Lakáscélok tudatos tervezéssel

Pista László: Ugyanúgy 10 és 100 ezer forint közötti az az összeg, amit az ügyfél félretehet havonta. Viszont ami a legnagyobb előnye, hogy kvázi kilépési pontot is beépítettünk, tehát 4 és 8 évnél is plusz hozammal tud az ügyfél kiszállni.

Sebestyén-Ozsvár Éva: Nagyon jellemző például, hogy mondjuk szülők indítanak a gyermek részére, egy első lakáshoz jutásra, vagy akár nagyszülők, testvérek, házastársak, tehát hogy az egy abszolút tudatos döntés lett, és van realitása, hogy egyszerre több lakástakarékpénztári termékkel rendelkezzünk.

A vodcast főcíme megjelenik, egy zöld háttéren az OTP Bank logója, illetve bekúszik az epizód címe is: „A megújított lakástakarékpénztári konstrukció". A podcaststúdióban 4 ember ül egy téglalap alakú asztal körül, elegánsan öltözve. Az asztalon 4 bögre van, illetve minden megszólaló előtt egy-egy mikrofon. A háttérben egy TV, amelyen az OTP Bank logója látható.

Sigmond Árpád: Köszöntjük a hallgatókat! Ez az OTP Bank podcastja, amelyben ezúttal a lakástakarékpénztári konstrukciókról fogunk beszélgetni, merthogy az OTP Bank nemrég megújította ezt a konstrukcióját. Hasonló beszélgetésekért kérjük, iratkozzatok fel podcast-csatornánkra, vagy kérjetek értesítést. Én Sigmond Árpád vagyok, és a beszélgetésben partnerem Herman Bernadett, az MFOR pénzügyi szakújságírója, vezető szerkesztője, akivel Sebestyén-Ozsvár Évát, az OTP Bank külső értékesítési vezetőjét, főosztályvezetőjét és Pista Lászlót, az OTP Lakástakarékpénztár termék- és üzletfejlesztési vezetőjét kérdezzük. Sokáig, évtizedekig évi 30 százalékos állami támogatás járt a lakástakarékpénztári befizetésekre, így nagyon népszerű is lett ez a megoldás, de 2018 őszén az állam megszüntette ennek az állami támogatását, majd 2023. március 1-től az OTP Banknál újra elérhetővé vált egy hasonló bónusszal kecsegtető konstrukció, ezt újította most meg az OTP Bank, de hát pontosan miért újítottátok meg ezt a konstrukciót?

Pista László: Így van, sziasztok, köszöntöm én is a nézőket, hallgatókat. Ahogy mondtad is 30 éve, tehát egy '96-os törvény hozta létre ezt a terméket, '97-től volt elérhető, hogy jövőre lesz 30 éves ez a termék, és a '18-as állami kivezetés után mi '23-ban újítottuk meg és vezettük újra a piacra ezt a terméket, azért ennek már három éve. És mind az OTP Banknál, mind a lakástakarékpénztárnál folyamatosan figyeljük a termékfejlesztés során az ügyfélviselkedéseket, a piaci mozgásokat, hogy hogyan reagálnak az ajánlatainkra az ügyfelek, és azt láttuk, hogy az elmúlt három évben jelentősen eltoltak a megtakarítások a hosszabb megtakarítási futamidejű termék irányába, és ennek hatására döntöttünk úgy, hogy módosítunk a terméken, valami teljesen mást fogunk a piacra dobni, illetve megfigyelhető most a piacon nem csak az LTP-nél, hanem egyéb pénzügyi termékeknél is, hogy az ügyfelek inkább az egyszerűsítés irányába szeretnek elmozdulni, szeretik az egyszerű, jól átlátható termékeket. Plusz naponta több ezer döntést hozunk meg, úgy voltunk vele, hogy akkor legalább ebben segítsünk az ügyfeleknek. Ha már eldöntötték, hogy szeretnének lakástakarékba befektetni, tehát lakáscélra félretenni, akkor legalább itt ne kelljen azon gondolkodni, hogy milyen terméket válasszanak, hiszen azért hosszú távról beszélünk, nem biztos, hogy most láthatják, hogy 8-10 év múlva mire fogják használni ezt a pénzt.

