Magyarországon is egyre többen nyaralnának hűvösebb helyeken
2026. július 14.
A rekordokat döntő nyári hőhullámok, a repülési piac változásai és az erősödő forint egyaránt befolyásolják a magyarok utazási döntéseit 2026-ban. Az OTP Bank Podcast legújabb adásában Sigmond Árpád és Hermann Bernadett, az Mfor.hu vezető szerkesztője beszélgetett Molnár Judittal, az OTP Travel ügyvezetőjével. A beszélgetés középpontjában az idei nyári utazási trendek, a közel-keleti geopolitikai események, a legnépszerűbb úti célok, valamint a repülőjegyárak alakulása állt.
Molnár Judit: Most úgy néz ki, hogy azért nagyon-nagyon jelentősen csökkent a kerozinnak az ára. Ez az egyik, és a másik pedig az az, hogy úgy néz ki, hogy valóban rendeződött ez a kerozin kérdés, tehát senkinek nem kell félnie attól, hogy valahova elutazik külföldre, és akkor ott fog ragadni külföldön.
A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren körök jelennek meg, amik aztán félköröket alkotva a jobb alsó sarokban pulzáló mozgást adnak ki. Az OTP Bank logója látható a bal felső sarokban, illetve bekúszik az epizód címe is.
A podcaststúdióban 3 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 3 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Banklogója látható.
Sigmond Árpád: Köszöntjük az OTP Bank Podcast nézőit és hallgatóit, amelyben ezúttal a nyári utazási trendekről fogunk beszélgetni. Hasonló beszélgetésekért kérjük, iratkozzatok fel podcast csatornánkra. Én Sigmond Árpád vagyok és a beszélgetésben partnerem Herman Bernadett az Mfor vezető szerkesztője, pénzügyi szakújságíró, akivel Molnár Juditot, az OTP Travel ügyvezetőjét fogjuk kérdezni.
Nemrég egy hőkupola alakult ki Európa felett. Ennek még a hatásait most is érezzük a felvételkor, és rekordhőmérsékleteket hozott ez a legtöbb városban, Európában. Nagyon sokat lehetett olvasni, hogy divatba jött már, számomra egyébként eddig új kifejezéssel éltek a cikkekben a coolcationing, tehát amikor valaki a forróságból ahideget választja és valamilyen hidegebb, hűvösebb helyre utazik. EnnekMagyarországon mennyire látszanak a jelei, mennyire keresik a magyar utazók ahűsölési lehetőségeket már a nyári utazásaikban?
Molnár Judit: Lassan megjelenik ez a tendencia Magyarországon is, tehát ez azt jelenti, hogy mondjuk a magyarok többsége nyaranta a Földközi-tenger melletti üdülőhelyekre szeretnek menni, ugyanakkor különösen az idősebb korosztály, amely számára nagyon-nagyon megterhelő ez a magas hőmérséklet, egyre inkább fordulnak hozzánk, hogy javasoljunk nekik valamilyen helyet, ahol nem 38, meg 40, sőt 42 fokok vannak. És ezt be is építettük egyébként a kínálatunkba, így egyre több utat szervezünk Írországba, Skóciába, a Skandináv félszigetre, vagy ugyanúgy mondjuk az Északi-tenger partjára, a Lengyelországhoz tartozó tengerparti részre, vagy pedig Ausztriát és Svájcot tudom említeni, ahogy a hegyekben azért nyilvánvalóan hűvösebb a klíma. Mindazonáltal azt meg kell jegyezni, hogy mondjuk a családok gyerekekkel, akik leginkább nyáron tudnak elmenni, ők változatlanul a tengerpartot preferálják, és van még egy fontos szempont, hogy azért a szállodai infrastruktúra nincs még annyira kiépítve ezekben az országokban, és különösen például mondjuk a skandináv országokban azért az árak is magasabbak, mint mondjuk akár Görögországban vagy Törökországban, vagy a szomszédos Horvátországban.
Sigmond Árpád: Ti már egyébként ezt próbáltátok, voltatok már hasonló helyzetben, hogy inkább a meleg helyett a hideget választottátok és olyan helyre utaztatok, ahol hűvösebben lehet tölteni néhány napot?
