Kockázat, hozam, befektetési időtáv

Narrátor: Kockázat, hozam és befektetési időtáv

A képen megjelenik a „Kockázat, hozam és befektetési időtáv” felirat.

Narrátor: A megtakarítási formák, befektetések esetében létezik egy fontos alapösszefüggés.

A kép változik, és egy animációt látunk, amin különböző megtakarítási formák rajzolódnak ki, például ingatlan, kötvény, részvény vagy vállalatokba való befektetés.

Narrátor: Minél magasabb egy befektetés által elérhető hozam, annál nagyobb a kockázata.

Változik a kép, és egy grafikont látunk, ahol a hozammal arányosan a kockázati szint is nő.

Narrátor: Ez természetesen fordítva is igaz. Alacsony kockázattal alacsonyabb hozamot érhetünk el. Vagyis a biztonságosabb befeketésekért cserébe szerényebb hozamot várhatunk.

Ismét változik a grafikon, ahol az alacsonyabb kockázattal a hozam is kevesebb lesz.

Narrátor: Mit értünk befektetések esetén kockázat alatt?

Kiíródik a „Mit értünk befektetés esetén kockázat alatt?” kérdés.

Narrátor: A kockázat a befektetések világában azt jelenti, hogy egy adott befektetési eszköz, például részvény vagy befektetési alap által elérhető hozam mekkora tartományban mozog, ideértve negatív hozam, azaz veszteség elérésének esélyét is.

A kép egyik oldalán a befektetésekre utaló ikonokat látunk, a másik oldalon pedig a kockázat és a hozam arányát.

Narrátor: Minél kisebb tartományban mozog az elérhető hozam, annál kevésbé kockázatos a befektetés. És minél szélesebb határok között alakul egy befektetés hozama, az annál kockázatosabb.

A képen középen a hozamra utaló skála jelenik meg, mellette pedig különböző befektetési lehetőségek. Az alacsony kockázatú befektetés, mint az állampapír a skála alján helyezkedik el, míg a magasabb kockázatú, mint a részvény, a skála tetején.

Narrátor: Egy megtakarítási forma kiválasztásakor az elvárt hozam, illetve a kockázat mellett meghatározó szempont a befektetési időtáv is.

Egy mérleget látunk, aminek a két oldalán a befektetési lehetőségek, a másik oldalán pedig azokkal járó feltételekre utaló ikonok jelennek meg.

Narrátor: A befektetési időtáv növekedésével általában nő az elérhető hozam is, viszont cserébe hosszabb időre kell lekötni a pénzünket, továbbá a befektetés idő előtti megszüntetése növelheti a veszteség elszenvedésének esélyét.

A képen egy másik mérleget látunk, aminek az egyik oldalán a befektetett pénzre utaló malacperselyt, a másik oldalán pedig egy órát látunk. Az órás oldal megnyúlik jelezve a befektetési időtáv meghosszabbítását. Vált a kép, és egy kéz ki akarja venni a perselyből a pénzt, viszont abból kevesebb esik ki, mint amennyi benne van, szimbolizálva a veszteséget.

Narrátor: Hasonlóan ahhoz, hogy szinte lehetetlen egyszerre jó, olcsó és gyors autószerelőt találni, úgy befektetések esetében hőn áhított három feltétel: magas hozam, alacsony kockázat és likviditás együtt egyszerre nem teljesülhet.

A képen egy autószerelőt látunk. Felette a „jó”, „olcsó” és „gyors” felirat íródik ki. A szerelőből szuperhős lesz, aki egy venn-diagram jelenik meg, amiben az alacsony kockázat, magas hozam és a likviditás mezőket látjuk, középen pedig, a nem-létező szuperhőst.

Narrátor: Hogyan csökkenthető a kockázat?

A képen kiíródik a „Hogyan csökkenthető a kockázat?” felirat.

Narrátor: Ha befektetésekről van szó, aranyszabály, hogy nem érdemes mindent egy lapra feltenni. Avagy ne pakoljunk minden tojást egy kosárba, vagyis ne csak egyféle megtakarítási formát válasszunk.

A kép vált, és egy szakértőt látunk, amint az „aranyszabályt” meséli el egy tanácsadás keretein belül. Mondadóját szemléltetve, a kép egy kosár tojásra vált, amiből potyognak ki a tojások. Majd mellette több kosár is megjelenik, benne fixen elférő tojásokkal.

Narrátor: Érdemes megtakarításainkat megosztani többféle termék között, azaz portfoliót építeni.

A képen megjelenik az „Építsünk portfóliót! – Így csökkenthetjük a kockázatot!” felirat.

Narrátor: Így csökkenthetjük a kockázatot, ha az egyik befektetésünk esetleg alulteljesít, egy másik ezt kompenzálhatja. Ezt hívjuk diverzifikációnak.

A képen különböző emelvényeken befektetési lehetőségeket látunk, amik emelkednek és süllyednek a diverzifikáció függvényében. Közben kiíródik a „Diverzifikáció” szó.

Narrátor: Ezt megtehetjük időtáv szerint, vagyis érdemes rövidebb és hosszabb távú befektetéseket választani egyszerre.

A kép három naptárra változik, amin az „1 hónap”, „1 év” és „10 év” felirat szerepel.

Narrátor: Kockázati besorolás szerint megosztva, legalább megtakarításunk egy részét alacsony kockázatú eszközbe fektetve.

Egy kockázati skálára vált a kép, ahol az alacsony kockázattól a nagyobb kockázatig tart a besorolás. Az állampapír az alacsony kockázathoz tartozik, míg a részvény a magas kockázatnál helyezkedik el.

Narrátor: Eszköz osztályok között, azaz érdemes állampapírt, befektetési jegyet, kötvényt, részvényt, devizát, vagy akár közvetett módon nyersanyagot vásárolni, illetve ingatlanba is fektetni.

A kép egy adag papírpénzre vált, ami lassan a narrációban felsorolt eszköz osztályokra változik. Közben kiíródik az „Eszköz osztályok” felirat.

Narrátor: A befektetéseket különböző piacok között, nemzetközi szinten megosztva.

Egy földgömbre vált a kép, amin különböző befektetési területekre utaló ikonok jelennek meg.

Narrátor: A megtakarítási formák közötti választáskor tehát több szempontot is mérlegelnünk kell.

Egy emberre vált a kép, aki a különböző megtakarítási formák között választ éppen.

Narrátor: Az elérhető hozam és a kockázat mellett figyeljünk oda az ajánlott befektetési időtávra is, és diverzifikáljunk, vagyis építsünk több elemű portfóliót.

Egy összefoglaló diagrammot látunk, amin a „Várható hozam”, a „Kockázat”, a „Befektetési időtáv” jelenik meg, majd a diverzifikálásnál látott emelvények jelennek meg „Diverzifikáljunk” felirattal.

Kiíródik a „Szeretne többet tudni a megtakarításról?” felirat, alatta pedig a „Nézze meg további videóinkat, és iratkozzon fel csatornáinkra!” szöveg.