Sebestyén-Ozsvár Éva: Abszolút, illetve én az értékállóságot emelném még ki, illetve egészíteném ki a Lacit, mert ugye azt láttuk az elmúlt időszakban, hogy bőven kétszámjegyű áremelkedés történt a lakáspiacon, és ugye ennek a terméknek a sajátossága, hogy ez egy abszolút lakáshoz vagy lakáshoz kapcsolódó költségekre szolgáló konstrukció, így ezt az áremelkedést én azt gondolom, hogy olyan szempontból is le kell követnünk, hogy adjunk lehetőséget, teremtsünk lehetőséget az ügyfeleknek egy nagyobb összegű megtakarítás elérésére. Úgyhogy ez is egy fontos szempont volt.

Pista László: Igen, ahogy az Évi is mondta, hogy a termék minél hosszabb futamidőre szól, annál magasabb lesz a végén elérhető megtakarítási összeg.

Herman Bernadett: Akkor szerintem fedjük fel a titkot, hogy fog kinézni ez az új konstrukció.

Pista László: Az új konstrukció az egy darab termékünk lesz, ez egy tíz évre szóló, vagyis van most már, amikor az adás már élesbe fog kerülni. Tehát egy darab 10 éves termékről beszélünk, és ennek köszönhetően egy eléggé magas összeg érhető el, például egy 100 ezer forintos befizetésnél akár már 10 millió forint fölötti megtakarítási összegről beszélünk. Ha a kölcsönt is mellé rakjuk akár 20 millió forint feletti megtakarításról. Ugyanúgy 10 és 100 ezer forint közötti az az összeg, amit az ügyfél félretehet havonta. Viszont ami a legnagyobb előnye, hogy kvázi kilépési pontot is beépítettünk, tehát 4 és 8 évnél is plusz hozammal tud az ügyfél kiszállni. Tehát a megkötéskor még nem biztos abban, hogy mikor van szükség erre az összegre, nem kell, hogy tíz évig végigfizesse az összeget, hanem 4 év után 10%, a 8 év után 20% hozammal tudja ezt elérni.

Sigmond Árpád: És 10 év után.

Pista László: És 10 év után pedig ugye a 30%-os jól megszokott hozamot tudjuk garantálni a számára.

Sebestyén-Ozsvár Éva: Ez a fajta rugalmasság, ez ad egyébként azt látjuk az ügyfelek számára egy biztonságot is, mert nyilván itt nem egy évre, nem kettőre tervezünk, hanem jóval többre, ott azért azon időn belül rengeteg minden történhet, ahol mondjuk ez a fajta kilépési pont, amit a Laci említett, az fontos segítség lehet.

Pista László: Igen, ugye az a nagy különbség, hogy a piacon jelenleg elérhető termékeknél általában egy kvázi nevezzük kilépési pont van beépítve, tehát az ilyen hosszabb 8 vagy 10 éves termékeknél jellemzően 4 év után tud az ügyfél hozzáférni a megtakarításához, és ahhoz kap egy x százalék hozamot, és utána már csak a futamidő végén kapna valami magasabb hozamot. Nálunk ez kettő darab ilyen kilépési pont lesz, és mind a kettő esetén egyre növekvő hozammal tudja megszüntetni, ha erre van szükség a terméken.

Herman Bernadett: És mennyire rugalmas a konstrukció? Tehát hogyha valaki nem tudja például ezt a 100 ezer forintot, vagy amit vállal az eredeti szerződéses összegnek megfelelő havi összeget befizetni, akkor módosíthat-e rajta?

Pista László: Abszolút van lehetőség módosításra, sőt egyébként menet közben akár emelt is az összegen, vagy hogyha nem szeretné megbontani a terméket, akkor akár újat is indíthat. Tehát ugye pont a kilépési pontok miatt, hogyha mondjuk 4 évig fizetés után jön rá, hogy már nem tudja tovább ezt fizetni, akkor ő ki tudja venni egy 10 százalékos hozammal, és akár indíthat egy újabbat kisebb összeggel.

