitális platformok új profitmotorja
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia a technológiai szektor egyik legfontosabb témájává vált. Miközben a figyelem jelentős része a modellfejlesztőkre és az infrastruktúrát biztosító vállalatokra irányul, a technológia hosszú távú nyertesei az alkalmazási oldalon is megjelenhetnek. Az interaktív média szegmens különösen érdekes ebből a szempontból, mivel a területen működő vállalatok üzleti modelljei jelentős mértékben épülnek a felhasználói figyelem monetizációjára és a digitális tartalmak előállítására. Iparági elemzéssorozatunk második részében a keresőket és közösségi média platformokat érintő aktuális trendeket és potenciális katalizátorokat tekintjük át.
Az MNB kamatdöntő ülést tart és publikálja Inflációs jelentését, valamint a negyedik negyedéves folyó fizetési mérleg statisztikát. Az Eurózónából és az Egyesült Államokból beszerzésimenedzser-indexek érkeznek.
Magyarország
- Kamatdöntés (%) március 24. 14:00 várt: +6,25; OTP várt: +6,25; előző: +6,25
- MNB Inflációs riport március 26. 10:00
Februárban a jegybank másfél év után először 25 bázisponttal 6,25%-ra csökkentette az irányadó kamatot. Emellett a március elején érkező februári inflációs adat igen kellemes meglepetést okozott, hiszen részben a széleskörű dezinflációs folyamatok miatt 1,4%-ra csökkent, miközben a maginflációs mutatók is enyhültek, így az adat értékelésekor azt gondoltuk, hogy jöhet egy újabb kamatcsökkentés márciusban. Azonban Donald Trump az Irán ellen indított háborúval közbeszólt, az energiaárak felrobbanása ugyanis egy újabb energiaár-sokk-ot okozott, aminek már nem a befutása, hanem a mértéke és az időtartama, az inflációnövelő és a negatív növekedési hatása kérdéses. A forint gyorsan gyengült 375-ről a 390-400-as sávba, a hozamok 100 bázisponttal emelkedtek a megelőző rally után, a kamatcsökkentési várakozásokat elfújta a szél, jelenleg legalább 75 bázispontnyi, pár hónap alatt végrehajtandó kamatemelést vár a piac, amivel nem vagyunk egyedül, az árazás szerint ugyanezt várja a piac az EKB-tól, a cseh és a lengyel jegybanktól egyaránt.
Mi most változatlan kamatszinttel számolunk a hirtelen ellenségessé vált nemzetközi környezet miatt, ahogy a piaci elemzők többsége is, noha van olyan szereplő, aki kamatcsökkentésre számít. A döntés mellett a jegybank a jövő héten közzéteszi a frissített Inflációs Jelentést és a hazai gazdaságra vonatkozó előrejelzéseit. Kérdéses, hogy a decemberi számokhoz (infláció 2026/27/28 3% körül, GDP 2026: 2,4, 2026: 3,1, 2027: 2,7%) képest milyen irányú és mértékű változásokat látunk majd, mennyit épít be a jegybank az olajár-sokkból (az EKB nem habozott, az eddigi olajár-emelkedés jó részét beépítette az előrejelzésbe). Emellett érdemes lesz odafigyelni a kockázati forgatókönyvekre és persze a kommunikációra is, kérdéses, hogy az MNB akarja-e hűteni a felfokozott kamatemelési várakozásokat. (Tardos Gergely)
Alapkamatra vonatkozó árazások/várakozások (%)
- Folyó fizetési mérleg (mrd. EUR, Q4) március 27. 8:30 várt: -0,1; OTP várt: -0,1; előző:+0,9
Egy ideje a külső egyensúly a magyar makrogazdasági helyzet leginkább megnyugtató pontja, a GDP 2%-a körüli folyó fizetési mérlegtöbblettel, a GDP 60-65%-a között stagnáló / enyhén csökkenő, a régiós átlagba belesimuló adósságmutatóval és a szükségesnél több devizatartalékkal.
