Az éhezők viadala a földgázpiacon
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Az elhúzódó kormányválság ellenére is csúcsközelben a román tőzsde
Május eleje óta ügyvivői kormánya van Romániának, miután a Szociáldemokrata Párt egy ellenzéki párttal közösen sikeres bizalmatlansági indítványt nyújtott be, megbuktatva ezzel a román kormányt. Az ezt követő kormányalakítási kísérletek nem jártak sikerrel, és egyelőre nem is látszik, hogyan oldódhatna meg a kormányválság. A politikai bizonytalanság ellenére idén eddig a román részvénypiac igen jól teljesített, a BET index globálisan jelenleg az ötödik legjobban teljesítő részvényindex. Ezek után megvizsgáltuk, hogy mi következhet most Romániában.
A SpaceX rekordját is megdöntheti az Anthropic tőzsdei bevezetése
Az AI-fejlesztési verseny egyik legfontosabb szereplője, az Anthropic megkezdte tőzsdei bevezetésének előkészítését. A vállalat az elmúlt hónapokban látványos növekedést produkált, és több területen is megelőzte az OpenAI-t a vállalati piacon, miközben a befektetők ezermilliárd dolláros nagyságrendű értékeltséget várnak a közelgő IPO során. A vállalat már benyújtotta IPO-dokumentációját az amerikai tőzsdefelügyelethez, miközben a befektetők a tőzsdére lépést megelőző egyeztetéseken azt mérlegelik, hogy a jelenlegi technológiai előny és a kiugró növekedés indokolja-e a várhatóan rendkívül magas értékeltséget.
Az elmúlt években az Európai Unió földgázpiaca erősen elmozdult az orosz források felől az LNG, azaz a cseppfolyósított földgáz irányába. Az iráni háború kitörésével azonban hirtelen kiesett egy jelentős szelet a globális LNG-kínálatból, amelynek következményei messzemenőek. Az EU ugyan alapvetően kevésbé támaszkodik közel-keleti gázforrásokra, de ettől függetlenül a blokk a világ legnagyobb LNG-importőre, így a szűkösebb erőforrásokért meg kell majd küzdenie. Az ázsiai versenytársakkal folytatott éhezők viadala azonban további nyomást helyezhet az egyébként is megugró árazásra. Ráadásul a helyzetet az alacsony gáztárolói töltöttségi szintek sem könnyítik meg.
Az Európai Unió földgázpiaca
Az EU gázfogyasztása 2019 óta csökkenő trendet mutat, de több mint 90%-ban importból fedezett, amely 2025-ben 311 milliárd köbméter volt az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) májusi elemzése alapján. Ennek közel felét (47%), mintegy 146 milliárd köbmétert a cseppfolyósított földgáz adta, így ezzel az EU a világ legnagyobb LNG-importőre megelőzve Kínát és Japánt. A maradék földgázimport csővezetékes, amelynek nagy részét Norvégia biztosítja (28%), illetve Észak-Afrika (10%) és Oroszország (7%).
Szerkezetileg tekintve a teljes LNG-import 58%-át az Egyesült Államok adta (kb. 84 milliárd köbméter), 14%-át Oroszország, 8%-át Katar, míg a maradék 20% Norvégiából, Algériából, Nigériából, Trinidadból és más országokból jött. Egyrészt ebből jól látható, hogy az EU földgáz szempontból igen erősen függ az Egyesült Államoktól, amely a teljes gázfogyasztás 25%-át adja. Másrészt az is megállapítható az adatok alapján, hogy az Európai Unió közel-keleti gázfüggősége relatíve alacsony, hiszen Katar mindössze az összimport kevesebb mint 4%-át adta tavaly. Ebből a szempontból tehát elmondható, hogy az iráni háború közvetlen hatása alacsony, de ugyanez már nem feltétlenül mondható el a közvetett hatásokról.
Forrás: ACER, OTP Multi-Asset Elemzés
Hormuzi-szoros és globális LNG-kereskedelem
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy korábbi elemzése szerint a Hormuzi-szoros lezárásával a globális LNG-kereskedelem mintegy 20%-a esik ki, elsősorban Katarhoz köthetően, amely a világ második legnagyobb LNG-exportőre (Katar – 112 milliárd köbméter, Egyesült Arab Emírségek – 7 milliárd köbméter, ám ezekből mintegy 7 milliárd köbméter Kuvait felé áramlik).
Ahogyan láttuk fentebb is, a közel-keleti LNG-exportnak csak kisebb része áramlik az EU irányába (kb. 11-12 milliárd köbméter / év) normál feltételek mellett, ami a katari exportkapacitások kb. 10%-a. A volumen 90%-a pedig alapvetően ázsiai országokba megy, és ez Ázsia teljes LNG-importjának 27%-át adta 2025-ben. Különösen sérülékeny ebből a szempontból Banglades, India és Pakisztán, ahol az LNG-import nagy részét Katar adta korábban.
Itt érdemes megemlíteni, hogy 2025 végén a globális LNG-termelés mértéke kb. 600 milliárd köbméternek megfelelő mennyiség volt a Nemzetközi Gáz Szövetség (IGU) adatai alapján (437 millió tonna). A legnagyobb exportőr az Egyesült Államok volt kb. 25%-os részesedéssel, míg Katar a második, Ausztrália pedig a harmadik helyet foglalta el 18-19%-os részaránnyal. A szankciók ellenére pedig Oroszország maradt a negyedik legnagyobb LNG-exportőr (kb. 7%-os részesedés a piacon).
Ezzel párhuzamosan a legnagyobb importőr az EU volt (kb. 146 milliárd köbméter), míg Kína és Japán foglalta el a képzeletbeli dobogó második és harmadik helyét (kb. 93-96 milliárd köbméternek megfelelő mennyiségekkel). Ez azt jelenti, hogy az EU, Kína és Japán adta a teljes globális LNG-kereskedelem több mint 55%-át tavaly, tehát jelentős mértékű a koncentráció vevői oldalon (az EU-ban ország szinten Franciaország, Spanyolország, Hollandia és Olaszország importálta a legtöbb LNG-t; bár ennek egy része csővezetéken tovább exportálható természetesen újragázosítást követően). Végül megjegyezzük, hogy Dél-Korea, India és Tajvan is jelentős importőrök még (összesen kb. 22%-os globális részesedés).
Forrás: IGU, OTP Multi-Asset Elemzés
Közvetett hatások
Ahogyan említettük már korábban, az EU közel-keleti gázfüggősége meglehetősen alacsony, így alapvetően az ázsiai vevők számára történt jelentős kiesés az LNG-piacon az iráni háborúnak köszönhetően. A probléma azonban az, hogy ettől függetlenül még az EU a világ legnagyobb LNG-importőre, így a hirtelen beszűkült erőforrásokért meg kell küzdenie. Az ázsiai szereplők ugyanis minden bizonnyal megpróbálják pótolni a kieső mennyiségeket más forrásból (ez látszik az árazáson is), ami csökkentheti az EU számára elérhető volument is, ha nem hajlandó rálicitálni a „versenytársakra”. Ennek azonban árfelhajtó ereje van a gázpiacon, hiszen a licitálás addig folytatódik, amíg a gyengébb szereplők úgymond ki nem esnek a folyamat során (pl. beérik alacsonyabb mennyiségekkel).
Természetesen a gyakorlatban ez a folyamat ennél komplexebb, hiszen a földgáz részben helyettesíthető szénnel is, ha rendelkezésre állnak kihasználatlan széntüzelésű kapacitások (ez növelheti a termikus szén iránti keresletet és feljebb hajthatja annak jegyzését is, amíg megéri a helyettesítés). A keresletet befolyásolhatja az időjárás is jelentősen, mivel hidegebb tél esetén nagyobb a fűtési célú felhasználás, de az sem lényegtelen, hogy éppen mennyit termelnek a megújuló energiaforrások. A lényeg, hogy azért a kilátásokat sok minden befolyásolhatja, illetve az LNG-kapacitások is folyamatosan nőnek. Az ACER becslése szerint például az ilyen új LNG-kapacitások akár 65 milliárd köbmétert is „pótolhatnak” idén. A közel-keleti mennyiségek teljes körű pótlása azonban nem megoldott, így a szoros tartós lezárása esetén egyelőre maradhatnak a magasabb árak, illetve ezzel együtt számítani lehet valamilyen szintű keresletrombolásra is (az olajjal ellentétben az LNG-export szorostól történő elterelése nem igazán lehetséges, hiszen ehhez nem csak csővezetékre lenne szükség, hanem a végponton cseppfolyósító egységekre is).
Forrás: Bloomberg, OTP Multi-Asset Elemzés
Az ACER becslése alapján az EU spot LNG igénye (tehát nem szerződéses keretek között szállított) 2026-ban a katari források hiányában mintegy 56 milliárd köbméter lehet, vagyis a tavalyi teljes EU-s LNG-felhasználás közel 40%-a. Ez nem kis mennyiség véleményünk szerint (a teljes tavalyi EU-s földgázimport 18%-a), így emelkedő spot árak esetében ennek anyagi vonzata sem lenne vélhetően kevés.
Földgáztárolók töltöttsége az EU-ban
Az iráni háború kitörése óta gyakorlatilag megduplázódott az európai földgáz jegyzése, így némileg érthető, hogy az európai földgáztárolók (átlagos) feltöltése relatíve lassabban halad a korábbi évekhez képest. Ez önmagában nem lenne akkora probléma, de eleve viszonylag alacsony készletszintekkel vágott neki az EU 2026-nak, így ebben a kontextusban már ellátásbiztonsági kérdések is felmerülnek, ha az iráni háború elhúzódik és esetleg kedvezőtlenül alakul az időjárás is télen. Ebben az esetben fokozódhat a szűkösebb LNG-kínálatért folytatott európai és ázsiai viadal, ami további nyomást jelenthet az árazásra. Természetesen kedvező kimenetelek is elképzelhetőek, de a lényeg, hogy erre azért nincs garancia, így a gázellátás tervezési fontossága nő.
Forrás: GIE AGSI+, OTP Multi-Asset Elemzés
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!