Herman Bernadett: Én igen, különösen azért, mert operarajongó vagyok, és ha lehet, akkor elmegyek nyaranta Salzburgba fesztiválra, és Ausztria mindenképpen egy hűvösebb úti célnak számít. Úgyhogy ezt ki szoktam használni, összekötöm a két élményt.
Molnár Judit: Én rendszeresen járok, tehát volt olyan is nálam, amikor nagyon meleg nyár volt, és akkor a körülbelül olyan kéthetes nyári szabadságomat azt nem itt Európában, vagyis hát Európában töltöttem el, olyan értelemben, hogy a Portugáliához tartozó Azori-szigetekre mentem, ahol 25 foknál nem nagyon szokott melegebb lenni még nyáron sem, és nem az itteni 35-40 fokokat választottam, illetve én rendszeresen járok augusztusban Ausztriába nyaralni, ahol hát ott fenn a hegyekben, ahogy pályaszálláson szoktunk megszállni, ott ilyen 15 fokok vannak olyankor augusztusban, amikor itt még javában tombolnak a harmincak, meg szeretek olyan helyekre is járni, mint például Krakkó, ahol szintén hűvösebb van, mint itt Magyarországon.
Sigmond Árpád: Nos, hát én a hétvégén Svájcban voltam barátaimnál, és ott is 36 fok volt, tehát hogy nyilván a hőkupola azért minden országot érintett, ahol megjelent. Viszont van egy másik fontos téma is ezen a nyáron, ez pedig a repülés, a repülőjegy árak, illetve a kerozin helyzet, merthogy bár már rendeződni látszik a helyzet, de még érezteti-e hatását az Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen indított háború. Ugye a Hormuzi-szorost már megnyitották, de ez a kerozin helyzetre kifejezetten erős hatást gyakorolt.
Molnár Judit: Igen, hát ez a február 28-án történt támadásnak nyilván nagyon súlyos következményei voltak, és például, hogy a mi esetünkben mi nagyon sok utat szervezünk ázsiai úticélokra. Tehát Kínában, Indokínában, Indonéziában, Japánban, és akkor rákényszerültünk arra, hogy a közel-keleti légitársaságok helyett más alternatív útvonalakat keresünk az utasainknak, és ez rendben meg is történt. Úgyhogy most jelen pillanatban most már hatását nem érezzük ennek a dolognak, most azt szeretnénk, hogy a közel-keleti helyzet valóban stabilizálódjon, hiszen ugye a nyári időszak eleve nem szezon ezeknek az országoknak, hiszen ha Európában nagy melegeket tapasztalunk meg, ott meg eleve még magasabb a hőmérséklet, úgyhogy számomra valóban az a nagyon nagy kérdés, hogy szeptember közepével, amikor elkezdődik a szezon ezekben az országokban, tehát Dubajt, Katart kell említenem, hogy mennyire fog tudni stabilizálódni a helyzet, mert ha igen, akkor nézetem szerint vissza fog állni a turizmus ezekben az országokban is.
Herman Bernadett: Nagyon sokan utaznak úgy, hogy ott szállnak át az Emirátusokban egy másik gépre, távoli tájakra, például Ázsiába vagy Ausztráliába, azok, akik emiatt elhalasztották az utazásaikat tavasszal, azok megjelentek-e most az utazási piacon, próbálják-e pótolni ezeket az elmaradt pihenéseket, nyaralásokat.
Molnár Judit: Nos, akik valóban ilyen átszállással tervezték az utazásukat. Volt, aki valóban elhalasztotta az útját, de a többsége már azt gondolom, hogy kivette a szabadságát, és azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy foglaljuk át őket valamifajta alternatív járatra.
Herman Bernadett: És most, hogy ezek a repülőterek kezdenek biztonságosabbá válni. Tapasztalható az, hogy mondjuk a családok arrafelé próbálnak utazni.
Molnár Judit: Nem, azért nem, mert ez nem a szezonja. De a foglalások már megjelentek, tehát akik ugye ősszel tervezik, ősszel téli időszakra tervezik az utazásokat, azok most már elkezdték keresni az irodákat.
Sigmond Árpád: Vannak még egyébként kritikus úti célok, ahova nem javasoljátok, vagy esetleg kevéssé javallott most így még menni?
