AI-alapú csalások és kiberbűnözés: így védekezhetünk tudatosan

A digitális pénzügyek mindennapjaink részévé váltak: online bankolunk, mobilalkalmazásokon keresztül fizetünk, és a legtöbb ügyünket igyekszünk interneten keresztül intézni. Ezzel párhuzamosan azonban a csalók módszerei is folyamatosan fejlődnek. A mesterséges intelligencia (AI) megjelenése különösen nagy változást hozott a kiberbűnözés világában, hiszen a korábban nehezen kivitelezhető támadások ma már gyorsabban, olcsóbban és nagyobb méretekben valósíthatók meg.

Sokan teszik fel a kérdést: vajon megnyerhető-e a harc a kiberbűnözők ellen? A szakértők szerint a helyzet ennél összetettebb. A digitális védekezés ugyanis alapvetően aszimmetrikus: míg a védekező oldalon minden lehetséges belépési pontot védeni kell, addig a támadónak elegendő egyetlen gyenge pontot megtalálnia.

Ezért a cél ma már nem a fenyegetések teljes megszüntetése, hanem az, hogy a csalások és támadások végrehajtását minél nehezebbé, költségesebbé és természetesen, eredménytelenné tegyük.

Hogyan változott meg a kiberbűnözés?

Tíz évvel ezelőtt egy sikeres kibertámadás komoly technikai tudást igényelt. Ma azonban a dark weben gyakorlatilag szolgáltatásként megvásárolható minden, ami egy támadáshoz szükséges. Ennek következtében jelentősen csökkent a belépési küszöb: már nem feltétlenül a technikai tudás, hanem sokkal inkább az anyagi erőforrás számít.

A másik jelentős változás az automatizáció. Az AI a csalók kezében olyan eszközként jelenik meg, amely képes hatalmas mennyiségű adat feldolgozására, célpontok kiválasztására és célzott megtévesztő üzenetek készítésére. Korábban egy-egy személyre szabott csalási kísérlet elkészítése jelentős emberi munkát igényelt, ma azonban mindez másodpercek alatt automatizálható.

Mit tud az AI, amit korábban csak profi bűnözők tudtak?

A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb előnye a csalók számára, hogy képes hitelesnek tűnő kommunikációt létrehozni. A hibátlan helyesírásúnak tűnő e-mailek, a természetesen hangzó üzenetek vagy akár a deepfake technológiával létrehozott hang- és videófelvételek jelentősen megnehezítik a csalások felismerését.

Miközben korábban a gyanús megfogalmazás vagy nyelvtani hibák figyelmeztető jelet jelentettek, ma ezekre már nem lehet kizárólagosan támaszkodni. Az AI által generált tartalmak egyre gyakrabban kerülik el a hagyományos szűrőrendszereket is.

Az AI emellett a háttérmunkát is felgyorsítja. Nyilvánosan elérhető információkból – például közösségi média profilokból vagy vállalati weboldalakról – rövid idő alatt részletes profilt készíthet egy célpontról. Ez lehetővé teszi a sokkal személyesebb és ezért hatékonyabb adathalász támadásokat.

Miért marad az ember a leggyengébb láncszem?

A fejlett technológiai védelem ellenére a csalók gyakran nem a rendszereket, hanem az embereket támadják. A szakértői tapasztalatok és nemzetközi kutatások szerint a social engineering – vagyis a pszichológiai manipuláción alapuló támadások – továbbra is a legjelentősebb fenyegetések közé tartoznak.

A csalók pontosan tudják, hogy egy jól védett informatikai rendszer feltörése sokkal nehezebb, mint egy jóhiszemű embert rávenni egy hibás döntésre. Egyetlen rossz kattintás, egy elhamarkodott jóváhagyás vagy egy hamis kérés teljesítése elegendő lehet ahhoz, hogy a támadás sikeres legyen.

Milyen pszichológiai eszközöket használnak a csalók?

Az online csalások sikerének kulcsa sokszor nem technikai, hanem pszichológiai.

A leggyakoribb manipulációs technikák:

• Sürgetés: „Azonnal lépnie kell, különben zároljuk a számláját.”
  
• Tekintélyre hivatkozás: A csaló banki alkalmazottnak, vezetőnek vagy hatósági személynek adja ki magát.
  
• Félelemkeltés: Biztonsági incidensre vagy pénzügyi veszteségre hívják fel a figyelmet.
  
• Személyre szabottság: A megszólítás, az ismert adatok vagy a személyes információk hitelességet sugallnak.
  

A cél minden esetben ugyanaz: nyomást gyakorolni az áldozatra, hogy az a szokásos ellenőrzések nélkül hozzon döntést.

Bárki célpont lehet

Sokáig az idősebb korosztályt tekintették a csalók elsődleges célpontjának, azonban az AI megjelenésével ez megváltozott. A hangklónozási technológiák, a személyre szabott üzenetek és a kifinomult megtévesztési technikák miatt ma már szinte bárki áldozattá válhat.

Az online csalások sikerességét gyakran nem az életkor vagy az informatikai tudás határozza meg, hanem az, hogy az adott pillanatban milyen érzelmi vagy időbeli nyomás alatt kell döntést hoznunk.

Mit tehetünk a védelem érdekében?

A szakértők szerint a legerősebb védekezési stratégia ma a tudatosság és az együttműködés kombinációja. A technológiai megoldások önmagukban nem elegendők, ha a felhasználók nem ismerik fel a gyanús helyzeteket.

5 gyakorlati tanács az online csalások elkerülésére

1. Ne hozzon döntést sürgetés hatására! Ha valaki azonnali cselekvést követel, mindig ellenőrizze a kérést.
   
2. Soha ne adja meg banki adatait telefonon vagy e-mailben!
3. Ellenőrizze több csatornán a gyanús megkereséseket! Hívja vissza a hivatalos ügyfélszolgálatot.
4. Legyen különösen óvatos hang- és videóüzenetek esetén! A deepfake technológiák egyre meggyőzőbbek.
5. Használja a bank által kínált biztonsági funkciókat, például az értesítéseket és a többfaktoros azonosítást.
   

A jövő kihívása: alkalmazkodni a folyamatosan változó fenyegetésekhez

A kiberbűnözés várhatóan nem fog eltűnni, ahogyan a csalók is folyamatosan alkalmazkodnak majd az új technológiákhoz. A jó hír ugyanakkor az, hogy soha nem fordult ekkora figyelem a kiberbiztonságra, mint napjainkban. A szabályozások fejlődnek, a védelmi technológiák egyre kifinomultabbak, és a pénzügyi intézmények is folyamatosan erősítik ellenállóképességüket.

A legfontosabb tanulság azonban változatlan: a biztonság nem egyszeri feladat, hanem folyamatos odafigyelést igénylő szemléletmód. Az online térben a tudatos döntés továbbra is az egyik legerősebb védelmi eszközünk.

A szerző Dr. Borókai Bence az OTP Bank Csoportszintű kiberbiztonsági vezetője