Első lakás vásárlása állami támogatással 2. rész: finanszírozás és önerő

2026. június 4.

A cikk sorozat előző részében átnéztük, hogy mire kell figyelni az ingatlanok esetében, ha valaki az első lakás megszerzését támogató állami konstrukció segítségével kívánja megvásárolni első otthonát. Az ingatlanok megfelelésén kívül a másik fontos kérdés, a finanszírozás, ahol szintén van pár szempont, amit érdemes átgondolni. Ebben a részben ezeket gyűjtöttük össze.

Önerő: két szabályrendszer, sok félreértés

Az önerő kérdésénél gyakran keveredik két eltérő rendszer:

Az állami konstrukció szabályai szerint:

  • akár 50%-os korábbi tulajdon is elfogadott,
  • csak az elmúlt 10 évet kell vizsgálni,
  • nem számít a hiteligényléshez igénylőként bevont házastárs vagy a szülők ingatlanvagyona.

Az MNB JTM rendelete szerint néhány kivételtől eltekintve:

  • 10% önerőre csak az jogosult,
  • aki bármikor legfeljebb 49%-os tulajdonnal rendelkezett,
  • és a hitelügylet minden szereplőjének meg kell felelnie.

Ez a különbség akár milliókkal is módosíthatja a szükséges önerőt.

Nem a vételár a döntő

Sokan meglepődnek rajta, de a bank nem a vételár, hanem az értékbecslés szerinti forgalmi érték alapján számol.

Ha a vételár magasabb:

  • több önerőre lehet szükség,
  • hiába tűnt „beleférőnek” az üzlet.


A forgalmi értékre és így a hitelösszegre emellett hatással van:

  • az ingatlan állapota,
  • az elhelyezkedése,
  • az igénylők jövedelmi helyzete is.


Futamidő és törlesztő: nem mindig 25 év

Az első lakás megszerzését támogató állami konstrukciót jellemzően fiatalok veszik fel, gyakran szülő bevonásával.

Ha a fiatalnak még nincs figyelembe vehető jövedelme:

  • a hitel a szülő keresete alapján kerül elbírálásra,
  • a futamidő legfeljebb a szülő 75 éves koráig tarthat.

Ez rövidebb futamidőt és magasabb havi törlesztőrészletet jelenthet.

Miért kulcsfontosságú az előkészület?

Egy lakásvásárlás ma már komplex pénzügyi projekt. Érdemes már a keresési szakaszban tisztában lenni azzal, hogy:

  • előbírálattal kiderül, mekkora hitel fér bele a jövedelembe
  • előzetes értékbecslés megmutatja, hogy a kinézett lakás milyen mértékig és milyen állami támogatásokkal finanszírozható
  • az adásvételi szerződés időzítése és tartalma kritikus
  • az igazolások beszerzése időigényes lehet, akár fordítást is igényelhet

Gondolkodj hosszú távon!

A vételár csak az eleje. Ott van még:

  • az önerő,
  • a havi törlesztő,
  • a költözés,
  • a fenntartási költségek,
  • a felújítás.

Ezért érdemes komplex megoldásokban gondolkodni, például:

  • amelyek lehetővé teszik, első évben az alacsonyabb törlesztőrészletet,
  • lakástakarék-megtakarítás, amely önerőként vagy későbbi hitelcsökkentésre használható,
  • egészségpénztári megtakarítás, amely a havi terhekhez nyújthat kiegészítést.


A tartalom AI támogatásával készült.