Molnár Judit: Hát kétségtelen, hogy Izrael, amely korábban nekünk az egyik vezértermékünk volt, tehát a fő úti célunk volt, oda sajnos változatlanul nem szervezünk utazásokat, de ugyancsak sok utat szerveztünk Iránba, amely valóban kulturális szempontból egy ékköve az emberiség történelmének. Hát sajnos most ezeket az utakat nem tudjuk szervezni.
Herman Bernadett: És a kerozinnal mi a helyzet? Most ugye tavasszal még volt arról szó márciusban, áprilisban, hogy esetleg kerozinhiány alakul ki. Mostanra viszont legalábbis a benzinkutakon azt látjuk, hogy már a védett árat is meg lehetett szüntetni. Ugye a kerozin ár az visszament a korábbi szintekre.
Molnár Judit: Abszolút a korábbi szintre nem ment vissza, mert hiszen a korábbi szinthez képest megduplázódtak az árak, amikor a konfliktus a csúcsán volt, de most úgy néz ki, hogy azért nagyon-nagyon jelentősen csökkent a kerozinnak az ára. Ez az egyik, és a másik pedig az az, hogy úgy néz ki, hogy valóban rendeződött ez a kerozin kérdés, tehát senkinek nem kell félnie attól, hogy valahol elutazik külföldre, és akkor ott fog ragadni külföldön, mert hiszen nagyon sok utas valóban ezzel a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mi lesz akkor, hogyha elutazik, és akkor nem fog tudni hazajönni. Úgyhogy de egyébként akkor, mielőtt még Amerika és Irán aláírta volna ezt az egyezményt, már előtte azért a légitársaságtól folyamatosan hallottuk azt, hogy sem az európai úti céloknál nem lesz probléma, és hiánykerozinból sem az amerikai kontinensen nem lesz gond, sőt ugye nagyon sokan emlegették, hogy Ázsiába kétséges utazni, de ezt meg meg tudom cáfolni, hiszen az elmúlt hónapokban, március, április, május, június, mi nagyon-nagyon sok utat indítottunk ázsiai úti célokra, és minden probléma nélkül történtek ezek az utazások.
Sigmond Árpád: De azt is lehetett hallani, hogy azért hosszú távú hatásai lesznek még a Hormuzi-szoros lezárásának, illetve több finomító vagy bármilyen infrastruktúra, az ellátási lánc különböző szereplőinek a problémáinak. Tehát meddig tarthat ez, mikor állhat vissza, illetve mire számíthatnak az utasok? Drágulni fognak akár hosszú távon, középtávon a repülőjegyárak, vagy azok maradnak, és ezt a légitársaságok gyakorlatilag tudják kezelni anélkül, hogy drasztikusan drágulnának a régiójegyárak.
Molnár Judit: Az árakat illetően azt tudom elmondani, hogy körülbelül egy olyan három héttel, négy héttel ezelőtt volt az, amikor valóban csúcson voltak a repülőjegyárak. Tehát az számomra utazási irodák számára is megdöbbentő volt ez a rendkívül nagymértékű áremelkedés. Most azt látom, hogy valóban stabilizálódik a helyzet, és ha visszaáll az élet a normál kerékvágásba, például mondjuk az Emirates-lánc ismét a hét minden napján indít járatot, a Qatar Airways is elindította a járatot, tehát ismét van kapacitás, ha ismét van kapacitás, ismét van verseny, és azt gondolom, hogy ezáltal konszolidálódni fognak az árak.
Herman Bernadett: Megjelentek már akciók is esetleg a légitársaságoknál? Most, hogy javul a helyzet, és talán olcsóbb lett a kerozin is.
Molnár Judnit: Én bizony én találkoztam már akciókkal, még nem a tengerentúli utazásoknál, de például európai úti céloknál, különösen diszkont légitársaságoknál lehet látni, hogy jelennek meg akciókkal a légitársaságok, érdemes figyelni ezeket az árakat.
Sigmond Árpád: Most érdemes foglalni, vagy inkább érdemes várni, hogyha most volt két hete egy csúcs, hogyha mondjuk valaki ősszel vagy akár télen utazna?
