Drágán add az életed ételed – öngondoskodás a MukBANK új epizódjában

Andris: Ha azt mondjuk, hogy hosszú távon szeretnénk megtakarítani, akkor ez alatt így mit kell érteni, vagy te hány évet mondanál, vagy ez ilyen hosszú távú?

Rita: Hát a klasszikus hosszú távnak én a 10 évet mondanám, tehát 10 év vagy afölötti megtakarítások, de tényleg ódzkodnak ettől az emberek.

Zsófi: Megpróbálok okosabban költeni, megpróbálok odafigyelni arra, hogy nehéz nélkül történjen ez a dolog.

Andris: Nagyon izgalmas téma, meg nagyon-nagyon sokrétű, de azt gondolom, hogy kicsit kóstolgassunk. Megkóstoljátok az acai bowlt így a kedvemért? Mert kíváncsi vagyok, hogy ti mit szóltok, vagy ti szoktatok enni?

Zsófi: Én bevallhatok valamit, és soha nem ettem még.

animáció elindul, OTP MUKBANK logó megjelenik

Buzás Andris

Andris: Sziasztok! Üdvözöllek titeket egy újabb OTP Mukbank részben, ami egy nagyon izgalmas témával fog foglalkozni, mégpedig az öngondoskodással, hogy ez pontosan micsoda is, és ehhez a segítségemre Rita lesz, a pénzügyi szakértőnk, illetve Zsófi, akinek már elmondtam itt a backstage-ben, de nagyon-nagyon szeretem a videóit, úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, hogy te is így miket osztasz majd meg velünk ebben a témában. Így az öngondoskodás kapcsán az ételeink pedig superfoodok, és nagyon-nagyon durva itt a felhozatal. Van egy garnélás quinoás tálunk, van egy acai bowlunk, amiről amúgy el kell mondjam, hogy egyszerűen amikor nagyon beteg voltam, így nem kívántam semmit, és olyan szinten rá voltam függve az acai bowlra, hogy itt csak azt ettem, úgyhogy azt amúgy is nagyon-nagyon szeretem. Van itt zabkeksz, töltött édesburgonya, céklás hummusz, itt Zsófi segítségét kértem, hogy ez egy quiche, úgyhogy nem veszem el tőled, hogy ezt te mondtad nekem, hogy micsoda, és van egy ilyen zöld salátánk, zöld smoothie és a chia puding. Úgyhogy mindenünk van, ami egy egészséges étkezéshez kell. Úgyhogy mi az, amit szeretnénk elsőre megkóstolni? Ti mire vágytok most ezek közül?

Zsófi: Hát őszintén, azzal a hummusszal szemezek már egy ideig, mert szerintem nagyon-nagyon jól néz ki, úgyhogy én azzal kezdeném.

Andris: Jó, simán, persze. Akkor egy kis mártogatás. Szeretnél egy szalvétát?

Zsófi: Szeretnék, igen.

Rita: És villát?

Jámbor Zsófia

Zsófi: Hát villa szerintem ehhez most annyira nem, aztán majd meglátjuk, hogy mit tudok kihozni belőle.

Zsófi: Nagyon finom.

Andris: Én mindig kicsit attól tartok, hogy ezek nagyon jól néznek ki, de hogyha így valaki azt mondja nekem, hogy céklás hummusz, nem biztos, hogy ezt választom.

Zsófi: És miért amúgy?

Andris: Nem tudom, a cékla nekem kicsit ilyen…

Zsófi: Komolyan? Pedig én nagyon szeretem salátákban is.

Fabriczki Rita

Rita: Nagyon finom. Én a gyerekeimet úgy csaptam be gyerekkorukban - ne mondjátok el nekik -, hogy mindig céklás rizottót csináltam, és mondtam, hogy piros rizs van ebédre, és simán megették a céklát.

Zsófi: Már egyébként nagyon egészséges is, és salátába is azért szeretem, mert ad egy kis fanyarságot neki, tehát ki tudja egészíteni, én sütőtökkel is amúgy imádom.

Andris: Hogyha szóba kerül ez a fogalom, hogy öngondoskodás, akkor nektek mi az a, vagy mik azok a dolgok, amiket ez alatt értetek, vagy mik jutnak egyből eszetekbe erről a fogalomról?

