Banki adóemelés vetett árnyékot a lengyel tőzsdére
Kapcsolódó cikkek
Egyre jobban szereti a kockázati tőke az AI startupokat
A héten 14 milliárd dolláros értékeltség mellett jutott friss tőkéhez a Mistral AI, amely ezzel jelenleg a legértékesebb európai technológiai startupnak számít – annak ellenére, hogy bevételei elenyészőek a cégérékéhez képest. Az ilyen típusú kiugró árazás nem egyedi jelenség: az AI-szegmens vállalatai jellemzően jelentős prémium mellett tudnak forrást bevonni a többi induló vállalkozáshoz képest és ez a prémium az elmúlt években tovább növekedett. Ezzel párhuzamosan a kockázati tőkebefektetések egyre nagyobb mértékben koncentrálódnak az AI startupok felé, ami a kisebb szereplők esetén túlfűtöttség jeleként is értelmezhető. A nagy technológiai cégek fundamentumai ugyanakkor továbbra is stabilak, a befektetői bizalom megingására pedig nem mutatkozik érdemi jel.
Áruk és nyersanyagok – technikai elemzés
Az arany és az ezüst még trendszerű mozgások mellett folytatták az emelkedő trendjeiket. Hamarosan újabb megálló, konszolidáció jöhet bennük. Az olaj még csökkenő trendben van, de egy erősebb támasz és az eső trendvonal közé beszorulva. Kereskedési jelzésre alkalmas szituáció jöhet. A gáz árfolyama elkezdett fordulni, de egy magasabb mélypont után jöhetne igazán erős emelkedés. A réz mozgása stabilizálódott és enyhe korrekcióba kezdett a jelentős esés után. A búza még a csökkenő trendben mozog, de lenne esélye megváltoztatni azt, mert közel van a trendvonalhoz, de ehhez emelkedő napokra lenne szükség. A kukorica árfolyama enyhe emelkedésbe fordult, de a hosszabb távú csökkenő trend törése után jöhetne long trend.
Mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött Lengyelország, a júniusi elnökválasztást megnyerő Karol Nawrockival kapcsolatban a várakozások egy része úgy számolt, hogy az elődjéhez hasonlóan az új elnök is akadályozhatja majd a kormány programjának végrehajtását. Az új elnök azóta többször is élt a vétójogával, és hamarosan újabb fontos kérdésben is döntenie kell majd, miután a lengyel gazdaság bár idén is szépen bővülhet, a költségvetés hiánya továbbra is magas. A lengyel kormány ezért részben a megnövelt védelmi kiadások fedezésére (és a magas hiány ellensúlyozására) a bankok által fizetett társasági adókulcs emelésére vonatkozó tervet jelentett be, amelyet követően a lengyel tőzsde augusztus végén nagyot esett. Az utóbbi hónapok legfontosabb lengyel gazdasági- és tőkepiacai eseményei mellett azt is megvizsgáltuk, hogy mi várhat a közeljövőben a lengyel részvénypiacra.
Mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött Lengyelország
Májusban elnökválasztást tartottak Lengyelországban, azonban mivel az első fordulóban egy jelöltnek sem sikerült a szavazatok többségét megszereznie, a második fordulóra júniusban került sor, amelyet végül a jobboldali ellenzéki jelölt, Karol Nawrocki nyert meg, legyőzve centrista, kormánypárti riválisát, Rafal Trzaskowskit. Mindez fordulatot jelentett az első fordulóhoz képest (amit a varsói polgármester, Trzaskowski nyert meg). A második forduló eredménye szoros volt, emellett érdemes megemlíteni még, hogy a részvételi arány rekordot jelentett a lengyel elnökválasztások történetében, egyben a második legmagasabb részvételi arány az 1989 utáni lengyel választások között.
A választásokon korábban még soha nem induló történész Karol Nawrocki technikailag bár független jelölt volt, akit azonban a nemzeti konzervatív ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatott. Az elnökválasztást követően a kommentárok egy része valószínűnek tartotta, hogy a leköszönő elnökhöz, Andrzej Dudához hasonlóan az új elnök is akadályozhatja majd a kormány programjának végrehajtását, élve az elnöki vétó lehetőségével. A lengyel elnököt augusztus elején iktatták be hivatalába, Nawrocki pedig az utóbbi hetekben már többször is élt a vétójógával, első ízben a lengyel kormánynak az energiaárak korlátozására és a megújuló energiákba való befektetések szabályainak enyhítésére irányuló törvényjavaslatát vétózva meg.
A júniusi elnökválasztást követően Donald Tusk miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményezett, amit a kormánya nem sokkal később meg is nyert. A bizalmi szavazás után június végén a miniszterelnök kormányátalakítással próbálta ellensúlyozni az alacsony népszerűségi mutatóit. A belügyi- és az igazságügyi tárcák vezetőit leváltották, valamint két csúcsminisztériumot is létrehoztak. A pénzügyminisztérium és a fejlesztési és technológiai minisztérium összevonásával létrejövő csúcsminisztérium mellett a lengyel kormány újra létrehozta az önálló energiaügyi minisztériumot, amely egyesíti a korábban az éghajlat- és környezetvédelmi tárca, valamint az ipari minisztérium között megosztott feladatköröket.
Idén is jól teljesíthet a lengyel gazdaság
A lengyel gazdaság jól teljesített idén, a második negyedévben (megerősítve az előzetes becslést) 3,4%-kal bővült a lengyel GDP (év/év), az első negyedéves 3,2%-os növekedést követően. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a növekedés kissé gyorsult, 0,8%-ra a második negyedévben, az év első három hónapjának 0,7%-os GDP növekedése után. A lengyel gazdaság az év második felében továbbra is stabil növekedési pályán haladhat, az év hátralevő részében a növekedés éves szinten a négy százalékos szint közelébe gyorsulhat, míg a konszenzus a teljes évet tekintve jelenleg 3,4%-os GDP növekedést vár.
A lengyel jegybank júliusban váratlanul kamatot csökkentett, 25 bázisponttal 5%-ra csökkentve az irányadó rátáját, amiben fontos szerepet játszhatott, hogy az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést csaknem 1 százalékponttal (4,0%-ra éves szinten) csökkentették a márciusi előrejelzéshez képest (míg az idei és a 2026-os GDP-növekedési előrejelzést is kissé lefelé módosította júliusban a lengyel jegybank). Szeptemberben a várakozások egy része a csökkenő inflációra válaszul újabb 25 bázispontos vágásra számít. A fogyasztói árindex nyári hónapokban bekövetkezett csökkenése és a lefelé trendelő maginfláció jó hír a döntéshozók számára, a lengyel infláció augusztusban 2,8%-ra csökkent (év/év), ezzel a jegybanki céltartomány (2,5% plusz/mínusz egyszázalékpont) felső határa alá került. A jegybanki célhoz tartósan visszatérő infláció lehetőséget adhat a további lazításra is, a piaci szereplők egy része az év hátralévő részében (az esetleges szeptemberi kamatcsökkentést követően) egy újabb kamatvágást is elképzelhetőnek tartott.
A kormányzat nemrég az idei éves költségvetési hiánycélt GDP-arányosan 6,9%-ra emelte meg (a korábbi, 6,3%-os előrejelzés után), valamint közzétették a 2026-os költségvetés tervezetét, ami az orosz-ukrán konfliktus nyomán a védelmi kiadások növelését helyezte előtérbe, a költségvetési hiány gyors lefaragása helyett. A GDP növekedés esetében jövőre 3,5%-kal számolnak (az idei 3,4%-kal szemben), a védelmi kiadások GDP-arányos 4,8%-ra való növelése mellett (az idei, 4,7%-ról), 6,5%-os költségvetési hiánycéllal számolnak 2026-ban. Így összességében a növekedési kép kedvező, azonban ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány magas, ami a növekedés számára is hátszelet jelenthet.
Bár Lengyelország az EU-s túlzott deficit eljárás alatt áll, azonban tavasszal mentességet kezdeményezett a védelmi kiadásával kapcsolatban, majd az EU Tanácsa júliusban többek között Lengyelországra vonatkozóan is érvényesítette a védelmi kiadásokra vonatkozó mentességi záradékot, ami lehetővé teszi, hogy a védelmi kiadásokat kivonják az EU költségvetési szabályaiból (amelyek általában a hiányt a GDP 3%-ára, az adósságot pedig 60%-ra korlátozzák).
A kommentárok egy része úgy vélte, hogy jövőre a fiskális oldal továbbra is támogató maradhat, a 2027-es lengyel parlamenti választások felé közeledve. Bár a lengyel gazdaság az elmúlt két évtized leggyorsabb GDP-növekedésével büszkélkedhet, valamint a régió más országaival ellentétben a közelmúltban is a várakozásoknak megfelelő, ~3%-os GDP-növekedést ért el, a piaci szereplők egy része úgy vélekedett, hogy Lengyelország a fiskális fenntarthatóság szempontjából stabilnak tűnik, azonban a befektetői bizalom erősítéséhez meggyőző fiskális kiigazítási tervre van szüksége. Több Európai Uniós ország esetében is látható, hogy a GDP-arányos költségvetési hiányuk magas, különösen igaz ez Lengyelországra, amely az Eurostat tavalyi évre vonatkozó statisztikái szerint a második legmagasabb értéket tudhatta magáénak. Amennyiben azonban a költségvetés hiánya tartósan magas maradna, fennállhat annak a kockázata, hogy a befektetői türelem végül elfogy majd a magas hiányszintek tolerálásával kapcsolatban.
Banki adóemelés vetett árnyékot a lengyel tőzsdére
Júniusban (bár akkor még más formában) már felmerült, hogy Lengyelország növelne a bankokra kivetett adókon, részben így próbálva meg csökkenteni a magas hiányt. Majd augusztus közepén az idei évben addig (augusztus 13-mal bezárólag) ~56,9%-ot emelkedő WIG Banking index lefordult, miután a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a lengyel bankszektort terhelő adón dolgoznak. A WIG bankindex ezután még egyszer óvatos emelkedéssel próbálkozott meg (bár új csúcsra már nem tudott menni), majd az index augusztus 22-én réssel, nagyot zuhant és végül ~10%-os eséssel zárt, miután bejelentették, hogy a tervek szerint Lengyelország 2026-ban a bankok által fizetett társasági adókulcsot a jelenlegi 19%-ról 30%-ra emeli, a megnövekedett védelmi kiadások finanszírozása érdekében (a WIG Banking index idén eddig, szeptember 2-ával bezárólag, 35%-kal került feljebb).
Az adókulcsot 2027-ben 26%-ra, majd az azt követő években 23%-ra csökkentenék. Mindez a jövőre 6,5 milliárd zlotyt, az elkövetkező tíz év folyamán pedig 20 milliárd zlotys bevételt generálhat a pénzügyminisztérium becslése szerint. Érdemes megemlíteni azt is, hogy ezzel párhuzamosan a bankok által fizetett különadó fokozatosan csökkenhet, a 2027-es pénzügyi évben 10%-kal és 2028-ban pedig 20%-kal, a hitelezés élénkítése érdekében. A tervezetet a parlament mellett az elnöknek is jóvá kell majd hagynia. Az esetleges elnöki vétó lehetőségével kapcsolatban nehéz tisztán látni, bár az adóemelési tervezetet követően először úgy tűnt, hogy a nemrég beiktatott lengyel elnök nem támogatja a kormány által javasolt adóemeléseket és nem fogja elfogadni a szociális csoportokra nehezedő további terheket a hiány csökkentése érdekében. Ezzel szemben néhány nappal később a köztársasági elnöki kancelláriájának vezetője már arról beszélt, hogy az elnök a bankokra vonatkozóan alaposabban megvizsgálja majd a helyzetet; kiemelve, hogy (bár nem ez a helyzet), de mindenkinek a rá eső rész megfizetésével hozzá kellene járulnia az ország költségvetéséhez.