Molnár Judit: Szerintem érdemes most már foglalni az árakat, mert olyan nagyon-nagyon nagy árcsökkenésre szerintem nem lehet számítani. És hát fontos, hogy ugye ez valóban egy alapszabály, hogy minél korábban foglaljuk le azt a repülőjegyet, nyilván annál kedvezőbb áron tudjuk lefoglalni, hiszen mind a légitársaságok, mind a szállodák az úgynevezett dinamikus árazást alkalmazzák. Ugye ami azt jelenti, hogy folyamatosan monitorozzák a keresetet. Hogyha látják azt, hogy valaki, akár egy magánszemély sokat rákeres egy járatra, egy úti célra, automatikusan már az ő árában is, tehát magasabb árat fog hozni kihozni az a rendszer, az a foglaló rendszer.
Herman Bernadett: Igen, érdekes dolog történt az idén. A forint árfolyama ötéves csúcsra került az euróval szemben, meg több más valutával szemben is, hogy ez például hogyan befolyásolja az utazásokat? Keresik-e jobban a külföldi célpontokat a magyarok, vagy bátrabban költenek-e most?
Molnár Judit: A válaszom az, hogy igen. Tehát áprilisban és májusban nagyon csendes volt ez a két hónap foglalások szempontjából. Nyilván ebben benne volt egyrészt az, hogy Magyarországon választásokat tartottak, és mondjuk mi ezt minden négy évben azért megtapasztaljuk ezt a tendenciát, hogy választások idején az emberek egy kicsit kivárnak, pluszban ugyebár bejárta a sajtót a kerozinhiánytól való félelem. Viszont különösen június második felétől, amikor ez a nagy hőség berobbant, valamint vége lett az iskolának, egyértelműen azt látjuk, hogy nagyon megnőttek a foglalások. És különböző úti célokra mennek az utasok, van, aki mondjuk Horvátországba megy, vagy Görögországba, és egy apartmant foglal magának. Neki nem mindegy az, hogy ellátás nélküli szolgáltatásról beszélünk, hogy ott a helyszínen a forint és az euró milyen árfolyamon kerül ugyebár átváltásra, vagy mennyit fog ezért fizetni, de még azoknál az utasoknál is, akik mondjuk Törökországba mennek. Ugye Törökország ismert a rendkívül jó minőségű szállodáiról és a kiváló all inclusive ellátásáról, tehát elviekben ugye az utasnak nem kellene költenie, de hát tudjuk, akkor is fognak ott költeni. Tehát nyilvánvalóan egy erős forintárfolyam a kiutazásokra pozitív hatással van.
Herman Bernadett: Várható, hogy az idén mondjuk rekordot dönthet a külföldre utazó magyarok száma, vagy az ott elköltött pénzösszege?
Molnár Judit: Rekordot talán azért nem fog dönteni, mert ugye később indult be ez a szezon. Korábban már ugye május végén, június elején elindultak a foglalások, most az előbb említett tényezők miatt rövidebb lesz a szezon nézetem szerint, de a költések tekintetében, amire nekünk nyilván utazási adásoknak nyilván nincsen rálátásunk, de valószínű, hogy lehet, hogy többet fognak költeni, kevésbé fognak spórolni a honfitársaink.
Sigmond Árpád: Az OTP Bank által is, vagyis az OTP Bank is finanszírozott nemrég egy kutatást, amelyben azt lehetett olvasni, hogy a leginkább most ugye Horvátország a népszerű a magyarok körében, és elsősorban autóval terveznek saját autós utazásokat.
Mit tudsz elmondani ezekről a trendekről? A nálatok mi látszik ebből, mi az, amit leginkább keresnek most azok, akik utazni vágynak, és most, hogy lehet, hogy halogatták, vagy a geopolitikai helyzet miatt, vagy a repülési problémák miatt, de most, hogy vége lett az iskolának és a forint is erős, mi az, amit leginkább keresnek a magyarok?