Sigmond Árpád: Tehát egy személy akár több lakástakarékos szerződést köthet, így van.

Sebestyén-Ozsvár Éva: Sőt, ez egy nagyon jó ötlet egyébként, hogy egyszerre több lakástakarékpénztárt is indíthat, hiszen akár a családi körben nagyon jellemző például, hogy mondjuk szülők indítanak a gyermek részére, egy első lakáshoz jutásra, vagy akár nagyszülők, testvérek, házastársak, tehát hogy az egy abszolút tudatos döntés lett, és van realitása, hogy egyszerre több lakástakarékpénztári termékkel rendelkezzünk.

Sigmond Árpád: Nézzünk egy picit vissza. Ugye '23-ban elindult a korábbi konstrukció. Ennek milyen eredményei voltak? Évente hány szerződés, mekkora megtakarítási összeg, tehát hogy mi az, amit láttatok, mennyire volt népszerű ez a konstrukció?

Pista László: Nyilván folyamatosan nyomon követjük az értékesítési eredményeket, és habár azt hinné az ember, hogy ez egy nem okvetlenül szem előtt lévő termék, azt látjuk, hogy évről évre egyre népszerűbb, és ha a '23-as bevezetéstől nézzük, akkor több száz milliárdos szerződéses összegben helyeztek már el megtakarítást az ügyfelek, tehát nem szeretnék pontos számokat mondani, de azt látjuk, hogy több tízezres ez az ügyfélszám, és folyamatosan növekszik évről évre.

Sebestyén-Ozsvár Éva: Azt megerősítve, amit a Laci említett, hogy egy rendkívül egyszerű és ügyfelek szempontjából is nagyon átlátható termékről van szó, azt szeretném hangsúlyozni, hogy azért rengeteg mindennel lehet ezt kombinálni, az adott élethelyzetünkhöz mérten, illetve ehhez képest érdemes sok esetben szakértői segítséggel megvizsgálni azt, hogy mondjuk egy lakáshitel felvétel mellé miért lehet jó egy lakástakarékpénztári termék? Hogyan segítheti mondjuk az előre gondolkodást az első lakáshoz jutáshoz, vagy éppen mondjuk szülők, nagyszülők esetében a gyermeknek az első lakáshoz jutását azt hogyan tudja támogatni egy ilyen rendszeres megtakarítás, illetve ugye ez a hitel és megtakarítás mindkét esetben, hogyha a költségét nézzük, az egy rendszeres teendőnk, hogy az adott bevételből ezt el kell különíteni a hitel törlesztésére fordítva, vagy éppen mondjuk a megtakarítás. És én azt gondolom, hogy például a lakástakarékpénztár egy rendkívül jó tanuló termék arra, hogy azért sok esetben az a realitás, hogy például az első lakáshoz jutás, ott ugye szükség lesz majd hitelre. De sokkal egyszerűbb az, hogyha már előtte egy lakástakarékpénztár indításával megtanuljuk azt, hogy mit jelent mondjuk félretenni. Úgyhogy szerintem ez egyfajta ilyen pénzügyi edukációs megoldás is lehet.

Herman Bernadett: Ez a piac nem egy szereplős, az OTP mellett két másik szereplő is van rajta. Mekkora most a verseny a piacon, a többiek azok készülnek a hasonló újdonságokkal, vagy vannak-e a piacon még hasonló termékek?

