A kibervédelem nagy nyertese lehet a NATO javaslatának
Kapcsolódó cikkek
A Grifols és a Legal & General Group részvényei lehetnek emelkedés előtt
A Stoxx600 indexet alkotó részvények közül igazán jó technikai képpel és tegnapi jelzéssel long szituációt nem lehetett találni. A Grifols és a Legal & General Group cégeinek az árfolyamgörbéin láthatóak olyan együttállások, amelyek alkalmasak lehetnek long szituációk keresésére a lentebb leírt feltételek alapján.
Magyar piac – technikai elemzés
Az index múlt héten megtartotta a kitörést, konszolidálódott. Bizonytalan a jelenlegi technikai kép, de amíg nem esik vissza a 96 875 alá a 100 000-es álomhatár is benne lehet a pakliban. A MOL árfolyama az osztalékfizetés után visszajött a csökkenő trendjéhez, de erő már nem volt annak megtöréséhez. Fordulós mintára várunk. A Richter sem törte a csökkenő trendjét, amíg ez nem történik meg, addig a long oldalra állni nem jó ötlet. Az MTelekom is konszolidációba kezdett egy szűk sávban, de eladási jelzés még nem jött. Az Opus árfolyama a kitörése utáni visszatesztelésből kezd újra elindulni felfele. A korábbi 650-es csúcspont is a képbe kerülhet.
Donald Trump megválasztása óta többször előkerült az az amerikai javaslat, amely a NATO-tagállamok számára előírt védelmi kiadások mértékét a jelenlegi GDP arányos 2-ről, 5%-ra emelné. A megemelt küszöbértékben a hagyományos védelmi kiadásokon túl infrastrukturális, illetve kiberbiztonsági kiadások is helyet kapnának. Utóbbi nagy haszonélvezője lehet a kezdeményezésnek, mivel jelenleg a védelmi ráfordításokon belül igen alacsony az arányuk. Megvizsgáltuk, kik lehetnek a potenciális nyertesek.
A NATO-tagállamok már a jelenleg is zajló, június 24–25-i hágai csúcstalálkozón dönthetnek arról, hogy védelmi kiadások célkitűzését a GDP 5%-ára emeljék 2035-ig. A kezdeményezést az Egyesült Államok szorgalmazta, azonban a legtöbb európai nagyhatalom is egyetért a szükségességében, egyedül Spanyolország nem kötelezte még el magát mellette. A cél elsősorban Európa védelmi képességeinek fejlesztése lenne, mivel jelenleg a NATO-országok védelmi kiadásainak mindössze harmadát adja az öreg kontinens.
Azonban a hagyományos mellett a hibridháborúra való felkészültség fokozása érdekében az új tervezet kibővítené a védelmi kiadások körét. Mark Rutte NATO-főtitkár javaslata alapján GDP 3,5%-a jutna tisztán katonai célokra míg 1,5%-ot kellene védelmi célú infrastruktúrára, illetve kibervédelemre fordítani. Bár az utóbbi kategória még nem végleges, kiterjedhet további szélesebb értelemben vett biztonsági célokra és olyan elemeket is tartalmazhat, mint az űripar. Ez megnehezíti, hogy pontos becslést lehessen adni a kormányzati kibervédelmi kiadások várható mértékéről, azonban nagy vonalakban felvázolható, hogy az állami megrendelések mekkora keresleti hajtóerőt jelenthetnek az iparág számára a következő években.
Dinamikus növekedés a kibervédelemben
Az Észak-Atlanti szövetség országai jelenleg átlagosan a védelmi kiadásaik 5%-át fordítják infrastrukturális fejlesztésekre, bár az országok között nagy különbségek vannak. Amerika kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően nem szorul rá, hogy arányaiban sokat költsön védelmi célú infrastruktúrára, így az ő esetükben csupán 1,7%-ot tesznek ki ezek a költségek, míg a balti országok közül Észtország és Litvánia esetében közel 10% ez a szám.
Ezzel szemben a kibervédelem terén az Egyesült Államok kormányzati szinten 27,5 milliárd dollárt tervez idén költeni, ami a teljes védelmi büdzséjének mindössze 2,6%-a. Németország esetében ez a szám 2%. Összességében tehát, a jelenlegi költségstruktúra alapján nagyjából kétharmad-egyharmad arányban oszlanak meg a kiadások az infrastrukturális és kibervédelmi ráfordítások között, melyek együttesen jelenleg a teljes védelmi kiadások csupán 7,5%-át teszik ki. Az új tervezet szerint azonban a két terület együttesen 30%-os aránnyal rendelkezhet 2035-re.