Rita: Az öngondoskodás annyival tágabb fogalom, mint a megtakarítás, hogy az öngondoskodásba beleértjük a jövőnkről való gondoskodást is. Például, hogy ilyen finom, egészséges ételeket eszünk, hogy gondolunk a saját vagy akár a gyerekeinknek a jövőjére, a nyugdíjas éveinkre, az egészségünkre, elmegyünk szűrővizsgálatokra, de természetesen hozzám legközelebb álló témakör az öngondoskodás kapcsán a pénzügyi megtakarítások, hogy hogyan gyűjtünk a jövőnkre, hogyan takarékoskodunk előre.

Andris: Igen, még mielőtt nagyon a pénzügyi részébe belemennénk ennek a dolognak. Zsófi, téged is szeretnélek megkérdezni, hogy te így mikre figyelsz így nagyon oda, hogyha az öngondoskodás téma szóba jön?

Zsófi: Az öngondoskodás nekem azért nagyon érdekes téma, mert körülbelül egy ilyen 10 évvel ezelőttig engem egyáltalán nem foglalkoztatott. Tehát szerintem én tipikusan az a generáció vagyok, akit így a 20-as évei elején ez abszolút nem érdekelt. Nem is nagyon volt elég infónk erről, nem nagyon volt az a fajta pénzügyi tudatosság szerintem abban a korosztályban nekünk az életünkben. Nekem elsősorban a biztonság miatt fontos. Tehát azért, mert egy olyan eseményre vagy egy olyan helyzetre készíthet fel, amikor azt érezhetem, hogy biztonságban vagyok és nem akkor kell kapálóznom, hogy most mihez kezdjek, hogyha bármi olyan dolog történik. Hát azok a dolgok, amiket teszek, most már azért viszonylag régóta hála az égnek, megpróbálok okosabban költeni, megpróbálok odafigyelni arra, hogy nehéz nélkül történjen ez a dolog, illetve megpróbálni felkészülni olyan eseményekre, akár megtakarítással vagy spórolással, vagy akár költségcsökkentéssel, amivel így egy picit én is biztonságosabban érezhetem magam.

Andris: Mióta így van a kisfiad, hogy ez nagyon bekapcsol, nem?

Zsófi: Abszolút.

Andris: Merthogy pont tök jó volt, hogy ezt mondtad, hogy a 20-as éveink elején még nem annyira, és pont most érzem egyszerűen egy-két éve, hogy nekem is ez egy ilyen visszatérő gondolatom, mégiscsak az öngondoskodás, és hogy én most vagyok 26. Szóval tényleg ez a 20-as éveink eleje, ez még nagyon nem erről szól, aztán hirtelen ráállunk arra, hogy egyszer ezt muszáj elkezdeni, vagy muszáj ebben is gondolkodni. És ezért gondoltam, hogy a kisfiad biztos, hogy egy nagyon ilyen pont az életben.

Zsófi: Abszolút maximálisan igazad van. Azért is mondtam, hogy így nagyjából az elmúlt 10 év az, amióta ez foglalkoztat, mert most lesz 10 éves hamarosan. Úgyhogy én így nagyon jól be tudom lőni, hogy ez mikor kezdődött el nálam. Csak akkoriban még azért picit másképp álltam hozzá, mert akkor azt hittem, hogy csak akkor figyelhetek oda a költéseimre, vagy takarékoskodhatok, vagy esetleg megtakarításban gondolkodjak, hogyha sokkal többet keresek. Tehát valamiért az a koncepció volt a fejemben, hogy nagyon sokat kell keresnem ahhoz, hogy abból félre is tudjak tenni esetleg, és felkészülni olyan időkre, amikor mondjuk erre szükség lehet, és azóta már nyilván utánanéztem, edukáltam magam, és így már tudom, hogy igazándiból nincsen erre szükség, mert sok kicsi sokra megy, csak valahogy a fejemben nem ez a koncepció volt, hanem hogy tényleg ezt csak nagy léptékben lehet megtenni, és valójában meg nem, mert hát tényleg apróságokon is múlhat a dolog.