Pista László: Maga a piac az 1000 milliárd fölötti összegről beszélünk, ahogy te is mondtad, három szereplős. Egyébként annak ellenére, hogy versenyhelyzet van, jó viszonyt ápolunk a másik két partnerrel. Nem tudok róla, hogy milyen új terméket szeretnének bevezetni, arról tudok, hogy már szüntetik meg ők is a rövidebb futamidő konstrukciókat. A versenyhelyzet egyébként nagyon jó, merthogy ezáltal is inspirálódunk és folyamatosan motivál minket arra, hogy valami újdonsággal jöjjünk, és ha kell, akár még jobban odafigyeljünk az ügyfelekre. Én azt gondolom, hogy viszont van egy nagy előnyünk, ami a másik két versenytársnál nincs meg ez az ökoszisztéma. Ha valaki lakásvásárlásban vagy házvásárlásban vagy felújításban gondolkodik, egyrészt ott a lakástakarékpénztár, amivel el tudja kezdeni a megtakarítást, tehát az önerőt akár ki tudja termelni, másrészt amikor keresi a lakást, akkor ott a Zenga, ahol a lakás telket, házat, bármit, amit szeretne, már megtalálja. És akkor jön be a következő partner, ugye ezzel a bank az OTP Bank, aki pedig a hitelben segít neki, és nem csak az állami támogatás és módozatok, hanem a különböző piaci konstrukciók is elérhetők, és ezáltal tudunk nyújtani így egy ilyen komplex rendszert, és ehhez még hozzáteszem a közel 400 fiókból álló hálózatunkat, a kontaktcenterünket, a partneri csatornákat, akik akár ugye házhoz is kimennek és segítenek az ügyfeleknek, akkor ez egy annyira jól végiggondolt és összerakott ilyen komplex ökoszisztéma és rendszer, hogy az ügyfélnek nem is kell gondolkodnia azon, hogy akár bármelyik megoldás is mást keressen.

Herman Bernadett: Új pénzügyminiszterünk van, hogy vele sikerült-e már felvenni a kapcsolatot, és szóba került-e, hogy mondjuk az állami támogatás visszakerüljön a lakástakarékokhoz?

Pista László: Ahogy említettem, folyamatosan konzultálunk a versenytársainkkal, tehát a másik két szereplővel, és az elmúlt években is terítéken volt az, hogy az állami támogatási módozatot mi eléggé népszerű volt, visszahozzuk. Ez folyamatosan az asztalon. Nyilvánvalóan a kormányváltás adott egy jó apropót arra, hogy felelevenítsük ezt a témát, és annyit tudok ezzel kapcsolatban még elmondani, hogy mi fel is elevenítettük, tehát nyilvánvalóan ott van a porondon. Az, hogy mi lesz a sorsa, az majd a jövő kérdése.

Sigmond Árpád: Mi a tapasztalat az ügyfelek hány százaléka szokott lakáshitel felvételkor, lakásvásárláskor, lakás előtörlesztésben, lakástakarékpénztári megtakarítást felhasználni?

Pista László: Amit látunk a számokból, az az, hogy a legjellemzőbb cél még mindig a lakásfelújítás. Ezt követi szorosan a lakásvásárlás, és ugye a további célok, hiszen nem csak erre a két célra lehet fölhasználni, hanem ahogy te is mondtad, mint egy hitel előtörlesztésre, de egy építkezésnél is használható, de még mindig általában a lakásfelújítás az, ami a kiemelt cél.

Sebestyén-Ozsvár Éva: Ami szerintem egy ilyen felívelő lakáscél volt a felhasználás szempontjából, az talán a korszerűsítés, az energetikai korszerűsítés az abszolút látszódott, hogy arra úgy sokkal inkább volt igény az ügyfelek részéről, nyilván bővítésre is lehet használni, tehát tényleg nagyon szerteágazó a felhasználása. És hát én azt gondolom, hogy ezek mind olyan költségek, mondjuk egy felújítás, ami az idő kérdés, hogy mikor fog bekövetkezni. De hogy előbb-utóbb az tuti, hogy ez meg fog érkezni, az is biztos, hogy ki fogjuk fizetni. Az a kérdés, hogy ebből a szempontból takarékoskodunk-e, vagy fontos-e az, hogy takarékoskodjunk mondjuk a kifizetendő költséget illetően.