Ennek a forgatókönyvnek az esetében a kiberbiztonsági kiadások (ami a teljes védelmi büdzsé 10%-át képezné) nagyjából a GDP 0,5%-át tennék ki, amennyiben a jelenlegi formájában fogadnák el a javaslatot. Az amerikai kommentárok alapján a célkitűzések teljesítésének határideje 2035 lehet, bár nem lehet kizárni, hogy későbbre tolják ezt a dátumot, hogy minden európai tagállam számára elfogadható és teljesíthető legyen az elvárás. Ez, számításaink alapján megközelítőleg 425 milliárd dollárnyi állami megrendelést jelentene éves szinten a kibervédelmi iparág számára a NATO-tagországok részéről 2035-re. Továbbá a 2025-től számított 10 éves távlatban a kormányzati kibervédelmi kiadások összetett éves növekedési rátája (compound annual growth rate -CAGR) megközelítené a 26,5%-ot. A becslések az IMF nominális GDP előrejelzésének segítségével készültek.
Viszonyításképpen jelenleg a Gartner elemzése szerint a teljes globális kibervédelmi piac mérete 212 milliárd dollár környékére tehető, miközben az elemzők a következő 5-7 éves időszakra 13% körüli CAGR-el számolnak iparági szinten. Ehhez képest becsléseink szerint, ha a NATO-tagállamok a GDP 0,5%-ára emelik a kibervédelmi kiadásaikat, az megközelítőleg 1000 milliárd dollárra növelné az iparág méretét 2035-re, míg következő tíz éves periódus során 17%-os CAGR-t eredményezne. Ebben az esetben a szektoron belül a jelenleg kevesebb mint 20%-os súllyal rendelkező kormányzati bevételek aránya akár a duplájára is nőhet a következő évtized közepére.
Ha nem lehet kigazdálkodni 5%-ot
Amennyiben a védelmi kiadások GDP arányos 5%-ra emelése nem lenne elfogadható a tagállamok többségének számára, úgy is a jelenlegi geopolitikai feszültségeket figyelembe véve egy esetleges 3%-os cél elérése 2035-ig a minimális elvárás lehetne a NATO részéről. Ha feltételezzük, hogy ebben a forgatókönyvben is hasonló megoszlást látunk a védelmi kiadásokon belül, akkor a kibervédelemi ráfordítások a GDP 0,3%-át tennék ki, ami még mindig közel 255 milliárd dollárt és 20,2%-os CAGR-t jelentenének.
Ez esetben a teljes iparág mérete 2035-re 837 milliárd dollár környékére nőhet, mindezt megközelítőleg 15%-os CAGR mellett érné el. Azonban fontos kiemelni, hogy az adott szcenárió rendkívül óvatos megközelítést tükröz, hiszen mindössze minimális GDP-arányos hozzájárulásnövekedést irányoz elő a NATO-tagállamok számára, ráadásul ennek teljesítésére egy viszonylag hosszú, tízéves időtávot biztosít. Viszont még ebben a pesszimista esetben is kijelenthető, hogy a kibervédelmi piac növekedésére vonatkozó piaci várakozások túlzóan konzervatívak jelenleg.
Kik profitálhatnak ebből?
A kiberbiztonság stratégiai jelentősége miatt erősen valószínűsíthető, hogy a NATO-országok ezen a területen elsősorban szövetségen belüli beszállítókat részesítik előnyben. Ez a gyakorlat közvetve hozzájárul ahhoz, hogy a kapcsolódó kormányzati költésekből a nyugati technológiai és védelmi ipar szereplőit erősítsék. Ahogy a hagyományos védelmi kiadások terén, úgy a kibervédelemben is Amerika tölti be a vezető szerepet a NATO-n belül és ez várhatóan fenn is marad majd a nagy gazdasági súlyának köszönhetően. Azonban amíg a katonai célú ráfordítások mértéke megközelíti a GDP 3,4%-át és ezzel alig marad el az ezen a területen tervezett 3,5%-os céltól addig a kibervédelmi kiadások a GDP 0,1%-át sem érik el, így itt komoly növekedési potenciál van.
