Az éhezők viadala a földgázpiacon
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Új világ köszönthet Brazíliára
Brazíliában októberben választások következnek: a két legesélyesebbnek tűnő jelölt közül a jelenlegi elnök, Lula előnye a közvélemény-kutatások alapján fogyatkozni látszott legfőbb kihívójával, Flávio Bolsonaróval szemben. A verseny még nem dőlt el és a tét nagy, hiszen a következő elnökre vár többek között az a feladat is, hogy eloszlassa a piaci szereplők aggodalmát a növekvő brazil államadóssággal kapcsolatban. Az előzetes piaci reakciók alapján a befektetők pozitívan fogadják Flávio Bolsonaro felzárkózását Lulához képest a felmérésekben, illetve másképpen megfogalmazva, a piaci szereplők láthatóan az eddiginél szigorúbb fiskális irányvonalnak és kiadáscsökkentésnek, és az ennek nyomán esetlegesen alacsonyabb kamatoknak, valamint a kevesebb állami beavatkozás lehetőségének szavaznának bizalmat. A brazil választásokig még nagyjából egy hónap van hátra és a következő elnök Brazíliának és a helyi részvénypiacnak is utat mutathat majd az elkövetkező időszak során.
Sanofi: a kiugró siker átka
Látványosan elvált egymástól a Sanofi fundamentális teljesítménye és a részvény árfolyamának alakulása. A piac ugyanis kevésbé a fő pénzügyi számokra koncentrál, inkább az egy készítménytől való erős függés, a szabadalmi lejárat utáni bizonytalanság és az egyelőre nem bizonyított fejlesztési pipeline miatt rendel hozzá nagyobb diszkontot.
Az elmúlt években az Európai Unió földgázpiaca erősen elmozdult az orosz források felől az LNG, azaz a cseppfolyósított földgáz irányába. Az iráni háború kitörésével azonban hirtelen kiesett egy jelentős szelet a globális LNG-kínálatból, amelynek következményei messzemenőek. Az EU ugyan alapvetően kevésbé támaszkodik közel-keleti gázforrásokra, de ettől függetlenül a blokk a világ legnagyobb LNG-importőre, így a szűkösebb erőforrásokért meg kell majd küzdenie. Az ázsiai versenytársakkal folytatott éhezők viadala azonban további nyomást helyezhet az egyébként is megugró árazásra. Ráadásul a helyzetet az alacsony gáztárolói töltöttségi szintek sem könnyítik meg.
Az Európai Unió földgázpiaca
Az EU gázfogyasztása 2019 óta csökkenő trendet mutat, de több mint 90%-ban importból fedezett, amely 2025-ben 311 milliárd köbméter volt az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) májusi elemzése alapján. Ennek közel felét (47%), mintegy 146 milliárd köbmétert a cseppfolyósított földgáz adta, így ezzel az EU a világ legnagyobb LNG-importőre megelőzve Kínát és Japánt. A maradék földgázimport csővezetékes, amelynek nagy részét Norvégia biztosítja (28%), illetve Észak-Afrika (10%) és Oroszország (7%).
Szerkezetileg tekintve a teljes LNG-import 58%-át az Egyesült Államok adta (kb. 84 milliárd köbméter), 14%-át Oroszország, 8%-át Katar, míg a maradék 20% Norvégiából, Algériából, Nigériából, Trinidadból és más országokból jött. Egyrészt ebből jól látható, hogy az EU földgáz szempontból igen erősen függ az Egyesült Államoktól, amely a teljes gázfogyasztás 25%-át adja. Másrészt az is megállapítható az adatok alapján, hogy az Európai Unió közel-keleti gázfüggősége relatíve alacsony, hiszen Katar mindössze az összimport kevesebb mint 4%-át adta tavaly. Ebből a szempontból tehát elmondható, hogy az iráni háború közvetlen hatása alacsony, de ugyanez már nem feltétlenül mondható el a közvetett hatásokról.
Forrás: ACER, OTP Multi-Asset Elemzés
Hormuzi-szoros és globális LNG-kereskedelem
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy korábbi elemzése szerint a Hormuzi-szoros lezárásával a globális LNG-kereskedelem mintegy 20%-a esik ki, elsősorban Katarhoz köthetően, amely a világ második legnagyobb LNG-exportőre (Katar – 112 milliárd köbméter, Egyesült Arab Emírségek – 7 milliárd köbméter, ám ezekből mintegy 7 milliárd köbméter Kuvait felé áramlik).
Ahogyan láttuk fentebb is, a közel-keleti LNG-exportnak csak kisebb része áramlik az EU irányába (kb. 11-12 milliárd köbméter / év) normál feltételek mellett, ami a katari exportkapacitások kb. 10%-a. A volumen 90%-a pedig alapvetően ázsiai országokba megy, és ez Ázsia teljes LNG-importjának 27%-át adta 2025-ben. Különösen sérülékeny ebből a szempontból Banglades, India és Pakisztán, ahol az LNG-import nagy részét Katar adta korábban.