Andris: És milyen érdekes visszaigazolás, hogy egyik előző epizódban pont ezt mondtad, hogy ebben van a legnagyobb, vagy az ilyen terű tévhit, igen, hogy a 43%.

Rita: Igen, jól emlékszel, igen.

Andris: Hogy az emberek így ezt gondolják, hogy túl kevés az összeg ahhoz, hogy azt félre lehessen rakni, pedig ugye ez nincs így.

Rita: Egyébként most ehhez egy másik kutatási eredményt is behoznék, mert mind a ketten mondtátok ezt, hogy bizonyos korotokig nem gondolkodtatok így a jövővel kapcsolatban, és most így elkezdtétek, mert van egy öngondoskodás kutatása* az OTP Banknak, minden évben vizsgáljuk a lakosság, ez egy teljes lakosságot reprezentáló kutatást, hogy hogyan viszonyulnak az emberek az öngondoskodáshoz, és az idei kutatásnak egy nagyon érdekes mondása vagy eredménye volt az, hogy a fiatalok elkezdtek ebben gondolkodni. Képzeljétek el, hogy az jött ki a kutatásból, hogy a 70%-uk úgy gondolja, hogy a saját kezükben van a jövő, és nekik kell tenni valamit a jövőjük érdekében. És a rendszeresen megtakarítóknak az aránya is ebben a korcsoportban nagyon nagyot ugrott, mert tavaly még a 28%-uk mondta, hogy már tesz rendszeresen félre, idén pedig a 39%-a.

Andris: És ez azért nem egy kevés változás, és amúgy mit gondolsz, hogy ez minek köszönhető ez az ugrás?

Rita: Hát szerintem egyébként annak is, hogy így a médiában is egyre több figyelmet kap az öngondoskodás, egyre sokan, akár influenszerek is beszélnek erről a témáról, és felnyitják ennek a fontosságára a fiataloknak a szemét. Ez az egyik ok, a másik pedig az, hogy így az online térben egyre több olyan funkció van akár a banki applikációban, amik ezeket támogatják, hogy megmutatják a költéseidet, felajánlják a megtakarítási lehetőséget, tehát ma már sokkal könnyebb elindulni ezen az úton, mert nem feltétlenül kell bemenni egy bankfiókba, hanem akár online is el tudsz kezdeni bármilyen megtakarítási formát.

Zsófi: Pláne azért is, mert a zsebünkben van a telefon, amin tulajdonképpen most már mindent láthatunk.

Andris: Igen, igen.

Zsófi: Látjuk a költéseinket, láthatjuk a megtakarításainkat, de egyébként szerintem is az edukáció része az nagyon-nagyon fontos, mert most már egyre fiatalabbak is foglalkoznak ezzel, pedig ez a kulcs, meg minél korábban kezdik el, annál jobb, tehát annál könnyebb előre gondolkodni.

Andris: Nagyon izgalmas téma, meg nagyon-nagyon sokrétű, de azt gondolom, hogy kicsit kóstolgassunk.

Zsófi: Én mondtam a humuszt, úgyhogy most.

Rita: Akkor én a rákra szavaznék.

Andris: Igen, én is nagyon-nagyon szívesen megkóstolom, és lehet, hogy most én leszek a nagyon ilyen, de én nem szoktam semmilyen tengeri dolgot enni, képzeljétek el.

Zsófi: Köszönöm szépen.

Andris: De nagyon kíváncsi vagyok, meg nyitott vagyok, abszolút, csak.

Rita: Én bevállalom, én nagyon szeretem.

Zsófi: Én mondjuk bevállalom az avokádót viszont.

Andris: És nem fogod megkóstolni tényleg a rákot?

Zsófi: De….

De, a kedvedért megkóstolom.

Andris: Én mindig azt mondom, hogy nem szeretem, de aztán amikor meg megkóstolom, akkor meg sose vagyok úgy vele, hogy…

Zsófi: Mert nagyon sok múlik azon, hogy hogy van elkészítve.

Rita: Jól be van fűszerezve.

Andris: Igen, jól mondjuk az igaz, igen.