Molnár Judit: Nos, ezt a kutatási eredményt meg tudom erősíteni, hiszen a nyári szezonban még egyszer a leginkább keresett szolgáltatástípus az a tengerparti nyaralás. Első helyen évek óta Horvátország szerepel, hiszen a legközelebb lévő tenger Magyarországhoz, és ugye csodálatosan szép az Adria. A második, harmadik helyen általában fej-fej mellett osztozik Görögország és Törökország, és emellett vannak még az örökzöldek, örökzöldek, Olaszország és Spanyolország, illetve az észak-afrikai országban, Egyiptomban és Tunéziában is ilyenkor azért viszonylag nagy számban utaznak magyarok. Tehát az utazásoknak ez az egyik első és legfontosabb típusa a nyári időszakban, de ugyanúgy a kulturális körutazások keresettek. Például az OTP Travel esetében mi ugye erre specializálódtunk. Kína, Indokína, Japán, Üzbegisztán, tehát a közép-ázsiai országok, az Egyesült Államok, illetve Dél-Amerika, ahova nagyon sokan mennek, és nagyon szép számmal foglalnak az utasok, és van még egy harmadik csoportja a külföldi utazásoknak, itt pedig a tengeri hajóutakat kell megemlítenem. Tehát akár a Földközi-tenger térségébe induló hajóutakat tudom mondani, illetve a Karib-tenger térségében is sokan utaznak. Mondjuk a Karib-tenger az valóban egy örökzöld, talán az az októberi hurrikános időszak kivételével az ilyen egész éves úti célnak számít.
Herman Bernadett: Most ugye futball világbajnokság is zajlik. Az Egyesült Államok az mennyire lett népszerű az utasok körében, hogy oda utaznak, és mennyire befolyásolja azt, hogy mennyit utaznak a magyarok oda, hogy milyen csapatok maradnak bent, illetve melyek lesznek ki a bajnokságban.
Molnár Judit: Ezt nem tudom sajnos, viszont a kérdésed első felében ezt meg tudom erősíteni, hogy valóban nőtt a foglalásoknak a száma Amerikában. Tehát találkoztam néhány futballrajongóval, akik számomra meglepő módon, de olyat is tapasztaltunk, hogy feljött a repülőgépre, részt vett a meccsen, és utána szépen hazajött, mert neki muszáj azon a meccsen ott lenni. Igen, vannak ilyen futballrajongók.
Sigmond Árpád: Mit javasolnál azoknak, akik esetleg még erre a nyárra nem terveztek utazást, szeretnének valahova utazni, szeretnék számításba venni a geopolitikai bizonytalanságokat, az esetleges repülési bizonytalanságokat és a forint erősödését, hol kezdjék a szervezést, minek nézzenek utána, mi az, amit fontos számba venni ilyenkor?
Molnár Judit: Köszönöm szépen ezt a kérdést, mert én nyilván azt fogom javasolni, hogy érdemes megkeresni utazási irodákat. Egyrészt tisztában vagyok azzal is, tehát ismerve a számokat, hogy az utazási irodák által üzemeltetett charterjáratokon még vannak helyek, és láttam, hogy jó árakat is kínálnak az utazási irodák, ismét a Földközi-tenger térségi úti célokról beszélünk. És ugye mindig azt szoktam mondani, hogy nézetem szerint azok az utasok vannak a legnagyobb biztonságban, akik utazási irodának a szolgáltatásait veszik igénybe, hiszen sokan szoktak félni ugye nem csak a kerozinhiánytól, ami ugye ez egy új dolog, ami most felmerült, hanem attól, hogy mi van akkor, hogyha becsődölne egy utazási iroda, akkor mi lenne velem, hogy külföldre rekedek-e vagy sem. És ilyenkor el szoktam mondani, hogy az utazási irodák egy rendkívül szigorú fogyasztóvédelmi jogszabálykörnyezetben tevékenykednek, és hosszú évek óta csak úgy kapnak engedélyt, hogy vagyoni biztosítékot kell letenniük, illetve egy úgynevezett hazaszállítási biztosítást. Ez a vagyoni biztosíték vonatkozik arra, hogyha ne adj isten egy utazási iroda fizetésképtelen lenne, akkor az utas által befizetett pénz az ne vesszen el. A hazaszállítási biztosítás, hogy a nevében is benne van, az meg arra van, hogyha ne adj isten ilyen helyzet történik, akkor az utasokat haza lehessen szállítani. Valamint még az árak vonatkozásában is, mert ilyen kérdéseket is szoktam kapni, hogy ha például az utas megvette a repülőjegyét, és kifizette, akkor emelkedik-e az ár. Tehát lehet-e ilyesmire számítani, szeretném megerősíteni, hogy egy utas repülőjegyet vásárol, kifizette, akkor a légitársaság már nem fog utólag plusz pénzt beszedni tőle, és szeretnék így áttérni az utazási csomagokra, amikor egy utazási iroda repülőjegyet és szállást meg transzfer csomagol egybe, ott is nagyon szigorú fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak egy esetleges áremelkedésre, amire az utóbbi egy-két évben egyébként nem nagyon tapasztaltunk, mondom ezt zárójelben. Tehát van két korlátozás, egyrészt az útindulás előtt 20 napon kívül lehet csak árat emelni, illetve az áremelésnek a mértéke nem haladhatja meg a 8 százalékot.