Itt érdemes megemlíteni, hogy 2025 végén a globális LNG-termelés mértéke kb. 600 milliárd köbméternek megfelelő mennyiség volt a Nemzetközi Gáz Szövetség (IGU) adatai alapján (437 millió tonna). A legnagyobb exportőr az Egyesült Államok volt kb. 25%-os részesedéssel, míg Katar a második, Ausztrália pedig a harmadik helyet foglalta el 18-19%-os részaránnyal. A szankciók ellenére pedig Oroszország maradt a negyedik legnagyobb LNG-exportőr (kb. 7%-os részesedés a piacon).
Ezzel párhuzamosan a legnagyobb importőr az EU volt (kb. 146 milliárd köbméter), míg Kína és Japán foglalta el a képzeletbeli dobogó második és harmadik helyét (kb. 93-96 milliárd köbméternek megfelelő mennyiségekkel). Ez azt jelenti, hogy az EU, Kína és Japán adta a teljes globális LNG-kereskedelem több mint 55%-át tavaly, tehát jelentős mértékű a koncentráció vevői oldalon (az EU-ban ország szinten Franciaország, Spanyolország, Hollandia és Olaszország importálta a legtöbb LNG-t; bár ennek egy része csővezetéken tovább exportálható természetesen újragázosítást követően). Végül megjegyezzük, hogy Dél-Korea, India és Tajvan is jelentős importőrök még (összesen kb. 22%-os globális részesedés).
Forrás: IGU, OTP Multi-Asset Elemzés
Közvetett hatások
Ahogyan említettük már korábban, az EU közel-keleti gázfüggősége meglehetősen alacsony, így alapvetően az ázsiai vevők számára történt jelentős kiesés az LNG-piacon az iráni háborúnak köszönhetően. A probléma azonban az, hogy ettől függetlenül még az EU a világ legnagyobb LNG-importőre, így a hirtelen beszűkült erőforrásokért meg kell küzdenie. Az ázsiai szereplők ugyanis minden bizonnyal megpróbálják pótolni a kieső mennyiségeket más forrásból (ez látszik az árazáson is), ami csökkentheti az EU számára elérhető volument is, ha nem hajlandó rálicitálni a „versenytársakra”. Ennek azonban árfelhajtó ereje van a gázpiacon, hiszen a licitálás addig folytatódik, amíg a gyengébb szereplők úgymond ki nem esnek a folyamat során (pl. beérik alacsonyabb mennyiségekkel).
Természetesen a gyakorlatban ez a folyamat ennél komplexebb, hiszen a földgáz részben helyettesíthető szénnel is, ha rendelkezésre állnak kihasználatlan széntüzelésű kapacitások (ez növelheti a termikus szén iránti keresletet és feljebb hajthatja annak jegyzését is, amíg megéri a helyettesítés). A keresletet befolyásolhatja az időjárás is jelentősen, mivel hidegebb tél esetén nagyobb a fűtési célú felhasználás, de az sem lényegtelen, hogy éppen mennyit termelnek a megújuló energiaforrások. A lényeg, hogy azért a kilátásokat sok minden befolyásolhatja, illetve az LNG-kapacitások is folyamatosan nőnek. Az ACER becslése szerint például az ilyen új LNG-kapacitások akár 65 milliárd köbmétert is „pótolhatnak” idén. A közel-keleti mennyiségek teljes körű pótlása azonban nem megoldott, így a szoros tartós lezárása esetén egyelőre maradhatnak a magasabb árak, illetve ezzel együtt számítani lehet valamilyen szintű keresletrombolásra is (az olajjal ellentétben az LNG-export szorostól történő elterelése nem igazán lehetséges, hiszen ehhez nem csak csővezetékre lenne szükség, hanem a végponton cseppfolyósító egységekre is).
Forrás: Bloomberg, OTP Multi-Asset Elemzés
Az ACER becslése alapján az EU spot LNG igénye (tehát nem szerződéses keretek között szállított) 2026-ban a katari források hiányában mintegy 56 milliárd köbméter lehet, vagyis a tavalyi teljes EU-s LNG-felhasználás közel 40%-a. Ez nem kis mennyiség véleményünk szerint (a teljes tavalyi EU-s földgázimport 18%-a), így emelkedő spot árak esetében ennek anyagi vonzata sem lenne vélhetően kevés.
Földgáztárolók töltöttsége az EU-ban
Az iráni háború kitörése óta gyakorlatilag megduplázódott az európai földgáz jegyzése, így némileg érthető, hogy az európai földgáztárolók (átlagos) feltöltése relatíve lassabban halad a korábbi évekhez képest. Ez önmagában nem lenne akkora probléma, de eleve viszonylag alacsony készletszintekkel vágott neki az EU 2026-nak, így ebben a kontextusban már ellátásbiztonsági kérdések is felmerülnek, ha az iráni háború elhúzódik és esetleg kedvezőtlenül alakul az időjárás is télen. Ebben az esetben fokozódhat a szűkösebb LNG-kínálatért folytatott európai és ázsiai viadal, ami további nyomást jelenthet az árazásra. Természetesen kedvező kimenetelek is elképzelhetőek, de a lényeg, hogy erre azért nincs garancia, így a gázellátás tervezési fontossága nő.
Forrás: GIE AGSI+, OTP Multi-Asset Elemzés
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!