A kérdés az, hogy ezt a képet felülírja-e a megjelenő, negyedik negyedéves fizetési mérleg-statisztika? Bár a lényeget tekintve nem várható nagy változás, de a helyzet várhatóan kissé romlik. Az előzetes adatok szerint a korábbi negyedévek 2% körüli, GDP-arányos folyó fizetési mérlegtöbblete a nyers és a szezonálisan igazított adatok szerint is enyhe mínuszba fordult a negyedik negyedévben. A lehetséges okok között szerepel átmeneti (az év végi leállások) és tartós hatás is (felértékelődés, erősen bővülő fogyasztás), mindenesetre a januári előzetes adat még nem hozott egyértelmű javulást. Emellett a kibontakozó energiakrízis a mostani árakkal is a GDP mintegy 2%-val magasabb energiaszámlához vezethet és nem zárható ki, hogy a végső hatás ennél nagyobb lesz. Így könnyen lehet, hogy idén eltűnik a folyó fizetési mérleg többlete, de nem várható olyan nagyságrendű probléma, mint amit 2022-ben láttunk, mert a sokk a fizetési mérleg hatást tekintve egyelőre annak alig a negyede. Az is érdemi különbség a 2022-es helyzethez képest, hogy jelenleg a tartalékszabályoknak megfelelőnél mintegy 15 milliárd euróval magasabb a hazai devizatartalék szintje, akkor pedig kicsit hunyorítva is legfeljebb megfelelőnek nevezhettük a tartalékszintet. A kijövő adatok közül érdemes figyelni a folyó fizetési mérlegadatok mellett a szezonális hatásoktól szűrt külső finanszírozási képességre, ami érdemben negatív lehetett, az EU-s forrás-felhasználásra, ami alacsony maradhatott és jó eséllyel nem változott az sem, hogy igen erősen negatív a tévedések és kihagyások egyenlege. Az FDI beáramlás élénkülhetett, ami jó hír, ugyanakkor a külső adósság emelkedhetett, részben szezonális okok miatt, ami azonban az erősebb forint és az emelkedő nominális GDP miatt az adósságrátában csak mérsékelt emelkedést okozhatott. (Tardos Gergely)
Folyó fizetési mérleg a GDP arányában (%)
Eurózóna
- Fogyasztói bizalom (pont) március 23. 16:00 várt: -14,2; előző: -12,2
- HCOB feldolgozóipari BMI (előzetes, pont) március 24. 10:00 várt: 49,4; előző: 50,8
- HCOB szolgáltatószektori BMI (előzetes, pont) március 24. 10:00 várt: 51,0; előző: 51,9
- HCOB kompozit BMI (előzetes, pont) március 24. 10:00 várt: 51,0; előző: 51,9
A jövő héten a makroadatok közül a beszerzési-menedzser indexek lehetnek a legérdekesebb az euroövezetben. A márciusi adatokban valószínűleg már láthatjuk, hogyan értékelik a vállalatvezetők az iráni háború hatását, bár ez utóbbi is folyamatosan változik: míg kezdetben a piacok átmeneti emelkedést áraztak, mostanra a 2027 végi olajár is 70 USD felett ragadt. Alapesetben, ha nem maradna tartósan 100 dollár felett az olajár, mérsékelt néhány tized százalékpontos növekedési hatással számolhatunk a háborúból az euroövezetre. Nem számítunk a 2022-es gázkrízis megismétlődésére. Ez azért is így van, mert a Hormuzi-szoros a gázpiac szempontjából kevésbé releváns (részesedés: 20% a világ LNG exportjából, 10% a világ földgáz exportjából és 2,5% a világ földgáz felhasználásából). Ráadásul az LNG egy felfutó iparág, számos új kapacitás áll folyamatosan termelésbe. Az olaj több gondot okozhat, hiszen a szoroson halad át a globális fogyasztás kb. 20%-a, amiből alapesetben kb. 13%, de az iráni támadásokat figyelembe véve akár nagyobb arány is kieshet. Egy tartósan 150 dollárig emelkedő olajár-pálya, már a jelenleg elérhető modellek szerint