Pista László: Igen, egyébként ez támasztja az is el, hogy tízből nyolc ügyfél általában a hosszabb futamidejű verziót választotta idáig a termékből, és mint mondtam, lakásfelújítás, tehát hogy azért tudatosak az ügyfelek, tehát ők képben vannak azzal, hogyha én vettem egy lakást, akkor 8-10 éven belül ehhez hozzá kell nyúlnom, és akkor már most elindítják előre ezt a megtakarítást, és a másik rész, amit kérdez, hogy lakásvásárlás, tehát ezek általában mondjuk az ilyen fiatal párok, akik majd közös otthon, vásárlásokon gondolkodnak, és akkor az önerőt elkezdik.

Sebestyén-Ozsvár Éva: Nagyon fontos dolgot mondott el a célzás, hogy tudatosabbak az ügyfelek, mert abszolút látjuk azt, hogy jobban tájékozódnak, és például felmerül az a kérdés, akár mondjuk, mikor egy lakáshitelt vesznek fel, hogyan lehet ezt olcsóbbá tenni. És arra az egyik válasz egyébként az pont az LTP, tehát konkrétan van is már egy ilyen eszköz a fiókhálózat, illetve a partnerhálózatunk kezébe is, ahol ki tudják számolni az ügyfeleknek, hogy mondjuk akár a legcsodálatosabb 3%-os otthonstartos hitelt hogyan lehet még olcsóbbá tenni, még kedvezőbbé azzal, hogy mellékkötésre kerül egy lakástakarékpénztár és mondjuk egy OTP egészségpénztár. Tehát, hogy ez a fajta ökoszisztematikus képesség a banknál, nevezzük így, ez abszolút ügyfélelőnyöket jelent és komoly ügyfélelőnyöket.

Herman Bernadett: Beszéljünk egy kicsit arról, hogy pontosan mik a felhasználásnak a szabályai, tehát hogyan használható fel és hogyan nem használható fel a lakást, akkor itt például családtagok lakáscéljaira is felhasználható-e?

Pista László: Az első és legfontosabb, amit még talán az előzőhöz kapcsolódva kiemelnék, az az, hogy egy adómentes megtakarításról beszélünk, ezt a legtöbbször elfelejtik az ügyfelek, tehát a teljes összeghez hozzá lehet jutni. Indítani közeli hozzátartozónak, tehát családtagoknak nyugodtan lehet. Én nem kötelező egyébként, de lehet megadni a kedvezményezettet is és indítható közeli hozzátartozónak, és itt emelném ki, hogyha jól tudom a 2015-ös törvény óta az azonos nemű élettársnak is, ő is közeli hozzátartozónak számít. Míg egyébként az ellenkező neműeknél az élettárs nem számít közeli hozzátartozónak, de ezt szerintem eléggé fontos kiemelni, hiszen minden ügyfélre igyekszünk odafigyelni. Tehát én a szülőmnek, feleségemnek, férjemnek, gyermekemnek, tehát nyugodtan indíthatok akár még nagyszülői ágon is ilyen megtakarítást.

Sigmond Árpád: Ahhoz, hogy ne lakáscélra használjam föl, mit kell, vagy ahhoz, hogy a lakáscélra felhasználjam, mit kell igazolnom ahhoz, hogy felhasználhassam az összeget.

Pista László: Nagyon jó a kérdés, ez szinte még mindig nem tiszta az emberek fejében, vagy legalábbis nem sikerült törölni az állami támogatásos módozatnak a maradványait. Régen azon kívül, hogy nyilatkoztam arról, hogy lakáscélra használom fel, számlákkal kellett igazolnom ezt a felhasználást, most már erre nincsen szükség. Egyszerűen csak nyilatkoznod kell arról, amit egyébként nálunk már akár online is megtehetsz, hogy lakáscélra szeretnéd felhasználni, és emellett egy tulajdoni lapot szükséges bemutatni, ami nem is kell, hogy okvetlenül a te nevedre szóljon a lakás, ahogy beszéltünk a közeli hozzátartozó nevére szóló ingatlanról is nyugodtan bemutathatsz tulajdoni lapot, tehát mindössze ez a kettő darab dolog az, ami kell ahhoz, hogy fel tudd használni.