Sigmond Árpád: Tehát akkor gyakorlatilag érdemes utazási irodák ajánlatait számba venni. Hogyha valaki esetleg mégsem ezen az úton indulna el, neki mik lennének a leghasznosabb tanácsaid?
Molnár Judit: Hát ami nagyon-nagyon fontos, hogy mindenki kössön utasbiztosítást. Ez a legfontosabb. Igen, hát még egy visszacsatolás még arra, hogy amikor ez a háború kitört Iránban, azért nemcsak a saját utasainkkal foglalkoztunk, hanem olyan utasoknak is segítettünk, akik saját maguknak szervezték meg a nyaralásukat, saját maguk foglaltak repülőjegyet, és bizony-bizony segítségre volt szükségük. De még egyszer egy európai utazás esetében azt gondolom, hogy valóban a rutinos utazó az le tudja foglalni azt a repülőjegyet, meg le tudja foglalni a szállását, csak utasbiztosítás nélkül senki ne utazzon el.
Sigmond Árpád: Köszönöm szépen a válaszokat. Ez az OTP Bank podcastja volt, amelyben beszélgetőpartnerem Herman Bernadett, az MFOR vezető szerkesztője, pénzügyi szakújságíró volt, akivel Molnár Juditot, az OTP Travel vezetőjét kérdeztük, én pedig Sigmond Árpád vagyok. Hasonló beszélgetésekért kérjük, iratkozzatok fel Podcast csatornánkra, vagy kérjetek értesítést. Fontos, hogy azt is elmondjuk, hogy a beszélgetésben elhangzott tájékoztatás nem volt teljes körű, podcastunk a figyelem felkeltését szolgálta. Nem minősül ajánlattételnek. További részletekről kérjük, tájékozódjatok az OTP Csoport elérhetőségein. Köszönjük a figyelmet!
A videóban megjelenik a végefőcím, amin az alábbi felirat olvasható: A beszélgetésben elhangzott tájékoztatás nem volt teljes körű, podcastunk a figyelem felkeltését szolgálta, nem minősül ajánlattételnek, további részletekről kérjük, tájékozódjatok az OTP Csoport elérhetőségein
A szakértő szerint Magyarországon is egyre inkább megjelenik a nemzetközileg már ismert „coolcation” trend, amelynek lényege, hogy a turisták a rendkívüli nyári forróság elől hűvösebb úti célokat választanak. Bár a klasszikus tengerparti nyaralások továbbra is meghatározóak, egyre többen érdeklődnek Írország, Skócia, a skandináv országok, illetve az alpesi térségek iránt. Különösen az idősebb korosztály körében nő az igény olyan helyszínekre, ahol a nyári hónapokban is kellemesebb az időjárás.
A beszélgetésben szó esett a közel-keleti konfliktusok turizmusra gyakorolt hatásairól, a repülőjegyárak alakulásáról és a kerozinpiac helyzetéről is. Molnár Judit szerint a korábbi bizonytalanság után a légi közlekedésben egyre inkább a stabilizálódás jelei láthatók, és több útvonalon már kedvezőbb ajánlatokkal is találkozhatnak az utazók.
Az OTP Travel tapasztalatai alapján a magyarok kedvenc nyári úti célja továbbra is Horvátország, de Görögország, Törökország, Olaszország és Spanyolország is népszerű választás. Emellett a kulturális körutazások, a távolabbi ázsiai desztinációk, valamint a tengeri hajóutak iránt is élénk az érdeklődés.
A teljes beszélgetésből többek között az is kiderül, hogyan hat az erős forint az utazási kedvre, mire számíthatnak az utazók a repülőjegyárak terén, illetve milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a nyaralás megtervezésekor.