Az előzetes iparági becslésesek szerint a tervezett adóemelés átlagosan 16%-kal csökkentheti a lengyel bankok profitját, a hatások 2027-től enyhülhetnek (a társasági adókulcs tervezett csökkenésével és a bankadó mérséklésével párhuzamosan). A bankokra vonatkozó társasági adóemelési tervet a piaci szereplők részben már be is árazhatták, azonban a WIG Bank index a bejelentéstől távolodva tovább esett, elképzelhető, hogy a befektetők egy része az idei, jelentős emelkedés után profitot is realizálhatott.
A lengyel piac értékeltségét tekintve elmondható, hogy az továbbra sem drága, bár az árazási előnye sokat szűkült, az MSCI Poland index 12-havi előretekintő P/E rátája 9,29, lassan megközelítve a hosszú távú, 11,39-es átlagát (szemben az MSCI EM 12-havi előretekintő 13,17-es P/E rátájával, az MSCI ACWI esetében az előretekintő P/E jelenleg 19,0); míg az utóbbi két év során látott trendszerű előretekintő profitnövekedés az idei év elejére megtorpant. A lengyel tőzsde esetében a bankok súlya jelentős, a most bejelentett banki adóemelési terv rövid távon könnyen kifoghatja a szelet az emelkedés vitorlájából.
Így bár rövid távon könnyen lehet, hogy folytatódik a korrekció a lengyel tőzsdén, azonban a későbbiekben a helyi részvénypiac számára támogató lehet, hogy Lengyelországban hamarosan olyan személyes befektetési számlák jöhetnek, amik magánszemélyek számára lehetővé tennék, hogy százezer zloty értékig tőkenyereség adó fizetése nélkül fektethessenek be (többek között részvényekbe is). Bár a piaci szereplők egy része a bejelentését követően elsőre inkább tűnt szkeptikusnak az új számlatípussal kapcsolatban, érdemes azt is megemlíteni, hogy a lengyel háztartások megtakarításaik több mint felét tartják készpénzben és bankbetétben, ami Ciprus után a legmagasabb arány az EU-n belül.
Amennyiben Lengyelországnak sikerül a lakossági megtakarítások egy részét a tőkepiac felé átcsatornázni, az a lengyel részvénypiac számára is hátszelet jelenthetne a későbbiekben. A lengyel részvénypiac a Befektetési Stratégiánkban ajánlott régiós tőkepiac volt az idei évben. A lengyel részvénypiac idén eddig igen erős teljesítményt tudott felmutatni, azonban a már említett kockázatok is megjelentek, így elképzelhető, hogy a lengyel tőzsde eddigi felülteljesítése is megtorpanhat majd. A hosszabb távú pozitív katalizátorok közül érdemes kiemelni még az ukrán-orosz konfliktus esetleges lezárását is, bár összességében a béke pontos időpontjával kapcsolatban jelenleg nehéz tisztán látni, (azonban jelen pillanatban úgy tűnik, mintha inkább távolodnánk ettől), a konfliktus lezárását követően Ukrajna újjáépítéséből a lengyel gazdaság (és a lengyel részvénypiac) is profitálhatna.
WIG20 technikai kép
Az emelkedő trenden belül rövid távon long zárási minta alakult ki. A trend a 2500 környékén húzódik, további korrekció is beleférhetne a mozgásába. Vétel szempontjából kivárás ajánlott, 2500 körüli szintnél jöhet szóba vétel keresése.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!