is közel stagnálásba lökheti az euroövezetet, bár a recesszió talán elkerülhető. Ez a következtetés persze azon is alapul, hogy az övezet 2023-ban is képes volt egy 0.4%-os növekedésre amikor a gáz ára 100 euró felett állt, és a kieső orosz mennyiséget akkor csak jelentős erőfeszítések árán a fogyasztás visszafogásával lehetett kipótolni. Mindenesetre a BMI adatok megmutatják, hogy a vállaltok értékelése alapján az elmúlt hónapok javuló tendenciája mennyire fordul meg, a fogyasztói bizalom statisztika kapcsán meg lakosságra gyakorolt hatás tekintetében is okosabbak lehetünk. Itt egyelőre még nem az árak emelkedése, hanem a háborúval kapcsolatos bizonytalanság növekedése lehet meghatározó. Az is igaz ugyanakkor, hogy a jelenlegi energiaárak alapján a következő hónapokban 3%-ig, vagy akár a fölé emelkedhet a fogyasztói árindex, ami miatt a héten megszellőztetett piaci információk szerint az EKB már a következő hónapokban kamatot emelhet. (Kovács Mihály)
GDP és kompozit BMI az euroövezetben
Egyesült Államok
- S&P Global feldolgozóipari BMI (előzetes, pont) március 24. 14:45 várt: 51,3; előző: 51,6
- S&P Global szolgáltatószektori BMI (előzetes, pont) március 24. 14:45 várt: 51,6; előző: 51,7
- S&P Global kompozit BMI (előzetes, pont) március 24. 14:45 előző: 51,9
Jövő héten érkeznek a márciusi beszerzésimenedzser-indexek, az elsők ebben az adatkörben február 28-a óta, amikor Izrael és az Egyesült Államok támadást indított Irán ellen. Kérdés, hogy a konfliktus okozta energiaár robbanás és bizonytalanabbá váló üzleti környezet hogyan befolyásolja az amerikai vállalatok helyzetértékelését. Az aktivitás már a konfliktus kirobbanása előtt, februárban is lejjebb került: a kompozit index 53 pontról 52,3 pontra,10 tízhavi mélypontra esett, amikor a gyáripari megrendelések visszaestek, a szolgáltató cégeknél lassult az új üzleti tevékenységek bővülése, míg a foglalkoztatás mindkét szektorban gyakorlatilag stagnált. Az index bár ezzel együtt is a bővülést jelentő tartományban van, de szembetűnő a lassulás.
A Fed múlt héten közzétett új előrejelzésében az idei növekedési várakozást kevéssel felfelé 2,4%-ra módosította, az elemzői medián várakozás is valamivel 2% felett van, azonban továbbra is nagy kérdés, hogy mekkora törést okoz az amerikai gazdaságnak egy esetlegesen elhúzódó konfliktus a Közel-Keleten, amitől egyre inkább tart a piac. A tartósan magas energiaárak miatt a szállítási és inputköltségek tartósan drágulhatnak, gyorsulhat az infláció, ami egy magasabb kamatpályát követelne meg a Fed-től, gyengülhet a fogyasztói bizalom és a vásárlóerő. Ám a konfliktus gazdasági és hitelpiaci kockázatai az Egyesült Államok esetében még ezzel együtt is mérsékeltebbek, mint Európában. Ugyanakkor egyre erősödik az aggodalom a támadás költségei miatt, ami nagyrészt az Egyesült Államokat terheli.
Ha folytatódik a hadművelet, akkor a Trump-adminisztráció akár 200 milliárd dollárt, esetleg többet is kérhet annak finanszírozására a Kongresszustól. Ez tovább növelné a költségvetés hiányát, amitmár a részben kieső vámbevételek is sújtanak, így tovább nőhet a jelenleg isfenntarthatatlannak tűnő pályán lévő adósság. (Váradi Beáta)
Beszerzésimenedzser-indexek (pont)
Eseménynaptár 2026.03.23. - 03.29.
Forrás: Refinitiv, Bloomberg, MNB, FocusEconomics, OTP Elemzés
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!