Sigmond Árpád: Nemrég csökkentette a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács, és gyakorlatilag 5,75% lett a jegybanki alapkamat.

Miért lehet most érdemes belevágni egy lakástakarékpénztári megtakarításba? Mit láttok a piacon a más megtakarítási formákhoz képest? Ez miért előnyös?

Pista László: Erőteljes piacelemzésbe nem szeretnék én belemenni, mert nem ez a szakterületem. Jövőre nézve is ugye azért lehet levonni, vagy lehet elgondolkodni dolgokon, például a 30-as euróbevezetésen, tehát a 2030-as euróbevezetésen, amik általában a környező országoknál ilyen alapkamat csökkentéssel jártak. Azt látjuk, hogy a választások óta folyamatosan csökkennek a hozamszintek, az alapkamatok, és nem is az a kérdés, hogy miért most, hanem hogy most.

Sebestyén-Ozsvár Éva: Ugye a Laci szerintem amire utalt, hogy azokat a piaci mozgásokat nyilván prognosztizálni lehet, hogyha történik egy alapkamat csökkentés, azt ugye jól mutatja például az OTP Banknak is ugye a nemrégiben történt kamatcsökkentése, hogy ezt lekövetik a piaci hitelezésben, ezáltal az ügyfelek kedvezőbb kamaton juthatnak hitelhez, nagyobb a fogyasztási hajlandóság erre vonatkozóan, nagyobb a hitelfelvételi kedv, tehát hogy egyfajta ilyen szektor aktivizáló hatása is lehet, és ugye a megtakarításban elérhető hozamok, azok ezzel ellentétesen szoktak általában mozogni, tehát mondjuk várható lehet az, hogy ezek csökkennek. Ezért fontos az a most, hogy minél előbb kezdjenek el ebben gondolkodni az ügyfelek.

Herman Bernadett: Ugye nagyon sok ügyfél ma már nem szeret járni a bankfiókba, hol lehet igényelni bankfiókon kívül is, esetleg online telefonon, más csatornákon is elérhető-e most ez a lakástakarék?

Sebestyén-Ozsvár Éva: Abszolút. Abban nagyon hiszünk, hogy minden ügyfélnek megvan a megfelelő csatornája, ahol a legjobb az elérés, illetve a kiszolgálási képességünk. Ugye a legnagyobb fiókhálózattal rendelkezünk jelenleg, ugye természetesen a fióki kollégák is állnak rendelkezésre, de a partneri csatornáinkon keresztül hitelközvetítő oldalon is elérhetők ezek a termékek, illetve amit látunk, hogy az online igénylés az gyakorlatilag negyedévről negyedévre nagyobb eredményességet mutat, tehát megnő azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik online megoldást keresnek, és ugye ha jól tudom, akkor ez call centeres eléréssel is elérhető az ügyfelek számára.

Pista László: Igen. Ugye nagyon-nagyon fontos, ahogy az Évi is mondta, hogy a megfelelő terméket a megfelelő csatorna a megfelelő folyamattal. És látszik azért az eltolódás az online irányba, főleg most, hogy egyszerűsítettünk a terméken, tehát nagyon nem is kell magyarázni, meg általában az emberek ismerik azért, hogy miről is szól a lakástakarék. Online nagyon fontos, hogy end-to-end végigvihető a folyamat, tehát nincsen hozzá szükség semmilyen külső szereplőre, nagyon egyszerűen pár perc alatt megköthető egy ilyen szerződés, és utána be is állítható hozzá, akár egy ilyen csoportos beszedés, megbízás szintén online, amivel úgy automatikusan törlesztésre, vagyis nem törlesztésre, rendszeres befizetésre kerül ez a megtakarítás, tehát az ügyfélnek utána már csak hátra kell dőlnie, tehát semmi dolga nincs. A kontaktcenteren jelenleg meg tudjuk oldani szintén ezt a megkötési lehetőséget, ott annyiban talán okozhat bonyolultságot, hogy végigvezetjük az ügyfelet az online folyamaton, tehát kvázi kihangosítva beszélnek, de szerintem ez ne tántorítson el senkit se attól, hogy akár így megköthesse, mert ha szükség van rá, mert mondjuk éppen nem vezetékes telefon, hanem arról a mobilról telefonál, amin ugye megkötné, akkor nyugodtan kihangosítja a készüléket, és akkor a kollégák elmondják, hogy hol mit nyomjon és hogyan tudja megkötni a szerződést, de ahogy említette az Évi is, mindent más csatornán ott vagyunk, fiók, partner, tehát bárhol megköttető.