Zsófi: Igen, minél fűszeresebb, annál finomabb, mert amúgy szerintem a ráknak nincsen annyira nagyon íze.

Andris: Nekem inkább az állaga fura.

Zsófi: Igen, az nekem is.

Andris: Nagyon érdekes, én mostanában olvastam pont ezt, hogyha az embereket megkérdezik, hogy hosszú táv, akkor ezalatt ők milyen évet tippelnek be, és hogy általában nagyon változó az embereknek a válasza erre, hogy mit gondolnak hosszú távra, hogy ha azt mondjuk, hogy hosszú távon szeretnénk megtakarítani, akkor ez alatt így mit kell érteni, vagy te hány évet mondanál, hogy ez ilyen hosszú távú?

Rita: A klasszikus hosszú távnak én a 10 évet mondanám, tehát 10 év vagy afölötti megtakarítások, de tényleg ódzkodnak ettől az emberek. Ez is egyik kutatásunkból kiderült, hogy mindössze a megkérdezettek 11%-a szeretne 10 év vagy annál hosszabb időtávon megtakarítani. Sokkal inkább az az 1-3 éves időtáv, ami népszerű, tehát a legtöbben azért ebben gondolkodnak. Azt inkább ilyen rövid középtávnak mondanám.

Andris: Igen, igen, igen. Azt hiszem, én pont ezt olvastam, hogy ez az 1-3 év az emberek fejében a leginkább legnépszerűbb válasz erre. És amikor választunk egy ilyen megtakarítási számlát, akkor van ez a három dolog, hogy ez a hozam, biztonság, rugalmasság, és hogy mik azok a feltételek, amik alapján válasszunk, vagy melyikre hallgassunk inkább?

Rita: Nekem az a tapasztalatom, hogy az ügyfeleink egyszerre ezt a hármat szeretnék. Tehát, hogy legyen magas hozama, biztonságos és még könnyen hozzáférhető is egy megtakarítás, de azzal szoktunk viccelődni a kollégáimmal, hogy ez olyan, mintha egy olyan férjet keresnél, aki gazdag is, okos is és még szép is, és akkor hát akkor inkább kettőt válasszál, mert a három együtt nem létezik. Hát ugyanígy van a befektetéseknél is, hogy azért kettőt tud hozni, általában a harmadik rovására. De egyébként az ügyfeleknek a kutatások alapján a rugalmasság és a biztonság a fontosabb tényező, mi azt tapasztaljuk. És természetesen segítünk is nekik a választásban, hiszen nagyon sokféle megtakarítási lehetőség van. Nem könnyű önállóan választani, főleg, hogyha többféle célra, többféle időtávra szeretnénk takarékoskodni, akkor már azért banki szakember segítségét is érdemes hívni, hiszen mi meg tudjuk mondani, hogy ahhoz a kockázatvállaláshoz, ahhoz az időtávhoz mik a legjobban passzoló termékek.

Andris: Én ez alapján, amit mondasz, így próbálom tudod így elemezni magam, hogy én vajon mennyire vagyok jó ebben, vagy mennyire hogy menedzselem ezt az életemben, hogy szerinted te ezt így akkor megtaláltad nagyon, és ezt jól menedzseled, az ilyen pénzügyi dolgokat, vagy akár a megtakarításokat?

Zsófi: Igen, bár azt gondolom, hogy ez változó, mert néha nekem is van olyan időszak az életemben, amikor a rendszeres megtakarítás egy picit úgy mindig arra gondolok, hogy jó, jó, rendben van, mondjuk ahhoz, hogy a megtakarításunk jól működjön, ahhoz ugye havi rendszerességgel érdemes vele foglalkozni, és néha az emberben szerintem van ez az érzés, és talán ezért is mondják sokan, hogy a hosszú távú megtakarítástól sokan ódzkodnak, mert úgy érzik, hogy akkor olyan, mintha az a pénz nem lenne. És akkor már nem az az érzésük, hogy ez majd jó lesz akkor, hogyha valami történik, hanem esetleg azt érzik, hogyha nincs itt mellettem, nem látom, akkor nem az enyém, holott ugye mellette meg nekem dolgozik. Talán ez az a koncepció, ami miatt énnekem nagyon fontos az, hogy megbízható legyen. Tehát nekem ezek közül a három közül, amiket mondtál, nekem a biztonság a legfontosabb. Tehát én nem bánom, hogyha nincs akkora hozama, vagy nem annyira rugalmas, de inkább egy biztonságos opció legyen. Úgyhogy nekem ezek a tényezők, de szerintem ez ahány ember, ahány cél, annyiféle lesz.

Andris: Igen, én is átgondoltam ezt, ahogy mondtad, és talán én talán ha a háromból elengedhetnék valamit, akkor lehet, hogy a rugalmasságot engedném el, azért, mert az talán még azt is szolgálja, hogy ugye a rugalmasság az azt jelenti, hogy nem férek hozzá feltétlen annyira.

Rita: Vagy épp az, hogy hozzáférsz, igen.

Andris: Ja, mármint, hogy igen, igen, igen. Csak hogy ugye azt mondtam, hogy én a nem választom a rugalmasságot, mint opció, hogy az lehet, hogy még azt is szolgálja, hogyha nem férek feltétlen hozzá, akkor az segít abban, hogy…

Rita: Ja, ez az önmagadtól megvédés, amit korábban egyszer beszéltünk.

Andris: Igen, igen.

Megkóstoljátok az acai bowlt így a kedvemért? Mert kíváncsi vagyok, hogy ti mit szóltok, vagy ti szoktatok enni?

Zsófi: Én bevallhatok valamit, és soha nem ettem még. Ez lesz az őszinte vallomásom.

Andris: Nagyon kíváncsi vagyok. Ugye az acai az egy ilyen nagyon durván szuper food, szóval minden megtalálható benne. Lehet, hogy kicsit, amikor ugye meséltem, hogy beteg voltam, és lehet, hogy pont azért voltam erre nagyon ráállva, mert a szervezetem így ezt kívánta nagyon. Én nagyon-nagyon szeretem ezt.

Zsófi: Jó, hát a pisztácia, amit a tetején látok, az egyből egy kicsit azért szebbé tette nekem ezt a helyzetet, úgyhogy… Megint én vagyok az első?

Rita: Én lopok a pisztáciából is akkor már.

Andris: Igen, pisztáciával minden jó, úgyhogy.

Zsófi: Nagyon finom. Elképesztően gyümölcsös amúgy. De nagyon könnyed is mellette.

Andris: Érződik, hogy banánnal van összekeverve, és így nagyon-nagyon finom.

És ami még ilyen desszert fronton itt van, az a zabkeksz, amit én amúgy nagyon-nagyon szívesen majszolgatok otthon amúgy is. Hú, ezt most, ahogy így megfogtam a tányért, szerintem ez ilyen puha, nem?

Rita: Nem, nem. Kemény.

Zsófi: Kemény? Tényleg az.

Andris: Ú, igen, ez nagyon jó, és ez ilyen holland kakaóporból van szerintem.

Zsófi: Az biztos, mert egyből akarta mondani, hogy olyan jó csokis.

Andris: Igen.

Rita: Még szerintem, amiről így nem beszéltünk, az, hogy ilyen nyugdíjas évek, mert ugye a hosszú táv az már feljött, és hát nektek meg pláne a nyugdíjas kor az még olyan beláthatatlan, és ezt tapasztaljuk egyébként, hogy akinek még nagyon messze van a nyugdíjkorhatár, az még nem kezd el azon gondolkodni, hogy jaj, miből fogok nyugdíjas években megélni. Nem tudom, hogy ti hogy álltok ehhez a kérdéshez, hogy inkább ilyen carpe diem most élek a mának, vagy már most elkezdek azon aggódni, hogy majd miből fogok nyugdíjasként megélni, de szerintem ez egy nagyon fontos kérdés, hogyha már az öngondoskodási témáról beszélünk, hogy nem lehet elég korán elkezdeni a nyugdíjas évekre való takarékoskodást, és erre is nagyon sokféle eszköz áll rendelkezésre. Van például ilyen, hogy nyugdíj előtakarékossági számla, ez egy speciális értékpapírszámla, vagy ha egy egyszerűbbet mondjak, például nyugdíjpénztárban való takarékoskodás is egy jó mód arra, hogy felkészüljünk a nyugdíjas évekre, és a nyugdíjpénztárba meg az egészségpénztárba történő befizetések után még adókedvezményt is tudunk igénybe venni, a befizetett összegnek a 20%-át, maximum évi 150 ezer forintot, úgyhogy ha van egy kicsit több lehetőségünk, és akár többfelé is tudunk félretenni, akkor ugye említettük a Perselyt, hogy például már te is használod, akkor érdemes elkezdeni így a hosszú távú célokra ilyen termékeket is választani, és ebben is havonta rendszeresen pénzt elhelyezni.

Andris: Ezek tök jók, tök jó, hogy így konkrétan én annyira pénzügyileg tudatos leszek ennek a műsornak a végére… Olyan új dolgokat tudok meg, és így próbálom nagyon elraktározni a fejemben, és remélem, ezzel mindenki, aki nézi, ez így van. És így a végére akkor egy viccesebb kérdés, nagyon kíváncsi vagyok, hogy erre mit válaszoltok, hogyha a ti pénzköltési szokásaitokat egy filmcímként kéne jellemezni, akkor mit mondanátok?

Zsófi: Hú, hát hogyha erre nagyon viccesen szeretnék válaszolni, és egy kicsit rejtett őszintesége: Kincs, ami nincs. De nem, nem, ez volt a poén része. Alapvetően szerintem javuló tendenciát mutat. Ilyen film létezik?

Andris:Nem tudom, nagyon biztos, hogy nagyon unalmas filmet kapsz így, “a javuló tendenciát mutatja”.

Zsófi: Az én pénzügyeimről fognak ilyen filmet forgatni mostantól. Tehát itt mindenkinek ötletet adtam. Nem, de igazándiból ennyi. Ez a legjobb, amit mondtatok: Kincs, ami nincs.

Andris: Rita?

Rita: Hú, hát most nem jut eszembe egy jó frappáns filmcím, de talán a Drágán add az életed.

Andris: Ó, ez nagyon jó!

Rita: És mégpedig azért, mert én nagyon szeretek jól járni, nagyon spórolós is vagyok, de azért nem verem a fogamhoz a garast, és a családban viszont nagyon sokszor vannak ilyen ellentétek, mert a férjem a költekezősebb fajta, én meg a spórolós.

Zsófi: Nálunk is így van egyébként.

Andris: Amúgy szerintem ez az általános.

Zsófi: Ez teljesen így van nálunk is.

Andris: Ezt én is el tudom mondani, hogy anya a bankár, tehát hogy anya az, aki ezt ő így menedzseli, úgyhogy igen.

Zsófi: Meg hát az ember át is tud esni azért néha a ló túloldalára szerintem a takarékossággal is. Szóval van, amikor úgy annyira bele tudjuk élni magunkat, hogy már tényleg picit úgy elfelejtjük élvezni is, de tök jó ez a filmcím, amit mondtál, mert ez tényleg tök jól lefedi ezt a helyzetet. Az enyémet is.

Andris: Szuper!

Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok, és hogy erről is ennyi dolgot megtudtunk az öngondoskodásról, ami tényleg egy nagyon-nagyon fontos téma és nagyon sokrétű. Úgyhogy köszönöm Rita, köszönöm Zsófi, hogy velem tartottatok a mai részben, és nektek pedig szintén nagyon szépen köszönöm, hogy megnéztétek ezt a részt is és találkozunk egy következő OTP Mukbankban.

Sziasztok!

animáció elindul, OTP MUKBAK logó megjelenik

A tájékoztatás nem teljes körű, ezért további részletekről kérjük, tájékozódj az OTP Bank fiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

*Az OTP Öngondoskodási Index felmérésről: Az OTP Öngondoskodási Index egy 2011 óta minden évbenelkészülő, a 18-70 éves, bankszámlával rendelkező magyar lakosságra nézvereprezentatív felmérés. A legfrissebb mintavétel 2025 augusztus-szeptemberében,hibrid módszertannal (online minta és személyes megkérdezés) készült.