Ezzel szemben Európának a hagyományos védelem tekintetében is komoly lemaradása van, amit az utóbbi időben bejelentett fegyverkezési programokkal próbál ledolgozni. Ennek hatására az európai védelmi cégek részvényárfolyamai valósággal kilőttek az utóbbi másfél évben. Az, hogy okozhat-e hasonló robbanásszerű emelkedést az amerikai kibervédelmi cégek árfolyamában az új NATO tervezet, nehéz megmondani. Mindenesetre egy fokozatos növekedéssel az amerikai kormányzati kiberbiztonsági kiadások a jelenlegi 27,5 milliárd dollárról 226 milliárd dollár környékére nőhetnek 2035-re a számításaink szerint, ami igen komoly potenciált jelent a szektor szereplői számára.
Az amerikai kormányzati kibervédelmi piac nagy előnye Európával szemben, hogy nem fragmentált. Európában az országok eltérő kiberbiztonsági igényeik és prioritásaik miatt egy-egy vállalat nehezebben tud több állami megrendeléshez jutni és azok átlagos mérete is alacsonyabb lehet, mint az Egyesült Államokban. Ráadásul az iparágat amerikai cégek dominálják, melyek európai ügyfeleket is kiszolgálnak, így adott esetben európai kormányzati megrendeléseket is kaphatnak. Ezeknek köszönhetően várhatóan a profit oroszlánrésze a tengerentúlon csapódhat le.
A haszonélvezők között lehetnek olyan vállalatok, amelyek már most komoly állami megrendelésekkel rendelkeznek. Ilyen vállalat a Leidos, amely katonai informatikai infrastruktúrát, AI vezérelt védelmi megoldásokat és úgynevezett „Zero Trust” kibervédelmi szolgáltatást nyújt az amerikai védelmi szerveknek. Míg a Booz Allen Hamilton fontos beszállítója az amerikai kormányzatnak védelmi algoritmusok és szimulációk terén, ők vezetik az USA „AI for Defense” projektjét. Emellett érdemes lehet még megemlíteni a Palantir-t, mely bár kibervédelmi szolgáltatásokat nem nyújt, azonban AI alapú adatelemzéssel segíti a katonai célú döntéshozatalt és célfelderítést, melyek szintén stratégiailag fontos biztonsági területek. Ezek a vállalatok a bevételeik legnagyobb részét már most kormányzati megrendelésekből szerzik.
Továbbá jól járhatnak olyan cégek is, melyek bevételi szerkezetében jelenleg az állami megrendelések csak kisebb súllyal szerepelnek, azonban a védelmi büdzsé növekedésével több megbízást kaphatnak. Ebbe a kategóriába eshet a felhőalapú, illetve végpont biztosítási megoldásokat nyújtó CrowedStrike és a Zero Trust modellre való átállásban élen járó Palo Alto.
Végül érdemes megemlíteni, hogy olyan vállalatok is profitálhatnak megnövekedő állami kiberbiztonsági költekezésből, akiknek a termék, illetve szolgáltatás portfóliójuk összhangban van a kormányzat fejlesztési céljaival, így potenciális nyertesei lehetnek jövőbeni megrendeléseknek, azonban jelenleg nem rendelkeznek ilyennel. A Biden-adminisztráció által megfogalmazott célok szerint a szövetségi ügynökségeknek le kell cserélniük a kibervédelmi programokat, olyanokra melyek gyorsabban észlelik a fenyegetéseket, automatizált válaszokat adnak azokra és AI eszközöket alkalmaznak. A SentinelOne Singularity platformja szinte tökéletesen illeszkedik ebbe az elképzelésbe, mivel automatikusan észleli, kivizsgálja és valós időben reagál a fenyegetésekre az AI segítségével. A vállalat piaci kapitalizációja mindössze 5-6 milliárd USD között mozog így a potenciális kormányzati megrendelések komoly növekedési lehetőséget biztosíthatnának a számára.
Leidos technikai kép
Az említett vállalatok közül technikailag és időzítési szempontjából leginkább a Leidos lehet érdekes. A papír grafikonján fordulós minta kialakulása lehet folyamatban. Igazán a 162,5-ös szint fölé kellene zárjon, akkor alakulhatna ki egy fej-váll fordulós minta. Ebben az esetben jelentős teret nyitna felfele, a célszint elérhetné a 200 környékét is. Az előző swing mélypont (140) alá zárás okozhatna problémát, ez lehetne a kockázatkezelés szintje.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!