Sigmond Árpád: Mennyire gyors az ügyintézés, hány percet vesz igénybe? Percek vagy órák kérdése a dolog?

Pista László: Hát ez nyilvánvalóan szituációtól és féltől is függ. Online nyilván a mi kollégáink 30 másodperc alatt is végig tudják, mintha egy standard ügyfelet nézünk, tehát egy átlagos ügyfél szerintem pár perc alatt meg tudja kötni a szerződést, ebbe beleszámítva az általános szerződési feltételek és egyéb tájékoztatók végrehajtását is. A fiókügyintézés szintén eléggé gyors, ott nyilvánvalóan van egy ügyféltájékoztatás, meg ott hosszabb a beszélgetés, de én azt gondolom, hogy ott is inkább percekről beszélgethetünk. Tehát maga a szerződéskötés folyamat tényleg percek, most az, hogy előtte a tanácsadás az most 10 perc, vagy 15 perc, vagy 30 perc, mert olyan kérdései vannak az ügyfélnek, ez nyilvánvalóan változó, de maga a folyamat az tényleg ilyen percekben mérhető.

Herman Bernadett: Mennyi a legnépszerűbb havi megtakarítás és mekkora a legnépszerűbb szerződéses összeg?

Pista László: Mind a saját, mind a versenytársi számokat nézve jelenleg az átlagos megtakarítás az 40 ezer forint havonta. Tehát ez a mondhatóan a legnépszerűbb megtakarítási összeg.

Herman Bernadett: És ez mekkora szerződéses összegnek jön ki?

Pista László: 10 millió 400 ezer forint.

Sigmond Árpád: Köszönjük a válaszokat, ez az OTP Bank podcastja volt. Beszélgetésben partnerem Herman Bernadett, az MFOR pénzügyi szakújságírója, vezető szerkesztője volt, akivel Sebestyén-Ozsvár Évát, az OTP Bank külső értékesítési főosztályvezetőjét és Pista Lászlót, az OTP Lakástakarékpénztár termék- és üzletfejlesztési vezetőjét kérdeztük. Én pedig Sigmond Árpád vagyok. Köszönjük a figyelmet. Fontos, hogy azt is elmondjuk, hogy a beszélgetés nem volt teljes körű tájékoztatás, az elhangzott tájékoztatás. Fontos, hogy azt is elmondjuk, hogy az elhangzott tájékoztatás nem volt teljes körű, podcastunk a figyelem felkeltését szolgálta, nem minősül ajánlattételnek, további részletekről kérjük, tájékozódjatok az OTP Bank elérhetőségein. Köszönjük a figyelmet még egyszer.

A videóban megjelenik a végefőcím, amelyen az alábbi felirat olvasható:

Jelen podcast marketing közleménynek minősül. A podcastban szereplő információk nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek, sem pedig ügylet végrehajtására vonatkozó konkrét ajánlatnak, javaslatnak vagy felhívásnak. Amennyiben a podcast egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát is ajánl, vagy az eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vonatkozó véleményt is tartalmaz, az az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete szerint befektetési ajánlásnak minősül. A podcastban említett, az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott, illetve az OTP Bank Nyrt. ügyfelei számára elérhető termékekről és szolgáltatásokról további részletes információkat kaphat az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon. A podcastban foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli. Az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli semmilyen felelősség a podcast tartalma alapján hozott befektetési döntések eredményességéért. A podcasttal kapcsolatos további jogi tájékoztatás elérhető az alábbi oldalon: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer